Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-26 / 237. szám, szombat

A SZOCIALISTA 1ÁBOR ORSZA'GAlgOL • 80 KM SEBESSÉGGEL SZÁGULDÓ REPÜLŰHAJÚK A Szovjetunióban most tervezik a folyami hajózás számára az első me­rűlószárnyú teherhajót. Teljes meg­terheléssel 80 km-es sebességet ér majd el. A hajtóerőt egy 8000 lóerős gázturbina szolgáltatja. Különösen nagy Jelentőségű lesz ezeknek az új­fajta teherhajóknak a bevezetése azo­kon a vidékeken, ahol a folyamhajózás a közlekedés alapját képezi, (pl. Szl­bérla). (CTK) • 100 OJ FILMSZÍNHÁZ A FELSZABADULÁS ÉVFORDULÓJÁRA Románia népe augusztus 23-4n ün­nepelte felszabadulásának 17. évfor­dulóját. Ennek tiszteletére a bukares­ti, argesl, dobrudzsal, ploestl, hune­doarl kerületben és Dobrudzsában 100 új vidéki mozit nyitottak meg. Romániában 1938-ban csupán 388 mozi volt. A mai Román Népköztár­saságban már 3600 filmszínház műkö­dik. A hunedoari kerületben, ahol a háború előtt egyáltalán nem létezett mozi, most minden 1800 lakosra Jut egy filmszínház. Tavaly 168 millió né­ző látott filmet Romániában. (CTK) • ALUMÍNIUMGYÁRTÁS KÖZÖNSÉGES AGYAGBÖL Bretsznajder professzor, hírneves lengyel vegyész új módszert dolgozott kl, melynek segítségével közönséges agyagból alumíniumoxid nyerhető, s ez lehetóvé teszi az alumíniumnak közönséges agyagból való előállításit. A Bretsznajder tanár módszere alap­ján készített alumínium első tonnáját a kutatóintézetből a skawlnl aluml­nlumkohöba szállították. Az utóbbi években világszerte kí­sérleteznek az alumíniumnak agyag­ból való előállításával. A lengyel tu­dós sikere tehát világsiker ls egyút­tal. Lengyelországban ezekután alumí­niumoxidot előállító gyárat építenek, mely teljesen fedi majd az új alu­mlniumkohó nyersanyagszükségletét. (CTK) • LENGYELORSZÁG SEGlTI ÁRUKIVITELÜNKET Lengyelország klkötóin át az Idén kö­zel 3 millió tonna csehszlovák árut szál­lítunk szerte a világba, tehát 300 ezer tonnával többet, mint tavaly. A szczeci­ni kikötő bonyolítja le áruszállításunk 70 százalékát. Igen nagy segítséget nyújt nekünk a lengyel kereskedelmi hajózás, különösen a távol-keleti út­vonalon, a Kínába, Japánba, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaságba és a, Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságba Irányuló exportunk terén. Len­gyel kereskedelmi hajók szállítják a csehszlovák árut a Perzsa-öbölbe és Nyugat-Afrikába ls. (CTK) Mi újság Berlinben? Ml történt tegnap óta a berlini övezet-határon? Hová fejlődik a berlini kérdés körül fellángolt nyugatnémet uszító had­járat? Ml történt a berlini kérdés megoldása érdekében? — Ilyen és hasonló kérdésekkel nyitják fel reg­gelenként a lapokat az újságolvasók ezrei. Berlin felé fordult a világ közvéleményének érdeklődése, hiszen ezt a tűzfészket szeretnék a Nyugat militarista politikusai minden áron háborús céljaik érdekében a maguk Javára felhasználni. Sokan mér azt a kérdést ls feltették: lőni vagy tárgyalni fognak? Milyen választ adott a múlt hét az emberek kérdéseire? Hazánk né­pének álláspontját világosan és egy­értelműen jutatta kifejezésre a ked­den közzétett nyilatkozat, amelyben a Csehszlovák Szocialista Köztársa ság kormánya kijelenti, hogy helye­seljük az NDK kormányának intéz­kedéseit, mindent megteszünk a vi­lágbéke megőrzése érdekében, min­den rendelkezésünkre álló erűvel hoz­zájárulunk a háborús kalandorok meg­zabolázásához. Ugyanakkor, amikor nyugodt hangon kifejezésre juttattuk megingathatatlan álláspontunkat, hogy a német . békeszerződést meg­kötjük, Nyugaton ugyancsak meg­mutatták, mit akarnak: Adenauer Nyugat-Berlinbe utazott, hogy az NDK és a szocialista tábor ellen uszítson, WUly Brandt nyugat-berlini polgár­gárrnester huligán-provokációkat szervezett az övezet-határon, az USA elnöke provokációs körútra Berlinbe küldte Johnson alelnököt, 1500 kato­nával erősítette meg a nyugat-berlini helyőrséget. Az övezethatárok köze­lében felvonultatták a katonákat, gépfegyver-tüzelőállásokat létesítet­tek, harckocsikat állítottak az utcára. A nyugati megszállók a csapataik ellátására fenntartott légi utakat re­vansista provokatörök Berlinbe szál­lítására használták fel. Az NDK szer­vei a provokációk meghiúsítására to­vábbi intézkedéseket foganatosítottak, csupán engedéllyel léphetnek a de­a lumtota mokratikus Berlinbe a nyugat-berli­niek, felszólítják a lakosokat, ma­t radjanak legalább 100 méterre az övezethatártól. Önvédelmi intézkedé­sek ezek, amelyek tovább csökkentik a provokációk lehetőségét. Nos, ezek az események milyen vá­laszt adnak felvetett kérdéseinkre? Az egyik oldalon nagyhangú uszí­tás, a másik oldalon higgadt intéz­kedések; az egyik oldalon fegyver­csöríetés, a máslkon céltudatos te­vékenység egy 16 éve megoldatlan égető kérdés Igazságos rendezésére. Minden józanul gondolkodó ember ennek alapján a következő következ­tetésre jut: az Európa szívében nyug­talanító kérdést nem lehet provo­kációkkal ós uszítással megoldani, hanem csakis tárgyalások útján. Akármit szajkóznak a militarista és soviniszta uszítók, a Német Demok­ratikus Köztársasággal tárgyalni kell. Sok helyütt már most megértették, hogy számolni kell a világban kiala­kult reális helyzettel, az új erővi­szonyokkal és a tárgyalások útját kell választani. Kétségtelen, hogy az uszítás és a fegyvercsörtetés a gyengébb fél módszere. Az erő azon az oldalon van, amely a higgadt in­tézkedéseket teszi és a berlini kér­kés igazságos és békés megoldását szorgalmazza. A múlt hét berlini eseményei csupán azt bizonyították be, hogy csődöt mondott a „frontváros poli­tikája" (mellékesen Jegyezzük meg, hogy a frontváros kifejezés Göbbels hitlerista propagandafőnök „találmá­nya"). Az angol sajtó már belátta ezt, sót Strauss, aki a múlt héten még azt hangoztatta, hogy a második vi­lágháború nem ért véget, és érdemes A HANOI MELLETTI Nagytó partján Quang-Bá-ban üdülőközpontot létesítenek a hanoi dolgozók számára. Az UdUlfitelep 3 hektáron terUl el s a munkála­tok befejezése után öt korszerű szálloda szolgálja majd a dolgozók kényel­mét. A képen: Az ú] Udülöközpont. (CTK — Vietnami Távirati Iroda felv.) „még egyszer nekimenni", olyan sza­vakra kényszerült a müncheni vá­lasztási gyűlésen, amilyeneket tőle aztán Igazán senki sem várt. Azt mondotta ugyanis, hogy „Bonnak ke­resnie kell a tárgyalásokhoz vezető utat". Adenauer ls, amikor látta, hogy nyugati szövetségesel nem támogat­ják egységesen és fenntartás nélkül, a háborús dobverést mérsékeltebb hangra váltotta fel és Brandtot hagy­ta, hadd ingerelje maga ellen a nyugatnémet választókat. Adenauer tudja, ha tovább is az eddigi hang­nemet folytatja, ezzel nyíltan bevall­ja: háborút akarok a szocialista tá­bor ellen. A körülmények arra kény­szerítik a legforróbbfejű nyugati politikusokat ls, Igazodjanak az erő­viszonyok mai állásához. A háborús uszítás politikája kudarcra van ítél­ve. Az erőpolitikát az övezethatáron álló amerikai harckocsik és gép­fegyveresek nem rántják kl a csává­ból, hanem még nevetségessé ls te­szik. Szinte jelképes, hogy az övezet­határ inneni oldalén a harckocsikkal szemben huligán-provokációk lehűté­sére készített fecskendős autó áll. Szilárd és megingathatatlan állás­pontunk, erőnk és tekintélyűnk, tá­borunk egysége a biztosítéka, hogy Boriin kérdését nem fegyverekkel, hanem reális alapokon nyugvó tár­gyalásokkal oldják meg. A másik jelentős kérdés ezekben a napókban a világ közvé­leményét foglalkoztatja, a bizertai francia agresszió, amelyet most tár­gyal az ENSZ rendkívüli közgyűlése. A francia agresszió vitája — s ez teszi oly jelentőssé a kérdést — túl­terjed j a bizertai válságon. Nem ke­vesebbről van ugyanis szó, mint ar­ról, hogy a világfórumon a franciák bizertai agressziója kapcsán pellen­gérre állították az összes külföldi támaszpontokat létesítő imperialista országot. Karel Kurka csehszlovák küldött be­szédéből világosan kitűnik, — s ezt az álláspontot osztja az afrlkal-ázslal orszá­gok számottevő csoportja ls: „Ha a franciák bizertai támaszpontjukat a gyarmati rabságból felszabadult nem­zetek elleni agresszióra használták fel, akkor hasonló a célja a többi imperia­lista ország támaszpontjának ls." A kö­vetkeztetés helyességéről mindenekelőtt az tanúskodik, hogy a támaszpontokat nagy hévvel építő USA küldötte a fran­cia érdekek mellett tört lándzsát, hogy ezzel egyúttal az USA támaszpont-po­lltlkáját ls védelmezze. Az összes többi felszólaló, - egy-két küldött kivételével — határozottan elítélte a külföldi tá­maszpontokat. Az ENSZ-közgyűIésen fel­szólalók a katonai támaszpontokat a gyarmatosítás egyik formájának tekin­tik — és joggal. A gyarmatosítók és szövetségeseik kisebbségbe jutottak és védelemre kényszerültek, álláspontjuk tarthatatlanná vált. A 32 ország határozati Javaslata meg­erősíti a Biztonsági Tanács határozatát, elismeri Tunézia jogát, hogy szólítsa fel Franciaországot csapatai kivonására Tunéziából és kétoldali tárgyalásokat szorgalmaz. Ez a javaslat lehetővé teszi a frnacla agresszió megszűntetését Tu­néziában. Kétségtelen azonban, hogy a rendkívüli közgyűlés eddigi vitájának lényegét jobban kifejezné egy olyan határozat, amely ezen felül elítélné a külföldi katonai támaszpontokat, mint a gyarma­tosítás egyik formáját és megakadályoz­ná a NATO tagállamait abban, hogy támaszpontjaikat a felszabadult nem­zetek elleni agreszlóra használják fel. Az idegen területen létesített támaszpontok agresszív szerepét Il­letően fényes bizonyítékot nyújtanak a CENTO délkelet-ázsiai katonai tömb leleplezett agresszív tervei, amelyeket a Szovjetunió hozott nyil­vánosságra. Ezek a tervek az egész világot felháborították. A CENTO stratégái a másvilágra akarták kül­deni Irán és Pakisztán békés lakos­ságát és támadást terveztek semleges országok ellen. A tervek nyilvános­ságra hozatala felnyitotta sok ember szemét. Kitűnt ugyanis, hogy míg az USA az egyik oldalon a semleges országokat — hogy megnyerje tá­mogatásukat politikája számára — el­halmozza különféle ígéretekkel és mindenképpen igyekszik behálózni őket, addig a másik oldalon nukleá­ris bombázásukról sző terveket, olyanokat, mint például az Afganisz­tán fővárosának elpusztítására ké­szített terv. A tervek leleplezése ér­zékeny csapás volt az amerikai im­perialisták számára, megmutatta a nemzeteknek: az USA Szovjetunió­ellenes agresszív terveiben még sa­ját szövetségeseinek nukleáris bombá­zásától sem riad vissza, tervei ag­resszívak, a semleges országok felé mutatott „jóakarata" hamis. Mint a bizertai agressziót tárgyaló ENSZ-közgyűlés vitája, úgy a CENTO tervelnek leleplezése is megmutatta: a külföldi támaszpontokat fel kell számolni. Az ehhez vezető egyedüli járható út az általános és teljes le­szerelés. V. G. MEGčRKEZIK N . SZ. HRUSCSOV TÁVIRATA - NYUGODTABB A SZÍVVERÉS • GONDOLATOK AFRIKA FELETT > AZ ŰRHAJÓSNAK HANZELKA ÉS ZIKMUND IS ESZÉBE JUTOTT • LENIN ESZ­MÉINEK MEGVALÓSULÁSA - A NAGY VÍZIERŐMŰVEK FELETTI TAVAK - A VILÁGŰRBŐL IS LATHATÓK • ÜZENETVÁLTÁS GAGARINNAL • EGÉSZ IDŐ ALATT JÓL MŰKÖDÖTT A RÁDIÓ ÖSSZEKÖTTETÉS Elmondja: Germán Tyitov űrrepülő, a Szovjetunió hőse o M oszkvai időszámítás szerint 10 óra 38 perckor a Szovjetunió területe felett repültem és a rádión jelentettem az SZKP Központi Bi­zottságnak, a szovjet kormánynak és személyesen Nyikita Szergejevics Hruscsovnak: — A Vosztok-2 szovjet szputnyik­űrhajó eredményesen repül. Az űr­hajó minden műszere rendesen mű­ködik. Jól érzem magam ... Csakhamar megjött Nyikita Szer­gejevics Hruscsov rádiótávlrata a világűrbe, és én hallottam a szívve­résemet. Nyikita Szergejevics arról beszélt, hogy minden szovjet ember végtelenül örül eredményes repülé­semnek. Szívélyesen üdvözölt és várta visszaérkezésemet a Földre. Nyikita Szergejevics Hruscsov meleg atyai szavai még nagyobb bizton­ságérzetet öntöttek belém, új erőt kölcsönöztek, s mint a Földről az egészségi állapotomat figyelő orvo­sok utólag állították, a rádlótávirat után pulzusom és a lélegzésem ls tisztább, nyugodtabb lett. A második körön Afrika fölött re­pülve üdvözletemet küldtem a gyar­mati rendszer ellen harcoló afrikai népeknek. Ha az ember a világűrből a föld­részeket figyeli, látja, hogy nem­csak körvonalaikkal, hanem színeik­kel ls különböznek egymástól. Afri­ka alapszíne a sárga, melybe a dzsungelek sötétzöld foltjai vegyül­nek. Felülete a leopárd foltos bőrére hasonlít. Afrika fölött felismertem a Szahara sivatagot, a> sárgás barna homoktengert, melyben az életnek semmilyen jelét sem véltem felfe­dezni. Gyermekkoromban olvastam Dávid Livingston utazásáról. Az elsők kö­zött írta le e mesebeli világrész nö­vény és állatvilágát, s mesélt az ottlakó törzsek és népek életéről. Természetesen olvastam Jlfí Hanzel­ka és Miroslav Zikmund cseh utazók fényképekkel gazdagon illusztrált könyvét „Afrika az álmok világában és a valóságban". Érdekes, hasznos könyv. önkéntelenül eszembe jutott még egy elbeszélés, mely diákéveimben nagy hatással volt rám, a bároknak az angol gyarmatosítók ellen vívott felszabadító háborújáról szólt. Em­lékezetemben felidéződtek napjaink afrikai, eseményei, az afrikai népek egymás után rázzák le az évszáza­dos rabság bilincseit és térnek az új élet útjára. A hazájuk szabadsá­gáért és függetlenségéért harcoló al­gériai hazafiak vére öntözi Afrika homoksivatagait. Valahol itt a sely­mes homoktenger közepén próbál­ják ki atombombáikat a francia im­perialisták és mérgezik stroncium­mal Földünk légkörét. A sárga Szaharának hirtelen vé­geszakadt és megpillantottam a Földközi-tenger fénylő tükrét. A leg­szebb volt a tengerek közül, melye­ket az első két kör alatt megfigyel­hettem. Sötétkék ultramarin színe távolba veszett az illuminátorban, s eltűnt a ködfellegben. Néhány percnyi repülés után újra szülőföldem fölött vagyok. Különbö­zik a világ minden országétól. Sehol sem lát az ember olyan óriási szán­tóföldterületet, erdőt, olyan sok nagy folyót, olyan színpompás és gazdag palettát, melyen a dél cso­dálatos zöld színétől az örök hó bo­rította hegycsúcsok fehér színéig minden árnyalat fellelhető. Ilyen nagy magasságból nem lát­szottak a gyárak. De tudtam, hogy füstölögnek, hogy ott lent a nagy­olvasztók és a martin-kemencék tü­zétől megvilágított testtel, dolgozik a kommunizmus építőinek nagy had­serege. A Vosztok-2 szputnyikűrha­jóban úgy tükröződött vissza titánl munkájuk, mint a napfény a gyöngyharmat cseppjében. Nem láttam a szénbányák körvo­nalait és a vasútvonalakat, de te­kintetem megakadt a mesterséges tengereken, amelyeket a vízierőmű­vek gátjai teli csésze alakjában fel­duzzasztottak. Az új korszaknak, — a kommunista építés nagy korszaká­nak ismertetőjegyei. Valamikor szü­lőfalumban, Polkovnylkovóban isko­lai dolgozatot írtam, mely ezekkel a lenini szavakkal kezdődött: A kommunizmus — a szovjethatalom plusz az egész ország villamosítása". Nem sok Idő telt el azóta, hogy megváltam az iskola kedves padjai­tól. Hol is gondolhattam volna ak­kor arra, hogy egyszer majd egy szempillantással áttekinthetem át­alakult hazánkati A második kör Idején Moszkva fö­lött válaszoltam a szovjet kormány­fő üdvözlő táviratára. Nem írtam, hanem diktáltam. — Tolmácsolják nagy hálámat Nyikita Szergejevics Hruscsovnak, atyai gondoskodásáért — mondot­tam. Az éter hullámai elvitték - szavai­mat és a magnetofon önműködően rögzítette a mondottakat. — Nagyon köszönöm! — mondot­tam és még egyszer megismételtem: — nagyon köszönöm! Tudván azt, hogy Nyikita Szerge­jevicset egész idő alatt érdekelte a repülés lefolyása, a program telje­sítése, megtoldottam néhány mon­dattal a rádiógramot: " — Állandóan pontosan teljesítem a párt és a kormány programjel­adatát. Megy minden, mint a kari­kacsapás. A fedélzeten minden rend­ben van. Közöljék ezt Nyikita Szer­gejeviccsel. Amikor ezt a Földre továbbítot­tam, megkönnyebbülést éreztem. A rádlótávirat a repülőút első szaka­szának eredményét értékelte. S va­lóban a Vosztok-2 11 óra 48 perc­kor másodszor repülte körül a Föl­det és megkezdte a harmadik óriás­kört. Egész Idő alatt hasznos adatokat továbbítottam a kozmodromon mű­ködő fővezérkarhoz és az űrrepülést Irányító parancsnoki posztra, továb­bá a kozmodromtól több száz kilo­méterre fekvő koordináló számoló­központba. Rengeteg szakember vett részt a világűrből kapott adatok fel­dolgozásában, a Vosztok-2 útjának biztosításában. Tudtam, hogy a Föld­ről több száz figyelő szem lesí a te­levízión keresztül minden mozdula­tomat, mindazt, ami a kabinban le­játszódik. Az orvosok a legkorsze­rűbb rádlőtelemetrikus és televíziós rendszer segítségével állandóan fi­gyelték szervezetem állapotát. Ez az igen finom műszer pontosan rögzí­tette szívem bioelektrikus és mecha­nikus tevékenységét, lélegzésem gyorsaságát és mélységét, testem hőmérsékletét. Vlagyimir Ivanovics jazdovszkij orvosprofesszor a Földön többet tu­dott a szívemről, mint jómagam. S ha én szubjektív észleleteim közlé­se közben tévedtem volna, ami a „vakon" repülő pilótákkal néha elő­fordul, a sok műszer és szuperér­zékeny berendezés azonnal felfedez­te volna a hibát. Szilárd tudományos alapra, az orvosi technika legszéle­sebb körű alkalmazására épült az emberi szervezet életképességére ha­HOSSZO Ej FÁRADSÁGOS KIKÉP­ZÉS ELŐZTE MEG AZT A PILLANA­TOT, AMIKOR G. TYITOV BELEPHE­TETT AZ ÜRHAJÖ KABINJÁBA. ÜJ SZÖ 4 * 1981. augusztus 19.

Next

/
Thumbnails
Contents