Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-24 / 266. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1961. szept. 24. vasárnap • 30 fillér * XIV. évfolyam, 266. szám Jelentős esemény a szakszervezetek életében Az évzáró taggyűlések mindig jelentős események a tömegszer­vezetek életében. Nemcsak, hogy itt értékelik az elmúlt időszak alatt végzett tevékenységüket, ha­nem útmutatóan foglalkoznak to­vábbi feladataik teljesítésével is. Most szeptemberben és október­ben a szakszervezetek tartják év­záró taggyűléseiket. Pártunk igen nagyra értékeli a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom munkáját. A dolgozók tömegei a szakszerve­zetek útján kapcsolódnak be tevé­kenyen a fejlett szocialista társa­dalom építésébe. Pártunk arra ve­zeti tagjait, hogy állandóan figye­lemmel kísérjék a szakszervezetek munkáját, segítsék őket feladataik teljesítésében, hiszen a szakszer­vezetekben fejthetnek ki hathatós tevékenységet a tömegek között. A dolgozók a szakszervezetekben sajátítják el a közéleti munkát, itt tanulják meg, hogyan kell politi­kai szempontból megoldani az üze­mek problémáit. A szakszervezetek jelentős helyet foglalnak el a szo­cialista demokrácia érvényesítésé­ben, részt vesznek a dolgozók szakképzettségének növelésében, intézik az egészségügy, a munka­biztonság, a testnevelés, az üdülés problémáit. S a fejlett szocialista társadalom építésében mind fele­lősségteljesebb feladatokat látnak el, amit új alkotmányunk is lerög­zít. A pártszervezetek mindezek je­lentőségének tudatában segítenek a szakszervezeti évzáró taggyűlé­sek előkészítésében. A múlt évzáró taggyűlések óta eltelt időszak iga­zolja, milyen jelentős helyet tölte­nek be a szakszervezetek életünk­ben. Szervező és nevelőmunkájuk­kal hozzájárultak a dolgozók alko­tó kezdeményezésének erőteljes kibontakoztatásához. Erről tanús­kodnak pártunk megalapításának 40. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségek ezrei, melyek az idei tervfeladatok sikeres teljesí­tését szolgálják. A szakszervezetek segítenek mindazon célkitűzések teljesítésében, melyeket pártunk tűzött és tűz ki a fejlett szocialis­ta társadalom építése érdekében. A szakszervezetek a dolgozók egyik legnagyobb tömegszervezete hazánkban. Már ez a tény is meg­követeli, hogy a pártszervezetek, a szakszervezetekben működő kommunisták rendkívüli figyelmet szenteljenek az évzáró taggyűlések előkészítésének és lefolyásának, mert senkinek sem érdeke, hogy azok formálisan folyjanak le és így válasszák meg a bizottságokat. Az évzáró taggyűlés a legjobb alkalom arra, hogy alaposan felül­vizsgálják a szakszervezet tevé­kenységét a munkahelyeken, ellen­őrizzék, miképpen teljesíti vállalt feladatait, s mindenekelőtt a ta­pasztaltak alapján elgondolkodja­nak, hogyan végezhetnének még jobb, hatékonyabb munkát. A párt­szervezeteknek is alkalmuk nyílik arra, hogy tárgyaljanak a szak­szervezetek tevékenységéről s a kommunistáknak a szakszervezet­ben végzett munkájáról. Javasla­taikkal, észrevételeikkel elősegít­hetik a szakszervezet politikai és tömegszervező munkájának elmé­lyítését, utat mutathatnak, hogyan szélesíthetnék tovább a dolgozók részvételét az irányításban, a termelés, a gazdaság igazgatásá­ban. A kommunisták arra is fognak törekedni, hogy a szakszervezeti évzáró taggyűlések tartalmuknál fogva tükrözzék a mai világpoliti­ka helyzetét, hogy tárgyalásait át­hassa munkásosztályunknak a je­lenlegi világ fejlődésben elfoglalt felelősségteljes állásfoglalása. Az évzáró taggyűlések előkészítésére és lefolyására a nemzetközi mun­kásmozgalom nagy eseményeinek időszakában kerül sor. Az SZKP XXII. kongresszusa, a moszkvai V. szakszervezeti