Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-11 / 221. szám, péntek

E7 Az 1961. augusztus 6-án reggel fellőtt Vosztok— 2, szputnyik-űrhajó újabb (sntos lépés az embernek a világűrbe vezető útján. De ugyancsak fontos állomása ez annak a szédületes győzelemsorozatnak is, amely a szovjet rakétatechnika páratlan fejlettségéről tanúskodik. A hét szputnyik-űrhajó A Vosztok—2 a hetedik a szputnyik-űrhajók sorozatában és a második embert szállító (Vosztok néven ismeretes) űrhajó. Ha végigtekintünk az alábbi táblőzaton, akkor látnunk kell azt, hogy ezek a szputnyi'- űrhajók valóban egystlen család tagjai, amelyek egymástól legfeljebb különféle kiegészítő felszerelési vagy berendezési tárgyakban tértek el, de AVOSZTOK-2 ŰTJA *r> nagyjában azonos felépítésűek vol• tak. Ezt azért szükséges megállapítani, mert csakis műszakilag kiforrott, több eredményes kísérletben Kipróbált szerkezetre lehet bízni az ember életét, és ez a kísérletsorozat valóban a szerkezet műszaki megbízhatóságának kipróbálását, majd pedig következetes tökéletesítését tűzte ki célul. Az eredmény nem is maradt el, hiszen a Vosztok—1 és a Vosztok—2 egyaránt eredményesen iőrta meg a világűrt, fedélzetén az első két igazi űrrepülővel. Nézzük meg tehát a szputnyik-űrhajók fontosabb adatait: nélkül „megússza" a súlytalan állapot követelményeit, annyit útja máris tisztázott, hogy az űrrepülés nem Jár alapvető veszéllyel. Gagarin repülése tehát utat nyitott, megnyitotta az utat társai repülése számára, és ha a Vosztok—2 utasa körülbelül egy napig volt az űrben, akkor várható, hogy őt követő társai már FČLO FORGÁS IRAJVYA Sorsz. Indítás napja Súly kg 1. 1960. május 15. 4540 a kabin megfelelőnek bizonyult, a pályára juttatás sikerült. 2. 1960. aug. 19. 4600 a visszatérés sikerült (Belka, Strelka). 3. 1960. dec. 1. 4563 a visszatérés nem sikerült (Pcselka, Muska) 4. 1961. márc. 9. 4700 a visszatérés sikerült (Csernuska) 5. 1961. márc. 25. 4695 a visszatérés sikerült (Zvezdocska) 6. 1961. ápr. 12. 4725 az ember visszatérése sikerült 7. 1961. aug. 6. 4731 az ember hosszabb ürbeni tartózkodása és visszatérése sikerült. ugyanis a modern híradástechnika távmérő-eszközei, egy mesterséges holdnak például 400 vagy 300 km magasságából való visszahozása Irányítástechnikai szempontból sokkal nehezebb és kockázatosabb feladat, mint a 180 km körüli magasságból való visszatérése. A cél ma kettős: a visszatérési manőver többszöri kipróbálása (a szerkezetek megbízhatóságának és magának a műveletsorozatnak az ellenőrzése), s még sokkal inkább annak a kutatősa, hogyan viselkedik az emberi szervezet a tartós súlytalanság állapotában. INDÍTÁS 0700 ÔRA A súlyadatok azonossága jól mutatja, hogy valóban azonos külső alakú kabinról volt szó, amelyben a létfontosságú berendezések is nagyjában azonos kialakításúak voltak. A táblázatban helyszűke miat nem tüntethettük fel a pályaelemeket, ezeket azonban ábráink is jól szerepeltetik és kiderül, hogy valamenynyí szputnyik-űrhajó -'.lyája Földünkhöz aránylag közel kb. 176 és 350 km között húzódott. A pálya megválasztása Röviden vissza kell térnünk a pőlya megválasztására is, minthogy ez alapvetően befolyásolta azt, hogy a szputnyik-űrhajóban élőlény — az utolsó két kísérletnél ember — tartózkodott. Köztudomású, hogy 1500 km-nél nagyobb magasságban Földünket két rendkl.vül erős, az ember egészsége szempontjából is nagyon veszélyes sugárzási övezet veszi körül, és kisebb magasságban is eléggé erős a kozmikus sugárzás szintje (ezt a sugárzást egyébként a légkör alacsonyabban fekvő sűrű rétegei kiszűrik). A szputnyik-űrhajók pélyőját tehát azért vőlasztottuk meg úgy, hogy az ember se a túlzott erősségű sugárzás hatásának ne legyen kitéve, s az se fordulhasson elö, hogy a hordozórakéta kisebb mértékű irányhibája (amely bármely indításnál előre nem látott légköri körülmények miatt előfordulhat) esetleg a sugárzási gyűrűhöz túlságosan közel vigye az űrhajófülkét. Igy alakult ki az a sugárzási szempontból biztonságos pálya, amely elég magasan van ahhoz, hogy a mesterséges hold akár több napig (szükség esetén több hétig) Földünk körül keringhessen, ugyanakkor azonban, a visszatérés szempontjából se haladjon túlságosan magasan. Bármennyire tökéletesek A szputnyik-űrhajó pályának kezdete. A másik nyíl Földünk forgásának irányát jelzi. több napig, majd hetekig keringenek Földünk körül visszatérésüket megelőzőleg. Ismét látnunk kell a kísérletsorozat következetes logikai menetét: a kutyakísérletek az elvi lehetőséget és a technikai lebonyolítás íontosabb részleteit tisztázták, a Vosztok—1 repülése már az ember eredményes visszatérésével zárult. Tyitov pedig nem csupán „utazott" az űrben, de BMYASIK Gagarin és Tyitov A két Vosztok szputnyik-ürhajó sikeres repülése nemcsak a szovjet rakétatechnika fényss diadala, hanem a szovjet űrélettani kutatás felsőbbségéről is tanúskodik. Gagarin és Tyitov sikeres repülése egyszersmind annyit is jelent, hogy a szovjet űrélettan! kutatás lényegesen előbbre Jár akár a lehetőségek vizsgálatában, akár pedig a gyakorlati megoldásokban, mint az ez irányú amerikai kutatás. Az amerikaiak lemaradása tehőt nem csupán a rakétatechnika terén észlelhető. Gagarin részletesen beszámolt arról az átfogó kiképzésről, amelyen át kellett esnie első űrrepüléséig. Gagarin nem volt egyedül, hanem vele együtt a tehetséges fiatal szovjet repülőgépvezetők nagyobb csoportját képezték ki az űrrepülés minden csfnjőra-bínjőra. Gagarin érdeme az elsőség. Másfél őrőnál valamivel hosszabb űrutazősa Tyitov előtt a leghosszabb idő, amit az ember súlytalanul a világűrben töltött. És ha 108 percből nem is lehet végérvényesen megítélni azt, hogy egy olyan bonyolult' magasrendű szervezet, mint amilyen az emberé, minden káros következmény A Vosztok-2 szputnyik-ürhajó egy teljes fordulatának vázlata, Földünk körül a 65 fokos hajlásszögű pályasíkban. ott élt és dolgozott is. Evett, ivott, dolgozott, elvégezte a kitűzött feladatokat és pihent a vilőgűrben. Repülése az ebéd utáni jól megérdemelt „szieszta" legmodernebb változatát eredményezte. Ennyiben új Tyitov repülése Gagarinéhoz képest, hiszen a Vosztok-2 repülése most már azt is bebizonyí-, totta, hogy az ember hosszabb súlytalan állapota alatt is teljesen meg-; tartja munkaképességét, és a normális életfunkciók fenntartására is képes a teljesen szokatlan körülmények között. A föld forgásának iránya. A VosztoU-1 szputnyik-ürhajó földkörüli pályát jelöli a szaggatott vonal. A Vosztok-2 útjának minden második pályagörbéjét a folytonos vonalak jelölik. (Térképünkön a földgömböt egyetlen síkra teritettük ki.) Orhajóvezetési kísérletek A Tyitov repülésével kapcsolatos hirek sorából ki keli emelni egy rendkívül érdekes részletet: repülése közben körülbelül egy óráig kezelte azt a berendezést, amellyel — végszükség esetén — a Vosztok-2 szputnyik űrhajót még akkor is vissza lehet hozni épségben a világűrből, ha a rajta levő összes automaták bármilyen okból kifolyólag felmondanák a szolgálatot. Bár egy Ilyen teljes üzemzavarnak a valószínűsége elenyészően kicsiny, a tervezők mégis gondoskodtak arról, hogy ezt a „vészkijáratot" biztosítsák az űrből valő visszatéréshez. Az űrhajót repülés közben is stabilizálni kell: biztosítani kell, hogy ne bukdácsoljon, ne pörögjön, hanem a pontosan megszabott térbeli helyzetben nyugodtan stabilan repüljön. A stabilizálást automata-szerkezet végzi (rendkívül érzékeny pörgety-i tyűs érzékelő műszerekkel és az ál-i táluk vezérelt kisméretű kormányra-i kétákkal), úgyhogy normőlis körülmények között az ürhajős pilótának ezzel nem Is kell törődnie. Hasonló a helyzet a visszatéréskor ls: ekkor a stabíllzőló rendszer pon-' tosan a biztonságos visszatéréshez szükséges helyzetben dönti meg á szputnyik-űrhajó tengelyét, úgyhogy az az előre megszabott helyzetben fékeződik le és kezdi meg útját Földünk légkörében. Arra az esetre, há ez a szerkezet bármilyen oknál fogva hibásső válnék, a szputnyik-űrhajón levő szükség-kormányberendev zést kell használni. Gagarin is részletesen leírta ezt a berendezést, amelyet azonban a Vosztok-1 visszatérésekor nem kellett felhasználni. Ennek egyik fontos eleme az irányzókészülék, amellyel a Napra, vagy a Sarkcsillagra kell pontosan beállni, másik fontos része pedig egy, a repülőgépekhez hasonló kormányszerkezet, amellyel részben a stabilizáló rakétafúvókák, részben pedig a visszatérés során működésbe lépő ernyőszerű fékező felületek szabályozhatók. Tyitov beszámol arról, hogy ezt a szerkezetet egy órán keresztül működtette, vagyis kerek egy órőn őt az ember helyettesítette — méghozzá eredményesen — a stabilizáló automatát. A kormőnyszerkezet kezelését minden bizonnyal már a földi kiképzéskor alaposan begyakorolják az űrhajós-jelöltek, kezelése — súlytalan állapotban — egyrészt nagymértékű szellemi koncentrációt igényel, másrészt sokkal finomabb kormánymozdulatokat kell ezzel a szerkezettel végezni, mint például a tusinói légiparádén szereplő hangsebességnél jóval gyorsabb repülőgépek vezetésekor. A visszatérés Ä visszatérés menete minden bizonnyal hasonlít ahhoz, amit már a Vosztok-1 és az azt megelőző szputnyik-ürhajők esetében megismertünk. A visszatérés zavartalan Iebonyolítősőhoz az első feltétel a tényleges repülési pálya ismerete. A Vosztok-2 ebből a szempontból előnyösebb helyzetben vo.lt, mint a Vosztok-1. Gagarin ugyanis csak egyszer kerülte meg. a Földet, és így repülési pályáját csupőn a felszállószakasz néhány mérése alapján lehetett előre meghatőroznl, és ugyanígy kellett a visszatérés pontját is kiszámítani. Tyitov ezzel szemben többször kerülte meg Földünket és így a Vosztok-2 pályáját nagy pontossággal lehetett bemérni, valahőnyszor a Szovjetunió területe felett elhaladt. Ennek alapján ugyancsak nagy pontossággal lehetett megállapítani azt a pontot, ahol a fékező rakétát be kellett gyújtani, hogy így a Vosztok-2 a Szovjetuniónak valóban azon a részén érjen földet, ahol a hatalmas mentőszerkezet helikopterekkel, terepjőró-autókkal, különlegesen kiképzett ejtőernyős mentőkkel stb. kellőképpen felkészült a második űrpilóta fogadtatására. Érdemes megemlíteni azt is, hogý a Vosztok-2 visszatérésére elsősorban az első hőrom körülfordulás után, majd pedig körülbelül a 14-től a 18-ig terjedő körülfordulások kőben kerülhetett sor. Ennek oka az, hogy a Vosztok-2 repülése közben a Föld alatta elfordult és körülbelül három körülfordulás ütőn mőr nem érinti a Szovjetunió területét a pálya hosszabb megközelítési őgőn, amikor Afrika felől érkezik a Szovjetunió iülé. Természetesen elhalad a Szov-. 887 Rajzunkon az alsó ábra a Föld legmagasabb csúcsát, a Csomolungmát jelzi (8848 méter) A félellpszis alakú pálya az amerikai űrrepülők pályasíkját ábrázolja, amelynek legmagasabb pontja 182 km, volt Az első körív a Vosztok-2 pályának Földtől legtávolabbi pontját (257 km), a második körív a Vosztok-1 pályájának glóbuszunktól legtávolabbi pontját (327 km) jelzi. jetunió területe felett északnyugatdélkeleti irányban is, a pálya másik ágán ilyenkor azonban a pálya ala-. kulása, a visszatérés pontjának meg-: választása és a bevezetés szempont-) jőből sokkal kedvezőtlenebb. Ha Gagarin és Tyitov repülését öse-: Szehasonlítjuk az amerikai Mercuryterv keretében eddig végrehajtott két negyedórás űrugrással, akkor — anélkül, hogy az amerikai űrhajósok eredményeit csökkenteni akarnók — egyszersmind nagyságrendileg Is he-! lyes képet kapunk arról, amit ed-i dig a szovjet rakétatechnika és ál-: talőnos űrkutatősi technika egyrészt, másrészt pedig az amerikai rakéta-; technika és általános űrkutatási tech-i nika az űrkutatás igazi célja, az em-; ber űrrepülése és a jövő űrhajózásán nak megvalósítása érdekében elért. Nagy Ernő (A Népszabadság augusztus 8-1 számőből) • Védőruha alumínium porlasztással Az angol pamutipar kutatóintézete, a Shirley Inštitúte a meleg munkahelyeken dolgozók védelmére új textilanyagot dolgozott ki. A textil-alapanyagra műanyag-ragasztóval kevert alumíniumport fújnak, amely a textilanyagon elválaszthatatlanul megragad, s a mosás sem távolltja el röla. Az anyag megtartja lyukacsosságát, nehogy a test párolgását lezárja. Az alumíniumpor csak a textilanyag egyik oldalát fedi. Érdekes, hogy ha az alumíniumos felület kifelé esik, akkor meleg ellen véd, ha belül van, akkor a testmeleget tartja. jCFj SZÖ 5 * 1961. augusztus 11,