Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-09 / 251. szám, szombat

Tizenhét év örömteljes mérlege A bolgár n'p a felszabadulás évfordulóját ünnepli B á Jár szeptember 9-e őszi nap, Bulgária számára 1944-ben tavaszt jelentett — a szabadság és az új élet tavaszát. Tizenhét évvel ezelőtt a Hazafias Arcvonal köré tömörült bolgár nép a kommunista párt vezetésével fel kelt lelgázói ellen és a testvéri szov jet hadsereg oldalán örökre lerázta magáról a fasizmus és kapitalizmus Igáját. 1944. szeptember 9-én meg­döntötte a hazaáruló Hitler-barát kormányt és saját kezébe vette sorsa irányítását. Tizenhét év tör­ténelmi viszonylat- • ban nem hosszú idő. Annál fénye­sebbek az eredmé­nyek, amelyeket a bolgár nép a fel­szabadulás óta el­ért. Az egykor minden tekintetben elmaradott ország páratlan gazdasági fejlődésnek Indult. A munkáshatalom ével alatt fejlett mezőgazdaságú ipari országgá vált. Bulgáriában az ipari össztermelés 1939-hez hasonlít­va 12-szeresére emelkedett. 1980­ban 253 ezer ton­na acélt, 193 ezer tonna hengerelt árut s körülbelül 200 ezer tonna öntvényt és vasöntvényt gyártott. Az ólomgyánásban világviszonylatban a 13. helyen, a cingyártásban pedig a 18. helyen áll. 1960-ban Bulgáriában 17 és félszer annyi vlllamosenergtát gyártottak, mint 1939-ben. A már létező nagy Ipari kombi­nátokon kívül a negyedik ötéves terv keretében újabb ipari őrlásüzemek építését fejezik be. Ilyenek például a kremlkovcei kohókomblnát, a Ma­rica-Východ-1 erőmű, a burgasi olaj­finomító, a bukovcei cellulóze- és pa­pírkombinát, a plovgyivi ólom- és cinkfeldolgozó üzem és mások. A mezőgazdaság terén Bulgária volt az első népi demokratikus ország, amelyben befejeződött a szövetkeze­tesítés. A földművesek jelenleg 946 nagy szövetkezetben tömörültek és bevezették a korszerű gépesítést. Nagy gondot fordítanak öntöző­rendszerek építésére, melyek lehető­vé teszik majd kétmillió hektár ter­mőföld öntözését 1965 végéig. Az ál­lattenyésztést ls tudományos alapra állították, és a termelékenység egy­re növekszik. örvendetes jelenség, hogy a fia­talság ls a falu felé veszi útját és derekasan kiveszi részét a mezőgaz­dasági munkából, különösen a komp lex gépesítés szakaszán. Az ipar és a mezőgazdaság fejlő' désével szorosan összefügg a külke­reskedelem ls Bulgária 71 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolato­kat. A legélénkebb az árucsere a Szovjetunióval, az NDK-val és Cseh­szlovákiával. A szocialista tábor or­szágain kívül a nyugati államokkal és az utóbbi időben a Közel-Kelettel és Afrikával ls kereskedik, ahová fő­ként gépeket, gépi berendezéseket, textilneműeket és közszükségleti cik­VÄRNA KIKÖTŐJE EGYIKE A LEGNAGYOBBAKNAK A FEKETE-TENGER PARTJÁN. A LEGNAGYOBB FEJLŐ­DÉSNEK A FELSZABADULÁS UTÁN INDULT. (CTK — Mevald K. felvétele) keket szállít. Kubában 14 gyárat, töb­bek között transzformátorokat elő­állltó üzemet, vlllanyerőművet és más objektumokat épít. A termelés fellendülése folytán egyre emelkedik a bolgár nép életszínvonala. A legutóbbi ár­leszállítás óta a lakosság bevétele közvetve 7 milliárd levával emelke dett. A reálbérek 18 százalékkal ma­gasabbak. Az emelkedő életszínvonal visszatükröződik az egészségügy lé­nyeges javulásában is: Európában csupán két országban alacsonyabb az elhalálozási arányszám, mint Bul­gáriában. Gyors ütemű haladás ész­lelhető a kultúrában és közművelő­désben ls. Szélesen kitárultak az Is­kolák kapui a munkás- és paraszt­gyermekek előtt. A tízezer lakosra eső diákok számában Bulgária a vi­lágon a negyedik helyet foglalja el. Könyvek, újságok és folyóiratok ki­adásában, mozik és színházak láto­gatásában Bulgária a világ élenjáró államai közé tartozik. A bolgár nép a békés szocialista építés közepette ünnepli szabadsá­gának 17. évfordulóját. Szoros együtt­működésben a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szilárdan foglalja el helyét a béketáborban. Ezt bizonyította legutóbbi állásfogla­lása is a Németországgal kötendő békeszerződés kérdésében. Tántorít­hatatlanul halad tovább a szocialista építés útján a még szebb és boldo­gabb jövő (elé. B. E. Joao Goulart elnöki hivatalába lépett Tárgyalnak az új brazil kormány megalakításáról Brasília (CTK) — Brazília nemzet­gyűlése mindkét házénak szeptember 7-iki együttes ülésén Joao Goulart le­tette az esküt az alkotmányra és alá­írta azt az okmányt, amellyel köte­lezi magét az alkotmány tiszteletben­tartására. Ezzel Brazília elnökévé vált. A nemzetgyűlés épülete előtt a ka­tonai rendőrség ős légi haderő egy­ségei felvonultak az új elnök előtt. Joao Goulart az első brazíliai el­nök, akinek hatásköre a kongresszus által jóváhagyott ú] parlamen'.l rendszer szerint részben megoszlik,, mert egyes ügyek intézését a minisz­terelnök hatáskörébe utalták. Braslliában, az ország fővárosában megkezdődtek a tárgyaiésok az új kor­mány megalakításáról. A szociáldemok­rata párt parlamenti csoportja Tancredo Nevest Javasolta a miniszterelnöki tiszt­ségre, aki megkezdte előzetes tanács­kozásait az új kormány megalakításá­ról. Neves igazságtlgymlniszter volt. Vargas elnök Idejében és Kubltschek el­nök kormánya idején Brazília Nemzeti Bankjának igazgatói állását töltötte be. A megbízott miniszterelnököt „a hagyo­mányos liberális politikai iskola" kép­viselőjének és Kubltschek volt elnök bizalmas barátjának tekintik. A nyugati hírügynökségek Jelentése szerint csaknem bizonyosra várható, hogy Alfonso Arinos de Mello Franco, aki a lemondott Quadros elnök kormá­nyában a külügyminiszteri tárcát töltöt­te (je, továbbra ls helyén marad. Goulart elnököt, szeptember 9-én ik­tatják be. Ugyanakkor az új kormány tagjait bemutatták a kongresszusban. A DEMOKRATIKUS Berlin városi bíró­sága három huligánt — Hans Marbsot, Langet és Bodo Hoppét — tíz, illetve öt és két évi börtönbüntetésre ítélte, mivel felforgató és államellenes tény­kedést fejtettek • ki és veszélyeztették a közlekedés, valamint az utazóközön­ség biztonságát. (CTK) SPANYOLORSZÁGBAN Franco rendőr­sége tömegesen tartóztatja le a baszk lakosokat. Különösen a „Baszk Ifjú­ság" csoportjának tagjaira vadászik, akiket szabotázzsal vádolnak. (CTK) £SZAK-RHOD£SlABA\ csupán augusz­tus havában 1400 személyt tartóztattak le, akik ellenzik a fajvédő alkotmányt. Világszerte követelik: Németországgal meg kell kötni a békeszerződést • BUKAREST. A Békevédők Romá­niai Bizottsága plenáris ülésén meg­tárgyalták a nemzetközi helyzet prob­lémán és egyhangúlag deklarációt fogadtak el, amely kifejezi a Romén Népköztársaság békés külpolitikájá­nak teljes támogatását. A deklaráció a többi között kiemeli, hogy Románia népe teljesen szolidáris a Német De­mokratikus Köztársasággal, a munká­sok és a parasztok első német álla­mával, s követeli a békeszerződés mielőbbi megkötését. • LIPCSE. A lipcsei nemzetközi ta­lálkozón több mint 20 ország szakszer­vezeti képviselői állást foglaltak a né­met békeszerződés megkötése és a nyu­gat-berlini probléma békés rendezé­se mellett. A Szovjetunió, Nigéria, Japán, Olaszország, Mali, Ceylon, az USA ős más államok képviselői vita­felszólalásukban kijelentették, hogy a békeszerződés megkötése nemcsak nőmet probléma, hanem az egész nemzetközi munkásosztály kérdése. A találkozó részvevői határozatot fogadtak el, amely hangsúlyozza a német békeszerződés megkötésének, a nyugat-berlini kérdés békés megol­dásának, valamint az általános és teljes leszerelés megvalósításának szükségességét. • KOPPENHÁGA. Dánia Kommunis­ta Pártja KB Politikai Irodája felszó­lította Dánia kormányát a békeszer­ződés megkötésére Németországgal. A Politikai Iroda egyúttal kipellen­gérezte a vezető dán körök felelős­ségét a német militarizmus agresz­szív politikájáért és kifejezte azt a követelményt, hogy Dánia szüntesse be az együttműködést Nyugat-Német­országgal. • LONDON. A Tribúne és a New Statesman angol munkáspárti heti­lapok állást foglalnak a német prob­léma és a nyugat-berlini kérdés ren­dezése mellett. A Tribúne vélemé­nye szerint a Szovjetunió aggodal­mai a nyugatnémet revansizmus fel­újításával kapcsolatban teljesen jogo­sak. A New Statesman felszólítja Nyugatot, Ismerje el a Német De­mokratikus Köztársaságot, vessen véget a nyugat-berlini felforgató és propaganda tevékenységnek és sza­vatolja, hogy a nyugatnémet Bun­deswehr ne jusson atomfegyverek­hez. IIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII A PLOVGYIVI 0LOM- ES CINKFELD OLGOZ0 ÜZEM EPlTKEZESE. Még határozottabban kell har­colnunk a békéért, az általános és teljes leszerelésért — ezt a következ­tetést vonta le a Szovjetunió atom­fegyverkísérleteinek felújításáról szó­ló hírből Joslkava ötven éves hiro­simai lakos, aki az első atombomba felrobbanásakor súlyos sérüléseket szenvedett. Ezt a következtetést von­ták le a józanul gondolkodó emberek milliói az egész világon Japántól Ku­báig, Afrikától az Északi-sarkkörig. A nyugati hatalmak által a végsőkig kiélezett nemzetközi helyzet, az ál­landó fegyvercsörtetés, a német re­vansisták támogatása, az agresszív NSZK rakétákkal való felfegyverzése, a háborúval való közvetlen fenyegetés láttán mindenki, aki tudja, mit je­lenthet egy újabb háború, helyesnek és szükségesnek találta a Szovjetunió lépését, a NATO országai fővárosai­ban levő forró fejek lehűtését. A múlt héten a világ minden tájá­ról érkeztek jelentések arról, hogy a Szovjetunió e komoly lépése felrázta az embereket, a világ békéje iránti felelősségük tudatára ébresztette őket. A fegyvercsörtető nyugati nagy­hatalmak vezetői észrevehették, hogy a népek béke-követelése egyre hatá­rozottabb és ez nem jó jel számuk­ra. Imperialista érdekeik megvédésére népámttó, félrevezető nyilatkozattal hozakodtak elő, s az „emberiség jó­akarói" színében igyekeztek magu­kat feltüntetni. Kennedy és Macmil­lan múlt heti felhívása a Szovjetunió­hoz, hogy kössenek egyezményt a légkörben végzett nukleáris robban­tások betiltására, igen átlátszó de­magógia volt. A múlt hét eseményei, s magának Kennedynek tettei is meg mutatták, lényegében mit akart. Az említett nyilatkozatban négy napi fia táridőt szabtak a szovjet válaszra, de már kőt nap múlva Kennedy ni vatalos utasítást adott az atomfegy verkísérletek felújítására. Igazán a nagyvilágban csak erre az utasításra volt szükség — az USA-ban már tavasz óta foly­tak a robbantások előkészületei, min­den készen állt, csak a gombot kel­lett megnyomni. A szovjet kísérletek felújítása okainak kiküszöböléséről, a provokációk, a háborúval való fe­nyegetés megszüntetéséről a Kenne­dy-Macmtllan nyilatkozatban szó sem volt. Ezt ők egyszerűen nem veszik tudomásul. Tudomásul veszik ezt azonban a világ békeszerető népei, amelyek át­látnak a szitán, s nem hagyják félre­vezetni magukat. Átlátták ezt a bel­grádi értekezlet résztvevői is, 25 or­szág vezetői sok millió ember képvi­selői. Mennyire helyes álláspontot foglaltak ql a belgrádi értekezleten a tömbökön kívül álló országok, azt a legjobban a Nyugat reagálásán mérhetjük le. Von Brentano nyugat­német külügyminiszter egyenesen az­zal fenyegetőzött, hogy megszünteti a gazdasági együttműködést azokkal az országokkal, amelyek a gyakor­latban ls alkalmazni fogják a belgrá­di konferencia határozatait. Elővette a Hallsteln-doktrínát, amely szerint „csak Nyugat-Németország létezik" és teljesen a fasiszta fajelmélet szel­lemében kijelentette: „Sok fiatal nemzet még nem elég érett arra, hogy az ENSZ-alapokmány értelmé­ben cselekedjék." Durva kirohaná­iokat intéz a belgrádi értekezlet részvevői ellen az amerikai sajtó is. A Chicago Tribúne például „rövidlátó opportunistáknak", „erkölcsi elvek nélküli csoportnak" nevezi őket. A belgrádi értekezlet deklarációja az Imperialisták elevenébe vágott. Elítélte az imperializmust, s kimond­ta róla, hogy a világ, minden részén akadályozza a békés együttélést. A deklaráció a XV. ENSZ-közgyűlésen elfogadott szovjet leszerelési javas­latot teljes egészében helyesli és tá­mozgatja, s elveti a Nyugat által kö­vetelt „fegyverkezés feletti ellenőr­zést". A belgrádi értekezlet a német kérdésben is olyan álláspontot foglalt el, miszerint nyilvánvaló, hogy két né­met állam létezik és a német kér­dés megoldása csupán e tény elis­merése alapján közelíthető meg. Igen komoly eredménye a belgrádi értekezletnek, hogy egyértelműen ál­lást foglalt az Idegen területen levő katonai támaszpontok ellen. A záró­nyilatkozat név szerint is megemlíti a Kuba területén levő amerikai gu­antanamól támaszpontot és megálla­pítja: „Kubának azt a jogát, hogy sza­badon válassza meg társadalmi rend­szerét, respektálni kell." A belgrádi konferencia tehát olyan módszerek és intézkedések mellett foglalt állást, amilyenekért kezdettől fogva a Szovjetunió harcol a nem­zetközi kapcsolatok terén. Azért van ez így, mert az, amiért a Szovjetunió és a szocialista tábor a nemzetközi porondon harcol, a béke és a békés együttélés szempontjából az egyetlen logikus és szükséges út, amelyen az emberiségnek haladnia kell. A belgrádi értekezlet megerősítette, hogy haladás észlelhető a világ bé­kééről nézeteinek közeledésében. Büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy e békeerők élcsapatát a szocia­lista tábor országai képezik, amely­nek eszméi oly hatalmas hatással vannak a világ népeire. A Jelen Idő­szakban arra van szükség, hogy a minden békeszerető népet és országot egyesítő cél érdekében létrejött egy­ség közös, hatalmas akcióvá bonta­kozzék kl a békeharc minden front­ján. Lehetetlen azonban nem meg­látnunk a múlt hét eseményei kö­zepette azokat a Jelenségeket, ame­lyek az Imperialista erők háborús ké­szülődését bizonyítják. A mér említett amerikai atomfegyverklsérletek fel­újításán kívül átterjedt a háborús hisztéria pl. Kanadába ls, ahol nö­velik a fegyveres erők létszámát. Az USA ejtőernyős egységeket helyez át Európába, Norstad tábornok Adenau­erral a Bundeswehr megerősítéséről tárgyalt, az NSZK-ban meghosszabbít­ják a katonai szolgálatot. Provokációs hadgyakorlatokat rendeznek az im­perialista katonai tömbök országai­ban. A legjelentősebb esemény ebben a vonatkozásban talán az, hogy Nyu­gat-Németországnak lehetővé tetíék a rakéták gyártását. Ez nem más, mint a párizsi egyezmények érvény­telenítése. A párizsi egyezmény sze­rint ugyanis az NSZK-nak nem volt szabad atom- és rakétafegyvereket gyártani. Az atomfegyvergyártási ti­lalmat úgy kerülik meg, hogy kész atomfegyverekkel látják el a Bundes­wehr NATO-egysígeit, a rakéták kér­désében azonban egyszerűen felrúg­ták az egyezményt. Kinek a kezébe adják a nyugati ha­talmak a rakétákat? Adenauer kormá­nyénak céljait felesleges lenne ezen a helyen részletesen elemezni. Egy múlt héten történt igen jellemző eset azonban minden eddiginél találóbban mutatja be, kik ülnek az NSZK kor­mányrúdjánál. A bonni Parlamenta­rlsch-Polltíscher Pressedtenst jegyezte fel a következő esetet: Schwarz bon­ni mezőgazdasági miniszter a wür­tembergi Tettnangban tartott válasz­tási beszédét szó szerint a következő szavakkal fejezte be: „...és ezek után, hölgyeim és uraim, adják sza­vazatukat régóta bevált szövetségi klncellárunkra: Hitler Adolfra..." Igy van az, ha egy miniszter elszól­ja magát... Az európai problémáktól távol eső brazíliai válság csak látszólag távoli. Hiszen a válságot Itt is az imperialista erők váltották kl, ame­lyek — a legutóbbi adatok szerint — meggyilkolással fenyegették Quad­ros brazillal elnököt, ha nem mond le. Az Imperialistáknak, mindenekelőtt az USA vezető köreinek nem tetszett, hogy Quadros független külpolitikát akar folytatni. Az imperialista beavat­kozás a polgárháború szélére sodorta Brazíliát. Most, Goulart új elnök hi­vatalba lépése után a helyzet, lassan konszolidálódik, a puccsista minisz­terek lemondtak. A nagygyorsan megváltoztatott alkotmány eredeti formájába való visszaállításáért azon­ban tovább folynak országszerte a tüntetések. A nép ugyanis elvárja, hogy az új elnök Quadros független külpolitikáját folytassa, s a nemzet megszabaduljon az ország fejlődését gátló amerikai befolyástól. A nép Brazíliában is éppúgy, mint másutt, jól látja, hogy saját kárára van, ha országa az imperialista hatalmak uszályába kerül. V. G. ÜJ 3ZÖ 4 * 1981 szeptember 9.

Next

/
Thumbnails
Contents