Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-25 / 267. szám, hétfő

Egyre bővülő csehszlovák-lengyel gazdasági kapcsolatok (CTK) — A második világháborút követő első években csak kor­látozott árucserére szoritkozott Csehszlovákia és Lengyelország, de 1947-ben gyökeres fordulat állt be a két ország gazdasági együtt­működésében. A szorosabb gazdasági együttműködés érdekében 1957­ben megalakult a csehszlovák-lengyel gazdasági együttműködési bi­zottság. i Ä Csehszlovák Szocialista Köztár­saság ma a népgazdaság úgyszólván valamennyi szakaszén együttműködik. Legfontosabb azonban a gépipari, ko­hó- és vegyipari üzemeiknek együtt­működése, amelyek termelőképessé­gük leggazdaságosabb kihasználására törekszenek. Igen jelentős a termé­szetadta nyersanyagforrások fejlesz­tése, feltárása és kihasználása terén megnyilvánuló együttműködés. A két baráti ország hosszú lejáratú gazdasági egyezményei értelmében öt év alatt, 1961—1965 között több mint 8 milliárd koronát ér el a köl­csönös árucsere forgalom. Az egyre jobban elmélyülő gazdasági kapcso­latok alapján azonban létre jönnek a szoros együttműködés nagyobb ter­jedelmű kibontakoztatásának felté­telei is. Erről tanúskodik az ez év szeptember 15-én aláirt kiegészítő jegyzőkönyv, mely szerint a már em­lített hosszú lejáratú egyezményekben feltüntetett árumennyiséghez viszo­nyítva az 1962—1965-ös években 11 százalékkal nagyobb lesz a két or­szág árucseréje, mely az 1960. évihez hasonlítva 1965-ben csaknem négy­szeresére növekszik. Csehszlovákia elsősorban megmun­kálógépeket, energetikai berendezé­seket, mezőgazdasági gépeket, trak­torokat, teher- és személygépkocsi­kat, vegyipari gépiberendezéseket hengerelt anyagot, hajómotorok kö­nyöktengelyeit, vegyszereket stb. szál­lít a Lengyel Népköztársaságba. Lengyelország e szállítmányok felé­ben habbetongyártáshoz szükséges berendezéseket, bányagépeket, mező­gazdasági pótkocsikat, villamos ke­mencéket, mezőgazdasági és vegy­ipari gépeket, s a népgazdaságunk Csehszlovák és osztrák fiatalok békemanifesztációja Bratislavában (CTK) — A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkja vasárnap a csehszlo­vák és az osztrák ifjúság nagy bé­kemanifesztáciőjának volt a színhe­lye. Az ünnepi díszbe öltözött teremben a bratislavai üzemek, iskolák és hi­vatalok több száz küldötte foglalt helyet a Szabad Osztrák Ifjúság Szö­vetségének több mint 200 tagú kül­döttségével. A fiatalok eljöttek, hogy határozottan tiltakozzanak a háború ellen és közöljék, hogy minden aka­raterejüket és fiatalos lendületüket az emberiség szebb jövőjéért és a világbékéért vívott harcnak szente­Jik. A fiatalok nagygyűlésén Daniel FuteJ, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke elemezte be­szédében a jelenlegi nemzetközi helyzetet és hangsúlyozta a német kérdés megoldásának rendkívül je­lentőségét. A jelenlevők többször hosszan tartó tapssal és „éljen a bő­kel", „Es lebe den Frieden I" felkiál­tásokkal szakították félbe Futej elv­társ beszédét, melynek elhangzása után Kari, Reiter, az osztrák ifjúság küldöttségének vezetője szólalt fel. Meleg szavakkal tolmácsolta a cseh­szlovákiai fiataloknak a haladó szel­lemű osztrák fiatalok üdvözletét. Hangsúlyozta, hogy az osztrák fiata­lok épp úgy, mint a csehszlovákiaiak szívből óhajtják a tartós világbékét és ennek érdekében fáradhatatlanul folytatják és fokozzák a militarizmus és revansizmus ellen harcukat és a bőkéért vívott küzdelmüket." A teremben viharos taps dörgött fel. amikor Horst Schumann, a Sza­bad Német Ifjúság képvselője lépett a mikrofonhoz. Beszédében többek között arról biztosította Csehszlová­kia ifjúságát és dolgozóit, hogy az NDK ifjúsága azonos célt követ: a szocializmus és a kommunizmus bé­kés építését. A békemanifesztáciő résztvevői nagygyűlésük befejezésével határo­zatot hoztak, amelyben többek között a következő áll: „A világ valamennyi országának ifjúságához azzal a fel­hívással fordulunk, hogy járuljon hathatósan hozzá a német probléma békés megoldásához és hiúsítsa meg a háborús uszítók reményeit. Minden erővel támogatjuk a Szovjetunió azon Javaslatát, hogy még ez Idén sor ke­rüljön a német békeszerződés meg­kötésére, s Nyugat-Berlinnek szabad, demilitarizált várossá nyilvánftására. • • « A Szabad Osztrák Ifjúsági Szövet­ség küldöttsége a délutáni órákban a Siavínon kegyelettel adózott a Bratislava felszabadításáért és a fa­sizmus ellen vívott harcokban hősi halált halt szovjet katonák emléké­nek. számára felette fontos nyersanyago­kat, valamint félkészárukat, kősze­net, ónt, ként, vékony és vastag falemezeket, valamint vegyszereket küld Csehszlovákiának. A két baráti ország gazdasági éle­tében Igen fontos eseménynek szá­mit a csehszlovák-lengyel gazdasági együttműködési bizottság VI. ülése, melynek résztvevői ez év januárjában főleg a lengyelországi rézbányák fel­tárásával, kiépítésével, rézfeldolgozó üzemek építésével kapcsolatos hosz­szú lejáratú együttműködésről és ar­ról tárgyaltak, miként biztosíthatók az említett bánya s ipari üzemek gyártmányai, valamint félkész árui a csehszlovákiai ipar számára. A tár­gyalások befejezéséről aláírt egyez­mény értelmében Csehszlovákia az 1961—1970-es évekre hitelt folyósít Lengyelországnak gépek és egyéb be­rendezések, kohóipari gyártmányok, nyersanyagok, stb. vásárlására. Ez az egyezmény lehetővé teszi a Len­gyel Népköztársaságnak, hogy tete­mes / beruházási eszközöket használ­hasson fel már a harmadik ötéves terv éveiben az ércbányászat fejlesz­tésére. L. I. Brezsnyev Finnország elnökénél Helsinki (CTK) — L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke, aki jelenleg hi­vatalos látogatás céljából Finnország­ban időzik vasárnap Kekkonen finn elnök kíséretében megkoszorúzta Paasikivi hírneves államférfi sírját. L. I. Brezsnyev és a klséretébnn levő hivatalos képviselők ugyanaz nap meglátogatták Urho Kekkonent, Finnország elnökét. A szovjet vendé­geket a finn parlament (elé vezető útjukon mindenütt szívélyesen üdvö­zölte Helsinki lakossága. A parlament bejáratánál Kekkonen elnök és Fa­gerholm parlamenti elnök fogadta L I. Brezsnyevet. Modibo Keita a problémák békés megoldását követeli Bamako (CTK) — Modibo Keita, a Mali Köztársaság elnöke Bamakóban pénteken mintegy 10 ezer főnyi tö­meg előtt tartott beszédet, melyen kijelentette, hogy feltétlenül szüksé­gesnek tartja a világot nyugtalanító valamennyi probléma békés megoldá­sát. Beszédében részletesen beszá­molt a semleges országok belgrádi értekezletének eredményeiről, s az­zal vádolta az imperialista hatalma­kat, hogy ők viselik a felelősséget a jelenlegi háborús veszély fokozó­dásáért. A Fehér Ház módosuló politikájának előjelei Az USA új állásfoglalása a német kérdésben? Berlin (CTK) — Az Associated Press a legutóbbi napokban rendkívül nagy figyelmet szentel egy meg nem nevezett „magasrangú, amerikai tényező" kijelentéseinek, melyek szerint az USA vezető államférfial fon­tolóra veszik a német kérdésben tanúsított magatartásuk megváltozta­tását. Az állásfoglalásuk e módosulása a Német Demokratikus Köztársa­ság elismerését jelentené. Az általában elterjedt nézetek szerint olyan „kísérleti léggömbről" van szó, melynek célja annak megállapítása, mi­lyen visszhangnt költene az amerikai közvéleményben az USA esetleges reálisabb politikája. Az Associated Press közölte, hogy a Nyugat-Berlinben Clay tábornok tiszteletére rendezett fogadáson az említett meg nem nevezett amerikai tényező az újságírókkal elbeszélget­ve kijelentette, hogy „már ma is lé­tezik két német állam, amelyek azonban nem hajlandók egymással tárgyalni. Jelenleg nem alkalmas a légkör a tárgyalásokra, de öt-hat év múlva kedvezőbb lehet". A Reuter hírügynökség szerint az említett „meg nem nevezett tényező" maga Clay tábornok, az USA elnökének nyugat-berlini megbízottja. Hlgthower, az AP New York-1 tu­dósítója szerint az USA nyilvánva­lóan nem hivatalosan azt tanácsolja a nyugatnémet kormánynak, vegye fontolóra a keletnémet állam tudo­másul vételét. Az amerikai külügyminisztérium a meg nem nevezett amerikai tényező kijelentéseiről közölt hírekkel kap­csolatban nyilatkozatot tett közzé, amelyben többek között a követke­ző áll: Az USA elnöke és állam­titkára a közelmúltban több esetben felvázolta az Egyesült .Államok Né­metországban folytatott politikáját. A külügyminisztériumnak nem áll szándékában, hogy részletesebb ma­gyarázatot fűzzön az említett hírek­hez. Az Associated Press ezzel és további cáfolatokkal kapcsolatban hangsúlyozza, hogy „az amerikai nyi­latkozatok egyáltalában nem tesz­nek említést arról, hogy az USA kormánya módosította volna a Ke­let-Németország tényleges elismeré­sére vonatkozó nézeteit". 4000 méter drót egyetlen csepp fémből Moszkva (CTK) — A klsinyeví Mlk­roprovod Üzemben az emberi hajnál hússzor vékonyabb drótot készítenek. Egyetlen csepp manganin öntvényből 3—4000 méter drót készül. ÖTSZÁZ FIATAL SVÉD, norvég és dán indult szombaton reggel gyalogosan Stockholmba, hogy tiltakozzék az atom­fegyverkezési verseny ellen. (ÖTK) Arnold Zweig a német kérdésről Koncsek László, a magyarországi Népsza­badság című lap mun katársa Berlinben a Le­nin-'díjas Arnold Zweiggel, a német iroda­lom „nagy öregével" folytatott beszélgetést. Az írónak Koncsek Lászlóval folytatott beszélgetéséből a következőket idézzük: Arnold Zweig: „Kint jártam barátaimmal a Brandenburgi kapunál. A falakat fel kellett húzni a zőnahatárokon. A cseppfolyós állapo­tot a demokratikus és a nyugati zóna között, számtalan politikai, gazdasági és erkölcsi bajnak a forrását meg kellett szüntetni. Ez a kettősség nagyon meg­nehezítette az emberek életét. Berlinben 1 is rontotta az erkölcsö­ket. Augusztus 13-án megtisztult a levegő. Az. élet megy tovább, nagyobb és szilárdabb rendben, mint eddig. Két háborút éltem meg. Az elsőt mint ak­tív katona, a másodi­kat, mint két katona­fiú apja. Nyugodt va­gyok, véleményem sze­rint nem lesz háború. A militarista német tá­bornokok a legrosszabb háborúvesztők, akik a vereség után ügyesen győzőknek játsszák meg magukat. 1870— 1871-ben csak azért .győzhettek a német tábornokok, mert Ang­lia semleges maradt, az első világháborúban az a bizonyos „hátul­ról adott tőrdöfés" al­jas hazugság volt, mert Németország az első világháborút már 1914 szeptemberében elvesztette. A második világháborút pedig át­éltük, láttuk és érez­tük. A Szovjetuniónak és a szocialista orszá­goknak nagy az erejük és tekintélyük. Az At­lanti Szövetség urai nagyon jól tudják ezt, meg azt is, milyen ki­tűnő rakéta-, rádió-, vegyészszakemberek dolgoznak látható eredménnyel a Szov­jetunióban; kétszer ls meggondolják, hogy háborúba keveredjenek­e a Szovjetunióval és a szocialista országok­kal." Arra a kérdésre, va­jon az államhatárok le­zárása Berlinben tiem zavarja-e majd a német művészek, Írók kapcso­latait a két Németor­szág között, ezt vála­szolta: „Bojkottálni szeret­nének bennünket, da­rabjainkat, írásainkat, zenei alkotásainkat, az egyes művészeket, odaát pedig hajtóva­dászatot Indítanak a haladó művészet ellen. Ök járnak rosszabbul a bojkottal. Hitler alatt is ilyen tilalmakkal és megkülönböztetések­kel kezdődött és elju­tott a könyvégetésig, majd a gyilkosságig. Nem szabad elfelejte­nünk Brecht: Galilei életéből a figyelmez­tetést:: Felelős vagyl Mindent megteszünk nyugati barátaink meg­segítésére és a szelle­mi egységfront fenn­tartására." KOMMENTARUNK Fontos javaslatok az ENSZ közgyűlésén Harc a békéért, a leszerelésért és a gyarmati \ uralom ellen A meleg, nyári hónapokban csak az amerikai vidéki turisták tekin­tették meg az ENSZ ürességtől kongó tárgyalótermeit. Most Ismét — drámai események előjeleként — nagy a sürgés-forgás az ENSZ épületében. Néhány hónapra is­mét egybegyűltek a világ úgyszól­ván valamennyi tájáról érkező kül­döttek, hogy kifejezésre Juttattassák nemzetük óhajait. Az ENSZ tárgyaló termeiben év­ről évre határozottabban szállnak síkra a békeszerető országok kül­döttel a nemzetek békéjéért és a szociális igazságért. Idén még ha­tározottabban lépnek fel, hiszen a legutóbbi események elrettentő va­lósága — a gyarmatosítók felesle­ges vérengzése Kongóban, Kuba megtámadása, az Angolában elkö­vetett gaztettek, a bizertai mészár­lások, a dél-afrikai faji üldözteté­sek, Algéria szabadságharca stb. — még eltökéltebb harcra ösztön­zi a békéért küzdő népeit képvise­lőit. Az ENSZ közgyűlésén a tagálla­mok .99 küldöttsége, ebből az af­rikai, ázsiai nemzetek képviseleté­ben 46 küldöttség vesz részt. Az ENSZ történetében ez idén először fordult elő, hogy afrikai küldöttet választották az ENSZ-közgyűlés el­nökévé. A közgyűlésen elhangzott első beszédekből is nyilvánvaló, hogy a küldöttek határozottabban lépnek fel a gyarmati rendszer el­len, és azért hogy 1962-ben egy­szer s mindenkorra megszűnjék az emberiség történetének e szégyentel­jes fejezete. Ezért teljesen magá­tól értetődő, hogy Portugália, Bel­gium, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Spanyolország és Hollandia — e gyarmati hatalmak — a küldött­ségek túlnyomó többsége éles bí­rálatának, s megvetésének kereszt­tüzébe kerülnek. Nagyon valószínű, hogy az USA is felette kínos hely­zetbe jut, hiszen egyre jobban szű­kül mesterkedéseinek tere' és egyre Jobban belelátnak kártyáiba. A Washington Post nemrég közölte, hogy mlg az USA tavaly Angola kérdésében arra kényszerült, hogy a NATO-bell szövetségese — Por­tugália ellen szavazzon, ez Idén alaposan fontolóra kell vennie, a gyarmatosítókkal szembeni maga­tartását, tekintettel támaszpontjai­ra, amelyek létezése elválasztha­tatlanul összefügg a gyarmatok lé­tezésével. Az ENSZ-közgyűlésén eddig foly­tatott vitában egyre jobban kidom­borodik a semleges országok fontos szerepe is. Ezen országok képvise­lői nemrég tanácskoztak Belgrád­ban, és ez alkalomból számos nyu­gati lap sértő hangon írt róluk, s szemrehányást tett, hogy nem tá­mogatják Amerikát, bár szívesen veszik az USA anyagi segítségét. E sértő hangú cikkekre Sellő han­gon válaszolt pénteken Norodom Szlhanuk herceg, aki határozottan kijelentette, hogy az említett nem­zetek szívesen veszik az USA se­gítségét, de nem hajlandók érte áruba bocsátani nemzeti méltósá­gukat. Az eddigi elhangzott beszédekben és felszólalásokban a béke ős a le­szerelés kérdése foglalja el a leg­fontosabb hely.et. Az ENSZ irányító bizottsága azonban a szovjet kül­dött logikus Indoklásét figyelmen kívül hagyva azt javasolta, hogy külön-külön kell tárgyalni az em­lített, szervesen összefüggő két kérdésről. Ennek ellenére feltéte­lezhető, hogy az ENSZ idei köz­gyűlésén résztvevő küldöttek az ed­diginél sokkal határozottabban fog­lalnak majd állást a leszerelés mel­lett. Magától értetődő, hogy a Szovjetunió és a szocialista tábor országai állnak majd e törekvések élén. Az ENSZ idei közgyűlése gyöke­res változást hozhat a népi Kína ENSZ képviselete kérdésében. En­nek érdekében a nemzetek túlnyo­mó részének nyomására már sor is került az első lépésre. Az em­lített kérdést az ENSZ teljes ülése elé terjesztik, megvitatják ős sza­vaznak róla. Az USA kezdeménye­zésére évek hosszú során át olyan helyzetet teremtettek a nyugati or­szágok, amely talán a legszégyen­letesebb az ENSZ történetében: A népi Kína helyét az ENSZ-ben jog­talanul csangkajsekék bitorolják. Az USA-nak ez idén először nem sikerült megakadályoznia, hogy az említett kérdés az ENSZ teljes ülé­se alá kerüljön megvitatásra és szavazásra. A szavazás alapját két javaslat képezi majd, éspedig a Szovjetunióé, amely a Kínai Nép­köztársaság csorbítatlan jogainak teljes érvényesítését követeli és az újzélandi megalkuvó javaslat, mely szerint csupán arról volna szó, hogy felvegyék a Klnat Népköz­társaságot az ENSZ tagjainak so­rába. Az USA természetesen ismét mesterkedésekhez folyamodik. Azt reméli, jhogy megnyeri a szavazatok több mint egyharmadát, s ezzel megakadályozhatja a szovjet javas­lat megvalósítását. Az USA teljes biztonsággal számit az úgynevezett brazzavillei csoport — a volt fran­cia gyarmatok túlnyomó része — képviselőinek támogatáséra. Az USA képviselői azonban nem palástol­hatják Idegességüket. A Biztopságl Tanács kedden vitatja meg ugyanis két új tag — Mongólia és Mauri­tánia felvételének a kérdését. A szocialista tábor országainak ál­lásfoglalása félreérthetetlen: Ha nem veszik fel Mongóliát, nem ad­hatják beleegyezésüket Mauritánia felvételéhez. Egyébként tudott do­log, hogy különösen a már emlí­tett brazzavillei csoport érdeke Mauritánia felvétele. Ugyanakkor, amikor a nemzetek képviselői az ENSZ-ben tárgyalnak, Gromiko és Rusk miniszterek is igen fontos tárgyalásokat folytat­nak. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében ma már mindenki tuda­tosítja, hogy ezeknek a nőmet bé­keszerződésről, Berlinről, Németor­szág sorsáról, az általános lesze­relésről stb. folytatott tárgyalá­soknak eredménye főleg az USA magatartásától függ, és lényegesen befolyásolhatja az ENSZ közgyű­lés tárgyalásait. E. Š. Laoszban végei kell vetni o provokációknak! Hanoi (CTK) — A Patet Lao hang­ja rádió e napokban igen határo­zottan követelte, hogy az USA és a dél-vietnami hivatalok ne avatkoz­zanak be Laosz belügyeibe és hala­déktalanul rendeljék vissza az ott állomásozó katonai egységeiket. A Patet Lao hangja arra hívja fel a világ közvéleményének figyelmét, hogy röviddel azután, hogy a Laosz­ban -küzdő ellenfelek tüzet szüntet­tek, Ngo Dlnh-Dlem klikkje- két zász­lóalj katonát küldött Laosz területő­re. A Nosavan-egységek a múlt hő­napban több ezer egyenruhát, nagy mennyiségű fegyvert és lőszert kap­tak Dél-Vietnamból. Nosavan au­gusztus végén katonai küldöttséget indított Saigonba, hogy ott a dél­vietnami katonai hivatalok képvise­lőivel megvitassa a katonai jellegű akciók összehangolását és a laoszi hadműveletek felújításának lehetősé­gét. Csőmbe ismét fenyegetőzik Leopoldvllle (CTK) — Csőmbe katan­gai „elnök" sajtéértekezleten kijelentet­te, hogy újabb vérfürdőt rendez Katan­gában. A katangai áruié, aki teljesen tudatában van az ENSZ Kongóban tanú­sított kétkulacsos magatartásának, azzal vádolta az ENSZ katonai egységeinek parancsnokságát, hogy katonai alakula­tok áthelyezésével, az Elisabethvlllebon állomásozó egységek megerősítésével „semmibe sem vesxi a fegyverszünetről kötött egyezményt". Csőmbe határozot­tan követelte a Katangában állomásozó ENSZ-egységek visszarendelését és fe­nyegetően kijelentette, hogy ellenkező esetben kész az „erőszak alkalmazására" is. 36 revansista vezér az NSZK parlamentjében Bonn (CTK) — Adenauer Keresz­ténydemokrata Uniójának és a Szo­ciáldemokrata Párt jobboldali veze­tőségének jelöltjei közül a különféle német revansista szervezetek 36 „ve­zérét" választották be a nyugatnémet szövetségi parlamentbe. • NASSZER, AZ EAK ELNÖKE Mon­zsl Szlimhez, az ENSZ-közgyűlés je­lenlegi elnökéhez küldött levelében a Dag Hammarskjöld tragikus halálát okozott „gyanús körülmények" gon­dos kivizsgálását követeli. (CTK) ÚJ SZŰ 25 * 1981. szeptember 16.

Next

/
Thumbnails
Contents