Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-20 / 262. szám, szerda

ÄZ EMBER SZ0LGÄL1TÄB1N A harmadik brnói nemzetközi vásáron a gépipar egyéb gyártmányai mellett kétségtelenül jelentős helyet foglal­nak el a mezőgazdasági gépek is. A minden túlzás nélkül építészeti re­mekműnek számító „Z" pavilon mel­letti tágas térségen került bemuta­tásra a mezőgazdasági gépek széles győzelemre viszi ezt a célkitűzést is. Mezőgazdasági gépgyártásunk ehhez azzal járul hozzá legjobban, ha egyre színvonalasabb gépekkel teszi lehetővé a szocialista nagyüzemi ter­melési módszerek legszélesebbkörű érvényesítését. Ma piár mindjobban megmutatkozik az a törekvés, hogy a mezőgazdasági munkák minden szakaszán a lehető legnagyobb mér­Cséplőberendezés a rendről felaprított gabona csépléséhez. skálája. A gépek fajták szerinti cso­portosítása itt is — mint a kiállítás más szakmai csoportjaiban — lehe­tővé tette az érdeklődők, mindenek­előtt a szakemberek számára, hogy megfelelő áttekintést nyerjenek a mezőgazdasági gépek fejlődéséről, az újdonságokról nemcsak hazai viszony­latban, hanem nemzetközi méretek­ben is. Mezőgazdasági gépgyártásúk legkiválóbb alkotásait küldték el Br­nóba a Szovjetunió, a Magyar Nép­köztársaság a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköz­társaság és más országok. A nagyteljesítményű szovjet gabona­kombájnok, lánctalpas és kerekes traktorok, a széna és szalma gépe­sített boglyázására és rakodására szolgáló gépek, a magyar kukorica­kombájnok, lengyel szénábegyűjtők és más mezőgazdasági gépek méltán keltenek nagy érdeklődést a nemzet­közi vásár látogatói körében. A mezőgazdasági gépgyártásnak iparunkban gazdag hagyományai vannak. Kiváltképpen a nagyhírű csehszlovák traktorok azok; amelyek úgyszólván minden világrész szán­tóin öregbítik gyártmányaink jó hí­rét". Külkereskedelmünkben is jelen­tős helyet foglalnak el a mezőgazda­sági gépek, nem kevésbé fontos azonban jelentőségük a hazai mező­gazdasági termelés szükségleteinek ellátása szempontjából. Hiszen az el­múlt évtized során mezőgazdasági termalésünk történelmi jelentőségű változáson ment át. A határt apró parcellákra felszabdaló, a paraszt­ság erejét megosztó, munkaerőt pa­zarló, gépesítést kizáró egyéni kis­termelés szocialista nagyüzemi ter­meléssé alakult át. E forradalmi for­dulat óriási igényeket támasztott a mezőgazdasági munkák gépesítésével szemben. Míg például azelőtt heted­hét határban is alig-alig akadt egyetlen traktor — azok is csak uradalmakban — addig ma a leg­több szövetkezetben a traktorok tu­catszámra vannak, nem is beszélve az egyéb fajtájú gépek nagy számá­ról. A most következő időszakban nem kevésbé fontos szerep jut a me­zőgazdasági gépgyártásnak nemcsak a gépek mennyisége, hanem a minő­ség és választék szempontjából is. Hiszen ami napjainkban a falvakon végbemegy, az a fejlődés szempont­jából ugyanolyan jelentős, %mint a szövetkezetesítés legmozga Imasa bb időszakában. Pártunk célfl tűzte elénk, hogy 1970-ig az ipari terme­lés színvonaláio emeljük a mezőgaz­dasági termelést. Nagy feladat ez, ha tekintetbe vesszük iparunk mai, világviszonylatban is magas színvo­nalát, mely az elkövetkező időszak­ban az eddiginél még rohamosabb ütemben fog növekedni. Kétségtelen azonban, hogy munkásosztályunk és a szövetkezeti parasztság összefogása Oj típusú M-6 jelzésű traktor kaszálógéppel. tékben érvényesüljön a gépesítés. A brnói nagyvásáron lö hazai vál­lalatunk 110 mezőgazdasági gépet ál­lít ki. Szánjunk rá egy kis időt, s a