Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-30 / 241. szám, szerda

'A krtvokláti Fakitermelő Üzem kollektívája a szocialista munkábrigád cím elnyeréséért versenyez. A csoport nőtagjai egyúttal tagjai a Csehszlovák Vöröskereszt Szervezetnek is. Négyen közülük már elnyerték az „Önkéntes egészségügyi nővér" címet. Ezért elhatározták, hogy a CSVSZ-brigád nevet veszik fel. Védnökséget vállaltak a skryjei iskola növendékei felett, megismertetik a gyermekekkel a természet szépségeit s elbeszélgetnek velük brigádjukröl. Képünkön Zamazalová elvtársnő a brigád tagjaival: Kvéta Kocmichovával és Anna Topinkovával a vetőmag beárnyékolása közben. (Josef Nősek — CTK — felv.) IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIiHIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIII Több elővigyázatosságot d közutakon Elrettentő számok A legtöbb balesetet a motorkerékpárosok okozzák Ez év január elsejétől a 141/60. számú rendelet értelmében új közúti közlekedési szabályok érvényesek, melyeknak az a célja, hogy korlátozzák a közlekedési baleseteket és egyéb intézkedésekkel megváltoztassák a közúti közlekedés jelenleg kedvezőtlen helyzetét. Bár az említett rendelet érvénybelépte Ota mér csaknem nyolc hónap telt el, a közlekedés terén még mindig igen aggasztó a helyzet, rosszabb mint azelőtt volt. Ez év alsó három hónapjában mármár Javulás volt észlelhető, de amikor szebb lett az idő, s verőfényes napok következtek, ellepték az utakat a motorkerékpárosok és, sajnos, hónapról hónapra növekedett a közlekedési balesetek száma ... Így például csak Szlovákiában 763 baleset fordult elö ez év júliusában. E balesetek 49 ember halálát és 364 személy sebesülését okozták. Az anyagi kár meghaladta az 1 665 400 koronát. Valóban elrettentő statisztikai adatok ... Ha összehasonlítjuk a múlt év júniusára, illetve júliusára vonatkozó adatokat az ez év e két hónapjura vonatkozó adatokkal, megdöbbenve kell megállapítanunk, hogy az említett Idő alatt 141-gyel, illetve 130-cal növekedett a közlekedési balesetek száma Mindez azt bizonyltja, hogy a nyugat-szlovákiai kerület útihálózatán lényegesen rosszabb a helyzet, mint tavaly volt. Kl vét a leggyakrabban a közlekedési szabályok ellen, ki szegi meg a fegyelmet? Kik azok, akik nem törődnek a figyelmeztetésekkel, sőt a nyomatékosabb dorgálást és a bírságokat sem veszik semmibe? Ilyen „fenegyerekek" egyes motorkerékpárosok, akik durván vétenek a 141/60. sz. rendelet, illetve a közlekedési szabályok allén. Nemtörődömségükre, nyegle viselkedésükre azonban sokszor maguk fizetnek rá, nemcsak egészségükkel, hanem elég gyakran életükkel is. Az e tényállást bizonyító statisztikai adatok szerint csak a legutóbbi két hónapban 35 motorkerékpáros vesztette életét, és 342 sebesült meg súlyos közlekedési baleset következtében. Ily elrettentő következményei lehetnek egyrészt a meg nem engedett gyors hajtásnak, másrészt a szeszes Italok felelőtlen fogyasztásának. Mindnyájunk kötelessége, hogy egymással szorosan együttműködve megtegyünk mtnden tőlünk telhetőt a közúti közlekedés biztonságos voltának növelése, emberi életek megmentése, s a népgazdaságunknak ártó fölösleges anyagi károk elhárítása érdekében. Michal Laco, a Közbiztonsági Testület századosa tara a párt és a kormány Iránt azért, hogy rám bízták ezt a felelős feladatot, s nagyrabecsülték szerény hozzájárulásomat az űrrepülés fejlesztéséhez. Még nagyobb szárnyakat adtak nekem Nyikita Szergejevics szavai, hogy a kommunista párt tagjának tekinthetem magam, s megfogadtam, hogy kész leszek bárminő újabb, még bonyolultabb feladatra. Ml, űrrepülők mindnyájan atyánkként szeretjük Nyikita Szergejevlcset. A, világűr térségében, amikor megkaptam Nyikita Szergejevics rádiótáviratát, sokat .gondoltam az ő tltáni energiájára. Hruscsov elvtárs mindig fiatal. Néha ugyan öregnek nevezi magát, de milyen gyönyörű lehet az az öregség, amelyet a fiatalság tüze hevíti Az ember szinte elképed a csodálkozástól, hogyan tud Időt szakítani magának ez a páratlan emlékezötehetségű, szívélyes, jóságos, de ugyanakkor igényes ember aktív diplomáciai tevékenységre, a mezőgazdaság és az ipar problémáinak mély tanulmányozására, az irodalmárokkal és művészekkel folytatott eszmecserékre, a tudóskáderek gondos nevelésére. Menynyi mindent tett Nyikita Szergjevics a hozzánk, űrrepülőkhöz közelálló tudományos ágban, — a rakétatechnika létrehozásában, az űrrepülések megszervezésében! — Menjen pihenni, rászolgált a pihenésre — fejezte be beszélgetésünket Nyikita Szergejevics. A járási pártbizottság épülete előtt néptömeg zajongott, összegyűltek a kisváros lakói s nem tehettem meg, hogy ne menjek közéjük. Felléptem az épület előtti emeivényre. — Az űrutat eredményesen befejeztem. Sokat tanultam. Júl érzem magam. Éppen most beszéltem Hruscsov elvtárssal — mondtam s azt gondoltam, hogy soha az életben nem felejthetem el azt, amit most átéltem. Kitörő lelkes éljenzés közepette autóba ültettek, és a repülőtérre vittek, ahol már készen állt az űrrepülőt fogadó csoport parancsnoki posstjáról érkezett repülőgép. Testvérien, forrón összecsókolóztunk. Vaszilij Jakovlevics politikai dolgozóval, ezzel a lelkes emberrel, akt sok erőt szentelt az űrrepülők nevelésének, sokat törődött életükkel. Örömmel ölelkeztem össze és szorítottam barátian, keményen kezet sok más munkatársammal, örömmel tértem vissza szorosan összeforrot családjukba. A repülőgépben Jevgenyi] Alekszejevlcs és Andrej Viktorovics orvosok levették rólam a világoskék védőruhát, és a testemen levő műszereket, megvizsgálták a pulzusomat és vérnyomásomat, majd ágyba fektettek. A gép a magasba emelkedett s én kimondhatatlanul boldogan és fáradtan egyszeriben elaludtam. A Volga meredek partján még aznap találkoztam Jurij Gagarinnal, aki mindenkor irlgyelésre méltóan kitartó volt szándékaiban és idejében visszaérkezett a nyugati féltekéről. Sok ember vett körül minket, mind üdvözölni akartak. Valaki azt mondta, hogy kettéosztja a sikert két egyenlő részre, az egyiket nekem adja, a másikat meg a Vosztok-2 alkotóinak. Erre azt válaszoltam, hogy a pártot, a népet és természetesen az űrhajó létrehozóit illeti az új győzelem dicsősége. A szputnyik-űrhajó nélkül nem repülhettem volna fel a világűrbe. Ha azonban nem lett volna Tyitov, felrepült volna Ivanov, Petrov, Nyikolajev vagy Szidorov ... Nálunk sok ezer ember képes arra, amit az első két űrrepülő művelt. Az estét hármasban töltöttük Jurij Gagarinnal és a III. számp űrrepülővel. Gyönyörködtünk a nagy orosz folyó képében és a Volgán túli napvilágította kéklő messzeségekben, hallgattuk az elhaladó gőzösök mély szirénabúgását. A makkegészséges és éppen olyan hidegvérű III. számú űrrepülő olyan kérdéseket tett fel, melyekre rajtunk kívül senki sem tudott volna válaszolni. Mindent tudni akart, amit mi átéltünk, hasznára fordíthatja egy újabb, meglehet még bonyolultabb űrrepülés során. (MEGJELENT A MOSZKVAI PRAVDÁBAN1 Kommunista embernevelés Üj korszakot, új világot építenek a felszabadult emberek milliói, Jobbat, igazságosabbat a réginél. Olyat, amelyben az ember szó igazi értelmet kap. Egy kis fantáziával ezt az új világot azokhoz a nagyszerű villákra emlékeztető lakásokhoz is lehetne hasonlítani, amelyeket a csallóközi parasztok a szalmatetős vaksi ablakú viskók helyén emelnek, azokhoz a családi házakhoz, amelyek oly könyörtelenül ítéletet mondanak a nyomortanyák, a vityillók, a múlt fölött. ÚJ világ! Szép új házak ! Az utóbbi egy családnak az előbbi egész nemzeteknek jelenti a virradatot. Az új lakásokba új bútorok kerülnek. Nem Illenék mér ide a régi, a kényelmetlen, a szúette. A másikban is fogytán már a „régi bútor", a régi nézet, gondolkodás. Kopik, porlad, töpörödik az új előtt. Oj világnézet, új elképzelés sarjad városon, falun egyaránt. Oj emberek születr.ek az új világ kovácsolása során. Ám a ma emberei sem születnek maguktól. Formálni, gyúrni, gyalulni, csiszolni kell őket ls, akár a szép szekrényeket, amelyek a szúvas komódot felváltják. És e téren — ha szabad így mondani — az ügyeskezű asztalosok a kommunisták, Szerszámuk a jó szó, az emberseg, meggyőzés, útmutatás. Ha nem ls ezekkel a szavakkal, de ezt a gondolatot fejtegette a čalovól állami gazdaság versenyfelelőse ls, amíg fehér köpenyben, bőre szabott gumicsizmában a helyi r.agyhlzlalda kaviccsal beszórt udvarén baktattunk. Idegeneknek itt, csak ebben az öltözetben lehet közlekedni. Az egymás mögött lustálkodó istállókban ezrével hízik a jószág. Az udvart, az istállókat ég felé kapaszkodó fiatal jegenyék fogják koszorúba. Gyorsan nőnek ezek a jegenyesuhancok. Ehhez hasonlóan tör Itt egyre magasabbra és terebélyesedik az emberi gondolat is. A milliós érték gazdái, gor.dozöl — bár legtöbbjük még a múlt talajából nőtt ki, az akkori élet rothadásával telített levegőjét szívta — ma már új módon élnek, vagy törekednek így élni. Kísérőm, akit termeténél fogva nem igen lehetne a nyúlánk derekú fiatal jegenyékhez hasonlítani, kicsit nehézkesen lépked a gumicsizmában, ám fiatalos, határozott, akár Erőss Józsefé volt egy évvel ezelőtt, amikor kimondta: „Meg kell tar.ulni úgy dolgozni és élni, ahogy a ma emberéhez méltó .. ." — Ma mér két csoport versenyez a megtisztelő címért — mondja a versenyfelelős. Erőss Józsi szavát mások is magukévá tették ... Náluk a tervteljesítés törvény, a túlteljesítése pedig szokás; jó szokás. Erőss lózsef brigádját vagy ahogyan ők nevezik, az első számú brigádot a közel 3000 sertést befogadó istállóban találjuk. Négyen vannak, négyen gondozzák, hizlalják a rengeteg jószágot. Régebben enynyi állat körül nyolc' ember foglalatoskodott. Ma négyen is ellátják a teendőket, mert a brigád megalakulásával a technika és az új módszerek előtt ls kitárult a „húsgyér" kapuja. Gumicsizmában felgyűrkőzve találjuk Erőss Józseféket. Erőss József jókedélyú, mosolygó ember. Hogy a tréfát ls szereti, minden szavából kitűnik. Egy-egy kötekedő szó után szinte gyerekes pajkossággal csillan meg acélszürke szeme. Tréfásan zsörtölődik, hogy „az embert még dolgozni sem hagyják." De azért látjuk rajta, őrül, hogy munkájuk felől érdeklődünk. Így vannak vele a többiek is. Amikor a brigád „születéséről" esik szó, Juhász István, a brigád egyik tagja veszi át a szót. — Józsi volt a kezdeményező, mi meg vele tartottunk ... Józsi elmosolyodik. — Valakinek kezdeni kellett... Igen. Valakinek kezdeni kellett. És ki más, ha nem ő, a műhelytanács elnöke, a kommunista? Amikor előjött a javaslattal, megvilágította célt, társai egyetértettek vele. — Tudtuk, Józsi csak olyat akar, ami Jó, — szövi tovább a beszélgetést Dohányos Mihály. Az igazat megvallva nem ls csalódtunk. Szépen keresünk. Közös gond, közös öröm ... Valahogy még az élet is más így. Var. előttünk cél és ez jó. Tudja, ha már letettük a garast... csak azt nem tudom, nekünk slkerül-e ez előbb, vagy Téglás Andris brigádjának. Kemény legények ám azok ... Vagy három istállőhosszat megyünk, mlg Téglás Andrásék brigádjára akadunk. Négyen vannak ők is, négy javabeli férfi. A tervteljesítéssel indul a beszélgetés. Amit ezzel kapcsolatban, az előbbi brigádról állítottunk, rájuk is érvényes. Az egy kiló húsra eső termelési költséget közel két koronával csökkentették. Téglás András a brigád mindennapi életére tereli a szót. Közvetlen egyszerűséggel beszél, a kölcsönös megértésről, egymás megsegítéséről, s mindarról, ami ezt a uégy embert szinte eggyé forrasztotta. Olyan .bemutatkozás félének szánta a következő szavait: — Korban a legidősebb, de a szakmában legfiatalabb vagyok. Nekem kell a legtöbb segítség. A ktízepes termetű, szikár ember egy lélegzetvételnyi időre elhallgat. Hosszan, fürkészóen néz munkatársaira. Hogy amazok tekintete mit mond, csak ő tudja. Ajka azonban újból szólásra nyílik. — Azt mondtam: legfiatalabb vagyok a szakmában, nekem kell a legtöbb segítség! Ez az Igazság. De Igaz az is, hogy mint ember is, én voltam legjobban rászorulva a tanácsadásra, a segítségre. Kellett a baráti, szigorú, bíráló és útmutató szó... Üjból várakozásteli cser.d. Az ember szinte érzi, sejti a harcot, vívódást, amely ebben az ötven körüli emberben most lezajlik. Vajon beszéljen-e a vallidegen előtt? Vajon elhlszi-e, megérti-e mindazt, amit barátai, munkatársai, családja már rég elfeledtek. De hát miért ne. Bűnét már jóvátette. Erre egy egész kerek esztendő a tanú és mindenki aki ismeri. A régi Téglás András már r.lncs. meghalt. Eltemette az új Téglás András, aki egy évvel ezelőtt született, akit már nem szégyell a családja, akit újból apjuknak fogadtak gyerekel... A kikívánkozó szónak nehéz gátat emelni. A keskeny ajak szólásra nyílik. — Ittam ... Nagyon ittam ... Szája köré kesernyés mosoly rajzolódik. segíteni akarás térítette a jó útra, maga sem tudná megmondani. Nem is ez a fontos, hanem az, amit ő is érez: — Hosszú évek utón újból embernek érzem magam. Ojból otthor.ra találtam a családomnál. Ügy tudom, itt a munkahelyemen sincs rám panasz. Kántor Tivadar, a gazdaság vezetője elégedett Téglás^ András munkájával, a hizlalda egyik legjobb dolgozójának tartja. — Féltettem Téglás elvtársat — mondja. — Féltettem benné a munkást, a kommunistát. Mi kommunisták intéztük úgy az ügyet, hogy elkerüljön régi környezetéből. Most azt kell mondanom: célunkat elértük. Sikerült megmenteni családjának és magunknak. Ahol ennyi a Jószág, mint ebben a húsgyárban, elkerülhetetlen a tisztaság, az állandó fertőtlenítés. E célból egy szöszke lány és agy harmincöt év körüli szintén szőke fürtös asszony egyedüli foglalkozása a meszelés. Egymás után teszik rendbe az istállókat. Amikor az utolsót is kimeszelik, kezdik elölről. E szőkefürtös, törékeny asszony Téglás András felesége. Amikor férjéről, helyesebben mondva az egy év előtti Andrásról esik szó, kissé zavartan mondja. — Ma már ember az uram. Azóta egészen más, mióta a brigádba került. Jó helyre fordultam segítségért, amikor már azt hittem, mindennek vége ... Kántor elvtársék és azok az emberek, akikkel most dolgozik, visszaadták az uramat. A kedves arcú asszonyka szeme r.evet. Titkolt büszkeséggel dicsekedik. — Andrásnak a minap száz korona zsebpénzt akartam adni. Tudja, hogy ez az Igazság, közöttetek váltam újból emberré. -— Fizetésemnek nagy részét a kocsmában hagytam. Nem voltam képes szabadulni a cimboráktól és a pohártól. Tudtam, hogy rossz úton járok. Még részeg állapotban is féltem a családtól, gyerekeim, feleségem tekintetétől. Fájt, hogy elidegenülnek tőlem, szégyenkeznek miattam, fájt, de nem volt erőm, hogy lábra álljak. E szomorú és sajnos még elég gyakori történetnek egy évvel ezelőtt szakadt vége. A csoport, amelyiknek ma vezetője, akkor fogadta maga közé, azzal a feltétellel, hogy felhagy az ivással. Azt ls tudomására adták, ha nem, köztük nem sokáig lesz helye. Hogy a kilátásba helyezett kiközösítés, vagy a tanácsadás, őszinte visszaadta. Csak huszonöt koronát fogadott el. Azt mondta: „Költsd Inkább a családra a többit." Ilyen ember ma az uram ... Lányának, aki a nltral tanítóképző hallgatója, sem kell már attól félnie, valaki apja után ítéli a lányát. A két kisebbik testvér is visszakapta apját, érzik, hogy két erős karja értük dolgozik. Épül az új világ, emberek építik. S e nagy küzdelemben, az építők ls formálódnak, edződnek, akár tűzben az acél. Aki tegnap még a szakadék szélén járt, ma megbecsült ember. Már nem zuhan a fen^etlen fertőbe, mert van aki meglógja a kezét, Ez a valaki a párt. SZARKA ISTVÁN A dolgozók kezdeményezése eredménnyel jár A galántai járásban a helyi gazdálkodás üzemeinek dolgozói a pártszervezetek vezetésével a termelés hatékonyságát a jövő évi termelési terv előkészítésével egyetemben hajtják végre. Az ezzel kapcsolatos problémákat a pártbizottságok gyűlésein és tagsági gyűléseken tárgyalták meg. Megalakultak a felülvizsgáló csoportok és munkájuk máris eredménnyel járt. Megoldották például az anyagraktár problémáját, amivel a szállításnál az időveszteséget kiküszöbölték. A vasmegmunkáló részlegen a dolgozók kezdeményezésére a gépek elhelyezése terén eszközöltek változást, ezzel munkaerőt takarítottak meg, ami az üzemnek egy év alatt 75 000 korona megtakarítást Jelent. A hatékonyság felülvizsgálása során született meg például az ajtó- és kapuzár előállítását érintő újítási javaslat. E javaslat megvalósítása egy év alatt több ezer korona megtakarítást jelent a vállalatnak. A Salai városi egyesített szolgáltatások dolgozói a hatékonyság felülvizsgálása során a lehetőségek megismerése és feltárása következtében elhatározták, hogy az idei forgalmi és termelési tervet már november 30-ig teljesítik. A galántai és seredi kommunális üzemekben a dolgozók kezdeményezése, amely a műszaki szervezést, a termelési költséget, az anyagmegtakarltást, érinti, nagy jelentőséggel bír. Csupán a szeredl városi kommunális üzemeknél a javaslatok valóra váltása évi 40 000 korona megtakarítást jelent. Az ez Irányban megkezdett munka — amely a fentiek szerint, már eddig ís eredménnyel Járt — tovább folyik. Vadovics József, Galanta ÜJ SZíTö * 1981. augusztus 30.