Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-27 / 238. szám, vasárnap

Az NDK helytállt a nagy próba napjaiban WALTER ULBRICHT beszéde a demokratikus Berlin dolgozóinak választási nagygyűlésén A demokratikus Berlinben küszöbönálló tanácsválasztások előkészülő teivel kapcsolatban péntek délután a Német Szocialista Egységpárt ber lini vezetőségének és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja ber­lini bizottságának felhívására választási nagygyűlést rendeztek a Stalin Alleen levő sportcsarnokban A nagygyűlés szónoka Walter Ulbricht, az államtanács elnöke, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára volt. Az NDK Államtanácsának elnöke bevezetőül hangsúlyozta, hogy ered­ményesen végrehajtották azokat az intézkedéseket, amelyeket a varsói szerződés tagállamai a béke bizto­sítása, az NDK és különösen annak fővárosa, Berlin védelme, valamint más szocialista országok biztonságá­nak szavatolása érdekében elhatároz tak. Ebben az erőpróbában az NDK megállta helyét. Ennek eredménye­ként — mondotta W. Ulbricht — mosi valamennyi nyugati kormány arról beszél, hogy lehetőleg hamarosan tárgyalni kell. Még Adenauer úr is kijelentette, ezekben a napokban egy választási gyűlésen, hogy most „meg­vannak a határozott feltételek a tár­gyalásokhoz". Walter Ulbricht ezután rámutatott, most az a lényeges kérdés, hogy mi­ről kell tárgyalni. Minden józan gon­dolkodású ember véleménye szerint — folytatta — először is arról kell tárgyalni, hogy a békeszerződés meg­kötésével felszámolják a második vi­lágháború maradványait és így 16 évvel a világháború befejezése után végre béke uralkodjék. Ez azt jelen­ti, hogy rá kell bírni a bonni Bun­destagot és a bonni kormányt, mond­jon le mindenfajta revansista köve­telésről. — Nem lehetséges — hangsúlyozta A nyugat-berlini huligánok gaztette Berlin (CTK) — A berlini néprend­őrség parancsnoksága jelentette, hogy augusztus 24-én az esti órák­ben fiatal provokatőrök csoportja Nyugat-Berlin területéről a város ke­leti részében tartózkodó népi rend­őrség csoportjára tüzelt és megse­besítette az egyik rendőrt, akit kór­házba kellett -szállítani. A népi rend­őrség parancsnoksága komoly figyel­meztetést bocsátott ki hasonló inci­densek meggátlására. A nyugat-berlini hatóságok provokációs fellépése a demokratikus szervezetekkel szemben Berlin (CTK) — A nyugat-berlini hatóságok augusztus 25-én további provokációs lépést tettek a demok­ratikus szervezetek Nyugat-Berlin te­rületén levő fiókjai és titkárságai el­len. A nyugat-berlini rendőrség a belügyi szenátor utasítására augusz­tus 25-én az esti órákban bezárta a Szabad Német Szakszervezeti Szövet­ség öt irodáját és a Német Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség öt fiókját. További intézkedések a rend megszilárdítására Berlin (CTK) — A Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya az NDK Népi Kamarája augusztus 11-1 határozata alapján augusztus 25-én rendeletet adott ki, amely további lépést jelent a rend megszilárdításá­ra és a német dolgozók békés mun­kájának biztosítására. A rendelet le­hetővé teszi, hogy a rendkívüli esetek­ben egyes személyek tartózkodási helyét korlátozzák, amennyiben je­lenlétük egyes helyeken veszélyez­tethetné a közbiztonságot és a rendet. A munkakerülőknél a tartóz­kodási hely kijelölésével egyidejűleg a becsületes munkára vezető nevelő intézkedések is foganatosíthatók. A rendelet augusztus 25-én lépett ér­vénybe. Macmillan a berlini kérdésben levelet írt Adenauernek Bonn (CTK) — A bonni kormány képviselője közölte, hogy Macmillan angol miniszterelnök levelet intézett Adenauer nyugatnémet kancellárhoz. A képviselő szerint a levél a berlini válsággal foglalkozik, azonban hozzá­fűzte, hogy tartalmát nem hozzák nyilvánosságra mert túlságosan sze­mélyes jellegű. A levelet Steel Nagy-Britannia bon­ni nagykövete adta át Adenauernek. Az USA hadügyminisztere behívta a tartalékosodat Washington (CTK) — Róbert Mc­Namara, az USA hadügyminisztere közölte, hogy Kennedy elnök július 25-i intézkedései alapján behívták a szárazföldi, légi és tengeri haderők 76 500 tartalékosát. A tartalékosok­nak október 1-én kell bevonulniuk. Walter Ulbricht —, hogy továbbra is elodázzák a békeszerződés megkö­tését. Ha a nyugati hatalmak a bonni kormány elutasító magatartása kö vetkeztében nem hajlandók békeszer­ződést kötni mindkét német állam­mal, akkor' a tárgyalások csak a má­sodik világháború maradványainak felszámolásáról, a nyugat-berlini kémközpontok, az amerikai vezetés alatt álló Rias-rádjóállomás, a bonni kormány fiókintézményeinek meg­szüntetéséről, a normális nemzetközi kapcsolatok helyreállításáról, az NDK közlekedési útvonalain — vízen, szárazon, és levegőben — lebonyo­lódó átmenő forgalom szabályozásá­ról folyhatnak. Ez utóbbi kérdésben azzal a feltétellel, hogy az NDK ál­lami szervei gyakorolnak ellenőrzést az átmenő forgalom fölött. Walter Ulbricht ezután hangsúlyoz­ta, hogy a békeszerződés megkötéséig az NDK kormánya kész szigorúan tartani magát ahhoz a megállapodás­hoz, amely 1955. szeptember 20-án dr. Bolz külügyminiszter és Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes kö­zött létrejött a három nyugati nagy­|Htf£"fe| hatalom nyugat-berlini helyőrsége tagjainak az NDK területén keresztül lebonyolódó átmenő forgalma fölötti ellenőrzés kérdésében. — Most elérkezett az igazság ideje a német kérdésben — hangsúlyozta ezután az államtanács elnöke. — A hazugságok, a hidegháborús pro­pagandakampány végleg hitelüket vesztették. Berlinben rendeződött egynéhány belnémet kérdés, amely semmilyen vonatkozásban sem érin­ti a nyugati hatalmak érdekeit. Az NDK kormánya biztonsági intézkedé­seket foganatosított, amilyeneket minden szuverén állam végrehajt a maga határain. Walter Ulbricht ezután megjegyez­te, hogy bizonyos esetekben átmeneti jellegű intézkedésekről van szó és rámutatott: az NDK fővárosának biztonsága érdekében foganatosított rendszabályok nagy szolgálatot tet­tek a békének. A német kérdés kö­rül eloszlott a hidegháborús nyugati propaganda köde. A német militariz­mus és nácizmus lényege és céljai minden vonatkozásban még jobban lelepleződtek. Walter Ulbricht beszédében beje­lentette, hogy G. Sz. Tyitov őrnagy, világűrutas szeptember 1-én a de­mokratikus Berlinbe látogat. A hír nagy lelkesedést keltett a gyűlés résztvevői között. A kedvezőtlen időjárás ellenére az NDK Eezaki-tenger ment> vidékén is si­keresen folyik a betakarítás. Nagy területeken alkalmazzák a kétmene­tes aratás módszerét. A képünkön látható fiatál lányok a malchovi me­zőgazdasági technikum tanulói, akik most a ludorfi szövetkezetben se­gítenek az aratásnál. (CTK — Zentralbild felv.) A brazi l és külföldi reakció nyomására QUADROS LEMONDOTT Rio de janiero (CTK) — A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Quadros, Brazília elnöke benyújtotta lemondását. Valamennyi brazíliai rá­dióállomás ötpercenként közölte az elnök levelének tartalmát, amelyben bejelentette, hogy lemond a Brazíliai Egyesült Államok köztársasági elnöki funkciójáról. Janio Quadros elnök kijelentette, hogy a külső és a belső nyomás miatt nem folytathatja Brazíiia gazdasági és politikai felszabadításának eléré­sére irányuló törekvését. Quadros az elnöki tisztséget 7 hónapon át töltöt­te be. Lemondását független külpo­litikája ellen intézett viharos táma­dások előzték meg. Szorosabb kap­csolatokra törekedett a Szovjetunió­val és a szocialista államokkal s nem volt hajlandó szembehelyezked­ni a kubai Castro-rendszerrel. A Moszkvai Rádió közölte, hogy Quadros elfogadta a szovjetunióbeli diplomáciai képviselet kicserélésére vonatkozó javaslatot és elfogadta a meghívást Moszkvába. Az elnöki tisztség betöltésével ideiglenesen Ranieri Maziliát, a kép­viselőház elnökét bízták meg. Brit Guayana nem lesz többé „Brit" Brit Guayanában az augusztus 21-én lezajlott parlamenti választásokban a né­pi haladó párt döntő többséget ért el. 35 mandátumbői 20-at sikerült megsze­reznie. A népi nemzeti kongresszus pártja 11 mandátumot, az Egyesült Erő burzsoá párt pedig 4 mandátumot ka­pott. A győztes párt bejelentette, hogy legkésőbb 1982. május 31-ig követelni fogja függetlenségének teljes elismeré­sét. A népi haladó párt legfontosabb gaz­dasági célja, hogy emelje az életszínvo­nalat, felszámolja a munkanélküliséget és igazságosabban ossza el a nemzeti javakat. A népi haladó párt. melynek dr. Jagan a vezetője, már az elmúlt válasz­tási Időszakban jelentős eredményeket ért el ezen a téren az angol, amerikai és kanadai kapitalisták akarata ellenére is, akik az ország fő gazdasági részle­geit még mindig uralják. A belpolitikában dr. )agan pártja messzemenő szociális reformokat őhajt eszközölni és további tervei vannak Guayana gazdasági függetlenségének biz­tosítására. E céltyil központi nemzeti bank megalapításat Javasolja. A pénz­ügy ugyanis mindeddig még az angol Barclay's és a kanadai Royal bank ke­zében van. Az újonnan megalapított ipa ri vállalatok egész sorát a kormány Irá­nyítja vagy közvetlenül ellenőrzi majd. A hazai ipar fejlesztése hozzájárul majd a kapitalista államokból valő import csökkentéséhez. Egy éven belül saját rá­diőleadőt építenek. A külpolitika egyenlőre még az angol helytartó és az angol gyarmatügyi mi­nisztériumhoz tartozik. A népi haladó párt azonban folytatja a teljes függet­lenségért való harcát. A népi haladó párt független külpolitikát akar meg­valósítani és nem akar csatlakozni sem­miféle katonai tömbhöz, viszont barát­ságban akar élni az összes állammal. Ami a gazdasági segélyt Illeti, dr. Jagan bejelentette, hogy Guayanénak hosszú­lejáratú alacsony kamatú kölcsönökre lesz szüksége, s ezeket bárhonnan el­fogadja, ha nem kötik politikai feltéte­lekhez. A választások eredménye nagy nyug­talanságot váltott ki Anglia és az USA gyarmatosító és imperialista köreiben, amelyek újabb antikommunista hisztériát akarnak kiváltani Guayanában, ahogy ezt már 1953-ban is tették. Brit Guaya­nának tudniillik gazdag bauxit, arany, és gyémánt lelőhelyei vannak, amelyek olcsó nyersanyag forrását képezik a legnagyobb gyarmatosító konszernek számára. A külföldi monopóliumok e gaz­dasági ágak államosításától tartanak és olyan rágalmakkal lépnek fel a népi ha­ladó párt ellen, mint annak Idején ezt a kubai kormány ellen tették. Az Egyesült Államok külügyminiszté­riuma egyelőre igen óvatosan reagál. Rusk államtitkár sajtókonferenciáján ki­jelentette. hogy a Guayanénak nyújtandó amerikai „segélyt" attól teszik függővé, milyen politikát tolytat majd dr. Jagan kormánya. KOMMENTÁRUNK Mit kell megakadályozni? ? A z USA, Anglia és Franciaor­szág kormányaihoz intézett szovjet Jegyzék rámutatott, hogy nem szabad felhasználni a Nyugat­Berlinbe vezető légiutakat a nyu­gatnémet militarizmus felforgató re­vansista céljaira. Nyugaton, — per­sze leginkább Washingtonban, — mindjárt nagy lármát csaptak, hogy a Szovjetunió állítólag korlátozni akarja a nyugati hatalmaknak azt a Jogát, hogy bejárhassanak Nyugat­Berlinbe, bár a jegyzékben erről szó sincs. Miért ferdítik el tkkor a szovjet jegyzék értelmét? Miért akarják hangoskodásukkal azt a be­nyomást kelteni a nyugat-európai és amerikai közvéleményben, hogy a szovjet jegyzék „veszélyes helyze­tet" teremt? Egy a céljuk: tompítani akarják a szovjet jegyzékben ellenük felhozott vádak élességét és el akarják terel­ni a figyelmet a veszélyes helyzet igazi előidézőiről. Egyszersmind leplezni akarják a valóságot, azt, hogy kétesek azok a Jogok, ame­lyekre a nyugati hatalmak hivat­koznak. Washingtonban sem tagadhatják, hogy a légi folyosókról kötött egyez­mények csak a katonai szállításra vonatkoznak. Nyugati hírek szerint az amerikai diplomatáknak nagy fejtörést okoz az a tény, hogy az egyezmények szövegében nem talál­nak utalást arra, hogy a légi folyo­sók polgári forgalomra ls felhasz­nálhatók. Pedig nem lennének ilyen gondjaik, ha az ellenőrizetlen nyu­gat-berlini légiösszeköttetést nem használnák ki az NDK és a többi szocialista állam ellen mesterkedő ellenséges elemek szállítására. Ezt nagyon jól tudják a Nyuga­ton. Ezért mindenképpen tagadni próbálják, a történteket. El akarják hitetni, hogy csupán a „bolsevik propaganda koholmánya" az az ál­lítás, hogy revansista aknamunkát fejtenek ki Nyugat-Berlinben. Azt állítják hogy a „nyugatnémetek ilyesmivel nem foglalkoznak." Ami ezt illeti, az NDK, hazánk és Lengyelország államvédelmi szervei közkívánatra rengeteg bizonyítékot tudnának felmutatni arra, hogy a tettenért kémek és diverzánsok Nyu­gat-Berlinen keresztül jutottak az említett államok területére. A Szov­jetunió és más szocialista államok már többször tiltakoztak ez ellen, de a nyugati hatalmak ügyet sem vetettek rá, noha tisztában vannak vele, hogy az ilyesmi összeegyeztet­hetetlen a nyugat-berlini légiössze­köttetést biztosító egyezményekkel. Persze nemcsak a kémekről és felforgatókról van szó, mert ugyan­ezen a légihídon keresztül szállít­ják Nyugat-Berlinbe a bonni poli­tikusokat is, hogy innen szítsák a hidegháborút az NDK, a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. A nyugati hatalmak éveken át egy­kedvűen napirendre tértek a szocia­lista országok tiltakozásai fölött, pedig a különféle revansista tünte­téseken, nyílt fenyegetések hang­zottak el ellenünk. Bonn „területi igénnyel" lépett fel velünk szemben ezeken a tüntetéseken. Világos, hogy ez a revansista tevékenység éppen azokat a szabadságjogokat veszélyezteti, amelyekre a nyugati hatalmak annyiszor hivatkoznak, és homlokegyenest ellenkezik a hitler­ellenes koalícióba tömörült nagyha­talmak háború utáni összes egyez­ményeivel. Ha a nyugati hatalmak eddig azt hitték, hogy az ilyesmit eltűrhetik vagy támogathatják Nyugat-Berlin­ben, akkor most világosan láthat­ják, hogy a helyzet egyre .eszélye­sebbé válik. A bonni kormánykörök mindenáron azt akarják elérni, hogy kiéleződjék az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya. Ogy gondol­ják, hogy erre éppen Nyugat-Ber­lin a legalkalmasabb hely. A Szovjetunió nem támadja Nyu­gat-Berlin „szabadságát" és a nyu­gati nagyhatalmak „jogait", amikor felszólítja őket, hogy ébredjenek rá a nyugat-berlini provokációs akna­munka veszélyes következményeire s vessenek véget ennek. Ezt a béke érdeke, a viszály elhárítása, a né­met kérdés békés megoldásának le­hetővé tétele és a nyugat-berlini la­kosság jogainak biztosítása teszi szükségessé. (dra) A nukleáris kísérletek tilalmát és az általános lesierelést együttesen kell megoldani Carapkin nyilatkozata a genfi atomértekezlet sikertelenségének okairól Genf (TASZSZ) — Carapkin, a Szovjetunió képviselője az atom­fegyver-kísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi háromhatalmi érte­kezleten interjút adott a BBC munkatársának az értekezlet je­lenlegi helyzetéről és munkájának kilátásairól. A genfi háromhatalmi értekezlet — jelentette ki Carapkin — komoly zsákutcába jntott. Ennek oka az, hogy az Egyesült Államok és Nagy Britan­nia nem hajlandó ezt a kérdést köl­csönösen elfogadható alapon rendez­ni. Az Egyesült Államok minden erő­feszítésevei arra akarja rábírni a Szovjetuniót, hogy járuljon hozzá egy olyan szerződés aláírásához, amely az atomfegyver-kísérletek felújítására cselekvési szabadságot biztosítana az Egyesült Államoknak a moratorium határidejének lejártával, vagyis a szerződés megkötését követő három év múlva. A Szovjetunió természete­sen nem járulhat hozzá ilyen szerző­déshez. Az Egyesült Államok — folytatta a Szovjetunió képviselője — a nemzet­közi ellenőrző szerv olyan megszer­vezésére törekszik, amely az ameri­kai uralmat biztosítaná e szervben, s lehetővé tenné, hogy az Egyesült Ál­lamok az ellenőrzési mechanizmus ré­vén egyoldalú katonai előnyökhöz jusson. Csakis olyan ellenőrzés lehet hatékony, — mutatott rá Carapkin —, amely a felek kölcsönös megegyezé­sén, nem pedig valamelyik félnek azon törekvésén alapul, hogy az el­lenőrzési mechanizmuson keresztül az egyik államcsoport akaratát rákény­szerítse a másik csoportra. A hatékony ellenőrzés csak akkor biztosítható, ha az ellenörzőszervek személyzeti összeállítása felülről le­felé, minden szinten a felek egyenlő képviseletének elve alapján történik. A Szovjetunió éppen ezért javasol­ta az egyszemélyi adminisztrátor he­lyett kollektív végrehajtó szerv létre­hozásét adminisztratív tanács formá­jában. E tanácsnak a jelenleg létező három íő államcsoport mindegyiké­nek egyenlő jogú képviselőiből kell összetevődnie. Ez a szovjet javaslat biztosítja a felek nem formai, hanem tényleges egyenlőségét az atomfegy­verkísérletek beszüntetéséről szóló szerződés végrehajtásánál. A Jelenlegi körülmények között, ami­kor az Egyesült Államok és nyugati szö­vetségesei tovább fokozzák a fegyverke­zést hajszát és a háborús előkészülete­ket, a Szovjetunió kénytelen még óva­tosabb, még éberebb lenni. A szovjet kormány a helyzet tárgyilagos elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy Ilyen körülmények között a kivezető útat az általános és teljes leszerelés, valamint az atomfegyver-kísérletek be­szüntetése, e két kérdés kölcsönösen összefüggő megoldása révén kell keres­ni. A megoldás ilyen megközelítésének előnye, hogy megszünteti a fő akadályt, amelyet a nyugati hatalmak jelenleg a három tagú adminisztratív tanács meg­alakítását célzó szovjet javaslatban lát­nak. E megközelítés előnye továbbá, hogy e két kérdés kölcsönösen összekap­csolt megoldása módot ad az olyan ren­dellenes helyzet kiküszöbölésére, amikor az ellenőrzés elszakad a leszereléstől, következésképpen, amikor az ellenőrzés lényegében és egyszerűen a katonai adatszerzés eszközévé, kémkedés eszkö­zévé válik. j Carapkin az interjú végén tolmácsolta azt a reményét, hogy a nyugati hatal­mak reálisan mérlegelik a helyzetet és elfogadják a Szovjetunió javaslatát, amely utat mutat a kérdés kölcsönösen elfogadható megoldásához. Összehívták indonézia KP rendkívüli kongresszusát Dzsakarta (CTK J — Indonézia Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága jelentette, hogy a jövő év első hónapjaiban megtartják a párt VII. rendkívüli kongresszusát, amely jóváhagyja a párt alapszabályzatában eszközölt változásokat. jűj SZÖ 3 * 1961. augusztus 20.

Next

/
Thumbnails
Contents