Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-10 / 220. szám, csütörtök

Napjafnh hőse hépehben TYITOV ŐRNAGY TELEFONON JELENTÉST TESZ HRUSCSOV ELVTÁRSNAK KÉT JÖBARÁT — KÉT ŰRUTAS. TYITOV ÜRNAGY GAGARIN ŐRNAGGYAL A VILÁGŰRBEN SZERZETT ÉLMÉNYEIRŐL BESZÉLGET. ČTK—TASZSZ felv. N. Sz. Hruscsov üzenete a nemzetközi leszerelési értekezlethez Moszkva (ČTK) — Moszkvában közöl­ték. azon üzenet szövegét, amelyet N. Sz. Hrnscsov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke intézett a leszere­lésért és az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért kiizdfi VII. tokiói nemzet­közi értekezlethez. N. Sz. Hrnscsov az értekezletnek és netben. résztvevőinek sok sikert ktván munká­jában és a békeharcban. Az értekezlet résztvevőinek célkitűzései — hangzik az üzenetben —, megfelelnek minden nép vágyainak. A Szovjetunió kész bármikor hozzájárulni a teljes leszerelés gyakor­lati megoldásához —, hangzik az Uze­Ernesto Guevara beszéde a Kö*ép-Amerikai Gazdasági és Szociális Tanács ülésén Punta, del Este (CTK) — Dr. Er­nesto Guevara kubai iparügyi mi­niszter feszült figyelemmel várt be­széde a kedd délutáni ülésen egysze­riben lerántotta az alakiság nehéz­kes köpenyegét, amelybe a Közép amerikai Gazdasági és Szociális Ta­nács konferenciája mindeddig burko­lózott. E konferencián, amelyet Pun­ta del Este uruguai fürdővárosban tartanak, a kubai küldöttség vezetője csaknem két és félórás beszédében világos, szilárd, nyugodt, de amel­lett szenvedélyes fellépésével magá­val ragadta az óriási közönséget, amely a konferencia küldötteivel, az újságírókkal és megfigyelőkkel együtt zsúfolásig megtöltötte a konferencia üléstermét. Ernesto Guevara beszédében állást foglalt amellett, amit kezdettől fogva mindenki várt és amitől az amerikaiak és legközelebbi társaik féltek. Beszéde bevezető részében ellenzését nyilvánítot­ta a konferencián addig elhangzott nézetékkel szemben és hangsúlyozta, hogy az egész tárgyalás elsősorban po­litikai jellegű, mert a politikát nem le­het elválasztani a közgazdaságtól. A Punta del Este-i konferencia — mondot­ta E. Cuevara — már koncepciójánál fogva is Kuba ellen és Kuba példamu­tatása ellen irányult, mert a kubai for­radalom vereséget okozott az imperia­listáknak és új szakaszt nyitót Latin­Amerika és az USA viszonyában. Lelkes „Kuba, Kuba!" kiáltások sza­kították félbe beszédét, majdpedig meg­magyarázta, miben rejlik a kubai for­radalom és felsorolta azokat a sikere­ket, amelyeket a kubai forradalom a tervgazdálkodásban, az iskolaügyl, a kultúra és az egészségügy terén mái­éiért. A kubai küldöttség vezetője azután hangsúlyozta, hogy Kuba nem szándék­szik szabotálni a Középamerikai Gazda­sági és Szociális Tanács konferenciáját és amikor leleplezi az imperialisták szégyenteljes mesterkedéseit, ez nem jelenti azt, hogy áláspontja nem kon­struktív. jóllehet, óva intett a veszélytől, amit Latin-Amerika gazdasági integrációja jelenthet, a kubai iparügyi miniszter rá­mutatott, hogy Kuba hajlandó csatla­kozni a latin-amerikai közös piachoz, ha az az egyenjogúságon, és a részt­vevők szuverenitásának szigorú tiszte­letbentartásán alapul. A kubai küldöttség vezetőjének beszé­dét viharos taps és lelkes kiáltások fogadták. MOSZKVÁBAN az Izvesztyija könyv­kiadó 250 000 példányszámban brosúrát adott ki Germán Tyitov őrnagy világ­űrutazásáról a Vosztok-2 űrhajón. (CTK) Dr. KWAME NKRUMAH kíséretével a Román Népköztársaság Állam -és Mi­nisztertanácsának meghívására Buka­restbe érkezett. (CTK) FRANTIŠEK KRAJČÍR külkereskedelmi miniszter, aki jelenleg Romániában töl­ti szabadságát, a napokban ellátogatott a Constanzában horgonyzó „Lidice", ne­vű tengeri hajóra. (CTK) Hruscsov elvtárs beszédének visszhangja A szovjet kormányfő megmutatta a tárgyalásokhoz vezető utat A világsajtó továbbra is élén­ken kommentálja Hruscsov elvtárs augusztus 7-én elhangzott beszé­dét. íme pár kivonat a külföldi lapokból. Megkönnyebbülés A Magyar Nemzet vezércikkében a beszédet figyelmeztetésként értékeli mindazok számára, akik még nem értették meg a világ fejlődését s újabb pusztító háborút készítenek elő. A Népszava megelégedéssel ve­szi tudomásul, hogy a szovjet kül­politika a világnak e komoly hely­zetében is szilárdan kitart a béke el­vei mellett, s a nyugati hatalmaknak újabb tárgyalásokat javasol. Hruscsov elvtárs beszéde megkönnyebbülést hozott a világnak — írja a lap. A Nyugat veszélyezteti a világ sorsát A jugoszláv sajtó Hruscsov elvtárs beszéde második részének szenteli figyelmét, amelyben a jelen legfon­tosabb problémáiról, a német és nyu­gat-berlini kérdésről esik szó. Hrus­csov elvtársnak ama szavalt emeli ki, melyekkel figyelmeztet, hogy a nyugati államok veszélybe sodorják a világot. A békeszerződést nem lehet tovább halogatni „Hruscsov elvtárs meggyőzően bi­zonyította, miért nem lehet tovább A NATO tanácsának nyilatkozata Párizs (CTK) — Párizsban az Észak­atlanti Paktum tanácsának titkos ülé­se után nyilatkozatot adtak kl. Az ülésen Dean Rusk, az USA államtitkára beszámolt az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Nyugat-Németország külügyminisztereinek párizsi tanácsko­zásán hozott határozatokról. A nyilat­kozat szerint a NATO tanácsa ragasz­kodik előző álláspontjához és vissza­utasítja a Szovjetuniónak a német béke­szerződés megkötésére és ezen az ala­pon a nyugat-berlini kérdés megoldásá­ra vonatkozó ésszerű javaslatait. A franciák ismét marokkói területre tüzeltek Rabat (ČTK) — A MAP marokkói saj­tóiroda közölte, hogy a franciák a na­pokban a Marokko-Algéria-i határ tér­ségében ismét marokkói területre tüzel­tek. Az augusztus 8-ra virradó éjjel 81 lövést adtak le marokkói területre, ame­lyek súlyosan megsebesítettek egy ma­rokkói polgárt és tönkrelőttek egy te­herautót. Ezenkívül a franciák az au­gusztus 9-re virradó éjjel az északi marokkói-algériai határszakaszon ma­rokkói területre lövöldöztek. halasztani a békeszerződés megköté­sét" — állapítja meg a Neues Deutschland. Bárminemű további ha­lasztás a bonniakat további kalandok­ra bíztatná. A nyugati hatalmak akara­tából Európa szívében több robba­nóanyag gyülemlett fel, mint a világ bármely más részén." A Berliner Zeitung ezt írja: „Még ebben az évben . megkötik a béke­szerződést. Ez olyan biztos, mint ahogy a Vosztok-2 körülrepülte a Földet. Nem lövöldözés lesz, hanem tárgyalások. A Szovjetunió a forró fejeket nagyon hathatósan — kozmi­kus módon hűtötte le, s ez nagyoii helyes, mert a tárgyalóasztalnál jó­zan fejekre van szükség. Amerika nem nyilatkozik White, az amerikai külügyminisz­térium sajtótitkára augusztus 8-án tartott sajtóértekezletén ezt mondta: „Egyelőre nem nyilatkozunk Hrus­csov elvtárs augusztus 7-én mondott beszédéről. Rusk államtitkár előbb Fanfani olasz miniszterelnökkrl ŕs Segnl külügyminiszterrel találkozik, augusztus 10-én pedig Adenauer kancellárral. További részletek a Vosztok-2 földet éréséről A szovjet közvélemény lázas ér­deklődéssel követi a beszámoló­kat és a jelentéseket, amslyek a szemtanúk híradásai alapján szenzációs részleteket tartalmaz­nak a Vosztok-2 földetéréséről. Mint ismeretes, kezdetben több nyugati kommentátor különböző ta­lálgatásokba bocsátkozott: Tulajdon­képpen hogyan, milyen eszköz se­gítségével ért földet Germán Tyttov. Most már teljesen világos, hogyan történt a földetérés. Az űrhajó — mint erről a szemtanúk a lapok ha­sábjain beszámolnak — először mint kis pont tűnt fel a felhőtlen kék ég­bolton. A Föld felé közeledtét mély zúgás, mennydörgésszerű robajhoz hasonló hang kísérte. Azok, akik ott álltak a földeken, ahol nemrégiben aratták le a rozsot, hamarosan ki­vehették a szokatlan formájú, ezüs­tösen csillogó űrhajót. Sokuknak ez a látvány nem volt egészen új: hi­szen nem messze innen obeliszk hir­deti, hogy korábban itt ereszkedett le űrhajóján jurij Alekszejevics Ga­garin. Az az epizód, amelyre a földetérés után került sor, valószínűleg gondol­kodóba ejti azokat a nyugati katonai szakértőket, akiknek esetleg még mindig kételyeik vannak a szovjet rakétatechnika célzási pontosságát illetően. A földetérés után valaki a jelenlevők közül pontosan közölni akarta Tyitovval. hol, milyen körzet­ben szállt le. Germán Sztyepanovics azonban mosolyogva félbeszakította: „Tudom, hogy hol vagyok, ide ter­veztük a leszállást". És a Jelenlevők legnagyobb csodálkozására pontosan megnevezte nemcsak a járást, hanem a szűkebb körzetet ls, ahol földet ért. Mielőtt beszállt volna az időköz­ben odaérkezett autóba, a jelenlevők­höz fordult: — Elnézést kérek, de egy percre még hazatérek az okmányaimért. Mindnyájan csodálkozva néztek rá: hogyhogy hazatér? Az űrhajós pedig fürge léptekkel felsietett a kabin lép­csőjén, és fehérbe kötött könyvvel tért onnan vissza. A könyv címe: „A Vosztok-2 űrhajó naplója". Azok­nak, akik gépkocsin elkísérték innen, módjukban volt betekinteni a napló­ba. „A betűk kerekek, pontosak, szé­pen kirajzoltak. Megvallom, elcsodál­koztam azon a pontosságon, amely­lyel ezek a bejegyzések készültek" — mondta a kísérők egyike, a terü­leti tanács elnöke. A naplóhoz egyébként oda volt kötve a ceru­zája, nehogy a súlytalanság állapo­tában elveszítse az űrhajós. (Tyitov korábban elmesélte a rádió munka­társának, Gagarintól tudja, hogy a súlytalanság állapotában a ceruza könnyen „elszabadul" az embertől, és akkor aztán lehet utána halászni a levegőben, amíg újra elfogja.) Már az ajtóban, majd ezt követőleg a repülőgépben elhalmozták kérdé­sekkel Tyitovot: mit érzett odafenn a hosszú út alatt? Milyennek látta a Földet? ö ezt válaszolta a Pravda tudósí­tójának: — Eddig ts tudtam, hogy van hon­vágy, s ez a legerősebb embert ér­zések egyike. De most megismerked­tem egy másik, hasonló érzéssel — nem tudom pontosan, hogyan nevez­zem, a „földvággyal" — vágyakozás­sál bolygónk után. Amiről Jurij Gagarin beszélt vlsz­szatérése után, én is megerősíthe­tem. Láttam a Napot és a csillago­kat, amelyek mások, szokatlanabbak, mint a Földről nézve. Erősebbek, élénkebbek, valahogyan nem földiek a szinek sem. Igen: a kozmosz nemcsak a tudó­sokra, hanem a festőkre és a köl-. tőkre is vár. Tyitov űrhajós-pilóta első sajtóértekezlete „ügy fogok dolgozni, ahogyan egy kommunistához illik" Germán Tyitov, a második szovjet világűrutas az újságírók előtt kije­lentette : „Az űrhajó kézi irányí­tását programszerűen 10 órakor kap­csoltam be.- Az irányítás nem volt nehéz. Bármilyen irányban vezethet­tem és a szükségnek megfelelően Ieszállhattam. Az űrhajó kézi irányí­tásából eredő első benyomásom na­gyon kellemes volt." A szovjet újságírók a második szov­jet világűrútassal egy kis házban ta­lálkoztak, ahol a repülés után meg­pihent. A beszélgetésnél jelen volt Jurij Gagarin, első szovjet világűr­utas is. „Nagyon jól érzem magam, — mondotta Germán Tyitov. — Kipi­hentem magam. Közérzetem kitűnő és ismét munkához láthatok." Germán Tyitov közölte, hogy a Vosztok-2 űrhajón megtett légiútja alkalmából, amely egy nappalt és egy éjszakát vett igénybe, tulajdonkép­pen 17 napot és 17 éjt élt át. Az egyik kérdésre adott válaszában kijelentette, hogy a világűrutasnak csillagászati, biofizikai és mecha­nikai tudással kell rendelkeznie. A repülés minden egyes része a felszállás, a súlytalanság állapota és a leszállás is nehézségekkel jár. Min­den rész megfelelő ügyességet kíván a világűrutastól. A súlytalanság állapota nem befo­lyásolja az ember munkaképességét. „Hosszabb időn át voltam Így, mégis sikerrel végeztem el a repülés fel­adatait, és kijelenthetem, hogy a súly­talanság állapota nem akadályozza a világűrutas munkáját. A súlytalan állapotban az űrhajón nem történt semmi különös. A világ­űrben egyáltalán nincsenek váratlan változások. A repülés közben a program sze­rint aludtam, sőt még egy kissé to­vább, mint kellett volna. Ez nem volt az én hibám. Jól aludtam, úgy­hogy a leszállás után elég volt más­félórát aludnom és nagyszerűen ér­zem magam, mint bármikor az előtt". Germán Tyitov közölte, hogy út­közben kétszer látta a Holdat. Csak­nem ugyanúgy néz ki, mint a Földről. A csillagok az űrhajóról nézve sok­kal világosabbak, mint a Földről. A Nap rendkívül fényes, nem lehet be­letekinteni. „Amit űrutazásom alatt, éreztem és láttam, teljesen azonos azokkal a be­nyomásokkal, amelyekről Jurij Gaga­rin elvtársam beszélt. A fő dolog, amit mindketten megállapítottunk utazás közben, a súlytalan állapotról való elképzelés és az a meggyőződés, hogy nem gátolja a mozgást és a munkát." Germán Tyitov közölte továbbá az újságírókkal, hogy útközben számos rádióállomás közvetítését hallgatta. Az egyik szovjet állomás közölte, a TASZSZ jelentését a repülésről. Sok­szor hallgatta Moszkvát. Arra a kérdésre, vajon hallotta-e az üdvözletet a Földről azt válaszolta: „A másoóik Föld-körüli út közben jelentést tettem a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak arról, hogyan folyik le utam. Táviratot kaptam Nyikita Szergeje­vlcs Hruscsovtól és üdvözletet Jurij Gagarintól és más elvtársaktól. Nyi­kita Szergejevics táviratának nagyon megörültem és azonnal megszerkesz­tettem a választ. Elmondtam mindent, ami a szívemen feküdt." „Nem állíthatom, hogy gyermek­korom óta pilóta szerettem volna lenni. Azonban már gyermekkorom­ban nagyon szerettem a technikát. Legelőször sofőrnek tanultam kl, ké­sőbb amikor lehetőségem nyílt arra, hogy pilóta lehessek, gondolkodás nélkül mentem. És amikor felszólí­tottak, .hogy készüljek a világűruta­zásra, nagy örömmel tettem meg a szükséges előkészületeket." Germán Tyitov hozzáfűzte: „Fel­vettek a Szovjetunió Kommunista Pártja tagjainak sorába. Ezért kö­szönetet mondok a Központi Bizott­ságnak és ígérem minden erőmmel úgy fogok dolgozni, ahogyan egy kommunistához illik." Germán Tyitov köszönetet mondott a Vosztok-2 űrhajó alkotólnak, ba­ráti és elvtársi segítségükért. Klje­lentette, hogy az űrhajó szerkesztői nemcsak rendkívül tehetséges, hanem nagyon szívélyes emberek. Annak ellenére, hogy nagyon sok munkájuk volt, mindig találtak Időt arra, hogy elbeszélgessenek vele és segítségére legyenek olyan kérdésekben, amelyek nem voltak teljesen világosak előtte. Az egyik kérdésre adott válaszában a világűrutas kijelentette, hogy na­gyon szereti a zenét, főképp Gllnka és Csajkovszkij orosz zeneszerzők műveit. Cl SZÖ 1 * 1961. augusztus 10. I

Next

/
Thumbnails
Contents