Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-04 / 246. szám, hétfő

Szovjet jegyzék az USA kormányához (Folytatfis az 1. oldalról) durva ellentétben állanak a nemzet­közi jog általánosan elismert nor­máival. Az, hogy az USA nem tart fenn normális kapcsolatokat a Né­met Demokratikus Köztársasággal, egyáltalán nem jogosltja fel őt, hogy bármily módon beavatkozzék az NDK belügyeibe. Ha megengednők e tény ellenkezőjének az Indokoltságát, ez est Jelentené, hogy a nemzetközi életben a törvény helyére önkényt, a nemzetközi jogrend helyére zűr­zavart vezetnénk be az államok kö­zötti kapcsolatokban. ; Az NDK kormánya által Nyugat­Berlin határain foganatosított intéz­kedésekkel kapcsolatos mérlegelések az amerikai jegyzékben a régen elavulttá vált megszálláshoz való ra­gaszkodást mutatják, és azt bizo­nyítják, nem hajlandók - szembenézni a reális valósággal. A régi Német­ország nem létezik többé Helyén létrejött a szocialista Német Demok­ratikus Köztársaság és a kapitalista Német Szövetségi Köztársaság. Egy állam reális politikája sem hagyhat­ja figyelem kívül e két szuverén német állam létezését, amelyek nem ma, de nem Is tegnap jöttek létre, hanem már 12 éve fennállnak. Sem­milyen átkozódás — hangoztassák azt Bonnban, vagy más nyugati fő­városban, — e tényt nem törölheti el a világ színéről. © Az USA kormánya n§m tagad­ja jegyzékében, hogy a Német Demokratikus Köztársaság te­rületén át vezető légi folyosókat arra használják fel, hogy az NSZK­ból Nyugat-Berlinbe olyan revansis­tákat, militaristákat, kémeket és di­verzánsokat szállítsanak, akik az NDK és a többi szocialista ország ellen uszítanak. Ugyanakkor azt ál­lítja, hogy a nyugati hatalmaknak a németországi ellenőrző tanács hatá­rozata alapján állítólag „korlátlan joguk van" a Nyugat-Berlinbe törté­nő légi szállításokra — értsük: Ilyen személyek szállítására — hogy „so­hasem állott fenn semmilyen korlá­tozás abban, hogy e légi folyosókat a nyugati hatalmak repülőgépel használhassák". Az ilyen állításokat sem jogilag, sem a tények alapján nem lehet megindokolni. Az ellenőrző tanács dokumentumaiból kitűnik, hogy azo­kat a légi folyosókat, amelyek most Berlin és Németország nyugati meg­szállási övezetei között használato­sak, Ideiglenesen állapították meg, kizárólag az USA, Nagy-Britannia és Franciaország nyugat-berlini katonai helyőrségeinek szükségleteire, hogy biztosítsák a nyugati hatalmak Nyu­gat-Nőmetországban állomásozó meg­szálló csapatai vezérkarainak össze­köttetését és e helyőrségek sze­mélyzetének és szükségleteinek szál­lítását. Ezt kifejezetten kimondja az ellenőrző tanács 1945. november 30-án egyhangúlag jóváhagyott ha­tározata, amely a katonai légierők parancsnoksága jelentésén alapult. A légi folyosókon történő ellen­őrzetlen kereskedelmi, légi szállítás­ról, vagy pedig bármilyen német sze­mélyzet vagy olyan személyek szál­lításáról, akik nincsenek a három hatalom megszálló hatóságai szol­gálatában, de még kevésbé a nyu­gatnémet revansisták és militaris­ták e légi folyosókon történö szál­lításáról az ellenőrző tanács sem­milyen négyoldalú határozatot nem hagyott jővá, Ilyen határozat nem létezik. Ismeretes, hogy az ellenőrző ta­nács szerveiben annak Idején meg­tárgyalták a Németország területe felett vezető ama légi útvonalak Irá­nyításának kérdését, amelyek r.em függtek közvetlenül össze a négy ha­talom megszállási funkcióinak a tel­jesítésével. Az ellenőrző tanács azon­ban beismerte, nem Illetékes Ilyen kérdésben dönteni. Azokat az egyezményeket, ame­lyekre az USA kormánya hivatkozik, a szuverén r.émet államok megala­kulása előtt kötötték, amelyek már szs'esitörű nemzetközi elismerést nyertek. Ezenkívül ezeket az egyez­ményeket Németország megszállásá­nak idején kötötték meg, a meg­szállás megszüntetéséről pedig a megszálló hatalmak már megfelelő nyilatkozatot tettek Nyugat-Berlin kivételével, ahol a három nyugati hatalom valamilyen okből a meg­szállási rendszert mind a mai napig fenntartja. Az USA kormánya jegyzéké­ber. úgy igyekszik e kérdést beállítani, mintha a Nyugat­Berlin és az NSZK közötti Jelenlegi „Igen sokrétű kapcsolatok nem vol­nának összeegyeztethetők Berlin négyhatalmi statutúmával". A szovjet kormánynak már lehe­tősége nyílott, hogy rámutasson, mi­lyenek e „sokrétű kapcsolatok". Tel­jesen nyilvánvaló, hogy e kapcsola­toknak semmi más közük nincs azokhoz a négyoldalú egyezmények­hez, amelyekre az amerikai jegy­zék hivatkozik, mint az Alt-Glienlck-l kém- és dlverzánsalagút, a revan­sista szervezetek és diverzáns köz­pontok tevékenysége Nyugat-Berlin­ben, a valutaárfolyamokkal való spe­kuláció és ehhez hasonló gaztettek. © A nyugati hatalmak nemegy­szer beismerték, és az USA jegyzéke alapján megítélhető, hogy most sem tagadják, miszerint Nyugat-Berlin nem képezi az NSZK részét, r.em Igazgathatják azt, Nyu­gat-Németország hivatalai, így tehát nem ls lehet e hivatalok székhelye. Felmerül azonban a kérdés, hogy az USA e hivatalos állásponttal hogyan egyezteti össze azt a tényt, hogy Nyugat-Berlinben a megszálló hatal­mak támogatásával német központi hivatalok és Intézmények létesülnek ős működnek, hogy ott az NSZK parlamentje és szervei üléseznek, hogy Nyugat-Berlinre ls kiterjed a bonni törvények érvénye és hogy az NSZK kormánya igényt támaszt Nyu­gat-Berlin képviseletére a külföldi kapcsolatok terén, stb? Világos, hogy ezek a dolgok összeegyeztethetetle­nek. Nehéz megszabadulni attól a bő­nyomástól, hogy a három nyugati ha­talom ezzel az állásfoglalásával arra törekszik, hogy nyugatnémet szövet­ségeseit, akik Nyugat-Berlinben pro­vokációs, a békére veszélyes tevé­kenységet folytatnak, és most a nyugati hatalmak megszálló hatósá­gainak háta mögé igyekeznek rej­tőzni, megszabadítsák nehézségeik­től. © A szovjet kormány nemegyszer kijelentette, hogy egyáltalán nem szándékszik Nyugat-Ber­lin nemzetközi kapcsolatait semmi módon korlátozni, különösen nem az NSZK-hoz fűződő kapcsolatait. Nyugat-Berlinnek, mint szabad vá­rosnak a békeszerződés megkötése után joga és lehetősége lesz diplo­máciai, gazdasági és kulturális kap­csolatok fenntartására bármely vi­lágrész bármely országával. De nem lehet a felforgató tevékenység köz­pontja az NDK ellen, amelynek te­rületén fekszik. Nyugat-Berlin sza­bad városnak természetesen jogában áll majd, hogy korlátlan összeköt­tetést tartson fenn a külvilággal, e joga azonban nem a megszállással függ majd össze, hanem azor. or­szágok kormányaival kötött megfe­lelő egyezményeken fog alapulni, amelyek területén ezek az összeköt­tetési vonalak húzódnak. O A szovjet kormány megerősíti 1981. augusztus 23-1 jegyzékét és továbbra ls kitart amellett, hogy az USA kormánya, amely je­lenleg Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányaival együtt Nyugat­Berlinben megszálló funkciót tölt be, véget vesser. az NSZK törvényelle­nes és provokációs akcióinak ebben a városban. A szovjet kormány szük­ségesnek tartja az USA kormányát figyelmeztetni, hogy teljes felelőssé­get visel az Ilyen provokációs te­vékenység folytatásának esetleges következményeiért. Ha az USA , kor­mánya továbbra ls ragaszkodik az augusztus 20-1 amerikai jegyzékben kifejtett álláspontjához, ezáltal azt mutatja, hogy túlságosan könnyel­műen közeledik a Szovjetunió kor­mányának augusztus 23-i jegyzéké­ben foglalt kérdéshez, vagyis ahhoz, hogy a Nyugat-Berlinhez vezető ösz­szeköttetésl vonalakat provokációs célokra használják fel. Moszkva, 1981. szeptember 2. Hasonló tartalmú Jegyzéket küld­tek Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak is. Átveszi Goulart az elnöki funkciót ? Rio da Janeiro (CTK] — A brazil kép­viselőház szombaton délelőtt második olvasásban 233 szavazattal 55 ellenében Jóváhagyta az alkotmány módosítását, amely korlátozza az elnök jogkörét és e jogokat a miniszterelnökre ruházza át. A változtatásokat még jővá kell hagynia a kongresszus második házénak — a szenátusnak. A nyugati hírügynökségek szerint Gou­lart alelnök már beleegyezett e változ­tatásokba. Andrade szenátor, a kongresszus el nőké szeptember 4-re Brasllla fővárosba összehívta a két ház együttes ülését, amelyen Goulartnak, mint a lemondott Quadros elnök utódának le kell tennie az esküt. A Rio de Janeiro-i katonai klikk ve­zetői azonban közben nyilatkozatot tet­tek közzé, amely szerint továbbra ls el­lenzik, hogy Goulart legyen az elnök. A reakciós katonai körök ezen akciói, amelyeket az észak amerikai tmperla listák támogatnak, a brazil dolgozók nö­vekvő ellenállásába ütköznek. A szovjet szakemberek segítségével sikerrel folyik az Egyesült Arab Köz­társaságban az Asszuánt duzzasztó­gát építése. Kaszparov (balra) szov­jet szakember és Sita arab mérnök a Nílus partján helyszíni szemlát tar­tanak. (CTK — TASZSZ felv.) Megnyílt a lipcsei őszi vásár Lipcse (CTK) — Szombaton, szep­tember 2-án ünnepélyes keretek között megnyitották a lipcsei őszi vásárt. A hagyományos lipcsei vásár méreteinél és 43 külföldi ország részvételénél fog­va a világ legjelentősebb közszükség­leti és könnyülpari vásárai közé tar­tozik. Csehszlovákia kiállítási területének nagysága is, amely a külföldi kiál­lítók közül a legnagyobb, valamint a Szovjetunió kiállítási területének kétszeres nagysága a tavalyihoz vi­szonyítva. A lipcsei vásáron a szocialista or­szágok mellett számos kapitalista ál­lam is részt vett. Főként az angol, a franciaországi, olaszországi, svédorszá­gi és dániai cégek részvétele növeke­dett. A lipcsei vásár megnyitása alkal­mából Bruno Leuschner, az NDK Al­1 lamtanäcsának alelnöke mondott be­szédet. Bulgária teljesen egyetért a szovjet kormány intézkedésével Szófia (ČTK) — A bolgár kormány szombaton nyilatkozatot tett közzé, melyben a bolgár nép nevében tel­jes mértékben egyetértését nyilvánít­ja a szovjet kormánynak a nukleáris kísérletek felújításáról szóló nyilat­kozatával. Ezt a lépést szükségessé teszi a Szovjetunió védelmi képessé­gének megszilárdítása, az agressziős és háborús erők megfékezése. E dokumentum — hangzik a nyi­latkozatban — újből megerősíti a szovjet kormány békeszerető politi­káját. Ezt az Intézkedést feltétlenül szükségessé tette a béke hatékony védelme, legdrágább kincsünk — a világ embermllllől életének megmen­tése. A BÉKE VÉDELMÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉS A Mongol Népköztársaság kormányának nyilatkozata Ulan Bátor (CTK) — A Moncame hírügynökség közli a Mongol Népköz­társaság kormányának nyilatkozatát a szovjet kormány 1961. augusztus 31-1 határozatával kapcsolatban. „Azon feltételek között, amikor az imperialista államok az USÁ-val élü­kön nyíltan veszélyeztetik a békét és a nemzetek biztonságét" — Jelenti kl a Mongol Népköztársaság kormánya — a szocialista országoknak, a világ ösz­szes békeszerető erőinek még Jobban fokoznlok kell éberségüket, szilárd egységben és felzárkőzottan kell har­colniok a béke megőrzéséért és meg. szilárdításáért, még jobban növelnlök kell erőiket, hogy szémbeszállhassanak a béke ellenségeivel. E nemes célkitűzéseket, a nemzetek békéje és biztonsága védelmét és meg­őrzését szolgálja a szovjet kormány ha­tározata az atomfsgyverkísérletek fel­újításáról. A mongol nép és kormánya a szo­cialista országok valamennyi népével együtt egyértelműen támogatja a szov­jet kormány eme elhatározását. Az USÁ-ban megjelent N. Sz. Hruscsov német kérdéssel kapcsolatos beszédeinek gyűjteménye Moszkva (ČTK) — Az USA-ban a Crosscurrent Press kiadóvállalat nagy példányszámban megjelentette a né­met kérdéssel kapcsolatos dokumen­tumok gyűjteményét. A kiadványt a „Novosztyl" szovjet sajtóügynökség készítette elő. A gyűjteményes kiadás tartalmazza Nyikita Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszédeit és azt az emlékiratot, amelyet N. Sz. Hruscsov Kennedy elnöknek Bécsben adott át és a szovjet kormány egyéb dokumentumait. A német kérdést békés úton minél előbb rendezni kell A semleges országok belgrádi értekezlete Belgrád (CTK) — A semleges országok belgrádi értekezlete vasárnap délelőtti ülése megerősítette azt, hogy az Impe­rialisták számára kellemetlenül kipel­lengérezi a gyarmati rendszer és az új gyarmatosítás minden formáját. A küldöttségek egymás után leplezik le a gyarmatosítók legkülönfélébb mes­terkedéseit. Vasárnap a semleges országok konfe­renciája résztvevőinek száma 25-re emel­kedett: megérkezett Belgrádba a kongói küldöttség Adóul miniszterelnök és he­lyettese, Gizenga vezetésével. Az értekezleten nagy figyelmet keltett Tito Jugoszláv elnök felszólalása. Utána Makarlosz elnök, a ciprusi küldöttség vezetője, Bandaranalke asszony, Ceylon miniszterelnöke és Slhanuk herceg, Kambodzsa államfője szólaltak fel. Tito jugoszláv elnök beszédében meg­nevezte azt az öt legfontosabb kérdést, amelyek ma nemcsak a világ valameny­nyl vezető államférfiét, hanem általában minden nemzetet foglalkoztatnak. E kér­dések a következők: az általános lesze­relés, a Berlinnel kapcsolatos je­lenlegi válság, a gyarmati rendszer, a kevéssé fejlett országok gazdáiig) prob­lémái és a nekik nyújtandó segítség, va­lamint az aktív és békés együttélés. További revansisták Nyugat-Berlinbe Szombaton, szeptember 2-án Nyu­gat-Berlinbe érkezett a nyugatnémet revansisták néhány további vezetője, közöttük Háns Krüger szövetségi par­lamenti képviselő, az úgynevezett „klűzöttek szövetségének" elnöke. A bonni revansista vezetők a szovjet kormány nyomatékos figyelmezteté­se ellenére provo­katív módon azo­kat a légi útakat használják, ame­lyeket 1945-ben a nyugati hatalmak Ideiglenesen enge­délyeztek nyugat­berlini helyőrsé­geik készleteinek kiegészítése céljá­ból. E revansista ve­zetők provokációs kongresszusra gyűltek egybe Nyugat-Berlinbe, amelyet a nyugat­berlini szenátus s természetesen a bonni kormány közvetlen védnök­sége alatt tarta­nak. A leszerelés problémájával kapcsolat­ban Tito hangsúlyozta, hogy a teljes és általános leszerelés nem irreális, hanem ellenkezőleg az egyedül lehetséges tartós megoldás, amit el kell érni, hogy az em­beriség a nemzetek közötti Jobb kap­csolatok kialakításának új útjára léphes­sen. Említést tett arról, hogy talán Itt az Ideje annak, hogy mérlegeljék egy él­talános leszerelési világkonferencia egy­behívésát annak érdekében, hogy e probléma megoldása elkerüljön a holt­pontról. A Jugoszláv elnök hangsúlyozta, hogy senki sem tagadja a szigorú nemzetközi ellenőrzés szükségességét, tekintet nél­kül arra, hogy ezt az ellenőrzést egyes körök még mindig arra használják fel, hogy akadályokat gördítsenek a lesze­relésről kötendő egyezmény útjába. Beszéde további részében Tito az atomf egy varkísérletekkel kapcsolatban kijelentette: a szovjet kormány ama el­határozása, hogy felújítja e fegyverekkel folytatott kísérleteket, Jugoszlávlát nem lepi meg, mert megérti azokat az Indo­kokat, amelyekre a Szovjetunió kormá­nya hivatkozik. Németország problémájával és a ber­lini helyzet kiéleződésével kapcsolatban a jugoszláv elnök azt