Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-23 / 265. szám, szombat

. ... - • •• ' Ä CSKP KB határozata az 1961—1962. pártoktatási év megnyitásaiéi (Folytatás az X. oldalról) kés együttélésben és versenyben lel­tétlenül bebizonyítja fölényét a ka­pitalizmussal szemben. A békeszerető népekkel egyetem­ben a béke radikális útjának tartjuk a teljes és általános leszerelést, hogy az emberiséget megvédjük a termo­nukleáris háború következményeitől Erre irányul minden erőfeszítésünk és eszközünk. A jelenlegi nemzotközi kapcsolatok legfontosabb problémáinak megma­gyarázására a világ kommunista és munkáspártjai moszkvai értekezleté­nek Nyilatkozata szolgáljon alapul. Ennek elfogadásában a mi kommu­nista páitunk is aktív részt vett. Az SZKP programtervezete még alaposabbá teszi korunk alapvető nemzetközi problémáinak szemléletét, amikor pártunk központi bizottsága azonos álláspontot foglalt el. A Nyilatkozatra, az SZKP program jára és pártunk dokumentumaira tá­maszkodva offenzív propagandát fej­tünk ki az időszerű nemzetközi Kér­dések megmagyarázására. Ugyanak­kor fokozott figyelmet szentelünk az emberiség bolciog jövőjéért küzdő el­csapat, a kommunista világmozgalom munkásságának és harcénak. II. A fejlett szocialista társadalom épí­tésének időszerű gazdasági feladatai, melyek a harmadik ötéves tervben öltenek testet, továbbá a termelőerők fejlesztésének a következő húsz évig érvényes országos feladatok kidolgo­zása megkövetelik, hogy valamennyi szinten állandóan javuljon a gazda­sági tevékenység irányításának szín­vonala és valamennyi dolgozó aktív részt vegyen az irányításban. A dol­gozók résztvóieiének fokozása a ter­melés irányításában, a párt vezető szerepének helyes érvényesülése töb­bek között a dolgozók gazdasági is­mereteinek színvonalától is függ. A közgazdasági elmélet tanulmá­nyozásában már határozott jó ered­ményeket értünk el. A dolgozók és a pártaktíva közgazdaságtani képzé­sének fokozása azonban megköveteli, hogy a pártszervek és szervezetek a jövőben is rendkívül nagy figyelmet szenteljenek e kérdéseknek. Az ötéves terv második évi tervé­nek most folyó előkészítése és a népgazdaság - hatékonysága felülvizs­gálásának eredményei az üzemek, a vállalatok és munkahelyek gazdasági helyzetének konkrét elemzése alap­ján a legjobb lehetőségeket nyújtják, hogy a gazdasági propaganda és a nevelőinunka tartalmát egybekapcsol­juk az üzemek és társadalmunk szük­ségleteivel. A pártpropaganda fő feladata az lesz a munkahelyeken, hogy harcra mozgósítsa a dolgozókat a termelés növelését elősegítő erőforrások fel­tárásáért, az új technika bevezetésé­ért és maximális kihasználásáért, az állóalapok nagyobbfokú kihasználá­sáért, az üzem komplex korszerűsíté­séért és rekonstrukciójáért, a haladó technológia fejlesztéséért és a lehető legcélszerűbb munkaszervezésért. A harmadik ötéves tervben a mű­szaki fejlődésért való küzdelem a társadalmi munkatermelékenyság elő­irányzott növelése biztosításának a fő útja. A legkorszerűbb technika és technológia bevezetése a termelőbe­rendezések maximális felhasználásá­val együtt döntő jelentőségű a leg­fejlettebb tőkés államok termelési színvonalának túlszárnyalásáért folyó gazdasági versenyben. Nem utolsó sorban a műszaki haladás teremti meg a szellemi és a fizikai munka, a város és a falu közötti lényeges kü­lönbségek fokozatos megszüntetésé­nek feltételeit. A gyors műszaki ha­ladás a természeti erőforrások jobb kihasználása alapján lehetővé teszi fejlett szocialista társadalmunk anya­gi és kulturális szükségleteinek gaz­dagabb kielégítését. Az új termelési erőforrásokat biz­tosító beruházási építés kérdései egy­re nagyobb jelentőségnek a népgaz­daság tervszerű fejlesztésében. Ez lényegesen kihat a termelés jövőbeni arányaira és növekedésének ütemé­re, valamint a társadalmi munkater­melékenység fokozódására. Mindnyá­junk érdeke, hogy az építésre fordí­tott óriási eszközök a lehető leg­gazdaságosabban érvényesüljenek. A pártpropagandának hatékonyabban kell segítenie a pártszervek és szer­vezetek harcát a beruházások össze­tételének megjavításáért, hogy ez nö­velje a gépek és berendezések rész­arányát az általános beruházás kere­tében. A megkezdett építkezések túl nagy arányszámával összefüggő kér­dések megoldása is szorosan össze­függ ezzel A megkezdett építkezések túl oagy arányszáma ugyanis a be­ruházások szétforgácsolását, a társa­dalmi gazdaság pazarlasát okozza. A beruházási építkezés keretében el kell érnünk, hogy idejében adják át az új üzemeket, és húzzák üzembe a berendezéseket, mert ezzel nemcsak anyagi és pénzmegtakarításhoz ju­tunk, hanem az egész gazdaság haté­konyságát is fokozzuk. Továbbra is a figyelem homlokteré­ben marad az anyagi és pénzforrások­kal való szigorú takarékoskodás elve. A propaganda hatékonyságának abban kell megmutatkoznia, hogy eredménye­ket érjünk el a fém. tüzelőanyag, energia s más nyersanyagok és anya­gok megtakarításáért folyó mozgalom­ban. A gazdaságosság, mely a szocializ­mus sajátja, biztosítja számunkra a ter­melési önköltség csökkentését, ami vi­szont a termékek árainak alakulásában s a népgazdaság valamennyi ágának hatékonyabb fejlődésében nyilvánul meg. Továbbra Is figyelemmel fogjuk kísér­ni a díjazás szocialista alapelveinek helyes érvényesítését és betartását. Ezek az alapelvek aktív tényezőt Je­lentenek a munkatermelékenység növe­lésében és a dolgozók nevelésének ha­tékony esskHzét képezik. A dolgozók­nak a munka eredményében való anya­gi érdekeltségének érvényesítésével együtt nem szabad megfeledkeznünk azokról az erkölcsi ösztönzőkről sem, amelyek ülősegítik a dolgozók kezde­ményezésének növekedését, megmutat­koznak a szocialista mnnkaverseny, főként a szocialista munkabrigádok mozgalmának eredményességében. A paripropaganda eredményeinek meg kell nyilvánulniok abban is, hogy a dolgozók tevékeny részi vesznek a ter­melés irányításában és hogy valameny­nyi dolgozó egyre többet, jobbat és ol­csóbban termel. A következő időszakban fokozott tö­rekvést szentelünk a falvakon végzett nevelőmunkának. E munka küldetése az, hogy a mezőgazdasági dolgozók tö­rekvéseit a CSKP Központi Bizottsága határozatainak szellemében egyesítse, minden téren növelje gazdasági és po­litikai ismereteiket s az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért harcoljon a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági politikánk jfivff évekre szóló ama alapvető koncepciója, hogy a mezőgazdaságot 1970 ig az Ipar szín­vonalára kell emelni, megköveteli, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődésének üteme megfeleljen a népgazdaság va­lamennyi ágazata arányos fejlődésének, hogy a munkafolyamatok színvonala ne különbözzék lénvegesen az Ipari mun­kafolyamatok színvonalától. A mezőgaz­daság iparosítása biztosítja a munka­termelékenység lényeges növekedését és a termelési egységre fordított mun­kaidő csökkenését s ez által a mező­gazdasági termelés olcsóbbá tételét ls. E cél elérésének alapvető feltétele a komplex technika és nagyüzemi terme­lési technológia bevezetése a mezőgaz­dasági termelésbe. a mezőgazdasági Özeinek termelésének fokozatos szako­sítása, a szocialista bővített újraterme­lés ütemének növelése, a díjazás ma­gasabb formáira valő fokozatos éttérés az EFSZ-ekben, a mezőgazdasági dolgo­zók korbeli összetételének megjavítása és szakképzettségük növelése. E kérdé­sek megvilágítása mezőgazdasági dol­gozóink előtt a termelőerők, a fala tár­sadalmi és kulturális élete fejlődésének merész távlatait tfirja