Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-10 / 220. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1961. augusztus 10. csütörtök 30 fillér XIV. évfolyam, 220. szám Moszkva viharos lelkesedéssel köszöntötte G. Sz. Tyitov őrnagyot, Az űrhajós virágszőnyegen érkezett a fővárosba ° „Kész vagyok bármilyen feladat teljesítésére" 6 Hatalmas manifesztáció a Vörös téren a világűr hősét uiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiimiimiiiiimiiiiMMiimiiiiiiiiiiiii Moszkva (ČTK) — Moszkva ünnepi díszbe öltözött Germán Tyitovnak, a második szovjet űrutasnak a fogadá­sára. Hazánk népe elbúcsúzott Václav Kopecký elvtárstól A forradalmi harcos utolsó útja (ČTK- — Hazánk dolgozó népe szerdán, augusztus 9-én búcsúzott Václav Kopecký elvtárstól, a CSKP KB politika irodájának elhunyt tagjától, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság volt miniszterelnökhelyettesétől. A dolgozók küldöttségei már a kora reggeli órákban eljöttek Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága prágai székházába, hogy kegyelettel adózzanak pártunk e ki­váló képviselője emlékének, aki min­dig bátran küzdött a munkásosztály s a dolgozó nép ügyéért, a szocia­lizmus győzelemre juttatásáért. A CSKP KB székházának előcsar­nokában ravatalozták fel az elhunyt földi maradványait. A koporsója cseh­szlovák állami lobogóval volt befed­ve. A vörös színű szemfedőn arany színben ragyogtak Václav Kopecký elvtárs nevének kezdőbetűi. A rava­talt piros virágokból font koszorúk borították be, amelyeket Václav Ko­pecký elvtárs hozzátartozói, a CSKP KB, Antonín Novotný elvtárs és neje, a kormány, a Nemzetgyűlés, az SZLKP KB, a Szlovák Nemzeti Ta­nács, a Szovjetunió prágai nagy­követsége, a Nemzeti Front Központi Bizottsága, a csehszlovák fegyveres erők, a CSKP prágai városi bizott­sága és Prága főváros nemzeti bizott­sága helyezett el. A koporsó előtt piros színű párnákon csillogtak az elhunyt érdemrendjei és kitüntetései. Halk gyászzene hangjainál váltják fel egymást a díszőrségek. A ravatal mindkét oldalán reggel 9 órakor so­rakozott fel az első diszőrség — a népi milíciák tagjai és a csehszlovák néphadsereg katonái. Hazánk dolgozó népének küldöttei — a párt régi tagjai, Kopecký elvtárs harcos baj­társai, az üzemek a falvak, a párt­szervezetek, hivatalok és iskolák kül­döttei, tudományos dolgozók, művé­szek, kulturális és népművelődési intézmények képviselői hosszú vé­geláthatatlan sorban haladtak el a ra­vatal előtt. Nemcsak" a küldöttségek tagjai, hanem hazánk számos pol­gára, fiatalok, pionírok, katonák stb. is eljöttek, hogy kegyelettel adózza­nak az elhunyt emlékének. Sokan közülük virágcsokrokat hoztak, úgy­hogy a CSKP KB épülete előtti térsé­get rövid időn belül koszorúk és virágcsokrok borították be. A díszőrséget bizonyos időközben továbbiak váltották fel. A CSKP KB osztályvezetői, a Nemzetgyűlés elnök­ségének, a KSZT-nek, a CSISZ KB-nak, a művészi szövetségeknek képviselői, az írók, zeneszerzők, a képzőművé­szek, színművészek és filmművészek eljöttek, hogy megadják az utolsó tiszteletet az elhunytnak. Röviddel 10 óra előtt Václav Kopecký elvtárs legközelebbi munkatársai, a minisz­terelnökségi iroda dolgozói és 10 .órakor a Csehszlovák Újságíró Szö­vetség elnökségének tagjai álltak díszőrséget a ravatalnál, majd a kor­mány taglai, a Nemzeti Froni párt­jainak és szervezeteinek képviselői, a CSKP kerületi bizottságának kül­döttségei váltották fel egymást. Rö­viddel 12, óra előtt M.V Zimjanin nagykövet vezetésével eljöttek a Szovjetunió prágai nagykövetségének tagjai, továbbá a Csehszlovák Tudo mányos Akadémia elnökségének tag­jai is, hogy kegyelettel adózzanak Václav Kopecký elvtárs emlékének. Még a délutáni órákban is szaka datlan sorban haladtak végig az em­berek a gyásztermen, hogy meghatód­va búcsúzzanak elhunyt elvtársuktól. Václav Kopecký elvtárs állami te­metése 14 órakor — gyászszertartással — kezdődött a CSKP KB székházá­ban. A ravatal mellett ismét "*íszőr­ség sorakozott fel: Karol Bacílek, Ru­dolf Barák, Pavol Dávid, Jaromír Do­lanský, Zdenék Fierlinger, Jiŕí Hend­rych, Antonín Novotný, Vi'iam Širo­ký, Ľudmila Jankovcová és Truno Köhler elvtársak, pártunk és kormá­nyunk képviselői, akik néhány perc­nyi megilletődött csendben búcsúz­tak el legközelebbi munkatársuk­tól... A gyászszertartáson Jelen volt to­vábbá Jan Hlina és Drahomír Kol­der, a CSKP KB politikai irodájának póttagjai, Alexander Dubček, Vladi­mír Koucký és Václav Slávik, a CSKP KB titkárai, továbbá a CSKP Közpon­ti Bizottságának tagjai, a Nemzeti Front pártjainak és szervezeteinek képviselői, a kormány és a Nemzet­gyűlés elnökségének tagjai, tudomá­nyos, kulturális és közéletünk továb­bi jelentős képviselői. Az első sor­ban az elhunyt családtagjai és leg­közelebbi hozzátartozói foglaltak he­lyet. Jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai. Felhangzottak a csehszlovák állam­himnusz, majd Smetana „Életemből" című alkotásának akkordjai. Azután Jaromír Dolanský, a CSKP KB politi­kai irodájának tagja, miniszterelnök­helyettes lépett a ravatalhoz, hogy pártunk és kormányunk nevében, egész hazánk dolgozó népének ne vében búcsúzzon el Václav Kopecký elvtárstól, a nag} forradalmártól és elvhű kommunistától. A kegyeletteljes szertartás véget ért Felhangzott az elesett iorradal­márok indulója és Václav Kopecký elvtárs koporsóját kivitték a "ISKP KB jzékháza elé, majd ág/útalpra helyezték. A jelenlevők a krematórium szer­tartási termében vettek utolsó búcsút Kopecký elvtárstól. A teremben fel­hangzotttak Dvorák gordonkahang­versenyének akkordjai, majd Antőnia Hegerlíková államdíjas művésznő szavalta el Nezval „Versek Prágáról" című költeményét. Azután Ladislav Štoll akadémikus, a CSKP KB tagja mondott gyászbe­szédet. A búcsú utolsó pillanatai. Ismét felhangzanak Dvofák zenei alkotásá­nak akkordjai és a koporsó lassan eltűnik a krematórium kemencéjé­ben. Václav Kopecký elvtárs állami te­metése az Internacionálé hangjaival és a krematórium előtti téren felso­rakozott katonai egység díszsortüzé­vel ért véget. Tisztelet Václav Kopecký elvtárs, a forradalmi harcos felejthetetlen emlékének! Jaromír Dolanský elvtárs beszéde Csehszlovákia Kommunista Pártja és Központi Bizottsága, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormá­nya, hazánk munkásosztálya és egész népe mély megindulással bú­csúzik ma Václav Kopecký elvtárstól, a kiváló forradalmártól és államfér­fitől, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló tényezőjétől, akit az alat­tomos betegség kiragadott soraink­ból. Távozásával pártunk egyik alapí­tóját és vezetőjét, a marxizmus-le­ninizmus iánglelkű népszerűsítőjét veszti el, a munkásosztály jogainak lelkes harcosát, a felszabadulásért és a győzelemért vívott küzdelem harcosát, a szocialista köztársaság kimagasló államférfiét, népünk hű­séges nagy fiát veszti el benne. Václav Kopecký elvtárs élete és munkássága elválaszthatatlanul ösz­szefügg pártunk születésével, harcos útjával és dicső győzelmeivel. A szá­zadfordulón az imperializmus hata­lomra jutásának fojtogató légkörében született proletár nemzedékhez tar­tozott. Abban a korban született, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lángja ragyogott be, s ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelynek feladata a munkásosztály forradalmi pártjának megteremtése volt, amely népünket a lenini úton a kapitalizmus megdöntésére és a szocializmus győzelmére vezette. Kopecký elvtárs öntudatos, alkotó életét is a Nagy Október határozta meg. Életének több mint négy év­tizedén át fáradhatatlanul, végtelen odaadással munkálkodott a párt so­raiban. Tragikus, hogy termékeny élete ily korán, éppen a szocializ­mus és a kommunizmus újabb dicső győzelmeinek idején ért véget. Pártunk negyven éves évforduló­jának ünnepségei után távozik kö­rünkből. Ehhez az évfordulóhoz hoz­zájárult nagy fontosságú müvével, amely sajnos az utolsó lett. Sietett, hogy azt a párt fennállásának 40. évfordulójára adhassa ki és benne szívből jövő személyes tanúságot ad­jon a párt dicsőséges harcairól s ugyanakkor korlátlan hűségéről és szeretetéről pártunk, szocialista ha­zánk és a Szovjetunió iránt. Abban az időben távozott körünk­ből, amikor az egész haladó emberi­ség lelkesedéssel és csodálattal fo­gadta a Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezetét. E párt hatalmas fejlődése mintegy testet ölt Tyitov őrnagy merész, nagysze rű űrrepülésében. Václav Kopecký életének utolsó napjait a kórházi szobában még beragyogta korunknak e történelmi dokumentuma. A kom­munizmus építésének programja mintha bepillantást adott volna neki az élet küszöbe mögé, hogy újból megerősítse őt abban, mily igazsá­gos volt az az ügy, amelynek egész életét szentelte. Élete, a forradalmár és a kommu­nista élete Kosmonosyban kezdődött, ahol hazaíias család fiaként született. Apja kiskereskedő volt, aki naponta küszködött a nyomorral, hogy felne­velje tíz gyermekét. Tanúja volt anyja nehéz megélhetési harcának, aki már Václav Kopecký kora gyer­mekkorában megözvegyült. Mélysége­sen átérezte a nép háborús nyomo­rát, tanúja volt a munkások éhség­tüntetéseinek, megismerte a milita­rista osztrák önkényt és jogtiprást. És így már kora fiatalsága az osz­tályöntudat és a harcos hazaszeretet iskolájává vált számára. Ezért csak természetes, hogy már diákkorában, a szociáldemokrata ifjúság soraiba lépett és 1918. októ­ber 14-én lelkesen tüntetett Prága utcáin a dolgozó tömegek soraiban a szocialista köztársaságáért. Az akkori szociáldemokrácia op­portunista politikájával szemben elé­gedetlenül, kitartóan kereste a választ arra a kérdésre, mi a teen­dő^ Ezt a kérdést állította a törté­nelem hazánkban a felnövekvő hala­dó nemzedék elé. A válasz Lenin­nél találja meg, a Nagy Októberi Forradalom megragadó felhívásában, amely messze a jövőbe megvilágítot­ta a történelmi fejlődés Irányát. Le­nin dicső áprilisi tézisei, amelyek kihirdették a nemzetek önrendelke­zési jogát, s utána a szovjeturalom megteremtése megmutatta számára az utat — a lenini utat, amelyre forró szívvel és szenvedélyes lelke sedéssel lépett s amelyen azután hűségesen s ingadozás nélkül haladt egész élete folyamán. Már 1919-ben alapító tagja volt a marxista-egyesülésnek, amely a le­folytatás a 2. oldalon) Moszkva utcáin annyi ember hul­lámzik, mintha a főváros mind a hétmillió lakosa kijött volna Ger­mán Tyitov üdvözlésére. A levegő­ben a színes léggömbök ezrei úsz­nak, s a helikopterek röplapokat dobálnak le Germán Tyitov képével. A szovjet ország AZ IDÉN JHÄR MÁSODÍZBEN ünnepel nagy napot, amelyet nem jelöl piros betű a naptárban. A város napfényben ragyog, olyan, mint a nagy népünnepélyek alkalmával. A házakon lobogók, transzparensek és jelszavak; ünnepi díszt öltöttek a trolibuszok, autóbuszok s a gépko­csik is. Mindenütt az űrhajók ezüst modelljei, a nagyszerű űrrepülés pá­lyáját ábrázoló plakátok. A vnukovoi repülőtéren zászlókkal, zöld lombbal és virágokkal feldíszí­tett emelvény épült. A repülőtéren több mint 3000 ember gyűlt egybe, s a repülőtér épületének homlokza­tán Lenin, Hruscsov és az új űrhajós Tyitov' arcképe. A hatalmas térségen zene harsog, az ismert népszerű hő­sökről szóló dalok hangzanak fel egymás után. A repülőtérre MEGÉRKEZIK NY IKITA HRUSCS OV a kommunista párt és a szovjet kor­mány vezetőivel. Itt vannak Germán Tyitov szülei, Sztyepan Pavlovics és Alekszandra Mihajlovna, valamint Tamara, az űrhajós felesége. A világ legkülönbözőbb nyelvein folyik a beszélgetés. Megjelentek Germán Tyitov üdvözlésére a diplo­máciai testület, a külföldi laptudósí­tók, a sajtóirodák, a rádiótársaságok tudósítói és fotoriporterei. A kommu­nista párt és a szovjet kormány ve­zetői melegen üdvözlik Germán Tyi­tov űrrepülő szüleit és feleségét. A repülőtéren felsorakozott a inoszkvai helyőrség díszalakulata. A REPÜLŐTÉR FELETT négymotoros repülőgép tűnik fel 7 reaktív vadászgép kíséretében. A több ezer főnyi tömeg izgatottan figyeli, amint leszáll a Germán Tyi­tovot szállító repülőgép. Az emelvényen Nyikita Hruscsov, a kommunista párt és a szovjet kor­mány további tényezői, Germán Tyi­tov szülei, felesége és nővére és Ju­rij Gagarin, az első űrutas várnak. Germán Tyitov, űrhajós kiszáll a repülőgépből s a tér felett felzúg a lel­kesedés vihara. A díszinduló hang­jaira Tyitov felmegy az emelvényre és jelentést tesz Nyikita Hruscsov­nak: „Elvtárs, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke! Jelen­tem, hogy a párt és kormány meg­bízatását teljesítettem. Augusztus 6­án és 7-én a Vosztok-2 űrhajón 25 órás űrrepülést végeztem. Az űrhajó több mint 17-szer repülte körül a Földet, s a megadatt körzetben ért földet. Az űrhajó valamennyi műsze­re és berendezése kitűnően műkö­dött. Nagyszerűen érzem magam, kész vagyok bármilyen feladat telje­sítésére". Atyailag nagy szeretettel öleli meg Hruscsov az űrutast és megcsókol­ja. Gyermekek virágot hoznak az emelvényre. Germán Tyitovot egymás után öle­lik meg szülei, felesége és nővére, Jurij Gagarin, Leonyid Brezsnyev, Mihajlov és más szovjet vezetők. Hruscsov és Tyitov lelépnek az emelvényről s köszöntik a moszkvai dolgozókat, akik viharos lelkesedés­sel válaszolnak. Nyikita Hruscsov a második szov­jet űrhajóst bemutatja a legkima­gaslóbb szovjet katonai személyisé­geknek, a Szovjetunió marsalljainak, akik a világűr hősét atyai szeretet­Díszsortűz a sikeres világűrntazás tiszteletére Moszkva (ČTK) — Malinovszkij marssal, a Szovjetunió nemzetvédel­mi minisztere parancsot adott ki, hogy Germán Sztyepanovics Tyitov őrnagy második szovjet világűrutas sikeres űrutazásának tiszteletére au­gusztus 9-én Moszkvában, a szövet­ségi köztársaságok fővárosaiban és a hősi városokban 14 órakor húsz ágyúlövést adjanak le. tel ölelik át. A repülőtéren viharos ünneplés dübörög. Nyikita Hruscsov, Germán Tyitov és felesége, Tamara nyitott, virág­fűzérekkel díszített autóba szállnak. A gépkocsisor elhagyja a vnukovói repülőteret és Moszkva felé veszi útját. Az űrhajós útja a repülőtérről Moszkvába az aranyos fényben fürdő Moszkva alatti erdőkön át vezet. A HAZA ÜDVÖZLI HOS FIA T. Beláthatatlan embersor kígyózik a repülőtérről a városba vezető út mentén. Eljöttek a moszkvaiak, hogy köszöntsék a hőst, aki a világűrben töltött 25 óra után visszatért a szov­jet emberek sokmilliós családjába. A nyitott autó, amelyben Nyikita Hruscsov, Germán Tyitov és Tama­ra, az űrhajós felesége ül, minden pillanatban élő falba ütközik. Az emberek az országútra özönlenek, mindenki közel akar kerülni az au­tóhoz, hogy üdvözölje a szovjet kor­mányfőt és a második űrutast. A gépkocsi a szó szoros értelmében vi­rágszőnyegen halad. DIADALOT MOSZKVABAN Amikor a gépkocsisor a városba ér, a moszkvaiak tízezrei ünneplik viharosan a világűr hősét. Az űrutas pedig mosolyogva integet. Embertömegek szegélyezik a Le­nin utat. A moszkvaiak zászlókkal és virágokkal integetnek. Az épülete­ket vörös és zöld transzparensek dí­szítik, a feliratok Germán Tyitovot üdvözlik. A gépkocsisor a Vörös térre érke­zik. A moszkvaiak tízezrei és a fővá­rosban tartózkodó vendégek gyüle­keztek Itt. Az épületek homlokzatán óriási transzparensek üdvözlik a Szovjetunió Kommunista Pártját, a nagy szovjet népet — a kommuniz­mus építőjét. A mauzóleum két oldalén lévő emelvényeken számos vendég foglal helyet — a moszkvai vállalatok és építkezések munkásai, a legkiválóbb mezőgazdasági dolgozók, tudósok, államférfiak és közéleti személyisé­gek, a szovjet hadsereg tábornokai és tisztjei. Jelen vannak a diplomá­ciai testület tagjai ls. A moszkvaiak és a vendégek tü­relmetlenül várják a történelmi pil­lanatot, amikor a mauzóleum emel­vényére kilépnek a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői és Germán Tyitov, a világűr hőse. A moszkvaiak viharos tapssal, él­jenzéssel köszöntik a mauzóleum emelvényén megjelenő Nyikita Hrus­csovot, a szovjet állam további veze­tőit, valamint Germán Tyitovot és JuriJ Gagarint. A VÖRÖS TÉR EN a gyűlést Frol Kozlov, az SZKP KB elnökségének tagja, a Központi Bi­zottság titkára nyitotta meg, majd Germán Tyitov, a második szovjet űrhajós és Nyikita Hruscsov, a szov­jet kormány feje mondottak beszé­det. Nyikita Hruscsov beszéde végezté­vel újból szívélyesen megölelte és megcsókolta Germán Tyitovot. A moszkvai pionírok Virágcsokrokat adtak át a kommunista párt és a szovjet kormány vezetőinek, vala­mint a két űrhajósnak, Germán Tyi­tovnak és Jurij Gagarinnak. A Szovjetunió államhimnuszának elhangzása után, moszkvai idő sze­rint 15,10-kor megkezdődött a moszkvai dolgozók felvonulása. (Folytatás a 3. oldalon) Germán Tyitovot a Szovjetunió Bőse címmel tüntették ki Moszkva (TASZSZ) — Germán Tyi­tov őrnagynak, a második világűr­utasnak a Vosztok-2 űrhajón végzett űrutazásáért a Szovjetunió Hőse cí­met, a Lenin-érdemrendet és „Arany­csillag" emlékérmet adományozták. Az űrutazás megvalósításáért elnyer­te a Szovjetunió űrrepülő-pilótája cí­met is.

Next

/
Thumbnails
Contents