Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-21 / 293. szám, szombat

A Szo vjetunió Ko mm unista Pártjának XXII. kong re sszusa A lelkes, szorgalmas munka évei állnak előttünk G. I. Voronov elvtárs felszólalása Elvtársak! A Központi Bizottság beszámoló­jában és az SZKP új programtervezetéről szóló beszámolóban, amelyeket Nyikita Szergejevlcs Hruscsov adott elő, sokoldalúan elemezték ha­zánk békés fejlődésének és a kommunista társadalom kibontakozó építésének alapvető kérdéseit. A szovjet társadalom áttérése a kommuniz­musba törvényszerű történelmi folyamat. Nekünk ehhez minden szükséges anyagi és szellemi feltételünk megvan. De előttünk nem a várakozás évei, hanem a -lelkes, szorgalmas munka évei állanak, eddig még felderítetlen út van előttünk. A párt új programja és N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolói számunkra ebben a nagy menetelésben megbízható marxi-lenini iránytűként fognak szolgálni. Szeijetném a kongreszusnak bejelenteni, hogy az Orosz Szövetségi Köztársaság vala­mennyi pártszervezete, minden kommunistája, akik gyűléseiken és konferenciájukon pártunk programtervezetét megtárgyalták, a program­mal teljesen egyetértettek. Az alkotó mar­xizmus-leninizmusnak e kimagasló okmánya szilárd tengellyé vált, amely körül most az orosz pártszervezetek egész sokoldalú munká­ja forog. . A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa a kommunista világmozgalom történetében a nemzeteknek a szocializmus és a kommunizmus győzelméért vívott harca egyik legfontosabb eseményeként íródik be. Újabb tanúságot ad a testvéri kommunista és munkáspártok nagy eszmei egységéről, meg­semmisítő csapást mér az imperializmus táj­borában lévő ellenségeinkre. Minden. ország kommunistái még magasabbra emelik a szo­cializmusért és a békéért vívott harc szent zászlaját. Ugyanakkor kongresszusunk újabb komoly figyelmeztetés lesz mindazoknak, akik a mar­xizmustól elhajlanak, a revizionistáknak és dogmatikusoknak, akik fékezni igyekeznek a nemzetek szocialista fejlődését, a kommunista és a munkáspártokat le akarják téríteni a he­lyes lenini útról. Az Orosz Szövetségi Köztársaság kommu­nistái csaknem hatmilliós hadseregének aka­ratát, a köztársaság egész lakosságának vá­gyait és törekvéseit fejezve ki, teljes mérték­ben jóváhagyjuk a Nyikita Szergejevics Hrus­csov vezette lenini Központi Bizottság politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. Egyetértünk a párt programtervezetével s ki­jelentjük, hogy minden orosz kommunista, minden orosz dolgozó szilárdan kész minden erejét e program nagyszerű irányelvei valóra váltásának szentelni. Elvtársak! Az Orosz Szövetségi Köztársaság­ra óriási feladat vár a kommunizmus anyagi­műszaki alapjának megteremtésében. Ráesik az ország egész ipari termelésének csaknem kétharmada, a gépipari termelés háromnegye­de, a vegyipar négyötöde, a gabona áruterme­lésének több mint a fele. Iparunk sikeresén teljesíti a hétéves terv feladatait. Az 1959—1960-as években a köz­társaság ipari termelése összesen 21 százalék­kal növekedett az irányszámokban meghatá­rozott 16 százalék helyett. Az idei év 9 hónapja alatt a tervet 101,6 százalékrá teljesítettük. A nyersvas, az acél, a hengerelt anyag leg­fontosabb fajtáinak gyártása s a kőolajterme­lés is nagyobb a hétéves terv feladataiban kitűzöttnél. Évről évre növekszik hazánk ipari ereje. A párt XX. és XXII. kongresszusa közötti idő­szakban csupán az Orosz Szövetségi Köztár­saságban 2875 nagy iparvállalat épült, vagyis ezerrel több, mint az előző öt évben. Iparunk műszaki ellátottságának növekedése és a dolgozók magasfokú alkotó tevékenysége lehetővé tette, hogy a lerövidített munkaidő mellett a munkatermelékenységet 14 