mondotta, hogy a német probléma njegoldása már 16 éve húzódik. A két német állam létezése ma reális valóság, amit nem lehet tagadni, mert a háború és a 16 esztendős háború utáni fejlődés következménye. Mindkét oldalon nagy változások állottak be: Ke­let-Németország egész társadalmi fejlő­dése szocialista Irányban haladt, mlg a másik oldalon Nyugat-Németorszégot jellegzetes kapitalista rendszerrel, s a fasiszta és revansista Irányzatok súlyos maradványaival újították fal, amelyek Igen aggasztóak. REVANSISTA HARANGSZÓ (A Komszomolszkaja Pravda karikatúrája.) Az előszót „Az amerikai olvasók­hoz" címmel N. Sz. Hruscsov Irta. Az elősző többek között a követke­zőképp hangzik: „A Szovjetunió a második világháború maradványainak felszámolására törek­szik és azt akarja, hogy Európában és az egész világon megtisztuljon a légkör, hogy a világ valamennyi nemzete sza­badon fellélegezzék, hogy valamennyi ország Jő szomszédságban éljen egymás­sal és hogy az emberek mentesüljenek a háború félelmétől. >£ppen ezért a szov­jet kormány és a hitleri Németország ellen harcolt többi szocialista ország kormányai szilárdan elhatározták, hogy nem lehet tovibb halasztani a német békeszerződés aláírásét. A német kérdés megoldása egyengeti az utat korunk legfontosabb problémá­jának — az általános és teljes leszere­lés problémáinak kedvezőbb megtárgya­láséhoz. A leszerelés kérdésének megoldása, az atomkísérletek, az emberiséget aggasxtó atomfegyverkísérletek beszüntetését Je­lentené. A világon nem lenne többé ka­tonaság, nem lennének fegyverek, nem lenne télelem. Erre törekszik minden be­csületes ember. A szovjet kormány, a szovjet nép és valamennyi szocialista or­szág népe mindent megtesznek e nagy cél megvalósítása érdekében. A francia kormányt terheli a felelősség Párizs (CTK) — Az Algériai Köztár­saság Ideiglenes kormányénak tájé­koztatésügyl minisztériuma nyilatkoza­tot tett közzé azokról a véres esemé­nyekről, amelyekre az utóbbi napokban került sor Algériában, főként Oran, Al­gír és Bone városokban. „Az ultrék, — írja a nyilatkozat, — újból megkísérlik, hogy az európai la­kosságot az algériai nép ellen uszít­sák, s e célbői gyilkosságokat és pro­vokációkat követnek el. Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya elítéli a gyarmatosítók bar­bárságénak ezeket az újabb megnyil­vánulásait és felhívja a világ közvé­leményének figyelmét erre az trtóhá­borúra, amelyért a közvetlen felelős­ség a francia kormányt terheli. NYIKOLAJ PATOLICSBV, a Szovjet­unió külkereskedelmi minisztere a kül­kereskedelmi minisztérium tűbb felelős dolgozójával vasárnap reggel a szov­jet kiállítás megnyitáséra Párizsba re­pült. (CTK J A LEGKÖZELEBBI IDŐBEN a szovjet polgári léglközleksdési vonalakon új reaktív repülőgépeket — TU-124-es és AM-24-es turbinás repülőgépeket helyez­nek forgalomba. (CTK J CARDIFF ANGOL város utcáin szom­baton délután több száz tüntető Jel­szavakkal és feliratokkal vonult fel, hogy tiltakozzék nyugatnémet harcko­csizók walesi kiképzése ellen. (CTK) HAVANNA lakossága szeptember 1-én este a havannai egyetem előtt hatal­mas tüntetést tartott a brazil nép tá­mogatására. A forradalmi szervezetek képviselői szolidaritásukat nyilvánítot­ták a brazil néppel. (CTK) NYUGAT-BERLINI huligénok megtá­madták a TASZSZ szovjet sa|tólroda hivatalos helyiségeit Nyugat-Berlin Wtl­mersdorf-1 negyedében, s letépték a hírügynökség tábláját. (CTK) NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN több szín­ház, fgy például a hamburgi, a kasseli, és a tüblngenl színházak levették a műsorról Berthold Brecht haladó német drámaíró darabjait csupán azért, mert Brecht kommunista volt. (CTK) tJJ SZŐ 3 1 1981, szeptember t

Next

/
Thumbnails
Contents