Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-09 / 251. szám, szombat

N Immár harmadszo r tárulnak ki a brnói nemzetközi árumintavásár kapui kiállítók, érdeklődők, látogatók előtt egyaránt. Európa, Afrika, Ázsia, Amerika országai mutatják itt be gépipari termékeiket. Ki-ki a legjavát hozta, hogy megállhassa helyét a nagy nemzetközi versengésben. így válik Brno országok, nemzetek találkozóhelyévé, ahol megszilárdulnak és szélesednek a kölcsönös gazdasági kapcsolatok s konkrét alakot ölt a békés együtt­élés eszméje. A gazdasági kapcsolatok szüksé­gességét az élet szabja meg. Az egyik országnak valamiből feleslege van, a másiknak ugyanarra szüksé­ge van. Az egyes országok terme­lése kölcsönösen kiegészíti egymást, így volt ez a múltban, így van ma is. Minden olyan kísérlet, amely a népek közötti gazdasági kapcsola­tok korlátozására irányul, eleve ku­darcra van Ítélve, mert az élet kö­vetelményeivel, a népek érdekeivel és a iózan ésszel öli ellentétben. Ezt az igazsőgot a brnói őrumln­t&vásár csak alátámasztja. Elegen­dő rámutatni arra, hogy az árumln­tavásár iránt Igen nagy az érdek­lődés nemcsak a szocialista tábor országaiban, hanem a tőkés vállal­kozók körében Is. Ezek a vállalko­zók olyan országokból ls megtalál­ták az utat Brnóba, amelyekkel pél­dául politikai okoknál fogva nin­csenek diplomáciai kapcsolataink. Elegendó Nyugat-Németországot em­líteni. A nyugatnémet vállalkozók és kereskedők tavaly például ak­kora területet akartak kibérelni a vásáron, hogy igényeiket "a hatalmas külföldi érdeklődés miatt csupán részben sikerült kielégíteni. Vagy idézzünk néhány számot? 1959-ben, az első brnói nemzet­közi árumlntavásárt 44 országból 13 500 látogató tekintette meg. 1960­ban 67 országból 22 400 látogató ér­kezett. Tavaly 28 ország állította kl termőkeit, az Idén már 38. Made in Czechoslovakia A csehszlovák ipar gyártmányai az egész világon ismertek. Hirtele­nében nehéz lenne felsorolni mind­azokat a termékeket, amelyeket kül­földre szállítunk. Mégis meg kell említenünk, hogy gépiparunk szín­vonalát tekintve a legfejlettebb ipari államok sorában ls jelentős helyet foglalunk el. Az egész világon ke­resettek cukorgyári, textilipari be­rendezéseink, motorkerékpárjaink, személy- és tehergépkocsijaink, trak­toraink, szerszámgépeink, elektro­technikai termékeink. Ez a tény kü­lön Is emeli a brnói árumintavásár jelentőségét. A külföldi kiállítók csak olyan termékekkel Jöhetnek, amelyek minősége, kivitele és telje­sítménye felveheti a versenyt az itt kiállított termékekkel. Mert érthető, hogy a vásárlók mir.dig a legjob­bak irőnt érdeklődnek. Hazánk számára a brnói áruminta­vásár újabb alkalom arra, hogy be­mutassuk iparunk fejlettségét, amely­nek szilárd alapját a szocialista gaz­dasági rendszer képezi. A Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság legje­lentősebb ipari ágazata éppen a gépipar, mely a második ötéves terv éveiben magasszínvonalú ter­mékeivel a világpiacon is újabb si­kereket ért el. Ez az összefüggés természetes. Ha fejlődik az ipar, fejlődik a külkereskedelem is. Erre példaként szolgálhat a kö­vetkező összehasonlítás: ha 1948-at vesszük alapul, 1958-ig, tehát egy évtized alatt az ipari terme­lés hazánkban 300 százalékra emelkedett, vagyis megháromszoro­zódott. Ugyar.ez idő folyamán a kül­kereskedelem megkétszereződött. S itt mindjárt le, kell szögeznünk, hogy külkereskedelmünk döntő részét szerszámgépeink 350 főbb csoportja képezi, amelyeket a vllőg csaknem valamennyi államába exportálunk. Nemzetek Csarnoka Az idei árumlntavésár megrende­zése lényegesen eltér a két előbbi­től. Az egyes országok — kiállítók nem kapnak külön csarnokot, mint eddig. Egy-egy csarnokban szakőga­zatok szerint csoportosltjôk a gé­peket, ipari termékeket. így pél­dául az irodai gépek és statisztikai berendezések minden országból a C­csarnokban nyernek elhelyezést. Ez a szakok szerinti csoportosítás meg­könnyíti az egyes kiállítók gyárt­mányainak összehasonlítását. A bejárattal szembeni A-csarnokot a Nemzetek Csarnokának rendezték be. Homlokzatán szembetűnő betűk­kel csillog a felirat: „A technikát a béke és a haladás szolgálatába!" Ez lényegében az egész kiállítás mottója és ezt dokumentálja a Nem­zetek Csarnoka is. A hatalmas pavilon kör alakú elő­csarnokának közepén apró állami zászlócskák jelképezik' a nemzet­közi együttműködést. Az előcsarnok­ból kis fülkék nyílnak különböző témakörrel. Az elsőnél olvassuk a feliratot: Hogy gyermekeink soha többé ne lássanak borzalmakat... A bejárattal szemben élesen megvi­lágított, jókorára felnagyított fény­kép : mosolygó gyermekszemek. Mel­lette szovjet rakéta és az első világ­űrutas : Jurij. A. Gagarin. Kissé jobbra afféle gyarmati ka­tona, mögötte romok, lángok. Mel­lette felnagyított barázdált arc, sze­mében iszony, borzadály... Iger., az ember, a technika, a tu­domány útján jut a világűrbe. De a technika és a tudomány korszerű vívmányait a pusztításra is fel le­het használni. Nem, ezt nem akar­juk 1 Ez nem csupán a tudomány megbecstelenítését, hanem az embe­riség pusztulását is jelentené. S ott a következő Jelszó: Hogy az emberi munka nyomán kenyér te­remjen. Kenyér — nálunk és az egész világon ... A csarnok további folyosóján Plc­casso békegalambja, mellette az In­ternacionálé szövege és kottája: Ez a harc lesz a végső. Ez a harc, a békeharc... Ezután hazánk tizenötéves fejlődé­sének eredményei szimbolikus össze­sűrítésben. Majd egy erkélyről pom­pás megvilágításban a „CSKP 40 éve" felirat tárul elénk. Négy év­tized ... Ott kezdődik az az út, ame­lyet ma Járunk. A csarnok további részében a ki­állítók kaptak afféle reprezentációs helyet. A Szovjetunió, a Német De­mokratikus Köztársaság, Románia, Magyarország, Lengyelország, Bulgá­ria, Guinea, Mail ős a többi álla­mok szinte külön külön kis kiállí­tást rendeztek be, amely a Nemze­tek Csarnokának egy-egy részét ké­pezi. Itt nem annyira termékeket mutatnak be, mint inkább az or­szág életének, gazdaságának legjel­A brnót nemzetközi árumtntavásár ad­minisztratív épülete előtt a gépkocsik hosszú sora áll. Ebben folynak a ke­reskedelmi tárgyalások, fogadások, saj­tóértekezletek. legzetesebb vonásait képekben, mo­delleken és más-más formában. Itt rendezték be a kiállítók tájékoztató központjait is. Szovjetunió - a legnagyobb külfödi kiállító A Nemzetek Csarnokában a Szov­jetunióé a legnagyobb terület. A lá­togató Itt ôttekintést nyer azokról az óriási sikerekről, amelyeket a Szovjetunió a szovjet hatalom évei­ben a tudomány, a technika és a kultúra területén elért. De a kiállított termékek mennyi­ségét Illetően ls a Szovjetunió a III. brnói árumintavásár legnagyobb ki­állítója. A Masinoexport, Sztankoim­port, Techmaslmport, Technoimport, Raznoimport, Razr.oexport és Avto­export az egyes szakcsoportok ke­retében mutatják be termékeiket. Különös figyelmet érdemelnek a vegy­ipari, kohászati és nyomdalpari berendezések, a mezőgazdasági gé­pek, a villamos és elektronikus mé­rőeszközök, a szerszámgépek, gép­kocsik, televíziós készülékek és fény­képezőgépek. A kiállított termékek mennyiségét illetően a külföldi kiállítók közül a szocialista tábor országai következ­nek. A második legnagyobb kiállító Lengyelország. Ám nem sokkal ma­radnak mögötte a Német Demokra­tikus Köztársaság, Románia, Magyar­ország ős Bulgária sem. Az árumintavásáron is érdekeser. tükröződik a szocialista országok közötti köldsönös gazdasági együtt­működés. így például szembetűnő az a .tény, hogy míg a Szovjetunió és Csehszlovákia nehéz szerszámgé­peket állit ki, Magyarország a kis és közepes gépeket hozta el a vá­sárra, mert főleg ezeket fejleszti to­vább. Az NDK az erős- és gyenge­őramú műszereit mutatja be széles választékban, Románia nagy teljesít­ményű fúrótornyaival kelt feltűnést, mlg Lengyelorszőg sok bőnyagéppel szerepel a kiállításon. Mindent összegezve mór a meg­nyitás napján leszögezhetjük, hogy a III. brnói nemzetközi áruminta­vásár mind megrendezésében, mind a kiállított termékek színvonalát és minőségét illetően is Jóval felülmúl­ja a tavalyi és a tavalyelőtti ki­állítást. Nem kétséges, hogy az ér­deklődés is még nagyobb lesz irán­ta az egész világon. Zs. L. Nem ismernek akadályt BETARTJÁK AZ AGROTECHNIKAI HATÁRIDŐKET • A HÚSTERMELÉS SZÉP EREDMÉNYEI Miklós-puszta határának képét a hónapok óta tartó szárazság alapo­san megtarkította. Megsárgultak a kukoricások, fonnyadnak a cukor­répa levelei. — Nem kedvez az idő az őszi kapásnövényeknek, sem a talajelő­készítésnek — állapítja meg Miš­ko elvtárs, az őllami gazdaság ve­zetője. Az aszályos idő megnehezíti a gazdaság dolgozóinak munkáját. A napi teljesítmények a legnagyobb igyekezet mellett ls messze elma­radnak megszokott eredményeiktől. Szetey Béla és Brellík Ferenc cso­portja azonban így ls teljes erővel folytatja a trágyázást, traktoraik pöfékelve szántanak. — Nem várhatunk a talajelőké­szítéssel, míg elered az eső — t-ár ja szét karjait Szetey Béla — mert az őszi betakarítás miatt a munkák összetorlódnának és késlekednénk az őszi kalászosok vetésével. A környékbeli szövetkezetekben azonban nem mindenütt lehet ta­pasztalni hasonló munkaütemet. A szomszédos pribetai határban mint­ha csak kihalt volna az élet, a Dvory n/2ltavou-l EFSZ földjein ls csupán egy lánctalpas traktor dol­gozik a homokos dűlőben. Miklós-pusztán sem könnyű most a munka. A gépeknek többször vé­gig kell taposni a rögös parcel­lákat, hogy porhanyóssá, egyenle­tessé tegyék a talajt, jó magágyat készítsenek a gabonának. A jövő évi gazdag termés biztosítása ér­dekében azonban még a többlet­kiadástól sem riadnak vissza, pon­tosan betartják az agrotechnikai határidőket. Ez az előrelátás és szorgalom emelte elsó helyre a gazdaság dol­gozóinak eredményeit, melyek a helyben székelő igazgatósághoz tartozó üzemrészlegekéhez viszo­nyítva évek óta a legszebbek. So­kan csodálják a gabonából ez idén elért 30 mázsán felüli hektőrhoza­mukat, fejlett cukorrépájukat, mely ilyen mostoha fejlődési viszonyok között is legalább 350 mázsás ter­mést Ígér hektáronként. A szak­avatott, gazdálkodáshoz értő pa­rasztemberek jól tudják, mily nagy előnyei vannak a jó és helyes ta­lajelőkészítésnek, a táperő növelé­sének. Ez a két tényező az, mely a termelés fokozását kedvezően befolyásolja. Nem érdektelen megemlékezni a gazdaság állattenyésztésének fejlő­déséről sem. A jövedelmező nö­vénytermelés kialakítása ezt a ter­melési ágazatot is szép eredmé­nyek eléréséhez segítette. A leg­utóbbi három havi tejtermelés fe­lülmúlja az átlagos 8,5 literes fe­jéshozamot tehenenként. A gulyá­sok gondos etetéssel, az ôllatok jó gondozásával a gazdaság tejeladási tervét 102 százalékra teljesítették. Kovács Pál például a tervezett 8,21 literes hozamot 12,15-re, Suta Ist­ván pedig 11,88 literre emelte, de 10 literen alul a többi gulyás sem adja fejőstehenenként. A hústermelésben ugyancsak el­ső helyen emlegetik a gazdaság dolgozóit. Recska József, Legárd József 0,85-ről 1,42 kilogrammra emelték a hízómarhák súlygyara­podását. Nagy Tibor és Lacza Gyu­la sertésgondozók havonta csak­nem 10 mázsa hússal szárnyalják túl termelési tervüket. Nem csoda tehát, ha a gazdaság ezen a szaka­szon is Jóval 121 százalékon felül teljesíti állam iránti kötelezettsé­geit. A következő évre szóló termelési feladatok már sokkal magasabbak. A gazdaság valamennyi dolgozója azonban jól felkészült teljesítésük­re. Ezért dolgoznak oly szorgalma­san a növénytermelésben, nem is­mernek akadályt az állattenyész­tésben, hogy négy év alatt minden mutatóban elérjék az ötéves terv­ben kitűzött termelés színvonalát. (th) BODITO ILLATOK A Nemzetek Csarnoka, szemben a főbejárattal A z emberek már régóta a ró­S* zsát nevezik a virágok ki­rálynőjének. A mitológia szerint a rózsa Erósz anyjának — a gyönyörű Afroditének volt a virága. Valami­kor állítólag csak fehér színű és szagtalan volt. Egy őst rege szerint Afrodite egyszer megsebesült, Ado­nisz segítségére sietett és egy tüs­kés bokorra lépett, amely véresre sebezte lábát. A bokor virágai akkor váltak pirossá és kezdtek Illatoz­ni... A rózsa — háromszázfajta virág. Ha az ember eszerint osztályozná a különböző rózsák illatát is, legke­vesebb háromszáz féle illatot kelle­ne feljegyeznie. Mindezeket a bódító illatokat egyszerre és egyazon he­lyen is élvezhetjük. Hol? Lépjünk be azon a bejáraton, amely fölött a következő felirat dí­szeleg: Kozmetika n. p. Bratislava­Rača. Az üzemben nem egy, hanem egész sereg Afroditével találkozha­tunk, szép, fiatal nőkkel, akik az illatozó kozmetikát szereket készí­tik. Ha végignézzük az egyes üzem­részlegeket, alig hisszük el, hogy az aránylag kis épületben 180-féle koz­metikai szert — kölnivizet, arcvizet, hajszeszt, nappali és éjjelt, zsírtalan és zsíros krémeket, mandulakrémet, tejkrémet, 17 színárnyalatú rúzst, bo­rotva- és fogkrémet, sampont, haj­ápoló szereket és festéket stb., ké­szítenek. A látogató az üzem minden műhe­lyében találkozik fiatal emberekkel. Ha pedig tüzetesebben veszi szem­ügyre a munkahelyeket, akarva, nem akarva az a benyomása, hogy nem is ipart üzemben tartózkodik, hanem valahol másutt, talán egy gyógy­szertárban. Az ember akkor sem szabadul et­től a benyomástól, ha megtekinti a termelőrészlegeket. Mindenütt fiatal lányok, hófehér köpenyben. Csodá­latra méltó a kézügyességük. Az em­ber azt latolgatja, ml mozog gyor­sabban, a gépsorok, avagy a nők szinte villámsebesen és boszorká­nyos ügyességgel dolgozó keze ... A z üzemben 11 munkakollektíva törekszik a szocialista mun­kabrigád cím elnyerésére. Két kol­lektíva már el is nyerte e megtisz­telő címet. A legközelebbi gépeknél Eva Kramplová vezetésével dolgozik a fiatalok nyolctagú kollektívája Lydka Kramplová CSISZ-tag és pio­nírvezető lelkiismeretesen ellenőrzi a csoport munkáját. Az üzemben sokat beszélnek erről az Ifjúsági csoportról, mert kiváló teljesítményt ér el. A fiatalokkal beszélgetve szinte magától értető­dőnek tartja az ember, hogy ez a csoport egy műszak alatt 17 500 tubus fogpasztát készít. Lfdta Sip­kovská, a CSISZ üzemi szervezeté­nek elnöke a következőt mondotta: — Üzemünk valamennyi részlegében, műhelyében kollektív szellem ural­kodik. Ezért olyan figyelemre mél­tók a ftatalok teljesítményei... Elképesztők azok a számadatok, amelyeket a termeléssel kapcsolato­san sorolt fel az igazgató helyette­se. Szédül az ember, ha elképzeli, mennyi apró üveg, tégely, tubus stb. hagyja el ezt az üzemet. Szemlélte­Tőül csak néhány számadatot emlí­tünk meg. Tizenháromféle illatú köl­ntvíz ... Chat Noir 700 000 üveggel, évente több mint egymillió rúzs, több mint hatmillió tubus fogkrém, az egyik részlegben naponta több mtnt 34 000 zacskó sampont készíte­nek. Itt valóban haladnak az újjal az emberek. Az üzemben már régen „ta­karodót fújtak" az elavult munka­módszereknek .. .Az újítók a leg­utóbbi hónapokban 48 Javaslatot nyújtottak be, melyek közül 31-et meg is valósítottak s ez több mint 1600 000 korona megtakarítást ho­zott. A legjobb újítási javaslatot Vik­tor Mikeš elvtárs dolgozta ki. E Ja­vaslat megvalósításával évente 1315 000 koronával lesz nagyobb az az összeg, amely pénzben fejezi ki csupán egy gyártmány előállított mennyiségének azt értékét. • Mária Lipovská elvtársnő újítási Javaslata az arcvízek csomagolásának ésszerű­sítésére irányul és évente több mint 24 000 korona megtakarítást jelent, íme csak néhány, de minden szónál ékesebb példa... Mindegyik a fta­talok öntudatos törekvéseinek ered­ményeit bizonyítja... ^zek a szép és örvendetes ered­mények arra kötelezik a Bra­tislava— Rača Kozmetika n. v. dolgo­zóit, hogy az eddiginél még bátrab­ban, még következetesebben haladja­nak a már megkezdett úton. —Jk. Új szárítóberendezések a komlótermő vidéke én (ČTK) — Louny közelében, Ro­Covban új típusú szalagos, több­rendeltetésű szárítóberendezést próbálnak ki az idei termésű komló szárítására. A Nové Mes­to nad Vóhom-1 légitechnikai üzemben gyártott új típusú szá­rítóberendezés egyaránt kiválóan alkalmas a gabona, a lucerna és a burgonya szárítására. A jövő évben csaknem 40 ilyen szárító­berendezés lesz üzemben hazánk komlótermfi vidékein. E z 0} SZÖ 3 * 1981. szeptember 5.

Next

/
Thumbnails
Contents