Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-21 / 293. szám, szombat

A Szovjetunió Kommunista XXII. kongresszusa Belorusszia a nehézvegyipar országa lesz ElvtársakI Ml, a kongresszus küldöttel nagy érdeklődéssel hallgattuk meg a Központi Bizottság tevékenységéről és a párt új programjáról előadott tartalmas beszámolókat. Hruscsov elvtárs beszámolójában összegezte a Központi Bizottság és az egéžz párt tevékenységének a nagy átalakulások, nagy tettek és Intenzív alkotó munka éveiben elért eredményeit. A párt a XX. kongresszus óta küzdött a marxi-lenini elmélet tisztaságáért a revizionisták és dogmatikusok ellen, alkotó szelleműen érvényesítette a marxizmust és óriási ideológiai és szervező munkát végzett a tömegek körében. A Központi Bizottság élére állt annak a harcnak, mely a marxizmus-leninizmus szellemétől idegen személyi kultusz káros következményei ellen, a pártélet és a forradalmi törvényesség lenini normáinak helyreállításáért folyt, és bebizonyította egyöntetűségét, szilárd egységét, nagyfokú eszmeiségét és határozottságát. A párt Központi Bizottsága a XX. pártkongresszus irányvonalának megvalósításában Mo/ lotov, Kaganovics, Malenkov, és az egész pártellenes csoport ellenállásába ütközött. A pártellenes csoport tagjai szembeszegültek számos gazdasági és politikai intézkedéssel, melyet a Központi Bizottság Nyikita Szergejevics Hruscsov kezdeményezésére a múlt hibáinak orvoslása és a szovjet gazdaság gyors fejlesztése érdekében tett. Mivel ezek az egyének nem találtak támogatásra a pártban és a Központi Bizottságban, frakclós pártellenes csoportot alakítottak, hogy kicseréljék a Központi Bizottság vezetőségét és eltérítsék a pártot a XX. pártkongresszus lenini Irányvonalától. E kaland kezdeményezői Molotov, Kaganovics és Malenkov voltak. Elsősorban az ő személyes érdekük volt, hogy megakadályozzák a személyi kultusz idején elkövetett hibák orvoslását. A Központi Bizottság J.957. évi plénumán bizonyítékokat terjesztettek elő arra, hogy Molotov, Kaganovics és Malenkov személyesen ( vétettek a pártkrtderek tömeges Irtásával, a szovjet törvényesség durva megszegésével. Akkor szánták-bánták a bűnüket, képmutatóan beismerték, hogy közvetve részük volt Jezsov, Berlja és cinkosainak gaztetteiben. A Központi Bizottság tagjai akkor még nem tudtak mindent. Csak a pártellenes csoport veresége után leplezhették le teljesen a csoport szervezőit, elsősorban Malenkovot. Különösen súlyos és tragikus következményei voltak Malenkov tevékenységének Belorusszia pártszervezeteiben. Mint tudjuk 1935— 1936-ban tisztogatás folyt a pártban és kicserélték a pártigazolványokat, Malenkov, aki akkor a Központi Bizottság apparátusában dolgozott, a kampányt felhasználta a becsületes kommunisták kiirtására és Jezsovval együtt azt a mendemondát terjesztette, hogy állítólag szélesen elágazó, szovjetellenes földalatti mozgalom van Belorussziában, és ennek élén állítólag a köztársaság párt- és szovjet vezetői állnak. E koholmány alapján Belorusszia Kommunista Pártja tagjainak a felét az igazolványok kicserélésekor kizárták a pártból. Amikor Gologyed, a Népbiztosok Tanácsának elnöke Belorusszia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénumán kétségbe vonta a tisztoga'ás és az igazolványok kicserélésének eredményeit, Malenkov lejött Belorussziába és leszámolt a köztársaság vezető kádereivel. Itt-tartózkodása alatt az ő Indítványára kizárták a pártból a köztársaság majdnem minden vezetőjét, köztük a Központi Bizottság titkárait, a Népbiztosok Tanácsának elnökét, a népbiztosokat, a helyi pártszervezetek és a szovjet szervezetek számos vezetőjét, az alkotó értelmiség képviselőit. Sokakat közülük le is tartóztattak. Ma már rehabilitálták ezeket az ártatlan embereket, sokakat azonban már csak a haláluk után. Most még érthetőbb Malenkov és a többi frakciós eljárása, mellyel igyekeztek elkenni gaztetteik nyomait a nép előtt. A belorussz kommunisták lehetetlennek tartják Malenkov további párttagságát. A belorussz kommunisták az egész párttal egyetemben helyeselték a Központi Bizottság energikus közbelépését, a pártellenes csoport szétzúzását és lelkesen támogatták Hruscsov elvtársat, a Központi Bizottság első titkárát, aki nagy kezdeményezést, kitartást, becsületességet és pártosságot tanúsított a XX. pártkongresszus határozatának kidolgozásában és végrehajtásában. A pártellenes csoport energikus szétzúzása és a sztálini. személyi kultusz következményeinek leküzdése nagyon javára vált az egész pártnak. Kibővült és megszilárdult a párt és a nép kapcsolata, megnövekedett a pári tekintélye a néptömegek körében. A néptől elszakadt vezetők eltávolítása után egészen más jellegű lett a Központi Bizottság és a párt tevékenysége. A Központi Bizottság a politikai bölcsesség, az alapos életismeret, az elmélethez való alkotó szellemű viszony példaképéül szolgált. Pártunk Központi Bizottsága a marxista-leninista elmélet fejlesztésével és gazdagításával példát mutatott a kommunista építés elmélete és gyakorlata elválaszthatatlanságának rendületlen tiszteletbentartására. A Központi Bizottság újra kiemelte annak fontosságát, hogy a kommunizmus építésének időszakában is érvényesüljenek a dolgozók erkölcsi és anyagi ösztönzésének lenini elvei. A Központi Bizottság végrehajtotta az ipar és a mezőgazdaság irányításának átszervezését, bővítette a szövetségi köztársaságok jogait, tökéletesítette az iskolarendszert, növelte a társadalom szerepét az állami és kulturális építésben. Mindez hozzájárult gazdaságunk Kiril Mazu rov elvtárs felszólalása további rohamos fejlődéséhez, a szövetségi köztársaságok termelőerőinek állandó fejlődéséhez, a tudomány és a technika kibontakozásához, hazánk védelmi erejének szilárdulásához. A Szovjetunió erejének növelése és a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés együttélése külpolitikai irányának rendületlen érvényesítése, a békéért, a gyarmati rendszer felszámolásáért vívott következetes harc a nemzetközi kapcsolatok terén óriási tekintélyt szerzett államunknak. A belorussz kommunisták és valamennyi dolgozó teljesen egyetértenek pártunk bel- és külpolitikájával és lenini Központi Bizottságának gyakorlati tevékenységével. Belorusszia Kommunista Pártja, mely a párt Központi Bizottsága, a szovjet kormány, köré tömöríti és neveli a kommunistákat és dolgozókat, őrzi sorainak eszmei és szervezeti egységét, rendületlenül követi a marxizmus-leninlzmus elveit, szigorúan betartja a XX. és XXI. pártkongresszus, valamint a plénumok határozatalt. Belorusszia Kommunista Pártja tevékenységének legfőbb feladata a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának gyors felépítése, a dolgozók kommunista nevelése, növekvő anyagi és szellemi igényeik egyre jobb kielégítése volt. A köztársaság pártszervezetei sokat tettek az ipar műszaki átalakításában, a termelés komplex gépesítésében és automatizálásában. Az utóbbi években több száz gépet, automata gépsort, automata és félautomata gépeket stb. helyeztek üzembe a gyárakban. Lényegesen bővült a géppark, korszerűsítették az ipari berendezés nagy részét, állandóan tökéletesítik a termelés technológiáját és szervezését. A gépipar szakosítására és együttműködésére tett intézkedések lehetővé tették nagy termelőterületek felszabadítását, melyeken csekély költséggel új szakosított üzemek létesültek gépek, szerszámgépek és alkatrészek gyártására. Ez lehetővé tette, hogy a köztársaság ipari ösztermelése a hat év alatt megkétszereződött, a gépipar ösztermelése pedig a hétéves terv három éve alatt 85 százalékkal növekedett. Eredményesen fejlődik a vegyipar is. Befejezés előtt áll a legnagyobb európai kálitrágya-kombinát első részének építése Szoligorszkban és megkezdődött egy másik hasonló üzem építése. Polockban kőolajfinomító, Grodnoban nitrogéntrágya-kombinát, Szvetlogorszkban műfonalgyár és sok más vegyiüzem épül. Az óriási vegyipari nyersanyagkészletekkel rendelkező Belorusszia a közeljövőben a nehézvegyipar országa lesz. A belorussz ipari dolgozók eredményesen teljesítik szocialista vállalásukat, hogy öt év alatt elérik a hétéves terv végére tervezett Ipari termelést, a munkatermelékenységnek színvonalát pedig 5 és fél év alatt akarják elérni. A belorussz üzemekben terjed a szocialista versenymozgalom. Több mint 400 ezer munkás kapcsolódott be a kommunista munka brigádjainak és rohammunkásainak mozgalmába. Növekszik az újítók száma. A kongresszus küldöttének, Alekszandr Vltaskevicsnek, az automata gépsorgyár munkásainak kezdeményezőre az Ipari üzemek esztergályosainak ezre gondozásukba vették a szerszámgépeket és javltómunkások nélkül dolgoznak. Vlagyimir Prihodcsenko kommunistának, a minszki autógyár munkásának kezdeményezésére köztársaságszerte kibontakozott a műszaki haladásért küzdő mozgalom. Valentyina Gaganova neves kezdeményezését követve a mesterek ezrei mentek át a lemaraflozó munkaszakaszokra. Pjort Kllmkov kongresszusi küldött a vityebszki szőnyeggyár segédmüvezetője két év alatt 3 különböző lemaradó termelőszakasz vezetését vette át és 3 szövöbrigádot emelt a legjobbak színvonalára. Az összes brigád elnyerte a kommunista munka brigádja címet. A köztársaság gépszerkesztői új, még tökéletesebb technika létrehozásán fáradoznak. A XXII. kongresszus tiszteletére elkészült egy új 27 tonnás billenő autó a Bjela-540 prototípusj, mely felülmúlja az USÁ-ban gyártott legjobb hasonló autótípusokat. A minszki autógyár konstruktőrei szerkesztették a MAZ-500 típusú, új, nagyon jó 7 tonnás teherautót. A minszki automata gépsorgyárban egységes alkatrészeket gyártottak, melyekből közvetlenül az Ipari üzemekben állíthatók össze az automata gépsorok. A belorussz munkások a XXII. pártkongresszus tiszteletére néhány száz traktort, szerszámgépet, több mint 2000 silókombájnt, több mint 2 millió méter anyagot és mintegy 370 ezer pár bőrcipőt gyártottak. Az SZKP Központi Bizottságának az ipar és az építőipar irányításának átszervezésére tett intézkedései nemcsak emelték az irányítás színvonalát, hanem elősegítették a jobb tervezést ls. Az elmúlt Időszakban a belorussz mezőgazdaság fejlődésében is jelentős sikereket értünk el. Mezőgazdasági termelésünk az öt év alatt mintegy a felével növekedett. A kolhozok jövedelme 1956—1960-ban az előző ötéves tervhez viszonyítva több mint háromszorta, oszthatatlan alapjaik 3 és félszerte gyarapodtak. Jelentősen nagyobbodott a kolhozparasztok munkadíjazása. Növekedett a gabona, len, burgonya, cukorrépa és más mezőgazdasági termények termelése. Jelentősen növekedett a marhaállomány. A köztársaságban 1955-ben mlnden 100 hektár mezőgazdasági földre 27 szarvasmarha, 1960-ban pedig már 38, ebből •'iX'.v* ; i ' ifi ' ^jíKiwWj^j äpr üf®" X >4** ^ ' ' ' w - " t ~ - ! ft • 0 * ^T. • ' J V : • ' .^pl 'íivv'ip" - ' Ĺ ' * * ' - * l *

v « . . ' - Ip Ip&Äi mm . ™ n ' . £ -í M XX ^ .i, .. Xx'T'X' . .X X

, y M^m 1.,- rk. Í V "< V ' » "'r 4 V ' v * wi&A'vwJl Jf j . • t «

X - 'L- • N. Golovatszkij, az „Október 40 esztendeje" kolhoz elnöke a kukoricaföldjükről készült felvételeket mutatja meg a kongresszus küldötteinek. (CTK—TASZSZ — rádlóképtávírón érkezett J 21 tehén Jutott. 1955-ben 100 hektár szántóföldre 36, most pedig 52 sertés jut. A kolhozok és szovhozok marhaállománya 1961-ben 1955-höz képest 150 százalékkal, ebből a tehénállomány kétszeresére növekedett. A sertésállomány 250 százalékkal nagyobbodott. A kolhozok és szovhozok marhaállománya az idén 19 százalékkal, a tehénállomány 13 százalékkal, a sertésállomány pedig 15 százalékkal gyarapodott. A tejtermelés 5 év alatt 50 százalékkal, a hústermelés 22 százalékkal növekedett. Az idén a kolhozok és szovhozok 10 százalékkal növelték tejtermelésüket, viszont 11 százalékkal kevesebb húst termeltek, mint tavaly. Hruscsov: Önöknél csökkent a hústermelés. Talán a belorusszok vegetáriánusok akarnak lenni? Mazurov: A belorusszok növelni fogják a hústermelést, az év végéig behozzuk a lemaradást. Hruscsov: Ez jő, a kongresszus tudomásul veszi bejelentésüket. Mazurov: A gabonafelvásárlási tervet teljesítettük. 15 millô pud gabonát adtunk el ez államnak, tehát 4 millió 800 ezer púddal többet, mint tavaly. A többi termék felvásárlási tervét is teljesítjük. Az állattenyésztés jelentős növekedése ellenére nem kielégítően teljesítjük a hétéves terv feladatait. A köztársaságban 380 kg tej és csak 50 kg hús jut egy emberre. Nyikita Szergejevics Hruscsov a szovjet mezőgazdaság feladatává tette, hogy mlnden 100 hektár szántóföld után 75 mázsa vágósúlyú hflst és minden más föld után 16 mázsa húst termeljünk 100 hektáronként. A kolhozok és szovhozok szarvasmarha-állományának gyors növekedése a takarmánykérdés helyes és eredményes megoldása esetén lehetővé teszi, hogy Belorussziában már 1963-ban elérjük ezt a mutatót, a következő 4—5 éven belül pedig utóiérjük az USÁ-t az egy lakosra eső hústermelésben. Hruscsov: Majd Minszkben még megvitatjuk ezt a kérdést. Mazurov: Várjuk önt, Nyikita Szergejevics. Nyikita Szergejevics Hruscsov tanácsára a köztársaságban felülvizsgáljuk a vetésterületek összetételét. Lényegében már nincsenek ugarok. 1961-ben a vetésterületek 6 százalékán vetettünk zabot, viszont a szemestermények 12 százalékát hüvelyesek képezték. Ezenkívül ugyanannyi hüvelyest vetettünk zöldtakarmánynak és szemesterményként. A kolhozok és szovhozok kukoricát termesztettek a vetésterületek 10 százalékán A kolhozok és szovhozok vezető káderei, a párt- és szovjet szervek tisztában vannak vele, hogy a takarmánykérdést a vetésterületek és a szemesterményhozamok, főként a hüvelyesek, a kukorica, továbbá a cukorrépa és a burgonya hozamainak növelésével kell megoldani. Az élenjáró kolhozok és szovhozok megtanulták, hogyan kell elérni nagy cukorrépatermést. A XXII. kongresszus küldöttének, Valentyina Vacsinszkajának brigádja a grodnól terület Roszija Kolhozában az idén 20 hektár földön 650 mázsás hektárhozamot ért el cukorrépából. A köztársaságban azonban általában még alacsonyak a mezőgazdasági terményhozamok. Tudjuk, hogy sok a kihasználatlan, belső tartalékunk. A kolhozokban és szovhozokban még alacsonyfokú a növénytermesztés és állattenyésztés kultúrája. A köztársaság pártszervezetei, mezőgazdasági szervei és szakemberei nem eléggé honosítják .meg a termelésben a tudományos ismereteket és a legjobbak tapasztalatalt, nem küzdenek eléggé minden hektár föld leghatékonyabb felhasználásáért, a termelés növeléséért és az önköltségek csökkentéséért. A belorussz mezőgazdaságnak azonban vannak olyan problémái is, amelyeket a kolhozok nem tudnak megoldani az állam aktív segítsége nélkül. A köztársaságnak csak 6 millió hektár szántóföldje, viszont 7 millió hektár mocsaras területe van, melyből semmi haszna. Körülbelül 2 és fél millió hektár a rét és legelő, melyek évente hektáronként 2—2,5 takarmányegységet eredményeznek. A talajjavítás lassú, bár nem vitás, hogy a talaj igen jó minőségű, mivel a kiszárított tőzegtelepeken a kolhozok és szovhozok 45—50 takarmányegységet takarítanak be hektáronként. Négy és fél—ötmillió hektár mocsár kiszárítása és aktív felhasználása lényegesen bővíti a szántóterületet és lehetővé teszi, hogy 200 millió púddal több gabonát, legalább 600 ezer tonnával tööb húst és 3 millió tonnával több . tejet termeljünk. A mocsaras vidék talajjavítása összefügg a Fekete-tengertől a Dnyeperig, a Pripjatytól ős Nyemantól a Balti-tengerig vezető belső vlziút tervével, melyről Nyikita Hruscsov is említést tett beszámolójában, s így mellékfeladatként oldható meg. Igen égető kérdés Belorussziában a mezőgazdaság villamosítása. Mazurov elvtárs beszéde további részében ecsetelte a kolhozépltés további távlati feladatait, foglalkozott a kolhozfalu átalakításának problémájával, a szovjet szervek és a pártszervezetek munkájával, az ideológiai élet fellendülésével. Majd kijelentette: a kommunizmusi építőinek összetartó és egységes testvéri családját képező szovjet népek a magukénak tartják a párt ügyét. Belorusszia dolgozói az egész szovjet néppel egyetemben mlnden tudásukat ős erejüket a nagy ügyőrt, a kommunizmus győzelméért vívott harcnak szentelik. SZÖ 5 * 1981. október 21.