százalék­kal növeljük Mindez jó feltételeket teremt az SZKP prog­ramtervezetében kitűzött új célok eléréséhez. A kövekező évtizedben a köztársaság ipari termelésének mai színvonala 2,6-szorosára, húsz év alatt pedig 5,8-szorosára növekszik. E növekedés eléréséhez jobban ki kell hasz­nálnunk kimeríthetetlen tartalékainkat és le­hetőségeinket, nagyobb mértékben kell auto­matizálnunk és gépesítenünk a termelést, meg kell szüntetni az ipar-és az építőipar lényeges fogyatékosságait. E nehézségeket gyorsabban küzdhetjük le, ha helyesen fogjuk irányítani a vállalatok és építkezések munkáját — hangsúlyozta Voro­nov elvtárs és konkrét példákat sorolt fel a köztársaság életéből. Az OSZSZSZK ipara gyorsabban haladhat és irodája számos intézkedést hagyott jóvá, ame­lyek lehetővé teszik az ipar munkájának meg­javítását, munka- és anyagforrásaink ésszerű felhasználását. Az OSZSZSZK ipara gyorsabban haladhat és kell, hogy haladjon előre 'és e téren sok a teendőnk. Az új feladatok megkövetelik,a párt­szervezetek vezető szerepének megerősítését az üzemekben és az építkezéseken, hogy minden erőnket harcra mozgósítsuk a kom­munizmus anyagi-műszaki alapjának mielőbbi felépítése érdekében. A párt programtervezete szerint a kommu­nista társadalom felépítésének fontos feltétele, hogy a hatalmas viruló iparral együtt sokol­dalúan fejlett és magasfokúan termelékeny mezőgazdaságot építsünk ki. Köztársaságunkban a mezőgazdasági terme; lés egész terjedelme 20 év alatt 3,6-szorosára növekszik. A növekedés ilyen üteme elképzel­hetetlen a növényi és állattenyésztési termelés belterjessége nélkül. Ez annyit jelent, hogy el­sősorban ésszerűbben és jobban kell kihasz­nálni a földet — a kolhozok és a szovhozok fő kincsét. Növelni kell a hozamot minden egyes hektáron s ugyanakkor szüntelenül csök­kenteni kell az önköltséget. A párt Központi Bizottsága az utóbbi évek­ben valóban óriási munkát végzett a mező­gazdaság valamennyi ágának fejlesztése ér­dekében. Most különösen szembetűnő, mily veszélyesek és szégyenteljesek voltak a párt­ellenes csoport tagjainak ama kísérletei, ame­lyekkel pártunkat és népünket el akarták téríteni a helyes leniríi iránytól. Sikereink újból és újból megerősítik, milyen helytelenül jártak el a kishitűek és az aggodalmaskodók, akiket az élet a történelem szemétdombjára söpört. E nagyszerű sikerek világosan láthatók az OSZSZSZK példájából is. Csupán hat év alatt 16,3 millió hektár szűz­földet és parlagot műveltünk meg és tettünk termővé, úgyhogy az állam kis költséggel 3,2 milliárd pud gabonával nyert többet. Voronov elvtárs beszéde további - részében adatokat sorolt fel a köztársaság mezőgazda­sági eredményeiről. Majd így folytatta: A mezőgazdaság további hatalmas arányá növelésének fő feltétele a gabonatermelés nö­velésének meggyorsítása. N. Sz. Hruscsov kongresszusi beszámolójában igen helyesen rámutatott arra, hogy az OSZSZSZK-nak húsz év múlva 12 milliárd pud gabonát kell évente termelnie. Ez két és félszeresen haladja meg a tavaly betakarított gabona mennyiségét. En­nek érdekében elsősorban a hozamokat kell növelni. Az SZKP KB-nak az OSZSZSZK ügyelt intéző irodája és a köztársaság Minsztertanácsa megtárgyalta és jóváhagyta a vetésterületek új összetételét. Ennek alapján a gabonafélék vetésterülete 24 millió hektárral bővül. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a szemeskukorica termelésének is, melynek vetésterülete 5,3­szorosára növekszik és eléri a 1, millió hek­tárt. A vetésterületek struktúrájának felülvizs­gálása most a mezőgazdaság fejlesztésének kulcskérdése. Nyikita Szergejevics beszámoló­jában élesen bírálta a füves vetésforgók sab­lonos alkalmazását. E bírálatot teljesen ma­gunkra vesszük. A füves vetésforgók rendszere mezőgazdaságunknak valóban nagy kárt oko­zott, és a gyakorlat megerősítette, hogy e rendszer tarthatatlan. Ezt bizonyítja a mező­gazdasági termelés alacsony színvonala számos központi és északnyugati területen, ahol a földet rosszul használják ki és a liektárho­zamok minimálisak A pártszervezetek nem tűrhetik tovább az agrotechnikában a lemaradást és merevséget. Növelnünk kell a szakemberek felelősségét a növénytermesztés magasabbfokú kultúrájáért. Az embereket meg kell tanítanunk mindarra, ami új és haladó. Elvtársaki Hazánk még nem ismerte az ál­lattenyésztési termelés fejlődésének oly ro­hamos ütemét, mint amilyet az SZKP prog­ramtervezete tételez fel. 10 év alatt a hús­termelés az egész országban körülbelül a há­romszorosára, 20 év alatt pedig csaknem a négyszeresére, a tejtermelés több mint kétsze­resére, húsz év alatt pedig csaknem három­szorosára növekszik. Alapvetően meg kell javítanunk a szovhozok és kolhozok állattenyésztési termelése fejlesz­tésének irányítását és szilárd takarmányalap létesítésével ebbe az igen fontos ágazatba haladó ipari módszereket kell meghonosíta­nunk. Ez azután biztosltja a termelés gyors növekedését. Az OSZSZSZK kolhozai és szovhozai lehető­ségeiket mérlegelve elhatározták, hogy húsz év alatt a tejtermelést 2,9-szeresére, a hús ter­melését csaknem 4-szeresére növelik. Élvtársak! Pártunknak a mezőgazdaságban végzett munkája szorosan összefügg a tudo­mányos ismeretek és haladó tapasztalatok ter­jesztésével és gyakorlati érvényesítésével. Ezt a feladatot az SZKP programtervezete egyik legfontosabb feladatának tartja a mezőgazda­sági termékek bőségének megteremtése szem­pontjából. Bizonyossággal mondhatjuk, hogy az OSZSZSZK mezőgazdasági dolgozói erőt nem kímélve fognak arra törekedni, hogy meg­gyorsítsák az országos feladat megoldását — a legközelebbi években az Egyesűit Államok utolérését és túlszárnyalását az egy főre eső hús, tej és egyéb termékek termelésében. A lakosság számára olcsó és bőséges élel­miszer termelése hazánk dolgozói életszínvo­nala emelésének egyik döntő tényezője. Ezért különös figyelmet kell szentelni a .mezőgazda'-; ságban a munkatermelékenység növelésének* valamint a termelési egységre eső önköltség csökkentésének. Az 1955—1960-as években a köztársaság kolhozaiban a munkatermelékenység 44 szá-. zalékkal, a szovhozokban 28 százalékkal növe-: kedett, de ezt az ütemet nem tarthatjuk ki­elégítőnek. A hétéves terv hátralevő éveiben a kolhozokban ya munkatermelékenység évi gyarapodását 13—>15 százalékra, a szovhozok-j ban 9—10 százalékra kell növelnünk. A mezőgazdaság fejlődésében bekövetkezett új szakasz megköveteli, hogy a haladó tapasz-: talatok terjesztése magasabb szervezeti fo-: kot érjen el s valóban tömeges és hatékony legyen. A mezőgazdasági szervek átszervezése, ami-: re Hruscsov elvtárs kezdeményezésére került sor, különös jelentőséggel bír. Ezek a szer-: vek az eddigi adminisztratív irányító közpon-: tokból a tudomány legjobb ismereteinek a ter­melési gyakorlatba való bevezetését' szolgáló szervező központokká válnak. Az OSZSZSZK-ban 1785 kísérleti mintagaz-: daság létesült, amelyek az új, haladó tapasz-: talatokat elterjesztik a köztársaság valameny-: nyi kolhozába és szovhozába. A mezőgazdasági szervek átszervezését még be sem fejeztük s az új struktúra már további tökéletesítést és csiszolást tesz szükségessé. Nem tarthatjuk normális állapotnak azt, hogy az OSZSZSZK földművelésügyi és szovhozügyi minisztériumai s a legtöbb kerületi és terü­leti földművelésügyi igazgatóság és az autonóm köztársaságok földművelésügyi minisztériumai a városokban székelnek, így tehát elszakadnak a kolhozoktól, szovhozoktól és kutató intéze-. tektől. El kell ismerni, hogy az SZKP KB-nak az OSZSZSZK ügyeit intéző irodája, a szövetségi köztársaságok Minisztertanácsa és a helyi pártszervek e hibákat nem tárták fel idejé­ben. Csupán pártunk Központi Bizottságának közbelépése után sikerült javulást elérnünk. A mezőgazdasági szervek átszervezése szo-: rosan összefügg a tudomány szerepének növe-: lésével a növényi és az állattenyésztési tér-: melés fejlesztésében. A programtervezet hang-: súlyozza, hogy a tudományos intézeteknek és kísérleti állomásoknak a mezőgazdaság irá-; nyitásában jelentős láncszemmé kell válniok. A párt általi irányítás színvonala elsősorban az emberektől függ, attól a képességüktől, ho­gyan tudják megszervezni a munkát a gazda-: sági építés minden szakaszán. Az SZKP programtervezetében kitűzött lel-: kesítő távlatok népünket nagy tettekre ihleti. Ma, a mezőgazdáságban végzett munka érde­kessé és vonzóvá vált. Minden pártdolgozó és kommunista itt teljes mértékben megmutat­hatja alkotó erejét, szervező képességét és azt a tudását, hogy a tömegeket dicső tettek­re képes vezetni. Elvtársak! Méltán mondhatjuk, hogy kong­resszusunk munkáját, ezt a maradéktalanul egyetértésben végzett munkát a kommunizmus fénye ragyogja be. Éppen úgy, amint a vir­radatot törvényszerűen a nappal követi, úgy közeledünk ml a kommunista jövőhöz. A XXII. kongresszus, pártunk és népünk e hatalmas világító tornya megmutatja e nagy célhoz ve­zető utat. A kongresszus történelmi határoza­tainak vértezetében az új program zászlaja alatt új erővel és új energiával még biztosabb léptekkel, még gyorsabban fogunk előre ha­ladni ezen az úton, a lenini úton! Az SZKP XXII. kongresszusának negyedik napja (Folytatás az 1. oldalról) minden terén. Keldis a szovjet tudomány sikereit jellemezve kiemelte a világűr meghódításában elért eredményeket. A szovjet tudomány elsőként egyengette az atomerő békés felhasználásának útját. A szovjet tudomány tekintélye egyre in­kább nő szerte a világon. Keldis hangoztatta, hogy a tudomány további fejlődése szempontjából óriási je­lentősége van az SZKP KB és a szovjet kormány határozatának a tudományos ku­tatómunkák jobb koordinálására és a tu­dományos akadémia munkájának megja­vítására teendő intézkedésekről. A határo­zat már megvalósult. Keldis felsorolta a szovjet tudósokra váró problémákat és kijelentette, hogy a szovjet tudomány vezelő helyen áll a plazma tulajdonságainak és alkalmazásá­nak kutatásában folyó, nemzetközi tudo­mányos versenyben. Felszólította a szovjet tudósokat, szenteljenek nagy figyelmet a szilárd testek fizikájának, melynek sikerei összefüggnek a rádióelektronika továbbfejlődésével. Keldis rámutatott a szovjet tudomány nagy szerepére, az utób­bi időben nagy fejlődésnek indult meny­nyiség rádiofizika létrehozásában. Keldis kiemelte, hogy a programterve­zetben megjelölt feladatok megoldása megköveteli a tudomány és a termelés szorosabb kapcsolatát. A tudósoknak lé­nyegesen hozzá kell járulniuk a termelési folyamatok automatizálásához. Megje­gyezte, hogy az automata vezérlőrendszer alkalmazásával kapcsolatos egyes problé­tJJ SZŰ 6 * 1981. október 22. mákat számos iparágazatban már eredmé­nyesen megoldották. Keldis rámutatott az elméleti kutatások fejlesztésének jelentőségére. Hangoztatta, hogy az új program lelkesedéssel tölt el minden szovjet tudóst a leghaladóbb tu­domány fejlesztésében. DZSABAR RASZULOV, Tádzsikisztán Kommunista Pártja KB első titkára kije­lentette, hogy e napokban az ember a megtett út láttán újra átérzi milyen nagy haladást ért el a szovjet nép, milyen reá­lis a kommunista párt új programja. A világ tekintete sohasem irányult eny­nyire a Kreml felé, mint most. A XX. kongresszus után elért' sikerek minden köztársaság, tehát Tádzsikisztán példájában is visszatükröződnek. Tádzsi­kisztán mindenekelőtt az orosz nép felbe­csülhetetlen segítségével érié el sikereit. Raszulov elmondotta, hogy a legutóbbi hat év folyamán több mint 100 iparüzem és termelőrészleg épült. Az ipari össz­termelés kétszerte, a vill^mosenergia ter­melés négyszerte növekedett. Bevezették az automata szövőszékek, transzformáto­rok és egyéb ipari berendezések gyár­tását. A természeti kincsek ésszerű felhaszná­lásában igen nagy jelentősége van a nu­recki vízierőmű építésének. A talajjavítá­sok folytán kétszeresére, évi 1 millió tonnára növelik a gyapottermesztést. Szi­lárd meggyőződésem, hogy a szovjet em­berek mai nemzedéke a kommunizmusban fog élni, hogy az SZKP új programja eredményesen megvalósul — jelentette ki Raszulov. VITALIJ TYITOV, a mandátumbizottság elnöke közölte, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja tapasztalt és edzett élcsa­patként tartja XXII. kongresszusát. Ma, 9 716 000 kommunistát egyesít soraiban. A XX. kongresszus után mintegy 2 és fél millióval, tehát több, mint egyharmaddal növekedett a párttagok száma. A pártnak több mint 296 000 alapszervezete van. Több mint 75 ezer alapszervezet az ipari üze­mekben, az építkezéseken, a távösszeköt­tetésben és közlekedésben működik. Majd­nem minden kolhoznak van pártszervezete. A XXII. pártkongresszusra 4408 szavazati jogú és 405 tanácsadó jogú küldöttet vá­lasztottak. Legnépesebbek Moszkva. Le­ningrád és az ukrajnai nagyvárosok kül­döttségei. Kazahsztán küldöttségének 51 tagját a nemrégen alakult szüzföldi ha­tárterület pártszervezetévé választották. Tyitov bejelentette, hogy a XXII. kong­resszus küldöttei a szovjetország 65 nem­zetét és nemzetiségét képviselik. A kong­resszusra 1391 ipari dolgozót, 748 mező­gazdasági dulgozót választottak. A kül­döttek között a kommunista munka bri­gádjainak vezetői és rohammunkásai, a na^y terméshozamok híres mesterei is képviselve vannak. Tyitov megállapította, hogy a küldöttek mintegy 73 százaléka fő- vagy közép­iskolai végzettségű. 226 tudóst is küldött­nek választottak, köztük akadémikusok és levelező lagok is vannak, 139-en a tudo­mányok doktorai és kandidátusai. Tyitov a jelenlevők tapsa közepette bejelentette, hogy a világűr hőseit, a párt és a szovjet nép derék fiait, Jurij Gagarint és Germán Tyitovot is a XXII. kongresszus küldött teivé választották. A mandátumbizottság elnöke ezután a párttagság időtartama szerint részletezte a küldöttek összetételét. Kijelentette, hogy a küldöttek között 42 öreg bolsevik van, akik még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt léptek be a pártba. A kongresszus küldötteivé választották Fjodor Petrov, Nyikolaj Alekszejev, Jelena Sztaszova és más öreg kommunistákat. Ezután ANTONÍN NOVOTNÝ, a CSKP KB első titkára üdvözölte a kongresszust és átadta Njikita Hruscsovnak a CSKP és az egész csehszlovák nép üdvözlőlevelét. Ezzel befejeződött a délelőtti vita. A kongresszus 16 óráig szünetet tartott. A délutáni ülésen felszólalt BALIS OVEZOV, Türkmenisztán Kommunista Pártja KB első titkára, ANASZTASZ MI­KOJAN, és IVAN KEBIN, Észtország Kom­munista Pártja KB első titkára. A XXII. pártkongresszus délutáni ülé­sén ezután WALTER ULBRICHT, a NSZEP küldöttségének vezetője, PALMIRO TOG­LIATTI, az Olasz Kommunista Párt küldött­ségének vezetője, GHEORGHE GHEOR­GHIU-DEJ, a Román Munkáspárt küldött­ségének vezetője és KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP küldöttségének vezetője üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusát. Az SZKP XXII. kongresszusának dél­utáni ülése moszkvai időszámítás szerint 19.30 órakor befejeződött.

Next

/
Thumbnails
Contents