Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-16 / 258. szám, szombat

CSORBA NE ESSÉK... A minap Pellinger László dubnlki olvasónktól kaptunk levelet. Panasszal, méghozzá szokatlan, nem mindennapos panasszal fordult hozzánk. Csalódottan, keserű szájízzel Ir orvosuk magatartásáról, ami szerinte semmiképp se egyeztethető össze az orvos nemes, fennkölt hivatásával. M

i is történt? Egy fiatalasszony első szülése előtt úgy éjfél utáni két óra körül hirtelen megbetegedett. Míg orvosért' szaladtak, eszméletét vesztette. Az orvosért küldött személy azonban kétségbeesve tért vissza. — Nem jön... Szabadnapos... Igen, ezt az orvos mondta, akit a beteg házánál életmentőként vártak... Orvos... A fehér köpeny viselőjében ezrek, százezrek, sőt milliók bíznak. Gyógyulást, sgítséget, a fájdalmak csillapítását várják tőle határtalan bizalommal. Az anya beteg fia ágyánál az orvoshoz esdekel: Doktor űr, mentse meg, segítsen ... Orvos... Aki embertársának azt adhat, amit rajta kívül senki más: egészséget, gyógyulást és talán életet is. Sokszor az összeroncsolt testekből az orvosok fáradhatatlan munkája nyomán ép emberek térnek vlszsza az életbe, ök — az életmentők. Ezen az éjszakán is nagyon várták az orvost. Az alélt asszonykát a közben megérkezett vöröskeresztes nővér se tudta felrázni. Az orvos nem jött. Szabadnapos ... De tanácsot legalább adott: Menjenek a szomszéd községbe, a kollégához, az most a szolgálatos. Megmozdult a környék... Az egyik álmából felvert motorkerékpáros Rúbaft községbe száguldott a szolgálatos orvosért, a másik Jásovára mentőautóért. Mentek szótlanul, szívesen, álmot, meleg ágyat hagyva. Pedig ők se voltak szolgálatosak ... A vöröskeresztes nővér újabb kísérletet tett: még egyszer felkereste az orvost. Kért, könyörgött, hisz két élet forgott kockán. Nem hatott. K

özben megérkezett a mentőautó, s mire a szolgálatos orvos a szomszéd községből befutott, a beteggel már a járási kórház felé száguldott. A fiatalasszony komoly sebészi beavatkozás után reggel hatkor megszülte kisfiát. Eddig a történet. Azóta hetek, hónapok teltek el. A kis Istvánka nó, fejlődik — szülei végtelen örömére, ö még nem tudhatja, hogy életét elsősorban a szomszédok, ismerősök és Ismeretlenek áldozatkészségének köszönheti. Azt se tudhatja, hogy egy szabadnapos orvos bácsi mulasztása könnyen megfoszthatta volna őt az élet szépségétől, szüleit pedig gyermeküktől. Mi azonban tudjuk. S bár ez kellemetlen és nem is szívesen tesszük, mégis szólnunk kell az esetről. Tudjuk, hogy az orvos is ember, ö is kimerülhet, elfáradhat. Törvényben biztosított joga van a pihenésre. De elsősorban is ember. S ha az ember bármennyire is fáradt és életmentésre hívják, nem hisszük, hogy a fáradtság legyőzhetné emberségét i Hisszük, hogy az említett esetben ls pillanatnyi gyengeségről, megingásról volt szó. Ám mennyi aggódást, riadalmat, csalódást élt ôt a beteg családja. A

z orvos is ember — egy közülünk. ö is érez fájdalmat, ha beteg. Ű is szeret és neki is Jól esik, ha szeretik. Ember, akinek a társadalomban jelentős szerepe van. Ezt a szerepet azonban a társadalomtól, embertársaitól kapta, ö ezt a szerepet vállalta, mert hivatást érzett rá. Társadalmunk megadott mindent, hogy e humánus hivatását hiánytalanul teljesíthesse. A tőkés országokban hány száz és ezer becsületes orvos nem tudja mélységesen emberi hivaSikereink a ragályos gyermekbetegségek leküzdésében (CTK) — Hazánk egészségügyi dolgozói fáradhatatlanul iparkodnak a ragályos gyermekbetegségek leküzdésére. Fáradozásukat kimagasló sikerek koronázzák. Igen jelentős eredményeket értek el különösen a gyermekbénulás, a torokgyík és a szamárköhögés leküzdésében. Egészségügyi dolgozóink mőr 1957ben sok helyütt oltották be a gyermekeket gyermekbénulás ellen és ezzel jelentős mértékben meggátolták e beteség Járványos elterjedését. A legnagyobb sikert azonban 1960 márciusában érték el, amikor két hónapos kortól 15 évesig beoltottak csaknem minden gyermeket, Illetve e gyermekek 93 százalékát. Múlt év második felében egyetlen gyermekbénulás sem fordult elő hazánkban. Legújabb adatok szerint ez idén már a gyermekek 95 százalékát oltották be gyermekbénulás ellen. A gyermekek rendszeres tömeges Oltásának köszönhető, hogy az 1956 —1960-as években csaknem kétharmadával csökkent a torokgyíkban megbetegedett gyermekek száma. Míg 1955-ben 2292 gyermek szenvedett torokgyíkban, tavaly csak 626 gyermek kapta meg ezt a betegséget hazánkban. Kiválók a szamárköhögés leküzdésében elért eredmények is. 1956-ban hazánk 100 000 lakosára számítva 475,9 esetben állapították meg az orvosok ezt a betegséget, de hála e gyermekek 1958-ban kezdődött tömeges beoltásának, tavaly már csak 58 eset fordult elö. E

2 tását teljesíteni csak azért, mert ehhez nincsenek meg a szükséges eszközei. Hazánkban ilyen nehézségekkel az orvosnak nem kell küzdenie. Ez pedig kötelez: még több emberségre, emberszeretetre. zzel kapcsolatban eszembe ötlik egy másik eset. Egyik munkatársunk hatvankétéves korában betegsége (érelmeszesedés) miatt idő előtt kivált közösségünkből. Naponta járt kivizsgálásra egyik orvostól a másikhoz. Félt, nagyon félt a haláltól. S ebben a félelmében már azt ls rossz jelnek vélte, hogy a vizsgálat eredményét egyik orvos a másiknak zárt borítékban küldte Bizonyára olyan rossz az egészségi állapotom, hogy nem is merik megmondani — gondolta. Egyszer azután hangot adott rettegésének. — Doktor úr, érzem, beteg vagyok. Legyen hozzám őszinte ... Az orvos elmosolyodott e rimánkodó hang hallatára, mert az eset egyelőre nem tűnt annyira veszélyesnek. — Mit akarhat az ember hatvanon felül? Nem érezheti magát húszévesnek. Ebben a korban már sok minden előadódhat... A beteg holtsápadtan jött be volt munkahelyére és könnyes szemmel búcsúzott mindannyiunktól azzal a megjegyzéssel, hogy ő már nemsokára meghal. Az orvos is megmondta... Természetesen erről szó sem volt. Az orvos semmi rosszat nem mondott, de ő az ártatlan szavakat ls tragikusnak értelmezte. Az orvos számára egészen természetes valami, ha az emberi szervezet — e csodálatos mű szer egyes alkatrészei hatvanon túl itt-ott megcsikordulnak. De hát a hatvanon felüliek legalább úgy, vagy talán még jobban ragaszkodnak az élethez, mint a húszévesek. Semmiképp se helyénvaló az a kérdés: — Mit akar még? Mert mi mást is akarhatna, mint élni. Hisz a tudomány ls azon fáradozik, hogy meghosszabbítsa az emberi életet. Társadalmunk Öregedő tagjainak pedig kellemessé akarjuk tenni a munkában telt évtizedek után pihenésre szánt éveit. Ez is társadalmunk humanitásának egyik szép megnyilvánulása. zért mindenkor szeretettel gondolunk azokra, akik hófehér műtőben, kórtermekben, rendelőkben, kutatóintézetekben harcolnak az emberi életért. Azokra, akik édes álmot, kényelmes ágyat hagyva, sokszor sárban, zivatarban, hóviharban sietnek enyhülést, gyógyulást vinni embertársainknak. S ha itt-ott kifogásolunk ls valamit magatartásukban, csupán azért tesszük, mert szeretjük őket és minden kis mulasztást nagyobb szigorral ítélünk meg annál is inkább, mert a megbecsült orvosi hivatáson esik csorba, melynek zászlaján két halhatatlan szó díszeleg: Ember és Élet. ZSlLKA LASZLO A Zlaté Klasy-i EFSZ határában a jég elverte a szövetkezet kukoricáját. a kukoricakalász nem fejlődött ki rendesen, ezért most e szárral együtt besllózzák. Többet nyernek így, mint ha szemre hagynák. Képünkön: a szövetkezet silókombájnja munka közben. (Drábek Viktor felvétele.) kZÍ J szó E

2 t A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY EREDMÉNYEI A FILAKOVÖI Állami Gazdaságban értékelték a munkaverseny eredményeit. Igen szép sikereket hozott a takarmány és a kenyérgabona betakarítása, az egész gazdaság 18 nap alatt befejezte az aratást. Susztek Sándor traktoros a šídi üzemrészlegen 131 hektárról vágta le a gabonát. Káka Pál a dórái részlegen 121 hektáros teljesítményt ért el. Jó munkájuk Jeléül és tervük túlteljesitéért az Igazgatóság fejenként ezer-ezer korona jutalomban részesítette őket. A GYALOGMUNKÁSOK közül Süli József, Moravcsík György és Sztancslk György eredményei a legkiemelkedőbbek. A kocsisok soraiból Babic János, Kerekes Tibor hódították el az elsőséget. HA A GAZDASÁG eredményeit értékeljük, nem mulaszthatjuk el megemlíteni, hogy éppen a kiváló dolgozók munkájának köszönhető, hogy minimális volt a szemveszteség, az üzemrészlegek 15—20 százalékkal magasabb terméshozamokat értek el, mint ahogy tervezték. CSABA ZOLTÁN, Radzovce Nyári számadás Katonáink azonkívül, hogy napról napra fokozzák harci felkészültségüket, a mezőgazdasági üzemeknek is segítenek. A nyár folyamán tHbb ezer őrát dolgoztak le társadalmi munkával a szövetkezetekben. A nyár befejezésével katonáinknak hízelgő igen szép számadást végeztünk. Baran tiszt alakulatának tagjai vitték el a pálmát tiibb mint 2500 óra ledolgozásával. Katonáink tehát nemcsak az ország védelmét biztosítják, hanem a mezőgazdaságnak is segítenek, hogy szövetkezeteselnk négy év alatt teljesíthessék a harmadik ötéves terv feladatait. Gottlieber Ferenc, főhadnagy AHOL MEGÉRTETTÉK J

árásunk területén a nyár folyamán széleskörű verseny indult az állattenyésztési termékek felvásárlásában a legjobb eredmények bizotosításáért. Arról volt szó, hogy a szövetkezetekben tehenenként havonta legalább 200 literre emelkedjék a tej termelése, és 150 liter tejet adjanak el a tagok közellátásunknak háztáji gazdálkodásukból. Járási viszonylatban a szövetkezetek mintegy 32 fejőgulyása teljesítette a verseny feltételeit, és több mint negyvenre tehető ama szövetkezeti tagok száma, akik havonta 150 liter tejet hordtak be a tejcsarnokba. Ha a HNB titkárai és a szövetkezet vezetői minden községben ugyanügy megértették volna a verseny hatalmas Jelentőségét, mint Kechnecen, vagy Krásnán, akkor ma a tejeladás teljesítésében sokkal nagyobb eredményekről beszélhetnénk. Iván Sándor, Košice Vetik az őszi árpát a nenincei EFSZ-ben (Agócs V. felvétele) rendes sertésgondozó elvtárs már huszonhárom vagon hús termelésére adta szavát. Új utakon a szövetkezet Ahogyan erősödött a pártszervezet, úgy nőtt, erősödött a kommunisták befolyása is a szövetkezetben. Már tudjuk, hogy a pártszervezetet üzemi pártszervezetté minősítették, hogy még behatóbban és rendszeresebben, foglalkozhasson a közös gazdálkodás ügyes-bajos dolgaival. A kommunisták gondolata volt az Is, hogy úgynevezett komplex gépesítéssel rendelkező brigádokat szervezzenek. Ez annyft Jelent, hogy a növénytermelésben egyes munkacsoportok — teljesen ellátva gépekkel — kapnak bizonyos mennyiségű földterületet, amelyet a lehető legkevesebb emberi munka Igénybevételével kötelesek megművelni. Nem érdemes azonban ezt a termelési módszert tovább részletezni, mert ez a forma GabCikovón már a múlté. Az idén már egy újabb lépést tettek. A szövetkezetet három kisebb részre, három csoportra osztották Ügy is mondhatnám: a közel ötezer hektáros szövetkezeten belül három kisebb szövetkezet alakult. Mindhárom csoport megkapta a ráeső gazdasági felszerelést, a földet, amelyen betarthatják a vetésforgót és Jószágállományt. Mindhárom csoport a szövetkezet termelési és pénzügyi tervének figyelembevételével önálló gazdálkodást folytat. Ezzel az intézkedéssel lerakták az alapjait a munka érdem szerinti Jutalmazásának és a csoportok nagyobb önállósághoz jutottak, mert a munkát legjobb belátásuk szerint szervezik meg. Ezzel lehetetlenné tették az állattenyésztő és növénytermelő csoportok között fel-felújuló ellentéteket. A régi szervezeti formánál pl. az állattenyésztők elég gyakran a növénytermesztő csoportot okolták, ha kevés, vagy rossz volt a takarmány. Ennek ma vége szakadt. Minden csoportnak megvan a jószágállománya is, s ha nem teremti meg a szükséges takarmányalapot, ezért csak magát okolhatja. Részlegszervezeteket alakítottak Az új helyzet a pártéletben is szervezési módosításokat tett szükségessé. A tagsági gyűléseken képtelenek voltak mindhárom termelési csoport problémáival foglalkozni. Amikor százhúsz kommunista összejött, egyszerűen lehetetlenné vált, hogy mindenki szóhoz jusson. Akármilyen hosszúra ls nyúltak a gyűlések, mégis kevésnek bizonyult az Idő. Erre a pártbizottság ügy döntött, hogy a három termelési csoport mellett három részlegszervezetet alakít. A döntés helyesnek bizonyult. A részlegszervezetek havonként gyűléseznek. E gyűléseken részletesen tudnak foglalkozni saját problémáikkal. A kommunisták teljes mértékben érvényesíteni tudják a pártonbelüll demokrácia által nyújtott jogalkat. Nyugodtan kifejthetik nézeteiket, nem kell mindig kurtára fogni mondanivalójukat, hogy másoknak is Jusson idő a vltafelszólalásra. Negyedévenként pedig az egészüzemi párttagsági gyűlésen tárgyalják meg az egész gazdaságot érintő problémákat, vagy olyan eseteket, amelyeket valamelyik részlegszervezet nem tudott a saját erejéből vagy az ügy jellegénél fogva megoldani. Mit mutat a tükör A kommunisták Jó vagy elégtelen munkája mindenekelőtt a gazdasági életben, falusi vonatkozásban pedig a szövetkezeti gazdálkodás módjában tükröződik vissza. Lássuk most, mit mutat a tükör a nevezett szövetkezetben? , Ha rövidek akarnánk lenni, azt mondhatnánk: az eltelt három év pálfordulást hozott a szövetkezet életébe. A munkaszervezés terén eszközölt újítások és a gépesítés nagyarányú bővítése, a gépek Jó kihasználása megoldotta a munkaerő-kérdést. Az elmúlt évek során, különösen a csúcsmunkák idején a vezetőség Jóformán egyebet sem csinált, mint munkaerőt hajkurászott és még így is a brigádosok tucatjai jártak megsegítésükre. Az idén első ízben történt meg, hogy az aratást saját erejükből végezték el. Itt azonban meg kell említeni, hogy ismét csak a kommunisták voltak azok, akik ehhez megteremtették a feltételeket, ők kardoskodtak a kétmenetes aratásért. Ha az idei aratás menetéről kifejező képet akarnánk alkotni, segítségül kell hívni a múlt évet. Tavaly hétszázhat hektár volt az aratnivaló. Az Idén ugyanannyi. Tavaly a gépeken kívül százhatvannyolc szövetkezeti tagot kötött le az aratôs és még ötvenkilenc brigádosra ls szükség volt. Az idén — ahogy mér említettük — brigádosok nélkül learattak ős csak negyvenkilenc szövetkezeti tag segédkezett a kétmenetes aratásnál. Érdemes volt hát a kommunisták szavára hallgatni?! De menjünk további Tavaly az aratős harmincöt napig tartott, az idén huszonkét nap alatt elvégezték. Ennek közvetlen eredménye, hogy a múltbanl hét szőzalékkal szemben az Idén három százalékos szemveszteséggel úszták meg az aratást. A gépi aratásnál a jól megszervezett munkának az egy hektár learatásához szükséges költség terén ls nyoma van. Tavaly egy hektár learatősa — Igaz, a feltételek rosszabbak voltak az Ideinél — hétszázkilencvenhat koronát emésztett fel, az idén pedig mindössze háromszazötven koronába került. Mibe kerül egy mázsa búza? Még kézzelfoghatóbb a különbség, ha az aratási és cséplési költséget egy mázsa gabonafélére szőmítjuk át. Tavaly ez a költség harminchat korona volt, az Idén tizennégy koronára csökkent. Ha az eddigi számadatokat tovőbb boncolgatjuk —, már pedig ezt kell tennünk — az aratási kiadásokhoz hozzáadjuk a gabonatermeléssel Járó egyéb költségeket és ezt szembeállítjuk a bevétellel, eljutnánk a lényeghez — ahhoz, hogy míg tavaly egy mőzsa búza, illetve gabonaféle megtermelése hetvenkőt koronába került, az idén a termelési költség ötven korona alá csökkent. Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy ez a dolog lényege. Hogy a szövetkezet milyen alapokon nyugszik az nem csupán a hektôrhozamok nagysőgőtól függ, hanem attól is, mennyiért termeli ezt vagy amazt a terméket, mennyibe kerül egy mázsa búza vagy egy kiló hús előőllítása. Mindenki értsen a gépekhez Már beszéltünk a politikai nevelés egyes formáiról, ám az emberek továbbképzése nem merülhet ki csupán a felsoroltakban. Szükséges, hogy a politikai tisztánlátás megfelelő szaktudással párosuljon. A termelés növelésének és olcsóbbá tételének útja mindenekelőtt a gépesítés. Ez bebizonyosodott GabCikovón és másutt is. Ennek pedig törvényszerű követelménye, hogy a szövetkezeti tagok gőphezértő emberekké váljanak. Ezért hatőroztők el a gabClkovól kommunisták — egyetértésben a HNB-vel és a szövetkezet vezetőivel — hogy a harmadik ötéves terv végéig, a téli hónapokban rendezett tanfolyamok sorén a szövetkezet valamennyi fiatalabb tagjának el kell sajátítania a traktorvezetést és egyéb munkagépek kezelését. Az ipar nyomában Pártunk célkitűzése, hogy a szövetkezetek hetvenig az ipar színvonalára emelkedjenek. Mit jelent ez? Mindenekelőtt azt, hogy a szövetkezetekben a munka termelékenységének el kell érnie az iparban elért színvonalat. Más szóval: egy szövetkezeti tagnak egy év alatt olyan értéket kell létrehoznia, mint egy ipari dolgozónak. Hogy a fejtegetés még konkrétabb legyen, lássuk a szóbanforgó szövetkezet példáját. ötvennyolcban — ötvenkilencben egy szövetkezeti tag mindössze 22—24 ezer korona értőket termelt. Annyit, amennyi saját szükségletei fedezésének felelt meg. A szövetkezet továbbfejlesztésére, a különböző tőrsadalml és szövetkezeti alapokra alig jutott valami. Az Idén — mindazoknak következményeképpen amiket eddig elmondtunk — már negyvenhétezer koronára számítanak, a jövő évre pedig nyolcvanhétezer koro-: nát terveztek. Ez utóbbi már megközelíti egy gyengébben gazdálkodó, technikailag még alacsonyabb színvonalon álló üzemben elért termelékenységet. • • A gabClkovól szövetkezet nem egyedülálló eset annak blzonyítősőra, hogy ha a kommunisták kezükben tartják a gyeplőt, jó úton halad a közös gazdálkodós szekere. Egy szóval sem említettük, hogy most mőr minden rendjén van a szövetkezetben. GabCikovón még jócskán akad javítanivaló. A dolgok nehezén azonban mőr túl jutottak és biztosak lehetünk abban is, hogy a még meglevő fogyatékosságokkal is sikeresen megbirkóznak. SZARKA ISTVÁN ÜJ SZÖ 5 * 1981. szeptember 16. »