Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-16 / 288. szám, hétfő

További küldöttségek érkeztek az SZKP XXII. kongresszusára Moszkva f ČTK) — Szombaton Moszkvába érkezett Kim Ir Szennek, a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottsága elnökének, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Miniszter­tanácsa elnökének vezetésével a Koreai Munkapárt küldöttsége és a Mongol Forradalmi Néppárt, küldött­sége, melyet J. Cedenbal, a Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizott­ságának első titkára vezet. A mongol vendégeket 0. Kuiszi­nen, V. Grlsin és a Szovjetunió to­vábbi képviselői fogadták a vnuko­vói repülőtéren. Szombaton érkezett meg India Kommunista Pártjának küldöttsége (vezeti A. Ghosj, Indonézia Kommu­nista Pártjának küldöttsége (vezeti G. N. Aidit), a Francia Kommunista Párt küldöttsége (vezeti Maurice Thorez), Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttsége (vezeti John Gollan), Észak-Írország Kommunis­ta Pártjának küldöttsége (vezeti Ch. Moore), Ausztria Kommunista Párt­jának küldöttsége (vezeti Johann Koplenig), Marokkó Kommunista Pártjának küldöttsége (vezeti Ali Ja­ta), Dánia Kommunista Pártjának küldöttsége (vezeti Knud Jespersen), Norvégia Kommunista Pártjának küldöttsége (vezeti Emil Loevlien), Uruguay Kommunista Pártjának küldöttsége (vezeti Rodney Arismen­di), Brazília Kommunista Pártjának küldöttsége (melynek vezetője Luis Carros Prestes, később érkezik meg a Szovjetunióba), Belgium Kommu­nista Pártjának küldöttsége (vezeti Ernest Burnelle), Algéria Kom­munista Pártjának küldöttsége (ve­zeti Larbi Buhall) és Irak Kommu­nista Pártjának küldöttsége (vezeti Szalam Adil). Szombaton Guadeloupe, Luxemburg, San Marino, Martinique, Paraguay kommunista pártjainak küldöttségei, az Iráni Néppártnak, e Ciprusi Dol­gozók Haladó Irányzatú Pártjának — az Akel-nek, Réunion Kommunis­ta Pártjának és az ír Munkásszö­vetségnek küldöttségei is Moszkvába érkeztek. Moszkvába érkezett ezenkívül Sai­foulaye Diallo vezetésével a Guineai Demokrata Párt küldöttsége és a Ghanai Alkotmányos Néppárt küldött­sége is. A kommunista és munkáspártok, valamint az SZKP XXII. kongresz­szusán vendégként részt vevő továb­bi pártok képviselőit az SZKP KB elnökségének, az SZKP KB-nak tag­jai és az SZKP KB dolgozói fogadták. Kína Kommunista Pártjának az SZKP XXII. kongresszusán részt ve­vő küldöttsége Csou En-laj, Kína Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának alelnöke, a Kínai Népköztár­saság Államtanácsának elnöke ve­zetésével vasárnap repülőgépen Ir­kutszkba érkezett. A küldöttség rö­vid pihenő után Moszkvába folytatta útját. A SZOVJET SARKKUTATÓK hetedik ex­pedíciója november közepén Indul az Ob és a Kooperácija nevü hajókon a Déli­Sark vidékére. (CTK) A KUBAI „városi reform" végrehajtá­sának első évében 800 ezer család ka­pott lakást. (CTK) A. G. MAKSZIMOVA, a szovjetunióbeli szaratovi fogyasztási szövetkezet elnöke vezetésével szombaton küldöttség érke­zett Londonba. A szovjet küldöttség el­látogat Bristolba és a dél-walesi Car­diffba is. (CTK) A SZOVJETUNIÓ népgazdaságának si­kereit szemléltető moszkvai kiállításon a Szovjetunió Tudományos Akadémiája pavilonjának bejárata előtt két űrrakéta -..