Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-13 / 223. szám, vasárnap

A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN, Milmersdorfban hatal­mas épületelemgyár épül. Már az idén megkezdi a termelést. Képünkön a több ,mint kilométer hosszú, kavicsot szállító szalagot látjuk. (CTK — ZENTRALBILD felv.) iiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiimiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiii Az NDK Népi Kamarájának ülése: Kormánynyilatkozat a békeszerződésről Berlin (CTK) — Mint már kö­zöltük, Berlinban augusztus 11-én, délelőtt kezdődött meg a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának 19. ülészaka, ame­lyen napjaink egyik legidőszerűbb problémájával — a német béke­szerződés megkötésével foglalkoz­nak. A Népi Kamara abban az időben ül össze, amikor az NDK dolgozói haté­kony intézkedéseket követelnek a köztársaság és fővárosának védelmé­ben, a bonni miltaristák és monopolis­ták, arra irányuló állandó kísérle­tei, ellen, hogy a legaliasabb mód­szerekkel megbontsák az NDK dol­gozóinak békés törekvését. Dr. Johannes Dieckmann, a Népi Kamara elnöke mondott megnyitó beszédet. Utána dr. Lothar Bolz, az NDK miniszterelnökének helyettese, külügyminiszter Ismertette az NDK kormányának e kérdésre vonatkozó nyilatkozatát. • „Eljött annak az ideje, hogy hatá­rozott intézkedéseket tegyünk a béke további megerősítésére és megszilár­dítására Németországban és Európá­ban, — mondotta az NDK külügymi­nisztere. — Az NDK kormánya kije­lenti, bugy a német békeszerződés megkötésére 1961-ben sor kerül. Ezt megerősítette a Varsói Szerződés tag­államai kommunista és munkáspárt­jai Központi Bizottságai első titká­rainak moszkvai tanácskozásáról ki­adott közlemény is. Amennyiben a nyugati hatalmak és a szövetségi köztársaság továbbra is elutasítják a békszerződés megkötését, úgy az NDK megköti azokkal az államokkal, amelyek hajlandók lesznek a békekö­tésre. Ezzel megoldást nyer Nyugat­Berlin kérdése is. „Az NDK hajlandó nemzetközi, jogi egyezményt kötni a nyugat-berlini hatóságokkal a zavartalan nyugat­berlini közlekedésről, — mondotta dr. Bolz. — A nemzetközi gyakorlattal teljes összhangban hajlandók va­gyunk egyezményre lépni az érdekelt államokkal közlekedési utaink hasz­nálatáról a szárazföldön, a vízen és a levegőben. Az NDK kormányának nevében kijelentem azon készségét, kötelezettséget vállal arra, hogy, nem avatkozik bele Nyugat-Berlin demi­litarizált szabadváros belügyeibe. Az NDK kormányának nevében dr. Bolz ezután azzal a kéréssel fordult a Népi Kamarához, fejezze ki egyet­értését a Szovjetunió kormányának a béke kérdésében elfoglalt állás­pontjával, amint azt N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke kifejezte augusztus 7-i beszédében, és amint a Szovjetunió kormányának a nyugati hatalmakhoz és a bonni kormányhoz intézett ok­mányai tartalmazzák; kérte hagyják jóvá a Varsói Szerződés tagállamai kommunista és munkáspártjai képvi­selői moszkvai tanácskozásának ha­tározatát, és főképpen azt, hogy meg­tegyék a szükséges lépéseket a bé­keszerződés aláírására. Az NDK kül­ügyminisztere felszólította a képvise­lőket, fejezzék ki egyetértésüket a szocialista államok külügyr,.iniszte­ri értekezletének megrendezésével, amely értekezlet előkészítené a bé­keszerződés megkötését. Ezután Willy Stoph, az NDK mi­niszterelnökének helyettese