Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-13 / 255. szám, szerda

TRAKTORGYÁRBAN FÖNTRŐL, A DOMBRÓL akár parknak is nézhetné az ember a brnói ZKL traktorgyár udvarát. Ha azonban felfigyelünk a szélesen terpeszkedő szerelőcsarnokokra, műhelyekre, kidomborodik előttünk a völgykatlan kellemes környezetében elterülő hatalmas gyár képe. Jan Vajgant, a technikai-gazdasági propagációs osztály dolgozója tájékoztat az óriás méretű gyár életéről, múltjáról, jelenéről és jövőjéről s amint hallgatjuk, mindjobban világossá válik előttünk, mire alapozta pártunk azt a határozatát, hogy a harmadik ötéves terv éveiták, hogy néhány éven belül a traktor már nemcsak vontatóerő lesz, hanem a mezőgazdasági munkák komplex mechanizálásában is fontos szerepet kap. Ma már többféle munkagépet üzemeltetünk traktormeghajtással, így a trágyarakodót, trágyaszórót, a kazalrakásokhoz szükséges darukat stb., de a jövőben még jelentősen több mezőgazdasági munkagépet alkalmazunk majd. — Nos, ezért hagytuk abba az eddig ismert Zetorok gyártását — magyarázta Vajgant elvtárs — és tértünk át a korszerűbb, a nemzetközi követelményeknek is megfelelő ZeAz egyik gyártássorozatot irányító automatikus berendezés. ben 112 ezer traktort kap mezőgazdaságunk s hogy 1970-ig a mezőgazdasági termelés eléri az ipar színvonalát. Az üzemmel való ismerkedés azonban inkább meglepetéssel kezdődött. — Ha nem titok, mennyit gyártanak évente, vagy ebben az évben a 25-ös Zetorokból? — kérdeztük kísérőnket. — Egyet sem! — nézett ránk nyílt tekintettel, de a szeme sarkában azért ott bújkáit egy szikrányi hamisság. — Talán rossz helyre jöttünk? — Ha nem a Jan Šverma testvérüzemünket keresik, akkor bizonyára nem. Csakhogy ... Kíváncsi tekintettel sürgetjük a választ. — Csakhogy a most forgalomban levő Zetor 25-ösöket már nem gyártjuk. — Hogyhogy már. Hiszen a kultivácíós Zetorok még egészen fiatalok? — Igen, a vásárlók általában elégedettek voltak a 25-ös Zetorokkal, de a gyári termelést nem lehet csupán a jelenlegi követelményekre alapozni. TULAJDONKÉPPEN INNEN INDULT KI a további beszélgetés témája — a brnói ZKL a termelt áru minőségében lépést akar tartani a világszínvonallal. Hiszen ebből a gyárból a szélrózsa minden irányában 80 ország vásárolja a Zetorokat. Különböző feltételek között kell helytállni a csehszlovák traktoroknak. Meg aztán a Zetor 25-ösök tervezésekor még a legjobb konstruktőrök sem gondoltor 20-, 30- és 40-es traktorok gyártására. Érdekességként azt is elárulta, hogy a „régi" Zetorokat illegálisan konstruálták. Szinte hihetetlen és mégis mennyire természetes. Azoknak a Zetoroknak a tervrajzai, amelyeknek sorozatgyártását 1951-ben kezdte meg a brnói ZKL nemzeti vállalat, részben még a második világháború utolsó éveiben, az akkor illegálisan működő kommunista párt megbízásából készültek. Milyen messzire látott a mi pártunkl Már akkor világos volt előtte, hogy a szocializmus építése elképzelhetetlen a nadrágszíjparcellás kisparaszti gazdálkodással, s a szocialista nagyüzemi mezőgazdasághoz pedig gépek kellenek. DE MENJÜNK TOVÁBB. Szóval ez év januárjától már újfajta traktorokat gyárt a brnói üzem. Lóerőben számítva 20-as, 30-as és 40-es traktorokat. A különböző nagyságú három traktor még 13 alcsoportra oszlik, vagyis kisebb-nagyobb átszereléssel alkalmassá válik szőlő-, komló-, erdő- és egyéb munkákra. A tervezőket dicséri az a tény, hogy a különböző traktorok 80 alkatrésze