Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)
1961-09-09 / 251. szám, szombat
Az űrrepülések — két szovjet ember életrajzának hősi mozzanata — az emberiség történelmének fontos határköveivé váltak, jelzik és megvilágítják a Kozmosz ismeretlen világai felé vezető utat, mint ahogy valamikor a nagy földrajzi felfedezések ls utat mutattak az ismeretlen földrészek felé. A különféle különös és furcsa formájú szovjet űrhajózási készülékek, melyek nem annyira a fantasztikus elbeszélések Illusztrált lövedékalakú csillaghajóira, mint Inkább a mikroszkóp látcsövében megjelenő növénymagokra hasonlítanak, — mint a Föld magjai — a hajdani spanyol és portugál világfelfedező vitorlások, a bátor karavellák utódalként úsznak a bolygóközi térségben, s nem a szelek szeszélyének, hanem a kozmikus vonzóerők hatásának rendelik alá magukat. Szaporodnak az ember alkotta mesterséges égitestek, melyek alárendelik magukat az összes égitestekre kiterjedő mozgási törvényneknek, melyeknek saját, csak rájuk jellemző hörendszerük, nehézkedési erejük, napéjváltakozási ritmusuk, „éghajlatuk" van, mely eltér ugyan a földi viszonyoktól, de elfogadható az emberi lények számára. A legegyszerűbb szerves lények, növények és állatok népesítik be az emberi kéz alkotta égitestet. Végül emberek jelentek meg a mesterséges bolygókon. Megvalósul a teremtés fennséges aktusa, melyet a biblia az isten oszthatatlan hatáskörének tudott be. Még a római pápa ls siet felkapaszkodni a csodatevők hajójára és a világűr meghódítását isten mennyei ajándékának tartja. Csak az az érthetetlen a dologban, miért éppen az ateistákat támogatja oly tevékenyen az Orl Rendkívül kibővül a magasan szervezett anyag ama formájának a határa, melyet életnek neveznek. Volt Idő, amikor a földi élet az óceán határait túllépve meghódította a szárazföldet; most az élet a Föld határait átlépve a végtelen Világűrt hódítja meg. Az ember ma azon kapja rajta magát, hogy a jelen nagyságának érzékeltetésére önkéntelenül a múltban keresi a mértékfokokat, történelmi analógiákba bocsátkozik és igyekszik párhuzamot vonni: összehasonlítható-e egymással Gagarin világ körüli repülése Magellán világ körüli vándorlásával, összehasonlltható-e a szputnyik-űrhaJó szerepe a gőz, a villamosenergia, az automatagépek, e három technikai nagyság történelmi szerepével, melyeket Marx valaha a franciaországi polgári forradalmak három legaktívabb vezéralakjánál ls „veszélyesebb forradalmároknak" nevezett? O Pearl Harbour-i csata a világűrben A szputnyik űrhajók a Ikotói A történelem dialektikája azt mutatja, hogy egyes történelmi ellentétek sokkal szembetünbbek a történelmi párhuzamoknál, ezért nem összehasonlítani, hanem megkülönböztetni kell az ellentéteket. Az előző társadalmi alakulatok legforradalmibb tudományos-műszaki felfedezései is az ösztönös társadalmi fejlődés szüleményei voltak, Időnkint az emberek tudatától független körülmények hatására keletkeztek, a nyereséghajhászás, a nehézkesség és bizalmatlanság körülményei között értek meg és az emberek csak később értették meg történelmi, átalakító és forradalmasító szerepüket. A szocializmus viszonyai között más helyzetben születnek a nagy tudományos felfedezések. Már a marxizmus-leninizmus filozófiája felismeri és hirdeti forradalmasító jelentőségüket. Az előre kitűzött célért lelkesedő, a kommunista párt és a szovjet állam alkotó akaratából Irányított óriási emberi kollektívák társadalmi viszonylatban szervezett tervszerű együttes kutató, felfedező és termelő munkájának a természetes eredményei. A világűrt ostromló embereink hadseregének soraiba tartoznak az újító munkások és a feltaláló mérnökök, a tudományos dolgozók — az új felfedezői és kiváló tudósok — a tudomány kevéssé ismert klasszikusai, az ipar megszervezői, a szovjet kormány és a kommunista párt vezetői — e nagyarányú felsorakozás hadvezérel és zászlóvivői. Nyikita Szergejevics Hruscsov Gagarin űrrepüléséről mondott beszédében nem felejtette el megemlíteni azokat a kolhozparasztokat, akiknek a haza mezőin végzett becsületes munkája hozzájárult a tudományos műszaki győzelmekhez. A fölszántott talajon földet ért Germán Tyitov űrrepülő megköszönte a szántóvetőknek, hogy a föld puha volt. Sokatmondó szavak. Nálunk forradalmárok kezében vannak a forradalmasító felfedezések, melyeket öntudatosan alárendelnek a forradalmi céloknak, A szovjetország kozmodromjain a rakéták süvöltése, az Aurora híres ágyúlövéseinek többszöri visszhangjaként hat. Ezért olyan nagy s a múlt egyetlen eseményéhez sem hasonlítható a szovjet világűrgyőzelmeknek írta: Vlagyimir Orlov a népek és államok társadalmi és politikai fejlődésére, kapcsolataikra, egész bolygónk sorsára gyakorolt történelmi hatása. A világ első szovjet mesterséges bolygója 1957. október 4-én az első barázdát szántotta a világűr szűzföldjén. Derengést vitt azok agyába, akik folyton a cári Oroszország elmaradott és siralmas állapotát hajtogatták és nem akarták észrevenni a legmagasztosabb forradalmi eszmékért fokozatosan lángra gyúlt ország nagyságát, akik nem akarták megérteni, hogy a halálra ítélt forradalmár KIbalcsicsnak az űrrepülésre vonatkozó jegyzetei — ez az akasztófa árnyékában írott értekezés — az oroszországi életnek nem tragikus kivétele, hanem általánosító jelképe volt. Az első szputnyik felnyitotta a szemét azoknak, akik vakságukban vagy ádáz gyűlöletükben nem látták, mily messzire jutottak a szocialista iparosítás hatalmas hullámán Ciolkovszkij közvetlen tanítványai és utódal a szovjetországban, ahol győzedelmeskedtek a forradalom eszmél. gettem. A technika csodál nem kápráztatják el őket, sokat alkottak, sokat láttak, az ő erőfeszítésük eredményeképpen tárultak kl az „atomkor" apokaliptikus kapui. Louls Alvaresra és Edward Tellerre gondolok. Louis Alvares nemcsak elméleti munkásságáról híres.' Emlékiratainak szerzői azt írják, hogy személyesen állította be az atombomba robbantógépezetét és bent ült az egyik amerikai bombázóban, amely atomtámadást hajtott végre Hirosima ellen. A neves fizikus kijelentette: „A szovjet tudomány fantasztikusan gyorsan előrehaladt, s most megelőzte a nyugati világot a rakétaépítésben és a magenergiák fizikájában. Oroszország néhány év múlva úgyszólván minden téren utóiéri a Nyugatot". Még világosabban nyilatkozott Edward Teller, az atomháború megszállottja, akit méltán neveznek „az amerikai hidrogénbomba atyjának". Beismerte, hogy az Egyesült Államok a Pearl-Harbour-i vereséggel felérő komoly csatát vesztett, amikor megengedte Oroszországnak, hogy előretörjön. Előre felhívta rá a figyelmet, hogy „nehéz lesz 10 éven belül utolérni az oroszokat, ha az oroszok úgy fognak előrehaladni, mint most.' 1 Ilyen szédületes fordulatot idéztek elő a szputnyikok a burzsoá tudomány legtekintélyesebb és leghűbb szolgálnak, nemcsak földrajzi ellenlábasainknak, hanem politikai ellenfeleinknek is a gondolkodásában. Mit mondjunk akkor a burzsoá világ többi emberéről? Az a kéz, mely bizalmatlanságot keltve keresztül akarta húzni az ismert szovjet jelszót: „Érjük utöl és előzzük meg az Amerikai Egyesült Államokat", ugyanaz a kéz most a Broadway fényeinél is ragyogóbb jelszót kénytelen felírni az égre: „Érjük utol fr'Szovjetuniótl" A versenyzők között azonban egyre növekedett a távolság. A föld harmadik szovjet mesterséges bolygója, ez a másfél tonna súlyú „világűrautő", mely két évet töltött az égbolton és tízezerszer repülte körül a Földet, keringési pályáján annyi kört Irt le a világűr gömbalakú rétegében, hogy a körök olyan sűrűn zsúfolódtak egymásra, mint szövőorsón a fonalak. Ez a szputnyik megmutatta, hogy nem bírnak versenyezni a Szovjetunióval! (Folytatása következik) Fordította: Lörincz László Kiosztották a velencei filmfesztivál díjait Vasárnap kihirdették a velencei filmfesztivál zsűrijének döntését. Az A szputnyik repülőútjának magas- eredménykihirdetést nagy érdeklődés sága és gyorsasága felfedezte a földrészek és államok területi közelségét és határozottan kidomborította békés előzte meg, mert az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy a bemutatott 14 film közül melyik nyeri az Arany rlo de Seia „Banditák Orgosolóban'^ című filmje kapta. Egy másik olasz film is dijat nyert: Renato Castellaní „Az útonálló" című műve kapta meg a nemzetközi sajtó díját. együttélésük létfontosságát. A szput- Oroszlán-nagydíjat, különösen tekinnylk szuggesztív ereje szétfoszlatta tettel arra, hogy nem akadt kiemelaz erőpolltikusok hamis ábrándjait, kedő nagy alkotás a versenyen. A szputnyik szó meghonosult minden AZ Arany Oroszlánt végül Alaln nyelvben, a béke és az alkotás Jel- Resnaisnek — a Szerelmem, Hirosima képe lett. „Nemsokára a Moszkvá- rendezőjének — „Tavaly Marienbadban alkotott vörös csillag lesz az ban" című filmje nyerte el. Egyesült Államok esthajnalcslllaga 1 — jövendölte keserűen a New York Times. A féltonnás második szputnyik még nagyobb hitelt adott ezeknek a mondásoknak. A Lajka kutya szívverése és szívdobogása, melyet a világ öszszes állomásai felvettek, még egyszer megerősítette, hogy a szovjet szputnyik nem élettelen vasdarab, ahogyan egy tompaagyú amerikai tábornok elképzelte. Itt helyénvaló idézni A zsürl különdíját szovjet film nyerte: Alexander Alov és Vlagyimir Naumov „Békét az eljövendőknek" című alkotása. A film a II. világháború utolsó napjaiban játszódik, és arról szól, hogyan mentenek meg szovjet katonák egy német anyát. A legjobb férfiszereplő diját Toshiro Mifune kapta meg a „Yojimbo" című japán filmben nyújtott alakításáért. A legjobb női alakítás díját Suzanne Flon francia filmszínésznő a burzsoá tudomány két legnagyobb nyerte a „Ne ölj" című francia-jugoképviselőjének véleménymondását, szláv filmben nyújtott játékáért. Mindkettővel találkoztam és elbeszél- A legjobb forgatókönyv díját VittoMark Twain végrendeletében kikötötte, hogy memoárját csak halála után 500 évvel hozhatják nyilvánosságra. A hagyatékot leánya eladta egy amerikai folyóiratnak. Mikor megkérdezték tőle, hogy miért nem tartotta tiszteletben édesapja kívánságát, azt válaszolta, hogy bizonyára apja is revideálta volna később a kiadás időpontját. Ezt egyébként életőben sokszor megtette. A hírek szerint, a memoár legmeglepőbb lapjai a vallásról szólnak. í ». a A Dnesco Jelentése szerint a világ lakosságának jelentős hányada úgy él, hogy ma sem tud a világ eseményeiről. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika több mint száz országában 100 lakosra tíznél kevesebb újság, ötnél kevesebb rádió- és alig két televíziókészülék vagy mozlnézQ jut. £ Q* S F ehér tarlón ezüst eke, traktorának nincs kereke, ez a traktor csudafajta: traktorista nem ül rajta. Nem zakatol, nincsen hangja, nem is illó benzin hajtja, mégis tntkos, gyorsan halad, Jobbra kerül, balra szalad. D "O O) a Z >o CC gyermekvilág' išé Megy előre, el se téved, barázdát szálat, égszínkéket, s futkározás, járás közben kört kerekít, fel-felszökken. Toll ez bizony, csudafajta, kormányát a kezem tartja. Nem fut völgybe, nem megy hegyre; lrkalapon szalad egyre. Barázdát szánt, égszínkéket vonalakat, betficskéket. ALENKA meg akart tanulni agy verset, hogy bele se kelljen pislantani az olvasókönyvbe. Az iskolában kellett elszavalnia. De a versike nem és nem akart megmaradni a fe— De ez az olvasókönyv nemcsak az enyém. Az iskolában kaptam és sértetlenül akarom visszaadni. — Miért? — csodálkozott el Vitek. — Azért, hogy még több ÚJRA AZ ISKOLABAN pn m 'MSilB, jében. Alenka bosszonkodott és tározást tett követte. Csendegy kicsit szitkozódott is. ben becsukta a könyvet és gyerek is tanulhasson belőle. — Különös egy vers — szólt verni kezdte a szék karjához. Te azt hiszed, hogy az olvasóVitek, a kislány kisöccse. Bum! Buml könyvet külön az én számomra — Az olvasókönyv a hibás, — Mit csinálsz Vitek?- ki- nyomtatják? mert csupa hosszú vers van áltott rá a kislány és kikapta — Dehogy hiszem — felelte benne- panaszkodott Alenka. kezéből a könyvet. Vitek és már nem is haraguA rossz olvasókönyv miatt — El kell jól náspángolni dott az olvasókönyvre. Figyelkell most Alenkának vesződnie — komorodott el Vitek. íSľ^SUT 1!-"ÄJSS*"'B a költeménnyel. Vitek elhatá- -Nem szabad! rozta, hogy megbünteti azt a — Szabad, hogyha ilyen rossz olvasókönyvet. Az elha- rossz — ellenkezett Vitek. így készül az első leckel S i&Amnvtom A kár hiszitek, akár nem, ** úgy van, ahogy mondom: valamikor régesrégen virágoskertben termett a bogáncs is. Akkor sem volt sokkalta szebb, mint most; csak éppen a piros virága körül nem nőtt még tüske. Szerínyen álldogált a kert dod sarkában: bokrétába nem igen akarlak megmenteni... szedték, verset sem írtak róla, — Tudsz még valamit? — ér- mesterkedett, mtg a mályvácska — Ugyan mi? — nézett oda a de még nótát sem dalollak a pl deklődött tovább a rózsa. " ' *"'* ros virágjáról. Egyre várta, hogy megpillantotta, elkezdett kacagni, de úgy, hogy egészen belepirult. — Mit nevetsz, estike? — kérdezték a virágok. — A bogáncsot nevetem! — csilingelte, hahotázta a kis vtNagyon szeretlek, ezért lene, a verbénát a harangvirág- rág. — Nézzétek csak, ml van oeANcs gal haragította össze, s addig rajtái haragosan fordult el a szekfü- szekjü. Hogyne' — •bizalmaskodott a szarkaláb pedig úgy meg- — Tüske! Csupa tüske nőtt a majd csak észreveszik az embe a t, 0 Qú n Cs — A liliom már hí- sértődött a szagosbükkönyre, piros virágja körül! rek, s akkor azt mondják, hogy vgk ej i s toborzott. Különösen bogy ránézni sem tudott többé. — Tüskés, böködős! — klálnincs nála szebb virág a kerek óvakodj a gyöngyviráqtól... A kertben, ahol mostanáig tozták a virágok és egyszeriben világon. Dehát ez csak nem kö- q ugyanis a Ullom legfőbb bi- mindenki szerette egymást, ná- elfeledték haragjukat, vetkezett be; s ahogy telt-múlt z ai mas a pirenden voltak a perlekedések. A mohatörpe még egy utolsó az Idő, a bogáncs egyre irigyem M ň<.„ a n harmathulldtknr a n5- A bogáncs pedlq elégedetten vt- tüskét biggyesztett a bogáncs lett a többi virágra. El is hatá- «a „ e^ P f cô sX «ľ S"zfľ;«iom- dUorgott. - No lám, - örven- fejére, aztán átballagott a szomrozta, hogy összeveszíti őket, "" n* m dezert, - a keserűségtől még széd kertbe a komájához. A bomajd akkor elkergetik egymást, ka {a m ráaokat akl k„ ek neüé t csúnyábbak is lettek! Egy kis gáncs pedig haragjában mind vagy maguk szöknek világgá. .. elsuttoata a bo'aáncs Az ved in mohatörpe, akt ugyancsak ott elhullatta piros virágait; helyüMikor pedig rajta kívül nem lesz . « meo BJ I t ' lakott a kertben, fejcsóválva fi- kön Ott maradt egy csupatüske, más virág a kertben; akkor maid raegOrúIt az eredmény gyelte a dolqokaU cs í/, zöld gumó Nem is volt csak kelendőbb lesz! Mt kň r már eaéizpn ~ Megállj, gonosz virág, ezt tovább maradása a kertben. Még Egy nyári alkonyatkor oda- látta toau a ró- megkeserülöd! - határozta el, azon az éjszakán kikerqették a hajolt a rózsához és azt suttog- ZSQ e{alu (( t odafordult a liliom s att61 kezdu e valahányszor a virágok. Azóta ott lakik a keta neki: — Milyen csodálatos is hQ1 és 0dasúata neki- bogáncs ármánykodott, észrevét- rltés tövében, no meg utak menvagy te! Gyönyörű a selyem- « lenül eqy kis tüskét növesztett tén, árok partján. Sehol sem szoknyád, bódító az Illatod, vt- ~ , h o9!/ a/őzsa meg a jeje köré A virágok a so k szeretik, mindenki elkerüli. O rágok királynője... Kár, hogy b. aľ áta l ' lz t. t e™ e z'*-, t é^ e d perlekedés közepette észre sem pedlq beleragad az arrajáró álolyan ellenséged van, mint a kucergetneK a Kenőm ( vették, a bogáncs sem ért rá, latok bundájába, odatapad az liliom... Most már a liliom szívébe is hogy magával törődjék, csak a emberek ruhájához. Ilyenkor — Mit beszélsz? — Ijedt meg belopódzott a keserűség. Külö- törpe nevetett elégedetten... mindig megpróbál árulkodni, ára rózsa. — Hiszen a liliom a nősen, mikor a bogáncs ráadá- Egy nyárt estén, naplemente mánykodnl. De hiába! Akihez legjobb barátnőm. sul még néhány más virág nevét után a kiest estike nyitotta fel odaragad, az csak lefricskázza, — Pedig az életedre tör... is felsorolta. Az pedig még illatos kelyhét. Kíváncsian kuk- lerázza' magáról. Tüskéje pedig Biztos forrásból tudom.. . Csak aznap éjjel körüljárta a ker- kantott szét a kertben és akkor, olyan sok nőtt azóta is, hogy kérlek, ne mondd el senkinek, tet. Az árvácskának bizalmasan — közvetlenül maga mellett, — nem tudná megszámlálni senhogy elárultam a dolgot. Tu- elárulta, hogy az ibolya tör el- meglátta a bogáncsot. S amint ki... mesen átnézegette. Szerencsire nein tett benne kárt, úgy, hogy még legalább öt gyerek tanulhat majd belőle. Meglehet, hogy hat is. Sőt az is lehetséges, hogy még Vitek is belőle fog tanulni. TÖR D G F^D 1. Helyezzétek úgy el a pontokat a fenti kockákban, hogy vízszintesen és függőlegesen, valamit az átlök menten is mindegyik sorba jusson egy pont. (Beküldte Bolyös Etelka, Mufka,) — Azért a felnőttek örülnek legjobban ax új iskolának, mert fik már kinőttek ai iskolapadból. rAAWWWWVWWVWWl. 1 2. Egy öttagú családban az apa hat évvel idősebbb mint az édesanya. A legidősebb fiú fele annyi idős, mint az apja, a lány pontosan felével fiatalabb mint az édesanya, a legfiatalabb fiú tíz éves és a család öt tagja összesen 151 éves. Számítsátok kl, hány éves a család minden tagja. (BekUldte, Katona Erzsébet.) Apa: — Ne akard velem elhitetni édes fiam, hogy mindjárt a legelső politechnikai oktatáson a kémények karbantartását gyakoroltátok. MÜLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: 1. Vár az iskola 2. Kezdődik az új iskolaév. KIK NYERTEK? Múlt heti fejtörőnk megfejtői közül Gárdonyi: Láthatatlan ember című könyvét nyerték: Horvát Edit, KameniCná; Ha|mássy Gyula, Bodza; Pinke Imre, Pribeta; Csóka Erzsébet, Horná Potôň: Takács Anna, Tešedíkovo. Leveleiteket és megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: Oj Szó, Gyermekvilág, Gorkého 10. Ha saját készítésű, közlésre szánt fejtörőt küldtök be, feltétlenül mellékeljétek a megfejtést is. ÜJ SZÖ 8 Ťť 1961. szeptember 5.
