Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-29 / 271. szám, péntek

« A Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a dél-morvaországi kerületben [Folytatás az 1. oldalról) Jaroszewicz elvtárs — megköveteli az Ipar fokozott nyersanyagellátását. Ezért az utóbbi években a lengyel­csehszlovák gazdasági kapcsolatokban a gazdasági együttműködés új, maga­sabb formái jöttek létre. Országaink között az együttműkö­dés fejlesztésének nem kevésbé szé­les lehetőségei nyílnak a gépipar te­rén. A lengyel munkások és mérnö­kök ezt az Iparágazatot az utóbbi években oly mértékben fejlesztették, hogy ma mér méltó partnerré válhat a Csehszlovákia gépiparával folytatott együttműködésben. A két ország gazdaságának további gyors fejlődése érdekében tovább kell mélyíteni a szakosítást és a kooperá­ciót a gépipar különböző területein. Csehszlovákia és a Lengyel Népköz­társaság kormánya Gomulka és No­votný elvtársak kezdeményezésére nemrégen határozatokat hagyott jóvá mezőgazdasági traktorok közös cseh­szlovák-lengyel gyártásának kérdésé­ben. Ez a határozat nagy jelentőségű, mert megkönnyíti és meggyorsítja Csehszlovákia, valamint Lengyelor­szág mezőgazdasági gépesítésének fejlesztését. P. Jaroszewicz elvtárs beszéde to­vábbi részében a következőket mon­dotta: — A szocialista tábor államai­nak növekvő gazdasági ereje hatal­mas politikai tényező, amely megszi lárdítja a szocializmus pozícióit az egész világon. A szocialista tábor hatalmas ereje jelenti ma a nemzetek békéjének fő biztosítékát, s országaink számára határaink biztonságának és érinthe­tetlenségének zálogát. A szocialista Lengyelország és a szocialista Csehszlovákia ma már nem egyszerű sakkfigura csupán az impe­rialista hatalmak kezében a nagy vi­lágpolitika sakktábláján. Ma hatalmas erőt képviselünk kölcsönös barátsá­gunk, a hatalmas Szovjetunióhoz, az NDK-hoz, a szocialista államok nagy családjához fűződő barátságunk és együttműködésünk folytán. Szemtől szemben azzal a veszéllyel, amely a nyugati imperialisták által támogatott bonni militaristák és re­vansisták részéről fenyegeti a békét, szükségesnek tartjuk, hogy még az idén békés megoldást nyerjen a né­met probléma a békeszerződés meg­kötésével és Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánításával. Meg vagyunk győződve róla, hogy ez a legjobb és leghelyesebb' út Hitler követői ag­resszív akcióinak meghiúsításához és az európai béke megszilárdításához. A német imperializmus kelet felé irá­nyuló törekvéseinek útját egyszer s mindenkorra lezártuk. A mi olda­lunkon van az Igazság és az erő. Senkinek sem sikerül megzavarnia szocializmust építő nemzeteink békés alkotómunkáját. A nagygyűlés résztvevői egyetérté­sük jeléül többször hosszan tartó taps­sal szakították félbe a két szónok be­szédét. Ezután lelkes éljenzés közben Wla­dyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emel­vényre. WLADYSLAW gomulka: Ahhoz, hogy szocialista rendszerünk győzzön a kapitalista rendszer felett, minél egységesebbnek kell lennie Drága elvtársak I Egész küldöttségünk nevében sze­retném örömömet kifejezni az üze­mük kollektívájával való találkozá­sunk felett. Küldöttségünk látogatása éppúgy, mint a Novotný elvtárs vezet­te csehszlovák párt- és kormánykül­döttség tavalyi látogatása hazánkban a nemzeteink és országaink közötti barátság és együttműködés testvéri kaocsolatainak fejlesztését szolgálja Üzemük, drága elvtársak, egyike azoknak, amelyeknek — hogy úgy mondjam — x különleges részük van az országaink közötti együttműködés bővítésében. Ezért tölt el oly öröm­mel bennünket, hogv közvetlenül ta­lálkozhatunk önökkel. Elvtársak, együttműködésünk évről évre terebélyesedik és bővül, párhu­zamosan országaink fejlődésével, a Lengyel Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság fejlő­désével. A népuralom megteremtésé­nek első éveiben országainkban a kölcsönös együttműködést nem fej­leszthettük túlságosan széles mére­tekben, jóllehet baráti kapcsolataink szorosak és jók voltak. Lengyelország abban az Időben Csehszlovákiához vi­szonyítva az Ipari fejlődés és általá­ban a gazdasági fejlettség tekinteté­ben háttérben volt. A CSKP tanulmányi küldöttséqe Manyarorszáqra utazott (CTK) — A CSKP tanulmányi kül­döttsége J. Havelka elvtársnak, a CSKP KB osztályvezetőjének vezeté­sével szerdán este Prágából Buda­pestre utazott. A küldöttség néhány napot tölt a Magyar Népköztársa­ságban, hogy behatóan tanulmányoz­za azokat az értékes tapasztalato­kat. amelyeket a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt tagjai szereztek a me­zőgazdasági termelés szakaszán. A küldöttség tagjaitól Marjai József elvtárs, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete búcsúzott a ru­zynéi repülőtéren. Fogadás V. Kruíina miniszternél (CTK)' — Vratlslav Krutmá mező-, erdő- és vlzgazdasági miniszter csü­törtökön, szeptember 28-án búcsú­látogatáson fogadta Mihai Sudert, a Román Népköztársaság erdőgazdasá­gi miniszterét, aki e napokban tér vissza hazájába A két miniszter a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Népköztársaság erdő­gazdaságára vonatkozó időszerű kér­désekkel foglalkozott és megegye­zett a két minisztérium eddiginél mélyrehatóbb együttműködéséről. A Nemzetközi Fürdőszövetség bizott­sága csütörtökön Piešťanyban ülésezett, Az ülés résztvevői a tárgyalások befe­jeztével megtekintették Piešťany für­dőberendezéseit. Az űj technika napját rendezték meg szeptember 28-án Košicén a Kelet-Szlo­váklat Vasműben. Luhaíovlcében csütörtökön fejező­dött be a háromnapos országos orvos­kongresszus, amelyen köztársaságunk 150 szakorvosa az allergikus betegségek gyógykezeléséről tárgyalt. A Csehszlovák Tudományos Akadémia meghívására Chrlstlan Moller profesz­szor, kíválft dán fizikus, a koppenhágai atomfizikai igazgatója csütörtö­kén Prágába eikezett. A népuralom ével alatt, hála or­szágunk szocialista iparosításának, nagy haladást tettünk. Gépiparunk a háború előtti színvonalhoz viszonyít­va csaknem a nyolcszorosára emelke­dett. így tehát az együttműködés újabb széles lehetőségei nyíltak meg. A műszaki forradalom Időszakában élünk. A világ és az élet szüntelenül újdonságokat hoz a termelés, a ter­melési technológia folyamatában. Ha olyan országok, mint a mieink is, tehát aránylag nem nagy országok lépést akarnak tartani a technika fejlődésével, ha túl akarják szárnyal­ni a legfejlettebb kapitalista országo­kat, akkor elsősorban egymással kell a legszorosabban együttműködniük és ezt az együttműködést szüntelenül bővíteniük kell. Ehhez nekünk min­den feltételünk megvan. Közvetlen szomszédok vagyunk,, országaink gaz­dasági felépítése kölcsönösen kiegé­szíti egymást. Országaink közül azon­ban egyik sem képes arra, hogy min­dent egymaga érjen el. Ma a világ specializálódik. Nem vagyunk oly nagy ország, mint a Szovjetunió, vagy más nagy szocialista országok, pél­dául Kína. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának tagállamai keretében azon­ban már kitűztük a kölcsönös együtt­működés tervét. Megállapodtunk egymással, vagyis Len­gyelország és Csehszlovákia, országaink távlati fejlesztésének 20 éves tervében. Ez a terv elvtársak fő vonásaiban meg­adja országuk és a mi országunk fejlő­désének irányát. Ez annyit jelent, hogy meghatározza az országaink közötti munkamegosztást. Amint a gyakorlat mu­tatja és a tapasztalatok tanítják, ter­veink reálisak. Amit ma tűzünk magunk elé, s aminek 20 év alatt kell bekövet­keznie, ezek tények. Ezért megvizsgál­juk a lehetőségeinket is. Lengyelország­ban pl. valamivel nagyobb a nyersanyag­alap mint Csehszlovákiában. Tehát közös lépéseket teszünk és nagyobb sikerek segítségével bővitjuk ezt a nyersanyag­alapút. Nemcsak arra kell gondolnunk amire ma, holnap, vagy egy év múlva lesz szUkség, hanem kormányainknak és pártjainknak gondolniuk kell a 10, 15, vagy 20 év múlva szükséges nyersanya­gokkal valő ellátás biztosítására is. Eb­ben rejlik szocialista tervgazdaságunk lényege s ez képezi távlati terveink lé­nyegét is. Országaink hasonló együttműködést folytatnak a többi szocialista országgal is. Egy szocialista világrendszert képe­zünk, és ahhoz, hogy szocialista rend­szerünk győzzön a kapitalista rendszer felett, minél egységesebbnek kell len­nie. Gazdasági szempontból egyesítenünk kell erőinket, mégpedig abban az érte­lemben, hogy egyre szélesebb mértékben egybehangoljuk terveinket és szakosítjuk a termelést. Az olyan országok, mint a mieink tehát a szocialista országok nem versengenek egymással, hanem köl­csönösen kiegészítik egymást. Az ob­jektív szükségesség ezen együttműködés bővítésére késztet bennünket. Azt sze­retnénk, ha Lengyelország és Csehszlo­vákia bizonyos érielemben példát mutat­na. Ezt elérhetjük, mert minden objektív lehetőségUnk meg van ehhez. Tudjuk elvtársak, hogy vannak akadályok is, pl. az emberek gondolkodásában. Hisz a szocialista rendszer csak 16 éve áll fenn hazánkban. Azt mondjuk, hogy a jövőben egyáltalán nem lesz közöttünk határ, egyáltalán nem lesz szükség útlevélre. Ez az idő azonban még távol van Ma még minden országban konzervativizmus terheli az embereket. Azt mondják: „Ba­rátod. vagyok, de ami az enyém, az az enyém." Igen, elvtársak, így van ez egyes embereknél. De nem így mérlegel párt­jaink vezetősége, nem így gondolkodik a pártaktíva. Nekünk valamennyi sike­rünkben osztoznunk kell, ez a Ifözös érdekünk. Ha Lengyelország megosztja önökkel azt, amivel rendelkezik, ez meg­erősít bennünket és önöket is, s még nagyobb lesz egész szocialista táborunk ereje. S viszont ha önök osztoznak ve­fejlődésre, s ez mindkét országunk ér­dekeit és javát szolgálja. így valósul meg a gyakorlatban a szocializmus gon­dolata. A kölcsönös együttműködést konkrét reális tartalommal kell megtölteni és éppen önök, elvtársak egyike azoknak a kollektíváknak, amelyeknek a barátság­ról és együttműködésről szélé szavakat tettre kell váltaniok. Ebben az esetben felhasználjuk azt, hogy önök előttünk vannak. Hiszem, hogy a konzervativiz­mus, melyről beszéltem, fokozatosan megszűnik, és hogy ha 5 év múltán is­mét találkozunk, együttműködésünk még szélesebbkörű lesz. Ha majd pedig 20 év múlva fogunk erről beszélni, megállapít­juk, hogy gazdasági szervezeteink a fej­lődés magas fokát érték el, és szoros kapcsolatban állnak egymással. E célokat azonban csak akkor válthatjuk valóra, ha békében fogunk dolgozni. Ma feszült a nemzetközi helyzet. Meg akarjuk kötni a békeszer­ződést Németországgal és meg akar­juk oldani Nyugat-Berlin kérdését. Az imperialista államok háborúval fe­nyegetnek bennünket. Ma azonban már nem 1938-at, München évét, vagy 1939-et, a hitleristák Lengyelország elleni katonai támadásának és a má­sodik • világháború megkezdésének évét írjuk. Mások az idők, s mások az erőviszonyok. A szocialista tábor a világfórumon nagy hatalmat, olyan erőt képvisel — amint azt megállapítottuk a 81 kom­munista és munkáspárt képviselőinek moszkvai tanácskozásán — amely meghatározza a világ és az emberiség fejlődésének irányát. Az imperialisták tudják ezt. Az ő idejük lejárt s az emberiség világtörténelmének porond­jára a szocializmus korszaka lép. De semmi sem születik fájdalom nélkül Az imperializmus és a kapitalizmus nem akar önként távozni, védekezik és fegyverkezik, háborús fenyegetés­sel akar zsarolni. Erőseknek kell len­nünk, erősek vagyunk és bátran megvalósíthatjuk feladatunkat, meg­szilárdíthatjuk a békét. Jól tudjuk, mit jelent a háború és teljes súlyunk­kal szembeszéllunk vele. Nem igaz, amit az imperialisták mondanak, hogy válságot provokáltunk ki a békeszer­ződés megkötésének követelésével. El­lenkezőleg éppen az ő politikájuk az, amely válságot idézett elő. A mi kö­vetelésünk megvalósul, ml Európa helyzetének normalizálására, a béke megszilárdítására törekszünk. Kétség­telen ugyan, hogy elsősorban a Szov­jetunió az a fő erő, amely az impe­rialistáknak nem engedi, hogy agresz­sziót kezdjenek, de a magunk részé­ről nekünk ls hozzá kell járulnunk ehhez. A mi politikánk az egyedül helyes pojitika és hogy még erőseb­bek legyünk, ehhez szükséges, hogy együttműködjünk gazdaságunk minél gyorsabb fejlesztésében. Drága elvtársak 1 E néhány szót elsősorban azért mondottam el, hogy küldöttségünk nevében őszinte örömünket fejezzem ki afelett, hogy találkoztunk önök­kel. Meggyőződésünk, hogy együtt­működésünk és barátságunk egyre konkrétabb formákat nyer, dolgozóink önökhöz mennek gyakorlati munká­ra, csehszlovák szakemberek jön­nek Lengyelországba, hogy segítsenek nekünk, az üzemek kollektívái köze­lebbről megismerkednek egymással. Így még jobban elmélyül barátságunk és együttműködésünk. Már a múlté az az idő, amelyet a mi hazánk és az önök országának burzsoá kormá­nya teremtett. Nincs okunk hogy visszatérjünk e faúlthoz, vagy beszél­jünk róla. Ma nemzeteink új törté­nelmének alkotói vagyunk. Pártjaink vezetésével a két ország munkásosz­tályának és egész népének erőfeszíté­sével teremtjük meg. Az önök népe Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével halad, s a mi nemzetün­ket a szocialista építésre a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezeti. E két munkáspárt, melyeknek egy az Ideo­lógiája — a marxizmus-leninizmus —, s amelyek egyesítik nemzeteinket, szo­rosan együttműködnek a Szovjetunió Kommunista Pártjával. E két párt ve­zet bennünket továbbra is azon cé­lok megvalósítása felé, amelyeket ma tűzünk magunk elé. Engedjék meg elvtársak, hogy a lengyel munkásosztály, munkásaink, parasztjaink s az egész lengyel nem­zet nevében még egyszer szívélyes üdvözleteinket tolmácsoljam és hogy egyben a legforróbb köszönetemet fe­jezzem ki azért a szívélyes fogadta­tásért, amelyben küldöttségünket ré­szesítették. (Taps, Éljen a Lengyel Népköztársaság kiáltások.) ANTONÍN NOVOTNÝ: A jó együttműködésben rejlik a mi erőnk is Gomulka elvtárs beszéde után An­tonín Novotný elvtárs, a CSKP KB el­ső titkára, köztársaságunk elnöke mondott szívélyes szavakkal köszöne­tet a lengyel párt- és kormánykül­döttségnek. . Elvtársak, bizonyára megengedik nekem, hogy megköszönjem Gomulka és Jarosze­wicz elvtársak itt elhangzott őszin­te szavait és biztosítsam a párt- és kormányküldöttséget arról, hogy ba­rátságunk és gazdasági együttműkö­désünk szilárd láncszemét fogjuk képezni. Segítséget nyújtunk minden­hol, ahol szükség lesz rá, és ezt abban a tudatban tesszük, hogy ma­gunknak is segítünk. S ezért tel­jesen egyetértünk Gomulka elvtárs szavaival. A jó együttműködésben rejlik a mi erőnk is, s nemcsak a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ereje. Ez nagy hozzájárulás az egész szocia­lista tábor erejéhez. És nekünk, elv­társak, erőseknek kell lennünk. 16 év telt el a második világháború óta s a Nyugaton újból fekete fel­hők tornyosulnak éppen úgy, mint 1938-ban. Újból expanzív kijelentések hangzanak el abban a szellemben, amelyben Hitler s a német imperia­lizmus és militarizmus más képvi­selői hangoztatták őket. Ismét len­gyel és csehszlovák területek felé nyújtják ki kezüket. Kell, hogy erő­sek legyünk, kell hogy győzzünk. Feladatunk — amint Gomulka elv­társ móndotta — győzni a kapita­lizmus felett. És mi győzni fogunk, ha termelésünket Jobban megszer­zezzük, ha jobb technikával fogunk rendelkezni, ha olcsóbban és sokkal többet fogunk termelni és ha né­pünk élete gazdag lesz. Ehhez van hivatva hozzájárulni a hazánk és a Lengyel Népköztársaság közötti együttműködési egyezménynek. Önök az elsők, akik a gyakorlat­ban elsőkként emelik fel a két szo­cialista ország közötti együttműkö­dés új formáinak zászlaját. Hangsú­lyozni szeretném, elvtársak, hogy mindaz, amiről tárgyalunk és amiben megállapodtunk és még meg fogunk állapodni a Lengyel Népköztársa­sággal, a szocialista országok kö­zötti kapcsolatok fejlődésében új szakaszt jelent. A Lengyel Egyesült -Munkáspártnak és Csehszlovákia' Kommunista Pártjának azonos a cél­ja — felépíteni a szocializmust és a kommunizmust. E célt együttmű­ködéssel érjük el. Kl kell küszöböl­nünk minden felmerülő nehézséget, meg kell keresnünk azokat az uta­kat, amelyek e célhoz a leggyor­sabban elvezetnek bennünket. Ezért, elvtársak, legyenek tudatá­ban, mit jelent az, amibe belefog­nak. Önök viszik, amint már mon­dottam, az első zászlót és Önöknek kell az utat egyengetniük az új együttműködéshez egy bizonyos ága­lünk, nagyobb lehetőségeink lesznek a zatban, vagyis a traktorgyártásban. Szeretném még egyszer biztosítani a lengyel elvtársakat és remélem, hogy egyetértenek velem, amikor azt mondom nekik, hogy a lišeni traktorüzem az együttműködés fej­lesztésében és a Lengyel Népköztár­saság traktoriparának fejlesztésében rejlő feladatát becsülettel teljesíti, így van ez, elvtársak? (Spontán he­lyeslés és taps.) Éljen és viruljon Csehszlovákia és Lengyelország népének egysége 1 Fej­lődjék együttműködésünk s ez az együttműködés váljék fontos lépés­sé a béke győzelméért vívott harc­ban 1 A párt- és kormány­küldöttség elutazott Košicére A lišeni üzemi klub tagjai emlék­tárgyakat adtak át a Lengyel Népköz­társaság párt- és kormányküldöttsége tagjainak, majd Gomulka és Novotný elvtársak, valamint a többi vendégek beírták nevüket az üzem emlékköny­vébe. Gomulka, Novotný és Cyrankiewicz elvtársak a lišeni üzem dolgozóinak lelkes éljenzése közepette helyet fog­laltak a nyitott gépkocsiban és az újjongó tömegek sűrű sorfalai között tértek vissza a belvárosba. A brnóiak ezrei ismét lelkesen juttatták kifeje­zésre azokat az őszinte elvtársi érzé­seket, amelyekkel népünk viseltet a Lengyel Népköztársaság képviselői iránt. A vendégek sétautazásuk köz­ben megtekintették az Üj Színház építését, valamint a Tábor és Üvoz nevű új lakótelepeket. A lengyel párt- és kormányküldött­ség a délutáni órákban a velešovicel Május 9 EFSZ-be látBgatott. A lengyel vendégek este Brnóból Košicére utaztak. A Szlovák Nemzeti Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) Az elhangzott 'beszámolóval kap­csolatos vitában Ondrej Šulety, Ol­ga Prelecová, dr. Miloš Krno, Štefan Hrubík képviselők, Jozef Gajdošík, az SZNT megbízottja, Michal Držík és Amália Proksová képviselők szó­laltak fel. Az SZNT képviselői meghallgatták Rudolf Baráknak, a CSKP KB poli­tikai irodája tagjának, miniszterel­nökhelyettesnek a megtárgyalt kér­désekkel kapcsolatos beszédét. Ba­rák elvtárs főként azt hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy az állami és gazdasági szervek s valamennyi dolgozó együttesen törekedjék az ál­lami fegyelem és a szocialista tör­vényesség megszilárdítására az ipar­ban, a mezőgazdasági termelésben, a mezőgazdasági terményfelvásár­lásban, a beruházási építkezésben és a népgazdaság valamennyi többi szakaszán levő tervfeladatok tejesí­tésével kapcsolatban. A vitában felszólalt dr. Jan Bar­tuška, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság főállamügyésze is. Az SZNT által jóváhagyott határo­zat elsősorban arra irányul, hogy a nemzeti bizottságok képviselői, funk­cionáriusai és dolgozói, a gazdasá­gi és költségvetési szervezetek ve­zető dolgozói fokozott mértékben gondos'kodjanak a szocialista törvé­nyesség és államfegyelem betartá­sáról, hogy a teljes személyi fele­lősség érzésével biztosítsák a szo­cialista tulajdonban lévő vagyon vé­delmét, környezetükben a közös va­gyon szétlopkodásának és e va­gyonnal való kíméletlen bánásmód­nak minden esetével szemben az erkölcsi elítélés légkörét alakítsák ki és személyes példamutatással hassanak az összes dolgozókra. Eb­ben a törekvésben jelentős segítsé­get kell nyújtanlok a társadalmi szervezeteknek, főként az FSZM és a CSISZ szerveinek és funkcionáriu­sainak is azáltal, hogy a dolgozókat egyre szélesebb mértékben teszik érdekeltté a közös vagyon védelme­zésében. A Szlovák Nemzeti Tanács ez­után megtárgyalta és jóváhagyta az SZNT-nek a múzeumokról és képtá­rakról szóló törvényjavaslatát. A törvénnyel kapcsolatos vitában Jo­zef Haša és Jozef Demian képvise-: lők szólaltak fel. Az új törvény értelmében a szlo­vákiai múzeumok és képtárak tevé­kenysége egységes jogi alapot nyer; normaszerűen állapítják .meg eme intézmények kulturális, politikai, tu­dományos és művészeti küldetését a fejlett szocialista társadalom épí­tésének időszakában. Ez a törvény — éppúgy, mint a múzeumok és a képtárak eddigi kiterjedt hálózata s tevékenységük eredményei — azt bi­zonyítja, hogy szocialista rendsze­rünk nagy gondot fordít kulturális örökségünk megőrzésére, hozzáfér­hetővé teszi azt a lakosság széles rétegei számára, s felhasználja a dolgozók kulturális és műveltségi színvonalának emelésére. Erről ta­núskodik a múzeumok és képtárak látogatóinak növekvő száma ls. Míg 1937-ben a múzeumoknak 73 313 lá­togatójuk volt, 1960-ban a látogatók száma elérte az 1 490 735-öt. Ugyan­ebben az évben a képtáraknak 460 0G0 látogatójuk volt. E törvény jóváhagyása után a Szlovák Nemzeti Tanács hatodik ülése véget ért. ÜJ SZÖ 2 * 1961. szeptember 29.

Next

/
Thumbnails
Contents