Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-29 / 271. szám, péntek

A szovjet kormány emlékirata a nukleáris kísérletekről (Folytatás az 1. oldalról) Ö A szovjet kormány politikájá­ban abból indul ki, hogy biztosítani kell a világ tartós és szilárd békéjét, — a fegyver- 6s háborúmentes világot. A népek mindenkor megszenved­ték a háborúkat, melyek a legsúlyo­sabb gyötrelmeket okozták és óriá­si áldozatokat követeltek. Korunk­ban, amikor létrejött az óriási rom­bolóerejű atomfegyver, miután meg­jelentek az interkontinentális raké­ták, melyek képesek a világ bármely pontjára célbajuttatni az atomfegy­vert, a háború szörnyű gaztett vol­na. Most, amikor atomfegyver van az államok kezében, minden hábo­rús viszály, ha kezdetben nem ls olyan nagy, világméretű termonuk­leáris irtóhadjárattá fajulhat. Nem engedhető meg, hogy a háború Ismét sok millió embert életet oltson kl, hogy az emberi munka és génius sí­kotta óriási anyagi és szellemi kincsek elpusztuljanak. Az emberek nem azért építik • városokat, nem azért varázsol­ják virágoskertekké a sivatagokat, nem azárt tárták fel az atom titkát és hódítják meg a világűrt, hogy a rom­lás mindent elemésszen. Mindezt az élet, a béke nevében teszik s az a vá­gyuk, hogy háború sohase zavarja meg békés alkotó mankájukat. Sohasem volt olyan fontos, mint most, az atom és a világűr meghódítása szá­zadában, hogy merész, messzemenő lé­péseket tegyük a háborúk megszünte­tésére, a világbéke megteremtésére. Ml a teendő? Annak, hogy a népek örökre megszabaduljanak egy újabb háborús katasztrófa rémétfii, hogy megszabadul­janak a háborús kiadások újabb ter­hétől, egyetlen helyes és biztos útja a leszerelés, az általános és teljes le­szerelés. A szovjet kormány szilárdan és következetesen törekedett és törek­szlk e kérdés mielőbbi gyakorlati meg­oldására. Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovfetunté Minisztertanácsának el­nöke a szovjet kormány nevében már az ENSZ közgyűlés XIV. Ülésszakán elő­terjesztette az általános és teljes le­szerelés programját, mely elrendeli az összes fegyveres erők feloszlatását, a fegyverzet felszámolását, a felgyülem­lett atom- és más tömegpusztltű fegy­verkészletek megsemmisítését, a hadi­Ipar leállítását, az államok katonai szervező gépezetének megszüntetését, a hadügyminisztériumok, vezérkarok, ka­tonaiskolák eltörlését és a katonai ki­adások beszüntetését. A szovjet javas­latok feltételezték az összes leszerelési Intézkedések szigorú és hatékony nem­zetközi ellenfirzésének a bevezetését. A szovjet kormány rendszeresen törekedett az általános és teljes le­szerelésről szóló szerződés kidolgo­zására és megkötésére s az egyez­mény mielőbbi megkötése érdekében a leszerelési program számos fon­tos pontjában eleget tett a nyugati hatalmak kívánságának. Amikor a nyugati hatalmak kísérleteket tettek, hogy az ellenőrzés kérdését ütköző­ponttá tegyék az általános és teljes' leszerelés kérdésében, a szovjet kor­mány kijelentette, hogy hajlandó el­fogadni a nyugati hatalmak bár­mely ellenőrzést Javaslatát, ha elfo­gadják az általános és teljes lesze­relésre vonatkozó szovjet javaslato­kat. Fj^ A szovjet kormány az általá­nos és teljes leszerelésért, a tartós béke biztosításának ra­dikális útjáért folytatott küzdelmé­ben mindenkor egyetértett azzal, hogy ennBk az alapvető kérdésnek a megoldása az egyes