Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-08 / 250. szám, péntek

A KŐOLAJ ÉS VEGYIPAR JELENTŐSEGE Kőolaj. E szó hallatára rendszerint fúrótornyok erdeje, csővezetékek hálózata és olajfinomítók képe merül fel az ember képzeletében. Mindezek a képek napjainkban hazánkban is konkrét formát öltenek. Épül a hatalmas kőolajvezeték-rendszer. Egyik végén a fúrótornyok erdejével a Volga mentén, másik végén, helyesebben végein a feldolgozó üzemekkel a szocialista tábor több országában. E gigászi művet joggal illeti tehát meg a „Barátság" elnevezés. Csehszlovákia harmadik gazdasági ötéves terve a vegyipar nagy jelentőségű fejlődésével számol. A vegyészeinek alig van olyan ága, ahol ne lehetne ezzel a fejlődéssel számolni, mégis a kulcspozíciók egyikét éppen a kőolaj vegyi feldolgozása jelenti. Hazánk eddig ismert olajmezői nagyon szegények. Nagy igyekezettel folynak a geológiai kutatások a feltételezett olajtelepek után és nem egészen eredménytelenül. E téren . felbecsülhetetlen a Szovjetunió segítsége, mely Csehszlovákia fejlődő vegyiparának egyik alapját képezi majd. Olajiparunk fejlődése folytán részben lehetővé válik a kő- és barnaszén készletünknek, valamint azok egyes termékeinek gazdaságilag célszerűbb kihasználása. A kőolajból főleg benzint, gázolajat és kenőolajat nyerünk. Napjainkban legalább is ugyanakkora fontosságú a kőolajból előállított vegyipari alapanyagok egész sorozata. A piszkos, fekete olajból a vegyészet gyönyörű plasztikus anyagokat, szintetikus fonalakat és sokféle Iparcikket „varázsol" elő. A modern élet minden területén új anyagok érvényesülnek. A vegyi termelés teszi például lehetővé a gazdasági élet és forgalom átalakítását. Néhány év múlva hazánk vasútvonalain villany- és Diesel-mozdonyok fognak száguldani. Az országot a széles autóutak szürke aszfaltszalagjal fogják átszelni, nem is beszélve légiforgalmunk további kiterjesztéséről. Vessünk tehát rövid, áttekintő bepillantást a kőolaj-feldolgozó vegyipar „bűvös" konyhájába, amely a modern kémia legfejlettebb technológiai ágazatainak egyikét képviseli. A kőolaj útja A kőolaj rendszerint a föld mélyében rejtőzik. Fel kell tehát kutatni, le kell érte fúrni, fel kell hozni a felszínre és csak ezek után kezdődik meg vegyi feldolgozása. A rendszeres olajkutatás rendkívül körülményes feladat, amely igénybe veszi a technika és tudomány legkorszerűbb vívmányait ls. Az olajkutak létesítése — tekintve a néhány ezer méter mély fúrásokat — a modern technika eredményeire épül. A kőolaj keletkezését illetőleg több elméletet dolgoztak már ki a szakemberek. Ma a tudósok legvalószínűbbnek tartják azt az elméletet, mely szerint az olaj a nagyon régi geológiai korszakokban rendkívül hosszú idők folyamán planktonokból keletkezett. Ezek alsóbbrendű élőlények voltak az állat- és növényvilág között. A tengerek vizében éltek és elpusztulásuk után az Iszapban halmozódtak fel, ahol a kőolajképződés kiindulási anyagát képezték. Ezek a szerves anyagok baktériumok hatására és általában biológiai folyamatok révén különféle, valószínűleg vegyi átalakulások után ls szolgáltatják ma mint végterméket a kőolajat. Az olajipar fontos kérdése a tárolás és a feldolgozás helyére való szállítás. A raktározás különféle alakú fémekből, sőt plasztikus anyagokból készült ciszternákban történik. A szállítás legcélszerűbb és leggazdaságosabb módja a csővezetékek hálózata a lelőhely és a kikötő vagy finomító üzem között. A vezetékek hossza néhány ezer km lehet. Például a Szovjetunió kőolajmezőit több mint 4000 km hosszú földalatti csővezeték köti majd öszsze a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, Magyar- és Lengyel Népköztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban épülő olajfeldolgozó üzemekkel. A kőolaj eljutott az olajfinomítók jellegzetes ciszternáiba. A gazdaságos kihasználás szempontjából persze még nagyon sok a tennivaló. A kútból nyert kőolaj még távolról sem Iparcikk. Ez még úgynevezett „nyersolaj", amely feldolgozásra vár. Itt kezdődik a vegyész munkája, aki mai viszonylatban a kőolajat a vegyipar sok ágazatában alapanyagnak, kiindulási bázisnak tekinti. Mielőtt a kőolaj hasznosításáról lenne szó, meg kell említeni annak vegyi összetételét. A nyersolaj a kémiai anyagok nagyon bonyolult keveréke. Fő-alkotórészei a szén és a hidrogén, mégpedig átlagosan 80— 85%-ban a szén és 10—14%-ban a hidrogén. Az egyes kőolajfajták jelentős mennyiségben tartalmaznak még szenet (egészen 8%-ig). A többi elemek csak kis mennyiségben szoktak előfordult. Az olaj nagy szén és hidrogén tartalmából arra lehet következtetni, hogy a kőolaj alapanyagai a szénhidrogének, vagyis a szén és hidrogén vegyületei. Ezeknek a vegyületeknek az olaj összetétele szempontjából főleg három csoportja jelentős: a nyiltláncú „parafínok", a zártláncú „naftének" és az ugyancsak gyűrűs szerkezetű, de egyben kettős kötésű „aromás" szénhidrogének. Fizikai szemszögből a kőolaj gázalakú, csepfolyós és szilárd szénhidrogének keveréke. Az olaj tehát parafínokból, nafténekből és aromátokból álló bonyolult kémiai keverék, amely nemcsak a hajtóanyagok fontos alapanyaga, hanem egyúttal a vegyipar fontos, ha nem is a legfontosabb nyersanyaga. A kőolaj vegyi feldolgozása A kőolajat feldolgozása előtt gondosan megtisztítják a hozzákevert víztől, sóktól és a benne lévő kéntől. A következő lépésben a nyersolajból le kell választani a könnyen oldható gázokat. A kőolajból aránylag kevés vegyületet lehet vegyileg tiszta formában elkülöníteni. Ezek rendszerint a könnyen illó szénhidrogének, de a vegyipar számára éppen ezek a legfontosabbak. Ezek után következik a kőolaj lepárlása, desztillációja. Ezzel a módszerrel választják szét az olaj alkotórészelt. Itt persze a keverék alkatrészeinek nem vegyileg önálló szénhidrogének formájában való szétválasztásáról van szó. Az olajat több frakcióra, vagyis forráspontjukban közelálló vegyületek csoportjaira bontják. A kőolaj ismertebb frakciói a következők: a legalacsonyabb forráspontú a benzin, tovább következnek a ligroin, petróleum, gázolaj, kenőolajok, végül a szurok és az aszfaltanyagok. A desztilláció útján nyert termékek még nem alkalmasak a közvetlen felhasználásra. Az egyes frakciókat vegyileg tisztítják, rafinálják és újból desztillálják. Az egyes olajtermékek rendeltetése különböző. Célszerű megemlíteni, hogy az olajfeldolgozás kezdetf korszakában a petróleum iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, mégpedig világítási célokra. Később a benzin lépett az érdeklődés előterébe. Ma, a turbinamotorok korában Ismét megnőtt a petróleumnak, de most már mint hajtóanyagnak a szerepe.. A gázolaj a Dieselmotor felfedezése után vált keresett cikké. A desztilláció által nem változik a kőolaj vegyi összetétele. Ez úton tehát nem lehet az olajból több benzint kapni, mint amer.nyit eredetileg tartalmazott (átlagosan 10 százalékig) és minőségileg sem lehet megváltoztatni. A fogyasztás részéről viszont éppen a benzin iránt van a legnagyobb kereslet. Ha kizárólag csak ezt a benzínmennyiséget lehetne a kőolajból kitermelni, akkor a kőolajnak legalább a háromszoros mennyiségét kellene feldolgozni. A benzin előállítási költségei ugyancsak felszöknének, ha a melléktermékek iránt nem lenne kellő érdeklődés. Ebből a helyzetből kiutat kellett keresni. Az első megoldást a Diesel-motor felfedezése jelentette. Ezeknél a motoroknál az olajdesztilláció magasabb forráspon' tú frakciói helyettesítik a benzír.t. A második megoldást a vegyészek találták meg. Ezt a kiutat az olaj vegyi feldolgozása jelenti. Az eljárás alapja abban rejlik, hogy a kőolaj magas hőmérsékleten és nyomáson új termékekké alakul át, amelyek eredetileg nem voltak az ola] alkotórészei. Ezzel a módszerrel az olajból az eredeti benzínmennyiségnek a néhányszorosát is ki lehet termelni. A korszerű olajipar a vegyi feldolgozásnak különösen két módját ismeri: a krakkolást és pirolízist. Mindkét eljárásnak az a lényege, hogy az olajat olyan magas hőmérsékleten és nyomáson (400°C-tól 800°C-ig) desztillálják, amelyen a nagyobb molekulájú szénhidrogének szétbomlanak, miközben kisebb molekulák keletkeznek. Ezen az úton a nehéz olajokból benzint lehet nyerni: ez a krakkolás. A pirolízlsnél az olajtemékekből aromás szénhidrogének keletkeznek. A krakkolás termékei tehát a benzin, ligroin, petróleum, esetleg gázok, a pirolízlsnél viszont benzol, toluol, xilol, naftalín és esetleg gázok is keletkeznek. A gáztermékek rendkívül értékesek, mert kiapadhatatlan nyersanyagforrásai a vegyiparnak. Mi a petrokémia? Ma már nemcsak a szakemberek között, de a mindennapi életben is gyakran szóba kerüT a „petrokémia". A vegyészetnek milyen ágazatát is Jelenti ez az elnevezés? A kőolaj vegyi feldolgozásának azt a részét, amely nem a hajtóanyagok gyártására irányul, hanem olyan vegyi nyersanyagokat termel az olajból, de a földgázból is, amelyek a parafínok, olefínok és aromátok csoportjába tartoznak, nevezzük petrokémlának. Egyesek a petrokémiához sorolják ezeknek a vegyületeknek még a további technológiai feldolgozását is. A petrokémia fontosságáról tanúskodik az a körülmény is, hogy ma már egyes iparilag fejlett országokban a szerves kémiai termékeknek csaknem, 50 százalékát a kőolaj és földgáz feldolgozása alapján nyerik. A kőolaj vegyi feldolgozása legnagyobb Jelentőséggel a plasztikus anyagok gyártásánál bír. Az ipari kémiának ez az ága rendkívül rohamosan fejlődik nemcsak világviszonylatban, de hazánkban is. A húszas években ezeket az anyagokat pótanyagoknak nevezték. Szerepük valóban csak más anyagok pótlásából állott. Ma ezeket az anyagokat a „plasztikus anyagok" elnevezés illeti meg. A plasztikus anyagok javarészét olyan úton is elő lehet állítani, hogy a petrokémia is szerephez Jut. A legelterjedtebb plasztikus anyagok közé tartozik a polivinilklorid, melyet acetilénből állítanak elő. Az acetilén az etilén származéka, amely viszont petrokémiai alaptermék. A poliamidok (szilon) nyersanyaga a | múltban a kőszénkátrány volt a benne lévő fenol alapján. Ma a fe- I nol kőolajból is előállítható. Az ak- l rilonitrilek, poliészterek, polistirol, j plexitüveg, szintetikus kaucsukok j szintén előállíthatók a petrokémia | alapanyagaiból. Külön említésre méltók a nagy I jövő felé tekintő plasztikus anyagok, ' mint a polietilén és a polipropilén, amelyek kőolajból, etilén és propilén útján nagyon előnyösen előállíthatók. Ez a technológia csehszlovák viszonylatban is nagyfontosságú. A múltbar. az acélszerkezeteket nitek segítségével kapcsolták össze, később a nitelést kiszorította a hegesztési eljárás és most a ragasztás technikája győzelmeskedik. Ezén a téren | joggal a jövő anyagának lehet tekinteni az epoxidgyantákat, amelyek ; a benzol és propilén közvetítésével szintén a kőolajból nyerhetők. Elhagyva a plasztikus anyagokat még mindig nagy azoknak a tech- , nológiákr.ak a száma, amelyek a petrokémia termékeire várnak, mint . alapanyagokra. Ide tartozik a kor- , rózió ellen védelmet nyújtó filmképző lakkok gyártása, amely a vegy- | ipari gyártásnak csaknem 8 száza- I lékát jelenti. A mezőgazdaság sok 1 segítséget vár a vegyészettől. Elte- | kintve a műtrágya-szükséglettől, min- ! denr.api küzdelmet kell vívni a kár- ! okozókkal, mint a férgek, rovarok, penészek és baktériumok. A múlt- , ban e célra főleg szervetlen anya- j gok készültek, de ma már többr.yi- > re a szerves kémia Jut e téren sze- j rephez. Közismert anyagok például ' a DDT származékok, amelyek kőolajból is előnyösen előállíthathatók. j Pár évtizeddel ezelőtt a háziasszonyok a mosáshoz kizárólag szappant használtak. Korunkban a szappantermékeket kezdik véglegesen kiszorítani a szintétikus mosószerek, amelyek vegyileg szulfonát jellegű anyagok és szintén a petrokémia termékei. A kőolaj és főleg a földgáz vagy az olaj rafinácfójánál felszabaduló gázok rendkívül előnyös energiaforrások is. A fűtési célokra szolgáló gáz önköltségi ára a kőolajból kétszer és a szénből 6,3 szor magasabb, mint a földgáz esetében. Napjainkban Csehszlovákia szerves vegyipara még túlnyomórészt a szénre és a széntermékekre támaszkodik, mint alapanyagokra. De a kőolajban nyújtott szovjet segítség alapjában változtat ezen a helyzeten. A jövőben hazánkban a kőolaj feldolgozásának termékei nemcsak energiában gazdag hajtőanyagok szerepét fogják játszani. Fontos feladathoz jut a petrokémia is a plasztikus anyagok, szintetikus fonalak és sok más fontos iparcikk és fogyasztási cikk gyártásánál. Ez a fejlődési folyamat tovább gyorsítja majd a sokoldalú és szoros együttműködést a szocialista tábor országai között a termelés és kutatás terén. VARGA ISTVÁN, docens A BRNÖI árumintavásár „B" pavilonjában állítja ki a kufími TOS n. v. a programberendezéssel ellátott FRO-B jelzésű fúrógépét. Ez a gép külföldön is kiválóan reprezentálja hazánk iparát. Képünkön J. Lipovsky és J. Jurán szerelők az utolsó simításokat végzik a gépen. g (ján Skála felvétele)' \1 ÚJ szó Otthont kap a kultúra Žiaron J iar a Rimavská Sobota-t járás " egyik legkisebb községe, alig ötven\ házat számlál. A község lakosai mindent megtesznek, hogy a szövetkezett építkezés mellett mielőbb felépítsék korszerű kultúrházukat is. Törekvésükben nagy segítségükre van Grébec Béla, a helyt pártszervezet elnöke és Szirtesek Ferenc HNB titkár, akik brigádmunkák szervezésével meggyorsították az építkezést munkálatokat. Žiar község szorgalmas lakosai fól tudják, hogy a kultúrházat maguknak és gyermekeiknek építik és ezért minden épkézláb ember ktuétel nélkül bekapcsolódott a társadalmi munkába. Sőt azok, akik kezdetben bizalmatlanul fogadták az akciót, később Úgy igyekeztek behozni lemaradásukat, hogy az állandó szombat délutáni és vasárnapi brigádokon kívül az esőzések alatt is, amikor a határban nem lehetett dolgozni, minden felhívás nélkül dolgoztak a kultúrház építésén. A kultúrház, — amelyre államunk ** 130 000 korona segélyt nyújtott, — teljes befejezéséig már nem sok van hátra. Erre a célra még 30 ezer korona pótsegélyt is kaptak žiar község lakosai szocialista államunktól. Példamutató magatartásukkal akarják megköszönni ezt a jótéteményt; a szocialista kultúra ápolásán és fejlesztésén kívül a mezőgazdasági termékek felvásárlása terén is szép eredményeket érnek el. A liariak példája nyomán Otroőok és LevkuSka községek lakosai is élénkebb kultúrtevékenységet fejtenek kt. HORVÁTH ISTVÁN, Otroőok Katonáink írják: JÓ ISKOLA A KATONASÁG KOKRHEL TISZT, politikai vezető eredményes munkát fejt ki és ez meglátszik a CSISZ-szervezet tevékenységén is. Az alakulat minden második tagja tevékeny részt vesz az ifjúsági mozgalom munkájában. A katonák állandó kapcsolatot tartanak fenn a környékbeli egységes földművesszövetkezetekkel. Télen kultúrműsorral szórakoztatják az EFSZ-ek tagjait, kora tavasztól késő őszig pedig aktívan veszik ki részüket a brigádmunkákból. Különösen az aratási, cséplési és betakarítási munkáknál nyújtanak nagy segítséget, hogy minél előbb és szemveszteség nélkül érjenek véget e mezőgazdasági munkák. DE NEMCSAK A SZÖVETKEZETEKNEK, hanem az üzemeknek is nagy segítséget nyújtanak katonáink. így a maroticel konzervgyárnak is segítenek a zöldség és gyümölcs feldolgozásában. A brigádmunkából befolyó pénzjutalmat kulturális célolcra használják fel: magnetofont és televíziós készüléket vásároltak s ezzel teszik szebbé szabad idejüket. Különösen Hnrtil, Nanák és Bittó katonák fejtettek ki jó munkát s ezért mindhárman két-két napi különszabadságot kaptak. AZ EGYSÉG PÁRTSZERVEZETE is szép eredményeket mutat fel. A legutóbbi pártgyűlésen két kiváló sofőrt vettek fel tagjelöltnek. Az egyik Pavel katona. aki első éves szolgálata ellenére már a példás katona-jelvény viselője, a másik újdonsült tagjelölt pedig Trnka elvtárs, aki szintén aktívan részt vesz a szocialista munkaversenyben. Autóját szocialista gondozásba vette és vállalta, hogy leszerelésig baleset nélkül fog vezetni. Nagy árpád, katona. Első napok a hadseregben •J Katonaéletünk első napfait élik alakulataink úfoncat. Hogy kellemessé tegyék szabad idejüket, valamivel mindig foglalatoskodnak. •J Hemžal kapitány egysége például filmelőadásokra jár és vitákat jolyjji tat az egyes filmekről. Lelkesülten nézték végig az újoncok a Magyar ij Néphadsereg Ének- és Táncegyüttesének műsorát. Tervbe vették a brnói nemzetközt árúmintavásár megtekintését, Lednice meglátogatását, •J majd L. Mňačko „A halál neve Engelchen" című könyvének áttanulJi mányozását stb. Nem feledkeznek meg azonban a sportról sem. Már .J az első napokban labdarúgásban mérték össze erejüket a fiatalok, 'm Ezekből láthatjuk, hogy a katonai szolgálat ideje alatt mindenki kedve szerint szórakozhat szabad idejé•J ben. •• J. KOLAJA, főhadnagy Többet tudni... A nemzetvédelmi miniszter levelére mind több alakulat tagjai kapcsolódnak be a hazafias mozgalomba. E mozgalom célja az 1+2 akció, azaz a katonai szolgálat ideje alatt több szakma elsajátítása, s ezáltal több funkcióra való képesítés és a példás lövőkészség. Az 1 + 2 akcióban valamennyi példás katona két gyengébb társát segíti. Ezen a téren a legjobb munkát Navrátil, Bittarovsky, Hanák, Koči, Polák, Vymétal és Bajza katonák érték el, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Maruštnec tiszt alakulata a legjobb eredményt érte el. Ez az alakulat már több mint egy fél éve kapcsolódott be a hazafias mozgalomba. Az eredmény már eddig is igen kecsegtető: két szakasz megszerezte a „példás-szakasz" zászlót, ami azt jelenti, hogy az egység katonái elnyerték a Fučlk-jelvényt és a „Munkára és a haza védelmére mindig kész" Jelvényt. Húsz katona e napokban szerezte meg a második szakmai képesítést. Az alakulat tagjai a legjobb eredményeket érik el nemcsak kiképzésük, hanem politikai felkészültségük terén ls. Az újítómozgalommnak a katonai életben is nagy jelentősége van. Célja kettős: növeli a harci felkészültséget és új javaslatokkai olcsóbbá teszi egyes munkák elvégzését. Šauer tiszt alakulatában szép eredményeket értek el az újítók. Az érdeklődők minden szükséges anyagot megkapnak, modern műhely áll az újítók rendelkezésére. Eddig a Moszkva nevű újítókör 40 javaslatot nyújtott be, melyek 50 000 korona megtakarítást Jelentenek. Ebből az összegből az újítók 10 000 koronát kaptak jutalom címén. Hasonló szép eredményeket érnek el Meszjártk tiszt alakulatéban ls, ahol a CSISZ-szervezet mellett működő újítókör eddigi 16 Javaslatából tizenhármat elfogadtak. A 15—20 000 koronás megtakarításból az újltókör tagjaira is szép jutalom esik. Különös figyelmet érdemel Fary tiszt javaslata a gépkocsi-melegítővel kapcsolatban. Ez a melegítő egyszerre 20 gépkocsit képes melegíteni, 15 C fok hidegben. Az újítást a CSAD is használni tudja majd a gyakorlati életben. Belányi János, katona tJJ SZÖ 5 * 1961. szeptember 13.