Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-27 / 238. szám, vasárnap

I _ TELNÖiTeKNEK gyermekekről CSÁK ILYET KAPTÁL? A kommunizmus hajtásai Körülbelül velem egy időben járt turistaként a Szovjetunióban Harry nevelő intés, rendreutašltáš szüksé- Mi értelme van e különös önki ges, hogy elejét vegyék nagyobb vét- szolgálásnak? jelentősége bizonyára Freeman amerikai polgár. A szovjet ségeknek, melyeket a legtöbb eset- nem a jegykezelő megtakarításában valóság láttán írásban örökítette meg élményeit a szovjet lapokban. Freemant meglepték a látottak, bár nem először járt a szovjetországban. 1932 ben az alkohol hatására követnek el. van. Vitathatatlan, hogy erkölcsi erőt Általában — mint Gorb elvtárs be- kell látnunk e kezdeményezésben, szélgetés közben hangsúlyozta — a Hisz mindenkinek a lelkiismeretére druzsinák hatásköre csak addig tart, és 1935 között kiküldetésben volt amíg nem találkoznak kimondott ott. Most majdnem 3 évtized távlatából le tudta mérni az ország életében végbement óriási fejlődést. Freeman írásának lelkes hangjából az tűnik ki, hogy „felfedezte SzovjetOroszországot". Mi az, ami őt meglepte, s amit annyira csodál? Először is azt tartja, hogy a szovjetország fejlődésének útja 1930-tól napjainkig felér azzal a történelmi úttal, melyet az orosz nép Rettegett Iván korától 1930-ig tett meg. Freeman megcsodálja a Szovjetunió nagy arányú városépítését, a lakónegyedek és zöld ligetek, erdőövezetek mesteri kombinálását, mely egészségesebbé és kellemesebbé teszi a dolgozó emberek életét az amerikai óriás iparvárosok lélektelen környezetével szemben. A csodálat és bámulat hangján ír olyasmikről, amiket mi nagyon is természeteseknek tartunk ... Én, ha nem ls fedeztem fel Moszkvát és általában a szojvetországot, saját szememmel győződhettem meg sok új vonásról, mely a szovjet nép életét napjainkban annyira jellemzi. Az emberek nyugalmára vigyáznak A kommunizmus hajtásai, a kommunista társadalom önigazgatásának csírái az élet számos területén fejlődnek. A polgári kezdeményezés egyik legszebb megnyilvánulása az önkéntes népi rendfenntartó osztagok, a druzsinák létrehozása volt. Kikből toborzódnak a tagjaik? Természetesen a fiatalokból, a lelkes komszomolistákból, akik időközönként munka utáni pihenőjüket, szabad idejüket áldozzák fel a közrend érdekéiért. A nagyvárosokban kerületekként alakítják meg stábjalkat, melyek szervezik és ellenőrzik a druzsinák munkáját. Esti sétákon sokszor találkoztam piroskarszalagos fiatalokkal, akik feltűnés nélkül andalogtak az utcákon. *Be-benéztek egy-két mulatóhelyre, zajosabb vendéglőbe. Nem tapasztaltam, hogy közbe kellett volna avatkozniuk. Nincs is mindenütt munkájuk. Egy este négy fiatal önkéntes rendfenntartóval ismerkedtem meg. Gorb elvtárs, húsz év körüli ifjúmunkás volt éppen az ügyeletes a stábon, a többiek Gasztorgov, Fedotov és Ivanov elvtárs ellenőrző kőrútjukról tértek vissza jelentéstételre. Mint az esetek túlnyomó többségében, most is azt jelentették, hogy nem észleltek semmilyen rendetlenséget. Űgy látszik, jól dolgoznak a szovjet főváros kijevi kerületének druzsinistái. Vagy talán ez amolyan csendesebb városnegyed? Mindkét feltevés valónak bizonyult. Ha nagyobb rendzavarás nem is fordul elő a modern Kutuzov proszpekt környékén, itt-ott egy-két bűntettel. Akkor már a millciáé, a rendőrségé a szó. Mégis, milyen esetafc szemtanúi bízzák, hogy becsületesen megfizesse a viteldíjat. A társadalmi ügyek legdemokratikusabb kezelése, honpolgári felelősségérzet, minden szovjet polgár aktív bekapcsolódása a szoktak lenni szolgálati kőrútjukon? társadalmi ügyek közös intézésébe — Sztinyin elvtárs tolvajt leplezett le ez az, ami a kalauz nélkül közleegy üzletben. Lefülelte és nyomban kedő kocsikon bevezetett önkiszolátadta a millciának. Hohlov, Ivanov, gálásbaji megnyilvánul. Világosan Kuzmicsev, jevsztrafjev druzsinisták felismerhetők a kommunista ember tetten értek egy sofőrt, aki fűtőtes- erkölcsi vonásai, teket akart elhurcolni egy épületből Nincs talá

n ellenőrzés? Van, ha A többi esetben naplopókat, üzére- nem is olyan ko

nkrét formában, mint ket, feketézőket lepleztek le, vagy „álunk, de talán hatásosabban, könnyelmű fiatalokat utasítottak 0gy hívják, hogy társadalmi ellenőrrendre. Elofordult, hogy három ba- zég A SZO

Vj

et emberek tudatában az rát becsípve lopott autóba ült és ne- éIettö

i elválaszthatatlan fogalommá kihajtott egy szembejövő kocsinak. i

ett a

z obsesesztvennij kontrol, azaz Ep bőrrel úszták meg a balesetet, a közönség, a társadalom gyakorolta azután persze felelniük kellett tet- ellenőrzés. Ha valaki nem tiszta szántükért. A druzsinisták a milíciával dé

kból „megfeledkeznék" a jegyválmegállapodva úgy döntöttek, hogy tásról, egész biztosan feléje fordulmivel a fiatalok nem voltak rovott- na a látszólag közömbösen ülő szovmúltúak, további neveiésüket nyu- "j

e

t emberek tekintete s a szemükben godtan rábízhatjuk üzemük kollektí- tükröződő mély erkölcsi erő szugvájára. Nem az első eset, melyben a gesz

tív hatással helyes cselekvésre nevelésnek ez a formája érvényesül. bírná öke

t R

aj

ta

(j a társadalom, emA „vzjaty na poruki", azaz társadai- Pertársaid szeme, nem hozhatsz szémi védnökség alá venni valakit - a gyent rájukj nem le

hetsz méltatlan társadalmi bíróságoknak igen gya- a SZ0

Vj

e

t ember névre. kori döntése. Azt fejezi ki, hogy a , . , , m

l„/i„„ lo„-„ Elvétve akadnak csak olyan esetarsadalom minden egyes tagja fe- . . . p„

vft

s.

p

k mpofpipHkeznek lelősséget érez társaiért. Mindehki te

K' ?

og

y, ®f

y®

s

e , megfeledkeznek mindenkiért felel. Ez a rövid meg- " tisztességről és potyázni akarnak 6 Nem tanácsos, mert az ilyeneket határozás találóan fejezi ki a kol lektív védnökségek lényegét, melynek legszebb példájával a moszkvai Szergo Ordzsonikídze Gyárban találkoztam. Önkiszolgálás a városi forgalomban Az idegen, aki nem az Inturist társasgépkocsijait veszi igénybe, hanem a városi autó- és trolibuszokat vagy villamosokat, bizonyára meglepődik, ha felszállás után nem találja a jegykezelőt. A legtöbb kocsiban ugyanis hűlt helyét leli. Pedig ha figyelmesebb, észrevehette volna a kocsi oldalán a felírást: Avtohusz előbb-utóbb elkapják. Mint egy bizonyos Vaszilij Gragunovot, akinek fényképét a 82. autóbuszban pillán tottam meg. Nem valami bizalom gerjesztő egyén hunyorgott a fényképezőgép lencséjébe, amikor tettenérve lefényképezték az ülőhelyén. Képe alá kifüggesztették a lakáscímét, no meg azt is, hol dolgozik. Ha jól emlékszem valamelyik élelmiszeripari Gasztronom vállalat hordára. Bizonyos, hogy jó ideig nem mer majd szemébe nézni ismerőseinek. Néha gyakorlati nehézségek merülnék "fel. amikor az embernek nincs busz) rabotajet bez konduktora" (az ímiáUÉUZe.-ilyenkor egymáson segíautóbusz jegykezelő nélkül műkő- tenel

5 az utasok. Hálásan gondolok dik). Ha járatlan is a főváros közle kedési viszonyaiban és ama közmondásos jámbor állat módjára segélykérően hordozza végig tekintetét az utasok népességén, a többlek példáját követve szinte reflexszerűen odajárul ahhoz az urnaszerü, plexiüveg fedöburkolattal ellátott állványhoz, melybe példás fegyelmezettséggel hullatják kopejkáikat a derék moszkvaiak. Miután a 4 vagy 5 kopejka elvissza útitársaimra, akik felismerve bennem a külföldit, előzékenyen felváltották az ércpénzt. Rendszerint úgy oldják meg az aprópénzzel kapcsolatos bonyodalmakat, hogy akinek mondjuk csak 15 kopejkása van, három ember helyett fizet be, a másik kettő pedig neki adja az öt kopejkát. Mások még egyszerűbben segítenek a bajon: kuponfüzetet vásáMég egy pár nap és megkezdődik az új tanév — felszabadulásunk óta immár a tizenhetedik. Az iskolákban már szorgos előkészületek folynak. Készítik a tankönyveket, füzeteket, tanszereket, amelyeket tanulóink ez idén már másodszor kapnak ingyen. Tavaly ünnepélyes külsőségek között először kapták meg diákjaink szocialista társadalmunk ajándékát, az ingyen tankönyveket és tanszereket. Ebben az eseményben új társadalmunk nagy vívmányát láttuk és örömmel nyugtáztuk, hogy a kommunizmus legelső gyümölcsében éppen gyermekeink részesülnek. Leírhatatlan volt a gyermekek öröme, akik üres táskával Indultak iskolába és könyvekkel, tanszerekkel megtömve hozták haza. Természetesen, akadtak ünneprontók is. Magam is, szem- és fültanúja voltam egy esetnek, amikor a másodikos kisdiák örömtől, izgalomtól kipirosodó arccal rakta édesanyja elé az iskolában kapott könyveket, irkákat. Az anya pedig fitymálva félrehúzta a száját. — Ez az a nagy ingyenesség... Újat nem tudtak adni?... A fiúcska meghökkent. Amit a tanító néni olyan szeretettel rakott a táskájába, csak ennyit ér? Tényleg nem többet? Az anya nem hagyja annyiban. — Ilyen vacakkal szúrják ki a gyerek szemét... A kicsi bensőjében valami szokatlan játszódik le. Sok mindent nem ért még, de édesanyja szavai fertőzés gyanánt rágják kicsi lelkét. A könyv értéke nem abban van, hogy új. Korántsem. A könyvben sohasem a díszes borítólapot, az érintetlen lapokat becsültem. A könyv, főleg tankönyv, elődeink ezreinek, sőt millióinak fáradhatatlan munkájából származó ismeretek tárháza. Gyermekeink ezekból a könyvekből tanulják meg azt, ami munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges lesz. S ők lesznek azok, akiknek munkája nyomán megszületik az új társadalom, akik folytatják apáik nagy munkáját. Hogy nem minden könyv vadonatúj? Nem ez a lényeg. S nem is a gazdaságosság kérdését akarom boncolgatni, ami ugyancsak nem hagyható figyelmen kívül. Eszembe jut egy család, ahol a könyvtár csupán a berendezés kelléke. A bútorhoz tartozik a szép könyvtár, a könyvtárhoz pedig a könyv. Ott lapulnak a díszes kiadványok — csaknem valamennyi érintetlenül. Ha erre gondolok, bevallom, a kopottas, használt ikönyv értéke előttem mindig nagyobb. Mert a benne foglalt szeli lemi értékek nem hevernek holtan, i ím i i • •; ii • i i i i i i iii • i i könyvtárakban díszelegve, hanem az emberek, az olvasók kincsévé válnak. Meg kell azt is mondani, hogy a múltban se tanult mindenki vadonatúj könyvekből. S ettől függetlenül ezek az emberek ma mint mérnökök, hazánk üzemeit építik, mint orvosok ezrek és ezrek fájdalmát csillapítják és életét mentik meg. Pedig nem egy közülük tépett, mások által eldobott könyvekből tanult ... Ha történetesen társadalmunknak a papírral való takarékoskodás nem is lenne érdeke, ha minden nehézség nélkül évente mindig új tankönyveket adhatnánk is gyermekeink kezébe, nem lenne ez helyénvaló pedagógiai szempontból se. A gyermek tanulja meg becsülni a társadalom ajándékát, a köz vagyonát. Az a tudat, hogy a jövő évben tankönyvéből egy egyelőre ismeretlen társa fog tanulni, a diákot arra ösztönzi, hogy a könyvet megkímélje és az év végén rendben adhassa át. S ebben már a másik iránti felelősségérzet és a közös tulajdon megbecsülésének csírája bontakozik. Ez pedig nevelésünk egyik célja! Mi történik akkor, ha a szülő fitymálva szól a kapott könyvről? A gyermekben tudat alatt érlelődik a tankönyv — a társadalom ajándékának lebecsülése, a szerénytelenség. Nem tulajdonit neki nagy értéket, tehát úgy is bánik majd vele. Az eredmény? Nem nehéz elképzelni... De nem a könyv rongálása a legnagyobb kár, ami ébből származik. Az igazi kár a gyermek nézeteiben, életfelfogásában keletkezik. A jövőben majd néhány száz koronás havi ösztöndíjra is legyinthet: Csak enynyi? Amit kap, minden kevés lesz számára, hisz otthon megtanult „igényes" lenni, de csak a követeléseiben. A társadalom iránti felelősség, a közvagyon tiszteletben tartása, a közösségi érzés — mind megannyi tulajdonság, amelyek a szocialista társadalom emberét jellemzik. Persze, nem alakulnak ki önmaguktól. Ezeket a jellemvonásokat gyermekeinkben ki kell formálnunk. Erre az ingyen tankönyv és tanszer kiváló eszköz. Csak ki kell használtnak .r' • Államunk milliókat költ az iskolákra, felszerelésükre és a nevelés szükségleteire. Ez mindannyiunk munkájának eredménye. S képzeljük el, hogy a kisdiák hazaviszi a könyvet — szeptember elsején száz és százezer diák örül majd az Ingyen tankönyveknek és tanszereknek — és az anyja ezzel fogadja: — Csak ilyet kaptál? Zs. L. rolnak és minden alkalommal egy szelvényt adnak le. Mindenesetre tűnt a plexiüveg nyílásában és csörrenve hullott egy tálcaszerű fémlap- szigorúan kötelező törvény a szovjet V 2 tte le a z emberek szemében, hogy a viteldíjat-^ Hkjg ••• r* r • . ra, nyugodt lélekkel téphette ember az ellenőrző szelvényt az állványra erősített korongról. Bevallom, kezdetben furcsa volt ez a szokatlan önkiszolgálás. Harmadnapra azonban úgy megszoktam, mintegy született moszkvai. Műsoron a jövő évi terv Most folyik köztársaságunk min- tikai és gazdasági dolgozókból, újf± í i A világ valamennyi nagyvárosának sok gondot okoz a szennyvíz tisztítása. A közeljövőben ezt a problémát Prágában már megoldják, mert a fővárost átszelő Moldava folyó egyik szigetén központi szennyvíztisztítóállomást létesítenek. Képünkön a 200 millió koronás költséggel épülő berendezés egy része. (J. Tachezy — CTK — felv.) az utolsó kopejkáig le kell fizetni,? mert az az államé, az egész társa- T dalomé, tehát saját magát is meg- £ ^nľLbértáriainľrľ'

"bizalmát"? d

e" ÜZeméb

e" éS vállaIatáhan az lök

h°'- » szocialista mnnkabrigádnk ,> játszani embertársainak a bizalmát | 19

62-évi terv előkészítése, s ezzel vezetőiből, a legjobb munkásokból, .t Lőrincz László Ý egyidőben a hatékonyság felülvizs- technikusokból és a termelés szer- f IV.VAV.V.V.V1V.VV.V.V.W.' gélása. Így van ez a košicei Mag- vezőiből. Valamennyi, brigád már X. r nezit Üzemben is. jedlovský elvtárs, munkához látott, s igen ügyesen % Y az üzem tervezési osztályának ve- gyümölcsözteti az előző években f T zetője ezzel kapcsolatban a követke- szerzett tapasztalatokat. A komplex •]» zőket mondotta: brigádok fö feladata, hogy a haté- T •f „A jövő évi terv előkészítésébe konyság felülvizsgálásába bekap- f bekapcsolódott vállalatunk minden csolják a vállalat valamennyi dol- f osztálya, jobban mondva minden gozóját, segítségükkel felfedjék a dolgozónk. A tervek szétlrását au- termelés hiányosságait, megoldják a ŕ gusztus 29-én befejezik, majd szepr termelési problémákat, biztosítsák tember végéig elkészül az egész bz állami terv feladatainak egyen-V nagy munka. A szétírásokkal egy- letes teljesítését és megteremtsék az ;;; időben összeállítjuk a hatékony- előfeltételeket az állandó két mű- ;> ságot felülvizsgáló bizottságot, szakos üzemeltetés bevezetésére és 1 amelynek 8 tagja lesz. A bizottság a munkaidő lerövidítésére. f jelentős segítséget nyújt majd a Ezek a feladatok nagy részt Y jövő évi terv összeállításában. Üze- biztosítják a feltételeket az 1962. évi rímeinkben több kötelezettségvállalás terv sikeres teljesítéséhez. A Kelet- X van születőben, amelyek a jövő évi Szlovákiai Gépgyárak készárú ter- Ý munkaeredmények megjavítását cé- meiése 1962-ben 46 százalékkal, a lozzák. A termelés nyersértéke jö- nyerstermelés 43,8 százalékkal, az J. vőre 17,

S százalékkal lesz. maga- export 198 százalékkal emelkedik, y sabb, a munkatermelékenység 15,7 a munkatermelékenység 38,5 szá- X százalékkal emelkedik, a költségek zalékkal fokozódik 1961-hez hason-X pedig 0,37 százalékkal csökkennek lítva. Az üzem dolgozói megteremaz idei évhez viszonyítva." tik a két műszakos üzemeltetés -jA košicei Kelet-Szlovákiai Gép- szervezési és műszaki előfeltételeit, X gyárak dolgozói a pártszervezet és h°gy már 1981 decemberében olyan V az üzemi tömegszervezetek közös munkatermelékenységet érjenek el -•értekezletén láttak hozzá a haté- a vállalatban, amilyet 1962-re terľl konyság felülvizsgálásához és a jö- veztek. Ý vő évi terv előkészítéséhez, Ezen A košicei vasasok nagy feladatok Y az értekezleten tűzték ki a haté- előtt állanak, melyeket a pqiitikai-£ konyság felülvizsgálásának alapél- szervezési intézkedések következe- i> veit, jóváhagyták a műszaki-szerve- tes teljesítésével és az üzem vaia-j* zési intézkedések részletes tervét, mennyi dolgozójának aktivizálásé- ••• amelyben leszögezték a feladatok val, a párt vezető szerepének még 5' megvalósításának pontos határidejét, következetesebb érvényesítésével v Mindennek elvégzésére 13 komplex bizonyára sikeresen teljesítenek. •;> brigádot alakítottak a vezető poli- Andreas Sándor r ÜJ SZÖ 5 * 1981. augusztus 27.