Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-02 / 213. szám, szerda

KÖZPONTI ELLENŐRZÉSI ÉS STATISZTIKAI HIVATAL KÖZLEMÉNYE (Folytatás az 1. oldalról) Tovább folyt egyes fontos energetikai kapacitások építése. 1961 első felében üzembe helyeztünk több jelentősebb termelőhelyet, például gőzvillanymüvet Mélníkben, az orlíki, kamýki, lipoveci stb. vízierőmüveket. A villanyáram termelésében tovább csökkent a villanyenergia-egységre eső tüzelőanyag fogyasztása. A kohászati és ércbányászatl ágazatban tovább emelkedett a legtöbb fontos termék termelése. Annak ellenére, hogy az alapvető kohászati termékek termelése növekedett, 1961 első felében nem teljesítettük termelési tervét. A vegyipari ágazatban a termelés 16,3 százalékkal emelkedett, s valamennyi iparágazat közül ez a legnagyobb emelkedés. Ezáltal teljesítjük az Ipari fejlesztés alapvető feladatát, vagyis, hogy a harmadik ötéves tervben a vegyipar az egyik vezető ágazat legyen, amely tovább bővíti a népgazdaság anyagi alapját és emeli műszaki színvonalát. A gépipari ágazatban 1961 első felében az előző év első félévével szemben a nyerstermelés 11,7 százalékkal növekedett. Az alapvető gépipari termékek túlnyomó többségénél a termelés nagyarányú növekedését értük el, ennek ellenére azonban egyes termelési feladatokat nem teljesítettünk. A kohó-, vegyi- és építőipar számára készülő berendezéseknél tovább folytak a fejlesztési munkák, főként azon termékeken és berendezéseken, amelyeknél teljes mértékben érvényesülnek az automatizált elemek. Az építőanyag-termelés ágazatában a termelés 8,8 százalékkal növekedett. Az építőanyag-iparban folytatódott a könnyű-beton és épületelemek termelésének az elsajátítása és a termelésbe való bevezetése. A közszükségleti iparvállalatokban növekedett a fontos iparcikkek termelése. A közszükségleti ipar termelése általában a tervben feltételezettnél gyorsabban növekedett. A közszükségleti iparban az árutermelési alapok értékesítési tervét 2 százalékkal túlszárnyalták, ennek ellenére egyes termékekből nem tudták teljesen kielégíteni a kereskedelem fokozott szükségleteit. Az élelmiszeripar-ágazatban 1960 első félévével szemben a termelés 6 százalékkal emelkedett, s a legfontosabb termékek termelése a következő volt: Termék Mérték egység Termelés 1961 I. felében A tervteljesítés %-ban 1960 1961 I. félév I. félév Csonthús 1000 t 206 95,8 101,5 Húskészítmények »» 93 100,9 105,8 Csarnoki vaj »» 29 102,7 119,4 Fogyasztási tej mii. lit. 530 96,4 102,6 Sajtfélék 1000 t 22 96,5 112,6 Búzaliszt II 528 100,7 103,3 Sör 1000 hl 7216 103,5 103,7 A legtöbb termelési feladat jó teljesítése és főként a cukorgyárak tervének teljesítése ellenére nem teljesítettük az éielmiszeripar egész termelésének tervét. Ennek fő oka az állattenyésztési termékek, elsősorban a hús és a tej tervezett felvásárlásának lemaradása volt. Az árutermelési alapokra történő tervezett húsbeadást azonban teljesítettük és a vajból túlszárnyaltuk. A nemzeti bizottságok által irányított 289 iparvállalatban, amelyeknek hányada az egész ipari termelés 8,3 százalékát teszi, a termelés 6,3 százalékkal növekedett, a tervet pedig 100,9 százalékban túlszárnyaltuk. E vállalatokban 227 000 dolgozó dolgozik. A leggyorsabban a helyi ipar vállalatainak termelése növekedett, mégpedig 12 százalékkal. E vállalatokban jelentősen növekedett például a mezőgazdasági gépek termelése, mégpedig 40,3 százalékkal, a fabútoré 11 százalékkal, a szürkefém-öntvényeké 4,6 százalékkal, a háztartási villanymosógépeké 6 százalékkal. Az építőipari nemzeti vállalatok kerületi egyesült vállalataiban az ipari termelés 1961 első felében a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 7,8 százalékkal növekedett, és a termelés tervét 97,7 százalékra teljesítették. A mészgyártás 2,3 százalékkal, a tégláé 2,4 százalékkal, az épületelemek gyártása 13,9 százalékkal, az előfeszített betonból készült csövek gyártása 86,2 százalékkal növekedett. A szövetkezeti Iparvállalatokban á termelés 7 százalékkal nőtt, s a tervet 101,3 százalékban túlszárnyalták. Mind a helyi, mind pedig a szövetkezeti iparban fokozódott a lakosság számára megrendelt munkákról való gondoskodás. A lakosság által javításokért és közszolgáltatásokért fizetett bevétel a helyi iparban 14,6 százalékkal, a szövetkezeti iparban pedig 27,9 százalékkal emelkedett és a tervet 108,3 százalékra teljesítették. II. MEZŐGAZDASÁG, FELVÁSÁRLÁS ÉS ERDÉSZET A CSKP KB februári ülése a mezőgazdasági dolgozók törekvését a növénytermelés gyorsabb növelésére, az egyesített szövetkezetek megszilárdítására, a haladó technológia elterjesztésére s a szövetkezeti nagyüzemi termelés biztosítására irányította. 1961 első felében, főként a téli hőnapokban 2819 EFSZ egyesült nagyobb, termelési szempontból előnyösebb szövetkezetekbe, amelyekben a jobb munkaszervezéssel és a gépek nagyobbfokú kihasználásával lehetőség nyílik a mezőgazdasági termelés tartós növelésére. A mezőgazdaság szocialista szektora tovább bővült, és a mezőgazdasági földeknek 88,1 százalékán gazdálkodott. A mezőgazdaságban az 1-961 második hó l-ig eszközölt összeírás alapján 1 357 000 személy dolgozott állandóan és 930 000 családtag nyújtott rendszeres segítséget. Ezenkívül 21000 dolgozó dolgozott a GTÁ-kban. Az állami szervezetek az anyagiműszaki alap bővítése céljából 1961 első felében mintegy 952 millió koronát ruháztak be a mezőgazdaságba és erdőgazdaságba s így az évi tervet 42,3 százalékra teljesítették. Ezenkívül az EFSZ-ek 2497 millió korona értékű beruházást eszközöltek, ebből 1505 millió korona értékűt önsegélylyel. Újabb istállókat építettek az EFSZek közös gazdasági állattenyésztésének céljaira. A mezőgazdasági üzemek 1961 első félévében további gépi eszközöket kaptak. Az 1960-as év első feléhez viszonyítva a traktor-szállítás (10— 90 lóerős) 1000-rel növekedett, úgyhogy 7000 traktort kapott a mezőgazdaság és ebből 5000-et az EFSZek. A nitrogénes műtrágyaszállítás az 1960-as év első feléhez viszonyítva 8 százalékkal növekedett, a foszforos trágyáké pedig 6 százalékkal. Ezzel szemben csökkent a salétromos trágyák szállítása. A hektárhozamok növelése érdekében a mezőgazdasági üzemeknek jobban fel kell használniuk az istállótrágyát s még nagyobb mértékben kell komposztot .készíteniük. A műit évinél nagyobb mértékben használtak vegyszereket gyomirtásra. 1961 első felében 660 000 hektáron, vagyis a vetésterület egynyolcadán használtak vegyszereket. A talajjavítási munkák feladatait 1961 első felében nem teljesítettük kielégítően, főként az öntözés terén. Emellett a talajjavítási munkákat az EFSZ-ek jobban teljesítették, mint a többi szervezet. A mezőgazdasági termelés tervszerű növelésére a növénytermelés jó feltételekkel rendelkezett. A melegebb időjárás már az első tavaszi hónapokban meggyorsította az ősziek és tavasziak növekedését, főként a szántóföldön és réten termelt takarmányfélék fejlődését. J Júniusban a hűvös esős idő lelassította a tavaszi munkák második szakaszát, ezért a növényápolási munkákban lemaradtak a növények fejlődése mögött, főként a cukorrépa valamint a kukorica és burgonya kapálásában. Az 1960-as évhez viszonyítva a vetésterület 11 000 hektárral csökkent. Az egyes .terményeknél főként a szemeskukorica vetésterülete növekedett, mégpedig 6000 hektárral, a silókukorica területe 49 000 hektárral. A kenyérgabona vetésterülete az 1960-as évhez viszonyítva 23 000 hektárral növekedett, de a vetés irányszámait csak 95 százalékra teljesítették. Ennek ellenére azonban a hektárhozamok előzetes becslése szerint a múlt évvel szemben nagyobb kenyérgabonatermés várható. Az ipari cukorrépa vetéstervét 0,6 százalékkal túlszárnyaltuk. Az állattenyésztési termelésben 1960 első félévéhez viszonyítva növekedett a szarvasmarha, a sertés és a tyúkok száma. Július l-ig a múlt évhez viszonyítva a szarvasmarhaállomány 106 000-rel, a sertésé 107 000rcl, a tyúkoké 477 000-rel gyaropodott. 1960 első félévéhez viszonyítva részben növekedett a vágómarha- és sertés átlagos élő súlya. A sertéshizlalás ideje azonban főként az EFSZekben túl hosszú, s ezáltal lassúbb a vágósertés-felvásárlás. A fő állattenyésztési termékek termelése 1960 első feléhez viszonyítva a vágómarhánál és sertésnél növekedett. A vágóállatok termelésének tervét azonban nem teljesítettük. A tehenek átlagos tejhozama 2,2 százalékkal emelkedett, a tejtermelés azonban nem volt nagyobb, mint 1960 első felében. A tojáshozam 1960 első félévéhez viszonyítva 88 millió darabbal növe kedett és a tojástermelés évi tervét 59 százalékra teljesítettük. Az állattenyésztési termékek felvásárlása 1961 első félében a legtöbb fajtából nagyobb volt, mint 1960 ugyanezen időszakában. A felvásárlás tervét azonban nem teljesítettük, főként az év kezdetén, amikor szervezési hibák adódtak a nemzeti bizottságok és a felvásárlási szervezetek munkájában. A vágóállatok felvásárlását 1961 első felében csak vágóbaromfiból, a többi termékek közül pedig csak tojásból teljesítették. A vágóállatok felvásárlását egyedül a közép-szlovákiai kerület teljesítette maradéktalanul (100,7 százalék) a többi kerület nem teljesítette a tervet. Az erdőgazdaság terén 1961 , első felében 63 000 hektár területet fásitottak be, ebből nem erdőterületen 11 000 hektárt. Az erdősítés évi tervét 72,4 százalékra teljesítették. Sikeresen folytatódott a gyorsan növő fafajták ültetése is. Az általános fakitermelés 1960 első félévével szemben nagyobb volt, és elérte a 8 millió folyómétert. Ennek ellenére a kitermelt fából nem teljesítették a bányafa szállítását. III. ÉPÍTKEZÉS ÉS ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS A harmadik ötéves terv első évében a termelőerők fejlesztésének biztosítására jelentős feladatokat tűztünk ki a beruházási építkezés terén. Oj üzemek építésére, a meglévő üzemek átépítésére, más berendezések felépítésére és a lakásépítésre az első félévben 20,6 milliárd koronát, vagyis 2,1 milliárd koronával többet ruháztunk be, mint a múlt év megfelelő időszakában. Az állami igazgatás szervei e terjedelemnek csaknem négyötödét beruházták és az évi tervet 42,7 százalékra teljesítették. Sem a beruházási építkezésben elért eredmények, sem pedig a beruházások gyors növekedése mindennek ellenére nem felel meg az 1961-es évi terv követelményeinek. A CSKP KB idei áprilisi ülése újból felhívta a figyelmet a fogyatékosságokra, elsősorban is a népgazdaság arányos fejlesztése szempontjából fontos központi építkezések feladatainak nem teljesítésében. Aránylag jobban teljesítettük a decentralizált beruházási építkezés tervét, ahol az állami igazgatás szerveinek beruházásai 9787 millió koronát, vagyis az évi feladat 44,6 százalékát tették ki. Az államigazgatási szervek beruházásaiból az építkezési munkákra 9573 millió korofla esik. Általában a gépszállításokat jobban teljesítették, mint az építkezési munkákat, az űj épületek számára történő gépszállításokat azonban sokkal rosszabbul teljesítik, mint az építkezési munkákat. Az első félévben az állami, szövetkezeti és vállalati építkezés keretében'24 000 lakást adtak át, vagyis 1,9 ezer lakással többet, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A lakások 65 százaléka az állami építkezés keretében épült. Az állami, szövetkezeti és vállalati lakásépítés évi tervét 42 százalékra teljesítettük, ebből az egyesült kerületi vállalatok és az Építészeti Minisztérium vállalatai 45 százalékra. A lakások átadása 1961 első felében egyenlőtlen volt. Egyéni lakásépítés keretében 9400 I lakás építését fejezték be, és a félév " végéig 74 200 lakás volt épülőfélben. Az építkezési vállalatok 1961 első felében saját dolgozóikkal 12,2 milliárd korona értékű építkezési munkát végeztek és az évi tervet 46,5 százalékra teljesítették. IV. A GAZDASÁG FEJLŐDÉSE SZLOVÁKIÁBAN Szlovákiában a gazdaság fejlődését a harmadik ötéves terv első felében az ipari termelés és az építés terjedelmének gyors ütemű növekedése jellemzi. Az ipari termelés ez év első felében a múlt évihez viszonyítva 13,9 százalékkal növekedett, a beruházási építkezés 19,8 százalékkal. A tervnek megfelelően a termelés gyors ütemű növelését értük el elsősorban a Vegyipari Minisztérium vállalataiban, mégpedig 21 százalékos növekedést, az általános gépipar vállalataiban 21,7 százalékkal, az építőanyagtermelésben 21,9 százalékkal emelkedett. A Nehézgépipari Minisztérium a tervet 99,9 százalékra teljesítette, s a termelés 1960 első félévéhez viszonyítva 15,4 százalékkal növekedett. A munkatermelékenység tervének feladatait az Élelmiszeripari Minisztérium vállalatai kivételével teljesítettük. A mezőgazdaságban a szocialista szektor a mezőgazdasági földek 81 százalékán gazdálkodott. Az első félévben további 246 szövetkezet egyesült, s a szövetkezetek átlagos területe az egyesülés után 1100 hektárt tett ki. Előzetes becslések szerint az idén Szlovákiában a tervezett hektárhozamokhoz viszonyítva nagyobb repce-, árpa- és más termények termése várható. 1960 első félévével szemben 3,5 százalékkal több húst, ebből 4,8 százalékkal több Sertéshúst, 6,5 százalékkal több tejet és 8,8 százalékkal több tojást vásároltunk fel. Egyben a tej termelése 39 százalékról 44 százalékra növekedett, és részben emelkedett a tojás termelése is. Szlovákia gazdaságába 19 százalékkal több beruházást eszközöltünk, mint 1960 első felében. Az államigazgatás terveinek beruházásai 20 százalékkal növekedtek. A központi beruházási építkezés terjedelme 24,2 százalékkal, a decentralizált beruházási építkezésé 17 százalékkal növekedett. A beruházási építkezés tervének teljesítése a fontos építkezéseken nem volt mindig egyenletes. Míg a harmadik ötéves terv legnagyobb építkezésén, a Keletszlovákiai Vasműben a feladatokat 106,8 százalékra teljesítették, lemaradt néhány kohóüzem, vasércfeldolgozó üzem építése, s néhány vegyipari és gépipari üzem bővítése. Lemaradás mutatkozott a Keletszlovákiai Sikság vízszabályozási tervének teljesítésében is. Szlovákiában 13 ezer 344 lakást adtak át, ebből 6585 lakást az egyéni építkezés keretében. Az állami, szövetkezeti és vállalati építkezés a kormányhatározat feladata mögött 4,4 százalékkal lemaradt. A szövetkezeti lakásépítés terén az évi tervnek 23,3 százalékát, az állami tervnek 46,7 százalékát teljesítettük. A dolgozók száma Szlovákia gazdaságának szocialista szektorában ez év első felében elérte az 1076 000-et, ezáltal az alkalmaztatottság a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 4,6 százalékkal emelkedett. Az egyéni és társadalmi fogyasztás növelésében teljesítettük a tervfeladatokat. V. KÖZLEKEDÉS 1961 első felében tovább emelkedtek a teljesítmények a közlekedés valamennyi ágában. Emellett azonban nem teljesítették a vasúti, folyami és vízi áruszállítás feladatait. A vasúti közlekedés nem érte el a tervben kitűzött színvonalat. A villany- és Diesel-vontatás hányada a vasúti közlekedésben elérte a 31,3 százalékot. A tervfeladatokat jól teljesítette a ČSAD, a szállítás tervét tonnákban és a szállított személyek számában is teljesítette. A folyami szállítás magasan túlszárnyalta a tavalyi év első felének teljesítményeit. A légiközlekedés terén új nemzetközi és belföldi vonalakat létesítettek. A távösszeköttetés terén a telefonállomások száma 51842-vel emelkedett, (ebből 47 402 automatikus állomás). A posta- és lapterjesztő szolgálat egyebeken kívül 458 millió folyóiratot és újságot és 5,8 millió táviratot továbbított. VI. KÜLKERESKEDELEM 1961 első felében gyorsan fejlődött a külkereskedelem is, melynek forgalma 14,3 milliárd koronát tett ki paritásos alapon, s ez 1960-hoz viszonyítva 10,6 százalékos növekedést jelent. Ebben döntő része volt a szocialista országokkal folytatott kereskedelem és együttműködés fejlődésének. A többi országgal folytatott kereskedelem növekedésén kívül jelentősen bővültek kereske-. delmi kapcsolataink a kevésbé fejlett országokkal. VII. ÉLETSZÍNVONAL Az anyagi termelés ágazataiban elért sikerek következtében tovább emelkedett az életszínvonal. 1961 első felében növekedett a lakosság jövedelme. Bérekben 40 milliárd koronát fizettünk ki, vagyis 6,2 százalékkal többet, mint 1960 első felében. Az alkalmazottak száma 4,9 millió személy volt, vagyis 153 000-rel több, mint a múlt év első felében. Az átlagos bérek 1367 koronára növekedtek, annak ellenére, hogy 240 000 dolgozó rövidített munkaidőben dolgozott. Az EFSZtagok jövedelme is megnövekedett. Szociális biztosítás járadékai címén 6432 millió koronát, vagyis 467 millió koronával többet fizettünk ki, mint 1960 első felében. A lakosság jövedelmének növekedése következtében a lakosság takarékbetétei és folyószámlái 2,8 milliárd koronával emelkedtek. Az anyagi színvonal további emelkedése nyilvánult meg az áruvásárlásban és a szolgáltatások igénybevételével. A kiskereskedelmi forgalom 1961 első felében 45,6 milliárd koronát tett ki. A kiskereskedelmi forgalom 1961 első felében tovább emelkedett. Több élelmiszert, főként húst, húskészítményt, készételt, péksüteményt, tejet, tojást, vajat, alkoholmentes italokat, de ipari cikkeket is vásárolt a lakosság, mint tavaly. Ez év júniusában már a milliomodik televíziós készüléket adtuk el, úgyhogy hazánk minden negyedik háztartásában van már televíziós készülék. Rádióval már hosszabb ideje minden háztartás rendelkezik. Tovább emelkedett a társadalmi fogyasztás. A megelőző egészségügyi gondoskodás nagy sikere volt a gyermekek oltása és újraoltása a gyermekbénulás ellen. Éppúgy, mint a múlt év második felében, az idei év első félévében sem fordult elő egyetlen gyermekbénulási eset sem, így e betegség elleni harcban a világ első helyére kerültünk. Lényegesen csökkent más fertőzéses megbetegedések száma is. A betegség és baleset okozta munkaképtelenség az idei év első felében 4,2 százalékra csökkent. A lakásprobléma megoldásához nagymértékben hozzájárult a lakásalap 28 000 lakásegységgel való bővítése. Az életszínvonal általános emelkedése kihatott a lakosság fejlődésére. Az első félévben 46 Ô00 házasságot kötöttek, annyit, mint tavaly. Élve született 114 000 gyermek, ebből 46 000 Szlovákiában. 1961 első félévének végén a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak összesen 13 777 003 lakosa volt. A népgazdaság fejlesztésében 1861 első félévében elért eredmények reális lehetőséget nyújtanak a harmadik ötéves terv első évi feladatainak teljesítésére. I ÜJ SZÖ 7 * 1961. augusztus 3.