Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-10 / 220. szám, csütörtök

Helyt állnak kulturális téren is Vége az aratásnak. Falvainkon több idő jut most már ismét a pihenésre, a szórakozásra. Igaz, sok még az elvégzésre váró munka, s a jó idő is inkább a szabadba csalogat, a fo­lyópartra és nem a művelődési ott­honba. A kultúrát szerető emberek azonban az utóbbiról sem feledkez­nek meg. Ha nem is olyan mérték­ben, mint az őszi-téli időszakban, ma is felkeresik a művelődési otthont, hogy pihenjenek, szórakozzanak. S ahol a jószándék ügyszeretettel párosul, s ahol a helyi tömegszerve­zetek kezdeményezők, mostanában ls módot találnak a kulturális életre. Természetesen nem háromfelvonásos színmüvek és más egész estét be­töltő rendezvények formájában. Nyá­ron, a tikkasztó hőségben senkinek sincs kedve négyfal között szoron­ganí, órákig tartó műsort nézni. Rö­videbb összejövetelre azonban min­denkinek van kedve is, ideje is. Az adott időszaknak megfelelően, ezért most azok a csoportok dolgoznak jól, amelyek rövid, tartalmas, lehe­tőleg a szabadban rendezett műsorok­kal szórakoztatják az érdeklődőket. Malinovón, ahol a napokban jár­tunk, a kulturális munkának ezt a formáját még nem találták meg. En­nek ellenére a faluban kulturális téren sem tétlenkednek. Csak hát jobban ís dolgozhatnának. A jobb munka lehetőségeit azonban keresik s mi hisszük mind itt, mind a Ma­llnovóhoz hasonló falvakban az em­lített formában a nyár folyamán még számos jól sikerült kulturális mű­sort rendeznek. De nézzük, mit csi­náltak eddig, milyen a falu kultu­rális élete jelenleg. A mintegy 1200 lelket számláló falu életéről, kulturális munkájáról a helyi nemzeti bizottság elnökével és titkárával: Fenyvesi Jánossal és Macha Bélával beszélgettünk. Tőlük tudtuk meg. hogy ha nincs is nagy­méretű művelődési otthonuk, a fa­luban két terem szolgálja a kultúra céljait. Az egyik a mintegy 180 fé­rőhelyes nagyterem, a másik a he­lyi nemzeti bizottság tanácsterme, ahol a kisebb összejöveteleket ren­dezik. Az utóbbit a helyi nemzeti bi­zottság pótköltségvetéséből az év fo­lyamán még egy 100—120 férőhelyes klubhelyiséggel bővítik. Azt szeret­nék, ha a vendéglő helyett mindig, mindenki a kultúra céljaira szolgáló termekben találna szórakozást. Ami tehát az elhelyezést, a kultúra hajlékát Illeti, a faluban ezen a té­ren nincs hiány. Nem panaszkodnak a kezdeményezésre sem. Bár sok mindent jobban végezhetnének, a fa­lu fiataljai kezdeményezők, részt vállalnak a falu kulturális életéből. Külön ki kell emelnünk, hogy azok sem restek, akik nem a faluban dol­goznak. Az iparban dolgozók is eljár­nak az összejövetelekre és lehetősé­gükhöz mérten közreműködnek. A faluban legeredményesebben a CSISZ helvi szervezete dolgozik. Kul­turális téren övék a pálma, az ő működésüknek szól a legtöbb elisme­rés. Az utóbbi időszakban egy egész estét betöltő színdarabon kívül több esetben rendeztek eszfrádműsort és más összejövetelt. A fiatalok egyéb­ként helytállnak a termelőmunkában ls. A gabona tisztításánál például — három műszakban — az Ifjúság hat csoportja dolgozott. Jelentős se­gítségük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a falu dolgozói — az előirány­zott július 23 helyett — gabona ­beadási tervüket már július 19-re teljesítették. Szép eredménnyel dolgozott a ki­lencéves magyar tannyelvű közép­iskola is. Legutóbb a Pál-utcai fiúk színdarabváltozatát mutatták be nagy sikerrel. Ezenkívül még számos eset­ben rendeztek jól sikerült kulturális műsort. Most a szünidő örömeit él­vezik, de amint megkezdődik a tan­év, újra munkához látnak. Változatos rendezvényekkel készülnek gazdagí­tani falujuk kulturális életét. Igyekeznek a többi szervezetek ls. Olyan eredményt még nem sikerült elérniük, mint az előbbieknek, Jó­'szándékukat azonban a jövőben min­den bizonnyal siker koronázza. Vé­leményünk szerint helyesen tennék, ha e kisebb szervezetek nem elszi­getelten, külön-külön, hanem az ero­sebb szervezetekkel összefogva, kö­zösen rendeznének kulturális össze­jöveteleket. Az összefogás révén a mostaninál kisebb erőfeszítés is na­gyobb sikert eredményezne. Szívesen írnánk a Csemadok mun­kájáról. A Csemadok helyi szerveze­te azonban a faluban még nem ala­kult meg. Egyszer már szó volt a csoport megalakításáról. Az alakuló összejövetelen azonban olyan keve­sen jelentek meg, hogy a gyűlést nem tarthatták meg. Azóta nem pró­bálkoznak s most sem terveznek alakuló gyűlést. Hogy ez mennyire árt vagy használ, nem tudjuk, kicsit azonban furcsa, hogy nagyobbrészt magyar lakta községben nem dolgo- • zik a magyar dolgozók kulturális: egyesülete. Mindenesetre a falu dol­gozói tudják, szükségük van-e az egyesületre vagy nincs. A falu kulturális együttesei köz­vetlenül az aratáskor nem tartottak; bemutatókat. A szórakoztatásról, a • kulturális életről azonban nem feled-! keztek meg. A helyi hangos beszélőn; keresztül naponta sugároztak sajátos • problémákkal foglalkozó 1—2 órás; műsorokat. Zenés számokkal gyakran • köszöntötték az aratásban legjobb' eredményt elért dolgozókat. A műsor-; összeállításban különösen a tanítók • segítettek sokat. Nem kis részben'. lelkes hozzáértő munkájuk eredmé-; nyezte, hogy e rendezvények a szó- • rakoztatáson kívül tájékoztattak, ne-' veitek, helytállásra ösztönöztek. ; Jelenleg a sportbarátok készülnek; egy falusi viszonylatban újszerű na- • gyobb szabású rendezvényre. A na- ^ pókban motorkerékpár-versenyt tar-; tanak. A vetélkedésre meghívják a • környező falvak motorosait is. E nagy'. érdeklődéssel várt rendezvény után; ismét a kulturális együttesek veszik ­át a szót. Gazdag műsorral készül­nek a Szlovák Nemzeti Felkelés év­fordulójára és az új tanév megkez­désére. Gondolnak a későbbi esemé-! nyekre is, elsősorban a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 44. • évfordulójára, valamint a csehszlovák-'. szovjet barátsági hónapra. Az a ter-; vtlk, hogy a társadalmi évfordulókat ­mint eddig, ezentúl is, méltón meg­ünneplik s az ünnepségekre az ese­mény jellegének megfelelő kulturá- • lis műsort biztosítanak. Bár konkrét tervük még nincs, a helyi szervezetek .vezetői karöltve a helyi nemzeti bizottság vezetőivel, már tnost foglalkoznak az őszi-téli időszak tennivalóival. Rövidesen el készítik tervüket és megszabják, mit rendeznek az elkövetkező hóna­pokban. Elképzelésük szerint minden támogatást megadnak a színjátszók­nak, ezentúl azonban nagyobb súlyt helyeznek a szakkörök és az Isme­retterjesztő előadók munkájára. Az a nézetük, Inkább ritkábban legye­nek összejövetelek, de nyújtsanak színvonalas műsort, korszerű műve­lődési anyagot, A falu jövő kulturális életében sokat várnak a tanítóktól, akik eddig leginkább azért nem kapcsolódhat­tak be a kulturális munkába, mert máshonnét jártak a faluba tanítani. A napokban azonban elkészültek a tanítói lakások. Négy újonnan épült korszerűen berendezett lakás talált gazdára. Az otthont nyert tanítóknak most már módjuk lesz bekapcsolódni a kulturális életbe, módjuk lesz ak­tívabban segíteni a csoportoknak. Hozzáértő munkájuktól sokat vár­nak mind a tömegszervezetek, mind pedig a helyi nemzeti bizottság ve­zetői. Hogy a faluban kulturális téren most sem tétlenkednek, és szép elkép­zeléseik vannak a jövőre nézve, az a falu megértő, kezdeményező, a kultúrát szerető dolgozóin és a helyi tömegszervezetek vezetőin kívül első­sorban a helyi nemzeti bizottság ve­zetőinek tulajdonítható. A helyi nemzeti bizottság tagjai közül többen dolgoznak a tömegszervezetekben és tanáccsal, személyes példamutatással segítik a csoportokat. A jövőben a helyi nemzeti bizottság tagjai fokoz­zák munkájukat, tervszerűbbé és rendszeresebbé teszik az együttesek­nek nyújtandó segítséget. A falu dol­gozóinak megértése és tenniakarása a helyi nemzeti bizottság jő szerve­zésével és Irányításával párosulva minden bizonnyal gyümölcsöző lesz. Malinovo dolgozói példásan telje­sítették beadási kötelezettségeiket, nem maradnak le kulturális téren sem. Balázs Béla Négy évtized szatirikus rajzai i JOBBÁGY KAROLY: Alszik.. • A dörömbölő, kapkodó, fáradt szív; szinte vak, rebbenő pilla s megfeszült ideg — megnyugszanak, s a készenlét, az izgalom helyét így . váltja fel az elzsongító nyugalom, midőn pihenni kell. S alszik a földről szállt legény, szép csöndesen piheg. miután már „Jóéjszakát!" kívánt mindenkinek. Semmit se hall. Nincs robbanás, rakéta sem süvít. Alatta elfordul a föld, hegy s tenger változik, elfordul s nem is csikorog, szél nem zúg ... hangtalan­Körötte olyan csend honol, mi csak ott van, ha van. Füléhez nem jut földi zaj, madarak füttye és lombzúgás... Álmában ha hall egy autótülkölést, lehet, hogy elmosolyodik s horkanva fordul át... Alszik. S lent milliók lesik az ég új csillagát. 1961. augusztus 6-án éjjel. A bratislavai Városi Képtár kiállí­tási termének falain másfél száz­nál több karikatúra és képzőművé­szeti szatíra vonja magára érdeklődő figyelmünket. (Szeptember 10-ig). Keletkezésük ideje az utolsó negy­ven esztendő, a haladásért, a szo­cializmusért s a békéért folytatott harc évei, amiben képzőművészetünk is cselekvő részt vállalt. Vállalta, hogy tükröt tartson a közönség felé, melyből a visszásságok s a bűnök megnagyítva, tűnnek elő, — lévén a szatíra legsajátosabb eleme a túl­zás. A társadalmi tanítás és neve­lési szándék hevével torzítva bemu­tatott bűnök szembetűnőbbek, egy- 1 szersmind gyűlöletesebbek. Termé­szetesen a kor viszonyaival, a mű­vész világnézetével függ össze, hogy mit tart káros magatartásnak, kiir­tandó bűnnek, vagy üldözendő szo­kásnak. A szatírában kifejeződő tár­sadalmi bírálatnak nemcsak konkrét tartalma van. A művész haladó néze­tei és az adott társadalmi valóság közötti feszültség adja meg a műfa] igazi savát-borsát. — A jó gúnyrajz­ban benne kell lennie a félszeg, a képtelen, az ártó jellegnek s ezek mellett a nevetséges vonásnak. Ezek a tulajdonságok elsősorban a vissza­Viliam Weisskopf: Jurij Alexejevič Gagarin „Polgártárs feltartóztatja a forgal­mat" rakoznak fel Richter kegyetlenül igazmondó, megsemmisítöen nevet­ségessé tevő szatírái. Majd ötéves $húzó, vagy elhaló jelenségekben és hallgatás után 1944-ben Bednáron ki­^ 7 * 7.71..JÍI. X.7 r> »;:) rr..»nX/ivi A»)im/iJ r'n/Jniin/i lAnnl* .irányokban lelhetők fel. S éppen ez X az igazi területe a politikai szatírá­^ nak. X A miénknél jóval előbb kialakult "Lcseh karikatúra és szatíra nyomában ^ (Lada, Capek, Bidlo, Pele, Hofmeis­V ter) fellépő hazai politikai gúnyraj­%zok közül a jelen tárlat főképpen az Ý újságok hasábjain megjelentekkel is­j> mertet meg. 1921-től fogva gyakoriak •f a haladó sajtóban a szerző neve nél­Xkiil (tekintettel a polgári köztársa­'Xság szigorú cenzúrájára) közzétett '.f. rajzok, melyeknek céltáblája a tőkés £ rendszer és minden káros kinövése. T 1925-től láthatjuk Bednár erősen osz­Xtályöntudatos, harcos és egyéni han­tgt i müveit. 1930 után jelentkeznek Fedora szókimondó munkái. S mivel •fa fasizmus létét és gyakorlatát le­• hetetlen közömbösen nézni, folyvást nő azoknak a rajzoknak száma, ame­'.lyek nem tréfásan bírálnak, hanem »céltudatosan, egyértelműen, ostorcsa­; pásként támadnak és sebeznek. A ;polgári múlt egykori haladó szelle­; mű felfogásától lényegesen külön­•böznek ezek a már realista igényű, • tartalmilag szocialista szemléletű po­- Ittikai rajzok. — Az előzök mellé so­vül Vysočan, Chmel, Guderna, Zácek és Szemian intéznek frontális táma­dást részben a barna lapra, 1945-től az ingadozók, az örökpraktikusok, a haladás kerékkötői ellen. — Hollp, Kltmo, Cihánková és Cunderlík is hozzájuk csatlakoznak. — 1956-tól mindinkább a külpolitika felé irányul művészeink érdeklődése. Weisskopf, Vavro, Kubai mérgezett nyílvesszőik­kel a gyarmati politikát, a béke ügyét veszélyeztető újfasizmust, a hidegháború szítóit, az atompusztí­tásra készülő embertelenséget veszik célba maró, fölényes gúnnyal és technikával. A szörnyű leleplezések láttán mél­tatlankodunk és lázadunk, keserűen rándul meg az ajkunk, szorul ökölbe a kezünk, — de nevetünk a kicsúfolt „hatalmasságokon" és zátonyra fu­tott törekvéseiken. — Végül meleg, felszabadító kacagás tör ki belőlünk Weisskopf rajza előtt, melyen Gaga­rin hamiskásan fenyegeti meg az űr- ­hajóból a forgalmat feltartóztató ámuló szent Pétert, a levitézlett mennyei portást. Minél több ilyen szellemes, meg­győző erejű rajz szatírára volna szük­ség, melyek átütő hatása eredménye­sebbé teheti sajtónknak a kommu­nizmus eszméjét hirdető munkáját. Bárkány Jenőné IlllllllllllllllillllllllllíIIIIIIIIIIillllllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIUllllllIlllllllllllllllIillllllllll A kulturális munkáról sem feledkeztek meg A Csemadok nenincei helyi szer­vezete az aratási munkák idején sem feledkezett meg a kultúra terjeszté­séről. A színjátszó csoport betanulta Sípos Jenő A csodálatos erszény cí­mű mesejátékát. Az előadást Hives Vince, az EFSZ könyvelője rendezte. Az egyik szereplő elmesélte, hogy esténként egyenesen az arató-cséplő­gépről járt el a próbákra. Nemcsak ő, hanem a színiegyüttes többi tagjai is a kévehordás és cséplés munkála­tai után jártak tanulni a darabot. Nenince a közelmúltban a mai igé­nyeknek jobban megfelelő kultúrhá­zat kapott, melyet a helyi nemzeti bizottság segítségével, az EFSZ, va­lamint a Csemadok tagsága lelkes társadalmi munkával átalakított. Ez a tény s az aratási munkálatok kö­zeledte adott ösztönzést a színicso­port tagjainak fáradhatatlan kulturá­lis munkájukban. Szép és dicséretre méltó munkát végeztek. Megmutat­ták, hogy a kultúra nemcsak szó­rakozásra szolgál, hanem ma már életszükségletté vált a falu dolgozói számára. Állításomat bizonyítja az a tény is, hogy vasárnap este az elő­adás során a kultúrház zsúfolásig megtelt. A közönség a színjátszók kiváló teljesítményét lelkes tapssal jutalmazta. Végül még arra szeretném kérni a nenincei színjátszókat, hogy a jövő­ben se kíméljék magukat a kulturális munka fáradalmaitól — még az olyan nehéz fizikai munkák idején sem, amilyen az aratás — mert az ilyen igyekezetnek mindig meg van a ju­talma, amely a közönség lelkes há­lájában jut kifejezésre. Tóth András — Nenince Giuseppe de Santiš neves olasz filmrendező szovjeet-olasz kooproduk ciós film forgatására készül. Az ola­, szok jó emberek című film főszere­peire a szovjet színészek közül Szer­gej Bondarcsukot, Vlagyimir Ivasovot és Jevgenyij Szamojlovot szeretné megnyerni a rendező. * * * A Verlag Volk und Welt kiadta Jó­zsef Atilla verseit. A Berliner Zeitung hosszú cikkben méltatja József Atilla munkásságát, részleteket közöl a si­került fordításokból, melyejc nagy­részt Günther Deicke, Fráiz Füh­mann, Peter Hacks, Heinz Kalhau és Max Zimmering műfordítók munkái. * * * Letartóztatták Spanyolország egyik legnevesebb íróját A Berliner Zeitung tudósítója be­számol arról a példátlan hajszáról, amelyet a spanyol polgárháború huszonöt éves évfordulója előtt a spanyol értelmiségiek ellen indított Franco kormánya. A napokban letar­toztatták Artemia Precioso spanyol írót Madridban. Precioso a spanyol polgárháború alatt a köztársasági csapatok egyik tisztjeként harcölt Franco ellen. A polgárháború után Franciaországba, majd Mexikóba emigrált. 1952-ben tért vissza ha­zájába. A SZEPTEMBERBEN MOSZKVÁBAN MEGNYÍLÓ nemzetközi fényképkiállításra eddig több mint 40 országból .jelentették be részvételüket fotoriporterek és fény­képészek. Laterna Magica: Repülőtér-jelenet A Laterna Magica vendégszereplése Bratislavában Prágában néhány nappal ezelőtt volt a ma már világszerte nagy hír­névnek örvendő Laterna Magica első — EXPO 58 — műsorának ezredik előadása. A Laterna Magica művé­szeinek további csoportja ugyanak­kor Tbilisziben mutatta be a második programot amelyet már előbb élvezett Moszkva, Leningrád, London és Bécs nézőközönsége. A Laterna Magica együttes művészei ez év októberé­ben egy teljes hónapra érkeznek Bra­tislavába, ahol a Kultúra és Pihenés Parkjának helyiségeiben lesz a „Té­nyek és csodák" e színházának tu­lajdonképpeni országos bemutatója. Szlovákia-szerte igen nagy az ér­deklődés a Laterna Magica előadásai iránt. Erről tanúskodik az a tény ls, hogy eddig már 16 előadásra elkel­tek a belépőjegyek s különböző üze­mek és vállalatok dolgozói 20 elő­adásra rezerváltattak jegyeket. Mivel a Laterna Magica együttesé­nek művészei kiváló műsorukkal csak októberben vendégszerepelnek Bra­tislavában, a Kultúra és Pihenés Park­jának vezetősége nem biztosíthat be­lépőjegyeket valamennyi érdeklődő­nek. A vezetőség azonban azt óhajt­ja, hogy minél többen — elsősorban üzemek és vállalatok dolgozói és a vidéki dolgozók ls tekintsék meg ezt a műsort és ezért lehetővé teszi a belépőjegyek írásbeli, avagy tele­fonnal való megrendelését. Ezenkívül jegyelővételre is alkalmat ad bra­tislavai tájékoztató központjában. A vidéki érdeklődők tömegesen augusz­tus 30-ig rendelhetik meg a belépő­jegyeket, amelyek a megrendelések megérkezése sorrendjében kerülnek eladásra. A vasút a szokásos kedvez­ményt nyújtja mindazoknak,, akik a Turista utazási iroda közvetítésével tömegesen látogatják a Laterna Ma­gica előadásait. (P. sz.) ÜJ SZÖ 7 * 1961. augusztus 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents