Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-24 / 235. szám, csütörtök

MAR TÖBB MINT ezer fénykép érkezett a világ minden részéből a szep­temberben Moszkvában megnyíló nemzetközi fényképkiállításra. Az osztrák N. Hasenburger: Figyelmeztetés című képével vesz részt a kiállí­táson. (CTK — TASZSZ felvétele) A műszeredet szállító első amerikai űrhajó kudarca Canaveral (CTK) — A nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint az USA szerdán űrhajót lőtt fel. Az űrhajó utast nem visz magával, csupán ké­szülékeket a világűr kutatására A hírügynökségek jelentéséből kitű­nik, hogy e kísérletnél nem számíta­nak arra, hogy az űrhajó visszatér a Földre. Az AFP hírügynökség jelentése szerint az amerikai vllágürkutatási hivatal kép­viselői már két órával a kísérlet után csa­lódásuknak adtak kifejezést. Az Associa­ted Press később jelentette, hogy a Ranger I. kabinja nem vált le a rakéta második lépcsőjéről s ezért nem ér­hette el az előre meghatározott pályát. A francia parasztok folytatják harcukat Párizs (CTK) — Rhône megye pa­rasztjai Lyon utcáit kedden a szó szoros értelmében elárasztották röp­lapokkal, amelyek a francia parasz­tok súlyos gazdasági helyzetéről és azon szilárd elhatározásukról szól­nak, hogy folytatják harcukat élet­feltételeik megjavításáért, és a kor­mány mezőgazdasági politikájának megváltoztatásáért. A rendőrség betiltotta a parasztok lyoni nyilvános ülését, amelyet a sza­bad ég alatt akartak rendezni. A rend­őrség és csendőrség egységei meg­szállták az egész várost. A parasz­tok ezután gyűlésüket egy teremben tartották meg. A gyűlésen Nove-Jos­serand, a nemzeti parasztszövetség alelnöke mondott beszédet. Nyugtalanító a helyzet Ruanda-Urundiban Usumbura (CTK) — Az AFP usmburai tudósítójának jelentése szerint a Ruan­da-Urundl belga gyámsági területen rend­kívül nyugtalanító a helyzet. A jövő hónap végén lesznek Ruanda Urundiban az általános választások és a belgák ar­ra törekedve, hogy meghosszabbítsák gyarmati uralmukat az országban, min­denképpen támogatják az egyes poli­tikai és törzscsoportok közötti vé­res választási torzsalkodásokat és össze­tűzéseket. A tudósító jelentése szerint a választási harcoknak eddig 100 halott és 500 sebesült áldozata van. Nyilván­való, hogy Belgium azt akarja bebi­zonyítani, hogy Ruanda-Urundt még nem érett meg arra, hogy elnyerje független­ségét. A nyugati hírügynökségek tudósítói­nak jelentése szerint Ruanda-Urundiban a legkorszerűbb fegyverekkel felszerelt belga ejtőernyősök állomásoznak. Ked­den este Brüsszelből további katonai egységeket Indítottak Usumburába. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülése Fasiszta terror Spanyolországban Madrid (CTK) — A fasiszta ható­ságok Spanyolországban kegyetlenül elnyomják a rendszer elleni legcse­kélyebb megnyilvánulást. A Sociál­demokratischer Pressedienst, a nyu­gatnémet Szociáldemokrata Párt saj­tótájékoztatójának jelentése szerint a fasiszták San Sebastlanban július 18-tól 31-ig több száz fiatálembert vetettek börtönre. Közülük sokat a Madrid környéki haláltáborokba hur­coltak. A tájékoztató szerint nemcsak a szocialistákat és a demokratákat, hanem a katolikusokat is üldözik Spanyolországban. Franciaország veszélyezteti az afrikai békét NEW YORK (CTK) AZ ENSZ-KÖZ­GYÜLÉS KEDDEN REGGEL FOLYTAT­TA A BIZERTAI VESZEDELMES HELYZET MEGTÁRGYALÁSÁT. A francia küldöttség kormányának utasítására a keddi ülésen sem je­lent meg. A kedd délelőtti ülés első szónoka M. Fekini, Líbia küldötte volt, aki támogatta a 32 ázsiai és afrikai ország és Jugoszlávia által a hétfői ülésen előterjesztett határozati javaslatot. Mario Amadeo Argentína képvise­lője a francia körök álláspontját védelmezte. M. Pavicsevics Jugoszlávia képvi­selője hangsúlyozta, hogy a bizertai katonai támaszpont az afrikai és a földközi-tengeri támaszpontokhoz hasonlóan a gyarmatosítás öröksége. Gebre-Egzi etiópiai küldött felszó­lította az ENSZ-t, segítse Tunézia né­pét abban, hogy megszabaduljon a francia haderőktől. Adlai Stevenson amerikai küldött felszólalásában alaptalan és koholt vádakkal támadást intézett a Szovjet­unió ellen. Bizerta kérdésében a két fél közötti közvetítő szerepében tet­szelgett. Kijelentette, hogy Tunéziá­nak és Franciaországnak tárgyalniok kell, azonban mélyen hallgatott ar­ról, hogy mi legyen a tárgyalás cél­ja. P. V. Morozov, a Szovjetunió kép­viselője felszólalásában megkérdezte Stevensont, milyen tárgyalásról be­szélt, milyen célt kellene szolgálnia e tárgyalásnak. Vajon a francia had­erők eltávolítását a független Tunézia területéről? Bizerta megszállásának megszüntetését? A tárgyalás ezen céljairól az amerikai küldöttől sem­mit sem hallottunk. A szovjet küldött beszédével véget ért az ENSZ-közgyűlés délelőtti ülé­Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülé­sének augusztus 22-i délutáni ülésén a szónokok javarésze élesen elítélte a franciák Tunéziaellenes agresszióját és az imperialisták katonai támasz­pontjainak fenntartását idegen terü­leten. Többen rámutattak arra, hogy a dolog lényege a fiatal, újonnan ala­kult önálló államok érdekei és az imperialisták céljai között fennálló áthidalhatatlan ellentétben rejlik. Bizertában továbbra is feszült a helyzet Amint a TAP hírügynökség jelentéséből kitűnik, Bizertában továbbra is feszült a helyzet. A szombati bizertai tüntetés után a franciák a várost két napon át blokád alatt tartották. A francia ejtő­ernyősök szándékosan akadályozzák a város élelmezését és a közszolgáltatá­sokat. A francia repülőgépek szakadatlanul megsértik Tunézia légiterét. Augusztus 18-án a francia vadászgépek 18 ízben sértették meg Tunézia légiterét. A fran­cia tüzérség Algéria területéről ismét tüzelt Tunéziai területére Baliet-Sidl­jusev térségében. A Marson lehetséges az élet Moszkva (CTK] — Lsw Loztn-Lozinszkij neves szovjet biológus a leningrádi laborató­riumban befejezte azon kísérletek sorozatát, amelyeknél meggyőző­dött. az élő sejtek és szervezetek létezésének lehetőségéről radioak­tív feltételek között alacsony hőmérséklet mellett oxigén jelenlé­te nélkül. Megállapította, hogy az élő szervek sejtszö­veteit magas fokú ké­pességgel rendelkez­nek, hogy hozzáidomul­janak a külső környe­zet szokatlan feltéte­leihez, olyanokhoz is, amelyek a Földön nem léteznek, hanem csak más bolygókon. A szovjet tudósnak a laboratóriumokban si­került bebizonyítania, hogy az ázalékok négyszázezer röntgen sugárzásnak is ellenáll­nak. (Egy házinyúl el­pusztításához még száz röntgenre sincs szük­ség). A magas hegyvi­déken élő férgek élet­bentartásához elegendő 5 milliméternyi higany­oszlop erejű légnyomás is. Egyes hernyók sejt­szövetei még a fagy­pont alatti 190 foknyi hosszabb ideig tartó hideget is kibírják. Lozin-Lozinszkij pro­fesszor tehát arra a következtetésre jutott, hogy a Marson lehet­séges az élet. Az életet nem zárhatja ki még a radioaktív környezet sem, a jelentős hőhul­lámzásokkal, sem pe­dig az oxigén és a nedvesség hiánya. A Marson azonban csupán rendkívül egy­szerű szervezetek él­hetnek. A szovjet tu­dós nézete szerint az élet magasabb formái­nak ott nincsenek kilá­tásai. A Szovjetunió sikereinek politikai jelentőségéhez nem fér kétség Párizs (CTK) — A Monde közölte Henri Laugier cikkét, amelyben a Szov­jetuniónak a világűr meghódításában el­ért sikerelvei foglalkozik, és felszólítja a Nyugatot, ismerje el „a szovjet sike­rek kétségen felül álló politikai jelentő­ségét". A cikkíró felszólítja a Nyugatot, Is­merje el az ember földkörüli utazásá­nak jelentőségét, fejezze ki jóklvánatait Gagarin és Tyitov vllágűrutasoknak, s Igazságosan Ismerje el azon szovjet tudósok és mérnökök érdemelt, akik hozzájárultak a világürhajó megalkotá­sához. A Szovjetunió vezető képviselői, írja a szerző, sohasem szalasztottak el egyet­len lehetőséget sem arra, hogy hirdessék a tudományba, mint az emberiség hala­dásának döntőelemébe vetett hitüket. Az igazi győztesek, akik csodálatot érde­melnek, ezek a szervezők és velük együtt az a szervezet, amelyben ezek az emberek élnek és dolgoznak, — Írja Laugier. rt 0RP0SZTR0L Jawohll Wtr kommen nicht nur wieder, — wtr sind schon dal... (Mai fasiszta Jelszavakból) MI TUDTUK s percig nem feledtük: farkasból bárány sohse lesz. Negyvenöt óta egyre lestük s a fenevad, lám, ébredez. MÉLY VOLT a seb, mit ember ejtett a bestián. S még be se forrt, már szűknek érzi azt a berket, mely oltalmazó odva volt. SZAGLÁSZ a szélben vicsorogva és vitézkedőn felugat, de rá nem ronthat otthonunkra a telhetetlen fenevad. MERT TUDTUK s percig nem feledtük: farkasbúi bárány sohse lesz. Mi az életre tettünk esküt, s ez éberségre kötelez. SZÁNTÖ GYÖRGY MEGÉRKEZÜNK A RAKgTAKILÖVÖ-TELEPRE • KOZMIKUS VACSORA TUBUSOKBÓL • A FŐ­KONSTRUKTŐR TANÁCSOKAT AD A KÉZI IRÁNYÍTÁS ALAPOS KIPRÓBÁLÁSÁRA • UTOLSÓ PER­CEK A KILÖVŐ PÁLYÁN: MINDEN ERŐMMEL, TUDÁSOMMAL, IGYEKEZNI FOGOK TELJESÍTENI MEGTISZTELŐ FELELŐSSÉGTELJES MEGBÍZATÁSOMAT Elmondja: Germán Tyitov űrrepülő, a Szovjetunió hőse A z öröm és a megkönnyebbülés érzésével repültünk mi, űrha­jósok a távoli kozmodromra. Az au­gusztusi nap izzóvá hevítette a vad­virággal és a sűrű növényzettel be­nőtt sztyeppét, mely kesernyés illa­tok egyvelegével fogadott bennün­ket. Körülöttünk illatos füvek tenge­re hullámzott. A láthatár fényben ragyogott. A nap annyira áthevítette a fémszerkezeteket, hogy az ember félt hozzájuk nyúlni. A kozmodrom bonyolult létesít­mény, melynek sok épülete hatalmas gyárüzemre, gigászi tudományos la­boratóriumra emlékeztet. A fémszer­kezetek gyűrűjéből kikandikált a ra­kéta égnek meredező ezüstös teste. A Óriási rakétatest mellett eltörpült a rakétát útjára előkészítő emberek alakja. Rohant az idő. Eljött a felszállás előtti utolsó este. Négyen ültünk a vacsorához: én és a III. számú űr­hajós és a két orvos — Jevgenylj Anatolijevics és Andrej Viktorovics. Különleges tubusokba zárt kozmikus eledelt fogyasztottunk. Közben min­denről beszélgettünk, legkevésbé azonban a következő napot emle­gettük. Tudtuk mindnyájan, hogy nem könnyű nap vár ránk, de bizto­sak voltunk benne, hogy az út eredmé­ÜJ SZÖ 4 * 1961. augusztus 24. nyesen fog végződni és Ismét dicső­séget hoz hazánknak. Vacsora után felkeresett bennün­ket a főkonstruktőr és a JII. számú űrrenülő társaságában negyed órát sétálgattunk. Séta közben fontos megbeszéléseket folytattunk. A fő­konstruktőr megadta utolsó tanácsait és utasításait és még egyszer felhív­ta figyelmünket a repülés különösen fontos elemeire. Az alkony homá­lyában egymás mellett lépkedtünk — a főkonstruktőr középen, én a bal­ján, a III. számú űrrepülő pedig a jobbján. Zömök termete és a kavics­ba vésődő kemény léptei önkéntele­nül még nagyobb biztonságérzést öntöttek belénk, hogy eredményes lesz a másnap. — Repülőútjuk során alaposan ki kell próbálniuk az űrhajó kézi irá­nyító rendszerét, annak lehetőségét, hogy bármilyen meghatározott vidé­ken leszálljon — mondotta a főkon­struktőr. Valahol a magasságban lefutott egy csillag, és olyan nyomot hagyott maga után az égbolton, mintha gyé­mántot húztunk volna végig üvegen. Az újhold sápadt fénye megvilágí­totta a tudós sajátos arcát, nagy ko­ponyáját. összehúzta sötét szemét, összeszorította ajkát. Egészen bele­g merült a repülés gondolatába. Rá­nézett az órájára, és mi szó nélkül megértettük, hogy ideje nyugovóra térni. Komoly akció előtt korán kell lefeküdni. Én már ifjú éveimben meg­szoktam, hogy a vizsgák előtt jól kialudjam magam. Holnap pedig éle­tem legkomolyabb vizsgája vár rám. Az orvosok elvégezték rendszeres vizsgálatukat Pulzusom normális volt, lélegzetem egyenletes, vérnyo­másom normális. Azután különböző műszereket helyeztek testünkre, me­lyek a fiziológiai funkciók adatait rögzítették. Már annyira ismertem ezt az eljárást, annyira megszoktam, amikor Jurij Gagarinnal együtt ké­szültünk. Lelkiállapotom most is olyan nyugodt volt, mint akkor. Közös szobában hajtottuk álomra a fejünket. Az ablakokat kinyitottuk, az ágyaknál pedig ventillátorokat he­lyeztünk el. Valahonnan a kozmo­dromról fémszerkezetek zajára emlé­keztető könnyed hangok hallatszot­tak be, de csakhamar elmosódott és elaludtam. A III. számú űrrepülő előbb aludt el. Éjjel lehűlt a levegő, felébredtem és kikapcsoltam a ventil­látort. A III. számú űrrepülő ugyan­abban a helyzetben, a baloldalán aludt, mindkét kezét a feje alá téve. Az asztalon rózsacsokor állott. A vi­rágok világítottak a sötétségben, legalább ls a legvilágosabb pontnak tűntek a szobában. Nem tudom, kl tette a virágokat az asztalra. Min­denesetre Jól esett az elvtársak fi­gyelmessége. Ritkán álmodom és a felszállás előtti éjjel sem láttam álomképeket. Reggel Jevgenylj Anatolijevics, az orvos ébresztett. Nyomban megérez­tem, hűvös kezének érintését és ki­nyitottam a szememet. A III. számú ürrepülőt Andrej Viktorovics ébresz­tette fel. Ogy látszott, mindkét orvos virrasztott. Jóbarátaink voltak, még tréfálkoztak is, hogy megőrizzük a lelkinyugalmunkat. Űjra orvosi vizsgálat következett, majd testedzés, reggeli, és végül a szkafanderek felöltése. Utána külön­leges kékszínű autóbuszon a felszál­lási pályára vittek bennünket, ahol korunk legmonumentálisabb emlék­műveként áll a szputnyik-űrhajónkat hordozó keskeny, magas rakéta. Szeretem az ég felé meredő ma­gas tárgyakat, a több emeletes há­zakat, az ősrégi tornyokat, az építő­ipari darukat, a rádióadók tornyait, az évszázados tölgyfákat, a hajőár­bocókat. De mindez együttvéve nem érhet fel a hatalmas testével égbe szökkenésre kész űrrakéta lélegzet elállító szépségével. Kár, hogy az emberi lángelme és ész csodálatos alkotása, mely pályájára Juttatja az űrhajót, valahol a magasban el fog égni. Gyönyörű reggel volt. A nap egyre magasabbra emelkedett, madarak da­loltak a felhőtlen, tiszta égbolton, valahonnan vidám muzsika hangjai szűrődtek felénk, és valahogy ez na­gyon egyezett emelkedett hangula­tommal. A körülöttem állók arcát fürkészve láttam, hogy őket is vala­milyen különös, szárnyaló érzések emelik a magasba. Senki sem vonta kétségbe, hogy mindaz, amit egy nagy feladattól, egy nagy céltól át­hatva egyesült erővel cselekszenek, eredményes lesz. Csak azok az emberek maradtak a kilövőpályán, akik nélkül nem va­I lósltható meg az űrrepülés. Elbú­csúztam űrrepülő barátaimtól, szoro­san megöleltem hű barátomat, a III. számú űrrepülőt. A szkafanderban ő ls olyan gyámoltalannak tűnt, mint én. Amikor tekintetem találkozott a főkonstruktőr tekintetével, meglát-: tam benne azt, amit még azelőtt so-: hasem: az atyai szeretetet és a pan rancsnoki igényességet, azt a gon-' doskodást, hogy épen térjek vissza a Földre. Jelentettem az állami bizottság el-; nőkének, hogy elkészültem a felszál­lásra. Rövid katonás Jelentésemre ež a kimondottan polgári ember közvet­len egyszerűséggel szerencsés utat kívánt és felém nyújtotta erős mun­kás kezét. Kézszorítással viszonoztam jókívánságait. Azután a felvonóhoz KEZDŐDIK AZ EDZÖGYAKORLAT Ä CENTRIFUGÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents