Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-31 / 242. szám, csütörtök

Jevgenyij Jevtusenko ; A VISSZATÉRÉS A Lenin-proszpekt szép során lakom. A házmester minden reggel seper es söprű j e szivárvánnyal rokon. Es minden reggel várva várok itt új újdonságot, mindig valamit — fölserkenek és fölkattintom nyomban a rádióm kerek gombjait és várok és új híre megint szívembe dobban ... Szimbólum már — mosolygók — mindannyiunknak a vénnek és a lenszőke porontynak hogy ez az út, a nagy Lenin-proszpekt az űrhajósok vissza útja lett. Hisz ők ott jent a csuda-napokon ha szálltak fenn csillagzó porokon Leninnel szóltak — szótlan is velet — hozzájuk szólt fönt szilárd szelleme. 0 látta őket mindeneken át és látta azt a csillagűző vágtát és látta jól őket száguldani s tudta, hogy ők a tanítványai. A Föld s a csillag embere Lenin. Csodásan egy őbenne föld, meg csillag. Ne ámul] utunk véletlenein: nem véletlen, hogy lobogók alatt hol virágok tisztelgőn nyílanak a Mauzóleum fényeiben áll mind, ki csillagról földre visszaszáll s jelentést tesz szűkszavún neki mind „Sikerrel járt a repülés megint annak rendje és módja szerint" S tudom, Lenin meghallja szavaik szemét se nyitja s elmosolyodik. Mindent az ember nevében A

Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezetén vörös fonálként hűzödik végig az emberről, az ember javáról való gondoskodás. Bármely fejezetét is olkája arányában részesül a megélhetéshez szükséges javakból. A ptogVonatkozik ez természetesen nemcsak a nagyvárosokra és városokra, ramtervezet hangsúlyozza az anyagi hanem a falvakra és • lakótelepekre érdekeltség elvének érvényesítését is. S miután a közszolgáltatások minés szükségességét a kommunizmus denütt kiépültek, fokozatosan ingyevassa az ember, minden, amiről sző építésében is s ebből kifolyólag ki- nessé válnak. így a második évtivan, minden feladat, melyet a programtervezet kitűz, közvetve vagy közmondja, hogy az elkövetkező két év- zedben díjmentessé válik a városi tizedben is a munkabér maiad a közlekedés, a villamos, az autóbusz, vetlenül azt a célt szolgálja, hogy dolgozók szükségletei kielégítésének a trolibusz és a földalatti használa Izak Iljics Levitán születésének századik évfordulójára L

evitán a múlt századvég legnagyobb orosz tájfestője. Alkotó korszaka idején a forradalmi eszmények kezdenek elfakulni s újra fellép a minden haladó gondolatot eltipró reakció. Festői szemléletét ez a történelmi helyzet határozza meg. Műve hazája piktúrájából nő ki és szorosan összeforr vele Mégis egyedülálló jelenség. — A tájfestés Levitánnál nem menekülés a valóságtól, sem elzárkózás a társadalmi felelősség elól. A természet lelkét keresi, — mondja Kezdeti egyéni ritmusú, intim és szelíd szépségű lírikus tájai után a középorosz vidék, az orosz folyók anyjának: a Volgának monumentális áradása, a beláthatatlan mezők ké pezik fő motívumait, amit mély él mények, belső harcok, hosszas tanul mányozás után összefoglaló látással epikus modorban örökít meg. Fiata Ion elismert festő s mégis anyagi gon dok nyomják. Csak volt tanárával Polenovvai együtt végzett színházi díszlettervezése hoz számára anyagi Kramszkoj. A táj szépsége, amit oly megkönnyebbülést. — 1885-ben isbensőséggel érzett át, erős ellentét- merkedik meg Csehovval, „szellemi ben állt a cári Oroszország népének testvérével", kivel életreszóló barátsá keserves küszködésével. Ez a felis- got köt. A Krim ragyogásában tehet mérés és egyéni sorsa is hozzájárult sége és színérzéke kivirul. Itt nyert elégikus hangulatához. benyomásai után még nagyobb lel Gyermekkorától kezdve ráneheze- kesedéssel fordult a művész lényédett az élet terhe Kybertben sziil letett, első tanítója atyja volt, Ki rabbi iskolát végzett s később vasutas lett. A sokgyermekes család nyomorog és jobb életlehetőség reményében Moszkvába költözik. Levitán korán veszti el szüleit, s 12 éves korában a képzőművészeti iskola növendéke. Nincs állandó otthona, éhezik, de kitartó szorgalma, természetrajongása, alkotó szenvedélye győzelemre segítik rendkívüli tehetségét. — Tizennyolc esztendős, mikor Tretyjakov, a kiváló műértő megveszi Öszi napok Szokoitiyikijben c. vásznát. Diplomamunkáját mégis elutasítják 1870-ben és 73-ban a legalacsonyabb minősítéssel végzi a főiskolát. Éber szemmel tanulmányozza s érzékenyen éli át a természetet. Aktív érdeklődéssel figyeli szülőföldjét és az ember s a természet viszonyát. Mély érzést ébreszt képeivel, mert úgy tükrözi bennük a valóságot, ahogy az azzal meghitt viszonyban lévő néző lelkében él összenő a tájjal és érzékeli legkisebb változásait. Művészi útja szakaszait az egyes vidékek határozzák meg, hol új szépségek meglátója. Szemléletében nincs regényesség. Költői és hazafias érzés fűti s tipikus ábrázolásra törekszik. Valósággal érzékelteti a földet, melyen az orosz nép él, szenved és harliez közelebb álló Északhoz. Termékeny és érett korszaka második volgai utazása idejére esik. Most már elvitathatatlanul az ország első táj festője. Mély eszmei tartalmat s a szibériai száműzetésbe vezető út sí várságát érezteti a „Vlagyimirka". Elbűvölő a Nyirfaliget s legköltőibb az Arany ősz, a színek szimfóniája — 1895-ben fordulat áll be művészetében. Derült, meleget sugárzó tája kat vesz ecsetjére: a Friss volgai szelet, a várakozást és reménykedést sejtető Márciust. Ebbe az életigenlő hangulatba tragikusan szól bele szívbaja. De betegsége sem gátolja az al kotásban. Oj diadalt jelent az áttetszően tiszta légkörű, lírai kihang zású derűlátó Tavasz a nagy folyónál. Megjelennek az általánosító valóságfelfogású kis falusi kunyhók, az ember benépesítette táj. 1898-ban akadémiai tanárnak nevezik ki és ő modern, kitűnő pedagógusnak bizonyul. U

tolsó műve a leegyszerűsített előadású Verőfényes nap, a természet varázsának és igaz ismeretének nagyszerű összefoglalása. A tájat egy élet benyomásainak összegezésével tükrözte itt s arra vágyott, hogy ez a mű oly meggyőző erejű legyen, hogy az „Oroszország" címet adhassa neki. — Oj fejezetet nyitott volna ez az irány, ha 39 éves col. Művéből mélabús szomorúság korában nem hull ki kezéből örökre árad, amit kora polgári valósága s az a

z ecset. — Alkotása „az orosz táj érzékeny, magányos, tehetsége tu- enciklopédiája", — a valósághoz való datában lévő művész küzdelmes sorsa egész

sé

g

es viszonyát fejezi ki, egymagyaráz. Mélységes értője az emberi szersmjnd hazáía és a vilá reallst

a fájdalomnak, érzi a nep megalazta- elévülhetetlen értékét tását, a sok igazságtalanságot, hiszen testeszetenek eievuinetetien erteKei származása miatt maga is részese képezi. az elnyomásnak és üldözésnek. BARKÄNY JENŰNÉ minél szebb és minél jobb életet kell biztosítani a szovjet dolgozóknak. A programtervezet célját és küldetését híven fejezi ki a kommunizmus jelszava: „Mindent az ember nevében, az ember érdekében." Persze, nem elég csak a programlegfőbb forrása. Ám ugyanakkor, a fent említett intézkedésekkel párhuzamosan érvényesül és mindinkább kihat a dolgozók életszínvonalának emelésében a kommunista elosztás elve is, vagyis a szovjet dolgozók a munka menytervezet kitűzte ragyogó jövőt látni, nyiségétöl és minőségétől függetlehanem tudni kell azt is, hogy ezt a jövőt, a gondtalan holnapot az emberek millióinak mindennapos, szorgalmas munkája teremti meg. „A kommunizmus győzelme az emberektől függ — olvashatjuk a programtervezetben —, a kommunizmus az embereknek épül. Minden szovjet ember a kommunizmus diadalát hozza közelebb munkájával." A céltudatos és öntudatos munka az, amely a szovjet emberek millióinak ragyogó holnapját, a kommunizmust megteremti. És ahhoz, hogy az emberről való gondoskodás mind hatékonyabbá és érezhetőbbé váljék, meg kell teremteni ennek gazdasági feltételeit, létre kell hozni a kommunizmus anyagi és műszaki alapját. Ismeretes, hogy az SZKP a kommunizmus felépítésének programját az elkövetkező 20 év alatt valósítja nül részesülnek egyes társadalmi juttatásokban; például a tanulás, a gyógykezelés, a gyermekek gondozása a különféle gyermekintézményekben, a nyugdíj, valamint a különféle közszolgáltatások ingyenesek lesznek és azokból mindenki szükségletei szerint fog részesülni. ogy az ingyenes és a szükségletek szerinti társadalmi juttatás milyen lesz és mit jelent a dolgozók életszínvonalának emelésében, ezt hazai példákkal is illusztrálhatjuk. Ugyanis a kommunista elosztás egyes vonásai már szocialista társadalmunkban is fellelhetők. Gondoljunk például az orvosi ellátásra és a gyógykezelésre. A dolgozó, ha megbetegszik, akkor fügH ta. A vízszolgáltatás, a gáz és a fűtés pedig a második évtized végére válik Ingyenessé. Igen jelentős állomásait képezi a kommunizmus építésének, a dolgozók életszínvonala emelésének a munkaidő fokozatos csökkentése. Mint a programtervezet írja, már ebben az évtizedben megkezdik a hatórás munkanapra való áttérést, éspedig olyanformán, hogy vagy napi hatórai munka heti egy szabadnappal, vagy pedig 34—36 órás munkahét heti két munkaszüneti nappal. Még jobban csökken a munkaidő a bányászoknál és az egészségre ártalmas foglalkozási ágaknál. E foglalkozási ágakban a munkaidőt fokozatosan ötórás munkanapra, vagy pedig -30 órás munkahétre csökkentik heti két szabad nappal. A későbbiek folyamán pedig, a második évtizedben megkezdődik az áttérés a még rövidebb munkaidőre. S tegyük ehhez hozzá azt, hogy a munkaidő-csökkentés nem a dolgozók keresetének a rovására történik, getlenül attól, hogy segédmunkásról ellenkezőleg, bár a Szovjetunióban vagy egy nagy vállalat igazgatójáról van szó, tehát függetlenül attól, hogy meg. A program kidolgozásánál és a

z nieto mennyi, hány korona társa megvalósításánál az SZKP abból in- daíombiztosítást fizet, olyan orvosi dult ki, hogy nem lehet átugorni az ellátásban és gyógykezelésben' réegyes fejlődési fokokat s éppen szesül, amilyent betegsége megkíván, ezért a kommunista építés feladatai- Teljesen ingyenes továbbá az orvosi nak megoldása szakaszonként törté- ellátás és gyógykezelés a kiskorú nik. Ezek a fejlődési fokok két fö gyermekeknél, ami azt jelenti, hogy szakaszra oszthatók, éspedig az első minden gyermek a megfelelő gyógyszakasz 1970-ig, a második szakasz kezelésre jogosult, függetlenül attől, pedig 1980-ig tart. Az első évtized hogy szülei fizetnek-e társadalomfő feladata, hogy a Szovjetunió az biztosítást vagy sem, tehát alkalmaegy főre jutó termelésben túlszár- zás

i viszonyban vannak-e vagy sem. nyalja a legerősebb és leggazdagabb Ez pedig már a kommunista eloszkapitalista országot, az Egyesült Al- tás, a mindenki szükségletei szerinlamokat. A második évtizedben meg- t

i elvének a megvalósítása. Hasonló teremtve a kommunizmus anyagi .és eivek érvényesülnek múlt év szépműszaki alapját, a Szovjetunióban tember 1. óta az iskolai könvvek és megközelítik a kommunista elosztás, tanszerek ellátásában is. Minden a mindenki szükséglete szerinti el- als

ö. é

s középfokú iskolás gyermek osztás elvének megvalósítását. A kom- ingyenes könyv és tanszer ellátásban munista társadalom teljes felépítése részesü

l. g

s ' hogy ez mit Jelent a az 1980-at követő időszakban feje- dolgozók életszínvonalának emelésézödík be. amikor majd minden tekintetben. érvényesíteni lehet azt az elvet, hogy mindenki szükségletei szerint részesülhessen az élethez szükséges javakból. em szükséges bővebben magyarázni, hogy a kommunizmus anyagi és műszaki alapjának megteremtése, tehát a termeN' ben, arról a több gyermekes családok tudnának sókat" beszélni. Bár az SZKP programtervezete hangsúlyozza, hogy az elkövetkező időszakban is a munka szerinti bér lesz a legrövidebb munkanap a világon, mégis ez a munkanap lesz a legjobban fizetett munkaidő. Ugyanakkor növelni fogják a dolgozók évi fizetett szabadságát s az a cél, hogy a legkisebb szabadság három, illetve négy hétre növekedjék. Gondoljuk csak el: a munkaidő ily nagyarányú csökkentése, ugyanakkor a fizetett szabadság ekkora növelése milyen korlátlan lehetőségeket teremt a szovjet dolgozók kulturális életének kibontakoztatására. endkívül nagy figyelmet fordít a programtervezet a család életkörülményeinek, a nők helyzetének további javítására, a gyermekek és a munkaképtelenek eltartásának kérdéseire. Különösen hatékony intézkedések történnek a háztartási munkák gépesítésére, ugyanakkor a szolgáltatások hálózatának bővítésére és tökéletesítésére, Éppen a házi munkák megkönnyítése céljából a legnagyobb figyelmet R fő forrása, ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy az egyéni szükségleteket mindinkább a társadalmi fogyasztási lésnek oly magas színvonalra való alapokból fogják kielégíteni és hogy emelése, amely lehetővé teszi a szük- ez a társadalmi juttatás — tehát ségletek szerinti elosztás elvének mindenki szükségletei szerint — megvalósítását, mily hatalmas fel- gyorsabb ütemű és nagyobb arányú adatokat ró az iparra és a mező- lesz, mint az egyéni bér növekedéségazdaságra. Az elkövetkező 10 évben nek üteme. A kommunista elosztás az ipari termelést két és félszeresé- elve akkor valósulhat meg majd telre, 20 év ajatt pedig legalább hat- jes mértékben, amikor egyrészt megszorosára kell növelni. Hasonló fel- teremtik ennek anyagi és műszaki adatok hárulnak a szovjet mezőgaz- alapját, vagyis a teljes termékbősédaságra is. A Szovjetunió mezögaz- g

et, másrészt akkor — és ez a komdasági termelését 1980-ig három és munista nevelés kérdése —, amikor félszeresére kell növelni, illetve a a munka minden ember számára elmezogazdasági termelésnek oly ütem- sőrendű életszükségletté válik, ben kell növekednie, hogy megelőz marad a dolgozók megélhetésének fordít

ff

k a közétkeztetési hálózat kize és túlszárnyalja az egyre növekvő keresletet és szükségletet. Csak mindezen gazdasági feladatok teljesítése nyomán és eredményeképpen valósulhat meg a dolgozók életszínvonalának szüntelen növelése olyannyira, hogy a Szovjetunióban magasabb lesz az életszínvonal, mint a világ bármely tőkés országában és csak mindezen gazdasági feladatok teljesítésének eredményeképpen térhet rá a Szovjetunió fokozatosan a kommunista elosztás, a mindenkinek szükségletei szerinti elv gyakorlati megvalósítására. Most pedig térjünk rá arra, hogyan, mi módon emelkedik az elkövetkező 20 évben az életszínvonal a Szovjetunióban és hogyan jutnak el Magától értetődő és természetes dolog, hogy a Szovjetunióban az életszínvonal továbbj. emelését ott kezdik, ahol arra a legnagyobb szükség van. A programtervezet elsőrendű feladatként tűzi ki, hogy a legközelebbi tíz évben fokozatosan megszűnjenek az alacsonyabb fizetésű kategóriák és hogy az e kategóriákba tartozók reáljövedelme 10 év alatt mintegy háromszorosára emelkedjék. Lényegében ezt a célt szolgálja az a törekvés is, hogy a szakképzetlen munkások szakképzett dolgozókká váljanak. A szakképzett dolgozók számának növelése viszont nemcsak az alacsony bérkategóriák megszűnését fogja eredményezni, hanem jelentős ^mértékben hozzájárul majd a termelés, és elsősorban a építésére és arra törekszenek, hogy például az éttermi étkezés olcsóbbá legyen, mint az otthoni főzés. Ezt a célt szolgálja az is, hogy az éttermi árakat nagyobb mértékben fogják csökkenteni, mint az élelmiszerek árait. A második évtizedben pedig megkezdődik az ingyenes közétkeztetésre való áttérés, ami azt jelenti, hogy minden dolgozó a munkahelyén ingyenes ebédben részesül. Az ember ma még szinte el sem tudja képzelni, hogy mindezek az intézkedések milyen óriási kihatással lesznek a család és elsősorban a nők életére. A legnagyobb figyelmet fordítja a programtervezet a gyermekek nevelésére, anyagi ellátásukra. A különféle gyermekintézmények hálózatának kibővítésével és tökéletesítésével azt kell elérni, hogy az elkövetkező időszakban mindazon gyermekeket, akiknek szülei ezt igénylik, ingyenesen gyermekintézményekben helyezhessék el. Kiépülnek az ingyenes bentlakásos iskolák, ingyenes étkeztetéssel, valamint ingyenes iskolai ruhákkal és tanszerekkel. szovjet dolgozók fokozatosan a munkatermelékenység növeléséhez, a kommunizmusbaji a kommunista el- kommunizmushoz szükséges termékosztás elvének megvalósításához, bőség megteremtéséhez. A programtervezet, amikor kitűzi a világtörténelmi jelentőségű feladatot, éspedig azt, hogy a Szovjetunióban A K

i, melyik ember ne tudná, hogy az életszínvonal alakulásában nemcsak az játszik magasabb életszínvonalat kell elérni, döntő szerepet, mit és mennyiért mint bármely tőkés országban, abból eszünk, hanem az is, hol miben és munkaiukkal°^olvan TeZu Szdasf mennyiért lakun

k' A szo

vi

e

t got hoztak létre, amely minden le- re

k életszínvonalának igen jelentős hetőséget megad arra, hogy az egéáz emelését szolgálja tehát az a célkitűlakosság életszínvonalát gyors ütem- zés, hogy 20 éve^i belül a lakáskér ben emeljék. Az életszínvonal eme- dést teljes mértékben megoldják. De lése kétféleképpen történik; egyrészt nemcsak, hogy megoldják, hanem a bérek növelése, másrészt a fo- második évtized folyamán a lakásgyasztási cikkek árának csökkentése a béreket terhelő adók fokozatos megszüntetése által. Amint látjuk, az életszínvonal emelésének ennél a részénél még továbbra is ér ;.isználat minden szovjet ember számára ingyenes lesz. A lakáskérdés megoldásával, a lakáskultúrával függ össze a közművek és szolgáltatások vényben marad a szocialista elosztás rendszerének kiterjesztése és minelve, vagyis mindenki egyéni mun- den igényt kielégítő tökéletesítése. mikor az SZKP programtervezetét, a dolgozók életszínvonalának emelését célzó javaslatokat olvassuk, olyan jövő tárul elénk, amilyenben soha még dolgozó embernek része nem volt. És a programtervezetet olvasva az ember elé nemcsak a szovjet dolgozók jövője tárul, hanem ebben a programban látjuk azt a jövőt is, amely felé a mi szocialista társadalmunk is halad. Mert mint a programtervezet is megállapítja, a szocialista államok fejlődése és egysége lehetővé teszi, hogy csökkentve a szocialista építés idejét, többé-kevésbé egyazon történelmi időszakban térjenek át a kommunizmusra. így hát rajtunk, dolgozó népünk munkáján és iparkodásán múlik, hogy a kommunizmus megteremtésének nagyszerű programját mikor vallhatjuk magunkénak. B. L. ÚJ SZO 7 * 1981. augusztus 31.