gyönyörű verőfényes szeptemberi dél­előttön tegyünk rövid sétát a köz­szemlére kitett mezőgazdasági gépek között és említsünk meg néhány új­donságot. A České Budéjovice-i Kovopodnik újdonsága mosóállás a marhaállo­mány részére. Ilyen berendezést ed­dig csak az USA-ban gyártottak. Em­lítésre méltó, hogy a mi berendezé­sünk nagyobb teljesítőképességű a külföldinél. A berendezés lényegében az autómosó bo­xok működési el­vén alapszik. A pelhrimovi Agrostroi 9 kiállí­tott gyártmánya között négy újdon­ság szerepel. Kü­lönös figyelmet érdemel a DA-100 típusú fejöautoma­ta, mely teljesen gépesíti ezt a nagy fizikai erőkifejtést igénylő munkát. El­mondhatjuk, hogy ez a berendezés a korsiy-ű állattartás legigényesebb kö­vetelményeinek is eleget tesz. Az au­tomata egyszerre 9 tehenet fej. A másik újdonság, a DAD-8 fejőauto­mata lehetővé teszi, hogy egy kezelő egy óra alatt 35—45 tehén fejését végezze el. A pelhfimoviak ezenkívül két fejöállást is kiállítottak. Nagy érdeklődést keltett a gyár további újdonsága, az MCŠ-40 típusú takar­mánykeverő gép, amely burgonyazú­zóval van ellátva. Ez a berendezés a szószoros értelemben teljesen gépe­síti a takarmány előkészítését. A jičíni Agrostroj egyik újdon­ságával, a 305 típusú rendrakóval sok szövetkezetes már az idei ara­tás során találkozott. A jičíni dol­gozók az EFSZ-ek V. kongresszusá­nak tiszteletére ígéretet tettek, hogy 3000 ilyen gépet a 3. negyedév he­lyett még az aratás előtt elkészíte­nek. Vállalásuk teljesítésében be­csülettel helytálltak s így a két és hárommenetes aratás céljaira szol­gáló gép az idén előbb jelent meg a földeken, mint a nagyvásáron. A ji­číniek másik újdonsága a ŽTBN 152 1 jelzésű fűkaszálógép, melyet a trak­tor oldalt vontat. Ez az aggregát már az új típusú Zetor 3011 és Zetor 3012-es traktorhoz készül. Ezek a traktorok, melyek a régebbi típu­sokkal szemben számos előnnyel bír­nak, szintén láthatók a kiállításon. A pompás kivitelű gépek méltán öregbítik majd traktorgyártásunk jó hírnevét mind a hazai tájakon, mind országunk ha­tárain túl. A prostSjovi Ag­rostroj dolgozóinak gyártmányai közül egyebek között kitűnik a kom­posztkeverőgép. Ez a hordozható gép Zetor 50 Super traktorhoz készült redukciós berende­zéssel. Óránként 20 -30 köbméter kom­poszt keverését végzi el. Figyelemre méltó újdonság a T 4— K 10 típusú kistraktor is, mejy főként a mező­gazdaság speciális munkahelyei szá­mára készült. Ilyenek például a sző­lő, a komló, a zöldségtermesztés, er­dészet és más hasonlók. A prostejo­viak által szerkesztett gépek közül szólni kell még az M-4 jelzésű por­hanyító berendezéssel ellátott moto­ros kapáidgépről. Ez a berendezés széleskörűen hasznosítható a talaj­kéreg lazításánál, porhanyósításánál és a gyomirtásnál. A gépet kétüte­mű, léghűtéses benzinmotor üzemel­teti. A roudnicei Agrostrojnak az idén Brnóban bemutatott 27 különféle gyártmánya között két újdonság sze­repel. Az egyik a 17-KZ-250-2 típusú szilárd ekevázas talajlazító, mely a föld vetés előtti megművelésére szol­gál 18 centiméteres maximális mély­ségig. A gép teljesítménye óránként eléri a 0,94 hektárt. A gyár másik újdonsága a 4-SBT-62,5 típusú bur­gonyaiiltető gép. Mezőgazdasági dol­gozóink ebben a gépben nagyszerű új segítőtársra lelnek. A gép tíz óra alatt mintegy 7 hektár burgonya el­ültetését végzi el. Sok mindent meg kellene emlí­teni a nagyszerű gépek között járva, amelyek minden bizonnyal érdekel­nék a mezőgazdaságban dolgozókat. Egy cikk keretében azonban meg kell elégednünk azzal, hogy legalább a legfigyelemreméltóbb újdonságok­ból adjunk rövid ízelítőt. Az elmon­dottakhoz tegyünk még hozzá annyit, hogy a kiállítás mezőgazdasági ré­szének rendezői a gépek elhelyezé­sénél sikeresen oldották meg azt a követelményt, hogy ezek minden ol­dalról láthatók legyenek. A kiállított mezőgazdasági gépek kitűnően do­kumentálják a kiállítás e részének jelszavát, mely szerint „a gép szol­gál és megmunkál, a kalász pedig éltet!" GÄL LÁSZLÖ Egy járási lap szerkesztőségében a sajtónap előtt A nemzetközi vásáron a Nový Jiüín-i Agroma amo­niákszóró gépeket is bemutatott, mind a rétek és le­gelők, mind a kultúrnövények sorközi cseppfolyós trá­gyázására. A prievidzai Prieboj ünnepi szá­mot készít a sajtónapra, melyben foglalkozni fog ... De vajon elébe vághatok-e az eseményeknek, amint újságírónyelyen mondani szokták, lelőhetem-e azt, amit a járási lap készít elő? Az bátorít az írásnál, hogy Alexander Schut, a lap felelős szerkesztője, egykori levelezőnk, bi­zonyára más szavakkal foglalja toll­ba gondolatait, mint ahogy azokról beszélgettünk. # A sajtónap alkalmából megemlé­keznek azokról az elvtársakról, akik jelentős mértékben hozzájárulnak a Prieboj színvonalának emeléséhez. Kik ezek a munkatársak? — Elsősorban a szerkesztő bizott­ság érdemel dicséretet. Nem volt olyan hét, amikor össze ne jöttünk volna. Minden lap előkészítését és értékelését közösen végezzük. Neve­ket nem említek, mindenkit fel kel­lene sorolnom. A járási párttitkár ugyanolyan oszlopos tagja a szer­kesztő bizottságnak, mint a prie­vidzai Banlk szerkesztője és a többi elvtárs. 0 A Priebojt nagyobb részt a levele­zők írásaiból állítják össze. Ez érthető. Két szerkesztő nehezen foghatná át az egész járást. Ám a szerkesztőségnek tö­rődnie kell a levelezőkkel. Hogyan bir­kóznak meg ezzel a munkával? — Közel hatvan tevékeny levele­zőnk van tizenöten Csaknem minden héten írnak. A levelezőkkel állandó kapcsolatot tartunk. Járási konfe­rencián is foglalkoztunk munkájuk­kal. Kár, hogy munkatársaink nin­csenek egyenletesen széthelyezve. Több községben még nincsenek le­velezőink. Ennek a kérdésnek a jö­vőben nagyobb figyelmet szentelünk. # Milyen lényegbevágó problémákkal foglalkoztak a levelezők konferenciá­ján? — A pártos, céltudatos munka je­lentőségét magyaráztuk meg: azt, hogy a jelentéktelennek látszó tudó­sításnak, kis hírnek vagy fénykép­hek ls nagy Jelentősége és eredmé­nye lehet. 9 Ez a megállapítás helytálló, de vajon a gyakorlatban akadnak-e erre példák? A levelező-konferencián egyesek bírálták, hogy sokat foglalkozunk Čereňany községgel. Volt úgy, hogy egy számban két írást is, közöltünk ebből a faluból Vojtech Janikovič tollából. Ha valaki gondosan követte a Čereňanyról írt cikkeket, észreve­hette, hogy szerzőjét és a szerkesz­tőséget a segíteni akarás szándéka vezette. Láttuk, hogy a községben megvannak a feltételek, hogy mind a politikai, mind a gazdasági, a kulturális és a sporttevékenységben a legjobbak közé kerülhetnek a já­rásban. Ehhez akartuk hozzásegíteni őket. # Hogyan segítette a járási újság Čereňany községet, hogy járási méret­ben az élvónalba kerüljön? Szilveszteri számunkban Vojtech' JankoviC levelezőink karcolatot írt. A cikk szerzőjét, falujának és a bírált személyeknek nevét nem kö­zöltük. Az illetékesek, így is maguk­ra ismertek. Nyomban gyűlésezett a szövetkezet vezetősége, s az elvtáT­sak kijelentették, hogy a bírálat ne­kik szól. A szövetkezet elnöke, bár rtás név alatt olvasta hibáit, tudta, hogy őt bírálják. Az események sod­rában a szövetkezetben új vezetősé­get választottak. A járási lap leve­lezője által követte a további fejle­ményeket. A tavaszi munkák gyors elvégzéséért többször megdicsértük a falu dolgozóit. Az aratást a járás­ban az elsők között végezték el. Az aratóünnepségen koszorút adtak a szerkesztőségnek és • megköszönték segítségét. Mondanom se kell, hogy ezek után Čereňanyban milyen nagy érdeklődésnek örvend a Prieboj. 0 A járási újságban gyakran foglal­koznak a nemzeti bizottságok munkájá­val. A kipviselők, akik szoros kapcso­latot tartanak fenn a lakossággal, bő anyagot adnak a szerkesztőségnek. — A képviselők között több le­velezőnk van. Václav Smrkovský legutóbb arról számolt be, hogy mint kommunista és a járási nemze­ti bizottság tagja hogyan ismertette a handlovai nőbízcUság tagjaival a legfontosabb nemzetközi eseménye­ket. Nevezett elvtárs jő előadó — ötven előadást tartott az űrrepülé­sekről. Azokról a helyekről, ahol előadott, vagy ahol mint a JNB kép­viselője megfordult, anyagot gyűj­tött a járási lap számára. Ján Sed­loň képviselő is tevékeny levelező. Gyakran a járási újságon keresztül bírálja azokat a rendellenességeket, melyekre választói felhívják figyel­mét. • Kulturális és sportkérdésekkel ml­lyön eredménnyel foglalkoznak a lap­ban? — Čereňany községben a kulturális munka egyik legjelentősebb mércé­je az, hány színdarabot játszanak egy év alatt. Azelőtt csak egyet ta­nultak be. Újabban ' négyet adnak elő. A sporttevékenységben is előre­törtek. Nemrég a negyedik labdarú­gó-osztályban játszott csapatuk, de már a másodikban Játszik. Hét mo­torkerékpáros a faluban a Hadse­reggel Együttműködők Szövetségé-' nek keretén belül klubot létesített. Már versenyeken is részt vesznek. Ezekhez az eredményekhez a Járási lap segítette őket. A szerkesztőség munkájával akar­tunk foglalkozni, azonban nemcsak ők készítik a lapot, hanem sokan mások: aktivisták, levelezők, tudó­sítók. Nekik is szól majd a járási újságban a köszöntő a sajtó napján. DRÁBEK VIKTOR Hasznos növényfajták nemesítő j e Colary, kissé eldugott települé­^ se bolt Csallóköznek. Nem születtek itt hírneves nagyságok, sem politikusok, sem költők, még írók sem, mégis ma már Jól ismerik a környéken ezt a helyet. Nem cso­da, hiszen az itt lévő magnemesítő állomáson nemesítették a DURUM búzajajtát. A tésztagyárak és a pék­ségek elismeréssel beszélnek erről a búzáról, szeretik lisztfét nagy sikér­tartalma miatt. A magnemesítő állomás modern épületében laboratórium, üvegház, cséplőterem, kísérleti malom, és a nemesítéshez szükséges különböző kellékek. Az épületben az emeleten lakik családjával az alacsonyterme­tű vékony dongájú Rákóczi Lajos. Készségesen áll rendelkezésünkre, s elmond egyet-mást a nemesítés tit­kairól. Elöljáróban megjegyzi ugyan, nem azért teszi ezt, hogy kérkedjék munkájával, vagy az újságban szere­peljen. Bár nem ártana, ha még töb­bet tudnának az itt folyó fontos ten­nivalókról, mert ahogyan szavaiból kivehető, nem becsülik mindenütt és kellőképpen a nemesítők erőfeszíté­sét. Sokba jön ez a pepecselés, — mondogatják — mi értelme van an­nak, hogy egy-egy növényfajtával évekig viaskodjon jó egynéhány em­ber. Mert nem egyedül dolgozik Itt Rákóczi Lajos, hiszen nem jutna ere­jéből a gazdaság, illetve a magneme­sítő állomás háromszáz hektárnyi földjének százfajta növénye gondo­zására. S záz fajta? Túlszerények va­gyunk, ha így mondjuk, bár kimondottan a növények tizenegy fajtájával kísérleteznek itt. Ezek kö­zül a legfontosabbak a búza, a szu­dáni f ű, a cukorcirok j takarmányo­zásra! a dinnye és a paprika. Hány­fajta tulajdonképpen? Maga sem tudja. Tizenegy fajtát emleget ugyan, de most is van már néhány, amely­nek neve sincs. Fiatal ember, alig van túl a harmincon, ám sokat tud a növények életéről. Rákóczi Lajos a határban a ciroksorok, vagy a paprl­katövek között él tavaszt ól-őszig, fi­gyeli, ápolja kedvenc növényeit. A cukorcirok között járunk. Egyik sor alacsonyabb, dús, haragos zöld a levele. Ez sokkal kiadósabb és jobb takarmány, mint amelyik magasabb­ra nő, bár az utóbbi több termést hoz. A nemesítő azonban már tud­ja, melyik lesz az, amelynek a mag­vát szétküldhetik az EFSZ-eknek, to­vábbtermelésre. Tudja, melyiknek van sok cukortartalma, mennyi ben­ne a fehérje, mennyi a keményítő­értéke. A nevesítőnek tisztában kell lennie azzal is, melyik növény al­kalmasabb korai vagy késői betaka­rításra, rövidebb, hosszabb nyarú vi­dékre. A ciroktábla tövében néhány ár földön paprika piroslik a zöld bok­rocskákon. Érdekes látvány. Az egyik bokron, lapos, lefelé konyuló a másikon gömbölyű hegyes, égnek törő paprikákat lát a szemlélő. Ahány tő, annyi fajta, s ő ismeri'va­lamennyit. Ismert a tulajdonságait a növényeknek. Tréfásan meg is jegy­zi, már nemcsak a szegedi paprika „hírős", itt oly paprikát termelünk, amelyet nem fűszerként használnak majd. Nagy mennyiségű magot ren­delt náluk az NDK, s ott mint fon­tos festék anyagát képezi majd a szép piros paprika. Amint elnézzük, a sok-sok tövet, s látjuk mindegyik különbözik egymástól, akkor értjük meg, hogy a tizenegy növényfajtából még sok újabb egyedet hoz lére. A Szlovákiában termelt szudáni fű magva is itt, a sóssztgeti nemesítő bábáskodásával született-és „Sósszigeti 54-es" néven lepett az életbe. A környékbeli szövetkezetek elismeréssel beszélnek a szudáni fű előnyeiről, mert gazdaságos, nagy tápértékű tömegtakarmány. Jólesik a dicséret, az elismerő szó, mert mt tudná még jobb, szorgalmasabb mun­/ kára serkenteni a némesítőt, mintha elismerik, hogy fáradozása sokat je­lent a köznek, s nem öncélú pepe­cselés az, ha féltő gonddal vigyáz minden szál cirokra, minden bokor paprikára, minden fej fokhagymára, mert ebből is zsákszámra áll útra készen az ültetnivaló. Olykor kudarc, sérelem is éri a nemesítőket, de ők nem csüggednek. Nem csügged Rákóczi Lajos sem. S ha ma vagy holnap még nincs meg munkájának kézzelfogható eredmé­nye, majd meglesz holnapután, vagy azután, de előbb-utóbb elismeréssel beszélnek róla, otthon és külföldön egyaránt. S ezért érdemes minden évben várni, milyen lesz az új nö­vény. Mert úgy vannak ám ezzel a szövetkezetesek is, ha egyszer ta­pasztalják, mi a különbség a lucerna és lucerna között /ezzel is kísérle­teznek, néhány áron termesztik, min­den tő másfajta, a legjobbat hagy­ják meg magra, továbbtermelésre), biztosan nem tűrik a gyengébb faj­tákat, hanem a jobbik magvát vetik maja el. M a még többfajta növény itt csak kísérleti stádiumban van, ám türelem kell mindenhez, s évek a nemesítéshez. Ki tudja, ha' egynéhány esztendő múlva dinnyét vásárol majd az ember, hogy éppen az itt nemesített fajtából termesztet­ték. S így van ez a más fajtákkal is. Idő, sok szorgalom, odaadás kell ahhoz, hogy a nemesítő munkáját si­ker koronázza. S ha majd az ő keze nyomán nemesített növényt érlel a szövetkezet beláthatatlan rónáin a nyári nap, alckor ez egyben a neme­sítők nagyszerű munkájának az el­ismerése lesz. MÉRY FERENC ÜJ SZÖ 5 * 1981. szeptember 20.

Next

/
Thumbnails
Contents