Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-22 / 294. szám, vasárnap

A Szovjjetn nió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa A marxizmus-leninizmus győzelmes zászlaja alatt (Folytatás a 4. oldalról) clallsta államiság fejlődésének fő irányzata a szocialista demokrácia sokoldalú fejlesztése és tökéletesítése. A program felsorolja azon in­tézkedések egész rendszerét, amelyeket ebben az irányban foganatosltunk. A párt maga szol­gál példamutatással abban, hogy tovább töké­letesíti a párton belüli demokráciád A program leszögezi, hogy a munkásosztály diktatúrája már az állam elhalása előtt nél­külözjietővé válik. Pártunk mindig harcolt mind az opportunisták ellen, akik az állam elhalásáról szóló téziseket a szocialista forra­dalom és a proletariátus diktatúrája szüksé­gességének tagadására használták fel, mind­pedig a revizionisták ellen, akik e tézis kö­penyege alatt a szocialista államot gyengíteni és aláásni igyekeztek. Mikojan elvtárs beszéde további részében az Albán Munkapárt vezető tényezőinek tevé­kenységével foglalkozott. Az Albán Munkapárt vezetői hosszú éveken át minden egyes alkalommal arról esküdöz­tek, hogy baráti érzéseket táplálnak pártunk és a szovjet nép iránt s bizonygatták, hogy támogatják a XX. kongresszus határozatait. Amint azonben a legutóbbi Idők eseményei megmutatták, esküdözéselk és btzonygatásaik nem voltak őszinték. Már több mint egy éve annak, hogy a vezető albán tényezők hirtelen megváltoztatták politikai irányvonalukat és harcot indítottak az SZKP XX. kongresszusá­nak határozatai ellen, támadni kezdték pár­tunkat, annak lenini Központi Bizottságát N. Sz. Hruscsovval az élén és más kommu­nista pártokat. Az albán vezető tényezők cse­lekedetei arról tanúskodnak, hogy eltérnek az internacionalista pozíciókról és a na­cionalizmus útjára térnek. Hogy mihez vezet a nacionalizmus és a szocialista tábortól való elszakadás, ezt meg­mutatják a revizionizmus tapasztalatai, amely sűrített formában kifejezésre jutott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének leni­nizmus ellenes programjában.. Ezt fontolóra kellene venntök a vezető albán tényezők­nek is. A tények azt mutatják, hogy az Albán Munkapártban szégyenteljes helyzet alakult ki. Hova jutottak Hodzsa és Sehu, kivilág­lik abból ls, hogy nemcsak nem tették köz­zé az SZKP teljes programtervezetét (ami természetesen belügyük), hanem sajtójukban eltorzított fordítását közölték. így az albán népet és az albán kommunistákat megfosz­tották attól a lehetőségtől hogy e történelmi dokumentumot olvashassák. Az élet megmutatja, hogy a revizionizmus és a dogmatizmus csökönyös érvényesítése a marxizmus-leninizmustól, a szocialista tá­bortól és a kommunista világmozgalomtól való elforduláshoz vezet. Az albán vezető tényezők egyetértésének hiánya pártunk lenini irányvonalával, amelyet a XX. kongresszus kitűzött, azzal ls. magya­rázható, hogy Enver Hodzsa és Mehmed Se­hu már régen olyan módszereket és rend­szert vezettek és vezetnek be pártjukba, ame­lyek a marxizmussal-leninlzmussal össze­egyeztethetetlenek. Hogy példáu. Mehmed Se­hu hogyan értelmezi a pártélet szabályalt, ezt mutatják az Albán Munkapárt nemrégi kong­resszusán mondott szavai. Sehu itt azt mon­dotta, hogy arra, aki bármiben nem ért egyet a vezetőséggel (idézem): „Szembeköpés, po­fon vár s ha szükség lesz rá, golyót is kap­hat a fejébe". Az albán vezető tényezők most Sztálin sze­mélyi kultuszának pajzsát emelve maguk elé, az ő nevével akarják leplezni a leninizmussal összeegyezhetetlen tetteiket. Vajon képzelheti-e valaki, hogy ezen az „alapon", amelyen ma az albán vezető ténye­zők állnak, lehetséges közöttünk a barátság? Nem, teljesen tudatában kell lennünk annak, hogy Lenin pártjának barátságára, a szovjet nép barátságára csak akkor számíthatnak, ha letérnek erről az útról, ha a kommunista pár­tokra kötelező