Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-14 / 256. szám, csütörtök

» A Szovjetunió kommunista építésének gazdasági távlatai H etek teltek el azóta, hogy nyilvánosságra hozták a Szov­jetunió Kommunista Pártjának programtervezetét. Azóta fontos nem­zetközi események játszódtak le, és az eltelt idő azt bizonyltja, hogy a programtervezet a benne testet öltő gondolatok erejével és meggyőző ha­tásával korunk alapvető fontosságú dokumentuma lett. A programterve­zet ereje nemcsak marxi-lenini tar­talmában, a marxizmus-leninizmus elméleti posztulátumainak kidolgo­zásában, hanem mindenekelőtt ab­ban van, hogy kitűzi a kommuniz­mus építésének konkrét program­ját, mely fokozatosan a kommunista építés terveivé alakul át. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak programtervezete a Szovjetunió kommunista építésének a programja. Gondolatainak jelentőségét és gaz­dagságát tekintve a tanulságok kút­forrása és jelentős segítség lesz a szocialista tábor valamennyi orszá­gának, az összes kommunista és munkáspártnak. Rendkívül nagy a jelentősége a fejlett szocialista tár­sadalmat építő Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság szempontjából is, amely a közeljövőben szintén meg­kezdi a kommunizmus anyagi-mű­szaki bázisának az építését. Ezért gazdasági fejlődésünk 1980-ig terje­dő távlati tervének részletes kidol­gozása során bőven meríthetünk a programtervezet tanulmányozásából. A programtervezet a termelőerők döntő szerepére vonatkozó marxista tétellel összhangban a megfelelő anyagi-technikai bázis megterem­tését tartja a fő gazdasági faladat­nak a kommunista társadalom épí­tésében. Ha tehát az anyagi-mű­szaki bázisnak már a szocializmus­ban döntő befolyása van a társa­dalom életének valamennyi részére, annál nagyobb lesz a jelentősége a kommunizmusban. Oj minőségi fokot fog képezni a termelőerők fejlődésé­ben és lehetővé teszi az új kommunis­ta termelési viszonyok kialakulásét. Ez az anyagi-műszaki bázis lehetővé teszi az anyagi és kulturális javak bőségének megteremtését a Szovjet­unió lakossága számára. A szovjet társadalom nagyon közel jut a szük­ségletek szerinti elosztás elvének megvalósításához. A programtervezet igen nagy fi­gyelmet szentel az anyagi termelési döntő fontosságú ágainak, azaz az iparnak és a mezőgazdaságnak. A Szovjetunió ipara abszolút ter­jedelmét, valamint az egy lakosra jutó termelést és műszaki színvo­nalát tekintve 1980-ig a világ legerő­sebb ipara lesz. Az elkövetkező 20 évben az ipari össztermelés lagalább hatszorosára növekszik, emellett to­vábbra is elsődlegesen fog fejlődni a nehézipar, különösen a vegyipar és a gépipar. A Szovjetunió ipari termelésének előirányzott nagyságá­val jóval túlszárnyalja a legnagyobb tőkés nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi ipari össztermelését. K ét alapvető fontosságú termék, a villamosenergla és az acél példáján szemléltethetjük a legjobban a szovjet ipar óriási fej­lődését. A programtervezet feltétele­zi, hogy a Szovjetunió 1980-ban 2700—3000 milliárd kW óra villa­mosenergiát, tehát a világ jelenlegi általános villomosenergia termelésé­nek negyedével többet fog termel­ni, 250 millió tonna acélt fog gyár­tani, ami a világ jelenlegi acélgyár­tásának a háromnegyedét képezi. A feladat nagyságát bizonyltja az is, hogy a Szovjetunió 20 év alatt 2400—2700 milliárd kW órával akar­ja növelni