Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-26 / 298. szám, csütörtök

» PABLO PICASSO ^•rwwffi'fmliiiii ^ A 80 ÉVES spanyol származású festőt Majd 'SSSSSSSSSSSSStSfSSSS \ a KOREAI MÉSZÁRLÁS ban a mo- & I Picassot, kl müvével már hat évtized dern hadviselés borzalmát, pokoli szer-^ úta minden szellemi megmozdulásban, vezettségét és áldozatainak kiszolgálta- % minden haladA törekvésben izenvedé- tottságát állítja izembe, lyesen és alkotó módon vesz részt, — FORGASSUK visszafelé élete filmjét i a világ legfiatalabb művészeként is s nézzük meg, honnét Indul világhódító^ szokták emlegetni. Indokoltan, mert útjára Picasso. A dél-spanyol Malagában fc izgatja, ami új, ami változik született, anyja olasz származású. Apja $ rajztanár. „Anyanyelve a rajz volť'i minden és előretör. A képzőművészetben új Irányuk, stílusok ösztönzője és meg­alapítója Állandóan kísérletezik s ke­resi a mai tartalomnak s a mai életér­zésnek megfelelő kifejezési formát. Az Ifjúsági és békemozgalmakat élénk fi­gyelemmel * rokonszenvvel klséti. Vi spa-fc 5 (B. Stein) Otthoni környezete, nyol képtárak. Greco. Goya, majd az § új franciák — különöskép Toulouse-!$ Lautrec hatnak az ifjúra, ki átéli és^ átérti a képzőművészeti hagyományo- % kat. A.barcelonai és madridi akadémiait § lágszerte ismert rajzai: a BÉKEGALAMB évek titán a század elején Párizsba ve-!; fc s a nemrégiben alkotott GAGARIN áb- zet útja Picassoban már Itt él a végy, Ä § rázolása Is erről szólnak. hogy újat, fejlődőt teremtsen. A mü-§ Š Szívverése együtt lüktet a kor ütő- vészvilág színe-java képezi baráti kö ^ erével. Bízvást alkalmazható rá a rét A nagyváros forgataga, éjszakai § Hétköznapi történet A kislányt a szülők következete­sen ateista szellemben nevelték. Ügyeltek arra, hogy a fejlődő gyer­mek értelmét első nyiladozásátől kezdve teljes mértékben megóvják az istenhit minden káros befolyásától. Amennyiben pedig a gyermek temp­lom, kereszt, vagy más hasonlókat látva természetes kíváncsisággal ér­deklődött az efféle dolgok rendelte­tése iránt, mindenkor kielégítő mate­rialista magyarázatot kapott. Iskolaköteles korára élénk felfo­gású, eleven természetű lénnyé cse­peredett a kislány. Színjeles bizo­Shakespeare-i értékelés, mely szerint élete, a szegények, szomorúak, szenve-^ nyítvánnyal végezte el az általános a művész érdeme korának tolmácso- dfik s° r sa. a cirkusz világa foglalkoz S iskolát. A'nyári vakációt, mint annyi lásával mérhető le Sokrétű érdeklődé- tatja. Kék és rózsaszín festői korszaka­s sok na?V Vá rosi gvermek ő is falun K d d t o in hnoicán drá m áióna (pánmil nak motívumait innét meríti. o -.e .. az emberiség drámájára Irányul s minden művészi megnyilvánulását ak ttv humanizmus jellemzi. Szoros kapcsolata a politikával a fa nak motívumait innét meríti. Majd a Louvreban tanulmányozza a^ régi Ibériai népi szobrocskákat, elra-i gadtatással fedezi fel a néger plasztika ^ tönkrebombázza Guernlcát, a kis baszk ^ várost. Ennek az eseménynek vissza § hatásaként születik meg hatalmas al ^ lelnietes formák csapnak össze a fehér, § szürke és fekete színek komorságában 5 melyek a háború minden