Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-13 / 255. szám, szerda

Csehszlovák hűtőkocsik a Szovjetunióba Á choceni Orli­fean nemzeti vál­lalat dolgozói a Szovjetunió részé­re hütőkocsikat gyártanak. A ko­csikat fagyasztott áruk szállítására használják. Mivel a kocsik berende­zései biztosítják a szükséges hőfokot, alkalmasak hús­és egyéb áruk szállítására is hat tonnától tíz ton­náig terjedő mennyiségben. Hogy a hűtőkocsi megfelel a köve- ÉPffP' ^^^ ^ ^jpiiC^^^ ^ľ— -M ll^BIIPII telményeknek, bi- H|' zonyítja a követ- ^ ggj||| kezo: kísérletileg H^Hp a Szovjetunióbó^ ^^^^^ ^^^^^ J - „ (í. Havelka ^^HB&RHF - .. CTK — felv.) " niiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Billenthető tehergépkocsikat szállítunk a Kubai Köztársaságba (CTK) — Múlt év júniusától a Ku­bai Köztársaságban is közismertek a kopŕivnicei Tatra Gépkocsigyár Tatra 111 típusú hatalmas billenthető te­hergépkocsijai. A kopŕivnicei üzem eddig több mint 200 ilyen tehergép­Eredmenyes félév Jelentős sikert ért el a galantai kommunális üzem: az első félév ter­melési tervét 102 százalékra teljesí­tette: A járási ipari üzem a követelmé­nyeknek megfelelően bevezette a drótkerítések, vaskapuk, vasoszlo­pok, ajtók ablakok, rácsok és más árúk gyártását. A galantai kommunális üzem fő­leg a dolgozó há£i#ss'40nyok igényeit és szükségleteit igyekszik kielégíte­ni. Felépült az új mosóda és tisztí­tóüzem. Ha valaki belép az új virág­üzletbe azt látja, hogy mesteri ke­zek valóságos virágeldorádót vará­zsoltak Itt elő, ahol kényelmes fote­lokban ülve várhat a vevő, míg az ügyes kiszolgálószemélyzet a kivánt csokrot elkészíti. Lakodalom esetén a kommunális üzemben csekély árért annyi tányért, tálat, kanalat és más evőeszközt lehet kikölcsö­nözni, hogy kétszáz ember részére sem gond a tálalás. Ugyanabban az üzletben lehet kölcsönözni mosógé­pet, porszívót, konyharobotot, par­kettisztítót és egyebeket. Ezt házhoz is szállítják, telefon-megrendelést is átvesznek. Vadovics József, Galanta kocsit szállított a Kubai Köztársaság­ba. A megrendeléseknek eleget téve ez év végéig még 56 és a jövő évben több mint száz ilyen gépkocsit küld Kubába. A kubai dolgozók, akiknek e nagy befogadóképességű kiváló tehergép­kocsikra elsősorban a falvak építésé­nél van szükségük, elégedettek a kopŕivnicei gyárban készült gépko­csikkal. Erről a nyári hónapokban Ladislav Hojecký, a kopŕivnicei Tat­ra Gépkocsigyár igazgatója személye­sen győződött meg a kubai dolgozók körében. Javaslataik alapján a kubai éghajlati feltételeknek megfelelő^ mó­dosításokat eszközöltetett az említett tehergépkocsikon. A szpufnyik-űrhajók alkotói ô A szerelő sebésszé, a marós matematikussá válik Egyetlen újítási javaslat — 48 tonna fém megtakarítása (ČTK) — A ČKD slanyi üzemének dolgozói ez év elejétől 348 újítási javaslatot terjesztettek elő. A meg­valósított javaslatok alapján eddig több mint tOO ezer tonna hengerelt anyagot takarítottak meg. Különö­sen értékes Josef Buzek javaslata, amelynek értelmében módosul a közvetítő fogaskerekek készítésének technológiai eljárása. Az üzemnek évente 1500 ilyen fogaskerékre van szüksége. Az említett újítási javas­a lat a fogaskerék készítéséhez szük­séges süilyeszték tökéletesítésével lehetővé teszi minden egyes fogas­keréknél 32 kg anyag megtakarítá­sát. Az évi 48 tonna fém megtaka­rítása azt jelenti, hogy minden har­madik közvetítő fogaikereket az üzemben megtakarított fémb/SI ké­szítenek majd. A szputnyik-űrhajók építésében »» sokoldalúan és ügyesen fel­használják a kollektivizmus minden­ható eszközét. Az űrrakéták felet­te bonyolult szerkezeteiben néha rejtelmes jelenségek játszódnak le és gyors diagnózisra van szükség. Ezért az egyik nehéz talány megol­dására társadalmi tanácsot létesítet­tek a különböző szakemberek szá­zaiból. Ne legyünk naivak: ez a ta­nács semmiben sem hasonlított a hajdani novgorodi vecshez (országos népgyűlés az ősi Oroszországban — ford. megj.J. Ez a tanács okosan megszervezett tagozatokra, bizottsá­gokra, albizottságokra osztott mun­kaközösség volt, melyek úgy egy­másba fonódtak, mint az agytekervé­nyek. Több száz szem éleslátása megoldotta a nehézségeket. A névtelen hősök soraiba tartoz­nak a rakétamotorok szerkesztői. Ju­rij Gagarin szputnyik-űrhajójának motorjait összesen 20 millió lóerő hajtotta. Ez annyi, mintha a múlt századvégi Oroszország egész lóállo­mányát bejogták volna a szovjet űr­repülő ,,hintójába". A korszerű gépet nemcsak teljesí­tőképessége, hanem irányításának rugalmassága is jellemzi. A színeket kissé összesűrítve képletesen azt mondhatjuk, hogy a rakéta torkából kitörő tüzes fergeteg éppen olyan érzékenyen reagál az irányításra, mint a fuvola a zenész ujjaira. A finommechanikai, műszergyártó és elektrónautomatikai dolgozók bűvös kantárt találtak fel a tüzes paripák­nak. Ez a kantár a rakétamotor tíz­ezer beszerelt alkatrésze! A hősök között találjuk a grandió­zus, földön maradó létesítmények építőit. Nélkülük nem valósulhatott volna meg a rakéták kilövése. A fontos létesítmények között tartjuk számon a gigászi rádióteleszkópokat, bolygóközi hatósugarú rádióvevő­és adókészülékeket, a megfigyelések eredményeit feldolgozó számolóköz­pontok rádióadó- és vevőkészülékeit. A rádióhullámok kimondott szimfó­niája hangzik itt az elektronikus ze­nekar előadásában. Ennek a szim­fóniának tűzjegyekkel tarkított par­titúrájára hasonlítanak a szürke irá­nyítópultok, melyekben különféle színű lángnyelvek gyúlnak ki. ülön kell szólnunk a kísérle­tezőkről, akik az óriási pró­batelepeken, a Moszkva-szálló ará­nyaihoz mérhető épületekben dol­goznak, amelyekben olyan sűrűn he­lyezkednek el egymás mellett a kü­lönféle műszerek, amilyen zsúfolt a szálló. A kísérletezők gyakran nehéz körülmények között dolgoznak, a központtól távolesö helyeken élnek családjaikkal együtt, ök adják meg a hősies önfeláldozás vonásait a névtelen hősök kollektív arculatá­nak. A rakéta szerkezetében mintha a kozmikus korszak munkásának új arca is testet öltene, miután egyre határozottabban elmosódik a fizikai és a szellemi munkát elválasztó ha­tár, amikor a géplakatos szobrásszá, Irta: Vlagyimir Orlov K' szerré válik. 1959-ben a szocialista világrendszer országai már a világ összipari termelésének több mint 33 százalékát adták, a gabonatermelés­nek pedig kb. a felét. A szocialista rendszer e nagyará­nyú térhódítása nemcsak bizonyíték, hanem hatótényező is, mely az im­perializmus bomlási folyamatának új megnyilvánulását mutatja. A fej­lődés méreteire jellemző, hogy a má­sodik világháború óriási arányú anyagi károsodása ellenére 1957-ben a Szovjetunió az alapvető ipari ter­mékekben (szén, acél. vas, energia) lényegében elérte, vagy igen erősen megközelítette a három legerősebb európai tőkés ország: Anglia, Nyugat-Németország, Franciaország együttes termelési színvonalát. Erre a szakaszra jellemző az is, hogy a szocializmus gazdasági fö­lénye a fejlődés ütemében is sok­szorosan felülmúlta a kapitalista or­szágokat. 1951—59 között a szocia­lista országokban az ipari termelés növekedésének üteme évi 13,7 száza­lékos átlagot ért el, míg a kapi­talista országokban ez mindössze 4,8 százalékot tett ki. Egészében azonban 1957-ben a Szovjetunió kb. 50—55 százalékát termelte az USA ipari termelésének. A harmadik szakasz — melynek kezdetét történelmileg az ötvenes évek derekára tehetjük — lényeges minőségi változást eredményezett. Lényegesen csökkent a Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari ter­melése közti különbség (65—70 szá­zalékra), s a fejlődés üteme alap­ján és a közgazdászok számításai szerint 1965-re a Szovjetunió behoz­za, illetve néhány fontos termék te­kintetében el is hagyja az Egyesült Államokat. 1970-re pedig túlszárnyal­ja az egy főre eső ipari termelés tekintetében. Fontos figyelembe ven­ni a szocialista világrendszer orszá­gainak együttes termelését is, mely 1965-re eléri vagy némileg megha­ladja majd a tőkés országok együt­tes termelésének irányszámát. Az erőviszonyok alalyilása tekin­tetében a legfontosabb, a gazdasági tényező mellett azonban figyelembe kell venni a termelőerők fejlődését döntő módon elősegítő tudományos és technikai fejlődés ütemét is. Ezen a téren az ötvenes évek közepétől a szocializmus javára szinte szem­mel látható ugrás következett be. A legmodernebb technika és a tu­dományos kutatás számos területén a Szovjetunió messze maga mögött hagyta a legfejlettebb tőkés orszá­gokat. Ez a tény óriási jelentőségű, a termelésre gyakorolt hatáson túl politikai és ideológiai téren is a szocializmus erőinek nagyméretű nö­vekedését eredményezte (űrkutatás, rakétatechnika, automatizálás, stb.). Ezek a tényezők együttesen azt ered­ményezték, hogy a szocialista or­szágok — elsősorban a Szovjetunió — a gazdasági, technikai és tudo­mányos eredmények folytán kato­nai-stratégiai szempontból is az im­perialista országok erői fölé emel­kedtek, s nincs meg többé egyetlen szocialista országban sem a kapi­talista restauráció lehetősége. A szocializmus ily módon a történelmi fejlődés döntő, meghatározó ténye­zőjévé vált. A fejlődés gyors üteme igazolta Leninnek azt a jövendölését, hogy a győztes szocializmus országai fő­leg a gazdasági építéssel gyakorol­nak befolyást a világforradalom fej­lődésére. A szocializmus fölényének kibontakozása ugyanis nem marad hatástalan a kapitalista világ köz­véleményére sem. A kizsákmányoló­kat félelem és aggodalom tölti el, a munkásokat, a kizsákmányolt dol­gozó tömegeket pedig lelkesedés és bizakodás. Érdemes idézni az Egye­sült Államok Tájékoztató Ügynöksé­gének egyik jelentését, mely kese­rűen nyugtázza a világ közvélemé­nyének megváltozásét: „A világ köz­véleménye — szinte kivétel nélkül — meg van győződve arról, hogy a Szovjetunió az elmúlt évtizedben óriási gazdasági előrehaladást ért el... általános irányzatnak mondható a közvélemény azon gyanakvása, miszerint a Szovjetunió az előrelát­ható jövőben még túl is szárnyal­hatja az Egyesült Államokat gaz­dasági erőben". Nem kétséges, hogy a világ köz­véleményének ez a „gyanakvása" a kapitalista és szocialista világrend­szer gazdasági versenyére is vonat­kozik. A kapitalizmus ma már olyan hanyatlási folyamathoz érkezett, mely az imperializmusnak, mint vi­lágrendszernek teljes szétesését ered­ményezi. A dolgozók tömegei szerte a világon egyre inkább a szocializ­musban látják nagy társadalmi cél­jaik és eszményeik megvalósulásá­nak lehetőségét. Méltán mondja a programtervezet: „A szocializmus or­szágútját megépítették. Már sok nép menetel ezen az úton, s előbb-utóbb minden nép elindul rajta". (dz) veral fokon elszenvedett kudarcok feltételezett suűszaki okait: az óriási üzemanyagrobbanásokat, a fonák a szerelőmunkás sebésszé, a" marós gyújtási zavarokat, a rakétákat arra pedig a programvezérlésű elektron- a parabolára irányító „elektronágy" gépet irányító matematikussá válik, kihagyását, mely öngyilkossággal Ki merné meghatározni: intellektuá- határosan a óceán hullámaiba vezet, lis vagy fizikai erőkifejezés tükrö- Ám csak a társadalmi viszonyokat ződik-e a munkás arcán, amikor kutató történészek állapítják majd úgy dédelgeti az egyes alkatrésze- meg, hogy nem a kibernetika vak­ket, mint Stradivari a hegedűjét? Ki sága, nem is a robbanás féktelen ad rá választ: a fizikai vagy a szel- ereje, hanem a tőkés gazdaság el­lemi munka dominál-e abban az lentmondásainak dúló fergetege tör­üzemrészlegben, ahol a munkás a tu- te darabokra számos amerikai űrra­dóssal tanácskozik és a közös ihlet kéta bonyolult testét. Az amerikai lángja villan fel a műre összpon- űrhajózási technika huzamos lema­tosuló arckifejezésükben? radását nemcsak a vetekedő mono­Az ürrakétaépítő gyárak magas póliumok véget nem érő vitái idéz­csarnokaiban kristályosodnak ki az ték elő, hanem hozzá kell számíta­emberi kapcsolatok új szabályai. A nunk még 84 ezer ember munkanap­baráti felvilágosítás itt a kommunis- ját is, mert az amerikai sajtó adatai ta munkafegyelem szilárdításának szerint ennyi veszteséget okoztak a leghatékonyabb eszköze. Előfordult, kizsákmányolás ellen tiltakozó Ca­hogy az egyik munkás, aki a szput- naveral fok-i munkások sztrájkjai. nyik-űrhajó bonyolult és zárt kam- Az sem segít e helyzeten, hogy Ken­ráját szerelte, zavarodottan fordult nedy elnök a sztrájk megtiltását kö­a vezetőséghez. Az volt az érzése, vetell a rakétatámaszpontokon. A hogy az egyik csapszeggel valami kényszermunka sohasem lesz alkotó nincs rendjén. A kamrát azonnal •"munka. szétszedték és új szerelési grafikont A világű r meghódítása problémái­dolgoztak ki. Ujboli összeszerelését nak e gész komplexumát felölelő el­megint csak arra a munkásra bízták, méte t fejlődési sajátosságai fölött aki hibát követett el. A legfőbb eltöprengve rajzolódnak ki a névte­gondjuk az volt, hogy megmutassák, len hösne k _ a z űrrepülés teoreti­ujra bíznak az emberben. Megjegy- kusának körvonalai. Az elmélet fej­Z?J?» ä :,, a™ ásodl k grafikont határidő lödése a gyakor]at i feladatnak van előtt kiválóan teljesítette. Amikor ai áre ndelve, ez serkent és koordinál, javában folyt a Föld második mes- Volt idő, amikor a „tiszta" elmélet terseges bolygójának az építése, a volt f öi ényben a gyakorlattal szem­konstruktőrök es a munkasok össze- be n. f öiényeskedését gyakran a gya­gyültek es elhatározták: „Időhiány korlatí f ei adat 0k sekélyessége en­m 1® „?f, ,l ml n t® Sľ 1 ÍOgUnk d° lgO Z" gedte meg. A szocializmus előtti tár­ni. Vállalásukat be is tartották. sadalnli alak ulatokban ugyanis a A hidegháború kürtösei olyan rá- gyakorlati tevékenység a kizsákmá­" galmakat terjesztenek, hogy nyolást, a nyerészkedést, írtóhadjá­a szovjet vllágűrgyőzelmeket elvisel- rátok kirobbantását szolgálta. A szo­hetetlen pénzkiadással érték el. Mi- cializmus viszonyai között azonban a csoda ostobaság! A mérnökök, a tu- világűr meghódításához hasonlónagy dósok, a munkásfeltalálók, az űrha- gyakorlati feladatok életadó tartal­jógyári feltalálók egybehangolják a mat adnak az elméleti gondolatnak, képzelet szárnyalását a szigorú gaz- igen komoly kutatásokra lelkesítik daságossággal, „fogukhoz verik a ga- a tudósokat. Az űrrakéta talapzatá­rast", a nép kopejkáit. Az első nál a legpompásabb színekben virá­szputnyik kilövését követő években goznak az egymást keresztezve meg­ígen csökkentek a kozmikus létesít- termékenyülő tudományos ágak. ményekre fordított kiadások. A külföldi technikusok, akik azzal A Z urh ai° za s teoretikusai azok szeretnek kérkedni, hogy távol áll- a z emberek, akik megtanul­nak a politikától, de korántsem ar tá k egybekapcsolni a magasan szár­ideológiától, megcsodálják a szovjet nV a16 el n»életi gondolatot a gyakor­technológia tökéletességét és meg- lat i élettel. Egyenfeteik — fejlődé­bízhatóságát. Nekik, a politikától sü k klasszikus erején kívül — ko­messzeállóknak, meg kell magyaráz- m o'y gazdasági eredményt jelenti* nunk, hogy nálunk a szovjetország- végkövetkeztetésekre vezetnek. Ezek ban az ideológiai tényező technoló­giai tényezővé alakult át. Ha fenn­a képletek néha drámai pillanatban nagy segítséget és mentséget je­költ eszme irányítja az esztergályos intenek. Az űrhajózási teoretikus kezét, a munkadarabok minősége is a J öv ö prófétája: képleteiben kibonta­jó. Egy esztergályos, aki a repülő- k°znak a rakéta születendő alkat­gépiparból jött át az űrrakéták gyá- részeinek, a ballisztikus bolygóközi rába, így fejezte ezt ki: „Azelőtt vi- repülések röppályáinak körvonalai, lágviszonylatban voltam esztergá- A teoretikus a gyorsan működő lyos, moSt a világűr viszonylatában elektróngépeRre támaszkodik s ki­vagyok az", ö most valóban a világ használja lehetőségeiket matemati­űr, a csillagok esztergályosa és nem ka i számításaira. Az elektróngépek hiába aranylik mellén a Lenin Ren- fokozzák az agy tevékenységét, se­dek vörös szalagjai fölött a Szocia- g'tenek, hogy jobban betekinthessen lista Munka Hőse érdemrend. Eb- a Jövőbe, teleszkópul szolgálnak a ben rajlik a szovjet technológia leg­nagyobb titka. A technika történészei bizonyá­ra alaposan megvitatják a Cana­messzi távolságok pontosabb felmé­résére. Fordította: Lörincz László (Befejezése következik/ ..aiiimmmitirti.'i.ixiiuiHiiiiiiiimuiiriiimi SOK A LÁTOGATÓ A RRNÖI NEMZETKÖZI ÁRUMINTAVÁSÁRON — A NEMZETEK CSARNOKÁBAN (Tachezy — CTK — felvétele.) tJJ SZÖ 5 * 1961. szeptember 13.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents