Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)
1961-09-28 / 270. szám, csütörtök
Mezőgazdaságunk fejlesztése és a szakkáderképzés Az EFSZ-ek V. országos kongresszusa részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mezőgazdasági termelésünk további gyors fejlesztése a többi között lényegesen függ a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének növelésétől l». Fontos tehát, hogy a mezőgazdasági termelés Irányítása szakképzett mérnökök é* technikusok kezében legyen. Mert hiába van, illetve a harmadik ötéves terv végére lesz elegendő gépünk, műtrágyánk, hiába lesznek meg a legkorszerűbb berendezések a haladó termelési teobnológia alkalmazásához, hiába látja el iparunk a legmesszebbmenően a mezőgazdaságot a termelés fejlesztéséhez szükséges eszközökkel, ha megtelelő szaktudás híján nem használjuk ki őket gazdaságosan. De nem is csupán a termelés növeléséről, a nagyüzemi gazdálkodás adta gazdaságosabb termelésről van sző, hanem arról ls, hogy rendszerint sokkal lassúbb ütemben emelkedik azon szövetkezetek tagságának életszínvonala, amelyeket rosszul vezetnek. Már pedig a mezőgazdasági dolgozóknak nem lehet közömbös hogyan, milyen Ütemben emelkedik életszínvonaluk. Kt ne szeretne a falust emberek, a mezőgazdasági dolgozók közül is állandóan jobban élni, amikor szocialista társadalmunk ezernyi lehetőséget ad erre. De arra is, hogy mezőgazdasági dolgozóink A KÜLÖNFÉLE SZAKISKOLÁKBAN ELSAJÁTÍTSÁK A SZÜKSÉGES TUDÁST. Fiataljaink ingyenesen, sőt államunk anyagi támogatásával végezhetik tanulmányaikat, a már munkában levő, tanulni vágyó mezőgazdasági dolgozók szintén megszerezhetik a faladataik nagyságához szükséges tudást, akár távtanulás utján, akár bentlakásos, a szokásosnál rövidebb időtartamú szakiskolákon, ahol megfelelő anyagi támogatásban részesülnek. A mezőgazdasági középiskolák legjobb tanulóinak ugyancsak alkal muk van a mezőgazdasági főiskolán folytatni tanulmányaikat. Államunk, egés2 népünk, de elsősorban mezőgazdasági dolgozóink életszínvonalának emelése szempontújából tehát a legmesszebbraenően támogatja a mezőgazdasági szakkáderprobléma megoldását. Egyes szövetkezett községek vezetői kt ls használják az alkalmat, hogy szakkáderekkel lássák el mezőgazdasági üzemüket. Például a knéževesl EFSZ-nek (Praha-nyugat) 2 főiskolai végzettségű és 8 alacsonyabb képzettségű vezetője van. A korszerű gazdálkodás eredményeként a múlt évben több mtnt 9000 (kilencezer! koronával TÚLSZÁRNYALTÁK AZ EGY HEKTÁRRA TERVEZETT NYERSTERMELfiS ÉRTÉKÉT, természetesen ezzel arányosan az 1 hektárra eső bevételt, illetve tiszta jövedelmet ls. Egy-egy dolgozó évi jövedelme megközelítőleg 16 000 korona volt, holott a múlt évben a különböző alapokra is lényegesen többet juttattak a tervezettnél, s a gépek vásárlása is sok pénzt felemésztett. Jó példával néhány csallóközi szövetkezetben is találkozhatunk, a többi között érdemes a szakszerű vezetés kedvező gazdasági és politikai hatását megemlíteni az okočl és a gabClkovói szövetkezetben, de ugyanezt mondhatjuk el a Somotori Állami Gazdaságról is. Olyan törekvésekkel is találkozunk, hogy néhány községben a pártszervezet és a nemzeti bizottság segítségével az EFSZ vezetősége kidolgozta a szakkáderképzés távlati tervét s ennek következetes megvalósításával már a harmadik ötéves tervben megoldódik ez a komoly probléma. A Havllôkňv Brod-i járásbeli Építő nevet viselő szövetkezet például olyan tervet készített, hogy A 700 HEKTÁROS GAZDASÁGBAN A HARMADIK ÖTÉVES TERV VÉGÉRE 2 FŐISKOLAI VÉGZETTSÉGŰ SZAKEMBER DOLGOZZÉK A VEZETŐSÉGBEN, a többi funkció betöltésére pedig középiskolai végzettségű szakember jusson, s a termelést csoportok vezetőitől ls szigorúan megkövetelik legalább a mezőgazdasági mesteriskolái végzettséget. Persze nem könnyű egyszerre ennyi embert iskolára engedni, azért úgy szervezték meg az iskoláztatást, hogy az egyidőben tanulók távolléte ne károsítsa meg