villamosenergia-termelé­sét és 185 millió tonnával az ácél­gyártását azzal szemben, hogy az USA a legutóbbi 20 év folyamán 680 milliárd kW órával növelte villamos­energiatermelését, 1960-ban pedig csak 30 millió tonnával gyártott több acélt, mint 1940-ban. Természetesen a termelés óriási növekedése megkö­veteli új nagy kapacitású üzemek építését. Már most dolgoznak a gaz­daságos termelést lehetővé tevő ilyen üzemek építési tervein. Így például a szovjet tervezők egy tel­jesen automatizált, körülbelül évi 25 millió tonna kapacitású acélipari kombinátot terveznek. Kapacitása megfelel Anglia tavalyi acélgyártá­sának. 600—800 mW teljesítőképes­ségű turboagregátumokat terveznek bevezetni a villamosenergia-terme­lésben.' A Szovjetunió előirányzott terme­' lésével az egy lakosra jutó terme­lésben is megelőzi a fejlett tőkés ál­lamokat. Az egy lakosra eső villa­mosenergiagyártásban eléri az évi 10 ezer kW órát, ami több mint két és félszerese az USA termelésének, négyszerese Anglia áramfejlesztésé­nek és körülbelül ötszöröse a Né­Irta: Otakar Siműnek, a CSKP KB Politikai Irodájának tagja mei Szövetségi Köztársaság villamos­energiatermelésének — egy lakosra számítva. A Szovjetunió 1980-ban egy lakosra mintegy 900 kg acélt gyárt, ami körülbelül 1,8-szerese az USA, és több mint kétszerese, Ang­lia mai acélgyártásának. N emcsak bátor, hanem reális programról van szó. Az ipari termelés előirányzott hatszo­ros növelése feltételezi, hogy egy ötéves tervben átlag kb. 55 szá­zalékos növekedést érnek el a ter­melésben, ámbár a Szovjetunió 1951—1955-években 85, az 1956— 1960-években pedig 65 százalékkal növelte termelését. Hasonló a helyzet a villamosenergia- és acél gyártásá­ban, itt a Szovjetunió már évek óta eléri az előirányzott ütemet. Ha összehasonlítjuk a legfejlet­tebb tőkés államok ipari termelésé­nek eddigi fejlődését a Szovjetunió fejlődésével, látjuk, hogy a Szovjet­unió szembetűnően megelőzte őket. Az Ipari termelés' növekedésének évi átlagos üteme a legutóbbi öt évben a Szovjetunióban 10 és fél százalék volt, ezzel szemben az USÁ-ban 2,3, Angliában 2,7, Franciaországban 7,6 és a Német Szövetségi Köztársaság­ban 7 százalék volt. Ha a legfejlet­teb tőkés államok ipari termelése az eddigi ütemben fog fejlődni, nem hat ki lényegesen a szovjet Ipar 1980­Ig elérendő határozott előnyére, mi­vel a Szovjetunió ipari termelése nö­vekedésének évi átlágos üteme eb­ben az Időszakban eléri a 9—10 szá­zalékot. Természetesen tekintetbe veendő, hogy az iparilag fejlett tő­kés államok a következő években is komoly, válságjelenségekkel fog­nak küzdeni termékeik értékesíté­sében, amint ezt a mai fejlődés sejt­teti. A Szovjetunió előnye viszont nemcsak az általános ipari termelés ütemében, hanem a legfontosabb, iparágakban, termékekben ls meg­nyilvánul. A Szovjetunió Ipari termelésének javasolt fejlesztése közvetle­nül kihat Csehszlovákiai táv­lati tervének összeállítására, mivel a Szovjetunió a ml legnagyobb gazda­sági üzletfelünk, a legnagyobb nyers­anyag- és anyagszállítónk és gyárt­mányaink legfőbb átvevője. A Szov­jetunió gazdasági együttműködése, gyors fejlődése nélkül nem értük volna el gazdaságunk mai fejlettségi fokát. Ezért a Szovjetunió gazdasá­gi ereje további növekedése döntő­en kihat a csehszlovák népgazdaság fejlődésére. Ez azért is fontos, mert a következő években meg szorosabbá válnak Csehszlovákia és a