világkongresszus építőfeladataink még sikeresebb teljesítésére ösztönöznek bennün­ket. Az évzáró taggyűlésekre ab­ban az időszakban kerül sor, ami­kor hazánk dolgozói egységesen a magukénak vallják a Szovjetunió­nak az általános és teljes lesze­relésre, a német békeszerződés megkötésére tett javaslatait. E je­lentős világesemények arra köte­leznek bennünket, minden szak­szervezeti tagot, hogy népgazda­ságunk minden ágazatában döntő harcot vívjunk a hatékonyság nö­veléséért, a pártunk megalapításá­nak évfordulója tiszteletére vál­lalt kötelezettségek teljesítéséért és túlteljesítéséért. Az évzáró taggyűlésekkel kap­csolatban a pártszervezeteknek arra is kell ügyelniük, hogy a nép­gazdaság egyes ágazataiban ne le­gyenek egymáshoz hasonlók, sab­lonosak a taggyűlések tárgyalásai. Nem tárgyalhatnak általánosan a szocialista munkaversenyről, az új technika bevezetéséről, a dol­gozók érdekében kifejtett gondos­kodásukról. Már a taggyűlések be­számolóinak is konkrétaknak kell lenniük, az üzem, a bánya, az ál­lami gazdaság adott helyzetéből kell kiindulniuk, hogy útmutatás­sal szolgáljanak a tervteljesítés akadályainak leküzdésére s a szakszervezeti tagok figyelmét munkahelyeik kulcskérdéseire irá­nyítsák. Azt várjuk az évzáró tag­gyűlésektől, hogy a szakszerveze­tek növeljék politikai-szervező munkájuk színvonalát, fokozzák a dolgozók kezdeményezését az üzem politikai, gazdasági és kulturális problémáinak megoldásában. A hatékony szakszervezeti mun­ka egyik alapfeltétele a funkcio­náriusok helyes kiválasztása. A pártszervezeteknek .gondoskod­niuk kell arról, hogy a szakszer­vezeti bizottságokba tapasztalt kommunistákat válasszanak be, akik a pártonkívüliekkel, a szocia­lista munkabrigádok tagjaival, az újítókkal eredményes munkát fejt­hetnek ki az üzem, egész nép­gazdaságunk érdekében. Nagyobb gondot kell fordítani a szakaszbi­zalmiak megválasztására is, mert az elmúlt években ezt a fontos funkciót sok helyütt lekicsinyel­ték. A szakszervezeti munka további fellendítése megkívánja, hogy ez­zel a kérdéssel ne csak a pártbi­zottságok foglalkozzanak, hanem hogy ezt minden egyes kommunis­ta a saját felelősségteljes felada­tának tartsa. A Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom évzáró tag­gyűlései így hozzájárulnak az üze­mek legégetőbb kérdéseinek meg­oldásához, s ahhoz, hogy világosan állapítsák meg feladataikat az el­következő időszakra. Szívből köszöntjük lengyel barátainkat HOLNAP ÉRKEZIK HAZÁNKBA ä lengyel páit- és kormányküldöttség (ČTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására hétfőn, szeptember 2S-án néhány napos elvtársi látogatás­ra hazánkba érkezik a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és a Lengyel Népköztársaság kormá­nyának küldöttsége. A küldöttség tagja: Wladyslaw Gomulka elvtárs, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Jőzef Cyrankiewicz, a LEMP Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Stefan Ignar, az Egyesült Néppárt Központi Bizottságának elnöke, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, Edward Gierek, a LEMP KB politikai irodájának tagja, a LEMP KB titkára, a LEMP katowicei kerületi bi­zottságának első titkára, Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB tagja, a Lengyel Népköztársaság Miniszter tanácsa elnökének helyettese, Adam Wang, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa mellett mfi-r ködő tervező bizottság alelnöke, Marian Naszkowski, a LEMP KB tagja, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének helyettese, Józef Czesak a LEMP KB póttagja, a LEMP KB nemzetközi osztá­lyának vezetője, Zygmunt Ostrowski, a nehézgépipari miniszter helyettese és Zygmunt Puzycki az Ursus traktorgyár főigazgatója. A küldöttség tagja továbbá Franciszek Mazur, a Lengyel Népköz­társaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Józef Cyrankiewicz, a LEMP KB politikai irodájának tagja, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke WLADYSLAW GOMULKA elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló té­nyezője 1905. február 6-án Krosnában munkáscsalád fiaként született. Tizenhat éves korában a munkásifjúság „Erö" nevű csoportjának szervezője lett. Már fiatal éveiben a Lengyel Kommunista Párt sorai­ban tevékeny részt vett a forradalmi harcban. 1926-ban Drogobicsban a szakszervezeti szövetség titkárává vá­lasztották, később pedig a baloldali szakszervezeti moz­galom egyik vezetője volt. A lengyelországi 1926 májusi fasiszta puccs előestéjén W. Gomulkát letartóztatták, de a közvélemény nyomására (a krosnói medencében kitört általános sztrájk alkalmával) a .főügyésznek W. Gomulkát fel kellett mentenie. Gomulka elvtárs 1928-ban Varsóba költözött, ahol a Vegyipari Munkások Szakszervezeti Szövetségének tit­kára lett. 1931-ben a szakszervezeti balszárny szervező bizottsá­gának titkárává választották, s a dabrowi medencében, valamint Szilézia bányászai, a sziléziai kohászok és a lodzi textilmunkások körében dolgozott. 1932-ben négy évi börtönre ítélték. 1936 július l-e előtt Gomulka elvtársat újból letartóz­tatták s egészen a második világháborúig börtönben tartották. A háború kezdetén a Varsót védelmező mun­kásosztagokban harcolt. (Folytatás a 2. oldalon) Ä Szovjetunió újabb sikeres rakétakísérlete Moszkva (TASZSZ) — A Szovjet­unió szeptember 21-én további sike­res kísérletet hajtott végre, amikor a Csendes-Úceán középső részére kilőtte újabb hordozórakétáját. A kísérlet célja az volt, hogy el­lenőrizzék a hordozó rakéta meg­bízhatóságát, az irányító berendezés pontosságát, valamint az automati­kus telekomunikációs rendszerek komplexumának kölcsönhatásait. A kísérletet a jövőben megvalósítandó űrrepülések szempontjából valósítot­ták meg. A rakéta utolsó lépcsőjének ma­kettjét a sűrű légkörben végzett re­püléshez idomították. A rakéta ma­ximális pontossággal csapódott az óceán előre megjelölt helyére. A hordozórakétákkal folytatott kí­sér'etekst a megjelölt térségben a program szerint folytatják. JÖZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a kiváló államférfi 1911. április 23-án Tarnowban szü­letett. A helyi gimnázium elvégzése után a jagellói egye­tem jogi fakultásán tanult. Egyetemi tanulmányai alatt tevékeny részt vett a Független Szocialista Ifjúsági Szö­vetség munkájában és a pacifisták szövetségének elnö­ke volt. Ugyanakkor újságírói tevékenységet fejtett Ki és Lengyelország legrégibb szocialista lapját, a „Na­przód" című lapot szerkesztette. Józef Cyrankiewicz elvtárs később a krakkói vajdaság egyesült munkásegye­temei népnevelő szervezetének alelnöke volt. 1935-ben Józef Cyrankiewiczet a Lengyel Szocialista Párt (Krakkó város) járási munkásbizottságának titká­rává választották, és 1939-ben mint tüzértiszt aktív részt vett a német fasiszták elleni harcokban. Fogságba esett, majd megszökött s Krakkóba visszatérve megkezdte a megszállók elleni illegális harc szervezését. 1941-ben Józef Cyrankiewiczet letartóztatták s bör­tönbe vetették, majd az oswiecimi koncentrációs tá­borba vitték. A táborban kapcsolatba lépett a baloldali (Folytatás a 2. oldalon) Éi.' A kedvezőtlen időjárás ellenére kiváló a Dedina Mláde2-i EFSZ cukor­répatermése. Öntözték a növényt, azért ad hektárja 500 mázsát. A répa­szedést nagyobbrészt német gyártmányú kombájnnal végzik. (K. Cích — CTK — felvétele.) »

Next

/
Thumbnails
Contents