Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)
1961-09-26 / 268. szám, kedd
Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAP II APJA Bratislava, 1961. szept. 26. kedd • 30 fillér • XIV. évfolyam 268 szám SOK MÉG A TARTALÉK Úgyszólván mindennap írunk és beszélünk mostanában a mezőgazdaságról. S nem öncélú dolog ez.. A fejlődés megköveteli, hogy minden erőt összpontosítva fokozzuk a mezőgazdasági termelést, esztendőről esztendőre jobb eredményeket, nagyobb hektárhozamokat érjünk el. Szükséges ez az erőfeszítés, mert kitűztük a célt: 1970-ig a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára emeljük. Hosszú idő ez, kilenc év van még hátra, ám az előttünk álló feladat is nagy, s nem lehetne máról holnapra megvalósítani. Ezért jó, ha erőnket úgy osztjuk be, hogy arányosan minden esztendőben megtegyük a megfelelő lépést a megkezdett úton. Sőt — mivel a mezőgazdaság dolgozóinak túlnyomó többsége szavát adta, s elhatározta, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti, az sem árt, ha egy-egy esztendőben a kelleténél jobban megnyújtjuk a lépést, túlteljesít-: jük a tervet. A mezőgazdasági dolgozók nagyszerű küzdelme során nem egy ízben felmerült a kérdés: meddig fokozhatok a hektárho-: zamok, lehet-e esztendőről esz-' tendőre magasabb színvonalra emelni az állattenyésztés hasz-: nosságát. Bár jónéhány szövetkezet ért el eddig is kiváló ered-' ményt mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben, bátran állíthatjuk, sok még a rejtett tartalék a mezőgazdaságban. A gépesítés és automatizálás továbbfejlesztése a munkatermelékenység soha nem látott szintre való emelését hozza magával. Az új módszer alkalmazása, a jobb talajművelés nagyobb hektárhozamokat biztosít. Ki hitte volna még néhány esztendővel ezelőtt is, hogy nálunk 45—50 mázsa búzát takaríthatunk be a föld hektárjáról, vagy 400—500 mázsa cukorrépát szállíthatunk minden hektár földről a cukorgyárakba? Nos, azok, akik kételkedtek ebben, tévedtek... Kechnecen a szövetkezet 45 mázsás búzatermést is elért az idén, a tôniak a múlt esztendőben 470 mázsás átlagot értek el cukorrépából. (Az idén a szárazság miatt nem lesz ennyi). Sorolhatnánk még tovább is, hiszen a példák százai bizonyítják, hogy mire képes a nagyüzemi gazdálkodás. A sikerek ellenére azonban temérdek még a tennivaló a mezőgazdaságban, hiszen sok az olyan szövetkezet, amelyekben nem érvényesül a nagyüzemi gazdálkodás minden előnye. Jelentősek az olyan tartalékok a mezőgazdaságban, melyek kiaknázásával nagymértékben fokozhatjuk a termelést. Különböző üléseken, falun, városon egyaránt a mezőgazdasági szakemberek és a szövetkezeti tagok állandóan hangoztatják a talajerő fokozásának fontosságát. S az eddigi eredmények bizonyítják, nem fölösleges szócséplés, ha a komposztozásról vagy a műtrágya helyes felhasználásáról beszélgetünk. Ma már nemcsak a szakemberek, hanem a szövetkezeti tagok is tudják, hogy nem isteni csoda, se nem valamilyen különleges erő folytán ad a föld hektáronként 40 mázsás búzatermést, hanem azért, mert megadjuk a földnek, ami jár. Ugyan a különleges esőről, másszóval a műesőről is szólni akarunk egyet-mást, mert csaknem minden szövetkezetben rájöttek — nem egy esetben saját kárukon okulva — a természettől nem várhatnak könyöradományokat. Azt is tudják már sok szövet-: kezetben, hogy a talajerő fokozása melllett arra is gondolni kell, kap-e elegendő nedvességet a talaj, mi lesz a növénnyel és a tervvel, ha mondjuk beüt egy hosszan tartó szárazság. Erre legjobb orvosság a megfelelő öntözőberendezés, hogy szükség esetén nedvességet juttathassunk a földnek. Most egyik legjelentősebb tartaléka a mezőgazdaságnak a helyes vízgazdálkodás megteremtése. Addig, amíg a kukorica, cukorrépa, vagy a lucerna hektárhozamának a nagysága attól függ, hogy megkönyörül-e rajtunk a természet vagy sem, kap-e elegendő esőt a növény vagy sem, nem tettünk meg mindent annak érdekében, hogy 170-ig az ipar színvonalára emeljük a mezőgazdasági termelést. Mi tehát a teendő? Keresni, kutatni kell a módját az öntözéses gazdálkodás megteremtésének. Számos példa tanúskodik arról, hogy azokban a szövetkezetekben, amelyekben öntöztél: a kapásnövényt, nem rettegtek a holnaptól, nem is nézték naprólnapra sóhajtozva a derült eget: hullhatna már néhány csepp eső, hisz szárazság fojtogatja a cukorrépát. Bekapcsolták a motorokat, vagy megengedték a csatornákat, s ömlött az éltető víz a földre, olthatta szomját az eltikkadt növény. Jó dolog ez, mégis sok helyütt csak néhány hektár földet öntöznek, a nagy költségekre hivatkozva. Ám nem mindig lehet ezzel sem egyetérteni, mert a mai csatornahálózat a meliorációs építkezések folytán nagyszerű alapot teremt az öntözés kiszélesítésére. így csaknem minden szövetkezetben meglelhető a módja annak, hogyan lehet szerényen, aránylag kevés pénzzel a számos kisebbnagyobb jelentőségű agrotechnikai módszerek, munkafogások felhasználásával növelni a termelési eredményeket, s kifogni az időjárás szeszélyein. Az idén, mint ahogy KeletSzlovákia néhány járásában, a Csallóközben is fukarkodott a természet, kevés csapadék hullt a földre. Ezért gyengébb például a tőniak cukorrépa termése is, bár minden esztendőben úgyszólván rekordtermést takarítottak be. Ám az idén sem szólhatott volna bele a terméseredményekbe az időjárás, ha nem 27 hektárt, hanem az egész répaterületet öntözték volna. Az öntözött területről 50 mázsával többet takaríthatnak be. Meg tudtak volnak birkózni mind a 80 hektár öntözésével? Gazdaságilag jól áll a szövetkezet, a munkaegy-: ségek értékét 36 koronában állapították meg. Ez is bizonyítja, hogy nem küzdenek pénzügyi nehézségekkel, tehát nem csappant volna a közös pénze, ha többet öntöztek volna. Kifizetődő dolog az öntözés. Ezt már tudják a tôniak is, de hasznuk van a topolníkyiaknak ís abból, hogy az idén 40 hektáron öntözték a lucernát. A negyedik kaszálás is úgy megnőtt, hogy az embernek csaknem a derekáig ér. Hektáronként 80 mázsát adott az öntözött lucernaföld. Jövőre 200 hektár lucernaföldet fognak öntözni. Jó példák ezek, olyan dolgok, amelyek mellett ne men* jünk el behúnyt szemmel, hanem kövessük őket, használjuk fel valamennyit a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése érdekében. Prága forró szeretettel üdvözölte a lengyel párt- és kormányküldöttséget Hétfőn, szeptember 25-én Prága ünnepi díszben fogadta kedves vendégeinket, — a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttségét. A küldöttség Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a köztársaság kormányának meghívására jött hozzánk. „Éljen Csehszlovákia és Lengyelország barátsága!" „Éljen a Lengyel Egyesült Munkáspárt!" Reggel 9 órakor a katonazene hangjai mellett begördült a pályaudvarra a különvonat, amelyből kiszálltak a lengyel párt- és kormányküldöttség tagjai — Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt ANTONÍN NOVOTNÝ ÉS WLADYSLAW GOMULKA ELVTÁRSAK SZIVELYES KÉZSZORÍTÁSA (CTK — felvétele) A prágaiak jóval a vendégek érkezése előtt zsúfolásig megtöltötték a főpályaudvar épülete előtti térséget. A vörös transzparensek lengyel és ] cseh nyelvű jelszavai Csehszlovákia I dolgozóinak őszints barátságáról taI núskodtak. „Üdvözöljük a szocializmust építő testvéri lengyel népet I" Központi Bizottságának első titkára, lózef Cyrankiewicz, a LEMP KB politikai irodájának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Stefan Ignar, az Egyesült Néppárt Központi Bizottságának elnöke, miniszterelnökhelyettes, Edward Gierek, a LEMP KB politikai irodájának tagja, a LEMP KB titkára, a LEMP katowicei kerületi bizottságának első titkára, Piotr Jaroszevvicz, a LEMP KB tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, Marian Naszkowski, a LEMP KB tagja, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének helyettese, Adam Wang, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa mellett működő tervbizottság alelnöke, józef Czesak, a LEMP KB póttagja, a LEMP KB nemzetközi osztályának vezetője, Zygmunt Ostrowski, a nehézgépipari miniszter helyettese, Zygmunt Puzycki az URSUS traktorgyár főigazgatója, Franciszek Mazur, a Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttség kíséretében van Maria Wierna, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztériumának főigazgatója, és Jerzy Grudzinski, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének protokollfőnöke. Velük együtt Prágába érkeztek azok a csehszlovák tényezők is, akik a lengyel párt- és kormányküldöttséget a határon üdvözölték. A küldöttséggel érkezett Oskár Jeleň, Csehszlovákia lengyelországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. A kedves vendégeket a főváros területén Karol Bacílek, Rudolf Barák, Pavol Dávid, Jaromír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Jifi Hendrych, Antonín Novotný, Otakar Šimínek, Viliam Široký, Ľudmila Jankovcová és Rudolf Strechaj elvtársak, pártunk és kormányunk képviselői, Alexander Dubček, Vladimír Koucký és Václav Slávik, a CSKP KB titkárai, a CSKP KB osztályvezetői ás pártunk Központi Bizottságának tagjai, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, dr. Alois Neiiman, dr. Josef Plojbar miniszterek, dr. Jozef Kyselý, a Nemzetgyűlés alelnöke, a kormány tagjai, a Nemzeti Front szervezetei, a főváros képviselőt, a tábornoki kar s közéletünk más tényezői üdvözölték. A fogadtatáson jelen voltak a prágai diplomáciai testilet tagjai i«. A különvonat megérkezése után Wladyslaw Gomulka és Józef Cyrankiewicz elvtársakat először Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, (Folytatás a 2. oldalon) Antonín Novotný : LátOgatáSllk hOZZájáľlll együttműködésünk további bővítéséhez Drága Gomulka elvtárs! Drága Cyrankiewicz elvtárs, drága elvtársak és kedves berátaimi Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának és egész dolgozó népének nevében a legszívélyesebben köszöntöm önöket köztársaságunkban. Üdvözöljük önöket a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Lengyel Népköztársaság kormányának és a testvéri lengyel népnek képviselőit, amelyhez régi, baráti kötelékek fűznek bennünket. Nemzeteink egymás szomszédságában élnek, sok dicső pillanatot, de nehéz időket is éltek át együtt. A múltban, amikor szilárd barátságban, együttműködésben éltünk egymással, ez mindig országaink fejlődését, népünk elégedettségét jelentette, nyugalmat és békét jelentett nemzeteink számára. Sok közös vonást mutat egész történelmünk. A múltban mindkét országban egyidőben szervezkedett a munkásosztály a marxizmus alapelvein és harcolt a dolgozó nép politikai és szociális jogaiért, a tőke uralmának megdöntéséért. E harcot önöknél és nálunk is győzelem koronázta, és így munkásosztályunk a dolgozó nép élén megnyitotta a szocialista rendszer felépítéséhez