ŕ - -r.? A képünkön látható különös szovjet repülőgép világrekordot ért el ezekben a napokban — 36B kilométert tett meg óránként, ami hasunió gépeknél páratlan teljesítmény. A gép érdekessége, hogy a hagyomá­nyos szárnyas repülőgép és a helikopter elemei párosulnak benne. A vízszintes rotorok segítségével helyből száll fel, repülés közben .azonban a rövidke szárnyak végén elhelyezett függőleges légcsavarok 'is hajtják, s így a helikoptereknél sokkal nagyobb sebességet adnak neki. (CTK — TASZSZ f elv.) Kínai-nepáli közös nyilatkozat Peking (CTK) — Pekingben va­sárnap tették közzé a Kínai Népköz­társaság és a nepáli Királyság kor­mányának közös nyilatkozatát. A nepáli kormány a nyilatkozatban kijelenti, hogy támogatja a Kínai Népköztársaságot az ENSZ-tagságra való törvényes jogának érvényre juttatásában. A kínai kormány is­mét hangsúlyozza, hogy teljes mér­tékben tiszteletben tartja s támogat­ja a nepáli királyi kormány füg­getlenségi politikáját. A nyilatkozat többek között azt is hangsúlyozza, hogy az a határszer ződés, amelyet Liu Sao-cshi, a Kínai Népköztársaság elnöke és Mahendra nepáli király aláírt, „mindkét fél megelégedésére megoldotta a két ország valamennyi határproblémá­ját". A nyilatkozat befejező része em­lítést tesz arról, hogy Mahendra király meghívta Liu Sao-cshit, a Kínai Népköztársaság elnPkét és Csou En-lajt, az államtanács elnö­két Nepál meglátogatására. fogadta szombaton az első látogatókat. A pavilonban, amelyet az SZKP XXII. kongresszusénak tiszteletére nyitnak meg, űrrakétákat, mesterséges holdakat és űrhajókat mutatnak be a közönség­nek. (CTK) SZEPTEMBER végén 30 067 volt Nagy­Britannia Kommunista Pártja tagjaínak létszáma. A legutóbb! négy hónapban 1641 új tagot vettek fel a pártba. Előbb sokan közülük az Angol Munkáspárt ak­tív tagjai voltak. (CTK) A józan ész diktálta... A Szovjetunióval komolyan kell tárgyalni Párizs (CTK) — Lefévre belga mi­niszterelnök, a kereszténydemokrata pártok svájci nemzetközi értekezle­tén kijelentette, hogy a Nyugatnak meg kell kezdenie a komoly tárgya­lásokat a Szovjetunióval, hogy meg­oldják a nemzetközi problémákat En­nek érdekében a belga kormány kül­ügyminiszterét nemrégen a Szovjet­unióba küldték. Lefévre hangoztatta, hogy a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokon reália álláspontot kell elfoglalni. ••• Washington (ČTK) — Kisslnger — Kennedy elnök tanácsadója a né­met ügyben — az amerikai televízló­ban állást foglalt az Odera—Nissa határ elismerése mellett. Kijelentet­te, hogy Nyugat-Németországnak meg kellene értenie, hogy ameddig kitart területi követelései mellett, nincs re­mény Németország egyesítésére. A rostocki (NDK) Diesel-motorokat gyártó üzem dol­gozói jé munká­jukkal segítik nö vélni a Német De mokratikus Köz­társaság tekinté­lyét a világban. Gyártmőnyaik nemcsak üzemük, hanem az NDK jő hírnevét is öreg­bítik számos or­szágban. Legutóbb Kubába exportál­tak egy négyezer lóerős Diesel-hajó­motort. Képünkön a J. Corie-ről el­nevezett brigád tagjait láthatjuk. (CTK — Bican felvétele) 6. Sz. Tyitov lolMs a buM dsigoiÉkof Bukarest (CŤK-J — A Romfln NépKöz­ŕärsaság Kongresszflft Palotájában szont­baton este több mítít 3000 dolgozó jött össze, hogy szívélyesen üdvözölje ked­ves vendégét, G. Sz. Tyitov szovjet űr­hajóst. A reggeli lelkes fogadtatás és a Románia fővárosában ttett séta öröm­teljes hangulata tetőpontját érte et a Kongresszusi Palota nagytermében. G. Sz. TyStorv őrnagy lebilincselően ecsetelte a szovjet űrhajósok útjainak eddigi eredményeit és részleteket mon­A hidegháború diktálta... Az USA elutasítja a szovjet javaslatokat New York (CTK) — Az USA ENS2­küldöttségének képviselője október 14-én tett hivatalos nyilatkozatával elutasította azokat a legutóbbi javas­latokat, amelyeket a Szovjetunió tett az ENSZ-főtítkári funkciójának ideig­lenes betöltése érdekében. A szovjet javaslat figyelembe veszi a világ döntő fontosságú erőinek megoszlá­sát és azt, hogy további, különösen afrikai országok tagállammá való felvételével megváltozott az ENSZ összetétele. Az USA ENSZ-küldöttségének kép­viselője azt javasolta, hogy az ENSZ ideiglenes főtitkárának öt helyette­se — éspedig egy amerikai, egy szov­jetunióbeli — aki egyben ae európai népi demokratikus országokat is kép­viselné —, egy nyugat-európai, afri­kai és latin-amerikai — legyen. Az USA a tisztségek ilyen elosztásával törekszik arra, hogy továbbra is dön­tfl befolyást gyakoroljon az ENSZ titkárságában. ... él arytfl a? ötről, amelyet augttóö­fe 8-ki gh 7-én sajfft rrtaga tett meg a VoSztok-^ őrhajó fedélzetén. Kifejezte azt a möggyoíádését, hogy szovjet e®­6ér IBsz az első, akt a naprendszer valamelyik bolygóját elért. Ezzel kapcso­latosan idézte N. Sz. Hruscsov elvtárs s za trafí, hogy az űrrepülések kilövő pá­lyája a s«oeialiCTB«sl „A nyugati fljságlrôk soítsitír azt káfc dezík íölünk, mit tanácsolhatnánk rife amerikai űrhajósoknak -»• mondott* Tyitov drnagy, majd fgy folytatta: ,Jlíj­íte adhatunk nekik műssaltt Jellegű ta­nácsokat, mert az amerikai és a szovjet rakéták lépyegesen különbőznek egy­mástól. Egyet azonban tanáesolhatunk neRík: építsenek magukmk a mienkhez hasonló kilövőpályát... Tyitov őrnagy tegnap Ploesttben éa Brísső^mn tett látogatást. Macmillan kitart a NATO állásfoglalása mellett Brighton [CTK1 — Harold Mae­millan, Nagy-Britaiinia miniszterelnö­ke, az angol Konzervatív Párt érte­kezletek Brightonban beszédet mos* dott, amelyben többek között a né. met békeeeerződés kérdésével is í'oe­lalftoüott. Bár helyeselte a NAtO f«* lenlegi állásfoglalásét, ssavaiböl éreshetö volt, hogy bírálja BonnmJi­gatartását. „Az állhatatosság nem je­lenthet makacsságot mondotta Mae­ntíllan, majd így folytatta „Berlin a «emsetkÖ2S feszültség enyhítésére, irányuló törekvések első próbaköve lehet". Anň a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolatokat illetj, Macmillan rerg beafcflt nyíltan, de hangsúlyozta, hojý a Nyugatnak „nem szábftd el­szalasztania ae alkalmat a feszültség enyfcítösflre". társadalom politikai szervezetével. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunióban már most kialakulnak a kommuniz­mus csirái. Mint N. Sz. Hruscsov mondta: A kommunizmus nem vá­lasztható el fallal a szocializmustól, ellenkezőleg, folytatója és szervesen kinő belőle. Ez egyaránt vonatkozik a társadalom gazdasági és politikai alapjaira. Helyén való megemlítenünk, hogy a kommunizmus hatalmas arányok­ban fejlődő társadalom, amely szün­telenül fokozza erejét, egyre inkább hatalmába keríti a természetet, ké­pességeik szerint szervezi meg az em­berek munkáját, és a tudományt, technikát, művészetet új célok eléré­sére vezeti. Ezért a szocialista állam munkásságának azok a részei, ame­lyekben gazdasági szervező és kul­turális nevelő feladata nyilvánul meg, a kommunizmusban sem tűn­hek el, ellenkezőleg, tovább fejlőd­nek. A szovjet hatalom első időszaká­ban az országban évente néhány tu­catnyi üzem, az első ötéves tervek Idején évente néhány száz, és ma­napság ezernél több gyár épül; a kommunizmusban, a legfejlettebb tár­sadalmi szervezet technikája és munkaszervezési módszerei segítsé­gével a gyárak és vállalatok, bányák és vlllanymüvek tízezreit helyezik majd üzembe évente. Ez természe­tesen rohamosa* fokozza a népgaz­daság egyes ágazatainak, az egyes gazdasági övezeteknek egymásra utaltságát, együttműködését. Másfe­lől az automatizálás, az elektronika és az atomerő felhasználása nagyará­nyú, központi tőkebefektetéseket tesz szükségessé (üj erőforrások, gépek tipizálása stb.). Mindez természete­sen országos méretben tovább növeli e tervezés szerepét. Ha így igaz, akkor a társadalom­nak kellő tervező szervekre is szük­sége lesz. Magától értetődik, hogy felépítésük, szervezeti formájuk és munkamódszereik mások lesznek, mint a szocializmusban. Éppen erre Jiívta fel figyelmünket Marx Károly, amikor arról beszélt, milyen válto­zásokon megy át az államiság a kom­munista társadalomban. A társadal­mi önkormányzat szervei a lehető legdemokratikusabbak lesznek: ösz­szetételük rendszeresen változik majd, a nép ellenőrzi őket, s ami a legfontosabb: tagjaik immár nem lesznek hivatásos „közigazgatók". Ha — mint Vlagyimir Iljics Lenin előre látta — a szocialista állam szerveinek az a sorsa, hogy elhalja­nak a kommunizmusban, úgy „a nép­gazdaság felsőbb tanácsának típusa szerinti apparátus növekedni, fejlőd­ni és erősödni fog s felöleli a szer­vezett femberi társadalom minden fontos tevékenységét". Levonhatjuk tehát a következő ta­nulságot: a gazdaság és a kultúra irányítása, a felnövekvő nemzedék nevelése és az életre való előkészí­tése, a munka és a közszükségleti cikkek elosztása a kommunizmusban sem szűnik meg, hanem a társada­lom fejlettségének megfelelően újjá szerveződik. A tervezésnek, a gaz­daság és a kultúra irányításának szervei, amelyek ma állami szervek, fokozatosan elvesztik eddigi politikai jellegüket; munkájukba fokozatosan bevonják az egész lakosságot. Magas szervezettségű társadalom Amikor azt mondjuk, hogy a kommu­nizmusban a társadalom ügyeit mind­nyájan intézni fogjuk, ez semmi esetre sem jelenti, hogy anarchista módon meg­szüntetik a hivatásokat, a szakmákat. Erre egyszerűen azért nem kerül sor, mivel bárminemii rendszertelenség ellen­tétben áll a magas szervezettségű em­beri társadalom puszta jellegével. Bizo­nyoson állíthatják, hogy az egyes társa­dalmi irányító szervek munkájában, a nép­képviseleti szerveket is beleértve, az ál­lampolgárok részvétele az egyének hiva­tásbeli érdekeire és ismereteire fog tá­maszkodni. A lakosság általános bevonása legalábbis