fel. A gazdasági oktatás küldetése a fal­vakon abban van, hogy minden téren kiharcoljuk a termelés belterjességé­nek növelését a haladó agrotechnika útján, ami biztosítja a növénytermelés lényeges növelését és elegendő saját takarmányalap létesítését. Ez megköve­teli, hogy lényegeden nagyobb gondul fordítsunk a silókukorica termesztésé­re, hogy mindenekelőtt e kukorica ma­gas hozamait biztosítsuk, és elegendő mennyiségű takarmány termeléséről gondoskodjunk. A belterjesség növelésé­nek a főid kihasználásán és termőbbé tételén kell alapulnia, két termés el­érésére kell törekednünk, a mezőgaz­dasági üzemekben fel kell használni a tudományos ismereteket és holadó ta­pasztalatokat. ' Esten a téren az eddigi­nél sokkal nagyobb mértékben kell fel­használni az egyes EFSZ-ek és állami gazdaságok gazdasági elemzéseit, az élenjáró dolgozók, termelőcsoportok s egész mezőgazdasági üzemek szemlélte­tő példáját és jő tapasztalatait. A falvakon végzett nevalőmunkínak konkrétan hozzá kell Járulnia az egy­séges földmüvesszövetkezetek sokoldalú megszilárdításához, ami ai állami gazda­ságokkal együtt a szocialista nagyüze­mi termelés fejlesztésének alapvető formáját képezi. Elsősorban a szövetke­zeti termelés és munka megszervezésé­ről. valamint a mezőgazdasági dolgo­zók szakképzettségének növeléséről és a díjazás progresszív módszereinek be­vezetéséről van sző. A propagandisták és a lektorok egész tevékenységükkel elősegítik majd a szo­cialista munkaverseny kibontakozását, a szocialista munkabrigádok mozgalmának fejlődését, megerősítik a kommunista munkaviszonyra és a szocialista tulaj­don iránti kommunista viszonyra való nevelést a szövetkezetek, az állami gaz­daságok. a gép- és traktorállomások dolgozói körében és szüntelenül szilár­dítani fogják a munkás-paraszt szövet­séget. III. A CSKP 40. évfordnlójának ünnep­ségei felkeltették dolgozóink érdek­lődését a CSKP történelmi tapaszta­latai iránt, s hozzájárultak a dolgozók és a párt kapcsolatának további szi­lárdításához. E kérdések népszerűsí­tése nagy jelentőségű a kommunisták és a pártonkívüliek nevelése szem­pontjából — lehetővé teszi számuk­ra, hogy megértsék pártunk jelenlegi politikájának helyességét és e poli­tika távlatait. Tekintettel arra, hogy az igények a CSKP növekvő vezető szerepével szemben társadalmunkban fokozód­nak, szükséges, hogy a következő időszakban a párt történelmének népszerűsítése még jobban rámutas­son a párt harcaiból kitvetkező alap­vető tanulságokra, hatékonyabban dolgozza fel a szocializmus építésé­nek történelmi tapasztalatait és beha­tóan megvilágítsa a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait. A CSKP történetének kidolgozása és megvilágítása folyamán sokkal na­gyobb figyelmet kell szentelni a je­lenlegi munkánkra leszúrt politikai következtetéseknek és tanulságoknak. A pártélet alapvető kérdéseinek alkotó módon való megvilágítása megköveteli, hogy a párt munkája és felépítése lenini alapelveinek magya­rázatát szorosan egybekapcsoljuk az alapszervezetek politikai szervező munkájával. Ez segítséget nyújt an­nak a helytelen állapotnak a kikü­szöbölésében, amikor e kérdéseket gyakran csak elvontan magyarázzák, a konkrét feladatoktól elszigetelten világítják meg, másrészt azonban harcolni kell minden leegyszerűsítés ellen, a szervező és nevelőmunkánnk a CSKP szervei és szervezetei tevé­kenységében való elszigetelése ellen. A párt munkája és felépítése kérdé­seinek mélyrehatóan elméleti, de az élettel szoros kapcsolatban történd megvilágítása hozzájárni a CSKP egy­ségének további szilárdításához, az önállóság és a kezdeményezés elmé­lyítéséhez a szervezetek munkájá­ban. Hatékony segítséget nyújt a párt­szervezeteknek az üzem vagy a falu időszerű feladatainak