Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-09 / 251. szám, szombat

Üdvözlő' távirat a Bolgár Népköztársaság államünnepe alkalmából TODOR ZSIVKOV elvtárs, a BKP KB első titkára, ANTON JUGOV elvtárs, BNK minisztertanácsának el­nöke, DIMITROV GANEV elvtárs, a BNK Nemzetgyűlése el­nökségének elnöke Szófia Drága Elvtársak! A Bolgár Népköztársaság államünnepe — Bulgária szovjet hadsereg által történt felszabadításának 17. évfordulója — alkalmából a CSKP KB, Cseh­szlovákia kormánya és dolgozó népe, valamint saját nevemben is a leg­szívélyesebb jókívánságaimat és elvtársi üdvözleteinket küldjük a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a BNK Minisztertanácsának, a BNK Nemzetgyűlése elnökségének s általuk a testvéri bolgár népnek. A csehszlovák nép örömteli figyelemmel kíséri a Bolgár Népköztársaság fejlődését és azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista társadalom építésében a bolgár nép évről évre elér. Ezen eredményekkel járul liozzá a bolgár nép az egész szocialista tábor erejének és tekintélyének meg­szilárdításához. Örömünkre szolgál, hogy az országaink közötti együttműködés, amely a Szovjetunió és a többi szocialista állam iránti közös barátságunkon alap­szik, állandóan fejlődik s mindkét ország népének érdekeit szolgálja. A külpolitikai és a békeharc kérdéseinek megoldásánál is a proletár nemzetköziség elvein és a lenini békés együttélés politikájának érvénye­sítésén alapszik együttműködésünk. Meggyőződésünk, hogy minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy — a kom­munista és munkáspártok múlt év novemberében Moszkvában megtartott értekezletén elfogadott elvekből kiindulva — kölcsönös kapcsolatainkat és az országaink közötti barátságot továbbra is sokrétűen elmélyítsük. Drága elvtársak, Önöknek s önök által Bulgária egész népének további új sikereket kívánunk szőcialista országuk építésében és a világbéke meg­őrzéséért vívott harcban. ANTONÍN NOVOTNÝ, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, VILIAM ŠIROKÝ, a csehszlovák kormány elnöke KUBA SI, YANKEE NO! Az Űj Szó számára írta: GUSTA FUCÍKOVÁ J úlius közepén kedves látoga­tót kaptam. Marecková elvtársnö keresett fel, aki Frunze­ben él, a Kirgiz SZSZK fővárosá­ban. A frunzei elvtársak üdvözletét adta át, amikor hirtelen csengetett a telefon. Felvettem a kagylót, lá­nyos hang szólalt meg benne: „Fu­Cíková elvtársnö, nem akarna Ku­bára menni?" Nem akartam hinni a fülemnek, jól hallottam? Tessék? — kérdeztem újból. Az a női hang a vonal túlsó végéről meg elismé­telte azt, amit előbb mondott. Nagy megtiszteltetésnek venném, ha me­hetnék — válaszoltam izgatottan. Annyira meglepetésszerűen, várat­lanul ért, hogy szinte hihetetlen­nek tűnt. Meghívást kaptam a kubai államünnepre, július 26. megünnep­lésére. Nem is telt el sok idő, s a többi csehszlovák küldött társaságában beszállhattam a Cubana légiforgal­mi társaság repülőgépébe. Most már el kellett hinnem, hogy Kubába utazom, abba az országba, amely­ről két éve világszerte írnak és beszélnek. Abba az országba, me­lyet az egyik oldalon az egyszerű emberek leghőbb szeretetével sze retnek, a másikon pedig a kap talisták legádázabb gyűlöletével gyűlölnek. Szeretik azért, mert ez az ország, mely tízezer négyzetkilo­méterrel kisebb a mi hazánknál, volt olyan bátor és Amerikában el­sőként rázta le testéről a nép nyúzókat, akik meggazdagodtak a kubai nép kincseiből, akik a szó szoros értelmében szívták a nép vé­rét és testestül-lelkestül eladták magukat az amerikai imperialisták­nak. J ártam ebben a gyönyörű or­szágban, ahol örökké süt a nap, ahol a föld évente háromszor­négyszer is terem. Pedig Kuba ed­dig olyan terményeket is behoza­tott az USA-ból, melyeket otthon is termeszthettek volna, például pa­radicsomot, hagymát, rizst, gyapo­tot. jártam ebben az országban, melynek partjait mindenfelöl halbg tenger