előter­jesztette a kormány nyilatkozatát. Bonn ama kísérleteire vonatkozólag, hogy megzavarja az NDK gazdaságát és nemzetközi helyzetét a békeszer­ződésről folyó tárgyalásokon. A vita után az NDK Népi Kama­rája a békeszerződés kérdéseiben ha­tározatot hozott, amellyel jóváhagyja a kormánynyilatkozatot. A béke erői erősebbek, mint bármikor Havanna (CTK) — Az ideiglenes ne­hézségeket, amelyeket az amerikai Im­perializmusnak Kuba ellen elkövetett gazdasági agressziója idézett elö, sike­resen leküzdjük. Ez a kubai nép meg­ingathatatlan akaratának köszönhető, amely harcol a forradalom teljes győ­zelméért. valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségének kö­szönhető — Jelentette kl Fidél Castro, kubai miniszterelnök, a Jelenleg Ku­bában tartózkodó szovjet küldöttség tagjaival folytatott beszélgetésen. Kit ítél el a jeruzsálemi bíróság a nácizmust, vagy pedig csak Eichmannt? Tel Avlv (CTK) — Hausner izraeli főügyész befejezte 13 órás záróbeszé­dét az Adolf Eichmann háborús bű­nös elleni perben. A beszédet nagy ér­deklődéssel fogadták. Sokan tették fel azt a kérdést, kit vádol az államügyész, a nácizmust, vagy pedig csak Eich­mannt? „Eichmann magasrangú végrehajtó tiszt volt, aki az európai zsidók ki­irtásának akcióját irányította — mondotta Hausner. — A zsidókérdés megoldásának náci tervében három szakasz volt: A háború megkezdésé­ig a zsidók kiűzése Németországból, a háború kezdetén a zsidók kiűzése Európából és később a zsidók fizi­kai felszámolása. Eichmann mind a három fokon fontos szerepet töl­tött be." Nem fér kétség ahhoz — mondta Hausner —, hogy Eichmann a zsidók kiirtásával foglalkozó nagy gépezet részét képezte. Az ügyész azonban nem ment tovább és mélyen hallga­tott Eichman bűntársairól. A kubai miniszterelnök különös figyel­met szentelt a gazdasági tervezés kér­déseinek. Kijelentette, remélik, hogy a négyéves tervet, amelyet Kuba 1962-ben kezd meg, sikeresen teljesítik. Szó esett a jelenlegi nemzetközi hely­zet kérdéseiről ls. Fidél Castro rámu­tatott, hogy a háborús erók aktivizá­lódása ellenére most a béke és a hala­dás erőinek erősebb a helyzetük, mint bármikor azelőtt. A kubai miniszterelnök rendkívül nagyra becsülte a Szovjetunió külpoliti­kai lépéseit és N. Sz. Hruscsov tevé­kenységét a béke és a békés együttélés, a leszerelés érdekében, a háborús és a gyarmati rendszer ellen. Sikertelen puccskísérlet Argentínában Buenos Aires (CTK) — A nyugati hírügynökségek Jelentése szerint a szombatra virradó éjjel Argentínában puccskísérletet hajtottak végre. Két Buenos Aires-i rádióállomás több órán keresztül közvetítette „a forradalmi csoport" felhívását a néphez, hogy gyülekezzék az első gépesített ezred kaszárnyája előtt, a város szívében. A felhívás hangsúlyozta, hogy a „for­radalmi csoport" egyetlen politikai párthoz sem tartozik és célja, hogy az országot kivezesse „a politikai rabságból". Az argentin elnök sajtőtitkárának közleménye szerint az egész ország­ban rend és nyugalom van. Az ed­digi hírekből kitűnik, hogy az egész akció kis csoport műve volt. A Prensa Latina Jelenti, hogy a lázadók felhívása nem keltett visszhangot sem a nép, sem a katonság körében. Jó hírek érkeznek Moszkvából Hruscsov elviúrs o szovjet-román barátság gyűlésén elhangzott beszédének visszhangja A VILÁGSAJTÓ FIGYELMÉNEK KÖ­ZÉPPONTJÁBAN ÁLL AZ A BESZÉD, AMELYET N. SZ. HRUSCSOV AU­GUSZTUS 11-ÉN A SZOVJET-ROMÁN BARÁTSÁG GYŰLÉSÉN MONDOTT A KREMLBEN. A román sajtó a Kremlben tartott gyűlést „A román-szovjet barátság ünnepének" nevezi és közli Hrus­csov, valamint Gheorgiu De) elvtársak beszédének teljes szövegét. A lengyel sajtó Hruscsov beszédét nagy címekkel közli: „A szovjet kor­mány a nyugati hatalmaknak a vitás kérdések közös megtárgyalását Java­solja. amelyek feszültséget okoznak". „A Szovjetunió hajlandó tárgyalni a nyugati hatalmak minden konstruk­tív javaslatáról". A budapesti Magyar Nemzet Hrus­csov elvtárs beszédével kapcsolatos kommentárjában rámutat, hogy Hrus­csov a Nyugatnak a hidegháború szellemében tett fenyegetéseire vála­szul nyugodtan hangsúlyozza: „Ilyen módon nem sikerül a szocialista or­szágokat arra kényszeríteni, hogy le­lőlek Q szövőkkel Dean Rusknak, az USA államtitkárának nyilatkozata New York (CTK) — Dean Rusk, az USA államtitkára a Kennedy elnökkel folytatott pénteki tárgyalások után az újságírók előtt kijelentette, hogy az elnökkel „nagy vonalakban", s nem rész­letesen megtárgyalták N. Sz. Hruscsov­nak a szovjet-román barátság ülésén mondott beszédét. Rusk augusztus 10-én tért vissza Nyu­gat-Európából, ahol részt vett a nyugat­európai vezetőkkel folytatott tanácsko­záson. . Rusk az újságírókkal folytatott be­szélgetés során hangsúlyozta ,.a nyugati szövetségesek nagy egyetértését Berlin kérdésében" és ,,a Nyugat szilárd aka­ratát létérdekeinek megvédelmezésére". „Néhány igen súlyos és bonyolult probléma vár ránk" — jelentette kl az USA államtitkára. A Szovjetunióval folytatandó tárgya­lá:*>k Időpontjáról és formájáról Rusk kijelentette, hogy lord Home brit kül­ügyminiszter találóan mondotta —, hogyha valaki ilyen játékban akar részt venni, mint ez, nem szabad, hogy előre felfedje valamennyi kártyáját. Rusk megismételte, hogy a Szovjet­unióval folytatandó tárgyalás problémá­ja nem egyszerű és kijelentette: „Nincs okunk feltételezni, hogy céljaink azono­sak". Rusk megjegyezte, hogy „a tárgyalás nem Játék" és hogy ,.a sikeres eredmény távlata kell, hogy előttünk álljon, még mielőtt hozzáfognánk a tárgyalásokhoz". mondjanak állásponjukról, mert elég­gé erősek ahhoz, hogy szembeszáll­hassanak bármilyen agresszióval." • HRUSCSOV SZAVAI MEGFELEL­NEK AZ EGÉSZ EMBERISÉG VÁRA­KOZÁSÁNAK ES REMÉNYEINEK Az angol lapok szombati híreik­ben és kommentárjaikban nagy fi­gyelmet szentelnek annak a beszélge­tésnek, amelyet N. Sz. Hruscsov pén­tek este Nagy-Britannia, az USA és más nyugati országok nagykövetei­vel folytatott. A lapok főként N. Sz. Hruscsov ama kijelentését és szilárd meggyőződését hangsúlyozzák, hogy a berlini helyzetet tárgyalással is meg lehet oldani. Moszkvából jő hírek érkeznek az egész világba, írja szerkesztőségi cikkében a Daily Express című lap. Rámutat, hogy ez kedvező fordulat az egész berlini kérdésben és hogy Hruscsov elvtárs szavai meefelelneít az egész emberiség várakozásának és reményeinek. • NINCS MA OLYAN ERŰ, AMELY MEGAKADÁLYOZHATNÁ A BÉKE­SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉT. „Nem kétséges, hogy még 1961 vé géig aláírják a békeszerződést vagy mindkét német állammal, vagy pe­dig, ha Bonn ezt elutasítja, csupán a Német Demokratikus Köztársaság­gal — írja vezércikkében a Die V.'ahr­heit című haladó szellemű nyu­gatnémet lap. „Nincs ma olyan erő, amely meg­akadályozhatná a békeszerződés meg­kötését. És ez jól van Igy — hang­súlyozza a lap —, mert az embari­séget leírhatatlan csapás érné, ha a nyugat-német militaristák megva­lósíthatnák terveiket." • BELGIUMNAK SAJÁT KEZDEMÉ­NYEZÉST KELL KIFEJTENIE A Drapeau Rouge című belga lap szombati számában felhívást tesz, hogy Belgium fejtsen ki saját kezde­ményezést Németország kérdésének békés rendezése érdekében. A lap rá­mutat Bonn terveire és hangsúlyoz­za: „Hogy e tervek ne valósulhas­sanak meg, a Szovjetunió a nyugati nagyhatalmaknak békeszerződés meg­kötését javasolta mindkét német ál­lammal. Ez a terv teljesen reális és Belgiumnak — ennek a kis ország­nak, amely az utóbbi 30 évben két ízben vált a német militarizmus ál­dozatává — teljes joga van felemeinl szavát, hogy e javaslat valóra vál­jék." A lap felhívja a belga kormányt, tanúsítson kezdeményezést és haté­konyan Járuljon hozzá a feszültség enyhítéséhez és a Németországról való tárgyalások megindításához. Megkezdődött Tokióban oz alom- és hidrogén­fegyverek betiltásóért küzdő VII. világértekezlel Tokió (CTK) — Tokióban, augusz­tus 12-én hivatalosan megnyitották az atom- és hidrogénfegyverek be­tiltásáért és a teljes leszerelésért küzdő VII. világértekezletet, amelyen 25. ország a többi között a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, az USA, Nagy-Britannia és India küldöttsé­gei is részt vesznek. Az értekezlet a következő kérdé­sekről tárgyal: • 1. A nemzetközi helyzet, az álta­lános és teljes leszerelés • 2. Az atom- és a hidrogénfegy­verek betiltása. • 3. A katonai szerződések fel­számolása és az idegen katonai tá­maszpontok megszüntetése. • 4. Azon személvek megsegítése, akik a hirosimai, nagasaki és a biki­ni atombomba robbantás következté­KÉSIK A MEGEGYEZÉS A latin-amerikai gazdasági értekezleten kiéleződnek az ellentétek Punta del Este (CTK) — A Punta del Este-i Amerikaközi Gazdasági és Szociális Tanács konferenciája még pénteken sem ért el haladást az elvi kérdésekben. A konferencia bizottságai és albizottságai órákon át tárgyalják az egyik javaslatot a másik után, de a lényeges pontokban még mindig nem mutatkozik megegyezés. Főként a napirend két pontjában nyilvánulnak meg ellentétek: az 21E.S* isti 2 AZ URUGUAYI Punte del Esteben, ahol a dél-amerikai országok gazda­sági értekezlete folyik, az utcákon a napokban a fenti plakát jelent meg a következő felirattal: A dollárok és a mosollyal leplezett Kubaellenes gaztettek. (CTK — Prensa Latina felv.) egyik pont a „szövetség a haladás ér­dekében" terv Jellegének, formáinak és fő célkitűzéseinek meghatározásá­ra Irányuló javaslat, amelyet öt nagy latin-amerikai ország — Argentína, Brazília, Chile, Mexiko és Peru — ter­jesztett elő. E Javaslattal élesen szembeszáll Uruguay és más kis or­szágok. Ezek az országok rámutat­nak, hogy a javaslat nem veszi fi­gyelembe a kevéssé fejlett országok sürgető érdekeit. A másik legvitatot­tabb napirendi pont azokra az intéz­kedésekre tett javaslat, amelyekkel Latin-Amerika közvéleményét akarják „Irányítani" az egész terv támogatása érdekében. Az első napirendi ponthoz már 53 módosító javaslatot nyújtottak be. A második napirendi pontról folyó tár­gyalások során eddig ötöt hagytak jóvá a kevésbé fontos javaslatok kö­zül, s az Illetékes bizottság elutasí­totta azt a konstruktív kubai javas­latot, hogy a latin-amerikai országok létesítsenek saját sajtóügynökségeket, amelyek ezen országok haladó és független fejlődését szolgálnák. A fennálló ellentétek arra késztették Dlllon amerikai pénzügyminisztert, az USA küldöttségének vezetőjét, hogy Frondizihez utazzék Buenos Airesbe és hogy lázas tárgyalásokat folytas­son az egyes küldöttségekkel. Fron­dizi Willon látogatása után közvet­lenül az uruguayi kormány fejéhez fordult s megígérte neki, hogy kikü­szöbölik a vitás kérdések megoldását gátló akadályokat. Az ilyen megoldás távlatai azonban mindeddig sehol sem köryonalazódnak. Az általános bizony­talanság olyan fokot ér el, hogy új­ságírói körökben senki sem merészeli megjósolni, hogyan és mikor fog vég­ződni a konferencia. ben sérülést szenvedett, vagy bete­gek lettek. • 5. A békeszerető nemzetek mozgal­mának tovább fejlesztése az atom­fegyverek betiltásáért, valamint a bé­keharcosok szolidaritásának megszi­lárdításáért. Adenauer kiéli választási beszéde Klel (CTK) — Adenauer bonni kan­cellár augusztus 11-1 kiell választási be­szédében a szocialista országok elleni gazdasági szankciókkal fenyegetőzött arra az esetre, hogy ha a szövetségi köztársaságot „a Szovjetunió nyomása erre kényszerítené". A gazdasági szank­ciók „olcsóbbak a háborúnál", mondotta. Adenauer, RusTt amerikai külügymi­niszterrel, Fanfani és Segni olasz ál­lamférfiakkal folytatott tárgyalásairól kijelentette, hogy az NSZK, az USA és Olaszország kormányai között a helyzet megítélésének és a szükséges intézke­dések megvalósításának kérdésében tel­jesen azonos nézet uralkodik. Adenauer választási beszédében alig foglalkozott a belpolitikai helyzettel. Brandtról, a Szociáldemokrata Párt kan­cellárjelöltjéről kijelentette, hogy ,,nem érez szeretetet a német nép Iránt". AZ OLASZ KÜLKERESKEDELEM defi­citje ez év első felében 417,6 milliárd lírára, vagyis az előző év első felével öszehasonlltva 28,1 százalékkal emel­kedett. (CTK) CHIMSALI észak-rhodézial városban 4 halottat, több sebesültet és közel 100 letartóztatott afrikai lakost követelt egy rendőrakció. A rendőrök tüzet nyitot­tak az észak-rhodézlal alkotmány el­len tüntető afrlkaikra. DR. KVAME NKRUMAH, ghanai elnök bulgáriai hivatalos látogatásának befe­jeztével Szófiában közös bolgár-ghanal nyilatkozatot adtak ki. (CTK) MEXIKÖ 53. államként csatlakozott ama kérdéshez, hogy a bizertai kérdés­ben hívják össze soronklvül az ENSZ­közgyülést. (CTK). PAK CSONG-HI Dél-Korea megújhődása legfelső tanácsának elnöke kijelentette, hogy Dél-Koreában 1963 nyarán válasz­tásokat tartanak. Addig is hivatalban marad a jelenlegi katonai kormány. Az idei májusi katonai puccs után betil­tott politikai tevékenységet csupán rö­viddel a választások előtt lehet majd újból felvenni. (CTK). FRITSCH OSZTRÁK BELÜGYMINISZTER bejelentette, hogy a tények komoly mér­legelése után Ausztria belügyminiszté­riuma elhatározta, nem engedélyezi, hogy Innsbruckban tartsák meg a volt hitlerista hegyivadászok összejövetelét. (CTK). Az EGYESÜLT ÁLLAMOK külügyminisz­tériuma bejelentette, hogy Kennedy elnök külpolitikai sajtóértekezletein ezentúl csak amerikai újságírók vehet­nek részt. (CTK). YASSI ADA-szIgetén lezárult Bayar volt török elnök, Menderesz miniszterel­nök és kormánya tagjainak, valamint a demokratikus párt volt vezetőinek ügyében folytatott bírósági eljárás. Au­gusztus 14-én közlik, mikor hirdetnek ítéletet. (CTK). ÜJ SZÖ 3 * 196 1- augusztus 13. 4

Next

/
Thumbnails
Contents