Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-20 / 292. szám, péntek

A Szovjetunió Kommunista Pártjának programjáról (Folytatás a 3. oldalról) imperialistákat, megfosztani őket annak lehetőségétől, hogy halált hozó fegyvert alkalmazzanak, elhárítani a háborút, megakadályozni a háború kirobbantását — ez most a legfontosabb. Leninnek és pártunknak nagy é reme, hogy kidolgozták és valóra váltják a két társadalmi rendszer együttélésének időszakában egyedül helyes külpolitikai elvet: a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét. A békés egymás meliett élés elve sok százmillió ember tudatát uralja..Még a burzsoá körök józanul gondolkodni tudó képviselői is elismerik ennek az elvnek tea t ha t ós erejét és szerepét. Igazi szilárdság csak akkor érhető ei a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatokban, amikor már nem függ többé a népek feje felett a fegyverkezési hajsza Damoklész-kardja, vagyis az általános és teljes leszerelés körülményei között. Nem a katonai erő bázisán, hanem az általános leszerelés alapján lehet megteremteni a nemzetközi biztonság valóban megbízható rendszerét. Gppen ezért pártunk, a szovjet kormány, s egész népünk határozottan eltökélte, hogy küzd a leszerefésért, mindaddig keresi a hozzá vezető utakat, amíg ez a történelmi feladat végre meg-, oldást nem nyer. Az imperializmus „a háborús szakadék szélén" való egyensúlyozás politikáját a nemzetközi kapcsolatok állandó normájává akarja változtatni. Mi a nemzetközi kapcsolatok állandó normájává a tartós békét és a népek általános biztonságát akarjuk tenni. Az imperializmus politikájában a monopolisták maroknyi csoportjának önző érdekei fejeződnek ki. Ä szocializmus politikájában az egész emberiség érdekei testesülnek meg. Éppen ezért, szilárd meggyőződésünk, hogy a szocializmus külpolitikájának vezérelve — a békés egymás mellett élés elve — olyan zászlóvá lesz, amely alatt minden nép felsorakozik, mindenki, aki igazi békére és az emberiség felvirágzására vágyik. Amikor nagy pártunk elfogadja új programját, az egész emberiség előtt ünnepélyesen kinyilatkoztatja — külpolitikájának fő célját abban látja, hogy ne csak elhárítsa a világháborút, hanem hogy már nemzedékünk életében örökre száműzze a háborúkat a társadalom életéből. A békepolitika a mi becsületes, elvi, szocialista politikánk. Nem azért szállunk šíkra a békéért, mert gyengék vagyunk. Mi szét tudtuk zúzni ellenségeinket, biztosítani tudtuk a békés viszonyokat már abban az időben is, amikor a fiatal szocialista köztársaságot minden oldalról az imperialista ragadozók ostromgyűrüje vette körül, amikor a fiatal szocialista köztársaság katonailag és gazdaságilag egyaránt őszszehasonlíthatatlanul gyengébb volt az imperialistáknál. A második világháború éveiben B Szovjetunió döntően segítette elő a hitleri hadigépezet szétverését, és megmentette az emberiséget a fasiszta rabigától. Vajon lehet-e kételkedni abban, milyen sors vár az imperialista megszállottakra, ha merényletet próbálnának elkövetni a népek szocialista vívmányai ellen a jelenlegi új helyzetben — amikor a Szovjetunió hatalmas erővel rendelkezik; amikor vele együtt zárt sorokban lép fel az erős szocialista közösség; amikor világszerte az emberek százmilliói támogatnak bennünket. Ilyen körülmények között háborút kezdeni egyértelmű lenne a népellenes imperialista rendszer végével. E megingathatatlan meggyőződésünk korántsem jelenti, hogy a legcsekélyebb mértékben is lebecsüljük az imperializmus erejét. Mi tudjuk, hogy az imperializmus még erős. Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy az imperialisták újabb háborút idéznek elő. Az imperialista mániákusok kalandokba bocsátkozhatnak, hogy megállítsák a történelem menetét. Ilyen körülmények között számunkra csak egy út van: gyarapítani erőnket, létrehozni a legerősebb fegyverzetet, minden percben készen állni az agresszorok támadásának visszaverésére. Sokszor kijelentettük és most is kijelentjük, hogy hajlandók vagyunk teljesen lemondani a hadseregről, tengerbe süllyeszteni az atombombákat és a rakétákat, de természetesen csak azzal a szigorú feltétellel, hogy megvalósul a nemzetközileg ellenőrzött általános és teljes leszerelés. Addig, amíg az imperialista államok ebbe nem mennek bele, mi gondot fordítunk rá, hogy fegyveres erőink rendelkezzenek a haza megvédésének legkorszerűbb eszközeivel: atom- és termonukleáris fegyverekkel, a legkülönbözőbb hatósugarú rakétákkal, kellő színvonalon tartsuk haditechnikánk minden ágazatát. A Szovjetunió védelmének, a szovjet fegyveres erők ütőképességének fokozása a szovjet nép legfőbb feladata. A kommunistáknak bátran szembe kell néznlök a történelemmel. Amíg megvan a háború veszélye, amíg a világon imperialista dzsungelek vannak és ezekben ragadozó tigrisek tanyáznak, nekünk az odaadó hazaszeretet szellemében kell nevelnünk népünket, ifjúságunkat, hogy erejét, sőt életét nem kímélve készen álljon a haza megvédésére. Ügyünk nemes és a szovjet nép minden erejét odaadja ennek megvédésére. Ha az imperialisták katonailag provokálnak bennünket, mi habozás nélkül elfogadjuk, sőt a kommunistákat jellemző odaadó merészséggel és bátorsággal zúdítjuk az ellenségre mindent legyőző erőnk csapásalt. Új progamuknak egész tartalma azt bizo-i nyitja, hogy a kommunizmus a békét szolgálja, olyan viszonyok megteremtését mozdítja elő, amelyek kizárják a háborúkat a társadalom életéből. Mindenki előtt világos, hogy az, aki a gazdasági és a kulturális élet területén, a nép jólétének emelése szempontjából ilyen példátlan feladatokat tűz maga elé, az nem akarhat háborút. A kommunizmus építésének programja egyúttal a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának világtörténelmi programja. VI. A programtervezet megvitatásának eredménye f, A pári és a nep egyhangúlag helyesli a programtervezetei. Kiegészítések és módosítások a tervezethez Elvtársak] A programtervezet közzétételének első napjától kezdve a Szovjetunió politikai életének középpontjában van. Sőt, a programtervezetben foglalt eszmék messze túllépték hazánk határait, széleskörű visszhangra leltek minden ország és valamennyi világrész embermillióinak szívében. A programtervezet megvitatása különös erővel domborította ki, milyen elválaszthatatlanul összeforrott a párt a néppel, megmutatta a szovjet társadalom demokratikus jellegét, kiA kongresszus két küldötte: Msztyiszlav Keldis, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke és D. Blohincev, az Egyesült Atomkutató Intézet igazgatója. fejezésre juttatta, hogy a szovjet társadalomban a nép intézi saját sorsát. Engedjék meg, hogy részletesen foglalkozzam azzal, milyen eredménnyel járt a programtervezet megvitatása a pártban és az országban, utána pedig röviden szóljak a programtervezet világszerte keltett visszhangjáról. A programtervezet megvitatása még pártunk és a szovjetállam történelmében is példőtlan méreteket öltött. Ez természetes is, hiszen a program céljai és a programban kitűzött feladatok mindenkit érintenek és