mossa, pedig azelőtt Japán­ból hozattak szardíniát. Az imperialisták csak a cukor­nád termesztését engedélyezték Ku­bának. A föld egyébként parlagon hevert. A forradalmi kormány imperialis­ta örökségül éhínséget, betegsége­ket, 600 ezer munkanélkülit és 1 250 000 írástudatlant vett át. A la­kosság egyötödét. A forradalmi kor­mány államosította a nagybirtoko­sok földjét, az elenyésző ipart, azo­kat a városi házakat, melyeknek tulajdonosai nem öt, tíz házat, ha­nem egész lakónegyedeket és tobb száz lakást birtokoltak. A forradalmi kormány 3—4 szo­bás, fürdőszabás berendezétt laká­sokat épít a föl'dmüvescsaládoknak. Lakóik felette boldogok. Magukkal hozták szerény berendezésüket, de sehol sem hiányzik Fidél Castro fényképe, még ha újságkivágás is. A z amerikai imperialisták nagy veszélyt látnak a kubai forradalmi kormány tevékenységé ben, mert példája nagyon ragad azokra a milliókra, akik máig is nyomorognak Dél-Amerikában; ezek R 6 a kubai szocialista forradalomban fogják látni példaképüket. Ezért az USA mindenképpen igyekszik gaz­daságilag és politikailag veszélyez­tetni Kubát. Am hiába. A legutóbbi amerikai partraszállást is 72 óra alatt felszámolták. A sebesült kubai harcosok nem akarták elhagyni a frontot. A kubai nők éjjel-nappal a sebesültek mellett ültek a kór­házakban. Gyakran előfordult, hogy a város­ban megszólítottak minket: „Ruszo? Cseko?" Ma minden kubai tudja, hogy Kuba védői nem verhették volna vissza az amerikai inváziót, ha Hruscsov elvtárs nem teszi meg azt a történelmi bejelentést, hogy a Szovjetunió megsegíti Kubát. Ezért olyan nagy a rokonszenv a Szovjetunió iránt. A kubaiak felis­merték, hogy a kommunisták és az egész szocialista tábor igazi bará­taik. Akkortájt kapott szájra az az egyszerű dal Kubában, hogy az ame­rikaiak meglopnak minkét, az oro­szok adnak nekünk. észt vettem a milliós felvo­nuláson a havannai Forra­dalom téren, ahol Dorticos elnök kitüntette Jurij Gagarint. Gagarin beszéde közben ujjongtak a ku­baiak. Minden mondata után mil­liók tapsvihara zengett fel a téren. Azután következett a további szó­nok — Fidél Castro. Szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadták. Fidél, Fidél, Fidél... Alig hagyták szó­hoz jutni. Elöször megkopogtatta a mikrofont,- hogy működik-e, azután végig Jártatta tekintetét a nagy tömegen. Nem tetszett neki, hogy még mindig nagy az űr az emelvény és az összegyűlt tömeg között. A milicionárusok kénytelenek ' vol­tak átengedni az embereket, akik közvetlen közelről körülvették az emelvényt. Fidél Castro élesen és nyíltan be­szélt az imperialisták ellen. Elmon­dotta, hogy egységes politikai párt szervezését készíti elő Kubán. Ezt le is szavaztatta a milliós tömeg­gel. Egy sem volt ellene. Azután elmondta, hogy Kuba egy éven belül felszámolja az írástudatlanságot. Kubában akkor már 90 ezren taní­tották az írástudatlanokat. Fidél megkérdezte: Kinek a családtagjai segítenek tanítani? Ezrek emelték fel a kezüket. Fidél Castro 4 órán át beszélt. Az ember észre sem vet­te az idő múlását. Castro beszéde annyira lázba hozta a dél-amerikai küldötteket, hogy elkezdtek táncol­ni az emelvényen. Megfogták egy­más kezét és táncléptekkel fellép­tek a főpadokon a legmagasabb emelvényre, amelyen Castro, Dorti­cos és Gagarin állott. Levegőbe ha­jigálták széleskarimájú szalmaka­lapjaikat. Ilyen közbekiáltások hal­latszottak : Fidél, Peru veled van! Argentína veled van 1... Az embe­rek kubai zászlókat lengettek az emelvény alatt és órákon át bírták az álldogálást. F eledhetetlen élmény volt a Kubai Köztársaság vezetői­nek és Kuba népének megismerése. Szivem mélyéből hálás vagyok ezért az alkalomért a kubai népnek. Venceremos, drága kubai bará­taim 1 Győzünk! Kuba si, yankee no! A békés rendezés nem halogatható, a népek sohasem bocsátanék meg a halogatást A szovjet-indiai barátság moszkvai manifesztációja Moszkva (ČTK) — Pénteken a nagy Kreml palotában szovjet-indiai baráti nagygyűlést rendeztek. A moszkvai dolgozók képviselői lelkesen fogadták a szovjet vezetőket Hruscsov elvtárssal az élen és Nehru ir.diai miniszterelnököt, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. A nagygyűlést Nyikolaj Digaj, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg és melegen üdvözölte az indiai ven­déget. „Őszintén örülünk moszkvai látogatásának. A béke rettenthetet­len harcosát és a szovjet nép barátját üdvözöljük önben" — mondotta. Ezután Nyikolaj Cicin, a szovjet-indiai kulturális kapcsolatok tár­saságának. elnöke mondott üdvözlő beszédet. A moszkvai közélet kétezer képviselője lelkesen ünnepelte Nehrut. Ezután lelkes taps közepette Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szólalt fel. A szovjet-indiai barátság manifesztációját a moszkvai televízió és rádiő Is közvetítette. Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov szovjet kormányfő kije­lentette, hogy az Indiai miniszter­elnök látogatása jelentős szerepet játszik a szovjet-indiai barátság to­vábbi szilárdításában. Mostani látogatása a szovjet or­szágban olyan időre esik, amikor na­gyon komplikált lett a nemzetközi helyzet, és az embereket mindenütt az új világháború veszélyének szem­betűnő fokozódása aggasztja — ] mondotta Hruscsov elvtárs Nehruhoz fordulva. Hruscsov hangoztatta, hogy a leg­agresszívabb imperialista erők, me­lyek készek termonukleáris háború­ba sodorni a világot, a német bé­keszerződés megkötésének kérdésé­ben találtak ürügyet a helyzet ki­élezésére. Hruscsov kifejtette a német kér­désre vonatkozó szovjet javaslatok célját: a német békeszerződés meg­kötésével el kell oltani azt a lap­pangó tüzet, amely a második világ­háború ntán Európa közepén meg­maradt, le kell rögzíteni jogilag a fennálló német határokat, gátat kell vetni a Nyugat-Németországban fe­jüket újra felütő militaristák és re­vansisták veszélyes kalandjainak. Hruscsov kijelentette, hogy a két német köztársaság felvétele az ENSZ­be nagyon kedvező volna a békére. A jelenleg fennálló mindkét né­met államot tehát fel kell venni az ENSZ-be. Már megérett rá az idő — jelentette ki Hruscsov elvtárs. A szovjet kormányfő a továbbiak­ban elmondotta, hogy a nyugati ha­talmak vezető körei még mir.dig nem akarnak a józan észre hallgatni és megoldani a német kérdést. A nyu­gati hatalmak a háborús előkészü­letek fokozásával és újabb fenyege­tésekkel válaszolnak a .német béke­szerződés megkötésére tett szovjet javaslatokra. A szovjet kormányfő rámutatott: Nyugaton sokat beszélnek arről, N. Sz, Hruscsov és Nehru tárgyalásai Moszkva (CTK) — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szeptember 8-án folytatta tárgyalásait D. Nehru indiai miniszterelnökkel. Meg­beszélték a nemzetközi helyzet Időszerű problémáit, valamint a Szovjetunió és India közötti együttműködés további ki­bővítésének és megerősítésének kérdé­seit. A tanácskozáson részt vett AlekszeJ Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, Andrej Gro­miko szovjet külügyminiszter és más hivatalos személyiségek. * » » Dzsavaharlal Nehru, India miniszter­elnöke pénteken délelőtt megtekintette a Szovjetunió népgazdasága sikereinek kiállítását. Az indiai vendég a kiállítás megte­kintése után a látogatók könyvébe be­jegyezte, hogy a kiállítás a Szovjetunió nemzetei nagy Ipari mezőgazdasági és tudományos .sikereinek figyelemre mél­tó szemléje. A NIGER KÖZTÁRSASÁG kormánykül­döttsége és a lengyel kormány képvise­lői közt lefolyt háromnapos tárgyalá­sok bevégeztével a két léi közös gaz­dasági együttműködésről szóló nyilat­kozatot adott ki. {CTK J A ROMÁN párt- és kormányküldött­ség, mely baráti látogatáson Magyar­országon időzött, pénteken visszatért hazájába. (CTK) A HITLERI támadás 22. évfordulója alkalmából Chelm lengyel városban há­borúellenes gyűlést tartottak. (CTK) STIKKER, a NATO főtitkára .hivatalos kanadai látogatása előtt Washingtonban Dean Rusk államtitkárral, valamint az USA diplomáciai és katonai képviselői­vel találkozik. (CTK) QUADROS volt brazil elnök a Prensa Latina hírügynökség jelentése szerint a Kanári-szigetek Las Palmas kikötőjébe érkezett. (CTK) hogy tárgyalni kell. Kennedy ameri­kai elnök is ilyen szellemben nyi­latkozott augusztus 30-1 sajtóértekez­letén. „Ha ez a nyugati hatalmak őszinte törekvését tükrözi, ha tény­leg készek a konkrét tárgyalásra, akkor ezt a szovjet kormány öröm­mel fogadja" — jelentette ki Hrus­csov elvtárs. Olyan komoly konkrét tárgyalás hívei vagyunk, amely a német béke­szerződés megkötését eredményezné a múltban a Hitler elleni koalíció­hoz tartozó államok részvételével. Sajnálni fogjuk, ha a nyugati ha­talmak nem írják alá velünk a né­met békeszerződést. Ebben az eset­ben a szerződést óhajtó államok az NDK-val kötik meg a békeszerződést. „Nem halasztható tovább a békés rendezés, a népek nem bocsátják meg a halogatást, — hangoztatta Hruscsov elvtárs. A német békeszerződés megkötése Nyugat-Berlin kérdését is megoldja. Természetesen szó sincs Nyugat-Ber­lin blokádjáról. Nagyon sajnáljuk, hogy a német békeszerződés megkötésére és a nyu­gat-berlini viszonyok rendezésére tett békeszerető javaslataink, melye­ket jő szándékkal és a második világháború maradványainak kikü­szöbölésére irányuló igyekezettel terjesztettünk elő, nemcsak meg nem értést, hanem dührohamokat váltot­tak ki az imperialista körökben. Hruscsov megjegyezte, hogy a há­borús előkészületek különösen az USÁ-ban, majd utána az NSZK-ban, Angliában és Franciaországban öl­töttek nagy arányokat. Hozzáfűzte, hogy az agresszív NATO-tömbhöz tartozó más országokat is rákénysze­rítettek erre. Tekintettel a kialakult viszonyok­ra természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül hazánk és a szocia­lista tábor biztonságának érdekeit — hangoztatta Hruscsov elvtárs. Te­kintettel a Szovjetuniót ért nyílt fenyegetésekre szükségessé vált, hogy megújítsuk nukleáris kísérleteinket. A szovjet kormányfő kijelentette, a2 USA és Anglia kormányának az a javaslata, hogy ne végezzenek lég­kör! nukleáris kísérleteket, nem más, mint propagandafogás a közvélemény megtévesztésére. Az USA elnöke anélkül, hogy megvárta volna a Szov­jetunió válaszát, úgy döntött, hogy az Egyesült Államok nukleáris kí­sérleteket hajt végre. Hruscsov elvtárs magyarázatkép­pen megjegyezte, az USA és Anglia javaslatainak az az értelme, hogy egyoldalú katonai előnyökhöz jus­sanak a Szovjetunióval szemben. A szovjet kormányfő hangoztatta, hogy Franciaország semmiképpen nem korlátozta még az egész NATO-tömb érdekében végzett atomrobbantási kísérleteit. Hruscsov elvtárs újra kiemelte: éppen a világbéke megőrzése, az or­szágok és népek életének megvé­dése érdekében voltunk kénytele­nek megtenni'a szükséges lépéseket, hogy észhez térítsük az agresszív erő­ket ; tudatosítaniuk kell, hogy hábo­rúval nem érik el céljaikat. A szovjet kormányfő hangoztatta, hogy a Szovjetunió a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött általános és tel­jes leszerelést javasolja és kijelen­tette,. hogy ha a nyugati hatalmak vétójog nélkül elfogadják az álta­lános nemzetközi ellenőrzés rendsze­rét úgy, hogy szabadon betekinthes­seknek minden sarokba, minden lyuk­ba, hogy egyetlen ország se gyárt­hasson titokban fegyvert és ne gyűjt­hessen erőt a támadásra, akkor az általános és teljes leszerelés kérdése valamennyi nép érdekében nyer meg­oldást. A nyugati hatalmak azonban nem az általános és teljes leszerelés el­lenőrzésének rendszerét javasolják. Nem akarják a leszerelést és tudják, hogy ha az általános és teljes le­szerelés ellenőrzésének rendszerét javasolnák s mi ezt elfogadnánk, ak­kor már nem volna visszakozás: Az el nem kötelezett államok vezetői néhány nappal ezelőtt véget ért belgrádi értekezletének eredményei azt bizonyítják, hogy egyre többen ismerik fel az aktív békevédelmi lé­pések fontosságát. Az értekezlet tár­gyalásait az emberiség sorsáért való nemeslelkű aggódás, az az igyekezet hatotta át, hogy megvédik a békét, s örökre leszámolnak a gyarmati rendszerrel. Hruscsov kijelentette, hogy ha az USA és a Szovjetunió felvennék a baráti kapcsolatokat, senkinek sem sikerülne bonyodalmakat bevinni a nemzetközi helyzetbe. Egyengetni kell a szovjet-amerikai Jó viszony útját. Ez persze megköveteli a szov­jet-amerikai viszony útjában állő akadályok eltávolítását, az igazi bé­kés együttélést, a kereskedelmi, kul­turális és egyéb kapcsolatok fejlesz­tését elősegítő feltételek megterem­tését. Mi erre törekszünk, a szovjet kor­mány is nagy ez irányú igyekezetet tanúsít — mondotta Hruscsov elv­társ. Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy a szovjet-indiai barátság jelentős szerepet játszik a világbéke bizto­sításában. A szovjet kormány min­dent megtesz a két ország barátsá­gának szilárdítására, amivel népeink javát és a világbéke érdekét szol­gálja. Hruscsov elvtárs beszéde végén kijelentette, hogy a szovjet kormány és a szovjet nép mindent megtesz, hogy egyre jobban szilárduljanak és fejlődjenek a Szovjetunió és India gazdasági, tudományos, műszaki, kul­turális és egyéb kapcsolatai. D. Nehru beszéde Nehru miniszterelnök a Kremlben lefolyt nagygyűlésen hangoztatta, hogy mindig örül, ha a Szovjetunióba látogat, személyesen láthatja a szov­jet nép előrehaladását az új társa­dalom építésében és a tudományok haladását. Nehru megjegyezte, hogy nagyon örül a Szovjetunió vendégeit körülvevő baráti légkörnek. Kijelentette, hogy a legutóbbi láto­gatása őta eltelt hat év alatt a szov­jet nép csodálatos sikereket aratott az űrrepülésben. Moszkva gyarapodott és még szebb lett. Nehru megállapította, hogy ezekben az években kibontakozódon az indiai­szovjet viszony és együttműködés, jelentősen kibővültek a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok. Az indiai diákok százai tanulnak a Szovjetunió­ban, a Szovjetunió segítségével nagy üzemeket építettek és építenek Indiá­ban. „Ä szovjet szakemberek állandó se­gítséget nyújtanak e számunkra rend­kívül fontos munkában és mérhetetlen nül hálásak vagyunk a Szovjetunió kormányának a múltban és a jelen­ben nyújtott segítségért" — jelentet­te ki Nehru. Az indiai miniszterelnök hangoztat­ta, hogy bár országának problémái teljesen lekötik a figyelmét, sohasem téveszti szem elől a nemzetközi hely-» zetet, mely az utóbbi időben bonyo­lulttá vált. A népek békéje létfontos­ságú — hangoztatta Nehru. A Szov­jetunióban még jobban érzi az ember a béke megőrzésének fontosságát, mint bármely más országban. A Szov­jetunió leszerelésre, általános és atomleszerelésre törekszik, hogy egy­szer s mindenkorra véget vessen a háborúknak. „Mi indiaiak mindenkor a béke hívei voltunk és azok is vagyunk. Ha há­ború törne ki, a mi reményeink is füstbe mennének, terveink dugába dőlnének. Felszólítjuk a béke kulcsát kezükben tartó nagyhatalmakat, te­gyenek meg mindent a háború elhá­rítására." Nehru elnök közölte, hogy elhozta Hruscsov szovjet kormányfőnek a tömbökön kívül álló államok belgrádi Értekezletén résztvevők üzenetét. Az üzenet aggódik a béke sorsa miatt. Nehru bejelentette, hogy az érte­kezlet résztvevői az USA elnökéhez is üzenetet intéztek. Ez az üzenet felhívás a tárgyalásra. Meggyőződé­sem — mondotta —, hogy jó eredmé­nyek csak tárgyalással érhetők el. Az indiai kormányfő kijelentette, hogy a mai viszonyok között kizáró­lag a tárgyalás egyengetheti a teljes leszerelés égetően fontos megoldásá­nak útját. „Hiszem és remélem, hogy a Szov­jetunió a jövőben is folytatja béke­törekvését" — hangoztatta Nehru mi­niszterelnök. ÜJ SZÖ 2 * 1961. szeptember 10. I

Next

/
Thumbnails
Contents