Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-02 / 244. szám, szombat

Ä szov jet kormánynyilatkoz at világvisszhangja A fegyvercsörtetésre és a háborús uszításra adott szovjet válasz lehűti a forró fejeket LÁZAS DIPLOMÁCIAI TEVÉKENYSÉG WASHINGTONBAN © A SZOVJET EMBE­REK KIÁLLÁSA O A TŐKÉS ORSZÁGOK KOMMUNISTÁI IS HELYESLIK A SZOV­JETUNIÓ INTÉZKEDÉSEIT • JOHN BERNAL: FOKOZZUK A BÉKEHARCOT A szovjet kormány ama elhatározását, hogy nukleáris kísérleti robban­tásokat végez, a szocialista világ országainak dolgozói egyetértéssel fo gadták. E szovjet lépéssel való egyhangú egyetértésüket számtalan gyű lésen és összejövetelen jutatták kifejezésre. Az imperialista táborban lázas dip­lomáciai tevékenységet, különféle megbeszéléseket és tárgyalásokat váltott ki a Szovjetunió nyilatkozata. Kennedy amerikai elnök augusztus 31-én, csütörtökön reggeltől estig beható tanácskozásokat folytatott fö munkatársaival. A nyugati hírügynök­ségek szerint arról tárgyaltak, mi­lyen következményei lesznek a szov­jet kormány elhatározásának az ame­rikai politikára. A Fehér Házban folytatott csütör­töki tanácskozásokkal párhuzamosan az amerikai külügyminisztériumban tovább folytak a megbeszélések Nagy­Britannia, Franciaország és Nyugat­Németország diplomáciai képviselői, valamint az amerikai külügyminiszter helyettese között a berlini és a né­Az agresszorok tervei meg fognak hiúsulni A moszkvai Pravda vezércikke A szocializmus és a béke elválaszt­hatatlan egymástól. A kommunizmus történelmi küldetése a háborúk fel­számolása és a tartós béke megterem­tése a földön. Ezt hirdeti az SZKP programtervezete is. A szovjetország nagy alkotó lelkese­déssel készül a XXII. pártkongresz izusra, mely megvitatja és jóváhagy­ja a kommunista építés programját. E cél eléréséhez béke kell. A szocialista országok konkrét, cél­tudatos programmal lépnek fel a béke harcban. Programunk nem a fegyver­kezés, hanem a leszerelés. A .szocia­lista országok a békés együttélés le­nini elvét javasolják az egyedUli he­lyes elvként. A Szovjetunió békeszeretelének újabb megnyilatkozását látták az em­berek Hruscsov elvtárs válaszaiban, melyeket Drew Pearson amerikai új ságiró kérdéseire adott. ,,A második világháburú maradványainak felszámo­lására törekszünk, azt akarjuk, hogy megtisztuljon Európa és az egész vi­lág légköre hogy tiszta levegőt léle­gezzenek bc a világ népei, hogy jó­szomszédokként éljenek az egyes or­szágok, békére építsék kapcsolataikat, hogy az emberek ne ismerjék a háború télelmét." Elérhetn e ez. amíg Nyugat-Németor­szágban nyíltan revansra törekednek, terveket szőnek az NDK felszámolásá­ra. amíg fennáll a nemzetközi helyzet feszültségének veszélyes góca Nyugat Berlinben? Ki szavatolhatja, hogy a bonni militaristák agresszív cselekede­teikkel nem robbantják e ki a kataszt­roíális -nukleáris tűzvészt. Ezért most nincs fontusabb probléma a második világháború maradványainak felszámo lásánál. A Szovjetunió nagy erőfeszítést tesz, hogy a német kérdés békés rendezé­sét kölcsönös megegyezés alapján, va­lamennyi szerződő léi jogos érdekei­nek tekintetbe vételével érjék el. A nyugati kormánykörök azonban ahe­lyett, hogy a józan észre hallgatná­nak. a diktálás és ienyegetés útját kö­vetik. Vésztjósló háborús fellegek tornyo­sulnak hazánk határai körül. Ezért a szovjet kormány kötelességének tartja, hogy megtegye a szükséges lépéseket, hogy a Szovjetunió lelkészüljön min­den agresszor ártalmatlanná tételére, ha támadást kísérel meg. A szovjet emberek és a világ köz­véleménye megértik, hegy a Szovjet­uniót és a szocialista országokat nyíl­tan fenyegető imperialista erők kény­szerítették ránk a legújabb intézke­déseket. ,,A szovjet kormány nem tel­jesítené magasztos kötelességét saját országának, a szocialista országoknak a népeivel, a békés életre törekvő né­pekkel szemben, ha a fenyegetések, az Egyesült Államokban és a NATO né­hány más tagállamában tolyó háborús készülődések láttára nem használná fel a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy tökéletesítse azokat a leghaté­konyabb fegyverfajtákat, amelyek al­kalmasak lehűteni a forrófejűeket egyes NATO-hatalmak fővárosaiban" — olvastuk a nyilatkozatban. Nem akarunk háborút. A Szovjetunió ünnepélyesen kijelentette, hogy snha­sem fog elsőként használni fegyvert és sohasem robbant ki háborút. Fegy­veres erőink azonban állandó és tel­jes készültségben vannak, hogy dön­tő csapást mérjenek bárminő agresz­szorra. A szovjet kormány meggyőző­dése, hogy a szovjet nép erőfeszíté­se a nemzetközi biztonság megszilár ditásáért nem lesz hiábavaló, hogy egyesül a többi népek béketörekvésé vei. A béke és a népek barátsága dia­dalmaskodni Ing. az agresszív erők tervei kudarcot fognak vallani. met kérdésről. E megbeszélések után a washingtoni brit nagykövet még külön tanácskozott Rusk ame­rikai külügyminiszterrel. • A SZOVJET EMBEREK MARADÉK TALANUL EGYETÉRTENEK A VÉ­DELMI INTÉZKEDÉSEKKEL. A szovjet kormány elhatározását, hogy felújítja a nukleáris fegyverkí­sérleteket, a Szovjetunió munkásai, kolhozparasztjai és értelmiségi dol­gozói teljes egyetértéssel fogadták. Bogomolov, a moszkvai első go­lyóscsapágygyár munkása a dolgozók gyűlésén mondott beszédében hang­súlyozta, hogy a szovjet kormánynak a német békeszerződés megkötése és a haza védelmi képességének meg­szilárdítása érdekében tett lépései teljes mértékben megfelelnek a szov­jet nép gondolkodásának és törekvé­seinek. Hiába fenyegetőznek az im­perialisták háborúval, bennünket nem félemlítenek meg — jelentette ki Bo­gomolov. Az SZKP és a szovjet kormány in­tézkedését nagy megelégedéssel fo­gadták a tatár kőolajmezők munká­sai, a kubányi kozákok, Sztalinabad dolgozói, a kamcsatkai katonák és az üzbekisztáni gyapottermelők egy­aránt. • BUKAREST — A román dolgozók a gyárakban, üzemekben, bányákban, épít­kezéseken és falvakban a szovjet-kor­mány nyilatkozatáról tárgyalnak s ki­fejezik azt a meggyőződésüket, hogy az intézkedések, amelyekre a Szovjetunió kényszerűit, teljesen megtelelnek vala­mennyi nemzet érdekének. • SZÓFIA — A bolgár sajtóiroda hírei szerint a bolgár közvélemény meg van győzdve arról, hogy a Szovjetunió el­határozását csupán az a törekvés dik­tálta. hogy az agresszort meggátolja egy újabb világháború kirobbantásában. A bolgár dolgozúk egyhangúlag egyet­értenek a Szovjetunió nyilatkozatával és kijelentik, hogy ez ésszerű és feltét­lenül szükséges lépés volt a jelenlegi helyzetben, amikor a nyugati imperialis­ták fegyvert csörtetnek. • HAVANNA — Kubában a szovjet kor mány elhatározását olyan ésszerű és nyugodt intézkedésként értékelik, mely nek célja, hogv a háborús uszítókat észretérítse. A Mundo című lap szerint teljesen világos, bogy a szovjet kormány intézkedései megfelelnek valamennyi nemzet legfőbb érdekének — a béke érdekeinek. • A HABORÜ MEGAKADALYOZASA HALASZTHATATLAN FELADAT. London (CTK) — Jobn Bernal. a Béke­Világtanács ügyvezető elnöke csütörtö­kön Londonban nyilatkozatot tett közzé, mely többek között így hangzik: ,,A bé­ke hívei világszerte mélységesen sajnál­ják, hogy a szovjet kormány — ha nem is szívesen — de végiil szükségesnek látta az atomfegyverkísérletek felújítá­sát. Ezt az elhatározást azonban nem lehet elszigetelten látni: csupán hang­súlyozza a helyzet komolyságát, amire a Béke-Világtanács nemegyszer felhívta a figyelmet. A Béke-Világtanács továbbra is hatá­rozottan küzd az atomfegyverek gyártá­sa és a velük folytatott kísérletek ellen. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzet­ben azonban ez az egyedül hatékony út­ja annak, hogy újból létrejöjjenek a fel­tételek a nyugodt vitához. A béke hí­veinek követelniük kell a legmagasabb szintű tárgyalások azonnali megkezdé­sét. hogy így elérjék a békeszerződés megkötését mindkét német állammal. • A FRANCIA ÉS AZ ANGOL KOM­MUNISTÁK ÁLLÁSFOGLALÁSA. A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának politikai irodája Csütörtökön nyilatkozatot tett közzé, amelyben állást foglalt a szovjet kor­mány határozatához. A nyilatkozat leszögezi, a szovjet kormány intézke­déseinek célja az, hogy figyelmeztes­se az esetleges támadót s biztosítsa Európa és az egész világ békéjét. Kell, hogy a francia nép minél erő­sebben hallassa szavát — írja a nyi­latkozat — s oly erős nyomást gya­koroljon a tárgyalásokat eleve ellen­ző de Gaulle-kormányra, hogy az kénytelen legyen feladni a bonni re­vansistákkal való szövetkezését és lemondani az agresszív politikáról. Nagy-Britannia Kommunista Pártja Központi Bizottságának politikai iro­dája .csütörtök esti nyilatkozatában rámutat, hogy a nyugati hatalmak újból felfegyverezték és most nukleá­ris fegyverekkel is ellátják a béke, a szovjet és a brit nép legnagyobb ellenségét — a nyugatnémet milita­ristákat. Az egész világ békemozgal­mának és a munkásosztály szerveze­teinek minden erejüket latba kell veniük, hogy a nukleáris háború ve­szélyét elhárítsák. A Nyugat visszaélt türelmünkkel Carapkin nyilatkozata a szovjet kormány döntéséről Genf (ČTK) — Szemjon Carapkin, az atomfegyverkísérletek betiltásáról tárgyaló genfi értekezleten részt vevő szovjet küldöttség vezetője az ADN tudósítója előtt augusztus 31-én ki­jelentette, hogy „a 1 Szovjetunió há­rom éven át türelmesen tárgyalt Genfben a leszereléshez vezető első lépésről, az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről. A Szovjetunió azon törekvése ellenére, amellyel támo­gatja az általános és teljes leszere­lés ügyét, a nyugati hatalmak a leg­utóbbi hónapokban fokozták a fegy­verkezést. A nyugati hatalmak, fő­képp az USA katonai intézkedései oly intenzívek voltak, hogy a Szov­jetunió kénytelen volt védelmi in­tézkedéseket foganatosítani. Folytatjuk majd atomfegyverkísér­leteinket, beleértve a 100 millió ton­na tnt (trinitrotoluol) erejű bombá­' kat is és reméljük, hogy katonai A. R4PACKI: erőnk e tanúbizonysága észre téríti azon nyugati erőket, amelyek hábo­rút szeretnének kirobbantani. Re­méljük, hogy a világ mir.den béke­szerető népe megérti e jól megfon­tolt lépésünket, amely azért törté­nik, hogy meggyőzzük a háborús uszítókat, főképpen az USÁ-ban, ter­veik és előkészületeik őrültségéről. Carapkin kijelentette, nem'fűz re­ményt a genfi háromhatalmi érte­kezlet további tárgyalásaihoz. A Szovjetunió azonban mindenkor kész tárgyalni a leszerelés problémájá­ról, beleértve az atomfegyverkísér­letek beszüntetését. Genfben a Nemzetek Palotájában közölték, hogy Dean, az amerikai küldöttség vezetője és Ormsby-Gore, az angol küldöttség vezetője au­gusztus 31-én délután eltávoztak Genfből. Ezért a szeptember l-re ki­tűzött ülés elmaradt. A NYUGAT FÉKTELEN USZÍTÁSÁRA ÉS PROVOKÁCIÓIRA AZ NDK NÉPE ÍGY VÁLASZOL: Megvédjük az első BÉKESZERETŐ NÉMET ÁLLAMOT A revansisták egymásnak adják a kilincset Nyugat-Berlinben • A német ifjúság hazafias mozgalma • A Brandenburgi Kapu felett az NDK zászlaja leng • Adenauer atomfegyvereket kö­vetel • Montgomery: A Nyugatnak el kell ismernie az NDK-t Nyugat-Berlin (ČTK) — Augusztus 13-tól 31-ig a Német Demokratikus Köztársaság légiterén keresztül a következő nyugatnémet politikusok érkeztek Nyugat-Berlinbe: Adenauer bonni kancellár, helyettese Erhard gazdaságügyi miniszter, Gerstenmaier, a szövetségi parlament elnöke, Lübke bonni elnök, Lemmert, a német kér­dések rendezésével megbízott mi­niszter és dr. Krone, a Keresztény Demokrata Űnió parlamenti csoport­jának elnöke. Dr. Krone nyugat-ber­lini látogatásának állítólag az a cél­ja, hogy áthidalja a Keresztény De­mokrata Unió és Németország Szo­ciáldemokrata Pártja nyugat-berlini szervezetei között uralkodó ellentéte­ket. E hét végén további bonr.i re­vansista — Seebohm közlekedésügyi miniszter érkezik Nyugat-Berlinbe. A Nyugat-Berlinbe vezető légiutat 1945 után ideiglenesen bocsátották a három nyugati nagyhatalom ren­delkezésére, hogy kielégítsék hely­őrségeik szükségleteit. A szovjet kor­mány e napokban nyomatékosan szót emelt e légitér megsértése ellen a bor.ni militaristák és revansisták ré­széről. Berlin (ČTK) — Az ADN hírügynök­ség jelentése szerint W. Stoph, a Né­met Demokratikus Köztársaság Állam­tanácsának alelnöke az NDK Állam­tanácsának vándor-zászlaját a Szabad Német Ifjúsági- Szövetség berlini szer­vezetének adta át, amely legnagyobb mértékben járult hozzá „Hív a haza, megvédjük szocialista köztársaságun­kat" jelszó sikeres teljesítéséhez. Stoph elvtárs közölte, hogy az utób­bi időben az iparban és mezőgaz­daságban dolgozó sok ezer fiú és leár.y a gazdasági feladatok telje­sítésére tett új értékes kötelezett­ségvállalásokkal válaszolt a szövet­ség felhívására. Eddig a szövetségnek már 51422 tagja fejezte ki azt az elhatározását, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság fegyveres alakulatainak sorába lép. A Brandenburgi Kapura augusztus 31-én kitűzték a Német Demokrati­kus Köztársaság zászlaját. Az ünne­pélyes aktusnál jelen voltak Német­ország .Szocialista Egységpártjának, az NDK néphadseregének és népi rendőrségének képviselői. Hannover (CTK) — Adenauer bonni kancellár augusztus 31-1 hannoveri vá­lasztási beszédében kijelentette, hogy a Keresztény Demokrata Únló választási győzelme esetén felszóittja Nyugat-Né­metország népét, hasonló nagy áldoza­tokat hozzon, mint amilyeneket Ken­nedy, az USA elnöke kért Amerika né­pétől. A kancellár ezzel világosan ki­fejezésre juttatta, hogy a bonni kor­mány továbbra is lázas ütemben kí­vánja folytatni az atomfegyverkezést. A kancellár kénytelen volt azonban beismerni, hogy a német közvélemény javarésze azt tartja, hogy a szövetségi köztársaság számára a legelőnyösebb volna a NATO-tól való távolmaradás politikája. A nyugat-németországi propaganda gépezetet a szovjet kormány nyilatko­zatának közlése után azonnal műkö­désbe hozták, hogy elferdítse a szovjet kormány intézkedéseinek valódi értel­mét. Bonn, a szovjet kormány dönté­sét ürügyként akarja felhasználni a há­borús hangulat fenntartására és a fo­kozott fegyverkezésre szólít. Adenauer nyugatnémet kancellár göt­tingeni választási beszédében az erőpo­litikát hangoztatta. Strauss szövetségi hadügyminiszter a Die Zeit hamburgi lapnak adott Interjújában az atom­bomba mellett tört lándzsát. Belgrádban megkezdődött a semleges országok értekezlete Belgrád (ČTK) — Tito, jugoszláv elnök, szeptember 1-én megnyitotta Belgrádban a semleges országok kép­viselőinek értekezletét, amelyen 24 állam képviselői, jobbára miniszterel­nökök vesznek részt. Az értekezlet napirendjén számos probléma szerepel: Harc a gyarma­tosítás és a faji megkülönböztetés ellen, a leszerelés, az ENSZ átépíté­se, a német kérdés, a bizertai fran­cia agresszió, a gazdasági és mű­szaki együttműködés. Az értekezlet öt napig fog tartani. Az első napon jóváhagyták a tanácskozások napi­rendjét. Az értekezlet befejeztével záróközleményt adnak ki. —*— Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda belgrádi tudósítói közlik, hogy a Belgrádban megkezdődött ér­tekezlet jelentős mértékben hozzájá­rulhat a béke és a haladás meg­szilárdításához, ha az értekezlet résztvevői tudatosítják országaik és nemzeteik teljes felelősségét az em­beriség jövőjéért és ha az emberi­ség érdekeinek megfelelő határozato­kat hoznak. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának álláspontja A SI0VJETUNI0 EREJE A Ml ERŐNK IS Varsó (ČTK) — A varsóiak augusztus 31-én, Lengyelországnak a hitleri had­sereg részéről történt megtámadása 22. évfordulója előestéjén a Tudomány és Kultúra Palotájának kongresszusi csar­nokában gyűltek egybe, hogy ismét fel­emeljék az egész világ előtt intő szavu­kat. A gyűlésen Adam Rapacki, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere mon­dott beszédet. A többi között kijelentet­te: „Az egész szocialista táborral együtt szilárdan elhatároztuk, nem' engedjük meg, hogy az imperialista politika té­velygése a német kérdésben — amely évekkel ezelőtt megnyitotta Hitlernek a hatalomhoz és a háborúhoz vezető utat — a világot újabb szerencsétlenségbe sodorja. Évek óta hirdetjük, hogy 1939 szep­temberének nem szabad megismétlődnie. Ez kiii- és belpolitikánk egyik alapvető feladata, a szocialista tábor, a Varsói Szerződés sarkalatos feladatainak egyi­ke. A Szovjetunió ereje a mi erőnk ls. Biztonságunk, határaink és a béke ke­zessége. A mi határainkon túl nem a hitleri Németország és nem Adenauer Németországa van és nem is lesz. A Né­met Demokratikus Köztársaság van ott, az az ország, amely gyökerestül irtotta ki az imperializmust és a mílitarízmust, elismerte az Odera^Nissa határt. Len­gyelország a többi szocialista országgal együtt minden ármány ellen megvédel­mezi a Német Demokratikus Köztársasá­got. Az NDK békés fejlődése rendkívüli jelentőségű Lengyelország békés fejlő­désére is, az NDK biztonsága a népi Lengyelország biztonságának kezessége ls. A mi erőnk a béke leghatalmasabb ereje. CTK) — A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya örömmel fogadta a szovjet kormány nyilatkozatát. Az atom­háború megakadályozására szolgáló min­den intézkedés, minden olyan lépés, amely hozzájárul az imperialista hábo­rús uszitók megfékezéséhez, a Német Demokratikus Köztársaságnak és béke­szerető lakosságának korlátlan és aktív támogatásával találkozik. Ez a döntés a békéért kiizdá minden népnek szilárd biztonságot nyújt, mert a Szovjetunió és a szocialista tábor túl­erejének segítségével képes megmente­ni a világot a termonukleáris kataszt­rófa veszedelmétől. A Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya szilárdan elhatározta, hogy törhetetlenül és kö­vetkezetesen folytatja a Német Demokra­tikus Köztársaság — mint az egész Né­metország békés erűi bástyája — bé­kéjének és megerősítésének biztosítását. SZÉLJEGYZETÜNK MÉG NEKIK ÁLL FELJEBB! D r. Erhard Wetzel miniszteri taná­csost — aki a náci uralom alatt Rosen­berg „keleti megszállt területek minisztériu­mában" a zsidó kér­dés felelőseként a gáz­kamrák létesítését kezdeményezte — 1950-ben egy német­országi bíróság 15 évi fogházra ítélte ugyan, de mint sok más há­borús bűnös, 1955-ben már újból szabadlábon volt, havi 1600 márka nyugdíjat élvezett és nyugodtan „pihent a babérjain". Egy nap azonban az Eichmann per folya­mán dr. Hausner vádló előhozatta a levéltár­ból dr. Wetzél hírhedt „gázkamra-levelét" Er­re már fel kellett fi­gyelniök a bonni kö­röknek is. A közvéle­mény nyomására kény­telenek voltak a nyu­galmazott miniszteri tanácsos urat „szigorú büntetésben" részesíte­ni, ami abból áll, hogy megfosztották nyugdí­jától. Mit tett erre dr. Wotzel? Felháborodva a bírósághoz szaladt és beperelte az államot, nyugdíjának újbóli fo­lyósítását követelve. Méltán érzi magát „megkárosítva." Hiszen annyi más háborús bű­nös kap az NSZK-ban magas nyugdíjat, miért éppen tőle vonták meg? Hogy megannyi millió ember elpusztí­tása szárad a lelkén? Ugyan kérem 1 Hiszen a főállamügyész most éppen azt firtatja, va­jon van-e egyáltalán „Kauzális , összefüggés" a gázkamra-levél és a zsidók elpusztítása kö­zött. És az ilyen vizs­gálatok — mint ahogy ezt Globke esetében is láthatjuk, — igen so­káig elhúzódnak és nem vezetnek semmi eredményhez. Ha tehát Globke és a vele ha­sonszőrűek továbbra is vígan élhetik világu­kat, méghozzá magas állami tisztségben, dr. Wetzel természetesen sérelemnek érzi, ha el­vonják tőle millió és millió ártatlan ember elpusztításának kezde­ményezéséért „jól meg­érdemelt" nyugdíját. ÜJ SZO 3 * 1961. szeptember 1.

Next

/
Thumbnails
Contents