Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-03 / 214. szám, csütörtök

NYOLCAN 400 HEKTÁRON A Trnovec nad Váhom-i Állami Gazdaság nem szo­rul bemutatásra. Már nemegyszer bebizonyította, hogy legjobb me­zőgazdasági üze­meink közé tar­tozik és erről egy­re újabb bizonyí­tékokkal szolgál. Az idén például itt az összes gabonát - 1421 hektárt ­kétmenetes mód­szerrel aratták, le. Hiába, ahol az em­berek kezdemé­nyezők, ahol nem télnek az újtól, ott a munka a sport bizonyos faj­tájává válik, ve­téikedéssé, amely­ben nem hiányzik a versengés sem — senki sem akar veszteni, hanem csak győzni. A Horný Jatov-i gazdaság gépe- még büszkébbek voltak erre a „fér­Gondosan végezzük el az ősziek alá a talajelokészítést Még javában folyik a cséplés, a jó agronómusnak azonban már gon­dolnia kell a jövőre, s a talajelőkészítés jó minőségű elvégzésével le kell raknia a következő évi, még nagyobb termés alapját. A jól meg­választott vetési időpont éppen olyan fontos agrotechnikai követel­mény, mint a helyes talajművelés, a trágyázás, a jó vetőmag vagy a magágy. Igaz, a vetési időnek az egész országra való egyöntetű nap­tári rögzítése nem volna üdvös, éppen ezért a megadott határidőn be­lül minden agronómus, minden termelő maga választja meg a legked­vezőbb időpontot. i jSwS MWMM Michal Rapca és Jozef Galbavý sítő csoportjának műhelye előtt a silókombájn körül férfiak állanak. Jozef Galbavý, a gépesítő csoport vezetője újból és újból beindítja a gépet, de az csak nem akar el­mozdulni helyéből. fias" elhatározásra, mint maguk a fiúk. Jan Stranický, az állami gazdaság igazgatója. Ladislav Vanek, a Horný Jatov-i részleg vezetője és a többi funkcionárius támogatták a CSISZ­Te Jožko - szólítja meg Michal tagok kezdeményezését. Hisz- az Rapca traktoros és kombájnvezető egyébként a CSISZ üzemi szakszer­vezetének elnöke. — Bízd csak ránk, mi majd megjavítjuk. Nézd meg addig Marček lánctalpasát, va­lami elromlott rajta. Talán egy félóráig sem tartott és ilyen csapatok a komplex gépesítés első úttörői mezőgazdaságunkban. Érthető, hogy az elhatározást ha­marosan tettek követték. A CSISZ­tagok szocialista gondozásukba vet­ték a hozzájuk beosztott gépeket. S ilyen gép szép számban van. Hisz a lánctalpas traktor már vígan pö- az őgzj munkäktól tehát a föld el ő_ f,? 9ľ" d Üii." t0 n- A tarl6folde k készítésétől, a vetéstől, stb. kezdve éles ekére vártak. Jožko Galbavý motorkerékpárjára önállóan fognak megművelni 400 hektár szántóföldet. Kötelezettség­k?P ot t A s elszáguldott. Volt dolga vállalásukban qondoltak a termelés elég. A 25 tagu gépesítő csoporttal gazdasôgoss äg ára. a gépek karban­végzi a gazdaság csaknem valameny- tartásár a s?akk ép Z ettség növelé­ny. munkáját. Persze időnként el- sér e_ >flt arra az aIa lvre is< ho g megy megnézni ..az öyélt is nem szocialista m6do n dolgozzanak, szo­maradtak-e le a többiek mögött. Hol vannak az „övéi"? Nem is tudni, ki volt a kezde­ményező. De egyszer — nem is olyan régen, a CSISZ üzemi szerve­zetének taggyűlésén — Jozef Gal­bavý és Michal Rapca javaslattal állottak elő. - Nézzétek csak fiúk - mondja Galbavý. - Mi a gépesítő csoport­ban nyolcan vagyunk CSISZ-tagok. Mit szóltok ahhoz a javaslathoz, hogy ifjúsági komplex gépesítő csoportot alakítunk, amelv egyúttal kollektí­ván versenyezne a szocialista mun­kabťígád címéért. Ez eredményes taggyűlés volt. A fiúk mindent alaposan megvitattak, cialista módon éljenek. Az ifjúsági csoport tagjai — a szo­cialista munkabrigád címéért ver­senyző kollektíva tagjai azonban még nem dolgoznak együtt. Ugyanis még teljesíteniük kell azokat a köteles­ségeiket, amelyik előző beosztásuk­ból erednek. De már most igen lel­kiismeretesen és felelősségteljesen látnak hozzá új feladataikhoz. Az aratás alatt például Michal Rábik traktoros és segédje, ifj. Jozef Vánik a legjobb aratók közé tartoztak, s a többiek is, akik a tarlóhántást vé­gezték, a kombájnukkal dolgoztak és más munkákat végeztek, úgyszólván egymást múlták felül a jó munká­Az előrelátó gondos szövetkezeti vezető a vetési munkák előkészí­téséhez, illetve megszervezéséhez számba veszi a rendelkezésére álló gépeket, fogatokat, a szövetkezet tagságának kézi munkaerejét, s en­nek ismeretében tervszerűen készül fel a betakarítási és vetési mun­kákra. A rendelkezésére álló gépek, fogatok és kézi erők tervszerűen csak úgy hasznosíthatók, ha emellett értékesítjük az elmúlt év termelési tapasztalatait, munkaszervezési mód­szereit és okulunk az elmúlt évek­ben elkövetett hibákból is. Már most nyáron kell megkezdeni a talajelőkészítést az ősziek alá, de ugyanakkor el kell készülni a tava­sziak termesztésére is. Akár öszi, akár tavaszi következik a nyár ele­jén lekerülő növények után, az első talajmunkák céljai azonosak: a tar­lómaradványok talajba keverése, a gyomok megsemmisítése, a növény­takaró árnyékában megmaradt ta­lajnedvesség megőrzése. Alkalmassá kell tenni a talajt a 'nyári esők be­fogadására is. Mindez által kpdvező körülményeket kell megteremteni a talaj beérlelésére. Ezenkívül nagyon fontos, hogy a talajban levő gyom­magvakat csírázásra késztessük, hogy így azok a következő munkák­kal megsemmisíthetők legyenek. Legkorábbi őszi veteményünk a repce és az őszi árpa. Ha növény­tani származásuk és gazdasági fel­használásuk teljesen eltérő is, mégis közös az agrotechnikai követelmé­nyük: a jó talajelőkészítés és a ko­rai vetés. A jó munkát és a meg­felelő előveteményt nagy terméssel hálálják meg. Az őszi repce termesztésével fog­lalkozó mezőgazdasági üzemek a repcemag értékesítésével szép jö­vedelemre tesznek szert, s ugyan­akkor repcepogácsa formájában ki­tűnő takarmányhoz is jutnak. Ha a tehenek takarmányadagját repcepo­gácsával egészítjük ki, tejelékeny­ségük szemlátomást emelkedik. Az őszi repce vetésének legkedvezőbb agrotechnikai határideje augusztus 5-től a hónap végéig tart. A kísér­letek eredménye azt igazolja, hogy amíg az augusztus 5-én vetett repce hektáronként 28,93 mázsát adott, a 19-1 vetés hozama csupán 27,59 má­zsa, sőt a szeptember 2-án végre­hajtott vetés után már csak 22,37 mázsát tett ki. Ugyanakkor a legko­rábban vetett repce olajtartalma is a legjobbnak bizonyult. Minden igye­kezetünkkel azon legyünk, hogy az őszi repce vetőmagja legkésőbb au­gusztus utolsó napjaiban a földbe kerüljön. Az őszi árpa is korán vetendő növény. Ezért, ha a repcét elvetet­tük, az őszi árpa vetésével foglal­kozzunk, mert ezt .3 — 4 héttel a nyári szántás után kell elvégezni, amikor a talaj már kellőképpen le­ülepedett. A vetés ideje tehát au­gusztus vége és szeptember első fele. Inkább pár nappal később, de jól elkészített, porhanyós, morzsalé­kos talajba vessük, mint hamarább a hantos és be nem érett földbe, mert ilyenkor a vetőmag nem csí­rázik és kelése sem lesz egyenle­•'IIIIIMIHÍ: ••':i!iiii: ,Miiiiiiii!imi!MĽMI::':M!i!I!II[!i , „ állami gazdaság vezetőségét ban. Amint Jozef Galbavý e kollek­már kész dolog elé állították. Egye- tlv a vezetője elárulta nekünk, mind­lőre az ő csoportjuk egyedüli ilyen nyájan várják már az oszt hogy kollektíva a galantai járásban. A fiúk megkezdhessék^ a^^uk bizott 400 csak úgy égtek a vágytól, hogy _mi- ~ előbb megmutassák, mit tudnak. Šte­fan Zeleňický, Jozef Vánik, Gustáv lantai járás CSISZ üzemi szerveze­Marček, Michal Rábik, Jozef Curka teit, hogy kövessék példájukat s és Ladislav Dojčan nem okoztak csa- versenyre hívták a járás fiataljait hektár komplex megművelését. Az ifjak nemrégen felhívták a ga­lódást sem vezetőjüknek, sem a CSISZ üzemi szervezet elnökének. a mezőgazdaság intenzív gépesíté­sének bevezetéséért. Vajon sokáig A zöldségtermelő csoportban dol- kell várniuk első versenytársukra? gozó lányok - CSISZ-tagok állítólag J. S. wmm Csúz Gyula, (jobboldalt) a pršai EFSZ traktorosa nemi fiatal már. Az aratás be­fejezése után ismét a traktor nyergébe ült és naponta 7 hektáron végzi el a tar­lóhántást. Munkájában jó példával jár elöl és bizony teljesítményével még most is túlszárnyalja a fiatalokat. (Agócs Vilmos felv.) A szorgalom gyümölcse A hegyek közé ékelődött Mestečko inkább falucskának mondható, mint falunak. Ha­tára sem nagy, hisz szövet­kezetének csak 261 hektár földje van. Nagyságára nézve olyan, akár a legtöbb falu­a Považská Bystrica­i járás­ban. Itt az alföldet ismerő em­bernek legfeltűnőbb a kör­nyezet csendessége. Csend honol a faluban, a dombol­dalban szerényen meghúzódó házak között. Hallgat a ha­tár, pedig gépek zajától kel­lene hangoskodnia, mert már aranysárga a gabona színe a hegyek között is. Ügy hat az egész, mintha minden titkolóznék és nem akarna árulkodni a történ­tekről De még sem, a távoli domboldalon emberek mo­zognak. - Ott aratnak. Talán va­lakit keres - érdeklődik egy fiatalember, aki Ofúkaný Iván­nak, a nemzeti bizottság tit­kárának mondja magát. - A kiváncsiság hozott maguk felé - válaszolom ­akarok tudni egyet mást o hegyaljai szövetkezetek éle­téből - Akkor tartson velem, a határban van mindenki - hív a titkár - ott beszélhet az emberekkel. A csörgedező patak habjait követjük egy dara­bon Laposra kopott köveken csobog a víz Az egyik olda­lon felfut rá, hogy a má­sikon játszadozva leperegjen róla. Bezzeg nem így játsza­dozhat áradáskor, mutatja a sok vízmosás, melyek egyiké­nek szegélyén folytatjuk utunkat az aratók felé. - Maguk géppel nem arat­nak ? — kíváncsiskodom a titkártól. - Aratunk, jobban mondva aratnánk, ha nem lenne ilyen púpos a határunk. Mindösz­sze 24 hektáron vághatjuk kévekötővel a gabonát, azt is csak egy irányban, 38 hektá­ron meg kézzel kell. Nem tudom jót hallottam-e a hangsúlyt, de valahogy úgy vettem ki, hogy szívesen al­kalmaznának gépeket - Nálunk soká tart az ara­tás, illetve a kaszá'ás - mó­dosítja megjegyzését kísérőm Ugyanis a szénakaszálást is aratásnak tartja, mivel jö­vedelmezésénél fogva felér azzal. Kapnk a szón, és ér­deklődöm az állatállomány hasznossága iránt, hisz míg az aratókhoz érünk elmond­hatja. - Ott legel a csorda -, mutat a falun túli domboldal­ra, - 88 tehénből áll. Nem nagy a tejhozam, de a 350 liter tej helyett 400 liternél többet adunk el naponta - Ezek szerint teljesítik feladatukat - avatkozom közbe. - Ügy ám, 116 százalékra az első 'félévben - válaszol­ja, s ahogy tudomást sze­reztem arról is, hogy húsból majdnem a kétszeresét ad­ták el a tervezett-iek, na­gyobb tisztelettel néztem a bokrok között legelésző te­héncsordára. hisz a hizlaldába az utánpótlást a csorda biz­tosítja. Egyrészt a fölemlített eredmények hallatára ismer­tem el én is a szénnkaszálást az első aratásnak, másrészt a gyenge árparendek láttán, melyeket az aratók hagytak maguk után. - Hja, nálunk ez így van - szól közbe az egyik bácsi mikor látja, hogy gyérnek tartom a rendet. - Mi csak 20 mázsás hozamokról beszél hetünk a lentiek 30-35 má­zsás hozamai helyett Ezért is jól meg kell dolgoznunk - s izzadságtól átnedvese iett ingét mutatja tnniíjel­ként. — Maguknál a kaszát már el is felejtették, mi még mindig ezzel aratunk, pedig szívesen áttérnénk már, ha részünkre is gyártanának al­kalmas é gépet, mert géppel gyorsabb, könnyebb és olcsóbb a munka - sorolja a bácsi. - igaza van - ismerem be az érvelését s közben cso­dálom az aratók ügyességét. A 24 kaszás szinte egyszerre suhint, s két lábfej hosszat is lép egy-egy vágás után. Elől Mikáč Ján csoportvezető rakja a rendet. A sort Seve­la Ján könyvelő zárja, mert aratáskor ő sem ül az irodá­ban. Reggel mihelyt rendbe­szedi a papírokat, az aratók közé vegyül. Ügyes a szervezés az asszonyok részéről is, az egyik asszony kötelet terít, a másik markot tesz a kö­télbe A kővetkező fordulónál a marokszeró még egy ma­rokkal tetézi az előzőt, s most már a kötélrakó a ké­vekötő szerepét tölti be. Mi­re a kaszások végeznek a ka­szálással, és egyet füstölnek a parcella végén, akkorra az asszonyok is kiérnek, és a rendek helyén most már ké­vék sorakoznak hordásra vár­va. A könyvelő nyomába sze­gődöm és tőle érdeklődöm, •ni a jutalma a kitartó mun­ának. - Attól függ, hogyan gaz­iálkodunk azaz eleget te­szünk - e vállalásainknak ­feleli hosszabb fontolgatás után. Ebből ugyan nem sokat tud­tam meg, így más kérdéssel próbálkozom, mert úgy lát­szik, szerény emberre akad­tam. - Mennyit fizettek tavaly egy munkaegységre? - 16 koronát - mondja minden kommentár nélkül. - Es mennyit terveztek? - faggatom tovább. - 14 koronát. Az idén már 16-ra emeltük - toldja meg a szót - mikor látja, hogy érdekel a dolog. Vécftére azt is elárulja, hogy az idén is jól állnak s ha az év végéig még annyit ad­nak el, mint eddig, amire számítanak is, szintén többet fizethetnek a tervezettnél. Nem tartóztatom tovább a fiatalembert, vegyüljön a többiek közé. Azok leültek egy harapásra, megéhezhet­tek, hisz már hanyatlóban van a nap. Ügy látszik, hogy a szürkület sem hajtja haza az aratókat, míg nem rakják gúlákba a kévéket, mert ki tudja, reggelig milyenre for­dul az időjárás A másik domboldalról a csorda már szedelődik. Meg­rakott bendővel tér haza a sok tehén, s ez remény ar­ra. hogy holnap ismét sok tejet küldhetnek a mesteé­kóiak a tejcsarnokba Benyus József tes. ami a téli kifagyás veszélyévél járhat. Az őszi árpa vetésének agro­technikai határideje szeptember 15. A kései vetés a tél beállta előtt nem tud kellően megbokrosodni, s foko­zódik a kifagyás meg a felfagyás veszélye. A mi fajtáink jól bokro­sodnak, -fagyállók, elég hosszú szal­májúak, korán érreek, ellenállának a növényi kártevőknek és bő termést adnak. Aránylag korán kell vetnünk az őszi rozsot, amely ülepedett talajt kíván. A vetőszántást legalább 3-4 héttel a vetés előtt kell végeznünk. Ha erre nincs módunk, akkor hen­gerrel kell a talajt tömörítenünk. A vetés sekélyen történjék, mivel az öszi rozs bokrosodási csomópontja közvetlenül a mag fölött fejlődik, ehhez viszont nélkülözhetetlen a le­vegő. Régi aranyigazság, hogy a repce, őszi árpa és a rozs akkor terem bőven, ha két nyár melegét élvezi. Ezért a jó agronómust nem is kell nagyon biztatni, hogy korán ves­sen. A jó búzatermés egyik fő köve­telménye: a szükséges tenyészidő biztosítása. Mivel az őszi búza átla­gos tenyészideje 290 nap, s ha ezt az időt kései vetéssel lerövidítjük, 20 — 30 vagy ennél is több napot a búza már nem képes behozni. A ko­rábban vetett búza korábban is érik. A búza "vetésének legcélsze­rűbb ideje szeptember 20-tól októ­ber 15-ig. Ha ebben az időben ve­tünk, több mag kel ki, s elegendő számú búza növekszik kalászt hozó növényként. Október végén, novem­ber elején mintegy 10 . százalékkal több vetőmagra van szükség. Idejében kell előkészíteni a ta­lajt az őszi takarmánykeverékek alá is. Jól tesszük, ha a nagy zöldtö­meg elérése végett hektáronként 300 mázsa istállótrágyát adagolunk. A rozsos keverékeket jobbára a köny­nyebb talajokon, a búzás keveréke­ket a középkötött talajokon ter­messzük. őszelőn, illetőleg nyárutón vetésre kerülő fontosabb növényeink még a következők: blborhere, őszi káposztarepce, nyári telepítésű lu­cerna, őszi borsó és az őszi pillan­gós takarmánykeverékek egész sora. A trágya kihordását és leszántá­sát a gabonabehordás befejezésével egyidőben olyan erővel kell meg­kezdeni, hogy a kukorica és a cu­korrépa betakarításáig már a ta­lajba is munkáljuk. Az istállótrá­gya termésfokozó hatása ugyanis akkor a legnagyobb, ha azt augusz­tus-szeptember folyamán juttatjuk a talajba. Ennek természetes oka az, hogy ilyet^cor a kedvező viszonyok következtében a talajparányok élet­működése még igen erőteljes és a trágya televennyé alakítását rövid idő alatt végzik el. ősszel, vagy kü­lönösen télen, már lényegesen las­súbb ez a folyamat és sokkal na­gyobb veszteségek árán megy végbe. Az említetteken kívül minden szö­vetkezetben akad még sok egyéb munkafeladat is, amelyek gondos előkészítése, időbeni elvégzése szin­tén elengedhetetlenül szükséges. T Használjuk ki tehát az elkövetkező I heteket a felkészülésre, hogy a be­' takarítást minél kevesebb veszteség­gel, a talajelőkészítést és' a vetést pedig idejében, jó minőségben vé­gezhessük el. _ » -tis­Mit jelent az űi technológia — Az öreg sertésólban négyen etettünk nyolcszáz sertést, s jelenleg ezer darabot hizlalunk hárman. Helyettünk gépek vég­zik a munkát. Nem kell cipelni a takar­mányokat. És még valamit. Azelőtt 0,35 kg volt az átlagos napi súlygyarapodás, most pedig 0,51 kg. Ez óriási különbség — beszéli Hakna Pál, a Horné Sallby-i EFSZ fiatal sertésetetője. Horné Saliby szövetkezeti tagjai nem­régen fejezték be az ezer darab sertést befogadó új sertésistállót. Az összes munkálatokat gépesítették. — Ez valóságos húsgyár. Évente 1500 és késóbb 1800 q sertéshúst termelíink. Ezt az 50 darabot holnap adjuk be. A jobb oldalon lévő 100 darabot egy hjít múlva. S így megy ez nálunk. Malacokat kapunk és hízókat adunk be. Az egyik ajtón be — s ^ másikon pedig kikerül­nek a sertések —. mondja Lovci Pál. A nedves takarmányok használatán alapuló hizlaláshoz teljes mértékben ki­használják a szálastakarmányféléket s ennek következtében lényegesen alacso­nyabb önköltséget mutathatnak ki. Keve­sebb emberi erőfeszítés szükséges, maga­sabb a súlygyarapodás és örömteljesebb a munka. A sertések hizlalásában ennyit jelent az új technológia bevezetése. Krajcsovics Ferdinánd, SzlKP JB Galanta ÜJ SZÖ 5 * igei. augusztus 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents