Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-27 / 238. szám, vasárnap

I _ TELNÖiTeKNEK gyermekekről CSÁK ILYET KAPTÁL? A kommunizmus hajtásai Körülbelül velem egy időben járt turistaként a Szovjetunióban Harry nevelő intés, rendreutašltáš szüksé- Mi értelme van e különös önki ges, hogy elejét vegyék nagyobb vét- szolgálásnak? jelentősége bizonyára Freeman amerikai polgár. A szovjet ségeknek, melyeket a legtöbb eset- nem a jegykezelő megtakarításában valóság láttán írásban örökítette meg élményeit a szovjet lapokban. Free­mant meglepték a látottak, bár nem először járt a szovjetországban. 1932 ben az alkohol hatására követnek el. van. Vitathatatlan, hogy erkölcsi erőt Általában — mint Gorb elvtárs be- kell látnunk e kezdeményezésben, szélgetés közben hangsúlyozta — a Hisz mindenkinek a lelkiismeretére druzsinák hatásköre csak addig tart, és 1935 között kiküldetésben volt amíg nem találkoznak kimondott ott. Most majdnem 3 évtized távlatá­ból le tudta mérni az ország életé­ben végbement óriási fejlődést. Free­man írásának lelkes hangjából az tűnik ki, hogy „felfedezte Szovjet­Oroszországot". Mi az, ami őt meg­lepte, s amit annyira csodál? Elő­ször is azt tartja, hogy a szovjetor­szág fejlődésének útja 1930-tól nap­jainkig felér azzal a történelmi út­tal, melyet az orosz nép Rettegett Iván korától 1930-ig tett meg. Free­man megcsodálja a Szovjetunió nagy arányú városépítését, a lakónegyedek és zöld ligetek, erdőövezetek meste­ri kombinálását, mely egészségeseb­bé és kellemesebbé teszi a dolgozó emberek életét az amerikai óriás iparvárosok lélektelen környezetével szemben. A csodálat és bámulat hangján ír olyasmikről, amiket mi nagyon is természeteseknek tar­tunk ... Én, ha nem ls fedeztem fel Moszk­vát és általában a szojvetországot, saját szememmel győződhettem meg sok új vonásról, mely a szovjet nép életét napjainkban annyira jellemzi. Az emberek nyugalmára vigyáznak A kommunizmus hajtásai, a kom­munista társadalom önigazgatásának csírái az élet számos területén fej­lődnek. A polgári kezdeményezés egyik legszebb megnyilvánulása az önkéntes népi rendfenntartó oszta­gok, a druzsinák létrehozása volt. Kikből toborzódnak a tagjaik? Ter­mészetesen a fiatalokból, a lelkes komszomolistákból, akik időközön­ként munka utáni pihenőjüket, sza­bad idejüket áldozzák fel a közrend érdekéiért. A nagyvárosokban kerü­letekként alakítják meg stábjalkat, melyek szervezik és ellenőrzik a druzsinák munkáját. Esti sétákon sokszor találkoztam piroskarszalagos fiatalokkal, akik feltűnés nélkül an­dalogtak az utcákon. *Be-benéztek egy-két mulatóhelyre, zajosabb ven­déglőbe. Nem tapasztaltam, hogy közbe kellett volna avatkozniuk. Nincs is mindenütt munkájuk. Egy este négy fiatal önkéntes rend­fenntartóval ismerkedtem meg. Gorb elvtárs, húsz év körüli ifjúmunkás volt éppen az ügyeletes a stábon, a többiek Gasztorgov, Fedotov és Iva­nov elvtárs ellenőrző kőrútjukról tértek vissza jelentéstételre. Mint az esetek túlnyomó többségében, most is azt jelentették, hogy nem észleltek semmilyen rendetlenséget. Űgy lát­szik, jól dolgoznak a szovjet főváros kijevi kerületének druzsinistái. Vagy talán ez amolyan csendesebb város­negyed? Mindkét feltevés valónak bizonyult. Ha nagyobb rendzavarás nem is fordul elő a modern Kutuzov proszpekt környékén, itt-ott egy-két bűntettel. Akkor már a millciáé, a rendőrségé a szó. Mégis, milyen esetafc szemtanúi bízzák, hogy becsületesen megfizes­se a viteldíjat. A társadalmi ügyek legdemokratikusabb kezelése, hon­polgári felelősségérzet, minden szov­jet polgár aktív bekapcsolódása a szoktak lenni szolgálati kőrútjukon? társadalmi ügyek közös intézésébe — Sztinyin elvtárs tolvajt leplezett le ez az, ami a kalauz nélkül közle­egy üzletben. Lefülelte és nyomban kedő kocsikon bevezetett önkiszol­átadta a millciának. Hohlov, Ivanov, gálásbaji megnyilvánul. Világosan Kuzmicsev, jevsztrafjev druzsinisták felismerhetők a kommunista ember tetten értek egy sofőrt, aki fűtőtes- erkölcsi vonásai, teket akart elhurcolni egy épületből Nincs talá n ellenőrzés? Van, ha A többi esetben naplopókat, üzére- nem is olyan ko nkrét formában, mint ket, feketézőket lepleztek le, vagy „álunk, de talán hatásosabban, könnyelmű fiatalokat utasítottak 0gy hívják, hogy társadalmi ellenőr­rendre. Elofordult, hogy három ba- zég A SZO Vj et emberek tudatában az rát becsípve lopott autóba ült és ne- éIettö i elválaszthatatlan fogalommá kihajtott egy szembejövő kocsinak. i ett a z obsesesztvennij kontrol, azaz Ep bőrrel úszták meg a balesetet, a közönség, a társadalom gyakorolta azután persze felelniük kellett tet- ellenőrzés. Ha valaki nem tiszta szán­tükért. A druzsinisták a milíciával dé kból „megfeledkeznék" a jegyvál­megállapodva úgy döntöttek, hogy tásról, egész biztosan feléje fordul­mivel a fiatalok nem voltak rovott- na a látszólag közömbösen ülő szov­múltúak, további neveiésüket nyu- "j e t emberek tekintete s a szemükben godtan rábízhatjuk üzemük kollektí- tükröződő mély erkölcsi erő szug­vájára. Nem az első eset, melyben a gesz tív hatással helyes cselekvésre nevelésnek ez a formája érvényesül. bírná öke t R aj ta (j a társadalom, em­A „vzjaty na poruki", azaz társadai- Pertársaid szeme, nem hozhatsz szé­mi védnökség alá venni valakit - a gyent rájukj nem le hetsz méltatlan társadalmi bíróságoknak igen gya- a SZ0 Vj e t ember névre. kori döntése. Azt fejezi ki, hogy a , . , , m l„/i„„ lo„-„ Elvétve akadnak csak olyan ese­tarsadalom minden egyes tagja fe- . . . p„ vft s. p k mpofpipHkeznek lelősséget érez társaiért. Mindehki te K' ? og y, ®f y® s e , megfeledkeznek mindenkiért felel. Ez a rövid meg- " tisztességről és potyázni akarnak 6 Nem tanácsos, mert az ilyeneket határozás találóan fejezi ki a kol lektív védnökségek lényegét, mely­nek legszebb példájával a moszkvai Szergo Ordzsonikídze Gyárban talál­koztam. Önkiszolgálás a városi forgalomban Az idegen, aki nem az Inturist tár­sasgépkocsijait veszi igénybe, hanem a városi autó- és trolibuszokat vagy villamosokat, bizonyára meglepődik, ha felszállás után nem találja a jegy­kezelőt. A legtöbb kocsiban ugyanis hűlt helyét leli. Pedig ha figyelme­sebb, észrevehette volna a kocsi ol­dalán a felírást: Avtohusz előbb-utóbb elkapják. Mint egy bizo­nyos Vaszilij Gragunovot, akinek fényképét a 82. autóbuszban pillán tottam meg. Nem valami bizalom gerjesztő egyén hunyorgott a fény­képezőgép lencséjébe, amikor tetten­érve lefényképezték az ülőhelyén. Képe alá kifüggesztették a lakáscí­mét, no meg azt is, hol dolgozik. Ha jól emlékszem valamelyik élel­miszeripari Gasztronom vállalat hor­dára. Bizonyos, hogy jó ideig nem mer majd szemébe nézni ismerősei­nek. Néha gyakorlati nehézségek merül­nék "fel. amikor az embernek nincs busz) rabotajet bez konduktora" (az ímiáUÉUZe.-ilyenkor egymáson segí­autóbusz jegykezelő nélkül műkő- tenel 5 az utasok. Hálásan gondolok dik). Ha járatlan is a főváros közle kedési viszonyaiban és ama közmon­dásos jámbor állat módjára segély­kérően hordozza végig tekintetét az utasok népességén, a többlek példá­ját követve szinte reflexszerűen oda­járul ahhoz az urnaszerü, plexiüveg fedöburkolattal ellátott állványhoz, melybe példás fegyelmezettséggel hullatják kopejkáikat a derék moszk­vaiak. Miután a 4 vagy 5 kopejka el­vissza útitársaimra, akik felismerve bennem a külföldit, előzékenyen fel­váltották az ércpénzt. Rendszerint úgy oldják meg az aprópénzzel kap­csolatos bonyodalmakat, hogy aki­nek mondjuk csak 15 kopejkása van, három ember helyett fizet be, a má­sik kettő pedig neki adja az öt ko­pejkát. Mások még egyszerűbben se­gítenek a bajon: kuponfüzetet vásá­Még egy pár nap és megkez­dődik az új tanév — felszabadu­lásunk óta immár a tizenhetedik. Az iskolákban már szorgos elő­készületek folynak. Készítik a tankönyveket, füzeteket, tansze­reket, amelyeket tanulóink ez idén már másodszor kapnak in­gyen. Tavaly ünnepélyes külsőségek kö­zött először kapták meg diákjaink szocialista társadalmunk ajándékát, az ingyen tankönyveket és tansze­reket. Ebben az eseményben új tár­sadalmunk nagy vívmányát láttuk és örömmel nyugtáztuk, hogy a kom­munizmus legelső gyümölcsében ép­pen gyermekeink részesülnek. Leír­hatatlan volt a gyermekek öröme, akik üres táskával Indultak iskolába és könyvekkel, tanszerekkel meg­tömve hozták haza. Természetesen, akadtak ünnepron­tók is. Magam is, szem- és fültanú­ja voltam egy esetnek, amikor a másodikos kisdiák örömtől, izgalom­tól kipirosodó arccal rakta édes­anyja elé az iskolában kapott köny­veket, irkákat. Az anya pedig fity­málva félrehúzta a száját. — Ez az a nagy ingyenesség... Újat nem tudtak adni?... A fiúcska meghökkent. Amit a ta­nító néni olyan szeretettel rakott a táskájába, csak ennyit ér? Tényleg nem többet? Az anya nem hagyja annyiban. — Ilyen vacakkal szúrják ki a gye­rek szemét... A kicsi bensőjében valami szokat­lan játszódik le. Sok mindent nem ért még, de édesanyja szavai fertő­zés gyanánt rágják kicsi lelkét. A könyv értéke nem abban van, hogy új. Korántsem. A könyvben so­hasem a díszes borítólapot, az érin­tetlen lapokat becsültem. A könyv, főleg tankönyv, elődeink ezreinek, sőt millióinak fáradhatatlan munká­jából származó ismeretek tárháza. Gyermekeink ezekból a könyvekből tanulják meg azt, ami munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges lesz. S ők lesznek azok, akiknek munká­ja nyomán megszületik az új tár­sadalom, akik folytatják apáik nagy munkáját. Hogy nem minden könyv vadonat­új? Nem ez a lényeg. S nem is a gazdaságosság kérdését akarom bon­colgatni, ami ugyancsak nem hagy­ható figyelmen kívül. Eszembe jut egy család, ahol a könyvtár csupán a berendezés kelléke. A bútorhoz tartozik a szép könyvtár, a könyv­tárhoz pedig a könyv. Ott lapulnak a díszes kiadványok — csaknem va­lamennyi érintetlenül. Ha erre gon­dolok, bevallom, a kopottas, hasz­nált ikönyv értéke előttem mindig nagyobb. Mert a benne foglalt szel­i lemi értékek nem hevernek holtan, i ím i i • •; ii • i i i i i i iii • i i könyvtárakban díszelegve, hanem az emberek, az olvasók kincsévé vál­nak. Meg kell azt is mondani, hogy a múltban se tanult mindenki vado­natúj könyvekből. S ettől függetle­nül ezek az emberek ma mint mér­nökök, hazánk üzemeit építik, mint orvosok ezrek és ezrek fájdalmát csillapítják és életét mentik meg. Pedig nem egy közülük tépett, má­sok által eldobott könyvekből ta­nult ... Ha történetesen társadalmunknak a papírral való takarékoskodás nem is lenne érdeke, ha minden nehéz­ség nélkül évente mindig új tan­könyveket adhatnánk is gyerme­keink kezébe, nem lenne ez helyén­való pedagógiai szempontból se. A gyermek tanulja meg becsülni a társadalom ajándékát, a köz vagyo­nát. Az a tudat, hogy a jövő évben tankönyvéből egy egyelőre ismeret­len társa fog tanulni, a diákot arra ösztönzi, hogy a könyvet megkí­mélje és az év végén rendben ad­hassa át. S ebben már a másik irán­ti felelősségérzet és a közös tulaj­don megbecsülésének csírája bonta­kozik. Ez pedig nevelésünk egyik célja! Mi történik akkor, ha a szülő fitymálva szól a kapott könyvről? A gyermekben tudat alatt érlelődik a tankönyv — a társadalom ajándéká­nak lebecsülése, a szerénytelenség. Nem tulajdonit neki nagy értéket, tehát úgy is bánik majd vele. Az eredmény? Nem nehéz elképzelni... De nem a könyv rongálása a leg­nagyobb kár, ami ébből származik. Az igazi kár a gyermek nézeteiben, életfelfogásában keletkezik. A jövő­ben majd néhány száz koronás havi ösztöndíjra is legyinthet: Csak eny­nyi? Amit kap, minden kevés lesz számára, hisz otthon megtanult „igényes" lenni, de csak a követelé­seiben. A társadalom iránti felelősség, a közvagyon tiszteletben tartása, a kö­zösségi érzés — mind megannyi tu­lajdonság, amelyek a szocialista társadalom emberét jellemzik. Per­sze, nem alakulnak ki önmaguktól. Ezeket a jellemvonásokat gyerme­keinkben ki kell formálnunk. Erre az ingyen tankönyv és tanszer kivá­ló eszköz. Csak ki kell használ­tnak .r' • Államunk milliókat költ az isko­lákra, felszerelésükre és a nevelés szükségleteire. Ez mindannyiunk munkájának eredménye. S képzel­jük el, hogy a kisdiák hazaviszi a könyvet — szeptember elsején száz és százezer diák örül majd az In­gyen tankönyveknek és tanszerek­nek — és az anyja ezzel fogadja: — Csak ilyet kaptál? Zs. L. rolnak és minden alkalommal egy szelvényt adnak le. Mindenesetre tűnt a plexiüveg nyílásában és csör­renve hullott egy tálcaszerű fémlap- szigorúan kötelező törvény a szovjet V 2 tte le a z emberek szemében, hogy a viteldíjat-^ Hkjg ••• r* r • . ra, nyugodt lélekkel téphette ember az ellenőrző szelvényt az áll­ványra erősített korongról. Bevallom, kezdetben furcsa volt ez a szokatlan önkiszolgálás. Harmad­napra azonban úgy megszoktam, mintegy született moszkvai. Műsoron a jövő évi terv Most folyik köztársaságunk min- tikai és gazdasági dolgozókból, újf­± í i A világ valamennyi nagyvárosának sok gondot okoz a szennyvíz tisztítása. A közeljövőben ezt a problémát Prágában már megoldják, mert a fővárost átszelő Moldava folyó egyik szigetén központi szennyvíztisztító­állomást létesítenek. Képünkön a 200 millió koronás költséggel épülő berendezés egy része. (J. Tachezy — CTK — felv.) az utolsó kopejkáig le kell fizetni,? mert az az államé, az egész társa- T dalomé, tehát saját magát is meg- £ ^nľLbértáriainľrľ' "bizalmát"? d e" ÜZeméb e" éS vállaIatáhan az lök h°'- » szocialista mnnkabrigádnk ,> játszani embertársainak a bizalmát | 19 62-évi terv előkészítése, s ezzel vezetőiből, a legjobb munkásokból, .t Lőrincz László Ý egyidőben a hatékonyság felülvizs- technikusokból és a termelés szer- f IV.VAV.V.V.V1V.VV.V.V.W.' gélása. Így van ez a košicei Mag- vezőiből. Valamennyi, brigád már X. r nezit Üzemben is. jedlovský elvtárs, munkához látott, s igen ügyesen % Y az üzem tervezési osztályának ve- gyümölcsözteti az előző években f T zetője ezzel kapcsolatban a követke- szerzett tapasztalatokat. A komplex •]» zőket mondotta: brigádok fö feladata, hogy a haté- T •f „A jövő évi terv előkészítésébe konyság felülvizsgálásába bekap- f bekapcsolódott vállalatunk minden csolják a vállalat valamennyi dol- f osztálya, jobban mondva minden gozóját, segítségükkel felfedjék a dolgozónk. A tervek szétlrását au- termelés hiányosságait, megoldják a ŕ gusztus 29-én befejezik, majd szepr termelési problémákat, biztosítsák tember végéig elkészül az egész bz állami terv feladatainak egyen-V nagy munka. A szétírásokkal egy- letes teljesítését és megteremtsék az ;;; időben összeállítjuk a hatékony- előfeltételeket az állandó két mű- ;> ságot felülvizsgáló bizottságot, szakos üzemeltetés bevezetésére és 1 amelynek 8 tagja lesz. A bizottság a munkaidő lerövidítésére. f jelentős segítséget nyújt majd a Ezek a feladatok nagy részt Y jövő évi terv összeállításában. Üze- biztosítják a feltételeket az 1962. évi rí­meinkben több kötelezettségvállalás terv sikeres teljesítéséhez. A Kelet- X van születőben, amelyek a jövő évi Szlovákiai Gépgyárak készárú ter- Ý munkaeredmények megjavítását cé- meiése 1962-ben 46 százalékkal, a lozzák. A termelés nyersértéke jö- nyerstermelés 43,8 százalékkal, az J. vőre 17, S százalékkal lesz. maga- export 198 százalékkal emelkedik, y sabb, a munkatermelékenység 15,7 a munkatermelékenység 38,5 szá- X százalékkal emelkedik, a költségek zalékkal fokozódik 1961-hez hason-X pedig 0,37 százalékkal csökkennek lítva. Az üzem dolgozói megterem­az idei évhez viszonyítva." tik a két műszakos üzemeltetés -j­A košicei Kelet-Szlovákiai Gép- szervezési és műszaki előfeltételeit, X gyárak dolgozói a pártszervezet és h°gy már 1981 decemberében olyan V az üzemi tömegszervezetek közös munkatermelékenységet érjenek el -•­értekezletén láttak hozzá a haté- a vállalatban, amilyet 1962-re ter­ľl konyság felülvizsgálásához és a jö- veztek. Ý vő évi terv előkészítéséhez, Ezen A košicei vasasok nagy feladatok Y az értekezleten tűzték ki a haté- előtt állanak, melyeket a pqiitikai-£ konyság felülvizsgálásának alapél- szervezési intézkedések következe- i> veit, jóváhagyták a műszaki-szerve- tes teljesítésével és az üzem vaia-j* zési intézkedések részletes tervét, mennyi dolgozójának aktivizálásé- ••• amelyben leszögezték a feladatok val, a párt vezető szerepének még 5' megvalósításának pontos határidejét, következetesebb érvényesítésével v Mindennek elvégzésére 13 komplex bizonyára sikeresen teljesítenek. •;> brigádot alakítottak a vezető poli- Andreas Sándor r ÜJ SZÖ 5 * 1981. augusztus 27.

Next

/
Thumbnails
Contents