Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-26 / 298. szám, csütörtök

Más lápokban olvastuk pusztán is ierem virág A z állami gazdaságok čalovót Igazgatóságán jutott fülembe a hír: „A gólyást fiatalok elnyerték a szocialista munkabrigád címet". Mi következhetett ezután? Rögvest irányt vettem Gólyáspusztára. A legközelebbi falutól ts jó három kilométernyire, földhöz lapulva szerénykedek a puszta. Két irányból ts meglehet közelíteni, ám ha jelzővel akarnánk illetni az utakat, valahogy A zvolení járási Ladzany község sziK'etkezeteseinek nagyon jö éghajlati föltételeik vannak a gyümölcstermesztésre. Ezt ki is használják, 162 hektáron termelnek gyümölcsöt. Az idén a szárazság ellenére bö gyümölcstermés volt. Képünkön Ián Madula, a gyümölcstermesztők vezetője. (K. Cích - CTK - felv.) fet, meg aztán tud beszélni a fiatalok nyelvén ts. A kommunisták rendszeres irányításával a szorgalmas fiataloknál a tervfeladatok teljesítése és túlszárnyalása, úgy is mondhatnánk — törvénnyé vált, amelynek betartásáért a brigád valamennyi tagja felelősséget érzett. A példás munka mellett azonban még egyebet is megtanultak. Azt, Nagy változások $z§veť?ezet@in c éSefébsn Ezekben a napokban, amikor a világ szeme Moszkvára irányul, ahol az SZKP XXII. kongresszusának résztvevői a szovjet nép életében ez utóbbi években elért példátlan si kerekről, az emberiség legmerészebb és legszebb álmainak, a kommunizmusnak a megvalósításáról tárgyalnak, hazánk mezőgazdasági dolgozói is sokat foglalkoznak az életükben bekövetkezett változásokkal s az egyre reményteljesebb jövővel — amint ezt a szerkesztőségünknek küldött levelek is bizonyítják. ÍGÉRETES VÁLTOZÁS — így kezdi patincei beszámolóját Poór Gyula. S hogy miért ígéretes, azt a következőkkel támasztja alá: Tavaly egyetlen nehéz traktora sem volt a szövetkezetnek, most egy DT-54es és két 50-es Szuper hasithatja a mély barázdákat. 1960-ban még kézzel raktuk a kocsikra, vasvillával teregettük az Istállótrágyát a földön, bent is maradt a trágya nagyobb része. Most trágyarakodóval és szóróval végezzük ezt a nem éppen könnyű munkát, de a mélyszántás befejezéséig nem is marad trágya beszántatlanul. A múlt évben még hideg kútvízzel öntöztük a kertészetet, most 60—70 hektár öntözésére bljtosít elegendő vizet a két víztároló medence.

t Az idén a maghere, a köles, a muhar, a napraforgó stb. cséplését már kombájnnal végeztük, tavaly ezek a munkák még rengeteg emberi eröt követeltek. Burgonyából (bár még ez sem a legjobb) most 113 mázsás hektárhozamot értünk el a tavalyi 58 mázsával szemben és '—, hogy égy fontos bizonyítékot ne hagyjunk ki — a műit évi 8 koronával szemben most 12 korona előleget fizethet a szövetkezet. Mindez annak köszönhető, hogy a szövetkezet vezetősége a helyi pártszervezettel és a nemzeti bizottsággal karöltve szigorúan ügyel arra, hogy a mezőgazdaság-fejlesztés terén betartsuk pártunk Központi Bizottságának határozatait. JOBBAN, MINT TAVALY — írja levelében Blaskó Ferenc a cukorrépa-betakarítást Illetően. Örömmel számol be arról, hogy a skároši EFSZ már szeptember 28-án teljesítette kö telességét s az elmúlt napokban több szövetkezet és állami gazdaság célba ért. Sokat leientett ebben a sikerben a gépesítés magasabb foka — hang súlyozza —, de a múlt évi komoly fogyatékosságokhoz viszonyítva a gyökeres változást mégis csak a jobb szervezés és a termelőknek a feladatok Iránt tanúsított öntudatosabb magatartása eredményezte. TETTEKRE SERKENTŐ TÁVLATOK — Hruscsov elvtárs kongresszusi beszédének olvasása közben ezernyi gondolat kergetőzik az ember agyá ban — írja a többi közön Polóka András, a pol'anyi szövetkezet ftrebišoví járás) gépi brigádjának ve zetője, az EFSZ üzemi pártszervezetének elnöke. S hogy miért, azt a következőképpen magyarázza: — Szövetkezetünk egyike a keletszlovákiai kerület legjobbjainak. Mégis nálunk ls sok a tennivaló, ha a mezőgazdasági termelés fejlesztését Hruscsov elvtárs szaval szerint értelmezzük. Ugyanis a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén ma még szinte beláthatatlan távlatokat nyit számunkra a vetőmagnemesítés és általában a növénytermesztés, kultúrájának fejlesztése, a vegyszeres gyomirtás állandó bővülése, a műtrágyagyártás növekedése és elsősorban természetesen a mezőgazdasági termelés további gépesítése és automatizálása Nem túlzok, ha azt állítom, hogy az 1960-as év eredményekhez viszonyítva 1970-ig az egy hektárra eső termelést megkétszerezhetjük. Az ilyen távlatok pedig tettekre serkentenek. így mondhatnánk: egyik rosszabb a hogy a feladatok teljesítését becsü* , letten ügyüknek tekintsék. Eljutottak odáig, hogy saját maguk parancsolójává váltak. A gazdaság vezetője helyett saját maguk mondtak bírálatot munkájuk felett. Ha pedig a másiknál. Öszi és tavaszi esőzések idején ökrös szekéren vagy lóháton legbiztonságosabb itt a közlekedés, most azonban „homokfutónk" könynyü szerrel gördült a gazdaság udvarába. Helyet szorítunk magunknak a szűkre szabott irodában s közben Rigó Laci, a szocialista munkabrigád vezetője a tanyai életről beszél. Mindjárt elöljáróban kijelenti: — Nem volna itt semmi baj, csak az út elkészülne. Idővel persze ez is meglesz, csak hát nehéz kivárni. Aztán meg — ahogy mondani szokás — távirati stílusban adja tudtomra, hogy csakugyan jól tájékozbrigád valamelyik tagja mulasztást tározottabb eszközökhöz követett el, ezt is maguk között intézték el. Rigó Laci mesélte el, hogy répaegyeléskor még az esti órákban is dolgoztak. Erre senki sem kényszerítette őket, de ők maguk belátták, hogy ezt megkívánja a gazdaság érdeke. A brigád tizenegy tagja nem is vonakodott a munkától, csupán az egyik lánynak nem volt ínyére a meghosszabbított műszak. A brigád versenyre — folytatja Rigó elvtárs. ^ Es amint a tények igazolják, becsű- ^ lettel állják szavukat. A pártgyűlé- ^ sen hallottam, hogy eredeti fejést ^ tervüket jóval túlteljesítik. Három- ^ ezer-háromszáz liter tejet terveztek ^ egy tehéntől és előreláthatólag négy- ^ ezer-száz körül zárják az évet. A gazdasági eredmények mellett \ náluk is nagyra kell értékelni em- ^ berformáló törekvésüket. Sem a mun- § kában, sem a magánéletben nem el- ^ nézőek egymással. Azt tartják: a krt- ^ tikátlanság a bajok termőtalaja, me- § legágya. Fegyverük a szép szó, a \ meggyőzés, de ha ez nem segít, ha- ^ folyamod- § S BrubéprMo EGY A SOK KÖZÜL tattak az igazgatóságon, mert mun- tagjai nem szaladtak a gazdaság vekacsoportjuk szeptember derekán el- ^f'fj

1^ ^ogy tegyen Igazságot könak. Bajcsi Lajost például annak el- ^ lenére, hogy jó munkás, kizárták a ^ csoportból, mert többszöri figyelmez- ^ tetés ellenére sem kerülte a kocs- ^ mát. A visszavezető utat azonban ^ nem zárták el teljesen előtte. Ha ^ Bajcsi Lajos leszokik a kocsmázás- ^ ról és betartja a brigádban uralkodó ^ erkölcsi normákat, helye lesz a kol- ^ lektívában. > S nyerte a megtisztelő címet. Az oklevelet pedig a gazdaság kultúrházában helyezték el. Hogy Rigó Laci és tizenegy ifjú munkatársa fa legidősebb is alig huszonhárom éves) ma a büszke cím viselője, ez tény. Ha időbeni meghatározásra szorítkoznának, így is mondhatnánk: ez a jelen. A jelennek azonban törvényszerűen van múltja is, éppen úgy, mint ahogyan jövője is lesz. " tvenkilencbe nyúlik vissza a zöttiik, hanem ők maguk intézték el fáradságért Ö az ügyet