vezető utat. A nehéz politikai küzdelmek idején kommunista pártjaink szorosan együttműködtek és kölcsönösen segítették egymást. És ma, a közös győzelmünk után mi is együttműködünk mint egy nagy szocialista család tagjai, amelynek élén közös barátunk, építésünk nagy segítője, a testvéri Szovjetunió áll. Országaink szilárd láncszemét képezik a Varsói Szerződés államai védelmi közösségének, amely biztonságunk zálogát jelenti a támadó katonai erők agresszív szándékaival szemben. Tisztelt elvtársaki Az agresszív imperialista erők által előidézett ki-, éleződött nemzetközi helyzetben érkeztek hazánkba. A nyugatnémet militaristák és revansisták, mint a múltban már nemegyszer, ma újból régi terjeszkedési szándékaikkal, régi területi követeléseikkel lépnek a világporondra és egy újabb háborús konfliktus veszélyét idézik elő. Mindkét ország népei saját tapasztalataikból tudják, mit jelent a német imperializmus, a német militarizmus és mindent megtesznek, hogy soha többé ne emelhessék véres kezüket országaink ellen. Ezért mara(Folytatás a 2. oldalon) Wladyslaw Gomulka: KÖZÖS forradalmi hagyományok fűznek egymáshoz Drága Novotný elvtárs! Drága Široký elvtárs! Drága elvtársak és barátaink ! Prága lakosai! Országuk fővárosába érkezve mindenekelőtt engedjék meg, drága elvtársak és barátaink, hogy a legszívélyesebben üdvözöljem önöket a párt- és kormányküldöttségünk nevében, a lengyel munkásosztály és az egész lengyel nép nevében, és tolmácsoljam jókívánataikat, őszinte testvéri baráti érzéseiket a szocialista 'Csehszlovákia testvérnemzetei iránt. (Taps.) A LEMP Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormánya nagy örömmel fogadta Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívását. Azzal a mélységes meggyőződéssel Jöttünk önökhöz, hogy ez az újabb találkozásunk éppúgy, mint a csehszlovák párt- és kormányküldöttség múlt évi lengyelországi látogatása hozzájárul testvérnemzeteink, kormányaink és pártjaink még szorosabb közeledéséhez és együttműködéséhez. Országainkat és nemzeteinket, amelyek a legjobb szomszédi viszonyban élnek egymással, nincs ami elválassza egymástól, hanem minden egybefűzi őket. Barátságunk és együttműködésünk országaink felvirágoztatásának és biztonságának biztosítására irányuló közös erőfeszítésünkön, a szocialista államok közös érdekeinek rendíthetetlen egységén, a béke, a demokrácia és a szocializmus közös eszményein alapuL Pártjaink, mindkét ország vezető erői közelebb állnak egymáshoz, mint bármikor azelőtt. Közös forradalmi és haladó hagyományok fűznek bennünket össze a marxizmusleninizmus közös elvei, valamint vezetőink, párt- és társadalmi szervezeteink egyre szélesebb körű mindennapos kapcsolatai. Egybefűznek bennünket az egyre jobban kibontakozó, egyre sokoldalúbb gazdasági kapcsolatok, az élénk árucsereforgalom, az ipar és a műszaki haladás fejlesztésében nyújtott kölcsönös segítség, valamint —főként az utóbbi években — elmélyülő együttműködés a termelés kooperációja és szakosítása terén. Látjuk ezen együttműködés továbbfejlesztésének nagy lehetőségeit, amely mérhetetlenül előnyös mindkét fél számára. Küldöttségünk feszült nemzetközi helyzet időszakában jött önökhöz, amelyet a nyugatnémet militaristák és az Atlanti Paktumban lévő szövetségeseik agresszív politikája okoz. A német probléma megoldása az agresszív imperialista erők megfékezése és az európai béke biztosítása — napjainknak ezek a legégetőbb kérdései. Országainknak és nemzeteinknek, melyek a múltban oly sokat szenvedtek a német militarizmustől, legfontosabb létérdekük a (Folytatás a 2. oldalon).