részletkérdé­sek megoldását, köztük a nukleáris feggyverkísérletek beszüntetését is megoldja. A szovjet kormány egy­szersmind éveken át feltette annak a lehetőségét, hogy a nukleáris kí­sérletek beszüntetése még az álta­lános leszerelési kérdés megoldása előtt külön is megoldható. A szov­jet kormány e feladat megoldásának megkönnyítésére 1958. március 31-én egyoldalúan beszüntette atom- és hidrogénfegyverkísérleteit, bár ež a lépése bizonyos' kockázattal Járt, mivel a Szovjetunió kevesebb kísér­leti atomrobbantást hajtott végre, mint az USA és Anglia. Ennek el­lenére a mielőbbi megegyezés érde­kében megtette ezt. A szovjet kormányt később a kö­rülmények a genfi tárgyalás so­rán, álláspontjának felülvizsgálására kényszerítették, de ekkor ls a nyu­gati hatalmak konok ellenálláséba ütközött, melyek elleneztek a nuk­leáris kísérletek tényleges beszün­tetésére Irányuló minden javaslatot. Míg az USA és Anglia Genfben a nukleáris fegyverkísérletek beszün­tetéséről tárgyaltak, az agresszív Északatlanti Tömbhöz (NATO) tarto­zó partnerük, Franciaország az egész tömb érdekében nukleáris kísérlete­ket végzett. Franciaország a szovjet kormány nem egy Intelme ellenére folytatta a kísérleteket, bár a szov­jet kormány nyíltan figyelmeztette", hogy a Szovjetunió kénytelen lesz felújítani kísérleteit, ha Franciaor­szág nem szünteti be kísérleti rob­bantásait. Tudvalevő, hogy az USA és Anglia kormánya nem hatott szö­vetségesére, Franciaországra. Ellen­kezőleg, még biztatta is a kísérletek folytatására, mert eredményeiket a NATO fegyverzetének erősítésére használták fel. A francia kormány félreérthetet­lenül kijelentette, hogy sem a kísér­letek beszüntetéséről folyó genfi há­romhatalmi tárgyalás, sem a kér­désre vonatkozó szerződés megköté­sé nem akadályozza meg Franciaor­szágot nukleáris kísérleteinek vég­zésében ős úgynevezett „etom-ütő­erejének" kialakításában. Természetesen a Szovjetunió szem­pontjából lényegtelen, hogy a NATO­nak melyik tagállama jut újabb ada­tokhoz, a nukleáris kísérletek ered­ményeképpen. A francia nukleáris kísérletek a NATO hadiereje általá­nos növelési programjának szerves részét képezték. A NATO és tagál­lamai tehát bizonyos katonai elő­nyökhöz jutottak a Szovjetunióval szemben, mely már 1958. óta nem végzett nukleáris kísérleteket. EbbOl az következik, hogy a nyugati hatalmak kettfis szerepet játszottak: a NATO egyes tagillamai Genfben a tár­gyalóasztal mellett Qltek és színlelték, hogy meg akarnak egyezni a nukleáris kísérletek megszúntetésérfil, viszont partnerük, Franciaország egyik atom­bombát a másik után próbálta kl a szaharal kísérlett telepeken. Nyllvánva­Ifian azt akarták, hogy a Szovjetunió elmaradjon fegyvereinek fejlesztésében, hogy fik kfizben tökéletesítsék fegyve­reiket. Ezt a kettős játékot most kü­lönösen az a közismert tény leplezte le, hogy az USA és Franciország egyez­ményt kötött az atom'erfik katonai cé­lú felhasználásában valú együttműkö­désről. gl Az USA, Anglia és Fránciaor­szág azon Igyekezete, hogy a Szovjetunióval szemben egyol­dalú katonai előnyökhöz jussanak, a nukleáris kísérletek beszünetésé­re vonatkozó szerződés megkötésé­ről tárgyaló genfi értekezleten ls szembetűnően megnyilvánult. Az USA kormánya kitartóan szor­galmazta a földalatti nukleáris kí­sérletek legalizálását, mivel az USA­ban már régen kidolgozták az atomfegyverek tökéletesítésének programját, amelyet Nevada állam bányáiban és földalatti barlangjai­ban földalatti robbantások segítsé­gével valósítanának meg. Az USA kormánya erélyesen köve­telte a Szovjetunió beleegyezését ah­hoz, hogy korlátlan mennyiségű úgynevezett „békés célú" atomrob­bantást hajtsanak végre, hogy ezzel nyitva tartsa a hátsó ajtót az atom­fegyverek tökéletesítésére. Aki csak egy kissé ismeri a modern atom­technikát, tudja, hogy az úgyneve­zett „békés célokat" szolgáló atom­berendezés katonai célokat ls szol­gálhat, tehát az atomfegyverek töké­letesítésére is felhasználható. Ez a küvetolés, melyet hosszabb időn át makacsul felvetettek, elkendőzte az USA-ban a földalatti nukleáris kísérle­tekre folyó intenzív előkészületeket. Az USA 1960-ban széleskörűen megkezdte új, nukleáris robbantási sorozat előké­szítését, s a hivatalos amerikai szemé­lyiségek nem tartották fontosnak az elő­készületek eltitkolását. Az amerikai saj­tó híreket közölt az előkészületi mun­kákról, leközölte az alagutak fényké pelt, magasrangú amerikai hivatalos személyiségeknek a nukleáris kísérle­tek mielőbbi felújítását sUrgető kijelen­téseit. Jellemző, hogy az USA-ban 1961. szep­tember 5-én bejelentették a földalatti robbantások nagy programját. Az USA elnökének és Nagy-Britannia miniszter­elnökének a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökéhez Intézett augusztus 3-iki üzenete is Javaslatot tartalmazott olyan értelmű egyezményre, hogy szüntessék be a légköri nukleáris kísérleteket. A föld alatt és a világűrben végzett kí­sérleti robbantások kérdését azonban kizárták a javasolt egyezményből, ami ismét arra vallott, hogy az USA és Anglia lehetőséget akar nyerni nukleá­ris kísérletek végzésére, ugyanakkor meg akarja kötni a Szovjetunió kezét védelmi erejének növelésében. 0 Miközben a három hatalom küldöttel Genfben a nukleáris kísérletek kérdésről tanács­koztak, az USA, Anglia, Franciaor­szág, az NSZK és a NATO más tag­államai állandóan fokozták a lázas fegyverkezést, különösen az atom-, vegyi és baktériumfegyverek halmo-. zását. A NATO gyakorlati előkészülete­ket tett a nyugatnémet Bundeswehr rakéta- és atomfelfegyverzésére. Oj amerikai katonai támaszpontok lá­zas építését kezdték el szerte a vi­lágon, hogy az agresszió támasz­pontjaiul szolgáljanak a szocialista országok ellen. Már márciusban be­tervezték az USA katonai költség­vetésének lényeges növelését, egy­idejűleg kiterjesztették a katonai előkészületeket az NSZJC-ban és né­hány más NATO-államban. Az utóbbi hónapokban különösen nagy arányokat öltöttek a mir eddig is óriási katonai előkészületek. Az USA és más vezető NATO-álamok válaszul a Szovjetuniónak azon javaslatára, hogy haladéktalanul kössék meg a német békeszerződést, és ennek alapján ren­dezzék a nyugat-berlini helyzetet, nyíl­tan fenyegetni kezdték a Szovjetuniót és a többi szocialista országot és há­borús hisztéria hatása alá kerítitek. Az USA-nak és NATO-szövetségeselnek kor­mányai emelték eddig Is túltengő ka­tonai költségvetéseiket, újabb és újabb tartalékosokat hívtak be, gyorsan új hadosztályokat alakítottak s helyeztek el a szovjet határ közelében és (gy redkívül feszültté tették a nemzetközi kapcsolatokat. rci A nemzetközi feszültség nagy­r®J arányú kiéleződése miatt a szovjet kormány kénytelen volt gondoskodni a Szovjetunió védelmi erejének szilárdításáról. Kénytelen volt úgy határozni, hogy nukleáris kísérleti robbantásokat hajt végre. A szovjet kormány a körülmények nyomására, nem szívesen tette meg ezt a lépést, de nem volt más vá­lasztása, nehogy kockára tegye a Szovjetunió és valamennyi szocialis­ta állam biztonságának létérdekeit. A Szovjetunió védelmi erejének megszilárdítására tett intézkedlsek egyúttal a többi békeszerető állam és nép biztonságát, a béke megőrzé­sének és megszilárdításának közös, ügyét is szolgálják. Azok, akik há­borúra készülnek, véssék jól emlé­kezetükbe, hogy megsemmisítő visz­szavágás éri a támadót, hogy van­nak a világon hatalmas erők, ame­lyek képesek minden eszközzel visz­szaverni bármelyik agresszor vagy bármelyik támadócsoport bárminő támadását, ha veszélyeztetné a né­pek békás munkáját és biztonságát. Csak így vehetjük el az esetleges agresszor kedvét a tűzzel űzött bű­nös játéktól, csak így téríthetjük észhez a háborús uszítókat és ka­landorokat. fJJJ A szovjet kormány azért is a [5] nukleáris kísérletek felújítása mellett döntött, mert a nyu­gati hatalmak konokul ellenezték a Szovjetunió minden olyan kísérletét, mely haladás elérésére Irányul az általános és teljes leszerelésről foly­tatott tárgyaláson, miután az ENSZ­közgyűlés határozata ellenére sem voltak hajlandók-hozzálátni az álta­lános és teljes leszerelésről szóló szerződés kidolgozásához. A nyugaíi hatalmak háborús irányvonala, intenzív katonai előké­születeik, az általános és teljes le­szerelésről szóló egyezményre vo­natkozó ENSZ-közgyűlésl határoza­tok szabotálása más fényt vetett a nukleáris kísérletek beszüntetésé­nek egész kérdésére. Bebizonyoso­dott, hogy a nukleáris kísérletek beszüntetéséről szóló különszerző­dés megkötése akkor, amikor to­vább folyik a nyugati hatalmak esz­telen lázas fegyverkezése, azt a csa­lóka látszatot keltheti a népek sze­mében, hogy történik valami az atomháború elhárítására, pedig a valóságban a nyugati hatalmak ép­pen az atomháborúra készülnek. E helyzetben a nukleáris kísérletek beszüntetéséről szóló egyezmény meg­kötése az egyetemes leszerelési prog­ram keretén kfvfil hamis biztonság­érzetet kélthetne a népekben, hfidltó­szer volna éberségük elaltatásár^, a bé­ke megfirzése kérdésében. Márpedig nagyon is világos, hogy a kísérletek beszüntetéséről szóló szerző­dés egy napig sem tartóztatná fel az atomhatalmakat a tömegpusztító fegy­verek halmozásában, nem ls szólván arról, hogy a felhalmozott fegyverkész­letek érintetlenek maradnának. Ha például a nyugatnémet revansis­ták és militaristák felhasználnák az USA és a NATO támogatásét és kocká­ra tennék az emberiség sorsát azzal az őrült kísérletükkel, hogy a maguk Ja­vára erőszakkal revideálják az előző háború eredményeit és újabb mészár­székekre hajtsák a NATO-országokat, akkor a kísérletek beszüntetéséről szóló szerződés semmiképpen sem nehezíte­né meg az atomfegyvere bevetését. A kísérletek beszüntetéséiül, az álta­lános leszerelés megoldásától függet­lenül, a folytatódó lázas atomfegyver­kezés körülményei között megkötött szer­ződés tehát nemcsak nem szolgálná a béke ügyét, hanem ellenkező ered­ménnyel járna — elkendőzné az atom­háborús előkészületeket. 0 A nyugati hatalmak további lázas atomfegyvsrkezésének feltételei között a nukleáris kísérletek beszüntetéséről szóló kü­lönszerződés megkötése az atom­fegyverek további elterjedésének meggátlását sem segíthetné elő. Ha­a közeljövőben nem szűnik meg a lázas atomfegyverkezés, senki sem akadályozhatja meg az atomfegyve­rekkel még nem rendelkező államo­kat abban, hogy mozgósítsák tudo­mányos és műszaki lehetőségeiket, s előállítsanak atomfegyvert. Ha a Genfben tárgyaló három ha­talom az általános és teljes lesze­reléstől függetlenül megegyezne a nukleáris kísérletek betiltásáról, ez a tilalom erkölcsi kötelezettségeken kívül semmilyen más kötelezettsé­geket nem róna az államokra. Fran­ciaország az USA és Anglia támoga­tásával durván megszegett minden erkölcsi kötelezettséget. Arra a ki­jelentésre, hogy a három hatalom beszűntette az atomkísérleteket, azt válaszolták, hogy a Szovjetunió, az USA és Anglia már kipróbálta és gyártja az atomfegyvert, így állító­lag Franciaország ls be akar lépni áz „atomklubba", tehát atomfegy­vert akar gyártani és korlátlan kí­sérleteket akar vele végezni. Ha te­hát nem lesz eredményes az általá­nos és teljes leszerelésért vívott erőteljes és elszánt küzdelem, senki sem szavatolhatja, hogy holnap nem kezdenek-e atomkísérleteket további államok —, különösen akkor, ha a kísérletek beszüntetésérdi szóló háromhatalmi szerződést sem írják alá. Szembe kell nézni az Igazsággal: Most nem arról van szó, hogy mi­lyen ártalmas hatása van az atom­sugárzásnak az élő szervezetre, ha­nem arról, hogy az emberiség meg­szabaduljon a termonukleáris hábo­rú veszélyétől, hogy tíz- és százmil­liók életét mentsük meg, hogy ne engedjük mag az atomfegyver alkal­mazását. Ez pedig csak általános és teljes leszereléssel érhető el. Ez a főcél, a fű feladat. Mit jelentene tehát a jelenle­gi körülmények között, ha .a Szovjetunió, az USA és Anglia szerződést kötne a kísérletek be­szüntetéséről? Csak egyet: olyan rendszernek a törvényesítését, mely­ben a népek békéjének, független­ségének és biztonságénak hatalmas védőpajzsa — a Szovjetunió meg lenne fosztva a béke védelmére szükséges atomfegyverek tökéletesí­tésének lehetőségétől olyan körül­mények között, amikor még nem valósult meg az általános és teljes leszerelés s a nyugati hatalmak há­borús előkészületeik keretében foly­tatnák egyre újabb és nagyobb rom­boló erejű atom- és hldrogénfegy­vertípusok kipróbálását. Ha megen­gednénk ezt, vérszemet kapna az agresszor az egész emberiséget ve­szélyeztető szándékainak megvaló­sítására. rg* Hol a kivezető út? Hogyan oldjuk meg a nukleáris kísér­letek beszüntetését a mai kö­rülmények között? A szovjet kormány abban látja a re­ális és ésszerű kivezető utat, a nukle­áris kísérletek beszüntetését ne elszi­getelten, hanem az általános és teljes leszerelés keretében oldják meg. Ez az értelmezés elhárít minden akadályt és nehézséget kizárja a hátsó ajtók, a ma­nőverezés lehetőségét, amivel azok él­nének, akik nem akarják a békét, akik a népek megtévesztésére ípítik politi­kájukat. Ha az államok végrehajtják a nem­zetközileg hatékonyan ellenőrzött, ál­talános és teljes leszerelést, ha felszá­molnak minden fegyvertípust, még az atomfegyvereket is, és feloszlatják a hadseregeket, akkor az atomfegyverek tökéletesítésének, tehát a velük végzett kísérletek folytatásának oka is megszű­nik. Akkor azután senki sem eiik kísér­tésbe, hogy a földön, a föld alatt, a levegőben vagy a világűrben kipróbál­ja az atomfegyvert s nem is lesz mit kipróbálnia, mivel az atomfegyver meg­semmisül. Így megszűnnek az ellenőrzésről — beleértve a nukleáris kísérletek betiltá­sának ellenfirzéséről — folytatott tár­gyaláson felmerült nehézségek. Éppen ezért a szovjet kormány kijelentette, hogy elfogadja a nyugati hatalmak minden ellenőrzési javaslatát, ha a nyugati hatalmak elfogadják az általá­nos ás teljes leszerelés szovjet javas­latait. A Szovjetunió sohasem adja bele­egyezését a hatékony ellenfirzés nélküli leszereléshez, mivol az általános és tel­jes leszerelés a legalaposabb nemzetkö­zi ellenőrzést Igényli, és szavatolni kell az ellenőrzi! szervek szabad belépését mindenüvé, a vétójog vagy más korlá­tozás kizárásával. Az általános és teljes leszerelés nem­csak megvédi az emberek egészségét és megszünteti az etomsugárzás veszé­lyes következményeit, hanem megvédi magát az életet, megszabadítja a^ em­beriséget attól a veszélytől, hogy atom­fegyverek halálthozA pusztító ereje hull az emberek fejére. A szovjet kormány szilárd meggyő­ződése, hogy a mai viszonyok között egyedül az a javaslat a helyes és re­ális, hogy a nukleáris ksíérletek be­szüntetésének kérdését az általános és teljes leszerelés keretében oldják meg. Az általános és teljes leszerelésrfil sző­lő egyezmény megkötése és ennek alap­ján a nukleáris kísérletek betiltásának megoldása megfelelne az ENSZ alapok­mánya elveinek, melyek megkövetelik, hogy mind nagy, mind a kis államok társadalmi rendszerüktől függetlenül békében és barátságban éljenek, ne a fegyverek erejével, hanem tárgyalás­sal, az együttműködés, a jogok ~és ér­dekek kölcsönös tiszteletbentartása alapján oldják meg a felmerülő vitás kérdéseket. A Szovjetunió kormánya ünnepélye­sen kijelenti, hogy a Szovjetunió kész tétovázás nélkül aláírni a nemzetközi­leg szigorúan ellenfirzött, általános és teljes leszerelésrfil szfiló egyezményt. A szovjet kormány felszólítja a né­peket, az ENSZ valamennyi tagállamát, tegyenek meg mindent a nemzetközileg szigorúan ellenfirzött általános és tel­jes leszerelés haladéktalan megoldásá­ra, s így biztosítsák a tartós világbé­két. Katonai puccs Damaszkuszban London (CTK) — A Reuter ügy­nökség a damaszkuszi rádióra hivat­kozva közli,- hogy a szeptember 28-ra virradó éjjel katonai puccsot hajtot­tak végre az Egyesült Arab Köz-. társaság szíriai területén. A lázadók megszállták a damaszkuszi rádióál­lomás épületét és elfoglalták a had­sereg főparancsnokságát. „A fegyve­res erők legfelső forradalmi arab parancsnokságának" képviselője a damaszkuszi rádióban kijelentette, hogy a hadsereg uralja a helyzetet az országban. A lázadók állítólag megszállták Szíria valamennyi ki­kötőjét és repülőterét. A kairói rádió Időközben közve­títette Nasszernek, az EAK elnöké­nek beszédét, aki kijelentette, hogy a lázadás az arab egység ellen Irá­nyul és hogy az első hadsereg egységeinek parancsot adott, nyomul­janak Damaszkusz fslé. Az elnök hozzáfűzte, hogy szilárdan elhatá­rozta az Egyesült Arab Köztársaság egységének megőrzését. Az elnök a jelenlegi helyzetet az EAK legko­molyabb veszélyeztetésének minősí­tette 1956 óta, amikor Egyiptomot Franciaország, Nagy-Britannia ' és Izrael megtámadta. A Reuter hírügynökség szerint egyelőre nem tudni, milyen szemé­lyiség áll a lázadás élén. Egyúttal azonban rámutat a Libanonból érke­zett hírekre, amelyek Abdel Hamid Szaradzs, az EAK szíriai területe végrehajtó tanácsának volt elnöke és az EAK Minisztertanácsának egyip­tomi tagjai között uralkodó mély el­lentétekről számolnak be. Amint is­meretes, a végrehajtó tanácsok meg­szüntetése után Abdel Hamid Sza­radzsot az EAK alelnökévé nevezték' kl és megbízták a belügyek inté­zésével. « « s Kairó (CTK) — Az Associated Press közlése szerint Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke személyesen vette át a szíriai lázadás elnyomását szolgáló akció irányítását. Nasszer szeptember 28-án délelőtt a miniszte­rekkel és a katonai parancsokokkal megtárgyalta a helyzetet. A hírügynök­ség hozzáfűzi, hogy Kairó utcáin rend és nyugalom uralkodik. A damaszkuszi rádió közlése szerint a szíriai légi haderők parancsnoka, va­lamint a nyugat-szirial és dél-szlrlal katonai parancsnokok kijelentették,­hogy teljes mértékben támogatják a lá­zadók mozgalmát. „A fegyveres erők legfőbb forradalmi arab parancsnoksága" betiltotta Da­maszkuszban az utcai tüntetéseket. A lázadók képviselője egy további közleményben kijelentette, hogy a lá­zadás célja „a szíriai helyzet rende­zése, a nép és a hadsereg szabadsáv gának és méltóságának felújítása." Szíriában egyelőre zavaros a helyzet Beirut (CTK) — Damaszkuszból egy­másnak ellentmondó hírek szivárognak ki a szíriai helyzetről. A Reuter és a Francé Presse délutáni Jelentése sze­rint a damaszkuszi katonai lázadás azzal végződött, hogy a lázadás veze­tői és Abdel Haklm Amer marsall, az EAK alelnöke egyezményt kötöttek. Délután azonban megcáfolták e hírt. A damaszkuszi rádió jelentette, hogy a lázadók és Amer marsall tárgyalása nem vezetett megegyezésre és Amer Kairóba utazott. A hír szerint délután is harcok dúltak Damaszkuszban. Szíria és a szomszéd államok hatá­rát lezárták. Még mindig nem tudják, kl ál! a lázadás élén. Nasszer elnök reggeli rádióbeszédében ki)elentette, hogy a lázadást olyan személyek rob­bantották kl, akik fel akarják számol­ni az Egyesült Arab Köztársaságot. Belép-e Anglia a Közös Piacba ? Brüsszel (CTK) — A Közös Piac orszá­gainak minisztertanácsa kedden Erhard bonni gazdaságügyi miniszter elnökleté­vel Anglia felvételéről tárgyalt. Lényeges haladást nem értek el a kérdésben, mert a nyugati lapjelentések szerint csak abban értettek egyet, hogy tárgyalni fognak. Október 10-én és 11-én előzetes tárgyalásokra kerül sor Párizsban, me­lyeken az angol kormány részletesen kifejti belépésének feltételeit. A konkrét tanácskozások majd november első felé­ben kezdődnek Brüsszelben. A hosszú vita hátterében ,a tőkés országok mély gazdasági és politikai ellentétei rejlenek. Anglia az USA nyomására politikai okokból lép be a közös piacba, bár ez árt gazdasági érdekeinek, mivel a nyu­gat-német monopóliumok befolyása alá kerülve ezt megsínylené a Brit Nemzet­közösség egysége. A tagállamok kor­mányfői ugyanis ellenzik Anglia belépé­sét. Bonn nagyon örülne, ha Anglia be­lépne a közös piacba, mert a nyugatné­met monopóliumok vezetése alá kerül­ne, Franciaország viszont ellenzi, mert Így veszve látja azt a reményét, hogy valaha is vezető pozíciót hacolhatna kl magának a nyugatnémet gazdasági kö­rökkel szemben. BUENOS AIRESBEN október 2-án a forradalmi mozgalmak elleni harc foly­tatásának kéthónapos tanfolyamát ren­dezik, amelyen 15 latin-amerikai ország katonai funkcionáriusai vesznek részt. A tanfolyamot az USA tisztjei irá­nyítják. (CTK) Ül SZÓ 3 * 19BÍ. szeptemfier

Next

/
Thumbnails
Contents