Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)
1961-08-27 / 238. szám, vasárnap
Az NDK helytállt a nagy próba napjaiban WALTER ULBRICHT beszéde a demokratikus Berlin dolgozóinak választási nagygyűlésén A demokratikus Berlinben küszöbönálló tanácsválasztások előkészülő teivel kapcsolatban péntek délután a Német Szocialista Egységpárt ber lini vezetőségének és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja berlini bizottságának felhívására választási nagygyűlést rendeztek a Stalin Alleen levő sportcsarnokban A nagygyűlés szónoka Walter Ulbricht, az államtanács elnöke, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára volt. Az NDK Államtanácsának elnöke bevezetőül hangsúlyozta, hogy eredményesen végrehajtották azokat az intézkedéseket, amelyeket a varsói szerződés tagállamai a béke biztosítása, az NDK és különösen annak fővárosa, Berlin védelme, valamint más szocialista országok biztonságának szavatolása érdekében elhatároz tak. Ebben az erőpróbában az NDK megállta helyét. Ennek eredményeként — mondotta W. Ulbricht — mosi valamennyi nyugati kormány arról beszél, hogy lehetőleg hamarosan tárgyalni kell. Még Adenauer úr is kijelentette, ezekben a napokban egy választási gyűlésen, hogy most „megvannak a határozott feltételek a tárgyalásokhoz". Walter Ulbricht ezután rámutatott, most az a lényeges kérdés, hogy miről kell tárgyalni. Minden józan gondolkodású ember véleménye szerint — folytatta — először is arról kell tárgyalni, hogy a békeszerződés megkötésével felszámolják a második világháború maradványait és így 16 évvel a világháború befejezése után végre béke uralkodjék. Ez azt jelenti, hogy rá kell bírni a bonni Bundestagot és a bonni kormányt, mondjon le mindenfajta revansista követelésről. — Nem lehetséges — hangsúlyozta A nyugat-berlini huligánok gaztette Berlin (CTK) — A berlini néprendőrség parancsnoksága jelentette, hogy augusztus 24-én az esti órákben fiatal provokatőrök csoportja Nyugat-Berlin területéről a város keleti részében tartózkodó népi rendőrség csoportjára tüzelt és megsebesítette az egyik rendőrt, akit kórházba kellett -szállítani. A népi rendőrség parancsnoksága komoly figyelmeztetést bocsátott ki hasonló incidensek meggátlására. A nyugat-berlini hatóságok provokációs fellépése a demokratikus szervezetekkel szemben Berlin (CTK) — A nyugat-berlini hatóságok augusztus 25-én további provokációs lépést tettek a demokratikus szervezetek Nyugat-Berlin területén levő fiókjai és titkárságai ellen. A nyugat-berlini rendőrség a belügyi szenátor utasítására augusztus 25-én az esti órákban bezárta a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség öt irodáját és a Német Demokratikus Ifjúsági Szövetség öt fiókját. További intézkedések a rend megszilárdítására Berlin (CTK) — A Német Demokratikus Köztársaság kormánya az NDK Népi Kamarája augusztus 11-1 határozata alapján augusztus 25-én rendeletet adott ki, amely további lépést jelent a rend megszilárdítására és a német dolgozók békés munkájának biztosítására. A rendelet lehetővé teszi, hogy a rendkívüli esetekben egyes személyek tartózkodási helyét korlátozzák, amennyiben jelenlétük egyes helyeken veszélyeztethetné a közbiztonságot és a rendet. A munkakerülőknél a tartózkodási hely kijelölésével egyidejűleg a becsületes munkára vezető nevelő intézkedések is foganatosíthatók. A rendelet augusztus 25-én lépett érvénybe. Macmillan a berlini kérdésben levelet írt Adenauernek Bonn (CTK) — A bonni kormány képviselője közölte, hogy Macmillan angol miniszterelnök levelet intézett Adenauer nyugatnémet kancellárhoz. A képviselő szerint a levél a berlini válsággal foglalkozik, azonban hozzáfűzte, hogy tartalmát nem hozzák nyilvánosságra mert túlságosan személyes jellegű. A levelet Steel Nagy-Britannia bonni nagykövete adta át Adenauernek. Az USA hadügyminisztere behívta a tartalékosodat Washington (CTK) — Róbert McNamara, az USA hadügyminisztere közölte, hogy Kennedy elnök július 25-i intézkedései alapján behívták a szárazföldi, légi és tengeri haderők 76 500 tartalékosát. A tartalékosoknak október 1-én kell bevonulniuk. Walter Ulbricht —, hogy továbbra is elodázzák a békeszerződés megkötését. Ha a nyugati hatalmak a bonni kormány elutasító magatartása kö vetkeztében nem hajlandók békeszerződést kötni mindkét német állammal, akkor' a tárgyalások csak a második világháború maradványainak felszámolásáról, a nyugat-berlini kémközpontok, az amerikai vezetés alatt álló Rias-rádjóállomás, a bonni kormány fiókintézményeinek megszüntetéséről, a normális nemzetközi kapcsolatok helyreállításáról, az NDK közlekedési útvonalain — vízen, szárazon, és levegőben — lebonyolódó átmenő forgalom szabályozásáról folyhatnak. Ez utóbbi kérdésben azzal a feltétellel, hogy az NDK állami szervei gyakorolnak ellenőrzést az átmenő forgalom fölött. Walter Ulbricht ezután hangsúlyozta, hogy a békeszerződés megkötéséig az NDK kormánya kész szigorúan tartani magát ahhoz a megállapodáshoz, amely 1955. szeptember 20-án dr. Bolz külügyminiszter és Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes között létrejött a három nyugati nagy|Htf£"fe| hatalom nyugat-berlini helyőrsége tagjainak az NDK területén keresztül lebonyolódó átmenő forgalma fölötti ellenőrzés kérdésében. — Most elérkezett az igazság ideje a német kérdésben — hangsúlyozta ezután az államtanács elnöke. — A hazugságok, a hidegháborús propagandakampány végleg hitelüket vesztették. Berlinben rendeződött egynéhány belnémet kérdés, amely semmilyen vonatkozásban sem érinti a nyugati hatalmak érdekeit. Az NDK kormánya biztonsági intézkedéseket foganatosított, amilyeneket minden szuverén állam végrehajt a maga határain. Walter Ulbricht ezután megjegyezte, hogy bizonyos esetekben átmeneti jellegű intézkedésekről van szó és rámutatott: az NDK fővárosának biztonsága érdekében foganatosított rendszabályok nagy szolgálatot tettek a békének. A német kérdés körül eloszlott a hidegháborús nyugati propaganda köde. A német militarizmus és nácizmus lényege és céljai minden vonatkozásban még jobban lelepleződtek. Walter Ulbricht beszédében bejelentette, hogy G. Sz. Tyitov őrnagy, világűrutas szeptember 1-én a demokratikus Berlinbe látogat. A hír nagy lelkesedést keltett a gyűlés résztvevői között. A kedvezőtlen időjárás ellenére az NDK Eezaki-tenger ment> vidékén is sikeresen folyik a betakarítás. Nagy területeken alkalmazzák a kétmenetes aratás módszerét. A képünkön látható fiatál lányok a malchovi mezőgazdasági technikum tanulói, akik most a ludorfi szövetkezetben segítenek az aratásnál. (CTK — Zentralbild felv.) A brazi l és külföldi reakció nyomására QUADROS LEMONDOTT Rio de janiero (CTK) — A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Quadros, Brazília elnöke benyújtotta lemondását. Valamennyi brazíliai rádióállomás ötpercenként közölte az elnök levelének tartalmát, amelyben bejelentette, hogy lemond a Brazíliai Egyesült Államok köztársasági elnöki funkciójáról. Janio Quadros elnök kijelentette, hogy a külső és a belső nyomás miatt nem folytathatja Brazíiia gazdasági és politikai felszabadításának elérésére irányuló törekvését. Quadros az elnöki tisztséget 7 hónapon át töltötte be. Lemondását független külpolitikája ellen intézett viharos támadások előzték meg. Szorosabb kapcsolatokra törekedett a Szovjetunióval és a szocialista államokkal s nem volt hajlandó szembehelyezkedni a kubai Castro-rendszerrel. A Moszkvai Rádió közölte, hogy Quadros elfogadta a szovjetunióbeli diplomáciai képviselet kicserélésére vonatkozó javaslatot és elfogadta a meghívást Moszkvába. Az elnöki tisztség betöltésével ideiglenesen Ranieri Maziliát, a képviselőház elnökét bízták meg. Brit Guayana nem lesz többé „Brit" Brit Guayanában az augusztus 21-én lezajlott parlamenti választásokban a népi haladó párt döntő többséget ért el. 35 mandátumbői 20-at sikerült megszereznie. A népi nemzeti kongresszus pártja 11 mandátumot, az Egyesült Erő burzsoá párt pedig 4 mandátumot kapott. A győztes párt bejelentette, hogy legkésőbb 1982. május 31-ig követelni fogja függetlenségének teljes elismerését. A népi haladó párt legfontosabb gazdasági célja, hogy emelje az életszínvonalat, felszámolja a munkanélküliséget és igazságosabban ossza el a nemzeti javakat. A népi haladó párt. melynek dr. Jagan a vezetője, már az elmúlt választási Időszakban jelentős eredményeket ért el ezen a téren az angol, amerikai és kanadai kapitalisták akarata ellenére is, akik az ország fő gazdasági részlegeit még mindig uralják. A belpolitikában dr. )agan pártja messzemenő szociális reformokat őhajt eszközölni és további tervei vannak Guayana gazdasági függetlenségének biztosítására. E céltyil központi nemzeti bank megalapításat Javasolja. A pénzügy ugyanis mindeddig még az angol Barclay's és a kanadai Royal bank kezében van. Az újonnan megalapított ipa ri vállalatok egész sorát a kormány Irányítja vagy közvetlenül ellenőrzi majd. A hazai ipar fejlesztése hozzájárul majd a kapitalista államokból valő import csökkentéséhez. Egy éven belül saját rádiőleadőt építenek. A külpolitika egyenlőre még az angol helytartó és az angol gyarmatügyi minisztériumhoz tartozik. A népi haladó párt azonban folytatja a teljes függetlenségért való harcát. A népi haladó párt független külpolitikát akar megvalósítani és nem akar csatlakozni semmiféle katonai tömbhöz, viszont barátságban akar élni az összes állammal. Ami a gazdasági segélyt Illeti, dr. Jagan bejelentette, hogy Guayanénak hosszúlejáratú alacsony kamatú kölcsönökre lesz szüksége, s ezeket bárhonnan elfogadja, ha nem kötik politikai feltételekhez. A választások eredménye nagy nyugtalanságot váltott ki Anglia és az USA gyarmatosító és imperialista köreiben, amelyek újabb antikommunista hisztériát akarnak kiváltani Guayanában, ahogy ezt már 1953-ban is tették. Brit Guayanának tudniillik gazdag bauxit, arany, és gyémánt lelőhelyei vannak, amelyek olcsó nyersanyag forrását képezik a legnagyobb gyarmatosító konszernek számára. A külföldi monopóliumok e gazdasági ágak államosításától tartanak és olyan rágalmakkal lépnek fel a népi haladó párt ellen, mint annak Idején ezt a kubai kormány ellen tették. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma egyelőre igen óvatosan reagál. Rusk államtitkár sajtókonferenciáján kijelentette. hogy a Guayanénak nyújtandó amerikai „segélyt" attól teszik függővé, milyen politikát tolytat majd dr. Jagan kormánya. KOMMENTÁRUNK Mit kell megakadályozni? ? A z USA, Anglia és Franciaország kormányaihoz intézett szovjet Jegyzék rámutatott, hogy nem szabad felhasználni a NyugatBerlinbe vezető légiutakat a nyugatnémet militarizmus felforgató revansista céljaira. Nyugaton, — persze leginkább Washingtonban, — mindjárt nagy lármát csaptak, hogy a Szovjetunió állítólag korlátozni akarja a nyugati hatalmaknak azt a Jogát, hogy bejárhassanak NyugatBerlinbe, bár a jegyzékben erről szó sincs. Miért ferdítik el tkkor a szovjet jegyzék értelmét? Miért akarják hangoskodásukkal azt a benyomást kelteni a nyugat-európai és amerikai közvéleményben, hogy a szovjet jegyzék „veszélyes helyzetet" teremt? Egy a céljuk: tompítani akarják a szovjet jegyzékben ellenük felhozott vádak élességét és el akarják terelni a figyelmet a veszélyes helyzet igazi előidézőiről. Egyszersmind leplezni akarják a valóságot, azt, hogy kétesek azok a Jogok, amelyekre a nyugati hatalmak hivatkoznak. Washingtonban sem tagadhatják, hogy a légi folyosókról kötött egyezmények csak a katonai szállításra vonatkoznak. Nyugati hírek szerint az amerikai diplomatáknak nagy fejtörést okoz az a tény, hogy az egyezmények szövegében nem találnak utalást arra, hogy a légi folyosók polgári forgalomra ls felhasználhatók. Pedig nem lennének ilyen gondjaik, ha az ellenőrizetlen nyugat-berlini légiösszeköttetést nem használnák ki az NDK és a többi szocialista állam ellen mesterkedő ellenséges elemek szállítására. Ezt nagyon jól tudják a Nyugaton. Ezért mindenképpen tagadni próbálják, a történteket. El akarják hitetni, hogy csupán a „bolsevik propaganda koholmánya" az az állítás, hogy revansista aknamunkát fejtenek ki Nyugat-Berlinben. Azt állítják hogy a „nyugatnémetek ilyesmivel nem foglalkoznak." Ami ezt illeti, az NDK, hazánk és Lengyelország államvédelmi szervei közkívánatra rengeteg bizonyítékot tudnának felmutatni arra, hogy a tettenért kémek és diverzánsok Nyugat-Berlinen keresztül jutottak az említett államok területére. A Szovjetunió és más szocialista államok már többször tiltakoztak ez ellen, de a nyugati hatalmak ügyet sem vetettek rá, noha tisztában vannak vele, hogy az ilyesmi összeegyeztethetetlen a nyugat-berlini légiösszeköttetést biztosító egyezményekkel. Persze nemcsak a kémekről és felforgatókról van szó, mert ugyanezen a légihídon keresztül szállítják Nyugat-Berlinbe a bonni politikusokat is, hogy innen szítsák a hidegháborút az NDK, a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. A nyugati hatalmak éveken át egykedvűen napirendre tértek a szocialista országok tiltakozásai fölött, pedig a különféle revansista tüntetéseken, nyílt fenyegetések hangzottak el ellenünk. Bonn „területi igénnyel" lépett fel velünk szemben ezeken a tüntetéseken. Világos, hogy ez a revansista tevékenység éppen azokat a szabadságjogokat veszélyezteti, amelyekre a nyugati hatalmak annyiszor hivatkoznak, és homlokegyenest ellenkezik a hitlerellenes koalícióba tömörült nagyhatalmak háború utáni összes egyezményeivel. Ha a nyugati hatalmak eddig azt hitték, hogy az ilyesmit eltűrhetik vagy támogathatják Nyugat-Berlinben, akkor most világosan láthatják, hogy a helyzet egyre .eszélyesebbé válik. A bonni kormánykörök mindenáron azt akarják elérni, hogy kiéleződjék az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya. Ogy gondolják, hogy erre éppen Nyugat-Berlin a legalkalmasabb hely. A Szovjetunió nem támadja Nyugat-Berlin „szabadságát" és a nyugati nagyhatalmak „jogait", amikor felszólítja őket, hogy ébredjenek rá a nyugat-berlini provokációs aknamunka veszélyes következményeire s vessenek véget ennek. Ezt a béke érdeke, a viszály elhárítása, a német kérdés békés megoldásának lehetővé tétele és a nyugat-berlini lakosság jogainak biztosítása teszi szükségessé. (dra) A nukleáris kísérletek tilalmát és az általános lesierelést együttesen kell megoldani Carapkin nyilatkozata a genfi atomértekezlet sikertelenségének okairól Genf (TASZSZ) — Carapkin, a Szovjetunió képviselője az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi háromhatalmi értekezleten interjút adott a BBC munkatársának az értekezlet jelenlegi helyzetéről és munkájának kilátásairól. A genfi háromhatalmi értekezlet — jelentette ki Carapkin — komoly zsákutcába jntott. Ennek oka az, hogy az Egyesült Államok és Nagy Britannia nem hajlandó ezt a kérdést kölcsönösen elfogadható alapon rendezni. Az Egyesült Államok minden erőfeszítésevei arra akarja rábírni a Szovjetuniót, hogy járuljon hozzá egy olyan szerződés aláírásához, amely az atomfegyver-kísérletek felújítására cselekvési szabadságot biztosítana az Egyesült Államoknak a moratorium határidejének lejártával, vagyis a szerződés megkötését követő három év múlva. A Szovjetunió természetesen nem járulhat hozzá ilyen szerződéshez. Az Egyesült Államok — folytatta a Szovjetunió képviselője — a nemzetközi ellenőrző szerv olyan megszervezésére törekszik, amely az amerikai uralmat biztosítaná e szervben, s lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok az ellenőrzési mechanizmus révén egyoldalú katonai előnyökhöz jusson. Csakis olyan ellenőrzés lehet hatékony, — mutatott rá Carapkin —, amely a felek kölcsönös megegyezésén, nem pedig valamelyik félnek azon törekvésén alapul, hogy az ellenőrzési mechanizmuson keresztül az egyik államcsoport akaratát rákényszerítse a másik csoportra. A hatékony ellenőrzés csak akkor biztosítható, ha az ellenörzőszervek személyzeti összeállítása felülről lefelé, minden szinten a felek egyenlő képviseletének elve alapján történik. A Szovjetunió éppen ezért javasolta az egyszemélyi adminisztrátor helyett kollektív végrehajtó szerv létrehozásét adminisztratív tanács formájában. E tanácsnak a jelenleg létező három íő államcsoport mindegyikének egyenlő jogú képviselőiből kell összetevődnie. Ez a szovjet javaslat biztosítja a felek nem formai, hanem tényleges egyenlőségét az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről szóló szerződés végrehajtásánál. A Jelenlegi körülmények között, amikor az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei tovább fokozzák a fegyverkezést hajszát és a háborús előkészületeket, a Szovjetunió kénytelen még óvatosabb, még éberebb lenni. A szovjet kormány a helyzet tárgyilagos elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy Ilyen körülmények között a kivezető útat az általános és teljes leszerelés, valamint az atomfegyver-kísérletek beszüntetése, e két kérdés kölcsönösen összefüggő megoldása révén kell keresni. A megoldás ilyen megközelítésének előnye, hogy megszünteti a fő akadályt, amelyet a nyugati hatalmak jelenleg a három tagú adminisztratív tanács megalakítását célzó szovjet javaslatban látnak. E megközelítés előnye továbbá, hogy e két kérdés kölcsönösen összekapcsolt megoldása módot ad az olyan rendellenes helyzet kiküszöbölésére, amikor az ellenőrzés elszakad a leszereléstől, következésképpen, amikor az ellenőrzés lényegében és egyszerűen a katonai adatszerzés eszközévé, kémkedés eszközévé válik. j Carapkin az interjú végén tolmácsolta azt a reményét, hogy a nyugati hatalmak reálisan mérlegelik a helyzetet és elfogadják a Szovjetunió javaslatát, amely utat mutat a kérdés kölcsönösen elfogadható megoldásához. Összehívták indonézia KP rendkívüli kongresszusát Dzsakarta (CTK J — Indonézia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jelentette, hogy a jövő év első hónapjaiban megtartják a párt VII. rendkívüli kongresszusát, amely jóváhagyja a párt alapszabályzatában eszközölt változásokat. jűj SZÖ 3 * 1961. augusztus 20.