Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-11 / 221. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1961. augusztus 11. péntek 30 fillér XIV. évfolyam, 221. szám Rajtuk az ország szeme Vincent Tužinčin, Bizík János, Ján Dej, Szabó András és Botka Ernő neve már nem ismeretlen fogalom az országban. A csehországi kerületekben és Szlovákiában egyaránt nagy elimeréssel beszélnek e derék kombájnvezetők aratásban elért kiváló eredményeiről. Az ország közvéleményének érdeklődését jogosan váltották ki kombájnvezetőink, akik a gabonabetakarításban páratlan teljesítményekre kényszerítették gépeiket. Kombájnvezető és traktoros társaik mellett nagyon sokan teszik fel a kérdést: miből erednek eredményeik, mit tettek annak érdekében, hogy egyesek több, mint 500 hektárrói kaszálták le és csépelték ki a gabonát? Az idei aratás eme rekordemberei, mindnyájan jól képzett gépészek, nincs a kombájnnak az az alkatrésze, melyet ne ismernének az utolsó csavarig tüzetesen. Érzékenyen reagálnak a motor minden berregésére, s nem múlik el nap felettük, hogy munka után át ne vizsgálják gépüket. A nagy teljesítmények a kombájnoktól megkövetelik, hogy állandóan üzemképes állapotban működjenek. Nagyon sok fortélya van egy-egy ilyen aratószerkezetnek, hiszen a legújabb gépfajták nemcsak a gabona kaszálását és cséplését végzik el egyidőben, hanem a dolgozó parasztok munkájának megkönnyítésére már a szalmát is szabályos bálákba kötik. Jó áttekintéssel kell tehát rendelkezniük, hogy e szerkezeteket állandóan üzemben tarthassák. Természetesen ezenkívül áldozatkészségükben, kitartásukban sincs hiány. Ezek a tulajdonságok és ismeretek emelték oly naggyá országos méretben tekintélyüket. Az utóbbi napokban minden kerületben meggyorsult az aratás üteme, egyre nagyobb teret hódít az új technológia és széles mértékben terjed a kombájnosok, traktorosok között indult versenymozgalom az idei aratás legjobb eredményeinek eléréséért. Élenjáró kombájnvezetőink munkamódszerei nagy segítséget nyújtottak mind a traktorosoknak, mind a kombájnosoknak a gabonabetakarítás meggyorsításában. E hét derekáig több mint 728 kombájnos érte el a 100 hektáros teljesítményt. Ebből hetvenen már a 200 hektárt is túlszárnyalták, Bizik István pedig, aki most a csehországi kerületekben aratja a gabonát, 507 hektáros eredménnyel dicsekedhetik. Nem lenne azonban helyes, ha az idei nyári munkák alatt csupán a legnagyobb teljesítményeket felmutató kombájnvezetők, traktorosok között osztanánk el az aratásban elért sikereket. Rajtuk kívül sok ezer traktoros, több száz kombájnvezető, cséplőgépkezelő és gépjavító járul hozzá naponta az ország kenyerének betakarításához. Kétségkívül az idei aratásban a döntő szerepet az embereknek és az általuk irányított gépeknek tulajdoníthatók. A gépek erejének tökéletesebb kihasználása a mezőgazdasági termelés egyéb területein is komoly sikereket eredményezett. Szövetkezeteseink, az állami gazdaságok dolgozói a felszabadult munkaerőket a talajjavítás feladatainak teljesítésére, a növények sorközi megművelésére és a takarmányok idejében történő betakarítására összpontosíthatták. A komplex gépesítés adta óriási előnyökről például a gabčíkovói szövetkezetben nagyon sokat tudnának beszélni. Az évekkel ezelőtt munkaerőhiánnyal bajlódó szövetkezet 42 emberi aerő bekapcsolásával 716 hektáron bámulatosan Ä id időn belül 14 nap vágta le a c/5bonát. Tavaly ez a munka nagyobb munkaerőlétszámmal 24 napig húzódott. A szövetkezet az aratáson kívül idejében betakaríthatta a takarmányokat, elvégezte a növényápolást és a kalászosokon kívül most a kukorica, cukorrépa is igen gazdag terméshozamokkal kecsegtetnek. A gabčíkovói szövetkezetben két komplex gépesített brigád működik, augusztus elsejétől további, harmadik brigád megalakulásáról adtak jelentést. Ezek a brigádok a napokban arányosan felosztják egymás között a területeket, az állattenyésztést, egyszóval rátérnek a gépesített nagyüzemi gazdaság megszervezésének útjára. Ilyen magasfokú gépesítés mellett csak tovább javul a munkaszervezés, csökkennek az önköltségek, s ennek mind a szövetkezet és tagjai látják majd hasznát. Ebből a példából is láthatjuk, minden feltételünk adva van a harmadik ötéves terv négy év alatti tejesítésére, szövetkezeteink döntő többsége határozott lépéseket tesz arra, hogy 1970-ig a mezőgazdasági termelés is elérje az ipar színvonalát. Ha a harmadik ötéves terv feladatait közelebbről is szemügyre vesszük és elemezzük, akaratlanul előtérbe lép a komplex gépesítés, szövetkezeteink gépparkjának újabb, korszerű gépekkel történő kiegészítése. Am nem minden esetben a gépek száma a döntő, hiszen szövetkezeteink most is nagymennyiségű géppel, felszereléssel rendelkeznek, melyekkel sokkal több munkát végezhetnénk el, mint amennyit az idei gabonabetakarításban tettek. Egyebek között az is nagy fogyatékosságunk, hogy nincs elég szakmailag felkészült traktorosunk, kombájnvezetőnk, javítónk és gépesítőnk. Ezt a többmenetes aratás is bebizonyította. A küszöbönálló őszi munkákra éppen ezért még alaposabban kell felkészülnünk. A kétmenetes aratásnál a munkafolyamatok legnagyobb részét még aránylag elég sok emberi erő igénybevételével végeztük el. Az őszi munkákban ellenben csupán a vetőgépek megtöltéséhez szükséges kézierő, mert a szántástól kezdve a kukoricatörésig minden munka elvégzése a traktorosokra, kombájnosokra hárul. Ez a tény már magában is jelzi, hogy mezőgazdaságunknak hovatovább minden évben egyre több új traktorosra, gépjavítóra és mechanizátorra lesz szüksége, akik igazi mesterei a traktorok üzemeltetésének, a gépi hibák megjavításának. Sok szövetkezetben pedig olyan emberek töltik be a gépesítői funkció szerepét, akik a javításokban nem ismerik ki magukat, sőt még a traktor vezetésében sem jártasok. Ezenkívül a példák egész sorát említhetnénk, hogy a szövetkezetek gépei csupán azért nincsenek tökéletesen kihasználva, mert nincs elegendő traktorosuk, akik két váltásban, vagy éjjeli műszakokban is megnyergelnék az erőgépeket. Ez tehát napjaink legégetőbb kérdése, a nagyüzemi mezőgazdaság komplex gépesítése, melynek szükségességét maga a kor kényszeríti ki. Itt az ideje annak, hogy valóban komolyan elgondolkozzunk e problémák felett, az új szakemberek neveléséről stb., hogy a következő évi gabonabetakarításban még több kiváló kombájnvezetővel, traktorossal és a gépek javításában magukat jól kiismerő szakemberekkel láthassuk el a mezőgazdaságot. A német békeszerződés megkötése Európa békéjét szolgálja A CSKP Központi Bizottsága a Varsói Szerződés tagállamai kommunista és mun* káspártjai első titkárainak tanácskozásáról tárgyalt (CTK) — A CSKP KB politikai irodája megvitatta azokat az eredményeket, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak első titkárai értek el Moszkvában az 1961. augusztus 3—5-e között tartott tanácskozásukon. A CSKP KB politikai irodája teljesen egyetért a tanácskozás következtetéseivel, amelyek leszögezik, hogy a német békeszerződés megkötése alapján kell sorra kerülnie a német kérdés békés rendezésének. A második világháború befejezése óta 1B év telt el. Elég idő volt tehát arra, hogy sor kerüljön valamennyi megoldatlan probléma rendezésére. Ezek a problémák a német fasizmus leverése után keletkeztek és szorosan függnek össze az utolsó világháború maradványai felszámolásának szükségességével. A jelenlegi helyzet — az, hogy mindeddig nem kötöttek békeszerződést Németországgal — tarthatatlan, s ezért haladéktalan i*«<.zést igényel, mert máskülönben elmélyülnek az európai helyzetben mutatkozó aggasztó bonyodalmak, amelyek veszélyeztetik a békét s minden európai nemzet biztonságát. Ennek a békeszerződés nélküli, minden jogi szabálylyal merőben ellentétes helyzetnek további fenntartása támogatja a nyugatnémet militaristák és revansisták szándékait. Ezek az elemek ismét hatalmi pozíciókra tettek szert a Német Szövetségi Köztársaságban, amelynek kormánya a háború utáni Németország határainak megváltoztatását követelve és megtorlást tervezve folytatja a hitleri Németország politikáját. Ezek a fejlemények aggodalmakat idéznek elő mindazokban a nemzetekben, amelyek a békét óhajtják, de különösen azokban az országokban, ahol a nép a múltban lankadatlanul küzdött nemzeti önállóságáért és harcolt a német imperializmus agressziója ellen. Ezért kívánják biztonságuk és békés életük újnbb veszélyeztetésének megszüntetését. Csehszlovákia a náci támadások első áldozatainak egyike volt. Népe ezért határozottan véget akar vetni a nyugatnémet revansisták fenyegetőzéseinek, akik a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal szemben területi igényeket támasztanak és az ország szétbomlasztására törekednek. A revansista erők hasonló agresszív fenyegetőzés és területi igények l.v^örében fejtik ki tevékenységüket, s az NSZK hatalmon lsvő köreinek sokoldalú támogatását élvezik. Ez a tevékenység különösen a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Szovjetunió ellen irányul. A nyugatnémet militaristák és revansisták merészsége állandóan fokozódik, mivel számítanak a nyugati nagyhatalmak befolyásos köretnek további támogatására. Ezért a világ békeszerető erői nem hagyhatnak szabad teret a nyugatnémet militaristák és revansisták tevékenységének. Gátat kell vetni az Európa békéjét fenyegető háborús veszély fokozódásának és annak, hogy a Nyugat-Németországban tejüket felütő agreszszfv erők egy újabb világháborúra uszítanak. Az európai viszonyok békés rendezésének és Európa biztonságának elodázhatatlan szükségessége megköveteli a vitás proliiéinak rendezését, azokét, melyek a második világháború után megoldatlanok maradtak. A békeszerződés magkötése gátat vet e veszedelmes fejleményeknek. A Varsói Szerződés tagállamai kommunista és munkáspártjai központi bizottságai első titkárainak tanácskozása kifejezte azt a szilárd elhatározását, hogy a nyugati nagyhatalmakkal közösen éri el a német kérdés békés elintézését. Ez az álláspont teljesen összhangban áll a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeteinek meggyőződésével és nézeteivel. Mindazon államok együttműködése, amelyek háborút folytattak a náci Németország ellen, a mindkét német állammal való békeszerződés megkötésénél jelentősen elősegítené a béke ügyét, biztosítaná mindkét állam érdekeit, jogilag rögzítené azokat az elvi döntéseket, amelyek a Hitler-ellenes koalíció nagyhatalmainak a Németországra vonatkozó egyezményeiből erednek. Ez az eljárás az európai kapcsolatok békés rendezésére vezetne és békés alapokon tenné lehetővé a legszélesebbkörű nemzetközi együttműködés fejlesztését. A békeszerződés Németországgal való megkötése hatékonyan megszilárdítaná a második világháború után Európában bekövetkezett helyzetet, a jelenlegi német határok változatlanságának kérdésében biztosítaná a nemzetközi jogi biztonságot, enyhítené a közép-európai feszültséget, a német földön történő atomfegyverkezés lemondására vonatkozó kötelezettség vállalásával, megoldaná a Nyugat-Berlinben uralkodó rendellenes helyzetet és felújítaná mindkét német állam teljes nemzeti és állami szuverenitását, amely államok a volt német birodalom utódállamaiként keletkeztek. A békeszerződés aláírása megteremtené az össznémet közeledés és egyesítés kedvező feltételeit, amely egyesítést csupán maguknak a németeknek törekvésével, a két német állam közötti tárgyalások útján, idegen hatalmak beavatkozása nélkül lehet elérni. Az idegen beavatkozás megengedhetetlen, mert megsértené a német nép önrendelkezési jogát. Ez a békés megoldás senkinek sem jelentene egyoldalú előnyöket és kár; sem okozna, hanem kielégiteuá a német nép nemzeti érdekeit és megerősítené mindazok helyzetét, akik becsületesen törekednek a nemzetek békés jövőjének biztosítására. A békeszerződés megkötése mindkét német állammal, egyúttal Nyugat-Berlinnek szabad várossá való nyilvánításával lefektetné e város problémája kielégítő megoldásának alapját. Ezzel felszámolná az elégedetlenség veszedelmes tűzfészkét és biztosítaná NyugatBerlin békés fejlődését a megszállási rendszer valamennyi maradványa felszámolásának, a demilitarizációnak, a semlegességnek és a minden országgal folytatandó szabad összeköttetésnek feltételei között. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak ugyanúgy, mint a többi szocialista országnak, nincs szándékában a jelenlegi nyugat-berlini társadalmi rendszer megváltoztatása, hanem ellenkezőleg, kész részt venni a nyugat-berlini lakosság jogai biztosítására, belső életébe való bs nein avatkozásra és a Nyugat-Berlinbe vezető utak biztosnásáia irányuló intézkedések szavatolásában. A Nyugat-Berlin szabad város rendezésére irányuló javaslat, amely város a Német Demokratikus Köztársaság szuverén területén lenne, a szocialista országok, főképpen a Német Demokratikus Köztársaság engedékenységére mutat, amely állam a lehető legnagyobb mértékben nyilvánít jóindulatot az érdekelt falekkel szemben. * A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a többi szocialista állammal együtt kiíejezi becsületes akaratát és szándékát, hogy megtárgyal bármilyen javaslatot ét kezdeményezést, anieiy azt a célt követi, hogy véget vessen a második világháború megoldatlan következményeinek, elérje a békeszerződés mielőbbi megkötését és ezen az alapon rendezze Nyugat-Berlin — mint szabad város — helyzetét. Amennyiben a nyugati hatalmak ragaszkodni fognak elutasító álláspontjukhoz, vagy a halogatások taktikáját választják, az érdekelt országok szilárdan eltökélték, hogy még ebben az évben aláírják a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, amelyben biztosítják az NDK teljes szuverenitását. Ezt a határozatot a szocialista országok múlhatatlanul szükségesnek tartják, mert a béke érdekei határozottan megkövetelik, hogy tiszteletben tartsák az európai erőviszonyokból eredő következményeket, hogy biztosítsák az európai biztonságot és lehetetlenné te* gyék a nyugat-németországi revansista erők fondorkodását a nemzetek békés együttműködésével szemben. A Német Demokratikus köztársaság iránti kapcsolatok rendezése a békeszerződés alapján magában foglalja a nyugat-berlini helyzet megoldását is. Az NDK szuverenitásának felújítása után azonban szüksége* lesz — amint azt az általánosan elismert nemzetközi szokások és nemzetközi jogi normák elrendelik, — megkötni a megfelelő egyezményeket a nyugat-berlini hatóságok és az NDK illetékes állami szervei között az NDK területén levő összekötő-utak felhasználásáról. Ez mindazon államokra is vonatkozik, amelyek a Nyugat-Berlinbe vezető utakat használni szándékoznak. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága kifejezi azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió békejavaslatainak és az NDK béketörekvésének sokoldalú támogatása megfelel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság legfelső nemzeti és állami érdekeinek, valamint szocialista társadalmunk fejlesztése békés céljainak. A békeszerződés megkötése a legjobb szolgálatot teszi az európai béke és biztonság érdekeinek. Ezért a Csehszlovák Szocialista Köztársaság megkezdte a német békeszerződés halaszthatatlan megkötésével összefüggő minden szükséges intézkedés előkészítését. Csehszlovákia Kommunista Pártja és az egész dolgozó nép maximális erőfeszítést fejt ki, hogy mindent megtegyen a német kérdés békés elintézéséért, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetei biztonságának biztosítása, a békés szolidaritás megszilárdítása érdekében a világ minden békeszerető erőivel Németországban, és főképp a Német Demokratikus Köztársaságban is, amellyel minket — mint a többi szocialista országokkal —, a szövetségi barátság, a testvéri együttműködés és a proletár nemzetköziség szilárd kötelékei kapcsolnak össze. A CSKP és a dolgozó nép kifejezik teljes egyetértésüket a Szovjetunió békés kezdeményezésével a német kérdésben és aktívan támogatják a Szovjetunió kormányának szilárd álláspontját, amelyet Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fejtett ki 1961. augusztus 7-iki beszédében. A nemzetek közötti békés egyetértés ellenségeinek agresszív fenyegetőzései eleve kudarcra vannak Ítélve. A szocialista tábor egységes ereje legyőzhetetlen. A béke ügye győzelmet arat. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A nemzeti bizottságokat irányító kormánybizottság ü'ése (ČTK) — A nemzeti bizottságokat irányító kormánybizottság augusztus 10-1 ülésén az aratás, továbbá a növénytermesztés és az állattenyésztési termékek felvásárlása terén elért eredményeket értékelte. Annak ellenére, hogy a kedvező időjárás lehetőséget ad az aratás minél előbbi s csaknem veszteségmentes befejezésére, nem minden EFSZ és állami gazdaság járul hozzá kellőképpen a kitűzött cél eléréséhez. Több földművesszövetkezetben és állami gazdaságban aggasztóan lemaradoznak a gabona betakarításában s a felvásárlási terv teljesítésében is. A nemzeti bizottságokat irányító kormánybizottság ezért azzal a felhívással fordul a nemzeti bizottságok valamennyi funkcionáriusához, dolgozójához, szervező tevékenységükkel biztosítsák az említett fogyatékosságok minél előbbi kiküszöbölését és tegyenek meg minden tőlük telhetőt az aratás gyors befejezése s a felvásárlási feladatok teljesítése érdekében . Az idei bőséges termés nem adhat okot az említett funkcionáriusok és dolgozók önelégültségére, mert a gabonafelvásárlással kapcsolatos tervfeladatok előnyben részesített teljesítésével egyidejűleg gondoskodniuk kell elegendő mennyiségű vetőmagról s takarmányról, hogy minden EFSZ és állami gazdaság teljesen önálló lehessen az ellátásban. A helyi nemzeti bizottságoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy minden egyénileg gazdálkodó paraszt teljesítse az állam iránti kötelességét. A helyi nemzeti bizottságoknak egyidejűleg fokozott figyelmet kell szentelniük az állattenyésztési termékek felvásárlásának is. Tudvalevő ugyanis, hogy hazánk több járásában nem teljesítik kellőképpen, különösen a tej és a tojás felvásárlásával kapcsolatos feladatokat. A nemzeti bizottságokat irányító kormánybizottság hangsúlyozza, hogy az említett igényes feladatokat mindenütt teljesíthetik, ha a valamennyi fokú nemzeti bizottságok, de különösen a HNB-k szakbizottságai, a helyi nemzeti bizottságok elnökei és titkárai aktív részvételével minden további huzavona mellőzésével megvitatják az aratás és a gabonafelvásárlás terén fennálló helyzetet és megteszik a hibák kiküszöbölésére irányuló intézkedéseket.