teljesen megegyezik s ezért hatékonyabb a gyártása így 19 000 a tervünk. Remélem, hiánytalanul meglesz. Jövőre már 23 000 darabot fogunk gyártani. Még sok minden szóba került. Az is, hogy 1963-ban már saját öntödéje lesz a traktorgyárnak. Ez pedig azt jelenti, hogy helyben készíthetnek majd több olyan öntvényalkatrészt, amelyeket most több üzemből kapnak. Gazdaságosabb, hatékonyabb és nem utolsósorban gyorsabb lesz tehát á termelés. A hatékonyságról szívesen beszélnek az üzem dolgozói. Ügy látszik, ez erős oldaluk. Az üzemben 16 kollektíva már birtokosa a megtisztelő szocialista munkabrigád címnek, 180 csoport még versenyez az elnyeréséért. Valamennyi csoport főképp az anyagtakarékossággal, az egy termelési egységre tervezett munkaidő lerövidítésével és az újítómozgalom állandó bővítésével, tehát a termelés fokozódó hatékonyságával akarja bebizonyítani, hogy megérdemli a büszke címet. FONTOS DOLOG egy ilyen óriási üzemben a műszaki fejlesztés. Már a terhelést jobban bíró és a bonyolultabb munkafolyamatok végzésére alkalmas traktorok megkonstruálása és a gyártásukra való áttérés is azt bizonyítja, hogy ezen a téren nagy az előrehaladás. Az újítómozgalomba a csoportok és az egyének százai kapcsolódnak be. S hogy igyekezetük minél eredményesebb legyen, az üzem vezetősége messzemenően gondoskodik a dolgozók szaktudásának fejlesztéséről. Például az első félévben 2400 dolgozó szerzett nagyobb szaktudást a hosszabb s rövidebb szaktanfolyamokon. Ottjártunkkor a külföldi kereskedelmi vállalatok szakembereinek százai keresték fel a brnói traktorgyárat. Dél-Amerikába, Indiába, a skandináv országokba, meg sok-sok államba rövidesen útnak indulnak az új típusú csehszlovák traktorok. Az üzem dolgozói, technikusai számára mi lehet ennél jobb bizonyítvány? Haraszti Gyula Mire ügyeljünk a burgonya betakarításánál Mihelyt a burgonyalevelek leszá- küzdhetünk leghatásosabban a burradnak, azonnal meg kell kezdeni a gonya leromlása ellen. szedést. Ne várjuk be, hogy fáradsá- Burgonyatermésünk csak akkor gos és gondos munkánk eredménye lesz alkalmas vetésre, ha teljesen — a termés egy része — már a föld- .. .. . , ... . . erett allapotban takarítjuk be, vagyis akkor, amikor a burgonyagumó héja eléggé kemény és megvastagodott. Mivel az osztályozógépek könnyen megsérthetik a teljesen be nem érett burgonyagumók felületét, ben kárba vesszen. Nálunk a burgonya betakarítása csaknem teljesen gépekkel történik. Sok helyen alkalmazzák még a forgóvillás szedőgépet, amely kötöttebb és szárazabb talajon jó munkát végez, de hátránya, hogy könnyen föl- ezért csak néhány nap múlva osztályozzuk a kiszedett burgonyát. Ha a héj eléggé megerősödött, bátran tárolhatjuk is a burgonyát. Nagyüzemekben a burgonyát rendszerint prizmában tárolják. A prizma helyét enyhén lejtős vagy sík terepen jelöljük ki, ahová a víz nem hatolhat. A burgonya életműködését a prizma hőmérsékletének megfelelő szabályozásával tudjuk a legkisebbre csökkenteni. Az a lényeges, hogy a prizma ősszel ne melegedjék fel 10—14 fok fölé, télen pedig hőmérséklete ne hűljön plusz 4—0 fok alá, de ne is emelkedjék 10—14 fok fölé. Ehhez természetesen sérti a gumókat. E gép általában lóvontatású, napi teljesítménye 1,5 ha. Mezőgazdasági gépiparunk rohamos fejlődésének eredményeként gyorsan terjednek a sokkal jobb burgonyakombájnok amelyek a gumót a talajból kiemelik, a földtől és a szártól megtisztítják, nagyság szerint osztályozzák, kosarakba gyűjtik és Így hagyják a táblán. Teljesítményük igen nagy: például egy kétsoros szovjet burgonyakombájn 8 órás munkaidő alatt 4—5 ha-röl is felszedi a termést. Sok állami gazdaságunk, szövetkezetünk és gépállomásunk tavaly kap- ™ ~ takarásra" van^szükség! ta meg az E-675 jelzésű, a Német ö ö Demokratikus Köztársaságból behozott új típusú burgonyakombájnt. Traktor után kapcsolt kétsoros burgonyabetakarító ez, amely a gumókat kiszántja, elválasztja a burgonyát a szártól és a rögöktől. Az osztályozó-szalagot kezelő személyzet osztályozza a burgonyát és egy szállltóA prizmák hőmérsékletét állandóan ellenőrizzük és a takarás váltogatásával a burgonyát még a melegebb őszi napokon is annyira le tudjuk hűteni, hogy a nagyobb mértékű lélegzést, felmelegedést megakadályozzuk. Téli időben pedig a földtakaró vastagltása és a prizma hőmérsékletének állandó ellenőrzése a fagy haladÓ k

0" okozta kár megelőzésének módja. csiba rakja a termést. Lehetőleg száraz időben szedjük a burgonyát. A sáros burgonya kevésbé értékes rosszul tárolható. A kiszedett burgonyát több órán át hagyjuk a talajon, A legtöbb szövetkezet és állami gazdaság burgonyája annyira beteg, leromlott és kevert is, hogy továbbtermesztésre nem alkalmas, ezért vetőmag beszerzéséről kell gondoskodniuk, természetesen hasonló körülmények közötti kórzeNyol cmillió liter tej terven felü (ČTK) — Az észak-morvaországi kerület földmfivesszövetkezetei, állami gazdaságai és egyénileg gazdálkodó parasztjai ez év elejétől szeptember 8-ig 8 millió liter tejet szállítottak terven felül az állami felvásárló szerveknek. E szép siker különösen az olohogy szikkadjon és ezáltal javuljon tekből. A minisztérium erre vonatkoa tartóssága. A gumókat válogassuk zó utasításai értelmében a beszerzett át, s minden sérült, beteggyanús vagy vetőmag ellenében megfelelő mennyiéretlen gumót válasszunk külön. ségű

i bármilyen fajtájú, de egészséKülönös gonddal szedjük az ülte- ge

s burgonyát kell visszaszolgáltattésre szánt gumókat, mert jó, egész- nlu

k. Tehát a mezőgazdasági üzemekséges, fajtiszta vetőburgonyával nek gondoskodniuk kell arról, hogy ^^ elegendő mennyiségű burgonyájuk legyen a szükségesnek mutatkozó burgonyacsere megvalósítására. A burgonya ma már nemcsak nélkülözhetetlen eledel és takarmány, de a szesz- és keményítőgyártás igen fontos nyersanyaga is, ezért már most kell megtennünk minden lehető beavatkozást mouci járásban gazdálkodó parasztok érdeme, akik terven felül több mint 2 630 000 liter tejet szállítottak a tejfeldolgozó üzemeknek. Az észak-morvaországi kerület illetékes szervei elhatározták, hogy több mint 17 millió liter tejet vásárolnak fel terven felül. burgonyaállományunk egészségi állapota leromlásának meggátlására. Ne engedjük meg, hogy az 1961. évi helyzet — illetve vetőmaghiány — megismétlődjék. Szövetkezeteink és állami gazdasagaink jól emlékezhetnek (CTK) — A kelet-szlovákiai kerület Iák vezetésével kiváló teljesítmények- arra

i jj

0gy tavasszal milyen nagy állami gazdaságaiban több mint 80 re törekedve elnyerte a szocialista vetőmag-hiányban szenvedtek, tudA~ részletes "magyarázat után újra kollektíva, EFSZ-eiben több mint 100 munkabrigád címet. Munkájával je- niuk k

eil, hogy a burgonyatérmeszkíváncsiskodtunk: kollektíva versenyez a szocialista lentősen hozzájárult ahhoz, hogy a tés hozamának emelése elsősorban az Szocialista munkabrigádok a mezőgazdaságban munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért. — S ezekből mennyi az évi termelés? — Az idén még alacsonyabb az A kerület mezőgazdasági kollektíirányszám — válaszolta készségesen, váinak sorában a prešovi járás Sa— mert az év elején még sok gép- rišské Michalany-i szövetkezet sercsoportot kellett átállítani a tökéle- tésgondozóiból álló hattagú kollektesített gépek sorozatgyártásához, tíva a negyedik, mely Imrich Oršu- séért. szövetkezet ez év első felében 111,6 egészséges és jó ültetőanyagtól függ. százalékra teljesítette a sertéshús- Ha a szövetkezetek és állami gazeladás tervét. daságok vezetői e téren tanácstalaA košicei járás földműveseinek nok, forduljanak a magnemesltő áltöbb mint 50 kollektívája versenyez lomások, vagy a járási nemzeti bilelkesen a megtisztelő clm elnyeré- zottságok illetékes ügyosztályainak dolgozóihoz. —tis— Nekünk dolgozik az idő „A kommunizmus azzal teljesíti történelmi küldetését, hogy minden embert megszabadít a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és kizsákmányolás minden formájától, a háború borzalmaitól és meghozza a földkerekség minden népének a békét, a munkát, a szabadságot, az egyenlőséget és a boldogságot." (Az SZKP programtervezetéből) Lenyűgözően nagyszerű terv az SZKP programtervezete. Magával ragad és lelkesít, szinte szárnyakat ad a képzeletnek, ahogy a ma emberének életközeibe hozza a kommunizmus megvalósuló programját. A bécsi Volksstimme „1961 Kommunista Kiáltványnak" nevezi a programtervezetet s így ír róla : „Egyetlen kapitalista ország sem képes olyan széleskörű jogokat és szabadságot biztosítani polgárainak, amilyeneket a SZKP programtervezete megjelöl. A Szovjetunióban az egyén szabadsága és érdekei harmonikus egységet alkotnak az egész társadalom szabadságával és érdekeivel, ebben rejlik az osztálynélküli ... társadalom magasabbrendűsége, és ez ellen semmit sem tudnak felhozni a szocializmus ellenségei". A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi szükségszerűség A Volksstimmének 113 év távlatából merül fel a hasonlat, de a szavak igazát a történelmi tények mérik. Nagy, hosszú volt az út, amíg „az egykor csak kísértetnek tűnő kommunizmus korunk roppant erejévé, a földkerekség óriási térségein épülő társadalommá vált." Korunk fő erejévé és tényezőjévé lett, melynek előrehaladását az imperializmus semmiféle igyekezete nem állíthatja meg. Ma már megfelelő történelmi távlattal rendelkezünk ahhoz, hogy a szocializmus teljes győzelmének elkerülhetetlenségéről beszéljünk. Emellett bizonyít 'nemcsak a két társadalmi világrendszer közel fél évszázados versenyfutása, de a kapitalista rendszeren belül megmutatkozó mélyreható bomlási folyamatok is. Igaz, a kapitalizmus -ideológiai védelmezői gyakran igyekeznek ezeket a folyamatokat kendőzni, s valami „új" jelenséget bennük felfedezni; egyesek holmi „népi kapitalizmusról" is locsognak, sőt azt állítják, hogy a kapitalizmus — az államkapitalizmuson keresztül — automatikusan belenő a szocializmusba. Ezek az okoskodások azonban távol állnak az igazságtól. Mi a bomlási folyamat lényege? A válságokat a kapitalizmus fő ellentmondása, a termelés társadalmi jellege és a munka eredményének egyéni elsajátítása közötti ellentmondás idézi elő. A túltermelési válság a kapitalizmus velejárója, történelmi folyamat, mely első Ízben 1825-ben Angliában robbant ki, s azóta eleinte átlag 10 évenként, később pedig kevésbé határozott