Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-21 / 263. szám, csütörtök

B EMSZEMMMTZ A nyugati hatalmak fondorlatainak eredményeképpen Németország 1949-ben kettészakadt: A nyugati Trizoniából — a Német Szövetségi Köztársaság alakult, az ország keleti, szovjet megszállási területe pedig októberben a Német Demokratikus Köztársaságba tömörült. E két állam kezdettől fogva egymástól merőben ellentétes politikát folytat. A Német Demokratikus Köztársaságban, ahol a nép, kizsákmányolóitól megszabadulva saját kezébe vette sorsa irányítását, a potsdami szerződés értelmében likvidálták a nácizmust, s megtettek minden kellő intézkedést, hogy soha többé fel ne üthesse fejét. Ezzel szemben a Német Szövetségi Köztársaságban a potsdami egyezmények minden egyes pontját lábbal tiporják. Nézzük csak, hogyan irányítja népe sorsát az egyik és a másik állam. AZ NDK — A BÉKE ŐRE AZ NSZK A HÁBORÚT KÉSZÍTI ELŐ lOílO októberében megalakul a német békeállam — a Német Demokratikus 1717 Köztársaság. Wilhelm Pieck, az állani elnöke megválasztása után kijelenti. hogy az NDK a potsdami egyezményből eredő kötelezettségeit lelkiismeretesen teljesíteni fogja. <QCA Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága a szocia''3" lista országok külügyminiszterei prágai értekezletének eredményeihez állást foglalva leszögezi, hogy a német kérdés is csak úgy oldható meg békés úton, ha megakadályozzák Németország remilitarizálását és haladéktalanul megkötik a békeszerződést Németországgal. • AFA Az NDK népi kamarája és kormánya egyetértését fejezi ki a Németor szaggal megkötendő békeszerződésnek a Szovjetunió által javasolt alapelveivel. 1AC|f a Minisztertanács Elnöksége támogatja a Szovjetuniónak az európai 173H biztonságút szavatoló javaslatát, valamint az „Európa kollektív biztonságát szavatoló össz európai egyezmény" tervezetét. A népi kamara közös baiározatot javasol az NSZK szövetségi parlamentjének, melynek értelmében követelnék a tömegpusztító fegyverek és az azokkal való kísérletek betiltását. m ftpp Tekintettel arra. hogy a nyugat-németországi militaristák a párizsi It33 egyezmények révén kész tények elé állították az NDK-t és Nyugat Németországban nagyarányú remilitarizálás vette kezdetét, az NDK a Varsói Szerződés keretében barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményben állapodik meg a többi, szocialista állammal, i/jlji Az NDK Minisztertanácsa határozatot hoz. melynek értelmében a nem l?30 rég megalakult nemzeti néphadsereg létszámát 120 ezerről 90 ezer fűre csökkenti. A toborzás a hadseregbe önkéntes alapon történik. • Az NDK kormánya a német egység megvalósítása érdekében a két I 73/ Németország konföderációját javasolja. lOCft A

z Mi K kormánya népszavazást javasol mindkét német állam terül"3ö létén létesítendő atommentes övezetről. Továbbá helyesli a Lengyel Népköztársaságnak a közép-európai atommentes övezetre tett javaslatát. A Varsói Szerződés tagállamai tanácskozó testületének májusi ülésén Ottó Grotewohl a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között kötendő meg nem támadási szerződés javaslata mellett foglal állást. Németország Szocialista Egységpártjának V. kongresszusán Walter Ulbricht harcprogramot hirdel ki a Németországgal megkötendő békeszerződésért. • AEfi Az ND

K hivatalos javaslatot terjeszt elő az NSZK kormányának, kösseI7J7 nek meg nem támadási szerződést a két német állam között. IQ&ft Walter Ulbricht nyílt levélben Nyugat-Németország munkásaihoz lordul, |70U melyben kifejti gondolatait olyan tárgyalásokról, amelyek a hidegháburú beszüntetésére, az atomfegyverekről való lemondásra, a fegyverkezés beszüntetésére. az atomtámaszpuntokról való lemondásra és meg nem támadási szerződés megkötésére vezetnének, július 19-én javaslatot tesz egész Németország semlegessé változtatására, többek között ezekkel a szavakkal: „Egy Németországban, melynek semlegességét a Szovjetunió és az Egyesült Államuk elismerik, népünk békében élhetne". Szeptember 15-én az NDK kormánya az ENSZ XV. közgyűlése elé emlékiratot terjeszt, melyben teljes leszerelést javasol mindkét német államban. Decem berben a párt Központi Bizottsága XI. plénuma egy 10 évre szóló békekötést javasol a két Németország között. 1Q&1 július 6-án az NDK népi kamarája határozatot hoz egy úgynevezett It©5 „német béketervről", melyben azt javasolja a bonni kormánynak, kössön szerződést melyben mindkét állam kötelezi magát, hogy nem lart igényi atomfegyverekre, azonnal beszünteti a fegyverkezést és megegyezik egymással a fegyveres erők száma, felszerelése és elhelyezése kérdésében. Augusztus 13-án az NDK határvédelmi intézkedései becsapják az ajtót a Nyugat Berlinben szervezkedő, a'bonni ultrák és nyugati kémközpontok elölt, s ily módon megmentik a militaristák és revansisták által veszélyeztetett békét. • AUM A szeptemberben megalakult Német Szövetségi Köztársaságban a megI7

4*? szállók védelme alatt újból életre kel az agresszív német militarizmus katonai hatalma. A petersbergi egyezmény (november 22.) egyik titkos cikkelye értelmében bonni zsoldos hadsereget létesítenek az amerikai hadsereg keretében. 1

0EA Adenauer kancellár készségét fejezi ki Nyugat-Németország felfegyverITJWzésére és az NSZK részvételére a nyugat-európai hadseregben. McCloy amerikai főbiztosnak egy titkos, fasiszta vezérkari főnökök segítségével összeállított felfegyverzési emlékiratot ad át. • Ae<) A Szovjetunió és az NDK kormányainak békeszerződés megkötésére tett I 'J* javaslataira az NSZK általános háborús szerződés aláírásával válaszol. Ezzel nyíltan megindítja a remilitarlzálást. • AF) Adenauer kormánya az NDK-nak a békés egyesítésre vonatkozó és a 173.5 remilitarizálás ellen irányuló számos javaslatát visszautasítja. «nrf| Ahelyett, hogy az NSZK hozzájárulna a tömegpusztító fegyverek és S7J*» a velük való kísérletezés betiltásához, azzal a kéréssel fordul az USA kormányához, tegyék lehetővé a német katonáknak, hogy az atomfegyvereket tanulmányozhassák és kiképzést is nyerhessenek azok használatában. tAFF Blank, a nyugati övezet hadügyminisztere kifejti a szövetségi parla' »»» mentben a felszerelés alapelveit. A szárazföldi hadsereg állománya legyen 250 ezer, a légi erőké 70 ezer, a haditengerészeté pedig 20 ezer fö. Követeli a hadkötelezettség bevezetését, f QE4L Június 7-én bevezetik az országban az általános hadkötelezettséget. Az I7DO új hadügyminiszterré Franz Jozef Straussot nevezik ki. 'JQC'T Az NSZK kormánya elutasítja az NDK-nak a konföderációra, valamint • Lengyelországnak a közép-európai atomfegyvermentes övezet létesítésére tett javaslatalt. «QCO Adenauer kormánya nem engedélyez népszavazást az atomfegyverkeI73Ö zésről. Március 25-én a szövetségi parlament reakciós többsége határozatot hoz a nyugatnémet hadseregnek atomfegyverekkel való felszerelésére. IQPQ Április 1-én bevonul a glesseni Scharnhorst-laktanyába a bonni NATO 1737 fegyveres erőinek Honest John típusú atomrakétákkal felfegyverzett első egysége Augusztus végén Strauss már 18 ilyen atomrakétával rendelkezik. <A> A Strauss hadügyminiszter július végén kijelenti: „Ha most megvalósítjuk I70U a

