Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-19 / 291. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesül jetele ! wA UJSZO SZLOVAKIA KOHHUNISTA PARTJA KOZPOMTIBIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA A világ fejlődésének elöntő tényezője ma már nem az imperializmus a maga ragadozó vágyaival, hanem a szocializmus a maga békés és haladó eszményeivel (N. Sz. Hruscsovnak az SZKP XXII. kongresszusán tartott beszámolójából) Bratislava, 19B1. október 19. csütörtök • 30 fillér • XIV. évfolyam, 291. szám fc S >sfSwrsmMfSMfffsssss.rsss/rssfssfsstrsssssssssAvss/sssss/rrssssssJwsrsssssMf^^^ Az SZKP XXII. kongresszusa Nyikita Hruscsov elvtárs a Központi Bizottság tevékenységéről szóló, kedden elhangzott beszámolójában, amely hat és fél órán át tartott, értékelte a párt csaknem hatesztendős tevékenységének eredményeit. Elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet és kitűzte a valamennyi dolgozó ügyéért vívott harc további feladatait. A küldöttek és a vendégek nagy figyelemmel hallgatták az SZKP Központi Bizottsága első titkárának beszámolóját. A kongresszusi teremben gyakran felhangzott a viharos taps, amellyel a küldöttek egyetértésüket nyilvánították a Szovjetunió Kommunista 'ártjának fő irányvonalával. A kongresszuson az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tevékenységéről Alekszander Gorkin, e bizottság elnöke tartott beszámolót. A párt Központi Bizottsága — mondotta — a XX. kongresszus irányelvei szellemében nagy munkát végzett a pártélet Sztálin személyi kultusza időszakában megsértett lenini normáinak felújítása érdekében. Az SZKP KB rendszeresen tartott plénum-üléseket, aktíva-üléseket és tanácskozásokat az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra kérdéseiről. A legfontosabb törvényerejű okmányok javaslatait országos vita alá bocsátották. A Központi Bizottságnak a belpolitikai élettel és a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos határozatai jól és a párton belüli élet kérdéseiről is behatóan tájékoztatták a párt valamennyi tagját. Ez biztosította a pártnak a kollektív vezetést és a kommunisták magasfokú aktivitását. A Központi Revíziós Bizottság, — jelentette ki Gorkín, — egyértelműen elítélte a pártellenes csoport egységbontó tevékenységét. A párt egységének megszilárdításáért vívott harc minden egyes kommunista elsőrendű kötelessége volt és marad. A Központi Revíziós Bizottság elnöke tájékoztatta a kongresszust az SZKP pénzügyi gazdálkodásának felülvizsgálásáról és a párt költségvetésének teljesítéséről. A párt Központi Bizottsága a XX. kongresszus óta eltelt időszakban olyan lépéseket tett, amelyek hozzájárultak a pártapparátus munkájának további javításához, a pártapparátus dolgozói számának csökkentéséhez és a kiadások leszállításához. A szovjet szocialista demokrácia további szilárdításának és fejlesztésének feladatai, — amint Gorkín kijelentette, — megkövetelik, hogy gondosan tekintetbe vegyék a dolgozók leveleit, panaszait és észrevételeit. Hangsúlyozta, hogy a párt Központi Bizottsága és személyesen Nyikita Hruscsov elvtárs e kérdésnek rendkívüli figyelmet szentel. A Központi Bizottság különös figyelemmel foglalkozott azon levelek felülvizsgálásával is, amelyek fontos fogyatékosságokat, a párt és a szovjet szervek tevékenységében előforduló tévedéseket közöltek. Alexander Gorkín beszámolójával a XXII. kongresszus kedd délutáni ülése véget ért. Szerdán, október 18-án a Kreml kongresszusi palotájának nagytermében folytatták a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusát, mely a kommunizmus építőinek kongresszusaként vonul be a történelembe. A szerdai ülés napirendjén a Szovjetunió Kommunista Pártja új programjának megvitatása szerepelt. Moszkvai idő szerint kevéssel 10 óra előtt a küldöttek és a vendégek helyükről felállva, viharos tapssal köszöntötték a kongresszus elnökségét, és a világ for-' radalmi munkásmozgalmának a kongresszuson részt-' vevő élharcosait. A második nap ülését Mihail Szuszlov, az SZKP KB Elnökségének tagja nyitotta meg. Az elnökség javaslatára a kongresszus úgy döntött, hogy előbb meghallgatja az SZKP programtervezetéről szóló beszámolót, s csak azután kezdi meg a két beszámoló megvitatását. Az elnöklő Szuszlov elvtárs ezután felkérte N. Sz. Hruscsovot, mondja el beszámolóját az SZKP program-: tervezetéről. A kongresszusi csarnok falait megremegteti a lelkes tapsorkán, amikor Hruscsov elvtárs kijelenti, a párt új programtervezete korunk kommunista manifesztuma. A 4800 küldött és 1200 vendég, akik között nyugati polgári újságírók is vannak, feszült figyelemmel halN gatták végig N. Sz. Hruscsov beszámolóját a kommu-i nizmus évszázadának új lenini programjáról. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programjáról fi. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX//. kongresszusán Elvtársaki A XX. kongresszus megbízta a Központi Bizottságot a Szovjetunió Kommunista Pártja új programtervezetének előkészítésével. A Központi Bizottság e feladatot teljesítette és miután a programtervezetet a párt és a nép megtárgyalta, a kongresszus elé terjeszti megbírálás végett. Kongresszusunk a történelembe a kommunizmus építőinek kongresszusaként íródik be, amely megtárgyalja és jóváhagyja az emberiség történelmében első kommunista társadalom építésének nagy programját. Kongresszusunk emelvényéről a szeretet és a hűség első szaval az emberiség lángelméit, a munkásosztály nagy vezérelt, Marxot, Engelst és Lenint illetik. A szocializmus, amelynek elkerülhetetlenségét Marx és Engels tudományosan megjósolta, a szocializmus, melynek felépítési tervét Lenin dolgozta ki, a Szovjetunióban reális valóság lett. Országunk most újabb magaslatok — a kommunizmus felé halad. A munkásosztály s annak kommunista pártja harcában három világtörténelmi szakaszon megy át: a kizsákmányolók uralmának megdöntése és a proletariátus diktatúrájának megteremtése, a szocializmus felépítése s a kommunista társadalom kialakítása szakaszain. Pártunk és népünk az első két szakaszt már megtette. És hogy pártunk mindkét szakaszban szüntelenül sikereket ért el, az elsősorban azzal magyarázható, hogy megbízható Iránytűje, harcos forradalmi programja volt, melynek sziklaszilárd alapját a marxizmusleninizmus alkotja. Az első két programot Vlagyimir Iljics Lenin közvetlen részvételével és vezetésével dolgozták ki. A harmadik program előkészítése során állandóan visszatértünk Leninhez, az ő látnokl gondolataiból, a szocializmus és a kommunizmus 'építéséről szóló lánglelkü eszméiből indultunk ki. A programot ezért teljes joggal nevezhetjük lenini programnak. A XX. század a kommunizmus diadalmas győzelmeinek évszázada. E század első felében földünkön szilárd gyökereket eresztett a szocializmus, a század második felében pedig gyökeret ver a kommunizmus. Ehhez az utat pártunk új programja mutatja, amelyet joggal neveznek korunk Kommunista Kiáltványának. A programtervezetben megtestesül a párt kolektív szelleme. Minden szovjet ember azt vallja: ez a mi programunk, mely megfelel vágyainknak és törekvéseinknek. A program gondolatai az egész emberiség leghőbb óhaját fejezik ki. Az SZKP programtervezetét örömmel jóváhagyták a testvérpártok, nagy lelkesedéssel fogadták a proletárok, az egész világ dolgozói. Mindez a kommunizmus erejéről, arról tanúskodik, mily nagy jelentőséggel bír programunk az emberiség sorsára. I. A szocializmus történelmi győzelme i. Lenin programja megvalósult Elvtársak, 1917. októberében a párt a kommunizmushoz vezető történelmi útján elérte az első nagy győzelmet: megdőlt a kizsákmányolók uralma és létrejött a proletariátus diktatúrája. A második. kongresszuson jóváhagyott pártprogram teljesítve lett. Az ország a szocialista átalakulások dicső, a gyakorlatban még felderítetlen útjára lépett. A szovjet hajó parancsnoki hídján merész kormányos állt, a mi szeretett Iljicsünk, aki kitűzte a szocializmus felépítésének lángeszű tervét. A párt lenini programja, amelyet a VIII. kongresszus hagyott jóvá, az új társadalom felépítésének merész tudományos jóslata s ugyanakkor világos terve volt, egyben lángoló forradalmi felhívás a tömegekhez. A párt abból Indult ki, hogy mindennel rendelkezünk a szocializmus felépítéséhez, mélységesen bízott az új rendszer forradalmi lehetőségeiben és a dolgozók hősiességében. Az új rendszer felépítése folyamán számtalan nehézség bukkant fel. Hazánk nagy kiterjedésű területén háború dúlt. A nemzetközi reakció és a belső ellenforradalom egyesült erői ostromolták a szovjetek köztársaságát, arra törekedve, hogy mindjárt a kezdet kezdetén eltorlaszolják az emberiség előtt a szocializmushoz vezető utat. Az imperialista háború és az intervenciósok hadjárata feldúlta Oroszország nemzetgazdaságát, amely amúgy is 50-100 esztendővel a fő kapitalista országok mögött kullogott. Hazánk ipara 1919-ben ötször kevesebbet termelt, mint 1913-ban. A mezőgazadaság hanyatlott. A nehézségek növekedtek azért Is, mert nem rendelkeztünk tapasztalatokkal az élet szocialista megszervezésében, azért is, mert feltétlenül új történelmi utakat kellett törni. A szovjet nép nem várhatott kívülről semmilyen anyagi vagy műszaki segítségét. Az ország ellenséges kapitalista körülzárásban élt s egy ostromgyűrűben levő erődítmény életének folytatására kényszerült. A pártnak és a népnek valóban óriási erőfeszítést kellett tennie e mérhetetlen nehézségek leküzdésére, hogy az országot az új élet építésének széles útjára vezesse. Minket, kommunistákat, ellenségeink rombolóknak tüntettek fel, akik képtelenek építésre és alkotásra. Igen, leromboltuk a nép által gyűlölt kizsákmányoló rendszert. De ezt azért tettük, hogy a kapitalizmus szennyétől és igazságtalanságaitól megtisztított országunkban felépítsük az új, a legigazságosabb társadalmi rendet, a kommunizmust. A kommunisták az emberiség történetébe a világot átalakító és újjáépítő legnagyobb. alkotóerőként írták be nevüket. , • A történelmi tapasztalatok megerősítették, hogy a kommunisták a legkövetkezetesebb hazafiak, a haza leghűségesebb fiai, érdekeinek hős védelmezői. Éppen mi, a bolsevikok, voltunk azok, akik az országot megmentettük a nemzeti katasztrófától, a külföldi imperialisták igájától s tekintélyét felemeltük az egész emberiség szemében. A burzsoá pártok, politikusok és Ideológusok Oroszország szocialista felépítésének tervét megrögzött gyűlölettel és kárörvendő gúnykacajjal fogadták. Egyöntetűen kijelen-' tették, hogy „a bolsevik kísérlet" feltétlenül csődbe fullad. Churchill „Oroszországban az élet minden formájának teljes hanyatlását", „a szocialista és kommunista elméletek... teljes csődjét" jósolta. Most megkérdezhetnénk Churchill urat, hogy tulajdonképpen ki mondott csődöt? Országunk, amely gazdaságilag az utolsó helyen állott a világ fő országai mögött, most a második ipari nagyhatalom lett és a történelmi haladás élén áll. Nagy-Britannia pedig, amely a világ első nagyhatalma volt, végérvényesen elvesztette pozícióit. íme, ez a szemléltető bizonyítéka a szocialista eszmék mérhetetlen átalakító erejének és az imperialista eszmék csődjének. A II. Internacionálé vezetői is azt bizonygatták, hogy Oroszországban nem lehet felépíteni a szocializmust. „A kapitalizmus radikális megsemmisítéséről szó sem lehet... a kapitalizmus ott újjáéled, mégpedig valószínűleg nagyon hamarosan" — ilyen sorsot jósolt hazánknak Kautsky. Határozottan kijelentette, hogy a bolsevik párt képtelen lesz programjának megvalósítására. Ehhez a mensevikiek és a jobboldali esszerek is bólogattak. A jobboldali esszerek pártjának központi bizottsága hivatalos okmányban jelentette ki: „A gazdaságilag elmaradott, tönkretett iparú és feldúlt közlekedésű országnak szocialista alapú átalakítására Irányuló kísérletek csupán teljesen elnyomoríthatják a nemzetgazdaságot s az országot kaoszba és anarchiába sodorhatják:" A burzsoá és szociáldemokrata áljósok szégyenletes csődöt mondtak. Ha a jobboldali szocialista vezérek a lelkiismeretnek legalább szikrájával rendelkeznének, be kellene ismerniük: a bolsevikoknak igazuk van. A kommu-: nisták pártja nyilvánult az egyedüli pártnak, amely tudta, hova kell vezeini a népet. A mérhetetlen nehézségek leküzdése után s miután elsöpörte útjából a trockistákat, a jobboldali opportunistákat, a nacionalista elhajlókat és más kapitulánsokat, a párt megvalósította terveit s emellett szavainak és tetteinek páratlan egységéről tett tanúságot. A párt és a nép munkájának fő eredménye a szocializmus teljes és végleges győzelme a Szovjetunióban. Világtörténelmi jelentőségű nagy művet alkottunk. Az emberiséget felvérteztük a szocializmusról szóló tudománnyal s annak a tapasztalatok által igazolt továbbfejlesztésével. A nemzetek most már könynyebben haladhatnak a szocializmus felé. A párt és a nép alapvető vívmánya a politika területén az új típusú állam — a szocialista állam megalakítása és megszilárdítása, valamint a magasabb típusú demokrácia — a szocialista demokrácia megteremtése és megszilárdítása. A Szovjetunió az az ország, amelyben valóban a nép uralkodik, a szabadság és az egyenjogúság országa. Gazdasági téren a legfontosabb történelmi sikerünk a társadalmi tulajdon megerősítése, a termelőeszközök magántulajdonának felszámolása, ami a legélesebb összetűzéseket szüli az osztályok és nemzetek között. A burzsoázia azt hirdette: az évezredek óta fennálló magántulajdon örök és megdönthetetlen. Mi, kommunisták ezt az elvet bátran megtámadtuk. A szocializmus megkezdte a társadalmi tulajdon uralmának korszakát, véget vetett a termelés anarchiájának, a gazdasági válságoknak és más társadalmi rázkódtatásoknak. Meglepően rövid Idő alatt hatalmas ipar épült fel, amely a szocializmus anyagi alapját, országunk erejének és felvirágzásának alapját képezi. A párt a lenini szövetkezeti tervvel felvértezve megoldotta a hatalomátvétel utáni legnehezebb feladatot: segítette a parasztokat abban, hogy áttérjenek a szocializmusba. A parasztság önkéntes tömörülése a szövetkezetekbe az emberiség társadalmi-gazdasági történelmének nagy eseménye. Ha gondolatban végigtekintünk hazánkon és felidézzük emlékezetünkben a múltat, látjuk, mily gyökeresen megváltozott arculata, mily nagy utat tettünk meg ezen évek alatt. Oroszországot a kalapács és a taliga, a faeke, a rokka országának tartották. Az USÁ-nak tízszer annyi, Németországnak ötször annyi gépe volt, mint Oroszországnak. Most a Szovjetunió a haladó technika, a legnagyobb teljesítményű szerszámgépek és a legfontosabb műszerek, automatikus termelési vonalak, elektronikus számológépek és űrhajók országa. 1961-ben gépiparunk és fémmegmunkáló iparunk 350-szer többet termelt, mint 1913-ban s csaknem 1000-szerte többet, mint 1919-ben. Oroszországot a fa, a szalma és a nád orszá(Folytatás a 3. oldalonj