a termelés menetét. Van tehát lehetőség mindenütt a szaktudás növelésére, ha a pártszervezet és a nemzeti bizottság nem hagyja magára a szövetkezet vezetőségét, ám országos átlagban nem használjuk kl eléggé azokat az eszközöket, melyeket államunk nyújt a tanuláshoz. Novotný elvtárs, az EFSZek V. kongresszusán mondott beszédében hangsúlyozta: mielőbb el kell érnünk, hogy mezőgazdaságunkban Az idei rópakampányban cukorgyáraink a kocsik és a vagonok kiürítését nagymértékben gépesítették. Felvételünk a sládkovičovôi cukorgyárban készült, ahol a vagonok kiürítését vízsugár segítségével végzik. Ezzel a módszerrel jelentős számú munkaerőt takarítanak meg. (Ilia Marko felv.) JIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIItlIII Hat kombájn a knkoricaföldeken A selicei EFSZ-ben már befejezték a hatékonyság felülvizsgálását, s ennek eredményei máris megmutatkoznak a gyakorlat-: ban. Jól felkészültek az őszi munkára. A járásban elsőnek kezdték meg a kukoricatörést. Két nap alatt huszonöt hektárról takarították be a kukoricát. Mun-i kájukban nagy segítségükre vol-i tak gépeik. Négy szovjet és két magyar kombájnjuk van, melyek jó kihasználásával 360 hektárról végzik el a kukoricaszedést. A kalászszedés után nyomban hoz-i záláttak a kóró lesilózásához, Tudják, hogy a szeptemberben silózOtt kóró tápértéke felér a közepes minőségű széna tápértékével. Ezért igyekeznek ebben a hónapban a lehető legtöbb kuko-i ricát lesilóznl. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta U) Hl r r a OTT h o h Egy esztendeje beszélte meg a közgyűlés: Forró Géza zootechnikus iskolába megy. Olyan ember ő, aki megérdemli, hogy tanulion, még lobban értse munkáját, bár éveken keresztül vezette az állattenyésztést termelést, de panasz sohasem volt ellene... Eképpen döntött a taggyűlés. Forró Géza agyában motoszkáltak a gondolatok. , — Égy egész év nem kis idő. Távol a családtól, a közöstől... Mert olyan ember ö, aki szereti családlát, dm nem kevésbé raqaszkodik a közöshöz. Csupasztv ember ez a zootechnikus. S talán éppen ez, a közösség becsülete érlelte meg benne az elhatárolást: — Vállalom, elvtársak, elmegyek. Nekem ts jót tesz majd az iskola, a közösnek is csak haszna lehet belőle. ' Az ember általában úgy van a tanulással, míg fiatalabb, fogékonyabb az esze, dm ha elfárnak az évek, már minden nehezebben megy, a munka ts, meg az iskolapadban ülés ts. Forró Géza ugyan még nem öreg, de már nem egészen fiatal. Benne van már a negyvenben. Az akarat, a kitartás azonban legyőzi a kort, s akinél ez tudásszomjjal párosul. az az ember használjon kt minden lehetőséget szaktudásának fejlesztésére. Benne meg volt ez is, meg az is, így hát beülhetett a mezőgazdasági technikum tantermének padjába. A családtól sem kellett teljesen elszakadnia. Jtap nincs messze Topolníkytól. szombaton délutánonként hazamehetett és otthon tölthette a vasárnapot ts. Olykor ugyan kis bal ts származott a dologból, mert volt rá eset, alighogy megmelegedett a családi körben, csábította a közös. Vajon mit csinálnak a sertésetetők, van-e eléa takarmány, mennyit fejnek a gulyások? Nem azért volt ez, mintha nélküle megállt volna az élet a telepen, hiszen tudta, ló kezekben van a jószág, és mégis vágyott, hogy az emberek, az ismerősök, a munkatársak közé mehessen. Ilyenkor aztán nemegyszer zsörtölődött az aszszony: — Nem vagy otthon egész héten, s most ís elmégy! — Mennem kell, maid csak letelik ez az egy év s aztán újra otthon leszek. Ekként pörgettük vissza az emlékeket a szövetkezet mázsaházában, beszélgetés közben. S hogy most egyszeriben a mára terelődik a szó, az azért van, mert Gál Imre takarmányozó jó magasra magrakott lucernás szekérrel állt a mérlegre. A zootechnikus ott terem a mérlegnél. Kíváncsi, milyen nehéz a rakomány. A lucerna az ő vesszőparipája. Emberek, lesz tej bőven, vessünk sok lucernát! lesz súlygyarapodás a sertéshizlaldában ts, ha maid itt sorakoznak a telep körül a lucernakazlak. — így szokta mondani a gyűléseken. Játszik a mérleg mutatója. Forró Géza háromszor, négyszer ts megnézi, mennyit mutat. Bosszantják is a többiek: „Szemüveg kell már neked, Géza, a sok tanulásban elrontottad a szemed". Más miatt történt a nagy vizsgálódás. Nem akart hinni a szemének, mert túl soknak tűnik neki ennek az egy szekér lucernának a súlya... M»rt, hát mégiscsak negyedik kaszálás. Kimegy a szekérhez. Beletúr a lucernába, kivesz egy csomót. — Száradni kellene még ennek. — Hát várhattunk volna vele — mondja Gál Imre —, csakhogy nehezen szárad, mert igen vastag a rendje. — Ogy bizony — mondja felém fordulva a zootechnikus. — Ilyen lucerna még sohasem termett a mi határunkban. — JÓ a földié? — Nem rossz. — Ha jó a talaj, akkor nem számít a szárazság sem? — Kapott ez elég esőt! ?? 400-450 hektár földterületre legalább egy mérnök és 100—150 hektárra egy technikumot végzett mezőgazdasági szakember Juiaon. Sajnos, ettől még messze vagyunk, jelenleg még 2300 hektárra sem jut egy mérnök s az év elején még csaknem 800 hektárra egy technikus. Éppen ezért foglalkozott Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának szeptember 14-15-1 ülése olyan részletesen a Szlovákia gazdasági fejlesztésével kapcsolatos káderkérdések távlati problémáival. A mezőgazdaságban különösen nagyok a feladatok. A PÁRTSZERVEZETEKRE HÁRUL A LEGNAGYOBB FELADAT azön a téren, hogy a legjobb káderekből kiválasszák a harmadik ötéves tervben mezőgazdasági főiskolákra küldendő 4300 hallgatót. Középiskolai tanulásra (mezőgazdasági szakiskolákra) 20 000 mezőgazdasági dolgozót, főképp fiatalt kell megnyerniük. S még ez sem minden. Arra van szűkség, hogy a legfontosabb munkahelyeket szakképzett dolgozók foglalják el. Ennek érdekében a harmadik ötéves terv éveiben Szlovákiában 70 000 fiatalt (ebből több mint S0 százalék leányt) kell mezőgazdasági tanoncnak megnyerni. Ezeken kívül az is fontos, hogy a gép- és traktorállomások A DUNAJSKÁ STREDA-I JÁRÁS PÉLDÁJÁRA a traktorosok, kombájnosok tudásának állandó bővítése mellett a mezőgazdasági dolgozók ezrett ls megismertessék a legújabb gépekkel, technológiai eljárásokkal, termelési módszerekkel, szóval az illetékesek tegyenek meg mindent (lehetőség van rá), hogy minden mezőgazdasági dolgozó jó szakemberré váljék. Ma, amikor a termelés hatékonysága a mezőgazdaságban ís országos problémává nőtt, amikor az életszínvonal emelése érdekében a termelés növelésével párhuzamosan a termelést költségek csökkentése Is népgazdasági fontosságú feladat, a pártszervezeteknek és a nemzeti bizottságoknak mindent meg kell tenniük a mezőgazdasági szakkáderképzés sikeréért. Igaz, nagyok a feladatok. De vajon kisebbek-e azok a távlatok, melyeket a feladatok megvalósítása nyit előttünk a raár nem ís olyan messzi távlatú kommunizmusban? H. Gy. — Es a negyven hektár öntözött területen termett. — Megéri? — De meg dm! Jövőre kétszáz hektárt fogunk öntözni, — mondja hangsúlyozva. Kell ám a Jószágnak a lucerna. Mert olyanok a mi fejőgulyásaink egytől-egyig, hogy nem lehet rájuk panasz. Kifejnék még a tehenek vérét is. Viszont tejet akarunk és nem vért. Takarmány, lö takarmány nélkül pedig nincs tej. Egyéni gazda karában ts tudta, hogy a lucerna, meg a hüvelyesek általában a legfőbb takarmányt adták. Csakhogy akkoriban nemigen volt negyedik kaszálás, a harmadik is alig nőtt meg, a negyediket meq csak legeltetni lehetett a löszággal, mert a kasza elszaladt felette. Most a negyedik kaszálás is olyan — igaz, csak az öntözött földeken —, mint korábbi években az első. De hát azért előnyös a közös, a nagyüzem, mert ott öntözni is lehet a földet, műtrágyában sem szenved hiányt a talaj. Á rég t vágyok, óhajok most öltenek testet, válnak valósággá. Van is most Jócskán lucernája ennek a csaknem kétezer hektáros közösnek. örül ennek a zootechnikus, örülnek a jószággondozók, s Jól jár az állam ts hiszen a