olyan formán, hogy a „rendbontót" felelősségre vonták és Rigó Laci szavaival élve — jól beolvastak neki. A brigád nemcsak a munkához való viszonyban jutott el egy magasabb formához, hanem az élet egyéb megnyilvánulásaiban ts forradalmi változást vitt a gazdaság lakóinak életébe. Az adott körülmények között a szellemi élet fejlesztése terén is sokat tettek. Kultúrotthont létesítettek, szemtől szembe találkoztam a ma ^ embereivel, akiknek munkájában, ^ mindennapi életében már csírájában ^ él a jövő, a kommunista társadalmat ^ építő ember •erkölcse. A kommunis- ^ ták munkája nyomán, a pusztán is ^ terem gyümölcsöt hozó virág. SZARKA ISTVkN % § 'll'UHIIII!"!! VIIIIIHIinHIIIIIIIIItlIltlHM'' 5 í brigád története. A gólyás- amelyben nemcsak ők, de a gazdaság pusztai fiatalok akkor tették le a garast. Martincsek Rudolf ifjú kommunista kezdeményezésére kimondták és írásba is foglalták, hogy ezek után a ma fiatáljaihoz méltóan fognak dolgozni és élni, úgy, hogy másoknak is példaképül szolgálhassanak. Munkához is látott a brigád és ekkor következett be, amitől valamenynyien tartottak. Martincsek Rudolfot katonai szolgálatra szólította a haza. — Most aztán mi lesz? — torpantak meg a fiatalok. Rigó Laci sem volt rest felkeresni a pártszervezet elnökét. Nyilfa Józsefet a kérdés nem érte váratlanul. A pártbizottság már foglalkozott ügyével, és egyhangúlag őt, Nyilfa Józsefet, a pártszervezet elnökét bízták meg a fiatalok további irányításával. minden dolgozója szórakozást talál. Ha kedvük tartja, televíziót néznek, rádiót hallgatnak, sakkoznak, asztaliteniszeznek, ha pedig éppenséggel egy kis táncra szottyan kedvük, bekapcsolják a gramofonos rádiót. Csupán a munka és szórakozás azonban nem tölti ki a brigád tagjainak életét. Ahogyan Rigó Laci mondta: „a tanulásra is szakítanak időt". A brigád minden tagja részt vesz a pártoktatáson. Szaktudásukat pedig a téli munkaiskola keretén belül gyarapítják. r/ an azonban a brigád életének * még egy igen fontos mozzanata, amire Rigó Laci igen büszke. Mégpedig az, hogy rajta kívül, Jő már párttag] a brigád két tagja tagjelöltje pártunknak. Arra is büszke, hogy törekvésük a A kongresszusi palota újságírói karzatáról nagyon Jó a kilátás. A küldöttek a vörös bársonnyal bevont székeken foglalnak helyet. Az újságírók számára a beszélgetések és találkozások szempontjából a reggeli órák a legmegfelelőbbek. Sok kiváló és érdekes ember van a küldöttek között. Itt van pl. V. Gracsov elvtárs, a hírneves kalinovkai kolhoz elnöke, aki életének legszebb napját talán akkor élte át, amikor Hruscsov elvtárs beszédében a kalinovkai kolhozt említette példaként a következő húsz év feladatainak teljesítésében. Gracsov 55 éves. Életét és munkásságát két rövid szóval jellemezhetjük: a pártot szolgálta. Minden lépésére a párt ösztönözte. A 32 éves Gracsov 1929-ben a kurszki terület első kolhozelnökeinek egyike volt. Ma már ez kicsit furcsán hangzik, de akkor ... A 30 ezer kommunista között ő ls a legelmaradottabb kolhozok egyikébe, Kalinovkába került, ahol nehéz harcot vívott, míg végre a legjobbak közé kerültek. Hruscsov elvtárs a legnagyobb elismeréssel beszélt Kalinovkáról. Nehéz lenne eltalálni, mire gondolt Gracsov ezalatt. Lehet, hogy csak az öröm hulláma öntötte el. Talán nem is a dicsőség miatt, inkább a Jól kihasznált életéért. PRAVDA — Ne féljetek, nem hagyunk ma- gazdaság idősebb dolgozói között is gatokra — mondta mosolyogva. Ha nincs kifogástok ellene, ezek után én járogatok el közétek. Persze, hogy nem volt ellenvetés. JÓ elvtársnak ismerték Nyilfa Józsekövetőkre talált. Ez *év tavaszán újabb két kollektíva tűzte ki célul a megtisztelő cím elnyerését. — A fefőgulyások közül például Mikos elvtárs hatodmagával lépett A Tŕeboni Állami Gazdaság rap- ^ šasfoi baromfifarmiának dolgozói § jelenleg több mint 3000 pulykát ^ hizlalnak a karácsonyi vásár szá- ij mára. Ez év végéig több mint 22 ^ ezer kacsát is adnak piacra. Ké- § pfinkön: Blažena Plašková barom- ^ figondozó, aki 1230 pulyka hizla- ^ MÁS IS SZÍVESEN MEGTENNÉ A XXII. kongresszus második napján is fáradhatatlanul, frissen, kifogyhatatlan energiával több órán át beszélt Nyikita Szergejevics Hruscsov a kommunista építés programjáról. — Honnét veszi ezt az erős akaratot? — hitetlenkedett egy dereshajú küldött a kongresszusi palota éttermének egyik asztalánál az ebédszünetben. — Tegnap hét órát beszélt szünet nélkül s ma ugyanannyit. — Ha azt a beszámolót olvasná az elvtárs — vetette közbs egy hasonló korú küldött a szemközti asztaltól —, ön is olyan kedvvel és szívvel-lélekkel csinálná, mint Hruscsov elvtársi lását vállalta. (Jozef Falta -CTK— felv. TÖRIK A RÖGÖT Riečka! kiáltja a kalauz. A leszállók közé vegyülök, hogy elkísértessem magam az egy kilométerre eső Svaty Král nevű faluba. Ahogy távolodunk a megállótól, a leszállók csoportja széthúzódik az úton, alig maradunk együtt hárman-négyen. Menetközben szemléljük egymást, ám nem tart soká és megered a szó. A faru szövetkezete a beszédtéma. A fifakovói Kovosmaltban dolgozók, csak úgy, mint a vasúti alkalmazottak, szívesen emlegetik a szövetkezetet. — Annyi gabona, mint az idén, még egy évben sem termett a határunkban — mondja a Llgárt Bélának szólított ötven év körüli ember, aki most van hazatérőben a fil'akovól Kovosmaltből. — Akkor ezek szerint jól gazdálkodnak — toldom a beszédet, hogy még többet mondjanak a szövetkezetről. — Hogy jól-e?... Három éve nem lehet panasz a szövetkezetre — dicséri őket Tóth bácsi, a szintén fifakovói vasmunkás. — Hallod koma, ha pontosabban vesszük, van annak már vagy négy éve is, amióta jobban megy a gazdálkodás — egészíti ki Tóth bácsi megállapítását a vasutas egyenruhát viselő Nagy József. Csupa jő vélemény a szövetkezetről, jobban szemügyre veszem a határt, vajon miről beszél az, október derekán. Itt-ott felbukkan egy-egy traktor, cukorrépával megrakott pótkocsiját vontatja. Már az utolsó vagon cukorrépa elszállítása van soron. Hanem a vetések, vagy a hozzávaló előkészületnek nyoma sincs a közelben Az agronómust keresem föl, 6 ad közelebbi tájékoztatást a vetésről. — Vetünk, törjük a rögöt — felel a kérdésre Farkas József agronőmus, mikor nagy sokára rátalálok, s hogy bemutassa a rögtörést, motorkerékre ültet és elvisz a falutól 6 kilóméméterre eső Istenhegye-dűlőbe, mert most ott dolgozik a két lánctalpas. A Hajadon-dűlőben már elvetették a búzát. Porfelhőt hagyunk magunk után a kitaposott dűlőutakon, s hamarosan a helyszínen győződünk meg a szívós munkáról. Fűkő József lánctalpasával egy útgyúrónak ls megfelelő hengert húzat. Testvérek között is lehet vagy 30 mázsa. A szövetkezet olcsó áron jutott hozzá, a traktorállomástól vette a most szinte nélkülözhetetlen talajelőkészítő szerszámot. A traktor — bár szintén nehéz — a meredekebb domboldalon megcsúszik, de lánca szüntelenül kapaszkodik és a henger töri a kemény hantokat, hogy a Kovács István lánctalpasa után kötött tárcsa és borona ismét felszaggassa és aprózza azokat. Így gyarapodik a kerekes traktorok számára ís Járható terület. Habovíík JuraJ traktoros ma még trágyalevet hord a cukorrépafőldre, de holnap már szórhatja a műtrágyát. Ám a lánctalpasokra még a műtrágyázás után is szükség lesz. Rögtörővel és fogassal járják be ismételten a dűlőt, hogy végre Jó magágyba kerüljön a búza. — Nem adjuk föl a harcot — az imént így mondta a gazdász — vetünk a szárazba is, nem várhatunk, hogy fölhalmozódjék a munka, mert van még belőle bőven, noha a tavasziak alá fölszántottunk már 90 hektárt. Indokolt az agronőmus igyekezete, mert hisz a betakarításkor saját ká rukon okulhattak, bár úgy tartja a közmondás, hogy más kárán tanul az I okos. Ugyanis tavaly ősszel nem ^ végezték el az őszi mélyszántást i — nem győzték — aminek az lett a i következménye, hogy míg az őszi ^ szántásba vetett árpából csaknem 32 ^ mázsás hektárhozamot takarítottak ^ be, a tavaszi szántásba vetettből csak ^ 17 mázsát. És miért ismétlődjék ez ^ jövőre ís, amikor módjukban áll az í; őszi szántás elvégzése. Egyébként engem a kíváncsiság ^ hozott a faluba. A járás székhelyén, ^ Rimavská Sobotán úgy mondták, ^ hogy az itteni szövetkezetesek szép ^ búzatermést értek el. S valóban 28 ^ mázsát termeltek átlagosan. A Kosuti ^ búza 33 hektáron megadta a 32 tná- ^ zsás, a Pavlovicei búza 3 hektáron ^ meg a 37,7 mázsás hektárhozamot. ^ Ez pedig nem kicsiség, ott, ahol 24 i mázsás hozamot vártak. Kétség nem fér hozzá, hogy Jövő- | re — az idejében végzett munkával — még fokozzák a hozamot és az § idei két vagonnál több búzát adnak fc el terven felül. Az iparban dolgozó falubeliek | úgy tartják számon, hogy az utóbbi ^ években szép eredményeket ér el a ^ szövetkezet, mert zárszámadáskor is ^ Jut jócskán részesedés. Azonban nincs ^ az a Jó, aminél Jobbat nem lehetne ^ elérni. Az is a hozamok növelését S segítené elő, ha megszerveznék a § munkaversenyt, a prémiumrendszert, ^ mind az állattenyésztésben, mind a ^ növénytermesztésben. Az egyes ter- ^ mékek önköltségének figyelemmel ^ kísérése ls a szövetkezet Javát szol- ^ gálná. Felszínre jönne, hol és min ^ kell és lehet Javítani. ^ Az elismerés hangján kell szólnunk ^ arról, hogy a traktorosok késő estig ^ dolgoznak. Megértik, hogy az őszi ^ munkát ősszel kell elvégezni. BENYUS JÖZSEF& A GONDOLATOKAT TETTEK KÖVETIK Karel Augustín, a Práce moszkvai tudósítója V. Tanyilevlccsel, a Depo kommunista munkabrigádjának vezetőjével az ember életében és munkájában eljövendő változásokról folytatott vitát. V. Tanyilevics elvtárs a kérdésre röviden, de velősen felelt: — Nincs messze az az idő, amikor hazánk lesz a világ első olyan országa, ahol a munkaidő a legrövideüb lesz. így azután az embereknek nagyobb lehetőségük nyílik a kulturális életre s tehetségük kibontakozására. Nemrég Sztrumilin akadémikussal folytattam beszélgetést, többek között arról ls, hogy olyan házakat kellene építeni, ahol közös társalgók, klubok, ebédlők, tanulószobák, pihenőszobák lennének. Sokáig vitatkoztunk erről, de a felvetett kérdés túl problematikusnak tűnt mindkettőnk számára. Szerintem az emberek lelki életének formálása a cél; ehhez pedig nem feltétlenül szükséges, hogy egy tető alá tömörítsük őket. OTTHONOSAN MOZOG Az egyes küldötteket azonnal megismerni, kik-mik Újítók, mezőgazdasági dolgozók, kommunista munkabrigád-vezgtók, iizemigazgatók, élmunkások a Donyecmedence, Kuzneci-medence vidékéről, az Uraiból, vagy Kurszkból. Ezek az emberek a fotoriporterek és újságírók figyelmének középpontjában állnak. Megtalálható itt Vaszilij Zsarkov is, egy szerelőcsoport vezetője. Neki itt minden ismerős, a palotában nagyon otthonosan mozog. Csillogó tekintettel simogatja az ablakkereteket, az oszlopokat, minden sarkot. De hát ez csak természetes. Hisz ö ls részt vett e mesepalota építésében. — Ez a monumentális épület — mondja Zsarkov elvtárs — nemcsak kíTllrfil remek és szép, nemcsak elegáns vonalai kápráztatnak, de az emberi gondolat nagysága is megtestesül benne ... UJ SZO fi * 1961. október 26.