Szovjet­unió gazdasági kapcsolatai. A csehszlovák és szovjet tervező szervek nemrégen tárgyalásokat folytattak az 1980-ig terjedő kölcsö­nös együttműködés alapvető kérdé­seiről. E tárgyalásokból az az egyöntetű következtetés vonható le, hogy a csehszlovák-szovjet gazdasá­gi együttműködés további fejlődése hazánk felvirágzásának alappillére lesz. A tárgyalások igazolták, hogy különösen a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünkkel tud­juk áthidalni a szakadékot hazánk szűk és nem komplex nyersanyag­alapja és társadalmunk szükségle­teinek sokoldalúsága között. Előzetesen megegyeztünk tetemes mennyiségű vasérc, kőolaj, színes­fém, szén és sok más nyersanyag és anyag szállításáról. Ezeket minde­nekelőtt gépipari gyártmányok kivi­telével fedezzük. A szovjet gazdaság gyors fejlődése és a kölcsönös együttműködés tehát feltételeket teremt arra, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ls körülbelül olyan gyorsan fejlessze ipari terme­lését, mint a Szovjetunió. A kommunizmus anyagl-mfiszaki bázisának felépítése a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését is felté­telezi. A Szovjetunió mezőgazdasága ma már a világ legfejlettébb mező­gazdaságai közé tartozik. A Szovjet­unió az utóbbi években lényegesen növelte mezőgazdasági termelését. 1960-ban például 1950. évhez képest 64 százalékkal növelte a szemester­mények termesztését és ugyanabban az évben több tejet termelt, mint az Amerikai Egyesült Államok, az egy lakosra Jutó vajtermelésben pedig meg is előzte az USA-t. A program­tervezet feltételezi a mezőgazdasá­gi termelés további mennyiségi és minőségi növekedését. A mezőgazda­sági termelésnek 3 és félszeresére kell fokzódnia, ami biztosítja a me­zőgazdasági termékek olyan bőségét, mely jelentős mértékben lehetővé teszi az élelmiszerek díjtalan jutta­tásának fokozatos bevezetését. A programtervezet különösen nagy súlyt fektet a meaügazdasági mun­ka műszaki színvonalának emelésé­re úgy, hogy az ipari munkának bi­zonyos válfaja legyen. Ez a fő út a város és a falu közötti különb­ségek megszüntetésére, ami a kom­munizmus építésének egyik legjelen­tősebb eredménye lesz. Csehszlovákia a mezőgazdaságban ls gazdagon meríthet majd a szovjet elvtársak tapasztalataiból, különö­sen annak a feladatnak a teljesítésé­ben, hogy mezőgazdasági termelé­sünk színvonala 1970-ig elérje az ipar színvonalát. I sas A kommunizmus anyagi-technikai bázisának műszaki színvonalá­val nemcsak a termékbőség, hanem a nagyfokú munkatermelé­kenység feltételeit is meg kell te­remtenie, ugyanis ez teszi lehetővé a Szovjetunióban a világviszonylat­ban legrövidebb munkaidőt. E célok csak akkor érhetők el, ha a termelés a legmagasabb tudományos és mű­szaki színvonalon fog állni. A komp­lex gépesítésre és automatizálásra, az összes termelési ágak és termék­fajták technológiájának állandó töké­letesítésére Irányuló műszaki fejlődés lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió­ban a legközelebbi 20 év folyamán a maihoz képest 4—4,5-szeresére nö­veljék a munka termelékenységét. A munkatermelékenységnek Ilyen növekedése azt jelenti, hogy a mun­ka termelékenysége 1980-ban a szovjet iparban kétszerese lesz a munkatermelékenység USÁ-ban elért mai színvonalának. A mezőgazdasá­got illetően a programtervezet fel­tételezi, hogy a legközelebbi 20 éven belül 5—6-szorosára növekszik a munka termelékenysége. Ezért