Topolnlkyak minden hektár föld után hétszázhatvan liter tejet adnak el a tejfelvásárló üzemnek... Azelőtt, itt sem volt így, sok baj volt a takarmánnyal. Erre jól emlékszik Forró Géza ts. — Bizony, kezdetben mi ts küzdöttünk tak ármány hiánnyal. Ennek részben az volt az oka, hogy az agronőmus Is, meg a zootechnikus is a saját szakállára dolgozott. Nem volt meg az együttműködés. — Ma már megvan? — Most másképpen fest a dolog. Azt mondom az agronömusnak: Enynyi, és ennyi lucernára, kukoricára, borsóra van szükségem. Megbeszéljük a dolgokat. Ö ts montfia a magáét, én ts, végül megegyezünk, hiszen mindkettőnk érdeke egy: több búzát, tejet, tojást termeljünk. Igaz az is hogy most már könynyebben eligazodnak a nagyütem rengetegében, mert mindkettőjükre sok ragadt az életből is, meg a tanfolyamokon is. Az agronómus kétéves iskolán, tanult, a zootechnikus egy esztendeig ült az Iskolapadban. Hogy mit Jelent ez a közösnek, azt mi sem bizonyítja Jobban, mtnt az eddig elért nafyszerű eredmények, A hízóknál csaknem nyolcvan dekás a napi súlygyarapodás, a tejhozam — bár az utóbbi hetekben csökkent kissé — átlagban nyolc literes. Persze, Forró Géza, — a maga szerénységével í — a sikert nem ennek, hanem a jószággondozók szorgalmának tulajdonítja. Én azt állítom — több éve ismerem már őt —, hogy neki is nagy része van benne. Részben elismeri állításom, ám azonnyomban kiegészíti a dolgot a maga egyszerűségével. — Nagy előny, nagy segítség az nekünk ,hogy a pártszervezet foglalkozik a szövetkezettel. Ha valami nincs rendjén, a kommunisták máris rendet teremtenek. Jó dolog ám, ha az ember érzi, hogy soha, sem jóban, sem rosszcnincs egyedül, nincs támasz nélkül. A kommunistákra mindig számíthat az ember. Kurta szünet után megkérdem. — S eljár rendszeresen a pártgyűlésekre? — Most már igen. Félesztendeje, hogy tagjelölt vagyok — mondfa büszkén. Forró Géza is sok- sok parasztember ráeszmélt, hol a helye. Munkájával már régebben kiérdemelte ezt a megtiszteltetést. Szereti faluját, a szövetkezetet, az itt élő embereket. Az emberek ts becsülik őt, alapos szaktudása, erős akarata miatt. Mindezek az emberi tulajdonságok vitték kötél öt a párthoz, melynek már fél esztendeje jelöltje... Amikor beszélgetni kezdtünk, szabadkozott, szerénykedett, hogy ö csak most jött haza, egyelőre nem sokat tud mondani az állattenyésztésről. Nos beszélgetésünk vége Jelé már a jövő munkáiról ,terveiről szólott, bdr sok mindent tud a máról, a mai helyzetről, — , Nem állunk rosszul most sem, az igaz. Száz hektárra ötvennyolc szarvasmarhánk van. Jól tejelők a tehenek. Van köztük tizenöt-húsz Uteres ts, mégis akad még sok tennivaló. — Különösen akkor, ha négy év alatt akarják teljesíteni az ötéves tervet. — Vállaltuk, tehát teljesítjük is. S mert messze környéken ismeretesek ennek a szövetkezetnek a sikerei, nem fér kétség hozzá: ezzel az elhatározásukkal sem vallanak szégyent. Hogy mit tesznek a tervteljesítés megalapozásaért, arról hadd szóljon a zootechnikus. — A gépesítés már teljesen tökéletes az istállókban. A jövő tervünk: Elsősorban kiselejtezzük a gyengén tejelő állatokat. A jól tejelő tehénnek meg ml kell más, mit. sok, Jó takarmány. Ez is lesz! Jövőre d szántóterület harmincöt százalékát vetjük be takarmánnyal, ebből huszonöt százalék lucerna lesz. A lucerria — úgy mondjuk — Ű vesszőparipája Forró Gézának. így van ez, bár most, a silókukorica betakarítása idején arra is ügyel, azért legyen eleqendő silótakarmány is a télre... Mert lehet-e nyugodt éjszakája annak a zootechnlkusnak, akinek a Jószága csak árpaszalmán él? Forró Géza nyugodtan tér pihenőre minden este, mert szövetkezei tében tele a szérű, a kamra, egymás mellett sorakoznak a nagy lucernakazlak. .. Elégedett mosoly bujkált szája szögletében, mikor a kazlak felé mutatott. Kezet nyújtott búcsúzóul, majd felült kerékpárjára, hogy szétnézzen a telepen. MÉRY FERENC (JJ SZO 5 * 1961. szeptember 20.