Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-19 / 261. szám, kedd

/ Szovjet jegyzék a három nyugati nagyhatalom és az NSZK kormányához Moszkva (CTK) — A Szovjetunió külügyminisztériuma az USA, Nagy­Britannia és Franciaország moszkvai nagykövetségeihez az NDK határának légi megsértésével kapcsolatban azo­nos szövegű Jegyzéket intézett. A francia kormányhoz intézett jegy­zékben a szovjet kormány a többi kö­zött rámutat arra, hogy két katonai repülőgép az NSZK Bundeswehrének is­mertető jeteivei szeptember 14-én beha tolt a Német Demokratikus Köztársaság területe fölé, berepült a Berlin-Majna frankfurt légi korridor övezetébe és le­szállt a nyugat-berlini francia katonai repUtőtéren. A Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya és a nyugati nagyhatalmak meg­szállási hatóságai megkísérelték, hogy ezt a durva kártevő cselekedetet „tech­nikai tévedés" színében tüntessék fel. Mindezek a nyilatkozatok, amelyek célja a figyelem elterelése a dolog lényegéről, a közvélemény megtévesztésére, a nyo­mok eltüntetésére szolgálnak, itt semini másrúl nincs szó, mint elfire előkészí­tett provokációról, amelynek értelme vi­lágos. A világon uralkodó helyzet kié­lezésére és arra irányul, hogy csirájá­ban fojtsa el az érdekelt államok közöt­ti egyezmény minden lehetőségét az idő szerű nemzetközi kérdésekről. Az útirány s annak betartása teljesen megcáfolja azt az állítást, hogy a re­pülőgép készülékei nem voltak rendben, s azt a koholmányt, hogy a Bundeswehr repülőgépei eltévedtek. A tájékozódást nem a Bundeswehr re­pülői vesztetlék el, hanem a nyugat­németországi magesrangú katonai és po­litikai tényezők s azok, akik mögöttük állanak. Az esztelen kaland — a Bundeswehr két repülőgépének kiküldése az NDK légi terén át — azon legveszedelmesebb provokációk egyike, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság militarista körei a nyugati nagyhatalmak megszállási ha­tóságainak segítségével az összekötő útvonalakon és közvetlenül magában Nyugat-Berlinben is elkövettek. Teljesen érthető, hogy a szovjet kormány e té­nyek felett nem húnyhat szemet. A jegyzék utal arra. hogy a francia kormány az utóbbi időben több Ízben hangsúlyozta valamennyi állam azon kötelességét, hogy tartózkodjék bármi­lyen olyan akció elkövetésétől, amely fokozhatná a feszültséget és a világbé­két fenyegető veszedelmet. Sajnálattal kell azonban megállapítani, számos lény arról tanúskodik, hogy a francia kor­mány nem tulajdonit nagyobb jelentő­séget saját felszólításainak. Abban nz esetben is, ha megengedjük, hugy a francia halóságok nem tudtak az előkészített provokációról — ami nem válószinü — nem csökkenlheti az a nemzeteknek az európai béke sorsa iránti aggodalmát, amelyet a nyugatné­met militaristák felelőtlenül kockáztat­nak. A szovjet kormány e durva agresszív lépéssel, az NDK légi terének a Bun­deswehr katonai repülőgépei részéről történt megsértésével és e repülőgépek­nek a légi korridorokon át Nyugat­Berlinbe való behatolásával kapcsolat­ban a leghatározottabban tiltakozik a francia kormánynál és arra figyelmeztet, hogy a jövőben hasonló esetekben azo­kat a katonai repülőgépeket, amelyek nem tesznek eleget a felszólításnak, hogy a meghatározott helyen leszállja­KOMMENTÁRUNK Á iKpifO'Oíf erőviszonyok jegyében U agyományosan szeptember har­madik keddjén kezdi meg munkáját