Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-14 / 256. szám, csütörtök

» A Szovjetunió kommunista építésének gazdasági távlatai H

etek teltek el azóta, hogy nyilvánosságra hozták a Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezetét. Azóta fontos nemzetközi események játszódtak le, és az eltelt idő azt bizonyltja, hogy a programtervezet a benne testet öltő gondolatok erejével és meggyőző hatásával korunk alapvető fontosságú dokumentuma lett. A programtervezet ereje nemcsak marxi-lenini tartalmában, a marxizmus-leninizmus elméleti posztulátumainak kidolgozásában, hanem mindenekelőtt abban van, hogy kitűzi a kommunizmus építésének konkrét programját, mely fokozatosan a kommunista építés terveivé alakul át. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezete a Szovjetunió kommunista építésének a programja. Gondolatainak jelentőségét és gazdagságát tekintve a tanulságok kútforrása és jelentős segítség lesz a szocialista tábor valamennyi országának, az összes kommunista és munkáspártnak. Rendkívül nagy a jelentősége a fejlett szocialista társadalmat építő Csehszlovák Szocialista Köztársaság szempontjából is, amely a közeljövőben szintén megkezdi a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának az építését. Ezért gazdasági fejlődésünk 1980-ig terjedő távlati tervének részletes kidolgozása során bőven meríthetünk a programtervezet tanulmányozásából. A programtervezet a termelőerők döntő szerepére vonatkozó marxista tétellel összhangban a megfelelő anyagi-technikai bázis megteremtését tartja a fő gazdasági faladatnak a kommunista társadalom építésében. Ha tehát az anyagi-műszaki bázisnak már a szocializmusban döntő befolyása van a társadalom életének valamennyi részére, annál nagyobb lesz a jelentősége a kommunizmusban. Oj minőségi fokot fog képezni a termelőerők fejlődésében és lehetővé teszi az új kommunista termelési viszonyok kialakulásét. Ez az anyagi-műszaki bázis lehetővé teszi az anyagi és kulturális javak bőségének megteremtését a Szovjetunió lakossága számára. A szovjet társadalom nagyon közel jut a szükségletek szerinti elosztás elvének megvalósításához. A programtervezet igen nagy figyelmet szentel az anyagi termelési döntő fontosságú ágainak, azaz az iparnak és a mezőgazdaságnak. A Szovjetunió ipara abszolút terjedelmét, valamint az egy lakosra jutó termelést és műszaki színvonalát tekintve 1980-ig a világ legerősebb ipara lesz. Az elkövetkező 20 évben az ipari össztermelés lagalább hatszorosára növekszik, emellett továbbra is elsődlegesen fog fejlődni a nehézipar, különösen a vegyipar és a gépipar. A Szovjetunió ipari termelésének előirányzott nagyságával jóval túlszárnyalja a legnagyobb tőkés nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi ipari össztermelését. K

ét alapvető fontosságú termék, a villamosenergla és az acél példáján szemléltethetjük a legjobban a szovjet ipar óriási fejlődését. A programtervezet feltételezi, hogy a Szovjetunió 1980-ban 2700—3000 milliárd kW óra villamosenergiát, tehát a világ jelenlegi általános villomosenergia termelésének negyedével többet fog termelni, 250 millió tonna acélt fog gyártani, ami a világ jelenlegi acélgyártásának a háromnegyedét képezi. A feladat nagyságát bizonyltja az is, hogy a Szovjetunió 20 év alatt 2400—2700 milliárd kW órával akarja növelni villamosenergia-termelését és 185 millió tonnával az ácélgyártását azzal szemben, hogy az USA a legutóbbi 20 év folyamán 680 milliárd kW órával növelte villamosenergiatermelését, 1960-ban pedig csak 30 millió tonnával gyártott több acélt, mint 1940-ban. Természetesen a termelés óriási növekedése megköveteli új nagy kapacitású üzemek építését. Már most dolgoznak a gazdaságos termelést lehetővé tevő ilyen üzemek építési tervein. Így például a szovjet tervezők egy teljesen automatizált, körülbelül évi 25 millió tonna kapacitású acélipari kombinátot terveznek. Kapacitása megfelel Anglia tavalyi acélgyártásának. 600—800 mW teljesítőképességű turboagregátumokat terveznek bevezetni a villamosenergia-termelésben.' A Szovjetunió előirányzott terme' lésével az egy lakosra jutó termelésben is megelőzi a fejlett tőkés államokat. Az egy lakosra eső villamosenergiagyártásban eléri az évi 10 ezer kW órát, ami több mint két és félszerese az USA termelésének, négyszerese Anglia áramfejlesztésének és körülbelül ötszöröse a NéIrta: Otakar Siműnek, a CSKP KB Politikai Irodájának tagja mei Szövetségi Köztársaság villamosenergiatermelésének — egy lakosra számítva. A Szovjetunió 1980-ban egy lakosra mintegy 900 kg acélt gyárt, ami körülbelül 1,8-szerese az USA, és több mint kétszerese, Anglia mai acélgyártásának. N

emcsak bátor, hanem reális programról van szó. Az ipari termelés előirányzott hatszoros növelése feltételezi, hogy egy ötéves tervben átlag kb. 55 százalékos növekedést érnek el a termelésben, ámbár a Szovjetunió 1951—1955-években 85, az 1956— 1960-években pedig 65 százalékkal növelte termelését. Hasonló a helyzet a villamosenergia- és acél gyártásában, itt a Szovjetunió már évek óta eléri az előirányzott ütemet. Ha összehasonlítjuk a legfejlettebb tőkés államok ipari termelésének eddigi fejlődését a Szovjetunió fejlődésével, látjuk, hogy a Szovjetunió szembetűnően megelőzte őket. Az Ipari termelés' növekedésének évi átlagos üteme a legutóbbi öt évben a Szovjetunióban 10 és fél százalék volt, ezzel szemben az USÁ-ban 2,3, Angliában 2,7, Franciaországban 7,6 és a Német Szövetségi Köztársaságban 7 százalék volt. Ha a legfejletteb tőkés államok ipari termelése az eddigi ütemben fog fejlődni, nem hat ki lényegesen a szovjet Ipar 1980Ig elérendő határozott előnyére, mivel a Szovjetunió ipari termelése növekedésének évi átlágos üteme ebben az Időszakban eléri a 9—10 százalékot. Természetesen tekintetbe veendő, hogy az iparilag fejlett tőkés államok a következő években is komoly, válságjelenségekkel fognak küzdeni termékeik értékesítésében, amint ezt a mai fejlődés sejtteti. A Szovjetunió előnye viszont nemcsak az általános ipari termelés ütemében, hanem a legfontosabb, iparágakban, termékekben ls megnyilvánul. A

Szovjetunió Ipari termelésének javasolt fejlesztése közvetlenül kihat Csehszlovákiai távlati tervének összeállítására, mivel a Szovjetunió a ml legnagyobb gazdasági üzletfelünk, a legnagyobb nyersanyag- és anyagszállítónk és gyártmányaink legfőbb átvevője. A Szovjetunió gazdasági együttműködése, gyors fejlődése nélkül nem értük volna el gazdaságunk mai fejlettségi fokát. Ezért a Szovjetunió gazdasági ereje további növekedése döntően kihat a csehszlovák népgazdaság fejlődésére. Ez azért is fontos, mert a következő években meg szorosabbá válnak Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai. A csehszlovák és szovjet tervező szervek nemrégen tárgyalásokat folytattak az 1980-ig terjedő kölcsönös együttműködés alapvető kérdéseiről. E tárgyalásokból az az egyöntetű következtetés vonható le, hogy a csehszlovák-szovjet gazdasági együttműködés további fejlődése hazánk felvirágzásának alappillére lesz. A tárgyalások igazolták, hogy különösen a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünkkel tudjuk áthidalni a szakadékot hazánk szűk és nem komplex nyersanyagalapja és társadalmunk szükségleteinek sokoldalúsága között. Előzetesen megegyeztünk tetemes mennyiségű vasérc, kőolaj, színesfém, szén és sok más nyersanyag és anyag szállításáról. Ezeket mindenekelőtt gépipari gyártmányok kivitelével fedezzük. A szovjet gazdaság gyors fejlődése és a kölcsönös együttműködés tehát feltételeket teremt arra, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ls körülbelül olyan gyorsan fejlessze ipari termelését, mint a Szovjetunió. A kommunizmus anyagl-mfiszaki bázisának felépítése a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését is feltételezi. A Szovjetunió mezőgazdasága ma már a világ legfejlettébb mezőgazdaságai közé tartozik. A Szovjetunió az utóbbi években lényegesen növelte mezőgazdasági termelését. 1960-ban például 1950. évhez képest 64 százalékkal növelte a szemestermények termesztését és ugyanabban az évben több tejet termelt, mint az Amerikai Egyesült Államok, az egy lakosra Jutó vajtermelésben pedig meg is előzte az USA-t. A programtervezet feltételezi a mezőgazdasági termelés további mennyiségi és minőségi növekedését. A mezőgazdasági termelésnek 3 és félszeresére kell fokzódnia, ami biztosítja a mezőgazdasági termékek olyan bőségét, mely jelentős mértékben lehetővé teszi az élelmiszerek díjtalan juttatásának fokozatos bevezetését. A programtervezet különösen nagy súlyt fektet a meaügazdasági munka műszaki színvonalának emelésére úgy, hogy az ipari munkának bizonyos válfaja legyen. Ez a fő út a város és a falu közötti különbségek megszüntetésére, ami a kommunizmus építésének egyik legjelentősebb eredménye lesz. Csehszlovákia a mezőgazdaságban ls gazdagon meríthet majd a szovjet elvtársak tapasztalataiból, különösen annak a feladatnak a teljesítésében, hogy mezőgazdasági termelésünk színvonala 1970-ig elérje az ipar színvonalát. I sas A

kommunizmus anyagi-technikai bázisának műszaki színvonalával nemcsak a termékbőség, hanem a nagyfokú munkatermelékenység feltételeit is meg kell teremtenie, ugyanis ez teszi lehetővé a Szovjetunióban a világviszonylatban legrövidebb munkaidőt. E célok csak akkor érhetők el, ha a termelés a legmagasabb tudományos és műszaki színvonalon fog állni. A komplex gépesítésre és automatizálásra, az összes termelési ágak és termékfajták technológiájának állandó tökéletesítésére Irányuló műszaki fejlődés lehetővé teszi, hogy a Szovjetunióban a legközelebbi 20 év folyamán a maihoz képest 4—4,5-szeresére növeljék a munka termelékenységét. A munkatermelékenységnek Ilyen növekedése azt jelenti, hogy a munka termelékenysége 1980-ban a szovjet iparban kétszerese lesz a munkatermelékenység USÁ-ban elért mai színvonalának. A mezőgazdaságot illetően a programtervezet feltételezi, hogy a legközelebbi 20 éven belül 5—6-szorosára növekszik a munka termelékenysége. Ezért a programtervezet szembetűnően kidomborítja a tudományosműszaki haladás szerepét. Az egész nép legfontosobb feladata ennek a maximális meggyorsítása. Ezt nemcsak az SZKP programtervezete, hanem a kommnísta társadalom anyagi-műszaki bázisának építésénél érvényesülő objektív törvényszerűség ls megköveteli. Ez a követelmény objektívan nálunk is érvényes. Mi is tartsuk a munkatérmelékenység növelése döntő tényezőjének a tudományos műszaki haladás meggyorsítását. Látnunk kell, hogyha gyors ütemben akarjuk növelni az ipari és a mezőgazdasági termelést, ezt csak a munka termelékenységének a gyors műszaki haladásra támaszkodó hatékony növelésével érhetjük el. A szocialista országok fejlődésének éppen a mai szakaszára jellemző, hogy a tudomány a legfontosabb termelőerővé válik, érvényesülése pedig a társadalom termelőerői nagyarányú növekedésének döntő tényezője lesz. A

kommunizmus anyagi-műszaki bázisa megteremtésének útjai megkövetelik a társadalmi fej lődés erőforrásainak, a gazdaságosságnak és hatékonyságnak, az irányítás, a szervezés tökéletesítésének, a dolgozóknak az irányításban való egyre szélesebbkörű és tömegesebb részvételének még következetesebb érvényesülését. Az Irányító és tervező munka további tökéletesítése nélkül elképzelhetetlen a termelőerők gyors fejlesztése. Oj, tökéletesebb módszereket kell keresni a népgazdaság irányításában és tervezésében arra, hogy biztosítsuk a beruházási eszközök és a munka egyre hatékonyabb ráfordítását, hogy biztosítsuk a termékek minőségének és műszaki színvonalának rendszeres emelését. A termelés óriási nagysága és sokrétűsége lényegesen nagyobb igényeket támaszt a népgazdaság forgalmának megszervezésével az egyes népgazdasági ágak kellő kapcsolatainak és arányainak biztosításával szemben. Mindez megköveteli a tervező munkák lényeges megjavítását és tudományos alapokra helyezését, a gyors reagálást a tervek rögzítésének szükségességére teljesítésük folyamán. A termelőerők fejlődésének és a termékek bőségének biztosításában szigorúan be kell tartani a gazdaságosság elveit. Az emberi munka alkotta értékeket akkor sem szabad elpazarolni, ha majd a társadalmi gazdagság óriási arányokban állandóan fog gyarapodni. Ebben az Időben ls érvényes lesz az az elv, hogy a gazdagságot a gazdaságosság szüli. Az SZKP programtervezetében kitűzött nagy célok elérése ezért továbbra is feltételezi a gazdaságos öszszes elvének érvényesülését, mert a szocialista gazdaság ezzel a módszerrel a legkisebb költséggel igyekszik elérni a legjobb eredményeket. A gazdaságosság a szocialista felhalmozás növekedésének és a felhalmozott eszközök helyes felhasználásának elengedketetlen feltétele. Ezért a komunista társadalom építésének idején ls a lehető legcélszerűbben kell bánni a társadalmi tulajdonnal, keresni kell a további utakat a termelési költségek csökkentésére. Az iparban és a mezőgazdaságban továbbra is ésszerűen kell felhasználnunk a munka-, anyag- és pénzforrásokat, hogy minden óra ráfordított munkát, minden gépet, berendezést, építkezést, minden nyersanyag, fűtőanyag és energiaegységet a lehető leghatékonyabban használjunk fel a társadalom gazdagságának gyarapítására. A programtervezet ez irányban is alapvető Irányelve munkánknak: meg kell javítanunk a szervező és Irányító níunkát, meg kell szilárdítanunk a gazdaságosság rendszerét és továbbra is rendkívül nagy gondot kell fordítanunk a népgazdaság hatékonyságára. szocialista világrendszer előnyeit, lehetővé teszi a szocializmus felépítéséhez szükséges idő lerövidítését, és olyan távlatot nyit, hogy a socialista rendszer országai többé-kevésbé egy időben, egy történelmi korszakon belül térjenek át a kommunizmusra, — amit a programtervezet is kiemel. Ennek az a feltétele, hogy minden szocialista ország egyesítse a saját népgazdaságának megszilárdítására és fejlesztésére irányuló erőfeszítését az egész szocialista tábor keretében folytatott gazdasági együttműködés megszilárdításával és kibővítésével. Ebből mindenekelőtt az a feladat hárul Csehszlovákiára, hogy a szocialista országok gazdasági színvonalának kiegyenlítése mellett gazdasági erejének megfelelő szerepet játszék a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. Mindenekelőtt az a fontos, hogy az 1980-ig terjedő általános távlati terv időszakában úgy t dolgozzuk ki terveinket, hogy gazdaságunk még szorosabban beilleszkedjék a szocialista nemzetközi munkamegosztásba. Vitathatatlan, hogy Csehszlovákia népgazdaságában elsősorban a gépipari játssza majd a főszerepet. A hosszúérvényű távlatban az is erősíteni fogja szerepét, hogy Csehszlovákia a nehézgépek és berendezések szállítmányaival segíti a szocialista tábor nyersanyag- és anyagbázisának bővítését és gépipari gyártmányainak magas műszaki színvonalával hozzájárul a legfontosabb feladat megoldásához, a munkatermelékénység nagyfokú növekedésének biztosításához. A

termelőerők döntő része az ember — a technika, műszerek, a gépesítő és automatizáló eszközök alkotója. Ezért nemcsak az ipar mennyiségi feladataiban, hanem a káderképzésben is az anyagiműszaki bázis megteremtését kell látnunk. A programtervezet az egész nép műveltségének nagyarányú fokozódására számít. 1980-ig lehetővé teszik, hogy minden embernek teljes középiskolai végzettsége legyen, egyszersmind feltételezik a fő- és szakiskolák további nagyarányú fejlődését. A mi viszonyainkra is teljes mértékben vonatkozik az a követelmény, hogy a munka eddigi színvonalát kommunista színvonalra kell emelni, ami megköveteli, hogy az iskolák sokoldalúan fejlett és művelt embereket neveljenek. A kommunista társadalom tagjainak, akik az automatizált termelésben fognak dolgozni, sokoldalú ismeretekkel és képzettséggel kell rendelkezniük munkájuk elvégzéséhez. A rövid idő alatt termékbőséget ontó, korszerű technikával felvértezett, nagy szaktudású és fejlett dolgozók kinevelése — ez az egyedüli út a kommunista társadalom felépítésére, ez az egyedüli út arra, hogy a munka elsőrendű létszükségletté, egyszersmind a társadalmi haladás további meggyorsításának erőforrásává váljék. Az iskolák és más nevelő intézmények és társadalmi szervezetek gyönyörű és felelősségteljes feladata, hogy ilyen embert, széleskulturális látókörű embert neveljeíS, A