pozíciókat foglalják el. Mikojan elvtárs beszéde további részében a programtervezet alapján a nemzeti felszaba­dító mozgalom kérdéseivel foglalkozott. Ezzel kapcsolatban többek közt a következőket mondotta. A szocialista államok internacionális köte­lessége minden téren támogatni az imperialls­taellenes felszabadító mozgalmat. A fiatal nemzeti államok előtt éppen a szocialista vi­lágrendszer fennállása következtében új lehe­tőségek nyíltak — megnyílt előttük a nem ka­pitalista fejlődés útja. Ezeknek az országok­nak nemzetei nem akarnak a kapitalista fej­lődés fájdalmas*és hosszadalmas útján halad­ni. Mit jelentett ez az út, milliók szenvedésé­nek útja, azt világosan megmutatja a latin­amerikai országok példája. Ezen országok nemzetei az amerikai monopóliumok karmaiba kerültek, melyek fosztogatják kincseiket, el­nyomják gazdasági életüket, beavatkoznak bel­ügyeikbe, reakciós elemeket pénzelnek és tá­mogatnak. Az USA monopóliumai elfojtják a nemzeti ipart s elsősorban a feldolgozó ága­zatok fejlődését. Az a tény, hogy mestersége­sen hatalmon tartják a reakciós elemeket, fé­kezi a latin-amerikai országok társadalmi fejlődését. Ez annyit jelent, hogy a latin-ame­rikai nemzetek a gyarmatosítók egyikének, a spanyolok uralmának megdöntése után más gyarmatosítóknak, az amerikai monopóliumok­nak az uralma" alá kerültek. Megvannak ugyan önállóságuk külső jelei, a valóságban azon­ban még mindig Idegen járomban nyögnek. S ezt ma új-gyarmatosításnak nevezik. Kennedy segítségről, reformokról, fejlődés­ről beszél, de az amerikai monopóliumok bor­zalmas polipként egyre szorosabban és erő­sebben fojtogatják ezeket az országokat. S lé­nyegében ugyanilyen új-gyarmatosítás fenye­get számos afrikai és ázsiai országot Is. A nemzetek harcát, melynek célja a gyar­matosítás valamennyi formájának megsemmi­sítése, teljes mértékben támogatja a Szovjet­unió és a többi szocialista ország. Ha nem létezne szocialista világrendszer, nem járná­nak sikerrel a nemzeti felszabadító forradal­mak sem, s nem merülne fel teljes nagyságá­ban a kérdés, milyen úton haladjanak a fel­szabadult nemzetek. Mikojan elvtárs a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban kijelentette: A békés együttélés elve nemcsak a külpolitika területére vonat­kozik, hanem a külföldi gazdasági kapcsola­tokra is. A kölcsönös gazdasági világkapcsolatok ma is fennállanak, amikor két világrendszer Jött létre — a szocialista és a kapitalista világ­rendszer, így tehát két világpiac, két világ­gazdaság Is létezik. E piacok mindegyike s e két gazdaság mindegyike saját törvényei szerint fejlődik. A két világpiacot azonban nem választja el egymástól áthatolhatatlan fal. Megmarad tehát a nemzetközi munkameg­osztás is és ezzel állnak kapcsolatban a világ­piacok. Semmi sem értelmetlenebb, mint az a burzsoá elképzelés, hogy a szocializmus gaz­dasági politikája az önellátás politikája. Ép­pen az amerikai imperializmus volt az, amely a szocialista világgal folytatott kereskedelem megszüntetésére irányuló vonalvezetésével az autarkla politikáját igyekezett ránk kénysze­ríteni. Ez az irányvonal azonban csődöt mon­dott. Számos kapitalista ország kölcsönösen előnyös kereskedelmet kezdett fejleszteni a Szovjetunióval és más szocialista országok­kal, s megvagyunk győződve róla, hogy előbb­utóbb az USA is erre az útra lép. Külkereskedelmünk forgalma most az 1938. évi háború előtti állapotot csaknem tízszeresen múlja felül. A legutóbbi tíz év alatt fejlődésé­nek átlagos évi üteme 12,6 százalékot tett ki, ami még az Ipari termelés növekedésének üte­mét is valamivel túlszárnyalja. örvendetes, hogy a külkereskedelem terje­delmében, amely 10,5 milliárd rubelt tett ki, már az idén elérjük csaknem az 1965-ös évre kitűzött színvonalat és így a külkereskedelmi hétéves tervet fejlesztési üteffié szempontjából körülbelül három év alatt teljesítjük. Külkereskedelmünk