foglalkoztatnak. A programtervezetet gondosan és sokoldalúan megvitatták pártunk alapszervezeteinek taggyűlésein; a kerületi, a városi és a területi pártértekezleteken, a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain. Több mint kilencmillió kommunista, vagyis az egész párt részt vett ebben. A vállalatok, a kolhozok, a közintézmények dolgozói, a katonai alakulatok, a szakszervezetek és a Komszomol-szervezetek több mint ötszázezer gyűlésen vitatták meg a programtervezetet. Ezeken a gyűléseken körülbelül 73 millió ember vett részt. A párttaggyűléseken, a pártértekezleteken, a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain és a dolgozók gyűlésein több mint 4 600 000 felszólaló fejtette ki véleményét a programterve-i zetröl. Ezenkívül több mint háromszázezer levél és cikk érkezett az SZKP Központi Bizottságához, a helyi pártszervekhez, a lapok, a folyóiratok, a rádió és a televízió szerkesztőségeihez. Ámde nincs az a statisztika, amely pontos számot tudna közölni a vita részvevőiről. Hiszen a tervezet megvitatása hazánk ideológiai életének tartalma lett, és a legkülönbözőbb formában folyt: gyárak, üzemek, szovhozok és kolhozok, közintézmények, intézetek, iskolák kollektíváinak összejövetelein, a munka közben és odahaza folytatott bensőséges beszélgetésekben. Túlzás nélkül elmondhatjuk, a programtervezetet megvitatta az egész nép, és elfogadta saját programjának, életbevágóan fontos ügyének. A kongresszus teljes joggal kijelentheti, hogy a programtervezetet egyhangúlag helyesli minden kommunista, az egész szovjet nép. A program gondolatai, a programban kitűzött tervek behatoltak minden szovjet ember agyába és szívébe. A párttagok és a pártonkívüliek megnyilatkozásait és leveleit emelkedett gondolatok és érzelmek hatották át A levelekben — közülük sokat inkább költeménynek nevezhetnénk, annyira áthatotta őket a lelkesedés és a megindultság — az emberek szívük mélyéből üdvözölték az új pártprogramot és kijelentették, hajthatatlan akarattal arra fognak törekedni, hogy munkájukkal megvalósítsák a program elgondolásait. Miként a vízcsepp visszatükrözi a napot, ugyanúgy e levelek is vissza-, tükrözik a nép gondolatait és érzelmeit. A programtervezet megvitatása elvileg és szakszerűen, magas eszmei és politikai színvonalon folyt. Ez ismét bizonyítja a kommunistáksokmilliós hadserege, a szovjet emberek politikai érettségét. Csak örülni lehet annak, hogy az elmélet és az élet milyen mély ismeretével vizsgálták meg a szovjet emberek a kommunista társadalom felépítésével kapcsolatos új, nagy és bonyolult kérdések széles körét. A programtervezet bővítette a szovjet ember ideológiai látókörét; a szovjet ember most világosabban látja a nagy célt és a megoldandó feladatokat. A program óriási alkotó erővel serkentette az egész népet átfogó kongresszusi szocialista versenyt. Ez is meggyőzően bizonyítja, hogy a párt, a nép máris saját fegyverének tekinti a programot és gyakorlatilag hozzálátott annak megvalósításához. Elvtársak 1 A programtervezethez benyújtott sok javaslatra jellemző a kitűzött feladatok legjobb megoldásának alkotó szándékú keresése, a szovjet emberek mélységes érdekeltsége abban, hogy a kommunista társadalom felépítése a legsikeresebben bontakozzék ki. Engedjék meg, hogy jelentsem a kongresszusnak, a Központi Bizottság gondosan tanulmányozott minden javaslatot. Először azokkal a javaslatokkal kívánok foglalkozni, amelyek a központi bizottság véleménye szerint elfogadhatók. Csupán a legfontosabbakra mutatok rá. O

A központi bizottság támogatja azt a javaslatot, hogy a programban erősebben kell hangsúlyozni a gyorsabb technikai haladás, a termelő kapacitások teljesebb és ésszerűbb kihasználásának jelentőségét O

Az SZKP Központi Bizottsága helyesnek találja azokat a javaslatokat, hogy a programban külön kell beszélni a beruházások eredményessége növelésének szükségességéről, elaprózódásuk megengedhetetlenségéről ős hangsúlyozni kell a beruházások döntő területekre történő összpontosításának fontosságát. A vita során helyesen hívták fel a figyelmet olyan tényekre, hogy az új ipari objektumok építése nincs összhangban felszerelésük biztosításával. Valóban, nagy károkat szenvedünk az ilyen összhang hiánya miatt. Például 1961. január elsején több millió négyzetméternyi gyárterület állt készen úgy, hogy komplex felszerelése nem volt biztosítva, ugyanakkor pedig sok százmillió rubel értékű berendezés állt készen, amelynek számára nem volt gyárterület. A központi bizottság és a kormány már megjelölte a beruházások javítására irányuló intézkedéseket. Halaszthatatlan feladatunk szigorú rendet teremteni ezen a fontos területen. O

Több pártgyűlésen és értekezleten javaslatokat terjesztettek elő arra, hogy a program irányozza elő a kohászati bázis létesítését a Szovjetunió európai részének középső területén, a kurszki mágneses anomália világviszonylatban legnagyobb érclelőhelyei nek felhasználásával. Ez a javaslat összhangban van a tf v céljaival. Mint már mondottam, a húszéves iuöszak végére tervezzük az ország harmadik kohászat! bázisa megépítésének befejezését Szibériában és még két új hatalmas kohászati bázis létesítését. Célszerűnek tartjuk megjelölni a programban, hogy ezeket hol kell létesíteni. Ez növeli a kohóipar pártszervezeteinek, tervező szerveinek és összes dolgozóinak felelősségét a meghatározott tervek végrehajtásáért. O

A beérkezett sok javaslattal kapcsolatban az SZKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja kiegészíteni a program megfelelő részét a természetvédelemről, a természeti kincsek helyes felhasználásáról szóló külön ponttal. Erdei, halászati, vízi és egyéb természeti errőforrásaink nagy nemzeti kincset jelentenek. A kommunizmus felé haladva, gondosan védenünk kell a természetet, ésszerűen, jó gazdaként kell felhasználni erőforrásait, helyre kell állítani és meg kell sokszorozni erdeink, folyóink és tengereink természeti kincseit. ©

Nyektov elvtárs, a Szocialista Munka Hőse és sok mezőgazdasági dolgozó méltán javasolja, hogy a program mutasson rá a mezőgazdasági gépekkel való gondos bánásmód szükségességére. Nem szabad tűrni, hogy sok kolhozban és szovhozban a rossz karbantartás és kezelés miatt a traktorok és a gépek alacsony termelékenységgel dolgoznak, s mi több, idő előtt kiesnek a termelésből. A technikával való rossz gazdálkodás, sőt, olykor barbár bánásmód akadályozza a mezőgazdasági termelés növelését és gyakorlatilag a népi vagyon eltékozlását Jelenti. A szövetségi köztársaságok pártjai központi bizottságainak és minisztertanácsainak haladéktalanul ki kell dolgozniuk azoknak a gazdasági, szervezési és technikai * intézkedéseknek a rendszerét, amelyek biztosítják a traktorok, a kombájnok s egyéb gépek jó karbantartását, gondos kezelését. O

Dolgozóktól, különösen nőktől, sok olyan javaslat érkezett, hogy csökkenteni kell az olyan fontos feladat megoldásának határidejét, mint az iskoláskor alatt levő gyermekek számára szolgáló intézmények mmmmm Kádár lános, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára (balról) és Ho Si-Minh, a Vietnami Munkapárt Központi Bizottságának ilnökc. hálózaténak fejlesztését. A programtervezet gyermekintézmények széleskörű hálózatának kiépítését tűzi ki, hogy a második tíz esztendőben minden családnak lehetősége legyen gyermekeit ezekben az intézményekben elhelyezni. A központi bizottság, tekintetbe véve a programtervezet vitája során felvetődött kívánságokat, szükségesnek tartja a kívánságok teljesítését és minden lehetőt megtesz, hogy a gyermekintézmények iránti igényeket már a legközelebbi években kielégíthessük. Érkeztek olyan javaslatok is, hogy a sokgyermekes anyák részére kívánságuk szerint állapítsanak meg rövidebb munkaidőt, s munkájukat ennek megfelelően fizessék. A központi bizottság úgy véli, hogy az állami és a szakszervezeti szervekre kell bízni ennek a kérdésnek a megvizsgálását azzal, hogy s szervek tegyék meg javaslataikat. A pőrtgyűléseken és a dolgozók gyűlésein, a központi bizottsághoz intézett levelekben sokan kívánják a lakáskérdés megoldásénak meggyorsítását. A központi bizottság, tekintetbe véve az ezzel kapcsolatos sok javaslatot, szükségesnek tartja megjelölni a programban, hogy az első tíz esztendő végére új lakást kapnak azok a családok, amelyek még rossz és túlzsúfolt lakásokban élnek. O

A vita során érkeztek be olyan javas* latok, amelyek a szó szoros értelmé-t ben társadalmunk életének minden oldalát érintik és amelyeket áthat a gazdasát gi és kulturális építésünk általános megjavít fásával való mélységes törődés. Az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésének, a tervezésnek^ az igazgatásnak, az állami és a gazdasági apparátus munkája megjavításának és olcsóbbá 'tételének konkrét kérdéseivel kapcsolatban sok javaslat érkezett be. A javaslatok egy nagy csoportja, a különböző problémákkal foglalkozó tudományos kutatás fokozására, főként pedig a tudomány legújabb vívmányai-; nak az iparban, a mezőgazdaságban, a szállít tásban, az építésben, a távközlésben történő alkalmazására vonatkozik. A javaslatokban nagy helyet foglalnak el az ideológiai munka, a kommunista erkölcs, a tanulás, a művelődés kérdései, azonkívül az élősködés, a nyerész-i kedés és az önző lelkület egyéb megnyilvánul lásai ellen vívott harc problémái. Értékes ja^ vaslatokat nyújtottak be a városépítés, külö>! nősen pedig a lakásépítéssel, a városok és é falvak rendezésével kapcsolatban. Más problémákról is sok javaslatot nyújtót* tak be. A programtervezet világosan méghatá^ rozza azon feladatok megoldásának elvi vo-j nalát, amelyekre ezek a javaslatok vonatkoz-. nak. A javaslatok közül azonban sok érinti az állami, a gazdasági és a kulturális építés, a politikai és az eszmei-nevelő munka fontos kérdéseit. Ezek a javaslatok igen figyelemre méltóak. A programtervezet szövegének vég-; leges megállapítása ezeknek a javaslatoknak a figyelembevételével történt. A központi bizottság figyelmesen megvizsgálja az összes beérkezett javaslatokat és megbízza az illeté-; kes párt- állami és egyéb szerveket a szükség ges gyakorlati intézkedések megtételével. Párttagok és pártonkívüliek sok bíráló meg« jegyzést és javaslatot tettek a helyi párt-, ta« nácsí-, gazdasági-, szakszervezeti szervek és intézmények munkájával kapcsolatban. Rámutattak a termelésben, a kereskedelemben és a közétkeztetésben, a lakások elosztáséban és a lakóházak karbantartásában mutatkozó hiányosságokra, feltárták a bürokrácia és az aktatologatás jelenségeit, a hivatali helyzettel való visszaélés egyes tényeit. Kongresszusunk*: nak köteleznie kellene a területi, a határte-i rületi pártbizottságokat, a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságait, hogy konkréten vizsgálják meg a bíráló megjegyzéseket és a javaslatokat, gon-; doskodjanak a feltárt hibák megszüntetéséről s minderről számoljanak be a megfelelő plé^s numokon, majd pedig a rendes pártkonferenü ciákon és kongresszusokon. Érkezett — igaz, hogy nem sok — olyan javaslat is, amelyeknek szerzői nem tudják reálisan megítélni a kommunista társadalom építésének egyes feladatait. így például néhány elvtôrs javasolja azt is, vegyék fel a (Folytatás az 5. oldalonjj C0 SZÓ 4 * 19B

1- október 20.