a programtervezet szembe­tűnően kidomborítja a tudományos­műszaki haladás szerepét. Az egész nép legfontosobb feladata ennek a maximális meggyorsítása. Ezt nem­csak az SZKP programtervezete, ha­nem a kommnísta társadalom anya­gi-műszaki bázisának építésénél ér­vényesülő objektív törvényszerűség ls megköveteli. Ez a követelmény ob­jektívan nálunk is érvényes. Mi is tartsuk a munkatérmelékeny­ség növelése döntő tényezőjének a tudományos műszaki haladás meg­gyorsítását. Látnunk kell, hogyha gyors ütemben akarjuk növelni az ipari és a mezőgazdasági termelést, ezt csak a munka termelékenységé­nek a gyors műszaki haladásra tá­maszkodó hatékony növelésével ér­hetjük el. A szocialista országok fej­lődésének éppen a mai szakaszára jellemző, hogy a tudomány a legfon­tosabb termelőerővé válik, érvénye­sülése pedig a társadalom termelő­erői nagyarányú növekedésének dön­tő tényezője lesz. A kommunizmus anyagi-műszaki bázisa megteremtésének útjai megkövetelik a társadalmi fej lődés erőforrásainak, a gazdaságos­ságnak és hatékonyságnak, az irá­nyítás, a szervezés tökéletesítésének, a dolgozóknak az irányításban való egyre szélesebbkörű és tömegesebb részvételének még következetesebb érvényesülését. Az Irányító és tervező munka to­vábbi tökéletesítése nélkül elképzel­hetetlen a termelőerők gyors fej­lesztése. Oj, tökéletesebb módszere­ket kell keresni a népgazdaság irá­nyításában és tervezésében arra, hogy biztosítsuk a beruházási esz­közök és a munka egyre hatéko­nyabb ráfordítását, hogy biztosít­suk a termékek minőségének és mű­szaki színvonalának rendszeres eme­lését. A termelés óriási nagysága és sokrétűsége lényegesen nagyobb igé­nyeket támaszt a népgazdaság for­galmának megszervezésével az egyes népgazdasági ágak kellő kapcsola­tainak és arányainak biztosításával szemben. Mindez megköveteli a ter­vező munkák lényeges megjavítását és tudományos alapokra helyezését, a gyors reagálást a tervek rögzíté­sének szükségességére teljesítésük folyamán. A termelőerők fejlődésének és a termékek bőségének biztosításában szigorúan be kell tartani a gazdasá­gosság elveit. Az emberi munka al­kotta értékeket akkor sem szabad elpazarolni, ha majd a társadalmi gazdagság óriási arányokban állandó­an fog gyarapodni. Ebben az Időben ls érvényes lesz az az elv, hogy a gazdagságot a gazdaságosság szüli. Az SZKP programtervezetében kitű­zött nagy célok elérése ezért tovább­ra is feltételezi a gazdaságos ösz­szes elvének érvényesülését, mert a szocialista gazdaság ezzel a mód­szerrel a legkisebb költséggel igyek­szik elérni a legjobb eredményeket. A gazdaságosság a szocialista felhal­mozás növekedésének és a felhal­mozott eszközök helyes felhaszná­lásának elengedketetlen feltétele. Ezért a komunista társadalom építé­sének idején ls a lehető legcélsze­rűbben kell bánni a társadalmi tulaj­donnal, keresni kell a további uta­kat a termelési költségek csökkenté­sére. Az iparban és a mezőgazdaság­ban továbbra is ésszerűen kell fel­használnunk a munka-, anyag- és pénzforrásokat, hogy minden óra ráfordított munkát, minden gépet, berendezést, építkezést, minden nyersanyag, fűtőanyag és energia­egységet a lehető leghatékonyabban használjunk fel a társadalom gaz­dagságának gyarapítására. A programtervezet ez irányban is alapvető Irányelve munkánknak: meg kell javítanunk a szervező és Irányító níunkát, meg kell szilárdí­tanunk a gazdaságosság rendszerét és továbbra is rendkívül nagy gon­dot kell fordítanunk a népgazdaság hatékonyságára. szocialista világrendszer előnyeit, le­hetővé teszi a szocializmus felépíté­séhez szükséges idő lerövidítését, és olyan távlatot nyit, hogy a socia­lista rendszer országai többé-kevés­bé egy időben, egy történelmi kor­szakon belül térjenek át a kommu­nizmusra, — amit a programterve­zet is kiemel. Ennek az a feltétele, hogy minden szocialista ország egye­sítse a saját népgazdaságának meg­szilárdítására és fejlesztésére irányu­ló erőfeszítését az egész szocialista tábor keretében folytatott gazdasá­gi együttműködés megszilárdításával és kibővítésével. Ebből mindenekelőtt az a feladat hárul Csehszlovákiára, hogy a szo­cialista országok gazdasági színvona­lának kiegyenlítése mellett gazdasá­gi erejének megfelelő szerepet ját­szék a nemzetközi szocialista mun­kamegosztásban. Mindenekelőtt az a fontos, hogy az 1980-ig terjedő álta­lános távlati terv időszakában úgy t dolgozzuk ki terveinket, hogy gaz­daságunk még szorosabban beillesz­kedjék a szocialista nemzetközi munkamegosztásba. Vitathatatlan, hogy Csehszlovákia népgazdaságá­ban elsősorban a gépipari játssza majd a főszerepet. A hosszúérvényű távlatban az is erősíteni fogja sze­repét, hogy Csehszlovákia a nehéz­gépek és berendezések szállítmá­nyaival segíti a szocialista tábor nyersanyag- és anyagbázisának bő­vítését és gépipari gyártmányainak magas műszaki színvonalával hoz­zájárul a legfontosabb feladat meg­oldásához, a munkatermelékénység nagyfokú növekedésének biztosítá­sához. A termelőerők döntő része az ember — a technika, műszerek, a gépesítő és automatizáló esz­közök alkotója. Ezért nemcsak az ipar mennyiségi feladataiban, ha­nem a káderképzésben is az anyagi­műszaki bázis megteremtését kell látnunk. A programtervezet az egész nép műveltségének nagyarányú fo­kozódására számít. 1980-ig lehetővé teszik, hogy minden embernek tel­jes középiskolai végzettsége legyen, egyszersmind feltételezik a fő- és szakiskolák további nagyarányú fej­lődését. A mi viszonyainkra is tel­jes mértékben vonatkozik az a kö­vetelmény, hogy a munka eddigi színvonalát kommunista színvonalra kell emelni, ami megköveteli, hogy az iskolák sokoldalúan fejlett és mű­velt embereket neveljenek. A kom­munista társadalom tagjainak, akik az automatizált termelésben fognak dolgozni, sokoldalú ismeretekkel és képzettséggel kell rendelkezniük munkájuk elvégzéséhez. A rövid idő alatt termékbőséget ontó, kor­szerű technikával felvértezett, nagy szaktudású és fejlett dolgozók kine­velése — ez az egyedüli út a kom­munista társadalom felépítésére, ez az egyedüli út arra, hogy a munka elsőrendű létszükségletté, egyszers­mind a társadalmi haladás további meggyorsításának erőforrásává vál­jék. Az iskolák és más nevelő in­tézmények és társadalmi szerveze­tek gyönyörű és felelősségteljes fe­ladata, hogy ilyen embert, széles­kulturális látókörű embert nevelje­íS, A Szovjetunió kommunista építé­sének alapvető jelentősége van a szocialista világrend­szer országainak kommunista építé­sében. A Szovjetuniónak már a szo­cializmus építésében szerzett ta­pasztalatai és az eddigi kölcsönös gazdasági együttműködés megmutat­ták, hogy az az ország, mely első­ként építette fel a szocializmust, út­törő munkájával és segítségével a szocializmust építő többi ország út­ját is megkönnyítette és meggyorsí­totta. Az