Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-17 / 259. szám, vasárnap

•a. Fokozott figyelmet az öszi munkák sikeres elvégzésére és az 1962-es évi mezőgazdasági termelési terv elökeszítésére (Folytatás az 5. oldalról) ítatómunkősok, a EFSZ-ek és az állami gazdaságok gyakarlati dolgozóinak szoros kapcsolata biztosítja. A párt vezető szerepe és a járási nemzeti bizottság jó, bürokráciamentes 6zervező munkája valamint az a tény hogy politikailag, szakmailag, rátermett tudományos kutatómunkások tanították meg a mezei munka csoportok tagjait közvetlenül a földeken a helyes burgonyatermesztésre, a siker fő záloga a poprádi mozgalomban. A poprádi mozgalom és nagyarányú fellendülése a többi járásokban, a Spišská Nová Ves-i, Liptovský Mikulás-i martini, Dolný Kubín-i, žilinai, zvolení, és bardejovi járásokban azt bizonyítja, hogy a hegyvidékeken és a hegyaljai területeken is hatalmas tartalékok vannak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésben, bizonyítja, milyen eredményesen feltárhatók és gyorsan kihasználhatók a mezőgazdasági termelés tartalékai, ha helyesen érvényesülnek a legújabb tudományos és gyakorlati ismeretek, s ha e mozgalom élére a pártszervek és szervezetek — a kommunisták állnak (A járási nemzeti bizottságok agronómusainak véleménye szerint a poprádi járásban 150, a Spišská Now vá Ves-i Járásban 140, a Lipt. Mikuláš-1 járásban 145, a bardejovi járásban 140 mázsa átlagos hektárhozamot érnek el, a versenybe benevezett területeken, pedig a 200, sőt még több mázsás burgonyahozamot is elérhetik. A búza és az árpa nagyobb hektárhozamaiért szocialista munkaversenyt szervező galántai elvtársak, a rétek és a legelők komplex termővétételét megvalósító Banská Bystrica-i és martini elvtársak is tartsák szem előtt az egyének, kollektívák és Járások Jól megszervezett szocialista munkaversenyére épülő mozgalomnak, mint a tervfeladatok teljesítése komplex szocialista módszerének ezeket a velejáróit. A nemzeti bizottságok és a felvásárló vállalatok igényes szervező feladata most a burgonyafelvásárlás. A burgonyaföldek területe tavalyhoz képest 17 355 hektárral kisebb, a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületben pedig a burgonya termesztésében és az eladásban még nagymértékben vesznek részt az egyénileg gazdálkodó parasztok. Az 1962, évi mezőgazdasági termelési terv, alapos előkészítésének biztosítása megköveteli, hogy éppen úgy mint a gabonafélék esetében a vetőmagok, úgy most ősszel az ültető burgonya biztosítására is nagy gondot fordítsunk. A hektárhozamok növelésének olyan komoly tényezője, mint a jó minőségű ültetőanyag megköveteli, hogy minden mezőgazdásági üzem már az ősz folyamán különleges intézkedéseket tegyen maximális mennyiségű egészséges burgonya beszerzésére és elraktározására, nemcsak a szaporítóföldeken, hanem a közönséges termőföldeken is, hogy pótolhassák a degenerált burgonyafajtákat. E feladat komolysága abból is kitűnik, hogy a a CSKP Központi Bizottságának titkársága a járási pártbizottságok vezető titkárainak feladatává tette, hogy november 15-ig a vetés elvégzéséről szóló jelentéssel együtt tájékoztassák a Központi Bizottságot, hogyan biztosítják járasukban a burgonya ültetését. Az említett kérdések megoldásával egyidejűleg az őszt és a telet ki kell használni a növénytermesztés új mun kaszervezésének előkészítésére, komplex gépesített csoportok szervezésére. E haladó munkaszervezés eredményeképpen a növénytermesztésben rendkívül érdekeltté válnak a komplex gépesítő csoport tagjai munkájuk eredményeivel, mivel helyesen érvé nyesül a személyi felelősség és az anyagi érdek alapelve. A nyugat-szlovákiai kerületben a komplex gépesltő-csoportok több mint 14 000 hektár földet művelnek meg. A Kvetoslavovi Állami Gazdaságban 4 komplex gépesítőbrigádot szerveztek 16 dolgozóból, akik 1330 hektár mezőgazdasági földet művelnek meg. (Természetesen bizonyos munkálatok nál a nem gépesített kézimunka elvégzésében kisegítették őket. E gazdaság a munkaszervezés fejlettebb formájával a tavalyihoz képest eddig 100 420 koronával csökkentette e munkálatok bérkiadásait, 20 dolgozóval kevesebb kellett a növénytermesztésben és minden feltétel megvan arra, hogy a brigád egy tagjára eső bruttótermelés értéke meghaladja majd a 106 000 koronát, ami kétszerese a mezei csoportok bruttótermelésének. A gazdaság a munkaszervezésnek ezen formájával például négy munkanap alatt vetette el a tavasziakat, a Nový Dvor-i gazdaság pedig 48 óra alatt végzett a tavasziak vetésével. A gabfiikovói, Dunajská Streda-i és más EFSZ-ekben dolgozó brigádok is hasonló eredményeket értek el. E fontos termelési és gazdasági mutatók mellett a komplex gépesítőcsoportok megszervezése elősegíti a szocialista öntudat fokozását, növeli a mezőgazdasági munka kulturáltságát és lehetővé teszi a szocialista munkaverseny olyan hatásos megszervezését, mint az iparban. Tisztelt Központi Bizottság! Az állattenyésztési termékek felvásárlásának az év elejétől nem teljesítése 1961 második felének legkomolyabb szervezési termelési problémájává teszi az állattenyésztést, főként a hús és a tej felvásárlását. Az állattenyésztési termékek felvásárlásának ilyetén alakulása természetesen a piacon Is éreztette hatását a hússal és húskészítményekkel való ellátásban. Egyes tejtermékek gyártásának korlátozását idézte elő és nehézségeket okozott a lakosság egyre emelkedő életszínvonalának biztosítását követő párt- és kormányhatározatok teljésítésében. Rendkívüli intézkedéseket kellett foganatosítanunk a komolyabb közellátási zavarok megszüntetésére, mindenekelőtt biztosítanunk kellett a piac importellátását. Júliusban és augusztusban például a behozatalból kellett gyorsan húst szállítani a kelet-szlovákiai kerület ellátására és át kellett csoportosítani a közép-szlovákiai húsipar készleteit. Ennek ellentétes, valóban jő példáját láthatjuk a zvoleni járásban, amely a nyári munkák Idején az ösz szes fajta állati eredetű termékek felvásárlását több mint 100 százalékra teljesítette. Ez a helyes irányítás eredménye is: jory elvtárs vezető titkár az állattenyésztési termékek felvásárlásáról gondoskodó bizottság munkáját személyesen vezette. A felvásárlási feladatok biztosítása során jelentős fogyatékosságaink vannak a magánszektorban. Ebből látható, hogy a magánszektornak nem szentelnek olyan figyelmet, amilyent a termelési és terményeladási feladatokban való részesedése alapján még mindig megérdemel. Nem lehet számunkra közömbös, hogy ez a szektor hogyan teljesíti feladatait, mert egyes terményeknél az állami tervben oly arányban részesedik, amely jelentős mértékben befolyásolja a terv általános teljesítését. Az SZLKP Központi Bizottságának Irodája és titkársága az év kezdetétől rendszeresen foglalkozik a felvásárlási terv teljesítésével. Számos intézkedést hagytak jóvá, amelyek ott, ahol megvalósították őket, pozitív eredményeket hoztak. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy éppen a mezőgazdasági termékek felvásárlásának biztosítása szakaszán mindeddig a legnagyobb mértékben és közvetlenül a pártszervek és szervezetek vettek részt, míg a nagyszámú képviselővel rendelkező nemzeti bizottságok s a nagy apparátussal rendelkező felvásárlási szervek e feladatnak elégtelenül tettek eleget. Az állattenyésztési termelésnek még komolyabb problémája lesz 1962-ben ls a tervezett tehénállomány biztosítása és a hasznosság fokozása. Az egy éven felüli üszők állománya az összállományban rendszeresen gyarapodik, de a behágatott üszők hányada csökkenő irányzatú. Nem a legjobb a helyzet abból a szempontból sem, hogy az egyes szektorok hogyan részesednek a tehénállományban. Jelenleg a tehenek 19 százalékát háztáji gazdaságokban, 27 százalékát pedig egyénileg gazdálkodó parasztok és földnélküli parasztok tartják. Az egyénileg gazdálkodó parasztok ős a földnélküliek azonban az egész felvásárlásban csak 11 százalékkal vesznek részt. Ebből világosan kitűnik, hogy a tehénállományok növelésével együtt az a feladat áll előttünk, hogy gondoskodjunk az állományok még gyorsabb gyarapodásáról a szocialista szektorban, mindenekelőtt az EFSZ-ek közös tenyészeteiben. Ezzel kapcsolatban az SZLKP KB felhívja a figyelmet arra, hogy a közös tenyészetekben elsősorban arra kell törekedni, hogy az állományok saját újratermelésből növekedjenek. Tisztelt elvtársak, rámutattam az állattenyésztési termelés fejlesztésének egyes problémáira, amelyek különös figyelmet követelnek főképp most, az 1962. évi terv előkészítésének idején. Amikor intézkedéseket teszünk az állattenyésztési termelés jövő évi mozgósító feladatainak teljesítésére, szem előtt kell tartanunk, hogy, a sikereket emberek teremtik meg — az állattenyésztésben dolgozók. Elsősorban az ő kezdeményezésüktől függ, hogyan fejlődik a mezőgazdasági termelés. A szövetkezetekben és az őllami gazdaságokban azonban még mindig problémát okoz a szakképzett mun kaerők megnyerése az állattenyésztési termelésbe. Főként az ifjúság az, amely menekül ettől a munkától. To vábbra is így lesz, ha az állattenyésztési termelésbe nem vezetjük be hamarosan mindazt, ami új, haladó, ami növeli a munka termelékenységét és a munkakörnyezet kultúráját. E problémákat a gyakorlatban már kipróbált, bevált nagyüzemi termelési technológia oldja meg a gazdasági állatok tenyésztésében, mert a gépesítés következtében leegyszerűsíti az állatok gondozásával kapcsolatos teendőket, többszörösére növeli a munka termelékenységét, csökkenti a termelési önköltséget, s megjavítja az állatok egészségi feltételeit. Ma már konkrétan beszélhetünk az új munkaformák előnyeiről az állattenyésztési termelésben, mert már saját feltételeink között is kipróbáltuk őket. Jó eredményeket értek el egyes szövetkezeteink és állami gazdaságaink a fejőstehenek szabad istállőzása, valamint a tehenek automatikus halpikkely- vagy tandem-típusú fejőistállókban való fejése terén. A Nitrianske Právno-i Állami Gazdaságban a múlt év augusztusában átadtak rendeltetésének egy könnyű szerkezetű nyitott istállót 80 fejőstehén szabad istállózása céljaira. Míg a régi istállózási módszernél egy gondozóra számítva a tehenek átlag 30 800 liter tejet adtak évente, a fejőstehenek szabad istállózása mellett a tejhozam meghaladja a 109 000 litert. Az állami gazdaság azelőtt az eladott tejért egy gondozóra számítva 55 500 koror.át vett be, most pedig több mint 197 000 korona a bevétele. S ez már nem egyedülálló eredmény. Hasonló eredményeket érnek el a tehenek szabad istállózásával például a Kvetoslavovi Állami Gazdaság Nový Dvor-i részlegén. A növendékállatok, főként az üszők nevelésénél a gyakorlatban a legjobban bevált módszer a mélyalmozású szabad Istállózás. A munkatermelékenység növelésében és a termelés olcsóbbá tételében nagy tartalékok rejlenek az új technika érvényesítése mellett a sertéshizlalásban is. A száraz etetés éppúgy bevált, mint a nedves és kombinált etetés. Az egyes formák alkalmazása a mezőgazdasági üzem takarmányalapjának összetételétől függ. Szlovákiában száraz módszerrel 90 000, nedves módszerrel 108 000 és kombinált módszerrel 68 000 sertést hizlalnak. Az új technológia érvényesítésének eredményeit az állattenyésztési termelésben még szélesebb körben kell népszerűsíteni, meg kell nyerni e módszereknek a legjobb állami gazdaságokat és EFSZ-eket, s nem szabad megijedni attól, hogy egyes lemaradó EFSZ-ek problémáit az új technológia komplex bevezetésével s annak alapján történő munkaszervezéssel oldjuk meg. Ezt sikerrel valósította meg például a Dunajská Streda járásbeli gaböíkovói EFSZ. Az új technológiát az őllattenyésztési termelésben gazdasőgilag a munkatermelékenység erőteljes növekedése, a költségek csökkenése, a jövedelem javulása indokolja. A Szovjetunió tapasztalatai azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban a haladó módszerek leghatékonyabb általánosítását akkor érjük el, ha elsősorban a felelős funkcionáriusok teszik őket magukévő és sajátítják el, azután a dolgozókat közvetlenül a termelésben megtanítják e módszerekre. A jövő év és a további évek feladatai megkövetelik, hogy az új nagyüzemi termelési módszerek meghor.osuljanak Szlovákia valamennyi Járásában. Ez az egyik fő előfeltétele a tervek teljesítésének, valamint azon kötelezettségvállalások teljesítésének, hogy a mezőgazdaságban az ötéves tervet négy év alatt teljesítsük. Elvtársak, az őszi munkák, a felvásárlási feladatok egyes komoly részét, s ezek alapján a Jövő évi feladatokat taglaltam. Az 1962. évi terv teljesítéséhez az előfeltételek megteremtése attól függ, milyen következetesen végzik el a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági üzemek a szervezési munkákat és ehhez hogyan használják fel a hatékonyság felülvizsgálását is. Megállapítható, hogy a legtöbb járásban a tavalyinál sokkal jobban használják fel az eddigi ismereteket ahhoz, hogy a feladatokat helyesen osszák el a helyi, természeti és gazdasági feltételek szerint. Ezen a téren általánosítani lehet a trnavai, poprádi, lučeneci, košicei és más járások Jó tapasztalatait. Megtettük az első lépéseket ahhoz, hogy megteremtsük a feltételeket a termelés célszerű összpontosítására és szakosítására az egységes földművesszövetkezetekben és állami gazdaságokban, hogy az megfeleljen a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés érdekeinek és követelményeinek, főként a növénytermelésben. E pozitív eredmények ellenére, amelyeket az 1962. évi terv előkészítésének első szakaszában elértünk, még mindig komoly fogyatékosságokat is láthatunk. Annak érdekében, hogy az állami gazdaságok és EFSZ-ek gazdaságilag előnyös összefüggő területi egységeket alkossanak, bizonyos őtcsoportosításokat kell eszközölni a földhasználatban a két szektor között. Ámde a kerületi nemzeti bizottságek által javasolt ama EFSZ-ek száma, amelyeket az 1962. évben az állami szektorba helyeznek át, magasan túllépi az előfeltételeket és a tényleges szükségletet. Chudík elvtárs a továbbiakban megemlítette azt a nem kívánatos jelenséget, hogy a melléktermelés egyes EFSZ-ekben a növényi és állattenyésztési termelés róvására elburjánzik. Az EFSZ-ek V. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a melléktermelés csupán kiegészítő termelési tevékenység lehet, amely a tulajdonképpeni mezőgazdasági termeléshez kapcsolódik, annak fejlesztését elősegíti és lehetővé teszi az EFSZ tagok teljes munkalehetőségét az egész év folyamőr,. Ennek az elvnek teljes mértékben megfelel, ha a szállítási eszközöket, fogatokat és munkaerőket a vegetáció szünetelése időszakában például faliordásra, saját helyi nyersanyagok, kő, homok, fa, feldolgozására használják fel, valamint az, ha a szövetkezeti tagok számára az idényen kívül munkalehetőségeket keresnek termelőszövetkezetekben, helyi gazdálkodási vállalatokban, stb. Ezeket a kérdéseket ls most kell megoldani, amikor összeállítják a jövő évi tervet. A mezőgazdasőgi termelés tervezési színvonala megjavítősőnak abból kell kiindulnia, hogy a jőrősi nemzeti bizottsőgokon, de a szövetkezetekben is a munkaerők és gépek szükségletének mérlegét úgy állítják össze, hogy ne kerüljön aránytalanságra sor a termelés, valamint a munkaerők és gépek biztosítása között. Az ilyen mérlegek összeállítása igen fontos azért is, hogy mőr végre megszűnjék a munkaerők ösztönszerű felszabadítősa az anyagi termelés mős ágazatai számára úgy, hogy ez megkárosítja az EFSZeket vagy megnehezíti a más őgazatokba folyó munkaerőtoborzős teljesítését. A munkaerők mérlegének a szövetkezeti szektorban így feltétlenül a terv részét kell képeznie éppúgy, mint más állami vállalatokban és szervezetekben. A gépi eszközök mérlegének felállításánál erről van szó: ezeket az eszközöket helyesen kell elosztani abból a szempontból, hogy létrejöjjenek a feltételek az egyes munkők komplex gépesítésére és maximális kihasznőlására. Ezen a téren aktív szerep vár a gép- és traktorállomásokra. Meg kell említeni még egy fogyatékosságot, amely szövetkezeteink és őllami gazdasőgaink terveiben felmerül — a terv költségvetési mutatóinak be nem tartását. A feladatok direktív meghatározásától való eltérésnek, valamint annak a ténynek, hogy ehelyett a mezőgazdasági üzemekkel megtárgyaljuk feladataikat, a legnagyobb mértékben hozzá kell járulnia ahhoz, hogy maximálisan kihasználjuk az egyes szövetkezetek lehetőségeit és hogy a vállalati érdekeket egybehangoljuk a társadalom érdekeivel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a költségvetési mutatókat a járás keretében nem kell oly következetesen betartani, mint az állami terv mutatóit. A költségvetési mutatóknak — például az egyes termények vetésterületeinek, az állatállományoknak és felvősőrlősi feladatoknak — be nem tartősa a tervfegyelem durva megsértését jelenti. Szőmos mezőgazdasági üzemben helytelen Irányzatok kezdtek mutatkozni a költségvetésben foglalt vetésterületek csökkentésére, főként a gabonaféléknél, a burgonyőnől és i egyes ipari növényeknél. Ez az eljárás ártalmas, ami szemmel láthatóan megnyilvőnult példőul az idén a rozs felvásárlásakor. Az idei kukorica-termés felvásárlási feladatait is a nyugat-szlovákiai kerületben csupán 72 százalékban, a közép-szlovákiai kerületben pedig csak 55 százalékban biztosították szerződésileg. Az állami alapok természetesen a felvásárlás teljesítésével számolnak és így a járősoknak külön intézkedéseket kell tenniük e feladat teljesítésére — tekintet nélkül a szerződéses beadás eredményeire. A járási szerveknek a tervezés színvonalának emelésére irőnyuló törekvései súlypontja jelenleg a mezőgazdasági üzentek egész évi termelési pénzügyi tervein végzett munkálatok befejezéséig — közvetlenül a termelésen nyugszik. A termelési-pénzügyi tervekf kidolgozása a szövetkezetekben és az állami gazdaságokon már most — a termelési és felvásáriősi terv feladatainak végleges megtőrgyalősőnől és eladási szerződések megkötésénél — kezdődik. Minden egyes mezőgazdasági üzemben most dől el termelési irőnyzatuk, a jövő évi termelés és árutermelés terjedelme. Ebben a döntő időszakban meg kell szervezni a tervfeladatok rendszeres megtárgyalását a szövetkezeti tagok széleskörű részvételével, akik e feladatok teljesítését biztosítják. Kevés segítséget jelent a szövetkezeti termelésnek, ha a feladatokról csak egyes funkcionáriusok tárgyalnak a szövetkezeti iroda négy fala között és amikor a kész évi termelési-pénzügyi tervvel a szövetkezetesek csupőn felületesen ismerkednek meg a taggyűlésen. A vállalaton belüli tervezésben gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek az iparvállalatok dolgozói. Helyes lesz, ha a védnökségi üzemek az EFSZ-eknek szakembereik útján segítséget nyújtanak a feladatoknak az egyes munkahelyekre való elosztásában. A védnökségi üzemek ökonómusaí, tervezői és könyvelői igen hatékony segítséget nyújthatnak a szövetkezetek tervezése, elemzései, nyilvőntartás-vezetése színvonalának emelésében és az önőlló elszőmolős alapelveinek érvényesítésében. Az 1962. évi terv előkészítésében különös figyelmet követel a lemaradó EFSZ-ek tervelnek kidolgozása. Tisztelt Központi Bizottság, elvtársak 1 A múlt években leraktuk a falu szocialista átépítésének, a kisüzemi termelésről a nagyüzemi termelésre való következetes áttérésének az alapjait. A falvakon a döntő területeken a szocialista termelési viszonyok uralkodnak. Pártunk ezért a mezőgazdaságban mőr a szocialista nagyüzemi termelés feladatait és céljait tűzte ki. Ez különös igényeket tőmaszt a termelés rugalmas, de emellett tudományos irányításával szemben. Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára a CSKP KB ez év júniusi ülésén figyelmünk előterébe őllította a mezőgazdasőg írőnyításőnak és munkaszervezésének problémáit. A dolgozók legszélesebb részvételét az irányító és szervező tevékenységben csupán a kollektív szervekben — a nemzeti bizottsőgok valamennyi foka plénumaiban, tanácsaiban és albizottságaiban, valamint az EFSZ-ek vezetőségeiben — végzett munka teljes kibontakoztatásával lehet biztosítani. Mindezeknek a terveknek úgy kell megszervezniük munkájukat, hogy a dolgozók legszélesebb tömegei vegyenek részt a feladatok megtárgyalásában, megvalósításéban s a jóváhagyott intézkedések teljesítésének ellenőrzésében. Az öszi munkők folyamán pártunk számos olyan problémát fog megoldani, amelyek a Jelenlegi nemzetközi helyzetből erednek. Főképp ezekből a szempontokból feltétlenül szükséges, hogy a falvak egész lakossága tevékeny részt vegyen a termés gyors betakarításéban s a Jövő évi terv összeállításában. A dolgozók aktív öntudatos részvételének legbevőltabb formőja a terv teljesítésében és túlszárnyalásában a szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalősok mozgalma. Az Idei aratás jő tapasztalatokat hozott a szocialista munkaverseny szervezése terén. Egész dolgozó népünk jól Ismeri Bizík, Tužinčin, Botka, Bakulőr, Borsányi, Dobrönyi, Remiš, Garaj, Kočerha, Tóth és más elvtőrsak nevét. A kombőjnvezetők versenyének gazdag tapasztalatalt az őszi munkák során mindenütt érvényesíteni keli (Folytatás a 7. oldalon)' pj SZO 6 * 1961. szeptember 17,