Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-21 / 263. szám, csütörtök

Az AKARAT és a TUDÁS A KERTESZ — Sokan megmosolyogták, amikor néhány hozzáértő és erősakaratú termelővel és politikai dolgozóval a „Poprádi-mozgalmat" szerveztük — kérdésünkre így kezdte a beszélgetést Hlaváč mérnök, az ismert szakember. Ű Veľká Loinnicai Magnemesftő Intézet igazgatója. Persze a következő szavai, melyekkel a kételkedők hitetlenkedósének jogosságát próbálja megértetni, már az olyan szakember erényeiről tanúskodnak, aki jogosan szerénykedhet. GYŐZÖTT — Szerintem nem is csoda, hogy sokan nem hitték, ha burgonyából a 200 mázsás átlag hektárhozam eléréséről beszéltünk, amikor például 1957-ben alig nyolcvan mázsa burgonya termett hektáronként, — mondotta a mérnök, majd megjegyezte: — Ebhe természetesen sem a lehetősegeket ismerő szakember, sem a mezőgazdasági feladatokkal foglalkozó funkcionárius nem nyugodhatott bele... Nem is nyugodott bele. Mit mutatott az elemzés? , Mind a szakemberek, mind az illetékes vezetők fontos feladatuknak tartották, hogy a burgonyatermesztés rohamos csökkenésének okát "felemezzék. Erre kényszerítette őket az a tény ts, hogy a Tátra-aljai körzetben, ahol a mezőgazdasági termények közül a burgonya foglalja el a legnagyobb területet, az éghajlati körülmények miatt a burgonya képezi a takarmányalap döntő részét. Tehát az állattenyésztés és egyúttal a mezőgazdasági termelés általános fejleszlése is a burgonyatermesztéstöl függ. tagsága idegenkedett a gépektől, de az talán még több gondot okozott, hogy kevés volt belőlük. Szóval sok meggyőző szóra és gépre volt szükség, amíg a mozgalom szemmellátható eredményeket hozott. A sok fáradozás — főképp Hlaváč és Šmálik mérnökök jóvoltából — a folyó évben már azt eredményezte, hogy a poprádi járásban a 9000 hektár burgonyának B5 százalékát ültetőgépekkel ültették ugyan el, de a lényeg az, hogy az idén a burgonyának közel 90 százaléka már május 5-én, tehát az agrotechnikai határidő lejárta került a földbe. Nem kis részben az is a mozgalom elindítóinak A KEŽMAROKI SZÖVETKEZETESEK TERVEN FELÜL LEGALÁBB 10U VAGON BURGONYÁT AKARNAK ELADNI. A szakembereknek és az illetékes vezetőknek abból a helyzetből kellelt kiindulniuk, hogy a burgonyatermesztés rohamos csökkenése éppen abban az évben következett be, amikor a poprádi járásban lényegében befejeződött a szövetkezetesítés. Pedig a feltevés szerint éppen az ellenkezőjét várták. Csakhogy a mezőgazdasági nagyüzemek megalakítása még nem hozta magával párhuzamosan a nagyüzemi termelési módszereket, mert: A mezőgazdasági gépekből megközelítőleg sem jutottak annyihoz a közös gazdaságok, hogy azok pótolni tudták volna a mezőgazdaságban csaknem felére csökkent munkaerőt. Vagy nézzük például közvetlenül a burgonyatermesztésnél beállt változást. Azelőtt az egyénileg gazdálkodó Tátra-aljai fölművesek 1—2,5 hektár földbe ültettek burgonyát. Az ültetést csaknem 100 százalékban szántás közben a családtagok, sőt a rokonság bevonásával végezték. Ha azt számítjuk, hogy naponta lovasfogattal fél hektárba ültették el a burgonyát, akkor az iiven ültetési módszerrel kedvezőtlen körülmények között is 4—10 nap alatt elvégezhették az ültetést. Am a szövetkezet megalakulásával az is együtt járt, hogy a lovasfogatok száma általában 1/12, néhol 1/16 részére csökkent. A traktorok ^után nem ültethették a burgonyát, mert ahhoz nem is volt elég munkaerő, ha pedig a szántás után még tovább) talajművelés és a fészek készítés, esetleg ekés árkolás is késleltette a burgonyaültetést, az néha 30 napra, sőt 6 hétre is elnyújtotta az ültetés idejét. Ehhez persze tudni kell, hogy az említett körzetben mindössze 120 nap a burgonya tenyészideje, s azzal feltétlenül számolni kell, hogy szeptember 10-e körül már megkezdődnek a fagyok. Eszerint legkésőbb májis ,10-ig földbe kell tenni az ültetésre s'zánt burgonyát. S mivel náluk inájus elseje előtt ritkán adódik alkalom arra, hogy kiültessék a burgonyát, úgy kell szervezniük a munkát, hogy 1U nap alott végezzenek vele. Ezt pedig csak úgy érhetik el, ha az egyesített parcellákon nemcsak közösen, hanem valóban nagyüzemi módszerekkel, a legkorszerűbb mechanizációvai végzik a munkákat — ezt a feltétlen követelményt állította a Poprád környéki burgonyatennesztők el^ a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Az első sikerek Persze a burgonyatermesztés gépesítése nem ment egyik napról a másikra. Kezdetben több szövetkezet az érdeme, hogy most a burgonyabetakarításhoz a poprádi járásban 25 kombájn és több mint 100 kiszántóeke (nagyobb részük traktorvon(atású) áll a termelők rendelkezésére. Nem véletlen tehát, hogy az idén gazdag burgonyatermésre van kilátás. Sokan azonban azt állítják —, bár inaguk sem hiszik —, hogy az idei sikereket nem a mozgalom, hanem a kedvező időjárás eredményezte. Igazán nem kerül különös megerőltetésbe* ellenérvet találni az ilyen érvelésre. Hiszen az idei év semmivel sem kedvezőbb a sokévi átlagnál. Hogy konkretizáljuk a dolgot, az 1958-as és 1959-es évek kedvezőbbek voltak az átlagnál mégis a termés meg sem közelítette a különösen kedvezőtlen 1960-as esztendei eredményeket. Akkor ugyanis a (régi) poprádi járásban több mint 20 szövetkezet érte el és szárnyalta túl a mozgalom keretében tervezett 200 mázsás hektárhozamot, holott közel 1200 hektár burgonyaföld termését részben vagy teljesen megsemmisítette a rengeteg csapadék. A többi között tavaly olyan rekordok is születtek, mint a liuncovceiek 350, a Vefká Lomnicai Állami Gazdaság 256, vagy a Slovenská Ves-i szövetkezet 252 mázsás hektárbozama. A kiváló hektárhozamokat persze nem csupán az említett két dolog, a gépesítés és az ültetés agrotechnikai határidejének betartása eredményezte, hanem sok más egyéb. Meg kellett szüntetni azt a burgonyatermesztést kedvezőtlenül befolyásoló káros szokást, hogy a kiszemelt területet csak tavasszal trágyázzák a termelők. Továbbá a hektárhozamok növelése szempontjából korábban az is sokat ártott, hogy a termelők „takarékoskodás" címén elszeletelték az ültetésre szánt burgonyát. És tegyük hozzá azt is, hogy a zöld növényzet ápolása legfeljebb egyszeri kapálásból, majd a feltöltésből állt, pedig ennél a burgonya sokkal több ápolást kíván. A műtrágyahasználatot? Ügy tartották számon, hogy a burgonya igénytelen növény, minek annak a műtrágya. Most, két esztendő szép eredményei már a szakemberek agitációját is túlszárnyalják, már nem vitás az Idejében és kellő mennyiségben adagolt műtrágya eredményessége. A fáradhatatlan mérnökök Igyekezete nem volt hiábavaló. Ök azonban erről nem beszélnek, annál többet a burgonyatermesztés jelenlegi és távolabbi problémáiról. Határjárás közben Szerte a Tátra környékén gépek és emberek százai gyűjtik raktárakba az idei gazdag burgonyatermést. Hlaváč mérnököt most sem könnyű „elcsípni" az irodájában. Pedig azt hihetné az ember, hogy a sok tavaszi lőtás-futás, a rengeteg agitációs és szervező munka után most mér az íróasztal, illetve a telefon mellett nyugodtan várja a jelentéseket az eredményekről. Csakhogy ő nem ilyen ember. Most is mindanütt ott akar lenni, s nem csupán azért, hogy az elért sikerekben gyönyörködhessen, hanem azért is, hogy ezek alapján további győzelmek elérésére mozgósítsa a mozgalom résztvevőit. Egyszer a kežmaroki, máskor a Spiš- ská Bela-1 vagy solotoi szövetkezetben talál rá a látogató, s ha véletlenül megemlíti, hogy már órák óta keresi, rendszerint mosôlyogva tárja szét karját, hogy úgymond: — Ugyebár kérem, ha nem az íróasztal mellett készített rendelettel született ez a mozgalom, akkor nem is várhatunk további sikereket a körlevelezésektől meg egyéb bürokratikus módszertől. Az ilyen beszédre akár LuCivnán, akár Trnovecen egyetértően bólogatnak az emberek. De hogyisne. Hiszen például a kežmaroki szövetkezet nem véletlenül ad 100 vagonnal több burgonyát a közellátásnak, mint amennyit a terv előirányoz. Igaz, hogy egyszer Hlaváč mérnök, máskor Šmálik mérnök adta a tanácsot ott a helyszínen, hogyan gondozzák a 287 hektár burgonyát. I — A lucivnai szövetkezet ls csaknem megkétszerezi a tervezett eladást a burgonyából — dicsekedett ottjártunkkor a burgonyaszedésnél szorgoskodó Zuzana Šuligová, majd hozzátette — persze nem bízhatnánk most a 300 mázsás átlaghozamban, ha meg nem hallgattuk volna a sok jó tanácsot. Ezt mondják a szomszédos járásbeli studeneclek ls. ök a tervezett 56 vagon burgonyát már szeptember elsején átadták a felvásárló üzemeknek s mivel az eddigi eredményék 230 mázsás átlaghozamot ígérnek, további 100 vagon burgonya eladását tűzték ki célul. A poprádi mozgalomról sokat beszélnek a bardejovi járásban is — most látják az értelmét, hogy a járás 62 szövetkezete 1300 hektár burgonyát a szepesi módszer szerint dolgozott meg. Hlaváč mérnököt a mozgalom eredményein keresztül szerettem volna jellemezni. De saját szavai, melyeket arra a kérdésünkre mondott, hogy hogyan bírja a sok munkát, talán minden eddig írottnál többet mondanak róla. — Nézzék, a számítások szerint a poprádi járás termelői legalább lono vagon burgonyát adnak el terven felül. Es mit gondolnak, mennyivel többet juttat majd a tervezettnél közellátásunknak az a további 337 mezőgazdasági nagyüzem, amely szintén bekapcsolódott mozgalmunkba, és mennyit a többiek a középszlovákiai kerületből, meg az ország többi részéből? Ilyen munkában nem lehet elfáradni. Hát igen, nem tud a munkában elfáradni az olyan ember, akit nagy cél hevít tettekre s tegyük hozzá, olyan sikerekkel gyümölcsöző a munkája, mint Hlaváč mérnöké. HARASZTI GYULA Hatékonyabb fesz a fermelés A trnavai cukorgyár dolgozói jelentősen korszerűsítették üzemüket. Ez Idén 68 műszaki intézkedést hajtottak végre a berendezéseken, hogy folyamatosabbá tegyék a répa feldolgozását és jő minőségű cukrot gyártsanak. Az új fűtőkemencék beszerelése például biztosítla a vlz helyes adagolását a főzőbatériák száméra. — Hasonlóképpen átépítettük a seredt cukorgyárat Is — tájékoztatott Ondrel Chovan termelési vezető — mert a régi berendezések .évről évre csökkentették az üzem termelési kapacitását. Az ú) automaták 0,89 százalékra, tehát a minimumra szállítják le a veszteségeket. Mindkét cukorgyár körzetében teljes ütemben megkezdődött a répabetakaritás, s úgy gondolják, hogy legkésőbb november 3-ig a felvásárlást is befejezhetik Ennek pedig igen nagy jelentősége van a takarmányalap feljavítása és az őszi mélyszántás elvégzése szempontjából. Ha ez Idén az előző két évihez viszonyítva kevesebb ls a terméshozam, a répa cukortartalma csaknem 7 százalékkal magasabb az utóbbi 10 év átlagánál. (hs) C^zikár, csontos ember, már a ^ hatvanhetedik életévét tapos^ sa. Azt tartják róla — nem-csak faluidban, Čierna Vadán, hanem az egész galántai járásban — hogy ' alaposan érti mesterségéi. Nincs az i öreg Skamla Mihály paprikájának | párja talán még az országban sem. Most, hogy sikerült közelebbről | megismerni e híres kertészt, egye> bel is elmondhatunk róla. I A szövetkezet irodájában érdek\ lődtünk holléte után. Szép fiatal lány adta meg a választ. — Keressék csak a kertészetben. Paprikanézés közben — mert el> ső dolga volt a gyönyörű ökölnyi paprikákat megmutatni — kezdődött I az Ismerkedés. Szinte meglepődik az ember, mtí lyen szeretettel tud beszélni mes| térségéről. Azt mondja, hogy már ' ötven éve kertészkedik, termelt a ' vastaghúsú, szemnek szájnak tetsző I paprikát, de ha újból kezdhetné az ' életét, akkor sem fordítana hátat a ! kertészkedésnek. Amikor meg az után érdeklődünk, hogyan lehet ilyen gyönyörű paprikákat termelni, elmosolyodik: — Nem elég arra egyszerű recept. Bár elmondhatnám azt ts, de kevés hasznát vennék. Sokan vittek már tőlem paprikamagot, utasítást is adtam nekik és ahogy hallottam, mégsem vitték sokra. Kíváncsian figyelem szavait. Ezt ö is észreveszi fól esik neki s most már szinte oktatólag mondja. — A kertész-mesterség nem esu-< pán annyiból áll, hogy elültejük a) magot, kultiváljuk a növényt, aztán) leszedjük a termést. A mesterséget szeretni kell és ezt felejtik el so- < kan. Vigyázni kell a növényre, óv- J ni kell hidegtől, melegtől... Úgyis \ mondhatnám — együtt kell érezni < vele. Óvatosan egy jókora paprikát tép < le. Felém nyújtja és mosolyog. Tekintetéből kiolvasom a kérdést: — Ugye szép? Örül a dicséretnek. Büszke is kezemunkáfára. Szavából kiderül, hogy j bizony nem egy éjszakát töltött el < a kertészetben. Nemcsak termelte, ^ a paprikát, de őrködött ts felette. — Nem csupán az enyém a ker- ; tészet gyümölcse, hanem a szövetkezeté, valamennyiünké, a közösre \ pedig vigyázni kell. Mihály bácsi munkájának való- j /l/f ban az egész közösség haszJf

f nát lát la. Annyit hoz kt a j földből, amennyit csak lehet. Az j idén például száznyolcvanezer korona bevételt terveztek a kerté- \ szetből s már mostanáig közel százhetvenezret árultak ki belőle, j Es hogy a tervet az idén is magasan túlszárnyalja, ahhoz nem fér kétség. Sok még az eladásra váró J zöldség, nagyon sok. SZARKA ISTVÁN i KÉT KÉP - KÉT SZÖVETKEZ&T A Panické Dravce-i szövetkezetben már hetekkol ezelőtt megtárgyalták az 1962 ns termelési és felvásárlási tervek irányszámait. A legtöbb gondot a tejhozam növelése okozza, de ezzel a feladattal is megbirkóznak, mert jó takarmányalapot biztosítanak az állatállomány számára. Felvételünk a szövetkezet takarmányföldjén készült, ahol László Barna, Bartos )ános. Papp Antal és Szabó Vilmos 22 hektár kukoricaterméséből készítenek értékes silótakarmányt. A sečlankyi szövetkezet, inint már évek óta rendszeresen, ez idén is túlteljesítette a zöldségkertészetből nyert bevétsleít. tgy például 50 ár területen zöldhagymából és retekből 6 ezer koronát bevételeztek. E termékek értékesítése után káposztával ültették ki a télhektáros területet. Felvételünkön Naszvadi Rozália és Oroszlán Mária már vágják a káposztát, melyből a szövetkezet hat vagonnal ad el a közellátásnak. (Agőcs Vilmos felv.) TÖBB HŰST AZ ORSZÁGNAK A Nové Zámky-i járás szövetkezetei a liúseladús tervének csak 55,6 százalékban tettek eleget. Ez a szám a január elseje és szeptember 10-e közötti időszakot jellemzi. Ha komolyan elgondolkodunk felette, arra a megállapításra jutunk, hogy sok még a behoznivaló. Természetesen vannak szövetkezeteink, amelyek a tervben előírt mutatók szerint teljesítik feladatukat. Dicséretet a Michal nad 2itavou-i szövetkezet tagjai érdemelnek, akik a húseladás tervezett feladatait szeptember 10-ig már 104,3 százalékra teljesítették. Nem sokkal mögöttük a le Iái és a zemnéi szövetkezet halad 88,2 és 85,7 százalékos tervteljesítéssel. A Veľké Lovce-i szövetkezetesek viszont eddig csak a terv 16 százalékos teljesítését tudják felmutatni. Vajon a szövetkezet vezetősége ezt mivel magyarázza? Ha a_ járás minden szövetkezete a Veiké Lovce-iek példáját követné, dolgozóink asztalára csak ritkán kerülne hús. De bírálatot érdemel a mužlaiak, obidiak, pavlováiak, podhájskáiak, pozbaiak, radavlak, šikeniukaiak, šarkanlak, tvrdošovceiak, Uľany nad 2itavou-iak, andovcelek, bešeňovíak, brutyak, čechy- ek, Dolný Öhaj-iak, gbelciek, jasováiak, koltaiak és a lipováiak eljárása sem, akik a húseladás egész évi feladatát mind 50 százalékon alul. teljesítették. Ezzel a felfogással, magatartással, a harmadik ötéves tervet bizony nem teljesítjük lerövidített idő alatt. Több húst a közellátásnakl Nagyobb felelősséggel lássunk hozzá tervezett feladataink teljesítéséhez, hogy dolgozóink asztaléra egyre több mezőgazdasági termék Jusson. Tóth János, Nové Zámky Cl SZÖ 5 * 1961. szeotember 21.