kezdetben nem zárja ki annak lehetőségét, hogy bizonyos személyek egyéb munkájuk mellett a technikai irá­nyítás (tervezés, statisztika, elosztás stb.) feladatait is ellássák. (Itt elsősor­ban a nagy tapasztalatokkal rendelkező szakemberekre gondolok.) Tevékenysé­gük azonban nem lesz elszigetelt jellegű Ezenfelül bizonyára helyes Intézkedés­nek mutatkozik majd, ha gyakrabban vál fogatják a népképviseleti vagy más kila életi szervek munkájának megszervezé­sével foglalkozó dolgozókat; ezeket • dolgozókat közvetlenül az állampolgárok választják majd. A kommunizmusban a képviseleti szervek jellemzi! sajátossága valószínűleg az lesz, hogy a társadalom bármelyik tagja, ha kívánja, riszt vehet bármelyik szerv munkájában. A kommunista társadalmat tebát nem képzelhetjük anarchista, szervezetlen társadalomnak, amelyben mindenki azt teszi, amire kedve támad. A szerfölött öntudatos emberekből összetevődő kom­munista társadalom ügyelt bizonyos tár­sadalmi gépezet irányítja majd, a tár­sadalmi önigazgatás állammentes rend­szere. Bár a kommunista társadalom irányító gépezetének nem lesz politikai jellege, mégis erősebb lesz, mint bárme­lyik mai állam, mivel a társadalom vala­mennyi tagjának szemében nagy erkölcsi tekintélynek örvend majd. Néha talílkozonk a kérdéssel: nem ve­szl-a it a kommunizmus építésének bi­zonyos szakaszán a gazdaság és a kul­túra irányításának valamennyi funkció­ját egy ma is meglevő társadalmi szerve­zet, például a szakszervezetek? Erre semmi esetre sem kerül sor. A kommunizmusban a társadalmi önkor­mányzat megszervezésének áj tipnsa J8o létre, amely természetesen magában fog­lalja mindazokat a legjobb vívmányokat, amelyeket a párt, a szovjet és a szak­szervezet tapasztalatai eredményeitek. Jogi normák helyett a társadalmi együttélés szabályai Ha a kommunizmusban elhal ae ál­lam, természetesen elhal a jog is. A jog különben sem jelent semmit, lm nincsenek olyan szervek, amelyek szükség esetén kényszerítő eszközök­kel biztosíthatják a jog betartását. Ez azonban nem jelenti, hogy a kommunizmusban nem léteznek majd olyan jogok, amilyeneket a szocializ­musban ismerünk, például a mupkára valö fog, a rt/ffiiKä irtani plheffés jbgfk az öregkori anyagi biztosítás joga stb Erről szó sincs. Amennyiben a jog elhalásáról beszélünk, úgy a jogi nor­mák állami kényszerítő jellegének el­haláséra gondolunk, nem pedig azok­ra a vívmányokra, amelyeket a társa­dalmi együttélés demokratflfus ha­gyományai, szokásai és szabályai biz­tosítanak az állampolgároknak. Ha elhalnak a jogi normák, ame­lyek segítségével a szoolelleta állat* funkcióját teljesíti, ez ugyanoeak Mm jelenti, hogy megszűnik miwiea, a társadalom tagjai számára kötelerö szabály. A kommunizmusban a terme­lés például rendkívül fejlett és bonyo­lult technikán, a legkorszerűbb erő­források kihasználásán (az atomener­giát is beleértve) alapul. Ez azt je­lenti, hogy a termelési apparátusnak pontosan és egybehangoltan kell dol­goznia. vagyis a társadalom minden tagjának bizonyos megállapított idő­pontban kell megjelennie munkahe­lyén, be kell tartania a társadalmi rendet és idejében el kell végeznie a kellő termelési műveleteket. A többség akaratából született, ponto­san megszabott rendre lesz szükség a lakosságnak nyújtott szociális, kulturális és iakásgaxdasági szolgálatok megszer­vezésében Is. Az iskoláknak, kórházak­nak, színházaknak, szolgáltatási üze­meknek és közlekedési vállalatoknak bi­zonyos időben kell dolgozniuk, s alkal­mazkodniuk kell a lakosság szükségszert! követelményeihez. Kötelező rend nélkül nem képzelhető el a munka- és baleset­védelem biztosítása sem stb. A jövő társadalmának ezért ugyancsak szüksége lesz bizonyos magavlseletl sza­bályokra, szervezési és technikai nor­mákra, amelyek azonban alapjában mások lesznek, mint azok, amelyeket ma ismerünk. A kommunizmus kan szervesen egybe­forrnak a jogok ás a kötelességek, így születnek me& a kommanista együttélés egységes normál. Egységes, általánosan elismert szabályok alakulnak ki, ame­lyek teljesítése, betartása az emberek szükségletévé és szokásává válik. ^.Va­jon elképzelhető-e szervezett emberi tár­sadalom — mondta N. Sz. Hruscsov — a társadalom valamennyi tagja számára kBteTestt együtt felesi szabályok nélkül? Ha mindenki rá akarná kényszeríteni a többlekre saját egyéni nézeteit, egyéni ízlését és szokásait, úgy az ilyen társa­dalomban az emberek élete egyszerűen e1vtt&ltatt30sinfé válnék és hasonlítana a MfcmÜ BfrMrrwker-. A ti —artil ü társadalom emberei suStaára a sztariatis normáknak, a tár­sadalmi együttélés szabályainak betar­tása természetes, megszokott dolog lesz. Ennek a megszokásnak az ereje egyhekarjtsnlóŰTS az emkerek magas toká l .a »»» n%Ss (m adatéval. tafrt nem tesz SB«te»Oí A. hogy a társadalom a maga­viselet! seaMlyek létrehozásakor e sza­bályukat különleges kényszerítő appa­rátussal. bírósággal vagy milíciával tá­massza alá. Ez azt jelenti, bogy a kom­munizmusban be fogják tartani a maga­viselet! szabályokat, de ezek a szabályok elvesztik politikai és jogi jellegüket Lehetséges, hogy a kommunista társa­dalom fejlődősének kezdeti fokain még előfordulnak a mai bűncselekményekhez hasonló egyes kilengések. Az emberek komoly vétségeket követhetőek el tál­tengő Bntudatbd) vagy gondatlanságból, komoly vétségeket követnek el mások élete ellen. V. I. Lenin e kilengések le­küzdésének szükségéről sefllva hangsd­lyeste. hogy ehhez nem kel! majd kuIBf apparátus, maga a nép vet véget ersfr­nek a kilengéseknek „oly egyszerien és könnyen, ahogy a civilizált emberek bér­melyik eeoporfja választja el egymástői már a mai társadalomban a verekedőket vagy nem engeéll. hogy eröszakot kö­vessenek el egy asszonyon.'* A többiek gyors reakciója, az ember belső sífikSé­ge, Bogy támogassa a társadalmi rendet és meggyflző&éfce, bogy kesrdeményezé«ét azonnal támogatja az egész közás$ég^ mindez bírven elég lesz a lehetséges egyes kilengések elfojtásához. A kommunizmusról nem mfnt tévoíl ígéretről beszélünk: olyasmit látunk bonne, ami fokozatosan bevonul éle­tünkbe. A kommunizmus látható jeiti a Szovjetunióban a saő szoros értel­mében mindenben, léptcn-nyouM megfigyelhetők. Elég, ka erre g<«­dolunk, hogyan vesznek részt ma a saovjet emberek az állam igazgatásá­ban. Ez azonban már újabb, fontess problétíia, amely külön elemzést igé­nyéi, ÜJ SZÖ 3 * 1981 október ltf.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents