Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-26 / 298. szám, csütörtök

Más lápokban olvastuk pusztán is ierem virág A z állami gazdaságok čalovót Igazgatóságán jutott fülembe a hír: „A gólyást fiatalok elnyerték a szocialista munkabrigád címet". Mi következhetett ezután? Rögvest irányt vettem Gólyáspusztára. A legközelebbi falutól ts jó három kilométernyire, földhöz lapulva sze­rénykedek a puszta. Két irányból ts meglehet közelíteni, ám ha jelzővel akarnánk illetni az utakat, valahogy A zvolení járási Ladzany község sziK'etkezeteseinek nagyon jö éghaj­lati föltételeik vannak a gyümölcs­termesztésre. Ezt ki is használják, 162 hektáron termelnek gyümölcsöt. Az idén a szárazság ellenére bö gyü­mölcstermés volt. Képünkön Ián Ma­dula, a gyümölcstermesztők vezetője. (K. Cích - CTK - felv.) fet, meg aztán tud beszélni a fia­talok nyelvén ts. A kommunisták rendszeres irányí­tásával a szorgalmas fiataloknál a tervfeladatok teljesítése és túlszár­nyalása, úgy is mondhatnánk — tör­vénnyé vált, amelynek betartásáért a brigád valamennyi tagja felelős­séget érzett. A példás munka mellett azonban még egyebet is megtanultak. Azt, Nagy változások $z§veť?ezet@in c éSefébsn Ezekben a napokban, amikor a világ szeme Moszkvára irányul, ahol az SZKP XXII. kongresszusának résztvevői a szovjet nép életében ez utóbbi években elért példátlan si kerekről, az emberiség legmerészebb és legszebb álmainak, a kommu­nizmusnak a megvalósításáról tár­gyalnak, hazánk mezőgazdasági dol­gozói is sokat foglalkoznak az éle­tükben bekövetkezett változásokkal s az egyre reményteljesebb jövővel — amint ezt a szerkesztőségünknek küldött levelek is bizonyítják. ÍGÉRETES VÁLTOZÁS — így kezdi patincei beszámolóját Poór Gyula. S hogy miért ígéretes, azt a következőkkel támasztja alá: Tavaly egyetlen nehéz traktora sem volt a szövetkezetnek, most egy DT-54­es és két 50-es Szuper hasithatja a mély barázdákat. 1960-ban még kézzel raktuk a kocsikra, vasvillával tere­gettük az Istállótrágyát a földön, bent is maradt a trágya nagyobb része. Most trágyarakodóval és szóróval vé­gezzük ezt a nem éppen könnyű mun­kát, de a mélyszántás befejezéséig nem is marad trágya beszántatlanul. A múlt évben még hideg kútvízzel öntöztük a kertészetet, most 60—70 hektár öntözésére bljtosít elegendő vizet a két víztároló medence. t Az idén a maghere, a köles, a muhar, a napraforgó stb. cséplését már kom­bájnnal végeztük, tavaly ezek a mun­kák még rengeteg emberi eröt köve­teltek. Burgonyából (bár még ez sem a legjobb) most 113 mázsás hektár­hozamot értünk el a tavalyi 58 mázsá­val szemben és '—, hogy égy fontos bizonyítékot ne hagyjunk ki — a műit évi 8 koronával szemben most 12 korona előleget fizethet a szövetkezet. Mindez annak köszönhető, hogy a szövetkezet vezetősége a helyi párt­szervezettel és a nemzeti bizottság­gal karöltve szigorúan ügyel arra, hogy a mezőgazdaság-fejlesztés terén betartsuk pártunk Központi Bizottsá­gának határozatait. JOBBAN, MINT TAVALY — írja levelében Blaskó Ferenc a cu­korrépa-betakarítást Illetően. Örömmel számol be arról, hogy a skároši EFSZ már szeptember 28-án teljesítette kö telességét s az elmúlt napokban több szövetkezet és állami gazdaság célba ért. Sokat leientett ebben a sikerben a gépesítés magasabb foka — hang súlyozza —, de a múlt évi komoly fogyatékosságokhoz viszonyítva a gyö­keres változást mégis csak a jobb szer­vezés és a termelőknek a feladatok Iránt tanúsított öntudatosabb magatar­tása eredményezte. TETTEKRE SERKENTŐ TÁVLATOK — Hruscsov elvtárs kongresszusi beszédének olvasása közben ezernyi gondolat kergetőzik az ember agyá ban — írja a többi közön Polóka András, a pol'anyi szövetkezet ftre­bišoví járás) gépi brigádjának ve zetője, az EFSZ üzemi pártszerve­zetének elnöke. S hogy miért, azt a következő­képpen magyarázza: — Szövetkezetünk egyike a kelet­szlovákiai kerület legjobbjainak. Mégis nálunk ls sok a tennivaló, ha a mezőgazdasági termelés fejlesz­tését Hruscsov elvtárs szaval sze­rint értelmezzük. Ugyanis a mező­gazdasági termelés fejlesztése terén ma még szinte beláthatatlan távla­tokat nyit számunkra a vetőmag­nemesítés és általában a növény­termesztés, kultúrájának fejlesztése, a vegyszeres gyomirtás állandó bő­vülése, a műtrágyagyártás növeke­dése és elsősorban természetesen a mezőgazdasági termelés további gépesítése és automatizálása Nem túlzok, ha azt állítom, hogy az 1960-as év eredményekhez viszonyít­va 1970-ig az egy hektárra eső ter­melést megkétszerezhetjük. Az ilyen távlatok pedig tettekre serkentenek. így mondhatnánk: egyik rosszabb a hogy a feladatok teljesítését becsü­* , letten ügyüknek tekintsék. Eljutot­tak odáig, hogy saját maguk paran­csolójává váltak. A gazdaság vezető­je helyett saját maguk mondtak bí­rálatot munkájuk felett. Ha pedig a másiknál. Öszi és tavaszi esőzések idején ökrös szekéren vagy lóháton legbiztonságosabb itt a közlekedés, most azonban „homokfutónk" köny­nyü szerrel gördült a gazdaság udva­rába. Helyet szorítunk magunknak a szűkre szabott irodában s közben Ri­gó Laci, a szocialista munkabrigád vezetője a tanyai életről beszél. Mindjárt elöljáróban kijelenti: — Nem volna itt semmi baj, csak az út elkészülne. Idővel persze ez is meglesz, csak hát nehéz kivárni. Aztán meg — ahogy mondani szo­kás — távirati stílusban adja tud­tomra, hogy csakugyan jól tájékoz­brigád valamelyik tagja mulasztást tározottabb eszközökhöz követett el, ezt is maguk között in­tézték el. Rigó Laci mesélte el, hogy répa­egyeléskor még az esti órákban is dolgoztak. Erre senki sem kénysze­rítette őket, de ők maguk belátták, hogy ezt megkívánja a gazdaság ér­deke. A brigád tizenegy tagja nem is vonakodott a munkától, csupán az egyik lánynak nem volt ínyére a meghosszabbított műszak. A brigád versenyre — folytatja Rigó elvtárs. ^ Es amint a tények igazolják, becsű- ^ lettel állják szavukat. A pártgyűlé- ^ sen hallottam, hogy eredeti fejést ^ tervüket jóval túlteljesítik. Három- ^ ezer-háromszáz liter tejet terveztek ^ egy tehéntől és előreláthatólag négy- ^ ezer-száz körül zárják az évet. A gazdasági eredmények mellett \ náluk is nagyra kell értékelni em- ^ berformáló törekvésüket. Sem a mun- § kában, sem a magánéletben nem el- ^ nézőek egymással. Azt tartják: a krt- ^ tikátlanság a bajok termőtalaja, me- § legágya. Fegyverük a szép szó, a \ meggyőzés, de ha ez nem segít, ha- ^ folyamod- § S BrubéprMo EGY A SOK KÖZÜL tattak az igazgatóságon, mert mun- tagjai nem szaladtak a gazdaság ve­kacsoportjuk szeptember derekán el- ^f'fj 1^ ^ogy tegyen Igazságot kö­nak. Bajcsi Lajost például annak el- ^ lenére, hogy jó munkás, kizárták a ^ csoportból, mert többszöri figyelmez- ^ tetés ellenére sem kerülte a kocs- ^ mát. A visszavezető utat azonban ^ nem zárták el teljesen előtte. Ha ^ Bajcsi Lajos leszokik a kocsmázás- ^ ról és betartja a brigádban uralkodó ^ erkölcsi normákat, helye lesz a kol- ^ lektívában. > S nyerte a megtisztelő címet. Az okle­velet pedig a gazdaság kultúrházá­ban helyezték el. Hogy Rigó Laci és tizenegy ifjú munkatársa fa legidősebb is alig hu­szonhárom éves) ma a büszke cím viselője, ez tény. Ha időbeni meg­határozásra szorítkoznának, így is mondhatnánk: ez a jelen. A jelennek azonban törvényszerűen van múltja is, éppen úgy, mint ahogyan jövője is lesz. " tvenkilencbe nyúlik vissza a zöttiik, hanem ők maguk intézték el fáradságért Ö az ügyet olyan formán, hogy a „rend­bontót" felelősségre vonták és Rigó Laci szavaival élve — jól beolvastak neki. A brigád nemcsak a munkához va­ló viszonyban jutott el egy magasabb formához, hanem az élet egyéb meg­nyilvánulásaiban ts forradalmi válto­zást vitt a gazdaság lakóinak életé­be. Az adott körülmények között a szellemi élet fejlesztése terén is so­kat tettek. Kultúrotthont létesítettek, szemtől szembe találkoztam a ma ^ embereivel, akiknek munkájában, ^ mindennapi életében már csírájában ^ él a jövő, a kommunista társadalmat ^ építő ember •erkölcse. A kommunis- ^ ták munkája nyomán, a pusztán is ^ terem gyümölcsöt hozó virág. SZARKA ISTVkN % § 'll'UHIIII!"!! VIIIIIHIinHIIIIIIIIItlIltlHM'' 5 í brigád története. A gólyás- amelyben nemcsak ők, de a gazdaság pusztai fiatalok akkor tették le a garast. Martincsek Rudolf ifjú kom­munista kezdeményezésére kimond­ták és írásba is foglalták, hogy ezek után a ma fiatáljaihoz méltóan fog­nak dolgozni és élni, úgy, hogy má­soknak is példaképül szolgálhassa­nak. Munkához is látott a brigád és ek­kor következett be, amitől valameny­nyien tartottak. Martincsek Rudolfot katonai szolgálatra szólította a ha­za. — Most aztán mi lesz? — tor­pantak meg a fiatalok. Rigó Laci sem volt rest felkeresni a pártszer­vezet elnökét. Nyilfa Józsefet a kérdés nem érte váratlanul. A pártbizottság már fog­lalkozott ügyével, és egyhangúlag őt, Nyilfa Józsefet, a pártszervezet el­nökét bízták meg a fiatalok további irányításával. minden dolgozója szórakozást talál. Ha kedvük tartja, televíziót néznek, rádiót hallgatnak, sakkoznak, aszta­liteniszeznek, ha pedig éppenséggel egy kis táncra szottyan kedvük, be­kapcsolják a gramofonos rádiót. Csupán a munka és szórakozás azonban nem tölti ki a brigád tag­jainak életét. Ahogyan Rigó Laci mondta: „a tanulásra is szakítanak időt". A brigád minden tagja részt vesz a pártoktatáson. Szaktudásukat pedig a téli munkaiskola keretén be­lül gyarapítják. r/ an azonban a brigád életének * még egy igen fontos mozza­nata, amire Rigó Laci igen büszke. Mégpedig az, hogy rajta kívül, Jő már párttag] a brigád két tagja tag­jelöltje pártunknak. Arra is büszke, hogy törekvésük a A kongresszusi palota újságírói kar­zatáról nagyon Jó a kilátás. A kül­döttek a vörös bársonnyal bevont székeken foglalnak helyet. Az újságírók számára a beszélgeté­sek és találkozások szempontjából a reggeli órák a legmegfelelőbbek. Sok kiváló és érdekes ember van a küldöttek között. Itt van pl. V. Gra­csov elvtárs, a hírneves kalinovkai kolhoz elnöke, aki életének legszebb napját talán akkor élte át, amikor Hruscsov elvtárs beszédében a kali­novkai kolhozt említette példaként a következő húsz év feladatainak telje­sítésében. Gracsov 55 éves. Életét és mun­kásságát két rövid szóval jellemez­hetjük: a pártot szolgálta. Minden lépésére a párt ösztönözte. A 32 éves Gracsov 1929-ben a kurszki terület első kolhozelnökeinek egyike volt. Ma már ez kicsit furcsán hangzik, de akkor ... A 30 ezer kommunista között ő ls a legelmaradottabb kolhozok egyiké­be, Kalinovkába került, ahol nehéz harcot vívott, míg végre a legjobbak közé kerültek. Hruscsov elvtárs a legnagyobb el­ismeréssel beszélt Kalinovkáról. Ne­héz lenne eltalálni, mire gondolt Gra­csov ezalatt. Lehet, hogy csak az öröm hulláma öntötte el. Talán nem is a dicsőség miatt, inkább a Jól ki­használt életéért. PRAVDA — Ne féljetek, nem hagyunk ma- gazdaság idősebb dolgozói között is gatokra — mondta mosolyogva. Ha nincs kifogástok ellene, ezek után én járogatok el közétek. Persze, hogy nem volt ellenvetés. JÓ elvtársnak ismerték Nyilfa Józse­követőkre talált. Ez *év tavaszán újabb két kollektíva tűzte ki célul a megtisztelő cím elnyerését. — A fefőgulyások közül például Mikos elvtárs hatodmagával lépett A Tŕeboni Állami Gazdaság rap- ^ šasfoi baromfifarmiának dolgozói § jelenleg több mint 3000 pulykát ^ hizlalnak a karácsonyi vásár szá- ij mára. Ez év végéig több mint 22 ^ ezer kacsát is adnak piacra. Ké- § pfinkön: Blažena Plašková barom- ^ figondozó, aki 1230 pulyka hizla- ^ MÁS IS SZÍVESEN MEGTENNÉ A XXII. kongresszus második nap­ján is fáradhatatlanul, frissen, ki­fogyhatatlan energiával több órán át beszélt Nyikita Szergejevics Hruscsov a kommunista építés programjáról. — Honnét veszi ezt az erős aka­ratot? — hitetlenkedett egy deres­hajú küldött a kongresszusi palota éttermének egyik asztalánál az ebéd­szünetben. — Tegnap hét órát beszélt szünet nélkül s ma ugyanannyit. — Ha azt a beszámolót olvasná az elvtárs — vetette közbs egy hasonló korú küldött a szemközti asztaltól —, ön is olyan kedvvel és szívvel-lélekkel csinálná, mint Hruscsov elvtársi lását vállalta. (Jozef Falta -CTK— felv. TÖRIK A RÖGÖT Riečka! kiáltja a kalauz. A leszál­lók közé vegyülök, hogy elkísértes­sem magam az egy kilométerre eső Svaty Král nevű faluba. Ahogy tá­volodunk a megállótól, a leszállók csoportja széthúzódik az úton, alig maradunk együtt hárman-négyen. Menetközben szemléljük egymást, ám nem tart soká és megered a szó. A faru szövetkezete a beszédtéma. A fifakovói Kovosmaltban dolgozók, csak úgy, mint a vasúti alkalmazot­tak, szívesen emlegetik a szövetke­zetet. — Annyi gabona, mint az idén, még egy évben sem termett a hatá­runkban — mondja a Llgárt Bélának szólított ötven év körüli ember, aki most van hazatérőben a fil'akovól Kovosmaltből. — Akkor ezek szerint jól gazdál­kodnak — toldom a beszédet, hogy még többet mondjanak a szövetke­zetről. — Hogy jól-e?... Három éve nem lehet panasz a szövetkezetre — di­cséri őket Tóth bácsi, a szintén fifa­kovói vasmunkás. — Hallod koma, ha pontosabban vesszük, van annak már vagy négy éve is, amióta jobban megy a gaz­dálkodás — egészíti ki Tóth bácsi megállapítását a vasutas egyenruhát viselő Nagy József. Csupa jő vélemény a szövetkezet­ről, jobban szemügyre veszem a ha­tárt, vajon miről beszél az, október derekán. Itt-ott felbukkan egy-egy traktor, cukorrépával megrakott pótkocsiját vontatja. Már az utolsó vagon cu­korrépa elszállítása van soron. Hanem a vetések, vagy a hozzávaló előké­születnek nyoma sincs a közelben Az agronómust keresem föl, 6 ad kö­zelebbi tájékoztatást a vetésről. — Vetünk, törjük a rögöt — felel a kérdésre Farkas József agronőmus, mikor nagy sokára rátalálok, s hogy bemutassa a rögtörést, motorkerék­re ültet és elvisz a falutól 6 kilómé­méterre eső Istenhegye-dűlőbe, mert most ott dolgozik a két lánctalpas. A Hajadon-dűlőben már elvetették a búzát. Porfelhőt hagyunk magunk után a kitaposott dűlőutakon, s hamaro­san a helyszínen győződünk meg a szívós munkáról. Fűkő József lánc­talpasával egy útgyúrónak ls megfe­lelő hengert húzat. Testvérek között is lehet vagy 30 mázsa. A szövet­kezet olcsó áron jutott hozzá, a traktorállomástól vette a most szinte nélkülözhetetlen talajelőkészítő szer­számot. A traktor — bár szintén ne­héz — a meredekebb domboldalon megcsúszik, de lánca szüntelenül ka­paszkodik és a henger töri a kemény hantokat, hogy a Kovács István lánc­talpasa után kötött tárcsa és borona ismét felszaggassa és aprózza azo­kat. Így gyarapodik a kerekes trak­torok számára ís Járható terület. Habovíík JuraJ traktoros ma még trágyalevet hord a cukorrépafőld­re, de holnap már szórhatja a mű­trágyát. Ám a lánctalpasokra még a műtrágyázás után is szükség lesz. Rögtörővel és fogassal járják be is­mételten a dűlőt, hogy végre Jó mag­ágyba kerüljön a búza. — Nem adjuk föl a harcot — az imént így mondta a gazdász — ve­tünk a szárazba is, nem várhatunk, hogy fölhalmozódjék a munka, mert van még belőle bőven, noha a ta­vasziak alá fölszántottunk már 90 hektárt. Indokolt az agronőmus igyekezete, mert hisz a betakarításkor saját ká rukon okulhattak, bár úgy tartja a közmondás, hogy más kárán tanul az I okos. Ugyanis tavaly ősszel nem ^ végezték el az őszi mélyszántást i — nem győzték — aminek az lett a i következménye, hogy míg az őszi ^ szántásba vetett árpából csaknem 32 ^ mázsás hektárhozamot takarítottak ^ be, a tavaszi szántásba vetettből csak ^ 17 mázsát. És miért ismétlődjék ez ^ jövőre ís, amikor módjukban áll az í; őszi szántás elvégzése. Egyébként engem a kíváncsiság ^ hozott a faluba. A járás székhelyén, ^ Rimavská Sobotán úgy mondták, ^ hogy az itteni szövetkezetesek szép ^ búzatermést értek el. S valóban 28 ^ mázsát termeltek átlagosan. A Kosuti ^ búza 33 hektáron megadta a 32 tná- ^ zsás, a Pavlovicei búza 3 hektáron ^ meg a 37,7 mázsás hektárhozamot. ^ Ez pedig nem kicsiség, ott, ahol 24 i mázsás hozamot vártak. Kétség nem fér hozzá, hogy Jövő- | re — az idejében végzett munkával — még fokozzák a hozamot és az § idei két vagonnál több búzát adnak fc el terven felül. Az iparban dolgozó falubeliek | úgy tartják számon, hogy az utóbbi ^ években szép eredményeket ér el a ^ szövetkezet, mert zárszámadáskor is ^ Jut jócskán részesedés. Azonban nincs ^ az a Jó, aminél Jobbat nem lehetne ^ elérni. Az is a hozamok növelését S segítené elő, ha megszerveznék a § munkaversenyt, a prémiumrendszert, ^ mind az állattenyésztésben, mind a ^ növénytermesztésben. Az egyes ter- ^ mékek önköltségének figyelemmel ^ kísérése ls a szövetkezet Javát szol- ^ gálná. Felszínre jönne, hol és min ^ kell és lehet Javítani. ^ Az elismerés hangján kell szólnunk ^ arról, hogy a traktorosok késő estig ^ dolgoznak. Megértik, hogy az őszi ^ munkát ősszel kell elvégezni. BENYUS JÖZSEF& A GONDOLATOKAT TETTEK KÖVETIK Karel Augustín, a Práce moszkvai tudósítója V. Tanyilevlccsel, a Depo kommunista munkabrigádjának veze­tőjével az ember életében és munká­jában eljövendő változásokról folyta­tott vitát. V. Tanyilevics elvtárs a kérdésre röviden, de velősen felelt: — Nincs messze az az idő, amikor hazánk lesz a világ első olyan or­szága, ahol a munkaidő a legrövideüb lesz. így azután az embereknek na­gyobb lehetőségük nyílik a kulturális életre s tehetségük kibontakozására. Nemrég Sztrumilin akadémikussal folytattam beszélgetést, többek kö­zött arról ls, hogy olyan házakat kel­lene építeni, ahol közös társalgók, klubok, ebédlők, tanulószobák, pihe­nőszobák lennének. Sokáig vitatkoz­tunk erről, de a felvetett kérdés túl problematikusnak tűnt mindkettőnk számára. Szerintem az emberek lelki életének formálása a cél; ehhez pe­dig nem feltétlenül szükséges, hogy egy tető alá tömörítsük őket. OTTHONOSAN MOZOG Az egyes küldötteket azonnal megis­merni, kik-mik Újítók, mezőgazdasági dolgozók, kommunista munkabrigád-vezg­tók, iizemigazgatók, élmunkások a Donyec­medence, Kuzneci-medence vidékéről, az Uraiból, vagy Kurszkból. Ezek az embe­rek a fotoriporterek és újságírók figyel­mének középpontjában állnak. Megtalálható itt Vaszilij Zsarkov is, egy szerelőcsoport vezetője. Neki itt min­den ismerős, a palotában nagyon ottho­nosan mozog. Csillogó tekintettel simo­gatja az ablakkereteket, az oszlopokat, minden sarkot. De hát ez csak termé­szetes. Hisz ö ls részt vett e mesepalo­ta építésében. — Ez a monumentális épület — mond­ja Zsarkov elvtárs — nemcsak kíTllrfil remek és szép, nemcsak elegáns vonalai kápráztatnak, de az emberi gondolat nagysága is megtestesül benne ... UJ SZO fi * 1961. október 26.

Next

/
Thumbnails
Contents