Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-11 / 221. szám, péntek

A viiág közvélemény e követeti: Fegyverkezés helyett tárgyalásokat! Moszkva — 1961. augusztus 9-én A világ valamennyi országában N. Sz. Hruscsov elvtárs augusztus 7-én elhangzott beszédét vitatják, s az a közös vélemény, hogy a Szovjetunió­nak a legidőszerűbb nemzetközi kérdésekhez való világos állásfoglalását tükrözi. Csupán az, aki nem akarja, nem érti meg belőle, hogy továbbra is nyitva áll az út a tárgyalásokhoz s a Nyugaton a sor, hogy az alkal­mat megragadja s megtegye a szükséges lépést a béke megőrzésének érdekében. A békeszerződés további halogatása fokozza a háborús veszélyt A Zsenmínribao vezércikkében ar­ra mutat rá, hogy elsősorban az Egyesült Államok utasftfa vissza ko­nokul a Szovjetuniónak ama javas­latát, hívjanak össze mielőbb a német békeszerződés megtárgyalására ér­tekezletet. Az USA a Szovjetunió va­lamennyi, a német kérdés békés megoldását szorgalmazó konstruktív ajánlatára katonai fenyegetésekkel válaszol. Ha a nyugati hatalmak va­lóban hajlandók a tárgyalásra, okvet­lenül tudatosítaniok kell, hogy a Németországgal megkötendő béke­szerződés további halogatása fokozza a háborús veszélyt. A Szovjetunió nem akarhat háborút Erhard, szövetségi alkancellár, Nyugat-Németország gazdasági mi­nisztere is az elhangzott beszéd alap­ján arra a következtetésre jutott, hogy Hruscsov elvtárs nem akar háborút. „A Szovjetunió gazdasági tervei 1980­ig olyan igényes feladatok megvaló­sítását tűzték ki, hogy az ország semmi esetre sem óhajthatja a há­borút" — ismerte be augusztus 9-én tartott sajtóértekezletén. Nyugtalanító ellenkezés Lord Russel. nevezetes angol tudós és író, az atomleszerelés harcosa, szerdai nyilatkozatában élesen bí­rálja Home külügyminisztert, s azt állítja, hogy ellenkezése a berlini kérdés megtárgyalásával kapcsolat­ban, valóban nyugtalanító. „Lord Ho­me azt kívánja tőlünk, ne is pró­báljuk megtudni vajon Anglia meg akar-e egyezni Hruscsovval vagy sem." Nem a Szovjetunió emelte fel elsőnek a katonai kiadásokat Még a New York Herald Tribúne is beismeri, hogy Hruscsov elvtárs beszámolója értelmes és biztató volt. Mindamellett azonban a lap igyekszik a tényeket elferdíteni, azt állítva, hogy a Szovjetunió határozta el ma­gát elsőnek a katonai kiadások emelésére. Az újság minden bizony ­nyal az olvasók feledékenységére épít. Hiszen közismert dolog, hogy a Szovjetunió eme, a honvédelem megszilárdítására irányuló rendelke­zése tulajdonképpen ellenintézkedés, melyet csak azután foganatosított, miután Kennedy elnök az „új irány­vonalat" hirdette ki, melynek értel­mében az Egyesült Államok meggyor­sítja a már amúgy is lázas fegyver­kezést, lényegesen emeli a katonai költségeket és fokozza a harcképes­séget. Hruscsov az égető kérdések megoldását sürgeti A finnországi Kansan Uutiset töb­bek között ezt írja: „Semmi kétség, hogy a Szuvjetunió minden igyekezet­tel azon van, hogy a németországi és nyugatberlini kérdést tárgyalások útján oldják meg, annak ellenére, Az új kongói kor mány o Lumumba—Gizenga-kormóny törvényes utóda Stanleyiville politikai és társadal­mi köreiben élénken kommentálják a Kongói Köztársaság új kormányát megerősítő páriament munkájának eredményeit. Az Uhum című lap nyomatékosan hangsúlyozza: a parlament határoza­tában Patrice Lumumba, majd halála után Antonine Gizenga vezette tör­vényes kormánya közvetlen utódának ismerte el az új koalíciós kormányt. Ily módon — írja a lap — a parla­ment érvényesnek nyilvánította a tör­F. Castro a pénzreformról A munkásoknak nem árt, ha a tőkések milliókat veszítenek Havanna (ČTK) — Dr. Fidél Castro, a kubai kormány miniszterelnöke televí­ziós beszédében kijelentette: „A munká­soknak nem árt, ha a tőkések millió­kat veszítenek!" A miniszterelnök beszé­dében megmagyarázta a népnek a kubai pénzreform jelentőségét. Rámutatott, hogy a volt kizsákmányolók már ezelőtt is sokat vesztettek azzal, hogy a kor­mány bevonta az 500 pesos bankjegye­ket A pénzreformról szóló törvény to­vábbi súlyos csapást mér az ellenfor­radalomra. A kubai miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy a reakció miként szállí­tott pénzt a határon túlra, és ezzel a pénzzel fedezte a kubai ellenforradalom kíndásaít. Fidél Castro beszédének befejező ré­szében hangsúlyozta, hogy a pénzreform sikere körül a forradalmi szervezetek szereztek érdemeket, amelyek ..a Szo­cialista Forradalmi Egységpárt" alapját képezik. A pénzreform előkészületeit sikerült teljesen titokban tartani egé­szen a rendelet kihirdetéséig. Fidél Castro hangoztatta, hogy a Szociális Forradalmi Egységpárt alapja sikeresen állta ki a nehéz próbát. Közeiharc egy kubai repülőgépen Havanna (CTK) — A Havanna—Pinos légivonalon közlekedő kubai repülőgé­pet augusztus 10-én gonosztevők fegy­veres csoportja e) akarta rabolni. Ami­kor a repülőgép személyzete nem volt hajlandó Irányt változtatni, fegyveres összetűzés keletkezett. A közelharc so­rán a repülőgép parancsnoka az egyik őr és a támadók egyike életét vesztette. Több utas megsebesült. A másodpilótá­nak sikerült egy cukornád ültetvényre leszállnia, a támadók azonban elmene­kültek. A hatóságok megindították a nyomozást. Közismert tény. hogy ezeket a szabotázs akciókat az észak-amerikai felforgató és kémcsoportok szervezik. vényes kormány minden határozatát és hatálytalanította az „IUeo-kor­mány" döntéseit. A lap megjegyzi, hogy az Adoula-ftormány 40 minisz­tere és államtitkára közül 23 a na­cionalista blokk híve. ü A nacionalista blokk — mutat rá a továbbiakban az Uhuru —, minden erejével törekedett az egységre és a nemzeti békére. Hogy megalakulhas­son a nemzeti egység kormány — írja a lap — együttműködésre léptünk más pártok képviselőivel. Ugyanakkor a lap hangsúlyozza, hogy az Adoula-kormányba a ha­zafiakkal együtt bekerültek olyan elemek is, amelyek a súlyos válság napjaiban a köztársaság nyílt ellen­ségeinek oldalára álltak. A lap fel­hívja az egész lakosságot és a nacio­nalista erőket: éber figyelemm;l ügyeljenek arra, hogy az új kormány a Patrice Lumumba által megjelölt politikát folytassa. (TASZSZ) A rendkívüli ENSZ-közgyűlés összehívására megszerezték a kellő szímú szavazatot Stockholm (CTK) — A svéd kormány közölte, hogy támogatni fogja az ázsiai és afrikai országok csoportjának a rend­kívüli ENSZ-kőzgyűlés összehívására vonatkozó kérését, amelyen megtárgyal­nák a bizertai válságos helyzetet. Ezzel az ENSZ-hez beadott kérvény­hez csatlakozott államok száma elérte a szükséges ötvenet, és így a közgyű­lés rendkívüli ülését összehívják. A nyu­gati hírügynökségek közlik, hogy a köz­gyűlés legkésőbb 10 napon belül, min­den valószínűség szerint már a jövő csütörtökön összeül. A Reuter hozzá­fűzi, hogy Franciaország a közgyűlés rendkívüli ülését valószínűleg bojkot­tálni fogja. Az afrikai és ázsiai országok csoport­jának kérésére az ENSZ főtitkára táv­iratot intézett valamennyi tagállamhoz, hogy nyilatkozzanak az összehívásra vonatkozó javaslatról. Az USA válaszá­ban közli, hogv „a közelmúltban le­játszódott események az USÁ-t megerő­sítették abban a hitben, hogy a vitás kérdést a közeljövőben az ENSZ alap­okmányának szellemében megoid-Ják," és ezért az USA nem ért egyet a közgyűlés összehívásával. A rendkí­vüli ülést azonban valószínűleg megtart­ják. ARKADIJ SZOBOLJEV, a Szovjetunió külílgyminiszterhelyettese átvette J. K. Waller ausztráliai nagykövet kezéből Ausztráliának a független és demok­ratikus Ausztria megújításáról szóló ál­lamszerződéshez való csatlakozásának emlékiratát. (CTK) hogy az Egyesült Államok és szövet­ségesei minden erejükből fékezik a megegyezést, háborús hisztériát szí­tanak és provokációs akciókba bo­csátkoznak, melyeknek célja a hi­degháború kiélezése. A nemzetek béketörekvése elhárítja a háborút A bolgár Rabotnyicseszko Gyelo így kommentálja a beszédet: „A szov­jet kormány vezetője meggyőzően és megcáfolhatatlanul mutatott rá arra, hogy egyedül valamennyi nemzet bé­ketörekvése mentesítheti a világot a harmadik világháború veszélyétől." Az egész világ a tárgyalásokat óhajtja Belgium szocialista pártjáhak lapja a „Peuple" úgy vélekedik, hogy az utóbbi hetek feszültsége odavezetett, hogy ma már az egész világ a tár­gyalásokat óhajtja, melyek világos­ságot hoznak a háborús zűrzavarba. „A legokosabb megoldás az lénne, ha a berlini problémát tisztáznák, s az­után nekilátnának a leszerelési tár­gyalásoknak" — írja a lap. NYIKITA SZERGEJEVICS HRUSCSOV GARINNAL ES GERMÁN TYITOVVAL GYŰLÉSEN. A KÉT ŰRHAJÓSSAL — JURIJ G A. A MOSZKVAI VÖRÖS TÉRI NAGY­20 miiiió lóerős motorral repült a Vosztok-2 London (ČTK) — A Daily Mail an­gol konzervatív lap augusztus 10-i számában Biagonravov professzor tu­dós interjúja alapján cikket kö­zölt, a világűr-repülésről. A lap be­számol arról, hogy a professzor sza­vai szerint a szovjet tudomány már 30 éve foglalkozik a világűrrepülés gondolatával és előkészítésével. 1957 —1960. években 26 kutatórakétát küldtek a világűrbe, amelyek 63—280 mérföld magasságot értek el. 16 ra­kéta fülkéjében állatok' — kutyák, nyulak, egerek — is voltak. Biagonravov professzor kijelentet­te továbbá, hogy a Vosztok-1 és a Vosztok-2 világűrhajókat felvivő ra­kétamotorok ereje húsz millió lóerőt képvisel. Szeverin biokémikus AZ EMBERI SZERVEZET LEHETŐSÉGEIRŐL Moszkva (CTK) — SZERGEJ SZEVERIN. ismert szovjet biokémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja kijelentette, hogy Tyitov őrnagy világűnitazásának sikere az emberi szervezet óriási lehetőségeiről tett ta­núbizonyságot. A súlytalanság szokatlan állapota kétségkívül változást idézett elő a világüruías valamennyi szervének funkciójában. Bár a repülés közben megváltoztak a feltételek, a világűr­utas szervezete teljes mértékben meg­őrizte a molekuláris, hormonális és idegszabályozást. Az emberi szervezet­nek tehát fantasztikus alkalmazkodó képessége van. [iiiiiiiiiiiiiiftiiiiitBiiiiiiiiiiiiliiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiigiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii G. Romanov helyszíni tudósítása G. Tyitov Moszkvába vezstő útjáról: UJJONGÖ TÖMEG A MOSZKVAI UTCÁKON. ÖK SAJÁT SZEMÜKKEL LÁT­TÁK A VILÁGŰR HŐSÉT... Az űrhajós irányította repülőgépen utaztam Moszkva (CTK) — Romanov, a TASZSZ különtudósítója az IL-18 repülőgépről a következő riportot küldte: Kora reggel, néhány órával Ger­mán Tyitov elutazása előtt hazánk fővárosába, ismét abba a villába ér­kezünk, ahol a hős lepihent. A park­ban találjuk őt. Gyönyörködik a Vol­ga vidék, a beláthatatlan mezők szépségében. Amikor megérkezünk, már természetesen kipihente magát. Ismét sok kérdést teszünk fel a vi­lágűrutasnak, aki gyorsan, pontosan és világosan válaszol. A világűr hő­sétől mindannyian aláírást kérünk. ŰJságőkra, fényképekre, könyvekbe. Jegyzetfüzetekbe írja be a nevét. Ger­mán Sztyepanovics csodálatra méltó nyugalmat és türelmet tanúsít, kitűnő hangulatban van. Amint szemtől szembe állunk vele, szinte hihetetlennek tűnik előttünk, hogy ez a szerény ember olyan rend­kívüli munkát végzett. . Társunk az órájára tekint, mert rövidesen útra kelünk. Űgy látszik, hogy ezt a bátor embert a moszkvai találkozás izgalomba hozta. „Higgyjék el, még sohasem voltam ennyire izgatott," — mondja zavar­tan Germán Sztyepanovics. A repülőtéren a repülőgép közelé­ben tömeg csoportosul. Amikor meg­jelenik a világürutas, felhangzik a tapsorkán. Mindannyian feléje siet­nek. Mindenki kezet akar szorítani vele és valami szépet akar mondani neki. A. jegorov mérnök, arra kér ben­nünket, hogy a hősnek adjuk át üze­netét, amely így hangzik: „Az ön repülése fellelkesített engem, Germán Tyitov. Az ön tette járuljon hozzá a nemzetek barátságának s a világbé­kének megszilárdításához". A világűrutas elbúcsúzik azoktól, akik elkísérték a repülőtérre és gyorsan felszáll a repülőgépre. Az 11-18 személyezete J. Barabassal és Sz. Kicsajevvel az élen, őszinte öröm­mel üdvözli a hőst. Emlékül a re­pülőgép modelljét adják át neki. A fiimezők ismét akcióba lépnek. „Mindig csak munkálkodnak, bi­zonyára már el is fáradtak", mond­ja Tyitov mosolyogva az újságírók­nak. A repülőgép zökkenőmentesen emelkedik fel a földről, és Moszk­va felé vesz irányt. Germán Tyitov a repülőgép szalonjába megy. Ener­giája azonban nem engedi, hogy egy helyen maradjon. Gyorsan áthalad az ülőhelyek között és a pilótafülkébe megy. A pilóták közé ül és figyeli, milyen ügyesen vezetik a gépet. — Nem akarja megpróbálni a ve­zetést, Germán Sztyepanovics? — Nagyon szívesen, még sohasem irányítottam Ilyen nagy repülőgépet. Amint látni, nekünk újságíróknak ismét szerencsénk volt. Nemcsak a Vosztok-2 jelszállását láttuk Germán Tyitov világűrutassal, hanem jogad­tuk őt, a leszállás alkalmával, hosz­szasan és szívélyesen elbeszélgettünk vele, sőt most azon a repülőgépen utazunk, amelyet ő irányít. — Nagyszerű gép, — mondja Ger­mán Sztyepanovics, amikor átadja az irányítást. Rövidesen Moszkvába érünk, Ira Gruslna és Ljuba Zcsurova, a sze­mélyzet tagjai ajándékot nyújtanak át a hősnek. Zavartan két hatalmas virágcsokrot adnak át neki és arra kérik, hogy fényképeztesse le ma­gát velük. A repülőgép alatt a mélyben meg­pillantjuk Moszkvát. Az IL-18 repü­lőgéphez 7 vadászrepülőgép csatla­kozik, a díszkíséret. Leszállunk. Látjuk a főváros utcáit, amelyeken sok nép tolong, A szovjet emberek eljöttek, hogy üdvözöljék hazájuk hős fiát. — Még izgatott Germán Sztyepa­novics? — Most már nem. Örülök, hogy ta­lálkozom a moszkvaiakkal, Nyikita Szergejeviccsel. Nagyszerű érzés ez! Egy perccel később az IL-18 repülő­gép megáll. A kis ablakon keresztül látom, hogy Germán Tyitov, világ­ürutas bátor léptekkel siet Nyikita Hruscsov felé. Rádió közvetíti Ger­mán Tyitov jelentését a pártnak és a népnek a csodálatra méltó légi útról, amely dicsőséget hozott a Szovjetuniónak, a béke és az alkotó munka államának. jQj SZÖ 1 * 1961. augusztus 18.

Next

/
Thumbnails
Contents