z USA által jóváhagyott további fegyverkezési terveinket, akkor Moszkva újból lőtávolságra kerül. De ezúttal hldrogénfegyvereket fogunk használni". Augusztus 19-én a bonni Wehrmacht vezérkara emlékiratot tesz közzé, melyben atomrakétákat és általános felfegyverzést követel. Kitudódik, hogy a Degussu-konszern nyugatnémet atombomba előállításán dolgozik, továbbá, hogy Bonn 1959 óta a francia Szahara-atombomba-kísérletekben részt vesz. 1A11 Heusinger náci tábornok a Bundeswehr Visler nevű folyóiratában ezt 1701 írja. „A Szövetségi Köztársaságot minél keletebbre, — lehetőleg a Vasfüggöny mentén kell védelmeznünk. Feltétlenül szükséges, hogy az élvonalakban harcoló NATO-haderők atomfegyverekkel rendelkezzenek". Adenauer kijelenti: „A Szövetségi Köztársaság immár számottevő tényező a NATO-ban. Ezért engedélyezik a. német hadipotenciálnak az atomfegyvereket. Atomfegyverek nélkül kapitulálnunk kellene az oroszok előtt, mi azonban erre nem vagyunk hajlandók." Április 25-én Strauss a kaliforniai Santa Rosában Így nyilatkozik: „A második világháború még nem ért véget". A „keleti zóna" küszöbön levő felrobbantásáról beszél, valamint „Európa új rendszeréről". A Wehrkunde (Honvédelemismeret) folyóiratban pedig ezt hangoztatja: „A német haderőknek ma már megvannak a technikai előfeltételeik egy stratégiai nukleáris potenciál bevetésére." e • e • • • « A

diplomácia történetében nem volt még egy olyan nemzetközi probléma, amelynek békés, észszerű megoldására annyi különféle javaslatot tettek volna, mint éppen a német kérdés. A világháború óta eltelt 16 éťnek nem múlt el egyetlen évszaka sem, hogy a Szovjetunió, majd a Német Demokratikus Köztársaság valamilyen formában ne javasolta volna a német békeszerződés megkötését, Németország egyesítését. Köteteket tesznek ki a kialakult helyzet különböző fázisában tett javaslatok: megtalálható bennük a demokratikus szabad választásoktői a konföderációig, a semleges Németországtól, az atomfegyvermentes Németországig minden számításba vehető konstruktív javaslat. A Nyugat mindegyiket sorra elutasította. Másfél évtized alatt egyetlen egyszer sem kezdeményezne a német kérdés rendezését, ehelyett fokozatosan kettészakították Németországot megszegve a hitlerizmus • Mieri Íuilasxthatatlaii a német hehessersíídés megkötése Parancsoló történelmi szükségesség ADENAUER: — HARCOLNI! HAR COLNI! ... ES ÚJRA HARCOLNI! (A Daily Worker karikatúrája] felett győzelmet aratott szövetséges hatalmak vezetői által szerződésekben rögzített és szentesített németországi politika alapelveit, provokatív módon felrúgták a vállalt kötelezettségeket. Mire kötelezték magukat a nyugati nagyhatalmak? Az 1945. augusztusában megkötött potsdami egyezményekben öntötték végleges formába a Hitler-elleni koalíció nagyhatalmai az egységes, demokratikus Németország megteremtésének alapelveit. Ebben az okmányban összegezték az előző tárgyalásokon kialakított álláspontokat. Nem lesz haszontalan, ha felelevenítjük az egyezmény alapvető pontjait, hiszen a rövidesen megkötendő békeszerződés is ezekre az alapelvekre támaszkodik. A potsdami egyezmény kimondja: 0 végre kell hajtani Németország demokratikus átszervezését és lehetővé kell tenni a német népnek a békeszerető, demokratikus Németország megteremtését; • egyszer s mindenkorra fel kell számolni a német militarizmust és fasizmust, hogy soha többé ne veszélyeztethesse szomszédait és a világbékét; 0 fel kell számolni a náci pártot és minden fasiszta szervezetei, és meg kell akadályozni tevékenységük felújítását; 0 fel kell oszlatni a monopolista szövetségeket, mert már két világháború kirobbantásáért őket terheli a fő felelősség; 0 a potsdami egyezmények szellemében elő kell készíteni a némel békeszerződés megkötését. A szovjet megszállási övezetben, majd a Német Demokratikus Köztársaságban következetesen végrehajtották a potsdami megállapodás minden rendelkezését és így megszületett az első, igazán demokratikus, békeszerető német állam, a dolgozók állama. A monopóliumokat felszámolták, a háborús bűnösöket megbüntették, a megtévesztett tömegeket átnevelik, kiirtották a hitlerista szellemnek még az írmagját is és minden országgal őszinte baráti kapcsolatokra törekszik. Az NDK így elfoglalhatta méltó helyét a békeszerető demokratikus nrszágok sorában és teljes joggal aláírhatja a békeszerződést. Szerződésszegéstől a militarizálásig Egészen másként alakult a helyzet a három nyugati megszállási övezetben. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország uralkodó körei elhatározták, hogy Nyugat-Németországot elszakítják, felfegyverzik és a szocialista országok ellen hatalmas, fenyegető katonai erővé változtatják. A német nép milliói azonban torkig voltak a háborúval, békére vágytak. Adenauer ekkor még fogadkozott, hogy soha nem fegyverzik fel újra Németországot, Strauss hadügyminiszter pedig kijelentette, hogy még a keze is szakadjon le annak, aki újra fegyvert ad a németek kezébe. A nyugati hatalmaknak meg kellett tehát találni azokat az erőket, amelyek megteremtik a talajt a fegyverkezésre, képesek azt keresztül hajszolni és le tudják törni a tömegek ellenállását. Három ilyen tényező jöhetett számításba: • A monopóliumok mielőbbi talpraállítása, Nyugat-Németország gazdasági megerősítése; • a náci háborús bűnösök szabadon bocsátása és beépítése az új államapparátusba; • A kitelepítettek revanisista szövetségekbe tömörítése és teljes állami támogatásuk. Ezek az erők segítették elő Németország kettészakítását, vezették be a kötelező katonai szolgálatot, kezdték meg az őrült iramú fegyverkezést, tiltották be a kommunista Miről ábrándoznak... EGÉSZ KÖNYVTÁRAT TÖLTHETNÉNEK MEG A NYUGATNÉMET ÁLLAMFÉRFIAK REVANSISTA KIJELENTÉSEI-. Ml CSAK /I LEGÉLESEBBEKET EMLÍTJÜK, ADENAUER KANCELLÁR ÉS MINISZTEREINEK NYILATKOZATAIT. EZEK AZ URAK ÉRTHETŐ OKOKBÓL ÓVATOSAN A „SZABADSÁGRÓL ÉS BEKÉRŐL" HANGOZTATOTT FRÁZISOKKAL LEPLEZIK REVANSISTA PROGRAMJUKAT. „Ha hívek leszünk és szilárdan kitartunk szövetségeseink mellett, mint ahogy ők mellettünk, remélhetjük, hogy egyszer viszszatér a világ békéje és szabadsága és vele gyönyörű hazánk Kelet-Poroszország ls." ADENAUER KANCELLÁK július 10-én a Kelet-poroszországi Honfitársi Egyesület düsseldorfi összejövetelén. „Prágának tudomásul kell vennie, hogy semmi sem nyeri végleges elintézést." 1960 szeptemberében Schirndingben, 2 kilométerre a csehszlovák határtól mondotta SEEBŰHM bonni miniszter, akinek vesszőparipája a csehszlovák Szudétavidék visszakövetelése. „A győztes nagyhatalmak részéről Igazságtalanság volt a németek mílltótnak kiköltöztetése hazájukból — a birodalom keleti részeiből. Egyedül ennek az igazságtalanságnak a jóvátétele teremtheti meg egy új, jó és igazságos helyzet szolid alapját." HANS LÜBKE, az NSZK elnöke 1960 augusztusában a? áttelepültek stuttgarti ünnepségein. „Német F elsö-Szllézia — Bytom, Neisse és Opole, bárhogyan kereszteljék el, német és korántsem lengyel jelle gű. Ezen a tényen az sem változtat, hogy most lengyel igazgatás alatt áll." LUDWIG ERHARD alkancellár a Sziléziai Honfitársi Egyesület düsseldorfi összejövetelén 1960 augusztusában. Fölösleges minden kommentár és az utalás is arra, hogy a nyugati nagyhatalmak eddigi politikája, valamint a békeszerződés hiánya a határrevízió és a revans programjának nyílt hirdetésére bátorítja a vezető bonni politikusokat. ' Ezek az urak, akik semmit sem tanultak. 3 000 • • pártot Is más haladó szervezeteket. Ezek a reakciós erők diktálják ma Bonn politikáját. E gyalázatos politika szervezését pedig a kereszténydemokrata pártra bízták, amely jelentős befolyást gyakorolt a tömegekre. „A kereszténység védelme a kommunizmus ellen" és hasonló jelszavak összefonódtak a nacionalizmussal, az egyre féktelenebb revansista követelésekkel, amelyek napjainkban a területi igényekben és a leggyorsabb ütemű militarizációban érik el a tetőfokot. Megkötjük a békeszerződést 16 évi szüntelen kezdeményezés, az elutasított békejavaslatok tucatjai után a Szovjeiunló és a szocialista országok elhatározták, hogy még ez évben minden körülmények között aláírják a német békeszerződést. Szeretnénk, ha a nyugati hatalmak is csatlakoznának és mindkét német állammal megkötnénk a békeszerződésf\Ha azonban a Nyugat ezt elutasítja, aláírjuk a szerződést az NDK-val. Nincs az az erő, amely ebben megakadályozhatna bennünket. Sem a nyugati hatalmak halogató taktikája, sem a NATO fegyvercsörtetése. Miért oly halaszthatatlan történelmi szükségesség a békeszerződés? Miért nem várhatunk még néhány évet? Vegyük talán röviden sorra: Az NSZK az Egyesült Államok ulán ma gazdaságilag a legerősebb kapitalista ország, amely lehetővé leszi számára a legkorszerűbb fegyverek gyártását és a legnagyobb hadsereg tartását. A nyugati hatalmaktól a Bundeswehr rövidesen atomfegyvereket kap. O

Az NSZK legnagyobb hadserege az £szakatlanti Tömbben megkaparintja a kulcspozíciókat, igyekszik azokat saját céljaira {elhasználni. A Bundeswehr támaszpontokat épít számos kapitalista országban. O

Rendezni kell a veszedelmes nyugat-berlini helyzetet, lehetetlenné kell lenni, hogy az NDK és a szocialista országok elleni felforgató kémtevékenység központja legyen. O

Ezt betetőzi az egyre féktelenebb revansizmus és területi követelés, amely a bonni kormány hivatalos pulilikája lett. Mindez nem más, mint a potsdami egyezmények Iegszemérmetlenebb feirúgása, az USA, Anglia és Franciaország szinte példa nélkül álló hitszegése. A békeszerződés újra megerősíti majd a potsdami egyezmények alapelveit és felhívja a világ figyelmét a veszedelmes nyugati politikára. Mit Hoz a békeszerződés? Sokan teszik fel a kérdést, megold-e az valamit, ha csak a Német Demokratikus Köztársasággal kötjük meg a békeszerződést, hiszen éppen Nyugat-Németországnak lenne arra a legnagyobb szüksége, mivel ott szegték meg a Hitler-elleni koalíció győztes hatalmainak egyezményét? Hruscsov elvtárs erre Így adja meg a választ az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzékében: „Mondani sem kell, hogy nagy és pozitív jelentősége lesz annak, ha létrejön a békeszerződés az NDK-val. A békeszerződés jogilag megerősíti majd Németországnak a második világháború után megállapított határait. Nemzetközileg elismert ténnyé válik, hogy Németország egyik részében, a Német Demokratikus Köztársaságban öriikre leszámoltak a gyászos múlttal, azokkal az időkkel, amikor u német militarizmus agresszív háborúkat indított. Az NDK-val kötendő békeszerződés világító toronyként mutatja majd az egész német népnek azt az utat, amelynek végén a teljes szuverenitás és függetlenség viszonyai között a békés élet vár rá. Ez az út vezet el az egész német nép nemzeti feladatainak megoldásához. Mindez lehetővé teszi majd a helyzet megszilárdítását Európa szivében, s a béke megerősítését az egész világon." Ezért parancsoló történelmi szükségesség ma a német békeszerződés megkötése. Szűcs Béla BÉKESZERZŐDÉS TI /