szenvedését átszenvedő művész lidérces § látomásainak megrázó tükröződései. — nekfelett az emberiség égető mái foglalkoztatnak. S BÁRKÁNY JENÖNEJ Türelmesnek kell lenni Lehet, hogy egyesek vitába száll­nak majd velem, én szilárdan és ha­tározottan kitartok meggyőződésem mellett és azt, íme, hirdetem ls: az igazi férfinak, mégha férj ls, türel­mesnek kell lennie. Például előfor­dul, hogy a férj valamilyen maga­sabb színvonalú, a közösséget érdeklő, esetleg fontos tudományos kérdés­ről kezd a feleségének beszélni, a feleség viszont alig hallgat oda, sőt félbeszakítja és csacsogni kezd, mondjuk az Ella új kalapjáról, vagy arról a kézimunkáról, amit a • hiva­talban most horgol a Piriké. Bár ez a csacsogás hosszabb ideig tart, ki­terjed a legparányibb • részletekre is, az ideális férfi mindezt érdeklődést színlelő arccal hallgatja végig. Tü­relemmel magába fojtja fontos mon­danivalóit és megértő megbocsátás­sal hallgatja az együgyű asszonyi fe­csegést. Mit tegyünk, az asszonyok félig meddig gyermekek, nekünk szellemi fölényünkben elnézőknek kell lennünk. Én ezt az elvemet nemcsak hirde­tem, de gyakorlom ls. Tegnap dél­után például hazatérek, telve frap nagyszerű gondolatoktól és azokat minden áron közölni szeretné vala­kivel. Én is így voltam. De alig hogy kinyitottam a számat, drága kis fele­ségem rákezdte: — Ma mégis elhatároztam, hogy a tolltisztitást most csináltatom meg és meghosszabbíttatom a paplant hu­szonöt centiméterrel, a boltban ugyan azt mondták, hogy harminc legyen, de van egy maradékom, tudod, amit múltkor mutattam neked, abból le­vágok és még elég lesz kispárná­ra... és így tovább. Én pedig hallgattam, roppant ér­deklődéssel arcomon bólintgattam, dehogy is vágtam közbe, hogy mit törődöm az egésszel, telve vagyok hatalmas problémákkal! Csak éppen vettem a kabátomat, homlokon csó­koltam hitvesemet, lesiettem az eszpresszóba, ahol aztán Kovácsnak elmagyaráztam, miszerint, ha Bodó III-at visszavonják a fedezetsorba és a Galambost állítják be balszélsőnek, a Retkest pedig összekötőnek, akkor a legközelebbi vasárnapon legalább 3:0-ra győzünk! NÁDAS, S JÓZSEF A moszkvai körmoziban új filmet mutatnak be Vízen és víz alatt cím­mel. A film bevezetőjében a film­művészet történetének korai szaka­szára emlékeztet, majd bemutatja a moszkvai strandokat, a Meteor szár­nyashajót, a búvárok munkáját és a moszkvai vízibalettel A film be­fejező részében a felső vászonkörre is vetítenek. • Novemberben Londonban bemutat­ják a West Side Story című musical filmet, amely a New York-1 huligá­nokról szól. élő nagyszüleinél töltötte. Itt esett meg vele az a történet, amelyet az alábbiakban el akarok mesélni. Egyik nap a másik után telt el a vakációból és mind meghozta a ma­ga örömét, vigasságot a kislány szá­mára. Hanem a vasárnapok igen unalmasaknak tűntek. Iyenkor elma­radt a gyermektársaság a pástról, az ünneplő ruha, mintha lecsillapította volna pajkos élénkségüket. A nagymama gondos keze alatt a kislány is kicsinosította magát s el­indult valami szórakozás után. Ha­nem a mozi elé érve zárt ajtóra s rajta táblára talált: „Labdarúgó mér­nem „namábrázoló". S