Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-26 / 237. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÜJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1961. augusztus 26. szombat 50 fillér XIV. évfolyam, 237. szám Mezőgazdaságunk a jövő tükrében Mezőgazdaságunk elé azt a fel­adatot tűztük, hogy 1970-ig el kell érnie az ipari termelés színvona­lát. Az utóbbi években tapasztalt fejlődés alapján ezt egészen ter­mészetesnek vesszük, hiszen me­zőgazdaságunk a közelmúltban olyan jelentős támogatást kapott, hogy a termelés gépesítése, s a termelési technológia fejlesztése egészen új szakaszba lépett. Ma már sokkal több a gépünk, mint két évvel ezelőtt volt s ez jelen­tős tényező. De helytelen lenne, ha a mezőgazdasági termelés fej­lesztését csupán a gépesítés fokán mérnénk. A gépesítés hatékonysá­ga a termelésben aszerint válto­zik, mennyire ért az ember a ter­melésben alkalmazott géphez és milyen a viszonya az adott ter­melési folyamathoz. Például: Ta­valy a galantai járásban átlag alig 50 hektárról aratta le és csé­pelte ki egy-egy kombájn a ga­bonát. Az idei aratásban közel 100 hektár volt az átlagteljesítmény. A múlt évben a szövetkezetek többségében nagy gondot okozott a takarmányalap biztosítása. Nem a földben, hanem a vetésben, vagy a megtermett, takarmányozásra alkalmas termékek elosztásában volt a hiba. Erre ls ez idei év a legjobb példa, mivel a szövetkeze­tesek többsége a helyes gabonael­osztással és a nagy hozamokat adó takarmányok termesztésével megoldja ezt a problémát. Végső soron tehát a szervezésen, illetve az embereken múlik a siker, s az is, hogy mezőgazdasági termelé­sünk rövidesen elérje az ipari ter­melés jelenlegi színvonalát. Igen, a jelenlegi ipari termelés színvonala elérhető, hiszen mező­gazdaságunk a harmadik ötéves tervben több mint 112 ezer trak­tort, rengeteg gépet és műtrágyát és nem utolsósorban sok szakem­bert kap. Ehhez tegyük hozzá, hogy a talajjavításra fordított milliárdok ugyancsak a termelés fejlesztését fogják szolgálni. Mindez — ilyen szempontokból nézve — mennyire egyszerű és mennyire természetes. Äm a való­ságban más, megközelítőleg sem ennyire természetes és főképp nem egyszerű a dolog. Mert tu­lajdonképpen miről is van szó a mezőgazdasági termelésnek az ipar színvonalára történő feleme­lése esetében? A mezőgazdasági termelésben a gépesítés, a mechanizálás és az automatizálás gyors fejlesztése minden kétséget kizáróan bizto­sítja, hogy néhány év alatt elér­jük az ipar jelenlegi színvonalát. Igen, a jelenlegit. Ám a valóság­ban sokkal többről van szó, mert a következő években az ipari ter­melés is gyors ütemben fog fej­lődni. Ez pedig azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelés színvo­nalának 1970-re nem a jelenlegi ipari termelés színvonalát kell el­érnie, hanem ennél sokkal maga­sabbat, amilyen 1970-ben lesz az ipar színvonala. Van-e erre lehetőség? — tehet­nénk fel a kérdést. A választ a tények adják. Elsősorban azok, amelyek már most elénk vetítik a mezőgazdasági termelés jövőjét. Pelhrimovban 2500 sertést gondoz egy etető és ez az ember már gombnyomásokkal intézi el a múltban legalább 10 embert fog­lalkoztató munkát. A Kvetoslavovi Állami Gazdaságban, vagy a šte­fanikovcei szövetkezetben a leg­korszerűbb fejőgépekkel felszerelt istállókban a fejőállások annyira megkönnyítik a tehéngondozók munkáját, hogy azok tulajdonkép­pen már nem is kétkezi munká­sok, hanem mechanikusok. Bár még csak újdonság, de már is­mert az a cukorrépaszedőkombájn, amely a kiásással egyidőben le is fejeli és egyenesen a pótkocsira juttatja a cukorrépát. Már ismert dolog, hogy a takarmány és a ku­korica termesztése, illetve betaka­rítása teljesen gépesíthető. Még nincs elég gépünk, de jelenünk és tervünk biztosíték rá, hogy lesz. Ami tehát a termelés gépesíté­sét, mechanizálását és automati­zálását illeti, az ipar gyors ütemű fejlődése mellett is van rá lehető­ség, hogy a jelenlegi nagy különb­séget behozzuk. Persze, ehhez a korszerű gepeken kívül sok mindenre van még szükség. Min­denekelőtt arra, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók mindennapi éle­tében is gyökeres változás álljon be. Az a mezőgazdasági dolgozó, aki jelenleg még a háztáji gazdál­kodásban keresi az életszínvonal emelésének lehetőségeit, nem le­het következetes és rendíthetetlen harcosa a mezőgazdaságunkban tervezett óriási változásoknak. Nem lehet a kommunizmusba való átmenetet elképzelni azokkal a csökevényekkel, amelyeket az egyéni gazdálkodás alakított ki a földművesekben. Éppen ezért a gé­pesítéssel párhuzamosan a falusi ember életkörülményeinek, világ­szemléletének, szakmai tudásának, valamint a termeléshez és a tár­sadalomhoz való viszonyának- is gyökeresen meg kell változnia. Pártunk és kormányunk a leg­messzebbmenőén gondoskodik ar­ról, hogy a változáshoz, a terve­zett fejlődéshez biztosítsa a fel­tételeket. Novotný elvtárs már az EFSZ-ek V. országos kongresszu­sán hangsúlyozta, hogy a jövő fa­lujában az élet semmiben sem kü­lönbözik majd a városi lakosság életéből. A vízvezeték, a központi fűtés, a kulturális élet lehetőségei éppen úgy adva lesznek, mint a város­ban. A kulturális központok léte­sítése már nem a távoli jövő kér­dése, hiszen az egyesített falvak­ban már most megvan a lehető­ség. Éttermek, központi fürdők, sporttelepek, parkok stb., ezek mind mind hozzátartoznak majd az új faluhoz. Hogy a mostani körülmények között ez még elképzelhetetlen? Lehet, de csak akkor, ha szemet hunyunk azok előtt a naponként észlelhető forradalmi változások előtt, melyek megváltoztatják fal­vaink arculatát és a falusi lakos­ság életét, világszemléletét. Hiszen az a mezőgazdasági dolgozó, aki tegnap még kaszát kalapált, hol­nap már — szakértelemmel — egy bonyolultabb gépet kezel. Az pedig már a múltból is ismeretes, hogy a nagyobb szakmai tudással rendelkező emberek igényei is na­gyobbak. Mezőgazdaságunk fej­lesztése, az ipari termelés színvo­nalának elérése tehát azt is jelen­ti, hogy a mezőgazdasági dolgozó, nem a régi értelemben vett pa­raszt, hanem a maga munkasza­kaszán szakember lesz. Azaz me­zőgazdaságunk fejlesztésének, az ipari termelés színvonala elérésé­nek semmi akadálya sem lehet. Csak meggyorsítója lehet az a tényező, hogy az ember, a nagy változás döntő tényezőjének meg­valósítója korábban ismeri fel a változás szükségességét s a meg­valósítás lehetőségeit. Az ember­től függ tehát, hogy mikor követ­kezik be ez a nagyszerű jövő. Közlemény a kormány üléséről Előzetes ellenőrzéssel a felesleges veszteség ellen A jó statisztika megkönnyíti az irányítást • Az állami ellenőrző és statiszti­kai hivatalok új kerületi és járási osztályai működjenek szorosan együtt a nemzeti bizottságokkal • Az ökonómiai elemzések eredményeit meg kell tárgyalni a dolgozókkal • Javítani kell az ármegállapításokat és a termékek • minőségét A kormány legutóbbi ülésén az Állami Ellenőrzési és Statisztikai Köz; ponti Hivatal elnökének — miniszter ének javaslatára jóváhagyta az ellen­őrzési, statisztikai és őrszolgálati tevékenység fokozását szolgáló intézke­déseket. A jóváhagyott intézkedések gyűjteménye a CSKP KB által elfoga­dott elvek alapján készült. Már ez év júniusában megalakult az Állami Ellenőrzési és Statisztikai Központi Hivatal mint a kormány szerve, melynek fő feladata a párt­és kormányhatározatok teljesítésé­nek ellenőrzése, az állami fegyelem betartása és megszilárdítása, harc a társadalmi érdekek érvényesítéséért és a társadalmi vagyon gazdaságos felhasználásáért. A feladatokhoz tar­tozik még az állami statisztika és a statisztikai elemzések biztosítása, az alkotás és az árak hatékony ellen­őrzése, az ellenőrző tevékenység, va­lamint a nyilvántartás módszeres irányítása. Az a tény, hogy az ál­lami ellenőrzés és statisztika egy, a többi állami és gazdasági szervtől független intézményben egyesült, le­hetővé teszi, hogy a népgazdaság és a kulturális fejlődés feladatait és teljesítését együttesen vizsgálják, hogy a statisztika Jobban szolgálja az ellenőrzést, s ezzel a központi irányítást s fordítva, hogy az alapos ellenőrzés biztosítsa a helyes nyil­vántartást, a kimutatott adatok he­lyességét és valódiságát. Az állam új területi szervezésével összhangban megszervezik az állami ellenőrzés és statisztika kerületi és járási osztályait, amelyek közvet­lenül az Állami Ellenőrzési és Sta­tisztikai Központi Hivatal elnöke alá tartoznak, függetlenek a helyi szer­vektől, ugyanakkor azonban szoro­san együttműködnek a nemzeti bi­zottságokkal. Az állami ellenőrzés területi osz­tályainak létesítése azonban nem je­lenti azt, mintha csökkennék az irá­nyítás valamennyi fokán végzett szakmai és belső ellenőrzés jelentő­sége. Ellenkezőleg, az állami ellen­őrzést és statisztikát irányító füg­getlen központ kiépítésével és meg­erősítésével csak fokozódik a vezető dolgozók felelőssége. Minden vezető dolgozó, illetve szerv köteles „aki irányít az ellenőriz" elv megvalósí­tására módszert kidolgozni, amely­lyel meghatározza az ellenőrzés for­máját ténykedésének szakaszán és az általa irányított egységben. Az ellenőrzés így az irányító munka el­választhatatlan részévé válik. A ve­zető nem hárítja el magától a fele­lősséget az idejében és helyesen el­A gabonafelvásárlás helyzete augusztus 24-én százalékban Kerület: Gabona összesen : Gyarapodás: búza: rozs: árpa: Egyéb szemesek: Nyugat-szlovákiai 101,4 0,2 110,4 80,8 99,6 115,4 Észak-morvaorszégi 92,4 2,1 108,2 83,1 96,0 62,6 Dél-morvaországi 89,8 1,9 100,5 77,0 97,8 56,5 Közép-szlovákiai 88,6 1,1 96,4 85,9 89,7 61,4 Észak-csehországi 87,2 3,5 93J3 74,8 96,4 69,5 Kelet szlovákiai 81,0 1,0 76,1 83,6 84,8 66,8 Közép-csehországi 68,2 4,5 62,8 55,4 87,7 17,9 Kelet-csehországi 56,3 4,2 62,6 49,6 73,5 5,8 Dél-csehországi 55,9 6,4 59,8 56,2 74,4 22,2 Nyugat-csehországi 23,9 y f. /-yvv 3,1 fwt JŰSSfi 25,2 13,9 61,6 13,2 végzett ellenőrzésért és az ellenőr­zés eredményeinek helyes felhasz­nálásáért az irányításban azzal, hogy az ellenőrzés elvégzésének Jogát szakdolgozókra ruházza át. A felada­tok kiosztásáriái és szervezési biz­tosításánál a vezetőnek . a helyzet alapos ismeretéből kell kiindulnia s részletesen kell ismernie azt is, hogyan teljesítették a kiszabott fel­(Folytatás a 2. oldalon]' Egészségügyi együttműködésünk az NDX-val (CTK) — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság egészségügyi egyezménye értelmében további 51 csehszlovák állampolgár utazott e napokban az NDK-ba, ahol Brambach és Elster gyógyfürdőkben részesül­nek kezelésben. Az NDK-ból évente mintegy 1500 beteg érkezik gyógykezelésre cseh­szlovákiai gyógyfürdőkbe és intéze­tekbe. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Német Demokratikus Köztársaság egészségügyi együttmű­ködése azonban nem szorítkozik csak a betegek gyógykezelése terén nyújtott kölcsönös segítségre, hanem más szakaszokon ls megnyilvánulnak kedvező eredményei. Igy például csehszlovákiai szakemberek jelentős segítséget nyújtottak német szaktár­saiknak a gyermekbénulás elleni harcban és a vérátömlesztési állomá­sok létesítésében. Egészségügyi dol­gozóink viszont igen értékes tapasz­talatokat szereztek a Német Demok­ratikus Köztársaságban a gyógysze­rek, az egészségügyi műszerek stb. gyártása terén. A két ország mint­egy húsz kísérleti és tudományos intézete szorosan együttműködve foglalkozik közös egészségügyi kí­sérleti feladatok megoldásával. Vladimír Antušek festőművész kitüntetése (ČTK) — Vladimír Antušek, festő­művész, grafikus és könyvillusztrá­tor augusztus 25-én töltötte be 60. életévét. A köztársasági elnök ebből az alkalomból a festőművésznek a Munkaérdemrendet adományozta a CSKP érdekében kifejtett áldozatkész tevékenységéért és a képzőművészet fejlesztése terén szerzett érdemeiért. I 1 Megkezdődött a szüret (ČTK) — A kelet-szlovákiai szőlő­termesztő EFSZ-ek és állami gazda­ságok a napokban megkezdték a cse­megeszőlő szüretelését és eddig 100 mázsát adtak piacra. Az elsők között a Somotori Állami Gazdaság dolgozói szállítottak szőlőt a közellátás cél­jaira. A tervek értelmében 8500 má­zsa csemegeszőlő kerül felvásárlásra a kelet-szlovákiai kerületben. Előre­láthatólag azonban a tervet 5—6 szá­zalékkal túlteljesítik. A Berlin—Pankow-i automobilgyár II. javítóműhelyében a Lunyik III. munka­brigád kezdeményezésére valamennyi munkabrigád tagjai kötelezettségvállalást tettek, hogy átveszik azon munkástársaik munkáját, akik békefirségre mentek a Német Demokratikus Köztársaság halárára. Képünkön a brigád tagjait látjuk. Balról: Ulrich Gärtner, Walter Lehmann, Herbert Mante, továbbá Heinrich Dierks, a brigád vezetője és Rudi Wenzel, a munkaosztály tőnöke. Az új tanév sikeréért A hubicei kastély körüli park még kihalt, az épület folyosóit, szobáit még nem töltik be a mezőgazdasági szaktanintézet diákjainak jrtss élettől lüktető hétköz­napjai. Pillanatnyilag még ott — a termelésben — szerzik a tapasztalatokat a fiatalok, ahová majd tudás­sal megrakodva térnek visz­sza a kétéves tanulás után. Látszólag tehát nyugalom honol a több mint 40 hek­táros, parktól övezett kas­télyban. Látszólag diák és tanár, valamennyien távol állnak most az iskolai élet gondjaitól. Semmi mozgalmasságot nem sejtve nyitunk be a ta­náriba. Mészáros Ede, a fia­tal pedagógus egy egész papírhalmaz adatait össze­gezi. Fönt az emeleten mat­racokat porolnak, helyrerak­ják az elmozdított ágyakat, szekrényeket. A másik diák­szobát már friss levegő töl­ti be. Az új tanév kezdete tehát nem várja felkészületlenül a tanulókat. Az egy éve mű­ködő iskola tanulói már gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. Nem engedik, hogy megismétlődjön a múlt évi eset, amikor még október elején sem voltak bizonyosak abban, lesz-e ele­gendő ember az első osz­tályban. Igaz, hogy csak Ilyen tájban kezdték az is­kola megnyitásával kapcso­latos problémák intézését. Nem csoda, hogy Csernyán­szky Károly igazgatóval az élen napokon át futkároz­tak, agitáltak a tanítók, amíg az első osztályba 14 fiatalt toboroztak. Most nehéz lenne eldön­teni, mikor is kezdték el a tavalyinál sikeresebb új nem szó, ben iskolát év szervezését. Tu­lajdonképpen a múlt iskola­évben állandóan folytatták. Es nemcsak a tanítók, ha­nem a diákok is, htszen kisebb feladatról volt minthogy az új tanév­35 diák foglaljon he­lyet az elsős padokban. — A diákok agitációja volt a leghatásosabb esz­köz abban -— mondotta Mé­száros tanító elvtárs —, hogy a tervezett 35 helyett 46 tanuló jelentkezett az első osztályba. Persze, a múlt év sok mindenre figyelmeztet. Arra is, hogy a jelentkezés még nem minden. Tavaly is volt jelentkező, de az utolsó pil­lanatban sokan változtattak elhatározásukon. Éppen ezért most mind a tanítók, mind a másodikba készülő diákok egész nyáron fenntartják a kapcsolatokat a jelentkezők­kel. Szitás Jóska csaknem naponként találkozik Nagy Lajossal, Zöld Pali pedig Földes Miklóssal, Vermes Pistával és így tovább. Még tart a vakáció, mégis minden jel arra mutat, hogy a mezőgazdasági szakinté­zet élete most sem szüne­tel. A tanulók kint a föl­deken, a gépek mellett és az istállókban ismerkednek a gyakorlattal, jövendő szak­májuk gyakorlati anyagával s közben 100 és 100 kérdést gyűjtenek, melyekre majd a könyvek s a tanítók ad­ják meg a választ. Es ké­szülnek a tanítók is. Nekik is kijutott a nyáron a gya­korlattal való találkozás­ból, de azért a könyveket is gyakran előszedegették. Hiszen a tudományra szom­jas fiatalok kérdéseit nem lehet megválaszolatlanul hagyni. Szóval: diák és ta­nító egyaránt készül — az új tanév sikeréért. H. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents