Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-23 / 265. szám, szombat

Václav Kopecký hamvainak elhelyezése a Vítkovi Nemzeti Emlékműben Kegyeletes aktus a kiváló forradalmár emlékezetére A Vitkov-hngyeo levfi Nemzeti Emlékműben pénteken, kegyeletes aktus kereiében elhelyezték a nemrég elhunyt Václav Kopeckýnak, a nagy for radalmárnak, Csehszlovákia Kommunis ta Pártja egyik alapító tagjának és kimagasló dolgozójának földi maradványait. A gyászszertartáson részt vettek pártunk és kormányunk képviselői, R. Barák, J. Dolanský, Zd. Fierlinger, J. Hendrycb, A. Novotný, O. Šimúnek, V. Široký és t. Jaokovcová elvtársak, V. Koucký és V. Slávik, a CSKP KB titká rai, a kormány tagjai, a Nemzeti Front pártjainak és társadalmi szervezeteinek képviselői, közéletünk és kulturális életünk képviselői, Václav Kopecký legközelebbi hozzátartozói és a szülőfalujából Kosmonosból érkezett küldöttségek. A kegyeletes aktus résztvevői a Nemzeti Emlékmű dísztermében gyülekeztek, abol a hamvakat tartalmazó urna mellett a munkásosztály hűséges harcosának tiszteletére a népi milícia díszőrsége állott. Az urna elé helyezték a CSKP Központi Bizottságának és a kormánynak közős koszorúját, valamint a családtagok koszorúját. Pártunk és kormányunk képviselőinek, valamint Václav Kopecký rokonainak megérkezése után felhangzott a csehszlovák himnusz. Az elesett forradalmárok gyászindulójának hangjai mellett a népi milíciák díszőrsége ezután az urnát és a két koszorút a Nemzeti Emlékmű központi termébe vitte, abol a Václav Kopecký hamvait tartalmazó urnát a kimagasló forradalmár harcosok urnái mellé helyezték s arany betűkkel a következőket vésték be: Václav Kopecký 1897. VIII. 7. — 1961. VIII. 5. Százmillió dolgozó képviselői a német kérdésről tárgyalnak N. Sz. Hruscsov elvtárs üzenete a nemzetközi szakszervezeti értekezlethez Bellin (ČTK) — A Szakszervezeti Világszövetség nemzetközi szakszervezeti értekezletet hívott össze, amely szeptember 22-én kezdődött Berlinben. Az értekezleten több mint 40 ország 200 küldötte és megfigyelője vett részt több mint 100 millió szakszervezeti tag képviseletében. Az értekezlet a német békeszerződés kérdéséről, a nyugat-berlini kérdés békés rendezéséről, és a háborús provokációk kiküszöböléséről tárgyal. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság tíztagú küldöttségét František Zupka, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke vezeti. A küldöttek hosszan tartó tapssal fogadták N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét, amelyet Grisin, a szovjet küldöttség vezetője olvasott fel. Az üzenet hangsúlyozza, hogy azok a kérdések, amelyekkel az értekezlet foglalkozik, nagy jelentőségűek a békére és a biztonságra. A jelenlegi helyzet a német kérdés- rendezését nemcsak szükségessé, hanem sürgőssé is teszi. A szovjet kormány javaslatát a békeszerződés megkötésére Németországgal és a nyugat-berlini probléma rendezésére a nyugati hatalmak elutasították és válaszként a békés lépésre háborúval fenyegetözLeonyid Brezsnyev Finnországba utazott Moszkva (CTK) — Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének meghívására hivatalos látogatásra csütörtökön Finnországba utazott. nek. Ez a háború szükségképpen atomvilágháborúvá válnék. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozza, hogy a nemzetközi munkásosztálynak és a szakszervezeteknek hozzá kell járulniuk a háború megakadályozásához, mert elegendő erővel rendelkeznek az imperialisták terveinek meghiúsítására. Egyúttal nagy felelősség há.rul a NATO-hoz csatlakozott nyugati országok munkásosztályára. A békét biztosítani lehet, ha a nemzetek tudatosítják azt a veszélyt, melyet a háborús úszítók idéztek elő. Rendkívül nagy felelősség hárul NyugatNémetország lakosságára, amelynek zöme még felül a revansisták jelszavainak. A nyugatnémet munkásosztálynak a militaristák és revansisták háborús előkészületei elleni harc élére kel! állnia. Üzenetének befejező részében N. Sz. Hruscsov hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szakszervezeti értekezlet nagy szerepet tölt be a tömegek mozgósítását illetően, a német békeszerződésért, a nyugat-berlini kérdés bérlés rendezéséért, a nemzetközi biztonságért, az általános és teljes le szerelésért folytatandó harcban. A Béke-Világtanács a leszerelésről Varsó (CTK) — A Béke-Világtanács elnöksége ülésé\ek befejező részében nyilatkozatot adott ki, amelyben júkívánatait fejezi ki a Szovjetunió és az USA kormányainak az általános leszerelésről folytatandó tárgyalások elveire nézve történt megállapodáshoz. „Most, hogy megvan ez a lantos előfeltétele, — hangzik a nyilatkozatban, — a szovjet-ainerikai egyezmény szellemében el kell érni az igazi leszerelést és meg kell oldani minden olyan problémát, amely gátolja a béke biztositását." A Béke-Világtanács felszólítja minden állam lakosságát, indítson hatalmas népmuzgalmat az általános leszerelés mielőbbi megvalósításáért az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretébeu. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a békeszerződés megkötésével elsősorban a német problémát kell megoldaoi, amely az elégedetlenség forrása. Ennek a békeszerződésnek el kell ismernie a két német állani létezését, Németország jelenlegi határait véglegeseknek kell nyilvánítania és Nyugat-Berlint szabad és semleges várossá kell tennie. A Béke-Világtanács elnöksége elhatározta. hogy novemberre Stockholmba plenáris ülést hív egybe, amelynek napirendjére tűzik a leszerelés kérdését és Németország problémáját. HRUSCSOV ELVTÁRS VÁLASZA a belgrádi értekezlet résztvevőinek Moszkva (TASZSZ) — Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kijelentette, hogy „a szovjet kormány hajlandó részt venni olyan tárgyaláson, melynek célja valóban a halaszthatatlan nemzetközi kérdések gyors megoldása — elsősorban a német békeszerződés megkötéséről s ennek alapján a nyugatberlini helyzet rendezéséről tárgyaló békeértekezleten". Ezt abban a levélben jelentette ki, melyet a szovjet kormányfő Nehru indiai miniszterelnöknek küldött válaszul arra a levélre, melyet a belgrádi értekezlet résztvevői nevében nyújtott át moszkvai hivatalos látogatásakor Hruscsov elvtársnak. Az értekezlet résztvevői nagy aggodalmukat fejezték ki levelükben a nemzetközi helyzet roszszabbodása és a háborús veszély miatt. Hruscsov elvtárs válaszlevelében azt írja, hogy az európai és a világbéke megszilárdítása s a helyzet rendezése érdekében jó lenne, ha valamenynyi állam, mely eddig nem ismerte el mindkét német államot, az NDK-t és az NSZK-t, jogilag elismernék őket és felvennék velük a kapcsolatot. E célt szolgálná az NDK és az NSZK, felvétele az ENSZ-be. Hruscsov elvtárs hangoztatja, a Szovjetunió mindig amellett volt, hogy tárgyalással rendezzék a vitás kérdéseket. Most is úgy véljük, hogy az államok közti tárgyalás, elsősorban a Szovjetunió és az USA tárgyalása jelentős szerepet játszhat és kell hogy játsszon a nemzetközi helyzet megjavításában. A béke biztosítása érdekében készek vagyunk bármikor, bárhogy és bármilyen szinten tárgyalni, — írja Hruscsov elvtárs. A szovjet kormányfő elégedetten állapítja meg, hogy a szovjet kormány nézete a jelenlegi világhelyzetről sokban megegyezik a belgrádi értekezlet résztvevőinek a levélben kifejtett nézeteivel. A szovjet kormány komolyan veszi azokat a nézeteket és következtetéseket, amelyek a belgrádi értekezleten a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásával kapcsolatban elhangzottak. Ma már biztosan állíthatjuk, hogy a népek egyesült erőfeszítésének nyomására hamar, nagyon hamar összeomlik azoknak az államoknak ellenállása, amelyek még mindig görcsösen ragaszkodnak gyarmaturalmukhoz — írja Hruscsov elvtárs. A szovjet kormányfő levelében kiemeli, az értekezlet sürgős felhívása, hogy haladéktalanul kössék meg a szerződést az általános és teljes leszerelésről, bizonyára megragadja minden ember figyelmét. Hruscsov elvtárs osztja a belgrádi értekezlet résztvevőinek aggodalmát a nemzetközi helyzet rosszabbodása és a háborús veszély fokozódása miatt és azt írja, hogy a háború óta eltelt idő alatt sohasem volt oly szembetűnő a háborús veszély, mint most. A nyugati hatalmak kormányai mindenképpen támogatják a háborús előkészületeket. A szovjet nép nem nézheti ezt tétlenül, Kénytelenek voltunk lépéseket tenni országunk biztonságának szilárdítására. Hruscsov elvtárs elégedetten nyilatkozott arról, hogy sok ország közvéleménye helyesen fogta fel a Szovjetunió védelmi intézkedéseit! Hasonló levél ment a tömbökön kívül álló országok belgrádi értekezletén részt vett államok és kormányok többi vezetőihez is, akik szintén aláírták a Hruscsov elvtárshoz intézett levelet. A belgrádi értekezleten résztvett küldöttségek vezetői Nyikita Hruscsovhoz intézett levelükben aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet rosszabbodása és a háború lehetősége felett. Az értekezlet résztvevői azzal a ké- • réssel fordulnak az érdekelt nagyhatalmakhoz, hogy újítsák fel a tárgyalást, mely megszabadítaná a világot a háború veszélyétől és lehetővé tenné, hogy az emberiség rátérjen a békés élet útjára. A levélben többek között kérik, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és az. USA elnöke folytasson közvetlen tárgyalást. A küldöttségek vezetői ama meggyőződésüket fejezik ki, hogy a tárgyalás a jelenlegi kilátástalan helyzet felszámolását eredményezi és lehetővé teszi a világnak s az emberiségnek, hogy boldogan és békében dolgozhassanak és élhessenek. A. A. Gromiko és D. Rusk megkezdték tanácskozásaikat New York (ČTK) — Dean Rusk, az USA államtitkára csütörtökön ebédet adott A. A. Gromikonak, a Szovjetunió külügyminiszterének tiszteletére. A két államférfiú ebéd után hoszszabb beszélgetést folytatott a mind két felet érdeklő kérdésekről. A beszélgetésnél jelen volt V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió külügyminiszte' rének helyettese. r ' • Miről fog tárgyalni az ENSZ-közgyűlés XVI. ülésszaka ? Kína jogainak felújítása a napirenden Az általános ügyrendi bizottság összeállította a tárgyalások -napirendjét • A gyarmattartók nem mernek szembehelyezkedni a gyarmatok felszámolásáról hozott határozat felülvizsgálásának szovjet javaslatával • Megkezdődött az általános vita A SZOVJET TUD0S0K TILTAKOZNAK az amerikai West Ford-javaslat ellen Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Tudományos Akadémiája tiltakozik az új típusú rádióösszeköttetés megteremtésére vonatkozó West Ford javaslat ellen, amelyet az USA-ban terjesztettek elő. Az amerikai javaslat szerint a Föld Midas nevű mesterséges kisholdja három-négyezer kilométer magasságban néhány százmillió lószőrvastagságú réztűt bocsátana ki. Ezek a drótszálak egy bonyolult anténnarendszer övezetét képeznék a Föld körül, amely több éven át tartana. Msztyiszlav Keldis, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke a szovjet tudósok nevében levelet küldött D. W. Bronknak, az USA Tudományos Akadémiája elnökének, amelyben rámutat, hogy a szovjet rádiófizikusok és asztronómusok nézete szerint a West Ford javaslat megvalósítása veszedelmes következményekkel járhat a Föld mesterséges holdjaira, főképpen azokra, amelyek fülkéjében ember utazik. A. HARRIMANN. Kennedy elnök különmegbizottja Delhibe érkezett, ahol Nehru indiai miniszterelnökkel tárgyal. (CTK) AZ AL ALAM marokkói napilap felhívást Intézett az ENSZ-hez, oldják meg az idei közgyűlésen a gyarmatosítás kérdését. (CTK) AZ AL-MASA libanoni újság vezércikkében azt követeli az ENSZ-töl, újítsa fel a Kínai Népköztársaság törvényes jogait. A vezércikk rámutat,. hogy az ENSZ nem tekinthető világszervezetnek, ha nincs benne képviselve a világ legtöbb lakosát számláló állama. (CTK) A DEMOKRATIKUS Nők Nemzetközi Szövetségének tanácsa október 4. és 8. között ülésezik Budapesten. (ČTK) KATONAI KÜLÖN bíróság ítélkezett at úgynevezett „párizsi összeesküvés" résztvevői felett. Hat összeesküvőt 1—10 évi börtönre ítélt, 15-öt pedig felmentett. (CTK) AZ ALGÉRIAI „Titkos hadsereg" terrorista szervezet tagjainak egy csoportja csütörtökről péntekre virradó éjszaka hatalmába kerítette a Cap Matifou algériai televíziós adóállomást, és 30 percen át Sala és Gardi puccsista tábornokok felhívásait közvetítette. (CTK) DORTICOS, a Kubai Köztársaság elnöke állami látogatásra Pekingbe érkezett. (CTK) Az ENSZ közgyűlés általános ügyrendi bizottsága csütörtökön megkezdte a XVI. ülésszak napirendjének összeállítását. A bizottság határozatot hozott, hogy a közgyűlés XVI. íiiésszaka december 20-án befejtezi munkáját. Vita és szavazás nélkül egyhangúlag elhatározták, hogy javasolják a közgyűlésnek a leszerelés, Korea egyesítése, a kozmikus térség békés felhasználása és az afrikai országok gazdasági megsegítése kérdésének napirendre tűzését. Az ománi brit agresszió kérdésében hosszabb vita után egyhangúlag javasolták a pont napirendre tűzését. Ugyancsak egyhangúlag — a portugál küldött tiltakozása ellenére, — az általános ügyrendi bizottság indítványozta, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére az angolai helyzet megvitatását. A Biztonsági Tanács szombatra tervezett ülését a jövő hétre halasztották el. Akkor kezdik majd meg a Mongol Népköztársaság, Mauretánia és Siera Leone nemrég függetlenné vált afrikai Köztársaság tagfelvételi kérelmének megvitatását. Az ENSZ közgyűlés általános ügyrendi bizottsága a csütörtök délutáni ülésén folytatta a vitát az ENSZ-közgyűlés XVI. ülésszakának napirendjéről. Stevenson, az USA képviselője ragaszkodott hozzá, hogy önálló pontként az általános és teljes leszerelés kérdésétől függetlenül tűzzék napirendre a nukleáris fegyverkísérletek betiltására vonatkozó szerződés megkötésének sürgős problémáját. A leszerelés közös problémájának mesterséges kettéosztása ellen Jifi Nősek, csehszlovák küldött és Csobanov, bolgár képviselő is felszólalt. A Stevenson által előterjesztett pontot 16 szavazattal 3 ellenében mégis napirendre tűzték. Ugyanilyen szavazattöbbséggel tűzték napirendre India javaslatát, valamint az atomfegyver-kísérletek ideiglenes beszüntetésére vonatkozó pontot. i Az általános ügyrendi bizottság úgy határozott, hogy javasolja a közgyűlésnek, tűzze napirendre azon veszélyről szóló pontot, amely az USA kormányának a Kuba forradalmi kormánya ellen irányuló agressziója és beavatkozási intézkedései, majd újabb tervei folytán veszélyezteti a világbékét és biztonságot. Tűzzék napirendre továbbá az algériai kérdést, az ENSZ határozatainak nemteljesítését az önkormányzattal nem rendelkező területek ügyében (Portugália), az angolai menekültek helyzetének kérdését és más problémákat. A SEATO agresszív tömb tagállamainak kezdeményezésére mint a múlt években, ezúttal is napirendre tűzték az úgynevezett tibeti kérdést. Ez a javaslat a szocialista országok küldötteinek ellenállását váltotta ki. V. A. Zorin, a Szovjetunió képviselőié a többi között kijelentette, hogy már az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszaka is megmutatta, tárgytalan és felesleges kérdésről, a hidegháború kérdéséről van szó. Felszólította a közgyűlést, hogy fordítsa figyelmét az időszerű kérdésekre, amelyek az egész emberiség sorsát érintik. Határozottan elítélte a NATOtagállamok egyes képviselőinek arra irányuló kísérleteit, hogy provokáló kérdéseket vsssenek fel. ezáltal a hidegháborút szítsák és fokozzák a feszültséget a világon. Az USA kívánságára a szocialista országok tiltakozása ellenére napirendre tűzték az úgynevezett magyar kérdést is. Ismét szőnyegre került két olyan probléma, amellyel a nyugati nagyhatalmak már évek éta a hidegháború légkörét élesztgetik. Az általános ügyrendi bizottság szeptember 21-1 éjjeli ülésén jóváhagyta a Szovjetunió azon javaslatát, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak felújítására vonatkozó kérdést. A javaslatot hét szavazattal 3 ellenében elfogadták. Tíz küldöttség tartózkodott a szavazástól. Az általános ügyrendi bizottság egyúttal jóváhagyta Űj-Zéland javaslatát Kína ENSZ-képviselete kérdésének napirendre tűzésére. Ezt a javaslatot Oj-Zéland az USA sugalmazására terjesztette elő. A javaslat a Kínai Népköztársaság ENSZ képviselete kérdésének elodázását célozza. A javaslatot 15 szavazattal elfogadták-. 5 küldöttség tartózkodott a szavazástól. Az általános ügyrendi bizottság továbbá egyhangúlag javasolja a közgyűlésnek, hogy tűzze napirendre azt a kérdést, hogyan érvényesül a gyarmati országoknak és népeknek adandó függetlenségről szóló nyilatkozat. Mint tudjuk, ezt a kérdést a Szovjetunió terjesztette elő. A gyarmattartók és védnökeik nem mertek szembehelyezkedni a szovjet javaslattal, mert a népek erélyesen követelik. A péntek délelőtti ülésen megkezdődött az általános vita, amelyet hagyományosan Brazília küldötte nyitott meg. Beszédében kifejezte reményét, hogy Kennedy elnök és Hruscsov miniszterelnök megtalálja a módját, hogyan oldják meg békésen Nyugat-Berlin kérdését. Kiállt Angola és Algéria önrendelkezési joga mellett. A továbbiakban felszólalt még Kambodzsa, Irán és Japán küldötte. J. Nősek csehszlovák küldött beszéde az atomfegyver-kísérletekről és a „tibeti kérdésről" Jiri Nősek, Csehszlovákia küldötte az ENSZ-közgyűlés általános ügyrendi bizottsága szeptember 21-i délutáni ülésén felszólalt a nukleáris fegyverkísérletek betiltására vonatkozó szerződés megkötésére irányuló amerikai-angol javaslat megtárgyalásánál, amely alapjában véve e kérdés különtárgyalását tartja szem előtt. lüggetlenül a fő problémától az általános és teljes leszereléstől. Beszédében hangsúlyozta, hogy a csehszlovák küldöttség teljes mértékben egyetért a Szovjetunió azon álláspontjával, hogy a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésének problémáját az általános és teljes leszerelés kérdésével együtt tárgyalják meg. Nem fér kétség ahhoz, folytatta, hogy csakis az általános és teljes leszerelés háríthatja el minden időkre az emberiséget fenyegető nukleáris háború veszélyét. A nyugati nagyhatalmak által előterjesztett javaslatok nem tartják szem előtt a nukleáris fegyverkísérletek teljes beszüntetését, hanem ellenkezőleg ezen kísérletek egyes fajtáinak legalizálását. Ebben a helyzetben. — folytatta Jirí Nősek, — a fegyverkísérletek beszüntetésére vonatkozó tárgyalás csupán elodázhatja a fő kérdést, az általános és teljes leszerelés megoldását. A figyelmet azonban teljes mértékben ezen fő kérdés rendezésére kell fordítani. A fegyverkísérletek teljes beszüntetése sem vet véget a nukleáris fegyverek további gyártásának és felhalmozásának és nem korlátozza a további fegyverkezési versenyt. Ezen okokból, — mondotta Csehszlovákia küldötte, — beszédének befejező részében, halaszthatatlanul fontos a figyelem és a törekvés összpontosítása az általános és teljes leszerelésre vonatkozó tárgyalás megtartására a lehető legrövidebb időn belül, mert ez napjaink legfontosabb kérdése. Jirí Nősek, az úgynevezett tibeti kérdés napirendre tűzésének megt-lgyalását illetően kijelentette, hogy a csehszlovák küldöttség a napirendre tűzés ellen fog szavazni, mert e kérdés megtárgyalása az ENSZ alapokmányának megengedhetetlen megsértése, tekintettel arra, hogy az alapokmány tiltja az államok belügyeibe való beavatkozást. Tibet régtől fogva a Kínai Népköztársaság területének oszthatatlan része. Ha valaki álszenteskedően „az emberi jogok megsértéséről beszél Tibetben", úgy ennek ellenkezője igaz, mondotta Jifi Nősek. A nagybirtokosok reakciós lázadásának elnyomása óta a tibeti nép előtt megnyílt az igazi szabadsághoz és az emberi jogok teljes érvényesítéséhez vezető út. ). Nősek beszédének befejező részében rámutatott, hogy azok, akik rágalmakat terjesztenek a Kínai Népköztársaságról, jobban tennék, ha figyelmüket az imperialista hatalmak gyarmati önkényének kiáltó eseteire fordítanák, ahol fegyveres erővel nyomják el Algéria, Angola,.Omán, valamint dél- és délnyugat Afriká nagy területet- és a világ más tájai nemzeteinek népi felszabadító harcát. Kifejezte azt a meggyőződését, liogy az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége elutasítja az úgynevezett tibeti kérdés napirendre tűzését, mint arra Irányuló átlátszó kísérletet, hogy a hidegháborút vigyék az ENSZ-be és a közgyűlés figyelmét eltereljék a valóban sürgős és fontos kérdések megoldásától. (JJ SZO 5 * 1961. szeptember 20.