az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése. A hagyo­mányos időpont az évek sorár. nem változott meg. Megváltozott azonban a világ, megváltoztak benne az erőviszonyok, mégpedig a békeerők javára. Ennek Jeleit már tavaly is tapasztalhattuk, de az idei köz­gyűlés küszöbén még jobban ki­domborodik : egyre növekednek a gyarmatosítás- és imperiallsta-el­lenes erők, végét .járja az a gya­korlat, miszerint az Imperialista tömb „igazsága" volt az ENSZ-köz­gyűlések egyetlen igazsága csupán azért, mert az USA állásfoglalását a dollár-drótokon rángatott szava­zógépezet, a gépies többség fenn­tartás nélkül támogatta. Már a ta­valyi közgyűlésen megmutatkozott, s idén még inkább — az impe­rialisták és a gyarmatosítók egyre jobban elszigetelődnek. Számos jel mutat erre, legkifejezőbben talán a belgrádi értekezlet résztvevőinek állásfoglalása. Az ENSZ XVI. közgyűlése meg­kezdésekor tehát a világhelyzetet a béke erőinek gyarapodása jel­lemzi. Annál elkeseredettebb per­sze az imperializmus igyekezete, hogy vesztett pozícióit visszasze­rezze, vagy legalább mentse, ami még menthető. Az imperializmusra jellemző módszerekkel teszi ezt: komoly feszültséget teremtett a német kérdés és Berlin körül, a további fegyverkezés politikáját kö­veti. Mlg a tavalyi közgyűlésen az USA küldöttsége úgy-ahogy el tudta rejteni kormánya politiká­jának Igazi ' céljait — minden Je­lentősebb kérdésben arra hivatko­zott, hogy Kennedy elnök kormá­nya csak most foglalta el hivata­lát és még „tanulmányozza a kér­dést" — addig ma már teljesen vi­lágos, milyen irányt szabott poli­tikájának a tavaly alakult kor­mány. Az USA kormánya a továb­bi lázas fegyverkezés, a háborús készülődés politikáját folytatja: a hadi kiadások ebben az évber, el­érték a 47,5 milliárd dollárt, ami több, mint a koreai háború Idején volt; nagyban folyik a hadsereg átszervezése. Az elmúlt időszakban az USA békeellenes tetteinek egész sorát mutathatjuk fel. A gyarmati rendszer bomlására — amely ugyancsak tovább folyt az elmúlt Időszakban — újabb, még döhödtebb akciókkal válaszoltak a kolonialisták. Annak ellenére, hogy az ENSZ XV. közgyűlése elfogadta a 15/14-es deklarációt, a gyarma­tosítást elítélő nyilatkozatot, a gyarmattartók minden lehetőt meg­tesznek a népek felszabadító har­cának elnyomására. A franciák al­gériai vérengzései, a portugálok angolai irtóhadjárata, az ománi brit agresszió — mindmegannyi bi­zonyítéka, hogy a kolonialisták nem teljesítik a XV. közgyűlés ha­tározatát, a legbrutálisabb módsze­rektől sem riadnak vissza, hogy megtartsák uralmukat gyarmatai­kon. Van tehát miről tárgyalni a köz­gyűlésen. A jelenlegi feszültséget a nyugati hatalmak a német kér­déssel kapcsolatban idézték elő, S ez nem tartozik az ENSZ hatás­körébe, mert a békeszerződés meg­kötése a győztes hatalmak dolga. A feszültség enyhítése terén azon­ban óriási lehetőségeket nyújt az általános és teljes leszerelés, amely a közgyűlés napirendjén szerepel. Kétségtelen, hogy ez napjaink leg­fontosabb kérdése és ez kell, hogy a közgyűlés tárgyalásainak köz­ponti kérdését képezze. A legége­tőbb problémák — s így a német probléma — megoldását is jelen­tősen megkönnyítené az általános és teljes leszerelésről kötött egyez­mény. Figyelmeztető jelenség, hogy a gyarmattartó hatalmak nem tartják be a tavalyi közgyűlés határoza­tát a kolonializmus felszámolásá­ról. Az idei közgyűlés feladata, hogy az ENSZ egész nemzetközi tekintélyét latba vesse az elfoga­dott határozatok maradéktalan tel­jesítése érdekében. Tarthatatlan helyzet, hogy egyes hatalmak, mint például Franciaország, egyszerűen semmibe vegyék az ENSZ-nek ama határozatait, amelyek gyarmati po­litikája ellen Irányulnak. A világ­szervezet tekintélyét védik meg a küldöttek azzal, hogy érvényt sze­reznek a határozatok pontos tel­jesítésének. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy a szervezet végrehajtó szerve képes-e mai for­májában teljesíteni küldetését. A szocialista tábor országainak ma is az a nézete, hogy az ENSZ-ap­parátust át kell szervezni s olyan­ná tenni, hogy megfeleljen a vi­lágban kialakult helyzetnek. A legújabb hírek szerint tragi­kus körülmények közepette elhur.yt Dag Hammarskjöld főtitkár meg­üresedett helyét minden bizonnyal az idei közgyűlés fgoja be­tölteni. Ha a közgyűlés egyetlen személy helyett háromtagú titkár­ságot létesít, úgy ahogyan ezt a Szovjetunió javasolta, akkor ezzel igazságosabbá és akcióképesebbé teszi a világszervezet végrehajtó szervét. A közgyűlés napirendjén eddig 87 pont szerepel. A pontok meg­tárgyalásának sorrendjét és azt, hogy a közgyűlés melyik szerve tárgyalja meg őket, a tárgyalás so­rán döntik el Egy azonbar. bizo­nyos : a tanácskozás gerincét a leszerelés és a gyarmati rendszer felszámolása kérdésének keli ké­peznie. Hogy a közgyűlés határo­zatai kellő érvényre is jussanak, elmaradhatatlan az ENSZ-apparátus kellő átszervezése is. A Szovjet­unió és a szocialista tábor többi országának küldöttségei ugyanúgy, mint hazánk küldöttsége, azért fog küzdeni a XVI. közgyűlésen, hogy ez a jelentős ülésszak közelebb hozza a legégetőbb nemzetközi kér­dések megoldását, hogy kifejezésre jussanak itt is a megváltozott erő­viszonyok s az az ügy győzedelmes­kedjék, amely a béke, a békés együttélés jelszavát tűzte zászla­jára. V. G. nak, minden eszközzel — beleértve a rakétákat is — elpusztítják. A Szovjetunió kormányának a Német Szövetségi Köztársaság kormányához in­tézett Jegyzéke a többi között kiemeli: Az őrttll kalandot a Bundeswehr F-84 típusú két katonai repülőgépének más szuverén állam feletti légiútját — nem lehet másnak tekinteni, mint azon erők nyílt felhívásának, amelyek a világot a háború peremére sodorják és amelye­ket semmi sem riaszt vissza azon tár­gyalások meghiúsítására irányuló törek­vésüktől, amelyek célja a német béke­szerződés kérdésének és a nyugat-berlini helyzetnek megoldása. A szovjet kormány — hangzik a jegy­zékben, — természetesen arra kénysze­rül, hogy a Bundeswehrnek, a Német Demokratikus Köztársaság elleni agresz­sziv akcióiból levonja a megfelelő kö­vetkeztetéseket. A szovjet kormány kötelességének tartja határozottan figyelmeztetni az NSZK kormányát azokra a következmé­nyekre, amelyekkel a nyugatnémet re­vansista körök provokációs akciói jár­hatnak. A szovjet kormány figyelmeztet arra, hogy a jövőben hasonló esetekben azo­kat a katonai repülőgépeket, amelyek betörnek az NDK légiterébe és nem tesz­nek eleget a felszólításnak, hogy a megjelölt helyen leszálljanak, minden eszközzel — beleértve a rakétákat ls — elpusztítja. Véget ért a Koreai Munkapárt V!. kongresszusa Pjöngjang (CTK) — Pjöngjang­ban szeptember 18-án ért véget a Koreai Munkapárt VI. kongresz­szusa. A záróbeszédet Kim Ir-Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizott­ságának elnöke mondotta. A vasárnap esti ülésen Pak Kym­csul, a gyűlés elnöke bejelentette, hogy az újonnan megválasztott Köz­ponti Bizottság megtartotta első ple­náris ülését, amelyen a Központi Bi­zottság elnökévé Kim Ir-Sz n elvtár­sat választották meg. A Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságának alel­nökei: CsoJ-Jon-gen, Kim-il, Pak Kim-csul, Kim Cshang-man és RÍ Hjo-szun elvtársak. A Központi Bizottság plénuma meg­választotta továbbá a politikai Iroda 11 tagját és 4 jelöltjét. A párt ellen­őrző bizottságának elnökévé Kim Ik­szunt, a központi revíziós' bizottság elnökévé Kim Re-cshung elvtársat vá­lasztották meg. Kivégezték Menderest Istambul (CTK) — A Yassi Adában le­folytatott perben hozott bírói Ítélet alap­ján vasárnap kivégezték Adnan Mende­res volt török miniszterelnököt. Két volt kartársát — Zorlu és Polatkan mi­nisztereket — még szombaton akasztot­ták fel. Menderes kivégzését „leromlott egészségi állapotára való tekintettel" egy nappal elhalasztották. GIOVANN1 GRONCHI, az Olasz Köztár­saság elnöke fogadta dr. Ján Pudlákot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság olaszországi nagykövetét, aki Csehszlo­vákia római követségének nagykövetségi rangra emelésével kapcsolatban átadta megbízó levelét. (CTKJ Az NDK-ban tartott választásokon a nép kifejezte egységes akaratát Berlin (CTK) — Berlinben közölték, hogy szeptember 20-ra össze­hívták a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának ülését. A többi között napirenden szerepel az NDK szeptember 17-i községi választásai eredményeinek ismertetése. tény emeli ki, hogy a választások abbar. az Időben folytak, amikor a német militaristák mindent kipró­báltak, hogy a Német Demokratikus Köztársaság munkás-paraszt hatal­mát meggyengítsék. Az NDK lakossága megválasztotta népi képviseleti tesütletet, amelyek­kel győzedelmesen halad a béke» szerződés felé — jegyzi meg vezér­cikkének befejező részében a Neues Deutschland. A VÁLASZTÖK 99,96 SZÁZALÉKA AZ NDK NEMZETI FRONTJA JELÖLTJEIRE SZAVAZOTT Berlin (CTKJ — A Neues Deutsch­land szeptember 18-i számában kö­zölte, hogy „aki szeptember 17-én körültekintett a Német Demokrati­kus Köztársaság városaiban és fal­vaiban, már a délelőtti órákban tudta, hogy itt a nép kifejezte egy­séges akaratát." A lap rámutat arra, hogy a vasárnapi választásokat a választók magas fokú politikai öntu­data jellemezte. A Nemzeti Front győzelmének nagyságát az a további Berlin (CTK) — Kari Maron bel­ügyminiszter, az NDK választásainak vezetője hétfőn, szeptember 18-án közzétette az NDK járási, városi és községi képviseleti testületeibe le­folyt választások előzetes eredmé­nyeit. 12 517 444 jogosult választó közül 12 378 215 vett részt a választások­ban, vagyis a választók 98,89 száza­léka. Az érvényes szavazólapok szá­ma 99,95 százalékot tett ki, ebből az NDK Nemzeti Frontjának jelöltjeire 99.96 százalékot adtak le. A leadott érvényes szavazatoknak csak 0,04 százaléka volt a javasolt jelöltek el­len. Az NDK fővárosában szeptember 17-én a jogosult választók 98,71 szá­zaléka tett eleget választói köteles­ségének. Közülük 99,86 százalék ad­ta szavazatát a Nemzeti Front jelölt­jeire. A nyolc berlini járás népi kép­viselőtestületeibe lefolyt választások ezen előzetes eredményét hétfőn Fri­chich Ebért, Berlin főpolgármestere közölte. A nyugat-németországi választások eredményei Ä jobboldal több mint két és fél millió szavazatot veszített Bonn (CTKJ — Bonnban szeptember 18-án 5,40 órakor kihirdették a nyugatnémet szövetségi parlament vasárnapi választásainak eredményét. Ezekből elsősorban az tűnik ki, hogya Kereszténydemokrata Párt a szövet­ségi parlamentben elvesztette 50 százalékon felüli többségét és az 1957. évi választásokkal szemben 29 mandátumot, 848 415 szavazatot vesztett, ami 4,9 százalékot tesz ki. Gaston Goblentz neves amerikai kommentátor a választási eredményt „az Adenauer-korszak letűnésének" nevezte. • Az össznémet párt, amely a re­vansista és neonácista pártot egye­süléséből keletkezet^ elvesztette min­den mandátumát. • Valamennyi jobboldali párt együttvéve (Kereszténydemokrata párt, az össznémet, a birodalmi és a szövetségi párt) 46 mandátumot, 2,550 349 szavazatot, vagyis a szava­zatok 11 százalékát veszítette el. • A szociáldemokrata párt 21 új mandátumot és 1,910 682 szavazatot szerzett, ami 4,5 százalékot tesz ki. O Aránylag a legtöbbet nyert a Szabad Demokrata Párt, amely ugyan a kapitalista osztályelvekből indul ki, azonban ellenzi a Bundeswehr atom­fegyverkezését s olyan politikát szor­galmaz, mely kevésbé függ az USA­tól és elutasítja a meghatalmazási törvényeket és a rendőrmódszerék alkalmazását. Ez a párt az 1957. évi választásokhoz viszonyítva 25 új mandátumot, 1,702 853 szavazatot, vagyis öt százalékot nyert. • A német Békeszövetség annak ellenére, hogy az államapparátus terrorizálta és fenyegette, a szociál­demokrata vezetők pedig rágalmaz­ták, e választásokban, amelyekben első ízben vett részt, több mint 600 000 szavazatot kapott. Az egyes kommunista Jelölteknek vagy válasz­Dag Hammirskjöld repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett Ndola (CTK) — A nyugati hírügy­nökségek észak-rhodéziai tudósítói­nak jelentése szerint Dag Hammarsk­jöld, az ENSZ főtitkára nem érkezett meg Ndola észak-rhodéziai határvá­rosba, ahol Csombével, Katanga báb­elnökével kellett volna találkoznia. Hammarskjöldnek már vasárnap kel­lett volna tárgyalnia Csombével, azon­ban még hétfőn délelőtt sem volt Ndolában, Megindult a nyomozás an­nak felderítésére, hová tűnt a repü­lőgép. A Francé Presse hírügynökség észak-rhodéziai értesülésekre hivat­kozva közölte, hogy az ENSZ főtit­kárát szállító repülőgép röviddel leo­poldvillei felszállása után lángba bo­rult. Johannesburg (CTKJ — A Reuter iroda jelenti, hogy a rhodéziai légi­erők repülőgépei Ndolától 10 kilomé­terre északkeletre, a katangai határ közelében megtalálták Hammarskjöld ENSZ-főtitkár repülőgépének roncsalt. Az ENSZ főtitkárán kívül további hat ember vesztette életét. A katangai helyzet Megadta magát a jadotvillei ENSZ-helyőrség Ellsabethville (CTK) — A katangai helyzetről szóló ellentétes hírek kö­zé, amelyek az ENSZ viselkedését eb­ben a kongói tartományban egyre különösebb megvilágításba helyezik, szeptember 17-én este további hír ke rült, amely arról számolt be, hogy az ENSZ jadotvillei helyőrsége „meg­adta magát a túlerőnek". Jadotvllle öt napon át volt Csőmbe csapatai központi támadásainak célpont­ja, azonban az ENSZ kongói tényezői az egész Idő alatt nem voltalt képesek a 150 főnyi jadotvillei helyőrséget meg­erősíteni, annak ellenére, hogy az anya­gi feltételek megvoltak. Ezenfelül az ENSZ parancsnoksága visszautasította Lundula tábornok ajánlatét, aki a Keleti tartományban állomásozó kongói csapa­tokkal akarta felszabadítani a jadotvil­lei helyőrséget. Az ENSZ parancsnok­sága a leopoldvillei központi kormány segítségét sem vette igénybe. A New York Herald Tribúne szeptem­ber 18-1 szamában teljesen nyíltan kö­veteli az ENSZ egységeinek kivonásét. A lap szerint az ENSZ katonai csapatai­nak csupán erkölcsi, nem pedig katonai Jelentősége van. A lap elárulja, hogy az ENSZ katangai szereplése csupán manőverezés az ENSZ tekintélyének megőrzésére, nem pedig a Kongói Köz­társaság egyesítésére Irányuló komoly kísérlet. tási szövetségeknek a választásban való részvételét terrorral akadályoz-, ták meg. A Kereszténydemokrata Párt vereségét azzal magyarázzák, hogy Adenauer „ke­mény politikája nem vélt be, mert a német kérdés fejlődésének reális té­nyeibe ütközött. A választók megmutat­ták, hogy más politikát óhajtanak. A Kereszténydemokrata Párt elvesztet­te egyeduralmát és nem valószínű, hogy kisebbségi kormányt alakítana. A koalí­ció megteremtésére a szövetségi parla­mentben elvesztette legelfogadhatóbb partnerét, a revansisták és neonácisták pártját. Az úgynevezett „nagy koalíciót" a szociáldemokratákkal elutasította, így tehát csupán a szabad demokraták ma­radtak számára partnerként. Mende, a Demokrata Párt elnöke az eredmények közlése előtt a hétfőre vir­radó éjjel Ismét megerősítette, hSgy hajlandó koalícióra lépni a keresztény­demokratákkal, mlg a koalíciót a szo­ciáldemokratákkal visszautasította. A Sza­bad Demokrata Párt új parlamenti cso­portja már kedden összeül, hogy meg­ítélje a „kereszténydemokraták esetle­ges Javaslatalt". Röviddel utána Gersten­maier, a Szövetségi Parlament efldigl ke­reszténydemokrata elnöke televíziós be­szédében kijelentette, hogy az ilyen koalíció lehetséges lenne esetleg Aden­auer nélkül is. Az új parlamentben képviseletet nyert politikai pártok vezetői közölték, hogy még e héten összeülnek a pártok el­nökségei, valamint a koalíciós bizottsá­gok és megtárgyalják a többségi kor­mánykoalíció megalakításának lehetősé­gét. Azután a nyugatnémet elnök java­solja az üj parlamentnek a kancellárt. A parlament a kancellárt jóváhagyja, s ez megalakítja az új kormányt. Az eddigi kijelentések szerint legva­lószínűbb, hogy a kereszténydemokraták és a szabad demokraták kormánykoalí­ciója alakul meg, ami a legnagyobb va­lószínűséggel azt jelentené, hogy már nem dr. Adenauer lenne az új kancellár, hanem Ludwlg Erhard, az eddigi kan­cellárhelyettes és gazdaságtlgyi minisz­ter. A szövetségi parlamentben ugyanúgy, mint eddig, helyet foglal 22 nyugat-ber­lini (13 szociáldemokrata és 9 keresz­ténydemokrata) képviselő, bár ez az al­lami és nemzetközi jog valamennyi ha­tározatával ellenkezik, mert Nyugat-Ber­lin nem képezi a Szövetségi Köztársaság részét. Bizertáról tárgyal a francia-tunéziai vegyesbizottság Tunisz (CTK) — Szeptember 17-én délután volt Bizertában a francia-tu­néziai vegyesblzottság első ülése, amelyen a bizertai támaszpont és Bi­zerta város kérdéséről tárgyaltak. Az AFP hírügynökség Jelentése szerint az első ülés elsősorban a két kül­döttség közötti kapcsolatok felvéte­lére szolgált. A tunéziai küldöttség vezetője C. Essebsi, a francia küldöttségé Janót bizertai főkonzul. ÜJ SZŐ 5 * 1981. szeptember 1SU

Next

/
Thumbnails
Contents