megoldásában. A párt felépítésének kérdéseivel és a párt általi irányítás helyes módsze­reivel kapcsolatos propaganda előse­gíti a kommunisták nevelését a párt alcpszabálvzatának szellemében, hoz­zájárni a CSKP számos szervezetének munkájában mutatkozó formaiság ki­küszöböléséhez s a párton belüli de­mokrácia szüntelen elmélyüléséhez. Csehszlovákia Kommunista Pártja tag­jelöltjeinek és tagjainak soraiba évente az új elvtársak tízezrei lépnek. A CSKP alapszabályzata szellemében való nevelésüknek a legnagyobb fi­gyelmet kell szentelni, hogy fejlett marxistákká, a párt és a munkásosz­tály ügye Iránt odaadó kommunisták­ká fejlődjenek. A fejlett szocialista társadalom épí J tése folyamán előttünk álló igényes feladatok sikeres teljesítése népünk öntudatosságától függ, attól, hogyan sikerül kialakítanunk az emberek szocialista tulajdonságait. E tulajdon­ságok közé tartozik elsősorban a munkásosztály ügye iránti hűség, a kommunista munkához való viszony, gondoskodás a társadalom érdekeiről, elvtársi viszony az emberek között a termelési folyamatban és azon kívül, internacionális baráti viszony más nemzetekhez és kérielhetlen állásfog­lalás a kommunizmus és a béke ellen­ségeivel szemben. A propagandistáknak és a lektorok­nak következetesen és meggyőzően kell harcolniok a régi gondolkodás minden csökevénye ellen, a konzer­vativizmus, a burzsoá ideológiák ha­tása ellen, példával kell előljárniok a kommunisták és a pártonkívüliek előtt a munkában, cselekedeteikben, magánéletükben s fgy egész tevékeny­ségükkel ineg kell szilárdftanfck né­pünk erkölcsi és politikai egységét. Az eszmei nevelőmunka feladata, hogy ápolja dolgozóink tudatában a proletár nemzetköziség érzéseit, azt a tudatot, hogy Csehszlovákia népé­nek érdekei elválaszthatatlanul össze­függnek a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom érdekeivel s el kell mélyítenie az emberek tudatában a Szovjetunió iránti szeretetet. Szocia­lista hazánk hatalmas fejlődése megerősíti hazánkban a nemzetiségi kérdés marxista-leninista megoldá­sának helyességét. Abban a mérték­ben, ahogy Szlovákia gazdaságilag megközelíti a cseh országrészek szín­vonalát, úgy mélyül el nemzeteink kölcsönös közeledésének folyamata. A politikai nevelő gyakorlatban hang­súlyozni fogjuk nemzeteinknek a fej­lett szocialista társadalom felépítésé­ért folytatott harcát és ezen az ala­pon fejlesztjük a csehszlovák szocia­lista hazaszeretetet. A CSKP állandó figyelmet szentel a szocialista állam fejlesztése kérdé­seinek. Számos intézkedéssel, amelye­ket a Központi Bizottság főként az utóbbi időszakban hozott, elértük a szocialista demokrácia elmélyítését; ezen az úton fogunk továbbra is ha­ladni. A foganatosított intézkedések minél nagyobb hatékonysága érdeké­ben most feltétlenül lényegesen meg kell javítani a nemzeti bizottságok és az államapparátus munkáját, s el kell érni azt, hogy a dolgozók még széle­sobb mértékben vegyenek részt vala­mennyi társadalmi ügy igazgatásában. Ezért a pártszerveknek és szerveze­teknek az eszmei nevelőmunkát úgy kell irányítaniok, hogy tökéletesebbé váljék és minden téren megjavuljon a nemzeti bizottságok tevékenysége. A nemzeti bizottságok munkájából ki kell küszöbölni a bürokratikus, admi­nisztratív elemeket, a céltalan hivata­loskudást s a nemzeti bizottságok dol­gozóit arra kell vezetni, hogy a leg­szorosabb kapcsolatban álljanak az emberekkel. A CSKP járási ás kerületi bizottsá­gai gondoskodni fognak arról, hogy a pártpropaganda elősegítse a szo­cialista építés egyes területein a széleskörű tapasztalatcserét. Arra fognak törekedni, hogy a nemzeti bizottságok munkájában egyre jobban érvényesüljön a lakosság megnyeré­sének és meggyőzésének módszere a politikai-gazdasági feladatok megol­dásába való bekapcsolásuk érdeké­ben. Ma, a népgazdaság, a tudomány, a technika ás a kultúra rohamos fejlő­désének időszakában, a szocializmus és a kapitalizmus között folyó kérlel­hetetlen ideológiai küzdelem idején igen fontossá válik dolgozóinknak a tudományos világnézet szellemében valő nevelése. Köztársaságunkban a művelődés és a kultúra fejlődésének a tudományos világnézet szellemében kell haladnia, s elő kell segítenie azt, hogy az emberek bekapcsolódjanak a szocialista építés aktív munkájába. Az ideológiai munka terén továbbra is leleplezzük a revizionizmust, mely a marxizmus-leninizmus forradalmi lényegének eltorzítására, a jelenkori kapitalizmus szépitgetésére törekszik, s alá akarja ásni a kommunista moz­galom egységét. Ugyancsak harcolni fogunk a dogmatizmus és a szektás­ság ellen, melyek minden marxista pártra komoly veszélyt jelentenek, mégpedig különösen ma, amiluir új feltételek között az egész világ mun­kásosztályát és többi haladó erőit harcra kell egyesítenie a szocializ­musért s a háború elhárításáért. Az elkövetkező időszakban nagyobb figyelmet fogunk fordítani az ifjúság körében végzett munka időszerű kér­déseire. Ez a munka pártunk egész politikai nevelő tevékenységének hom­lokterében áll. Feladatunk a fiatal em­bereket minden téren fejlett nemze­dékké nevelni, táplálni bennük a mar­xizmus-leninizmus eszméi iránti hűsé­get, szeretetet a Szovjetunió iránt, fe­lelősségérzetet hazájok' jövőjéért és minden téren előkészíteni őket a gya­korlati életre. Abból indulunk ki, hogy az ifjúság nevelési folyamatának alap­ját a szocialista építés valamennyi szakaszán való aktív részvétel képezi. A fiatal nemzedéket szerénységre, áldozatkészségre, hősies munkára és kölcsönös elvtársi viszonyra kell ne­velni. Az ifjúság körében végzett ne­velőmunkának az a feladata, hogy a fiúkba és leányokba beoltsa azt az ál­landó belső szükségletet, hogy képes­ségeikhez mérten dolgozzanak a tár­sadalom javáért ás kulturáltan élje­nek. A hadseregben végzett pártoktatás és politikai nevelés megerősíti kato­náink szocialista hazaszeretetét és proletár nemzetköziségét, elősegíti a katonaság magas fokú harci felkészült­ségét és készeniétét s hozzájárul ah­hoz, hogy a katonák öntudatosan tel­jesítsék katonai kötelességeiket. A fegyveres erők tagjait bátorságra, hősiességre s arra neveljük, hogy ké­szek legyenek áldozatkészen megvé­delmezni népünk forradalmi vívmá­nyait, szocialista hazájukat. IV. Az 1981/1982. évi pártoktatás azon program és terv alapján valósul meg, amelyet a CSKP Központi Bizottsága már előzőleg jóváhagyott, s melyet a kerületekben és járásokban részlete­sen kidolgoztak. Valamennyi pártoktatási alakulat és az önállóan tanulók az SZKP XXII. kongresszusa után programjukba ve­szik a kongresszusi anyag tanulmá­nyozását. Feltételezhető, hogy azokat a trágyköröket, melyek a kongresszus után kerülnek sorra, két hónap alatt átveszik. Az SZKP XXII. kongresszu­sának tárgyalásai és határozatai szé­leskörű elóadásos propaganda tárgyát képezik majd. A CSKP KB propaganda­és agtáciős osztálya a lektorok és propagandisták számára a fő tárgy­körökhöz tanterveket ad ki. A propagandista munka a párt egész politikai szervezőmunkájának oszt­hatatlan részét képezi. E szempont­ból szükséges, hogy a kerületi és já­rási bizottságok, főként azonban az alapszervezetek lényegesen emeljék a pártoktatás irányításának színvonalát, s fokozottan gondoskodjanak annak tartalmáról. A pártoktatás csak így nyújt segítséget a párt jelenlegi fel­adatainak megoldásában és teljesíté­sében a gazdaság-politikai és kulturá­lis élet valamennyi szakaszán és csak így fog az eddiginél hatékonyabban hozzájárulni a dolgozók kommunista neveléséhez. Az alapszervezetek taggyűlései, va­lamint a CSKP járási és kerületi bi­zottságai behatóbban fognak foglal­kozni a pártpropaganda tartalmi és szervezési kérdéseivel, s a helyi gaz­dasági és politikai helyzet elemzése alapján a párt általános politikájával összhangban kitűzik a propagandisták ás lektorok munkájának konkrét fel­adatait. Gondosan figyelembe kell ven­ni a pártoktatás résztvevőinek néze­teit és vitáit, a gazdasági és közéle­tünk megjavítására vonatkozó jó ötle­teket és javaslatokat, a különféle fogyatékosságok kiküszöbölésére irá­nyuló észrevételeket a CSKP szerveze­teinek taggyűlésein és bizottsági ülé­sein meg kell tárgyalni s meg kell valósítani. Ez által még jobban emel­kedik a pártoktatás tekintélye s köz­vetlen befolyása a párt politikájának megvalósítására. A kommunisták és pártonkívüliek eszmei nevelése iránt támasztott fo­kozott igények, a propagandánk előtt álló igényes feladatok igényesebbé teszik a propagandista aktíva kivá­logatását és rendszeres nevelését is. A fejlett szocialista társadalom épí­tésének mai időszakában propagan­distáknak és lektoroknak szélesnbb mértékben kell olyan politikailag fej­lett kommunistákat kiválogatni, akik megfelelő műveltséggel rendelkeznek és szoros kapcsolatban állnak a ter­meléssel. Az ilyen elvtársak jobban egybe todják kapcsolni a propagandát a gyakorlattal, az egyes munkahe­lyek feladataival. A pártszervezetek­nek rendszeresen gondoskodniok kell a propagandisták és a lektorok esz­mei fejlesztéséről, meg kell ismer­tetniük őket azokkal a feladatokkal és problémákkal, amelyeket a párt megold, a járások és munkahelyek gazdasági feladataival, ideológiai sze­mináriumokat, értekezleteket kell rendezni számukra, és internátusos pártiskolákba kell küldeni őket. A pártoktatás a párt egész nevelo­munkájának fontos részét képezi. A CSKP Központi Bizottsága meg van győződve róla, hogy a CSKP kerületi bizottságai, járási bizottságai és alap­szervezetei, valamint sajtónk, rádiónk és televíziónk mindent megtesznek, hogy a pártpropaganda és a pártok­tatás a dolgozók kommunista nevelé­sének hatékony eszköze legyen, hogy aktívan elősegítse hazánkban la fej­lett szocialista társadalom építését s tevékenyen hozzájáruljon a béké­ért és kommunizmusért folyó világ­küzdelemhez. Tudományunk és kultúránk képviselőinek gyűlése A prágai Szláv Házban pénteken köztársaságunk egész területéről tu­dományos és kulturális élettlnk mintegy 800 vezető tényezője gyűlt egybe. A jelenlegi nemzetközi hely­zet sürgető kérdéseiről, főként pe­dig a német békeszerződés megköté­sének fontosságáról tárgyaltak. A jelenlévők hosszan tartó tapssal üd­vözölték V. Kouckýt, a CSKP KB tit­kárát, dr. Zd. Nejedlý professzor-mi­nisztert, a Csehszlovák Tudományos i Akadémia elnökét, František Kahuda is­! kola- és kulturálisügyi minisztert, vala­mint az NDK kulturális küldöttségét. V. Koucký, a CSKP KB titkára megvi­lágította a jelenlegi nemzetközi helyze­tet és a szocialista országok politika­ját. Beszédét vita követte. Az ülés végén a tudományos és mű­vészeti dolgozók nyilatkozatot hagytak jóvá, amelyben elítélik azokat, akik a világot újból háborús katasztrófába akarják dönteni. Fogadás a miniszterelnöknél (CTK) — Viliam Široký miniszter­elnök a prágai Hrzan-palotában pén­teken fogadta dr. Giorgio Bo olasz szenátort, az Olasz Köztársaság álla mosltott vállalatainak miniszteréi, akivel František Krajčír külkereske­delmi miniszter és Ottó Klička, a kül­ügyminiszter helyettese jelenlétében hosszabb ideig szívélyesen elbeszél­getett. Viliam Široký miniszterelnök pén­teken. szeptember 22-én fogadta Fi­lippe Boulost, a libanoni miniszter­elnök helyettesét, Mahmud Bann rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter kíséretében. Ul SZÍ) 2 * 1981. szeptembnr 23

Next

/
Thumbnails
Contents