időközökben megismétlődik. A válság nyomában nyomor és munkanélküliség szegődik, mely a munkásság millióit nagy megpróbáltatások elé állítja. A kapitalizmus általános válsága az első világháborúval és az Októberi Forradalommal kezdődött. Ez a tény megdönti a burzsoá ideológusoknak azt az állítását, hogy a fellépő ellentétek a „kommunista aknamunka" következményei. A szocialista forradalom győzelme csak nyilvánvalóvá tette a tényleges okokat, azt, hogy a kapitalizmus nem képes úrrá lenni a modern termelőerőkön. Az altalános válság második szakasza a második világháború időszakára esik. A kommunista és munkáspártok tavalyi moszkvai értekezlete pedig rámutatott arra, hogy napjainkban az általános válság új jeleivel találkozhatunk. Ez az általános válság harmadik szakasza, amelynek sajátossága, hogy „nem világháborúval kapcsolatban alakult ki, hanem a két rendszer versenye és harca, az erőviszonyoknak a szocializmus javára való mind nagyobb megváltozása, az Imperializmus valamennyi ellentétének fokozott kiéleződése közepette". A kapitalizmus világa napjainkban Mi jellemzi a kapitalizmus általános válságának űj szakaszát? — tehetnénk fel a kérdést. Ezeket a változásokat az alábbiakban foglalhatjuk össze: — A kapitalista világ a szocialista világrendszer megjelenésének és fejlődésének eredményeképp területileg összeszűkült, a lakosság számát tekintve pedig kisebb lett. A szocializmus Európa és Ázsia országainak nagy csoportjában győzelmet aratott. A földkerekséget benépesítő 2800 millió ember közül egy milliárd jut a szocialista világrendszerre, 500 millió a kapitalista rendszerre. A fennmaradó 1300 millió ember a gazdaságilag elmaradott országokban él; — a kapitalista országoknak a szocialista világrendszer országaival való békés gazdasági versenye következtében állandóan gyengülnek az imperializmus pozíciói; — az imperializmus gyarmati rendszerének „hagyományos", régi formája összeomlott. A nemzeti felszabadító harc egyre nagyobb méreteket ölt; — fokozódik az egész tőkés gazdasági világrendszer ingatagsága; — az állammonopolista kapitalizmus fejlődése és a militarizmus növekedése következtében kiéleződtek a kapitalizmus ellentétei; — elmélyültek a monopóliumok és az egész nemzet közötti ellentétek ; — a polgári demokrácia korlátozása, a tekintélyuralmi és fasiszta kormányzási módszerek alkalmazása a burzsoá politika és ideológia súlyos válságát eredményezte. A kapitalizmus és a szocializmus közötti erőviszonyok alakulása A két rendszer közötti gazdasági versenyt az általános válság első szakaszában a termelőerők gyors fejlődése jellemezte a Szovjetunióban, míg a tőkés országokban a fejlődés ellenkező tendenciát mutatoti. Ennek eredményeként 1937-ben a Szovjetunió az Ipari termelés tekintetében a világon az» ötödikről a második helyre került, Európában pedig kivívta az elsőséget. Igaz, az egy főre eső termelés tekintetében az Egyesült Államokhoz és a vezető európai nagyhatalmakhoz viszonyítva a lemaradás akkor még tetemes volt. Ez érthető is. Bármilyen gyors volt az ipari termelés növekedése a Szovjetunióban, az indulás olyan alacsony bázisról történt, hogy a jóval nagyobb fejlődési ütem ellenére is az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti távolság abszolút mértékben nem csökkent, hanem növekedett is. A kapitalizmus általános válsága második szakaszának legfőbb jellemzője, hogy a szocializmus világrendtJJ SZÖ 4 * 1961. szeptember 13.