és gazdasági együttmű­ködésünk többi formája továbbra Is fejlődni fpg. Népgazdászaink számításai szerint a Szov­jetunió külkereskedelme húsz év alatt négyi sőt többszörösére is növekedhet. Ez megköve-t teli a tervezés további tökéletesítését és szá­mos gazdasági és szervezési intézkedés foga-i natosítását. A békés együttélés aktív és céltudatos hari cot jelent a háborús veszély valamennyi tűz-: fészkének felszámolásáért, a háborúval fenye-i gető legbonyolultabb ellentétek kiküszöbölé-t séért, harcot jelent az általános leszerelésért. Ma a tartós béke biztosításának egyik fő aka­dálya az, hogy mindeddig nem kötötték meg a német békeszerződést. A német imperializmus századunkban már harmadszor készül háborút kirobbantani Kö j zép-Európában s emellett most a nyugati ha-i talmak imperialista USA vezette szövetségére támaszkodik. Nyugat-Németország a NATO tagja s ez a helyzet veszélyességét még inkább kiélezi. Már nemegyszer beszéltünk arról, hogy fel* tétlenül szükséges a német békeszerződés megkötése, nemegyszer megmondottuk, hogy e kérdést a nyugati hatalmakkal egyetértés­ben akarjuk megoldani, hogy ezen az alapon akarjuk biztosítani az NDK és az NSZK jelen-, legi határait, normalizálni Nyugat-Berlin helyzetét és kiküszöbölni az európai háborús tűzfészket. Nem hagyhatjuk említés nélkül, milyen nagy erőfeszítést tett Hruscsov elvtárs, a szovjet kormány elnöke a béke védelmére és arraj hogy a nyugati országoknak megmagyarázza a német békeszerződés megkötésének halaszt-i hatatlanságát és e szerződés céljaival és lé-i nyegével kapcsolatos álláspontunkat. Ez je-* lentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Nyugat állásfoglalásában s mindenekelőtt mind az USA, mind pedig a nyugat-európai országok közvéleményében bizonyos változások mutat-í koztak. Amint tudják, e napokban párt- és kormány-í küldöttségünk államünnepének alkalmából až NDK-ban járt. A német néppel és vezető té^ nyezőivel való személyes érintkezés meggyőző erővel bizonyítja, hogy Németországnak ebben a részében a béke, a munka és a szocializmus uralkodik s gyűlölik a militarizmust és re-i vansizmust. Valóban szerencse Európa számára, hogy végre olyan német állam alakult meg benne, melyben a munkás-paraszt uralom pontot tett a gyűlölt múlt után s mely valamennyi nem-, zetnek a barátság és a békés együttműködés jobbját nyújtja! Az SZKP XX//. kongresszusa a világérdeklődés középpontjában A szocialista országokban a lapok részletes tudósításokat közöl­nek a kongresszusról, tükrözik a dol­gozók lelkesedését, amellyel a kong­resszusi beszámolókat fogadták. A nyugati sajtót a nyugtalanság Jellem­zi, de kénytelen-kelletlen be kell Is­mernie — mint a New York Times írja — hogy „Hruscsovnak az elmúlt és jövendő sikerekről szóló kijelen­tései meggyőzőek lehetnek számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai or­szág szemében". A világsajtó reagá­lásából azonban arra lehet következ­tetni, hogy ezek a kijelentések más­utt is meggyőzőek, sőt, mint az an­gol Collin Williams mondotta: „A Szovjetunió programja a brit népre kolosszális hatást tett." ® Kongresszusi műszakok Magyarországon a szövetkezeti pa­rasztok, a. gépállomások traktorosai és az állami gazdaságok dolgozói kongresszusi j műszakokat szerveznek. A műszakok keretében az őszi mun­kák határidő előtti elvégzésére tö­rekednek. A szirákl, klsbágyoni és kozárdl szövetkezetesek már tegnap teljesítették felajánlásukat és 10 nap­pal a határidő előtt befejezték az őszi vetést. A borsodmegyei szövet­kezetesek .70 traktorral vettek részt a kongresszusi műszakban. A komlói bányászok határidő előtt teljesítették felajánlásukat, amikor 30 000 tonna szenet adtak a népgaz­daságnak terven felül. Az év végéig további 7000 tonnát adtak terven fe­lül. • H. G. Wells fantáziája csekélynek bizonyult A német „Morgen" című lap idézi H. G. Wellsnek, az angol közírónak és ismert fantasztikus regények szer­zőjének szavait, amelyeket Lenin vil­lamosítási tervéről mondott: „Ez a terv túlságos igényeket támaszt a fan­táziával szemben". A lap hozzáfűzi: A Szovjetunió ma 27-szer annyi vil­„ÖRÖMMEL JELENTJÜK A szovjet emberek köszöntik a kongresszust 66 • A moszkvai Dinamó Üzem 800 fiatal munkása javasolta, hogy a kongresszus minden egyes napját újabb munkasikerrel ünnepeljék meg. A kezdeményezést már 2500 munkás követte. Az eredmény: az üzem napi tervét 130—150 százalék­ra teljesíti. • Az ashabadi vasutasok 5,5 szá­zalékkal teljesítették túl a munka­termelékenység növekedésének ter­vét. A volga-mentl vasutasok jelen­tik, hogy a gabona- és kőolajszállí­tás tervét túlteljesítették. • A Lenin jégtörőről érkezett táv­irat tudtul adja, hogy azon a napon, amikor a kongresszus megkezdte munkáját, rendkívül nehéz viszonyok közepette, új jégtáblán úszó sarki kutatóállomás — az Északi Sark 10 — megkezdte munkáját az Északi Je­ges[£-ger középső részében. A sze­mélyzet éjjel-nappal talpon van és fegyverrel a kezében őrzi a kutatóál­lomás nagyértékű berendezését a je­gesmedvéktől. A Lenin zászlóshajó személyzete és a sarkkutatók ígére­tet tettek, hogy minden nehézség el­lenére teljesítik az eléjük tűzött tu­dományos feladatokat. • Egy igen érdekes üzenet érke­zett a kongresszushoz, a leningrádi levéltáros-történészek küldték. Ezek­ben a napokban felfedeztek egy ak­taköteget, amely a volt pétervári Cenzúra Hivatal titkos okmányalt tartalmazza. Az okmányok között van egy 1906-ból származó jelentés, amely közli a bolsevikok első párt­programjának „megsemmisítését." „A program a proletariátus fellázítását tűzi kl célul. A programot tartalma­zó brosúra ötezer példányát megsem­misítettük" — jelentették büszkén 56 évvel ezelőtt a cári cenzorok. lanyáromat termel, mint amennyit a GOELRO feltételezett. ® Elszámították magukat A szovjet hétéves terv kritikusai nehéz helyzetbe kerültek — írja a Neue Zeit. — Azt jósolták ugyanis, hogy a tervjavaslat javításokra szo­rul, mert teljes egészében nem tel­jesíthető. A terv — mint Hruscsov elvtárs mondotta a kongresszuson — most valóban kiigazításra, javításra szorul. A feladatokat azonban nem csökkenteni, hanem emelni kell, mert túl alacsonyaknak bizonyultak. „Ne­héz a szovjet tervek bírálóinak ke­nyere — fejezi be cikkét a Neue Zeit —, mert az új társadalom számára már a régi mércék sem felelnek meg." ® „Valóságos csapás" Bonnban és Nyugat Berlinben va­lóságos csapásnak tekintik a Szov­jetuniónak újra és nyomatékosan kifejezésre juttatott tárgyalási kész­ségét. A National Zeitung meg ls ál­lapítja: „Hruscsov a békeszerződés megkötéséről szóló megjegyzésével a nyugati tábornak éppen azokat az erőit biztatta, amelyek a német kér­désben megegyezésre törekednek, és a bonni militaristákat sújtotta, akik nem akarnak semmiféle tárgyaláso­kat". Csehszlovákia küldötte : Reális követeimény, hogy 1962-t a gyarmati rendszer teljes felszámolása évének nyilvánítsák New York (CTK)' — Az ENSZ-köz­gyülés politikai bizottsága október 20-án két ülésen folytatta az atom­fegyver-kísérletek beszüntetésének tárgyalását. A nyugati tömb hét ál­lama — Kanada, Dánia, Izland, Nor­végia, Svédország, Japán és Pakisz­tán — a Szovjetuniót felszólító hatá­rozati Javaslatot terjesztett elő az 50 megatonnás erőségű hídrogénfegy­ver-kísérletek beszüntetésének kér­désében. Egyúttal szorgalmazták, hogy határozati javaslatuk tárgya­lását előnyben részesítsék. Krisna Menőn, indiai küldött szembe­helyezkedett a nyugati tömb indítványá­val és követelte, hogy az Indiai hatá­rozati javaslat tárgyalását helyezzék előnybe, amely valamennyi atomfegy­ver-kísérlet teljes beszüntetésát követeli és felszólítja az atomhatalmakat, kös­senek nemzetközi egyezményeket a kí­sérletek beszüntetéséről. Diallo TelII, Guinea kUldötte az In­diai álláspontot támogatta. A hét állam javaslatát „a nyugati tömb javaslatá­nak" nevezte és hangsúlyozta, hogy nem kíván csatlakozni „a hidegháború ezen vállalkozásához". Hangsúlyozta, hogy előnyben kell részesíteni az indiai javas­latot, amelyről azonnal szavazni lehet. A guineai küldött felszólalása után a politikai bizottság ülését szavazás nélkül elnapolták október 23-ra. Frencioorsiogi helyzet oz olgérioiok tüntetései után Párizs (CTK) — Október 21-én Fran­ciaországban a politikai légkörre mély hatást gyakoroltak azok a megtorló in­tézkedések, amelyeket a francia rend­őrség foganatosított az algériaiak pári­zsi, észak- és kelet-franciaországi tün­tetései után. Lllle körzetében az algériai munkások október 20-án sztrájkba léptek. A rend­őrség ott mintegy SD0 személyt letartóz­tatott. Rouenben 300 algériait vettek őri­zetbe Elzász Lotharlngia ipari városai­ban az algériai nők tüntettek. Forbach­ban a rendőrség szétoszlatta az algériai nők felvonulását, akik letartóztatott férjeik szabadon bocsátását, a megkü­lönböztető faji intézkedések megszünte­tését és a francia-algériai tárgyalások azonnali megkezdését követelték. Párizs­ban későn éjjel közölték, hogy mintegy 1180 nőt és 580 gyermeket letartóztat­tak. A rendőrség több száz asszonyt a párizsi kórházakba szállított, ahol a rendőrség őrzi őket. A SointeAnnel intézet alkalmazottjai, ahová 70 algériai nőt kísértek, nem voltak hajlandók tá­mogatni a rendőrséget, hanem lehetővé tették az asszonyoknak, hogy a mellók­kijárton távozzanak. A francia szélsőségesek terrorista szervezete azon szervezetek és szemé­lyek ellen követett el merényleteket, amelyek, ill. akik az algériai kérdés békás megoldása mellett foglalnak állást. CSEHSZLOVÁKIA HANGJA A KÖLTSÉG­VETÉSI ÉS A GYÁMSÁGI BIZOTTSÁGBAN Az ENSZ-közgyülés adminisztratív és költségvetési bizottsága az ENSZ 1960 évi költségvetési javaslatáról tárgyal. Az október 20-i ülésen Jaroslav Ry­bár mérnök, csehszlovák küldött is fel­szólalt. Jellemezte a világ erőviszonyá­ban bekövetkezett fejlődést és hang­súlyozta, hogy ez a fejlődés az ENSZ­ben nemcsak a tagalap számbenl vál­tozásában, hanem minőségi átalakulá­sában is megnyilvánult. Rámutatott, hogy nagymértékben csökkent az USÁ vezette imperialista hatalmak befolyása. Az imperialista hatalmak mindenképpen arra törekszenek, hogy törvényellenes mesterkedésekkel tartsák fenn meg­ingott helyzetüket. A titkárhelyettesek és a velük egyenrangú tisztviselők teljes száma 31-et tesz ki. Ebből az USÁ-ra és szövetségeseire 20, a semleges államokra 10 és a szocialista országokra csupán egy funkció esik. Az ENSZ-közgyülés gyámsági bizott­sága hozzáfogott az úgynevezett önkor­mányzattal nem rendelkező, vagyis a nyugati hatalmak gyarmati területein uralkodó helyzettel kapcsolatos kér­dések megoldásához. A péntek délelőtti vita első szónoka dr. Zdenék Cerník, csehszlovák küldött volt. Hangsúlyozta, hogy az önkormány­zattal nem rendelkező területek kérdé­seinek megtárgyalását nem lehet a régi mederben folytatni, amikor a gyarmato­sítók a tanácskozást mellékvágányra igyekeztek terelni ás meg akarták hiú­sítani a gyarmati uralom felszámolásá­nak megtárgyalását. A nemzeti felszaba­dító mozgalom hatalmas fellendülésének következtében az utóbbi években az ENSZ-ben azt az elvet fogadták el, nincs egyetlen olyan terület sem, amely ne érett volna meg a függetlenségre. A csehszlovák küldöttség Ilyen körülmé­nyek között úgy véli, hogy teljesen reális, ha az 1982. évet a gyarmatosítás teljes felszámolása esztendejének nyil­vánítják. t - • Cevegmidnek, a Mongol Népköztár­saság külügyminiszter? első helyette­sének vezetésével október 20-án repü­lőgépen New Yorkba utazott a Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége. A küldöttség részt vesz az ENSZ-közgyülés azon a tárgyalásán, amelyen Mongólia ENSZ-tagságáról lesz szó. tJJ SZŰ 5 * 1981. október 22.

Next

/
Thumbnails
Contents