is vitathatatlan tény, hogy így lesz ez a kommunizmus építésé­ben' is, miután a Szovjetunió első­ként egyengeti az emberiség útját, saját tapasztalatain felülvizsgálja ezen út helyességét, feltárja a ne­hézségeket, megtalálja az eszközö­ket a nehézségek leküzdésére s meg­választja a kommunista építés leg­jobb formáit és módszereit. A Szov­jetunió hatalmas gazdasági fellen­dülése azt fogja jelenteni, hogy a szocialista országok gazdasági kap­csolatainak mai formái, kölcsönös kereskedelmi kapcsolatai, népgazda­sági terveik egybehangolása, a ter­melés szakosítása és kooperálása, a tudományos és műszaki ismeretek kicserélése egyre magasabb mennyi­ségi és minőségi fokot ér el. Ez a magasabb fokú gazdasági együttműködés lehetővé teszi, hogy minden ország még jobban felhasz­nálja belső erőforrásait, gyors ütem­ben tovább fejlessze gazdaságát és hogy a többi ország valamennyi si­kere egyre nagyobb hatással legyen fejlődésére. Az a tény, hogy az el­következő időszakban minden ország hatékonyabban felhasználhatja a A zok a grandiózus feladatok, melyeket az SZKP program­tervezete a népgazdaság fej­lesztésében a legközelebbi 20 évre kitűz, lehetővé teszik, hogy a Szov­jetunió olyan szinvonalat érjen el, amely bármelyik tőkés ország élet­színvonalát túlszárnyalja. A közszükségleti cikkek termelésé­nek növekedése és a közszolgálta­tások bővülése olyan arányokat fog ölteni, hogy az anyagi és kulturális javak bőségének megteremtése után a második évtizedben a szükségletek szerinti elosztás kommunista elve fokozatos megválősításának minden gazdasági feltétele létrejön. Lénye­gesen lerövidül a munkaidő, megszű­nik a nők egyenlőtlen háztartási helyzetének a maradványa, teljesen megoldódik a lakáskérdés és létre­jönnek a nők boldog anyaságának és egyben teljes társadalmi érvénye­sülésének a feltételei. Az állam ma­gára vállalja a gyermek anyagi el­látását, hogy a szülők sokkal na­gyobb mértékben használják _~fel a szabadidejüket a gyermek általános szellemi és testi fejlődéséről való közös gondoskodásra és saját álta­lános fejlődésükre. Az SZKP programtervezetében az életszínvonal emelése terén kitűzött célok bizonyítják, milyen szöges el­lentét van az életszínvonal Jellege között a Szovjetunióban és a leg­fejlettebb tőkés országokban. Az ál­lam minden polgárának lehetővé teszik a jólétet, az egyéniség teljes kibontakozását. A kommunizmus anyagi-műszaki bázisának felépítése az emberi törté­nelem határköve lesz. A Szovjetunió népei húsz év leforgása alatt tör­ténelmileg rövid időn belül az új történelmi korszak, a kommunizmus küszöbéhez érnek. Beteljesül az em­beriség örök vágyálma. A programtervezet az egész vi­lágon megmutatja a szocialista rendszer előnyeit és további híveket nyer a tudományos szocia­lizmusnak. Forradalmasító hatása lesz annak, ha majd a kommunista építés programja megvalósul, s a Szovjetunió a világ gazdaságilag leg­erősebb országa lesz, ha majd az egész szocialista tábor termelésével megelőzi a tőkés világot. Ezek a gazdasági győzelmek óriási hatást gyakorolnak majd a többi népre to­vábbi fejlődésük útjának megválasz­tásában. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának programtervezete további lé­pés a kommunizmus mély emberi eszményeinek megválősításához és fontos határkő a kommunizmus vi­lággyőzelmének útján. ÜJ SZŐ 3 * 19B1. szeptember 11.

Next

/
Thumbnails
Contents