Szovjetunió kommunista építésének alapvető jelentősége van a szocialista világrendszer országainak kommunista építésében. A Szovjetuniónak már a szocializmus építésében szerzett tapasztalatai és az eddigi kölcsönös gazdasági együttműködés megmutatták, hogy az az ország, mely elsőként építette fel a szocializmust, úttörő munkájával és segítségével a szocializmust építő többi ország útját is megkönnyítette és meggyorsította. Az is vitathatatlan tény, hogy így lesz ez a kommunizmus építésében' is, miután a Szovjetunió elsőként egyengeti az emberiség útját, saját tapasztalatain felülvizsgálja ezen út helyességét, feltárja a nehézségeket, megtalálja az eszközöket a nehézségek leküzdésére s megválasztja a kommunista építés legjobb formáit és módszereit. A Szovjetunió hatalmas gazdasági fellendülése azt fogja jelenteni, hogy a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak mai formái, kölcsönös kereskedelmi kapcsolatai, népgazdasági terveik egybehangolása, a termelés szakosítása és kooperálása, a tudományos és műszaki ismeretek kicserélése egyre magasabb mennyiségi és minőségi fokot ér el. Ez a magasabb fokú gazdasági együttműködés lehetővé teszi, hogy minden ország még jobban felhasználja belső erőforrásait, gyors ütemben tovább fejlessze gazdaságát és hogy a többi ország valamennyi sikere egyre nagyobb hatással legyen fejlődésére. Az a tény, hogy az elkövetkező időszakban minden ország hatékonyabban felhasználhatja a A

zok a grandiózus feladatok, melyeket az SZKP programtervezete a népgazdaság fejlesztésében a legközelebbi 20 évre kitűz, lehetővé teszik, hogy a Szovjetunió olyan szinvonalat érjen el, amely bármelyik tőkés ország életszínvonalát túlszárnyalja. A közszükségleti cikkek termelésének növekedése és a közszolgáltatások bővülése olyan arányokat fog ölteni, hogy az anyagi és kulturális javak bőségének megteremtése után a második évtizedben a szükségletek szerinti elosztás kommunista elve fokozatos megválősításának minden gazdasági feltétele létrejön. Lényegesen lerövidül a munkaidő, megszűnik a nők egyenlőtlen háztartási helyzetének a maradványa, teljesen megoldódik a lakáskérdés és létrejönnek a nők boldog anyaságának és egyben teljes társadalmi érvényesülésének a feltételei. Az állam magára vállalja a gyermek anyagi ellátását, hogy a szülők sokkal nagyobb mértékben használják _~fel a szabadidejüket a gyermek általános szellemi és testi fejlődéséről való közös gondoskodásra és saját általános fejlődésükre. Az SZKP programtervezetében az életszínvonal emelése terén kitűzött célok bizonyítják, milyen szöges ellentét van az életszínvonal Jellege között a Szovjetunióban és a legfejlettebb tőkés országokban. Az állam minden polgárának lehetővé teszik a jólétet, az egyéniség teljes kibontakozását. A kommunizmus anyagi-műszaki bázisának felépítése az emberi történelem határköve lesz. A Szovjetunió népei húsz év leforgása alatt történelmileg rövid időn belül az új történelmi korszak, a kommunizmus küszöbéhez érnek. Beteljesül az emberiség örök vágyálma. A

programtervezet az egész világon megmutatja a szocialista rendszer előnyeit és további híveket nyer a tudományos szocializmusnak. Forradalmasító hatása lesz annak, ha majd a kommunista építés programja megvalósul, s a Szovjetunió a világ gazdaságilag legerősebb országa lesz, ha majd az egész szocialista tábor termelésével megelőzi a tőkés világot. Ezek a gazdasági győzelmek óriási hatást gyakorolnak majd a többi népre további fejlődésük útjának megválasztásában. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezete további lépés a kommunizmus mély emberi eszményeinek megválősításához és fontos határkő a kommunizmus világgyőzelmének útján. ÜJ SZŐ 3 * 19B1. szeptember 11.