kőzés mlat t délután nincs előadás." Az 1914-es háború után itáliai tartőz fc Jobb híján egyik igen távoli roko­kodásának hatására művészete új irányt $ nához kopogtatott be a kislány, vesz Ez klasszikus korszaka, melyben ^ — Ha már erre járok — gondol­félistenek monumentális S tam benézek — mondotta illedelmes ábrázolója „ köszönés után. S hozzátette még — A második világégés utan Párizst el- § ügy unatkozom egész nap> még a mozi se tart előadást! Sötétruhás, kövérkés arcú tisztes férfiú ült a rokonék asztala mellett. Ebédelt. A háziasszony nagyon serénykedett körülötte. Pedig igen­csak benne volt már a korban a jóasszony. gyermek szavára felfigyelt az asztalnál ülő. Megtörülte száját az asztalkendőbe, s odafordult felé. — Unatkozol kislányom? — kér­dezte tőle és a szemöldökét magasra vonta fel a homlokán. — Hát nem voltál a szentmisén és nem készülsz a Utániéra délután. A lányka csak nézett az idegen bá­csira, akinek az asztalon nyugvó ke­ze oly szokatlanul fehér volt. Szösz­ke haja alatt apró ráncok, képződtek a gondolkodástól. Pici piros nyel­vecskéjével megnedvesítette alsó aj­kát. Látszott rajta, hogy minden ere­jével Igyekszik megfejteni a soha nem hallott szavak értelmét. — Felelj hát a tisztelendő úrnak — biztatta a rokon néni ls. — Mondd meg szépen voltál-e templom­ban. — Vagy úgy — csillant fel a kis­lány világoskék szemecskéje és ér­zett egyszerre kemény talajt a lába alatt. — Ott nem voltam! Szilárd meggyőződéssel teszi hoz­zá: — Nem katolizálok én! GÁL LÁSZLÓ A művészek a pártnak elnevezéssel kiállítás nyílt meg Moszkvában, amelyet a moszkvai dolgozók nagy érdeklődéssel tekintenek meg. (ČTK—TASZSZ felvétel.) A forradalmi romantika ihletettje Ä RKAGYIj GAJDAR (valódi nevén Arkagyij Petrovics Golikov) neve közismert a legifjabb olvasók tár­sadalmában. Híres ifjúsági regényei: A bátorság isko­lája, Timur és csapata ifjúságunk legkedvencebb olvas­mányai közé tartoznak. A 20 évvel ezelőtt fiatalon hősi halált halt Gajdar művészi pályafutását röviden így jellemezhetnénk: a for­radalom krónikása, a forradalmi romantika megörökítője és átadója volt. Nagyon jól ismerte a gyermeklelkeket. Pedagógiai képességét már a szülő házban örökölte'(1904-ben szü­letett egy lgovi néptanító családjában). A forradalmi idők, a polgárháború, a győzedelmes szocialista forra­dalom nagy eseményeit úgy pergette le műveiben, aho­gyan azt a gyermeki lélek látta. Ismertebb regényeiben: Hadititok, Füst az erdőben, A bátorság iskolája saját magát örökíti meg a fő hős szerepében. Gajdar ugyanis nem az íróasztalnál keltette életre dús képzeletében regényeinek romantikus gyermekhőseit, hanem az élet­ben ismerte meg őket, amikor kamaszfővel beállt a vöröshadsereg soraiba és magas tiszti rangot ért el. Későbbi regényeiben Timur és csapata stb. konkrét, komoly életprogramot tűz a szovjet ifjúság elé. Nagyszerű lélek­ismerőként mutatkozik be a Csuk és Gek című regényének bájos gyermek­alakjaiban. Gajdar mennyiségben nem annyira jelentős alkotása a szovjet gyermek­irodalom kincse marad évtizedek hosszú során át. A történelmi idrik króiiiKájául és a lig:i;:iot nemzedék hősiességének forrásául szolgáim k majd a forradalom romantikusának alkotásai. Gajdar élete derekán, al­kotóereje teljében kiömlő vérével tett pontot alkotására, amikor 1941. október 26-án Tarcsoknál szíve utolsó dobbanásáig védelmezte hadállását az előretörő fasiszta hordák ellen. (L) IRODALOMRÓL-könyvekről^ František Višváder: AFRIKA REGGELE A sajtó nap mint nap új híreket közöl az afrikai eseményekről. Hol derűt terjesztők, hol szomorúak, hol felháborítóak ezek a hírek. Az egész fekete földrész forrong. A gyerma­tosítók által évszázadok óta kizsák­mányolt lakosság felszabadulásáért küzd. František Višváder, a Pravda szer­kesztője, e müvében korunk egyik legjellenfcőbb vonásáról, az afrikai gyarmati uralom bomlásáról nyújt át­fogó képet. Az olvasót elvezeti a régmúlt időkbe s a közelmúltba, és számtalan példa alapján rámutat az angol, portugál, francia és más gyar­matosítók gyalázatos tetteire. A tö­ménytelen tény, statisztikai adat és gazdasági elemzés közérthető nyel­ven beszél. Afrika, amelyet megfosz­tottak és megfosztanak hatalmas ter­mészeti kincseitől, a fényűző here­életet folytató gyarmatosítók menny­országa lett. Ezzel szemben a benn­szülött lakosság, amely még ma is sok helyütt embertelen feltételek mellett robotol a bányákban és az ültetvényeken, a szó szoros értelmé­ben éhezik. A gyerekek ezrei esnek az éhhalál és a különféle, senki ál­tal nem gyógyított betegségek áldo­zatául. Az olvasó a könyv első fejezetei­ben megismerkedik a földrész törté­nelmével, a továbbiakban a szerző a gyarmati uralom alól felszabadult or­szágokkal foglalkozik, majd rátér azokra az országokra, amelyek el­nyerték ugyan függetlenségüket, de gazdasági viszonylatban továbbra is függvényei az anyaországoknak. Az utolsó fejezetek arra a területre ka­lauzolnak el minket, ahol még fo­lyik a szabadságharc. Tény az, hogy Afrika fejlődésé­ben gyors változások tanúi vagyunk. Minden nap hoz valami újat. E könyv megírása óta is Bor került több vál­tozásra, amelyeknek jelentős részét az utószó ismerteti. Amíg viszont az olvasó kézhez kapja ezt a művet, bi­zonyára lesznek újabb fejlemények is. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy Višváder könyve meggyőzően tanúsítja: Afrika nem­zeteit előretörésükben senki és sem­mi nem gátolhatja meg. A gyarma­tosítók uralmának napjai meg van­nak számolva. Az „Afrika reggele" című könyv páns élményekszülte meghökkentő , időszerű, érdekes olvasmány, megállapításokkal. Tudják kérem, mi­ként van az, ha az ember duzzad a Karel Stehlík akadémiai festőmű­vész, aki a csehországi Milevskóban él, nagy szeretettel foglalkozik több száz gyerek képzőművészeti nevelé­sével a helybeli képzőművészeti kör ben. Amint azonban |. Falta felvétele bizonyítja, nem feledkezik meg fiáról Ctiradról sem, aki a Képzőművészeti Akadémia tanulója, s apja nyomdo­kaiba lépett. ITT ÜLÜNK a falu csendjében meghúzódó szobában. Ök hárman, és én az idegen. Ojság kerül az asztalra, a legidősebb ceruzát kotor elő, kérges újjai közé szorítja és a lap szélére vonalakat húz. Ketten figyelik. — Hát így kell kinéz­nie azoknak á vasgeren­dáknak, amelyeket a kul­túrház színpada fölé he­lyezünk — töri meg a csendet a rajzoló. Az újságpapír fölé ha­jolnak és megered a vita. Javaslat javaslatot követ, most már kézről kézre ad­ják a ceruzát, hogy itt 's ott javítsanar az elké­szült terven. Laisan köze­ledik a három ember vé­leménye. — Holnap még két em­bert küldünk a kultúrház­hoz. A hótól, igaz, nem kell félni, mert már télre tető alá kerül, de ez nem elég — veszi át a szót új­ra az. akt elkészítette a rajzot. — De itt van az ősz, a HÁROM EMBER BESZÉLGET helyi szervezetek évzáró gyűlései meg miegymás. Tegnap is leállítottak a fiatalok, hogy mikor ta­nulunk már színdarabot, meg hát táncolni is jó lenne. Hol? — Itt a kultúrházban — vett közbe határozottan egyikük. — Az óvodát ís magunk építettük, de nemcsak, hogy felépítet­tük, hanem meg is na­gyobbítottuk. Meglátjátok, novemberben elkészül a kultúrház is. Máris meg­kezdhetjük a színdarab tanulást, hogy a megnyi­tóra készen legyünk. — Csak a répa felszedé­se ne lenne olyan nehéz — csapnak át hirtelen más témára. Nem csodálkozom, meg­értem őket Erről is kell beszélni. Most együtt van­nak, miért ne vitathatná­nak meg mindent? A ket­tő elválaszthatatlan. A szellemi és anyagi javak egyaránt szükségesek. Lassan, megfontoltan formálják a gondolatot mondatokká, minden szó­nak súlya és értéke van. Nem időt fecsérelni főt­tek össze, hanem a falu ügyét, gondját beszélik meg. — A múlt évben két színdarabot is tanultunk. A Dódt, meg a Felnőnek a gyerekek nagy sikert ara­tott — fordítják a szót újra a kultúrára. — Vala­mi ilyen témájút válasz­tunk ebben az évben is. Igaz, csak hárman va­gyunk Csemadok-tagok, de majd összefogunk a CSISZ­szervezettel Közösen erő­sebbek leszünk. Órámra pislantok, ők meglátják, de nem kér­deznek semmit. Náluk az tdő nem csupán az elro­hanó perc. A répa felsze­dése, a kukorica betaka­rítása, az állatállomány szaporodása, a munka másnapi elosztása, a kul­túrház befejezése, a szín­darab betanulása, a fia­talok örömtelt élete, a szövetkezeti tagok elége­dett mosolya mért náluk a mulandó időt. Ök hármon, Bénes Dániel, a helyi nemzeti bizottság titkára, Vída Bertalan, a HNB elnöke és Kása Pál, a CSEMADOK helyi szer­vezetének elnöke Kostol­né Kraőanyn, fó éjszakát köszönnek. ELBÜCSÜZOM. A falust házak abla­kaiból még itt-ott kiszű­rődik a fény. őket várfák haza. CS1KMÁK IMRE 1 lyet szervesen kiegészítenek a tér­képmellékletek és a fényképek. Ezért minden bizonnyal leköti az ol­vasó figyelmét. Az, aki kézbeveszi, egy lélekzetre olvassa majd el. Kiadta a Szlovákiai Politikai Könyvkiadó. Ára 9.40 korona. ]. R. Becher: Mi. nagy időknek népe Nem volt a bajoknak vége S reményünk tűnve szállt, Hogy jubb idű jön végre. Tűz. láng kúszott az égre S az alkotók kezére A szolga nyűge várt A háborúnak vége Uszköt, romot talált; Hol tűznek volt a fészke Szerszám került a kézbe S az omladék helyébe Fölépült űj hazánk. így lett a bajoknak vége. Nyújtsunk jobbot tehát, A mű viruljon végre. Mi, nagy időknek népe Vettünk alkotó kézbe: Munkás-paraszt világ! (Fordította: Raics István) UJ SZÖ 7 * 1961. október 26. .u,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents