Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-24 / 235. szám, csütörtök

Ä kommunizmus első gyümölcseit ifjúságunk fogja élvezni (Folytatás az 1. oldalról) kólák és a bennlakásos Iskolák háló­zatának lényeges bővítésével. A tár­sadalom egyre nagyobb mértékben járul majd hozzá a gyermekek iskolai étkeztetéséhez, s a következő évek­ben már teljesen Ingyenesen fogja nyújtani. Valóban azt akarjuk, hogy a kommunizmus első gyümölcseit mindenekelőtt a gyermekek és az ifjúság élvezze. A kommunizmus építésének kulcs­fontosságú kérdése, hogy biztosítsuk annak anyagi-műszaki alapját. Pár­tunk ezért tesz oly nagy erőfeszíté­seket a termelőerők fejlesztésére, melyek egyre nagyobb mértékben tá­maszkodnak majd a tudomány és a legújabb technika ismereteire. Ezen az alapon elérjük az új, valóban kommunista munkatermelékenységet, afnely összehasonlíthatatlanul na­gyobb lesz a mainál. E célkitűzések elérésére új embe rekre van szükségünk, olyan művelt emberekre, akik ezt a technikát a kommunizmus számára meg tudják alkotni és teljesen ki tudják használ­ni. Rendkívül fontos, hogy megfelelő időbeli előnyt biztosítsunk a szak­képzett emberek előkészítésében. Ez a feladat már ma a legnagyobb mér­tékben sürgető. Hiszen azok a tanu­lók, akik néhány nap múlva, szep­tember 1-én az alapfokú iskola első osztályaiba lépnek a főiskolát az 1977—1978-as években végzik be. Olyan emberek lesznek, akik már megkezdik a kommunizmus közvet­len építését, és akik kommunista társadalmunkban fognak élni. Ezért a gazdasági tervekkel össze­függésben kidolgoztuk a szakképzett dolgozók szükségletének és nevelé­sének terveit ls. E területen sok munka vár ránk, mert még távolról sem küzdöttük le itt a kapitalizmus maradványait. Jól­lehet például a mérnöki-műszaki dol­gozók száma az elmúlt 13 év alatt több mint háromszorosára növeke­dett, a jelenlegi állapot nem fedezi a tényleges szükségletet. És éppen a műszaki irányzatú szakmákban mu­tatkozik hiány. Különösen a kohá­szatban, a gépiparban és az elektro­technikában, vagyis azokban a szak­mákban a legsúlyosabb a helyzet, amelynek döntő szavuk van a komp­lex gépesítés és automatizálás fej­lesztésében. Különösen sürgős szükség van • szakemberekre a mezőgazdasági ter­melésben. A mezőgazdaság lemara­dásának az ipar mögött egyik fő oka, hogy nincs elég szakképzett dolgozó, aki szervezni tud és aki elsajátította a tudomány és a gyakorlat leghala­dóbb tapasztalatait. Ez a kisüzemi termelés egyik legsúlyosabb követ­kezménye, amit hamarosan le kell küzdenünk. A mezőgazdaságban a nagyüzemi termelés fejlesztése meg­követeli majd, hogy a nagyobb szö­vetkezetekben az elnök, a fő öko­nómus, az agronómus, a zootechníkus és a gépesítő főiskolai végzettségű legyen. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlődésével további új szak­mák és sfakosított munkahelyek jön­nek létre, s ezért feltétlenül szük­séges, hogy a mezőgazdaság dolgo­zóinak többsége, különösen az új dolgozók középiskolai műveltséggel és szakmai felkészültséggel rendel­kezzék. Iskoláink előtt ma olyan óriási fel­adat áll, mint a múltban soha; gon­doskodniok kell a fejlett szocialista társadalmat építő és a kommunizmus Jövő építését szolgáló emberek mű­veltségéről. Arra törekszünk, hogy elegendő mérnökünk, technikusunk, gépszerkesztőnk, és mesterünk le gyen, azt akarjuk, hogy ügyes szak­munkásokkal rendelkezzünk minden szakaszon. Néha azt a kifogást hall­hatjuk, hogy a művelődésnek egyol­dalú irányt szabunk, hogy állítólag a társadalomnak csak az anyagi szükségleteit, csak a termelőerők fejlesztését tartjuk szem előtt. Ez az ellenvetés nem helytálló, habár e kritikusoknak meg kell mondanunk, hogy a termelőerők fejlesztése és az anyagi szükségletek biztosítása való­ban alapvető fontosságú. Mi azonban jől tudjuk, hogy minden egyoldalú­ság tényleg igen helytelen volna Nem akarjuk, hogy iskoláink régi típusú szakembereket neveljenek. A szocialista szakembernek, a szo­cialista vállalat mérnökének vagy mesterének nem elég, ha csupán szakismeretekkel rendelkezik. Ismer­nie kell szakmájának ökonómiáját, el kell sajátítania a társadalomtudo­mány alapjait, tevékenyen részt kell vennie a közéletben ls. A szocialista munkának a Jellege mindén dolgozó embertől egyre több ismeretet követel, mégpedig nem­csak a saját szakmájában. A szocia­lista munka egyre nagyobb mérték­ben összefügg majd az emberek ma­gas fokú öntudatosságával és kultú­rájával, teljes és gazdag életükkel. Minden törekvésünk értelme az ember, az ember boldog életéről, ésszerű kulturális, erkölcsi és fizikai fejlődéséről való gondoskodás. A kommunista kor emberei pedig minden téren művelt, szilárd erkölcsi elvekkel és magas fokú kultúrával rendelkező emberek lesznek. Az ilyen emberek nevelése nem elérhetetlen ideál. Ilyen emberek már ma felnö­vekednek hazánkban, főként a szo­cialista munkabrigádokban, de van­nak ilyen emberek iskoláinkban is. A kommunista nevelés fontos té­nyezője a párt programjának és konkrét politikájának az ismerete. Hisz a párt konkrét politikája, ha­tározatainak megvalósítása lépésről­lépésre előre visz bennünket nagy célunk, a kommunizmus felé. Közvet­len részvétel e határozatok megvaló­sításában nagy jelentőségű a fiata­lok kommunista nevelése szempont­jából. Miután tudatában vagyunk e feladatok sürgősségének, Központi Bizottságunk rövidesen újból foglal­kozni fog velük. Ezzel kapcsolatban újból ki akarjuk domborítani a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és a pionlrszervezetek szerepét az ifjúság egész életében. Elvtársak, különösen fontos iskoláink neve­lő küldetése. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé a nevelés és az ideológia sze­repét a szocialista társadalomban, a kommunizmusba való átmenet Idején, mert a kommunista korszak emberé­nek erkölcsi arcéle ás általános kul­turális színvonala összehasonlíthatat­lanul magasabb fokon kell, hogy álljon, mint az eddigié. Társadalmunk ledöntötte a magán­tulajdon bálványát, megszüntette a kizsákmányolást és a kapitalizmus valamennyi embermilliőkat megnyo­morító farkas törvényét. Társadal­munkban nincs helyük az önzőknek, a sikerhajhászóknak és élősködők­nek, akiket a kapitalizmus nemzett. Legfőbb kötelessége az összesség szolgálata, legfőbb érdek a társada­lom érdeke. Az Iskola és nevelés nagy feladata, hogy gyökerestől kiirtsa az önzést és megszabadítsa az embereket az individualizmus rossz szellemétől. Ez a nagy feladat ma teljesen reális. A szocializmusban az ilyen kollek­tív, valóban humánus erkölcsre ne­velés azért lehetséges, mert nincs ellentét az erkölcsi elmélet és a tár­sadalmi gyakorlat között. Emlékezzünk ezzel kapcsolatban Gagarin és Tyitov nemrégi dicsőséges űrrepülésére. Mindenkit, aki olvasta, hogyan készültek fel e repülésekre, csodálatba kell ejtenie a számtalan technikus, tudós, munkás és más szakember tökéletes együttműködésé­nek a közös, nagy cél érdekében. A legkülönfélébb nagy és kisebb fel­adatok teljesítésével megbízott egyé­nek áldozatkész, fegyelmezett és pontos kötelességteljesítése tette le­hetővé e nagyszérű történelmi tett megvalósítását. Ebben az önzetlen kollektív együttműködésben és köl­csönös elvtársi segítségében van a Szovjetunió sikerének titka, s ez az egyik oka annak, amiért szüntelenül növekszik a szocialista világ fölénye a kapitalizmus világa felett. Arról van szó, az ifjúságnak meg kell mutatni, hogy ezen emberek hőstetteinek nagysága nem pillanat­nyi bátorságukban rejlik, hanem a legmagasabb fokú önfegyelemből, abból a törhetetlen akaratból fakad, hogy népünk és szocialista hazájuk javát szolgálják. Hősiességük nagy­sága élethivatásuk mélységes megér­téséből, sokoldalú alapos ismereteik­ből, az emberek és az élet iránti szeretetükből, az igazság éŠ a hala­dás utáni vágyukból fakad. Az a tény, hogy a kommunista ne­velés célkitűzései teljesen megfelel­nek azoknak az alapelveknek, ame­lyekhez egész társadalmunk élete és munkája igazodik, lényegesen kidom­borítja a tanító szerepét. Abból kell kiindulnunk, hogy a tár­sadalomnak, amelyet építünk maga a lényege megköveteli a tömegek ön­tudatosságának szüntelen növekedé­sét, kultúrájuk és műveltségük eme­lését. Ezzel kapcsolatban különösen fon­tos a tudományos világnézetre, ha­zánk és a világ eseményeinek helyes megértésére a társadalmi fejlődés távlatainak helyes megértésére való nevelés, a vallás és a burzsoá Ideo­lógia más csökevényei ellen folyta­tott harc. E nevelésnek az iskolában át kell hatnia minden tantárgy ta nítását. Nem szabad megelégednünk azzal, hogy bevezettük az állampol gári nevelést. Mai lskalánk, miután a társadalom teljes támogatását élvezi, összehason­líthatatlanul többet érhet el, mint az előző iskolák. Míg a kapitalizmus nehéz feltételei között a tanulók ki­váló előmenetele és sokoldalú fizi­kai fejlettsége inkább kivétel volt mintsem szabály, a szocialista Isko­la magasabb célokat tűzhet és kell hogy tűzzön maga elé. Tanulóinak kiváló előmenetelét, öntudatos erköl­csi életét és tökéletes testi ügyes­ségét általános jelenséggé kell ten­nie. Ha fontolóra vesszük, hogyan fog­lalhatók össze az ifjúság nevelésé­nek fő tényezői, röviden a követke­zőképp fejezhetjük kl: munka — könyv — sport. Társadalmunk alapja és a kommu­nista célkitűzések megvalósításának fő feltétele a munka. A kommuniz­mus — amint az SZKP programter­vezete rámutat — a szabad és öntu­datos dolgozók magasfokúan szerve­zett társadalma, amelyben az összes­ség javára végzett munka elsőrendű létszükségletté, öntudatos szükség­letté válik, s minden egyén úgy fog­ja érvényesíteni képességeit, hogy a nép legnagyobb javát szolgálja. Ez annyit Jelent, hogy a termékek és valamennyi anyagi és szellemi érték bőségének kialakításában öntudato­sán részt vesz minden munkaképes ember. Azt jelenti, hogy minden em­ber életét az alkotómunka tölti ki és az egész társadalom élesen elítéli, majd a henyéket, az üres életűeket, tehát nem lesznek sem élősködő, sem pedig kívülálló nézők. A jól végzett munka a fiatal em­bert bizalommal tölti el, saját erejé­ben, elégedetté teszi alkotó tevé­kenységének eredményei felett, meg­szilárdítja jellembeli tulajdonságait, főként a kollektíva és a társadalom iránti felelősségét. Különösen fontos, hogy ezt szem előtt tartsuk a serdülő ifjúságnál, amelynek már öntudatosan és fele­lősségteljesen kell döntenie jövő hi­vatásáról és meg kell találnia a he­lyét a társadalomban. Meg akarom Jegyezni, hogy a középfokú Iskolá­kon és a szakiskolákon nem töre­kedhetünk csupán a munka alapele­meinek elsajátítására és a munka je­lentőségét nem szűkíthetjük le csak az úgynevezett munkára való neve­lésre, hanem arra kell törekednünk, hogy a tanulók fokozatosan elsajá­títsák a megfelelő hivatást és ezek­ből az iskolákból alapfokú szakmun­kási képesítéssel kerüljenek ki. A 12 éves középiskolákban szerzett első tapasztalatok megerősítenek abban, hogy elérhetjük ezt. Gondoljuk meg továbbá, mit jelent minden ember számára a jó könyv. E könyvek egész korszakok tapasz­talatait, az emberi szellem legneme­sebb, legpompásabb gyümölcseit őr­zik. Bennük rejlik nemzedékek böl­csessége, az emberi felismerés ered­ményei az ember küzdelmeinek és érzéseinek képét őrzik, öröm és szépség forrásai — az élet igazi tan­könyvei. El sem mondható az ismeretek mily gazdagságát meríthetjük a könyvekből, s egyáltalán ki sem fe­jezhető, mit jelentett és -Jelent a könyv minden ember számára. Ezt talán a legtalálóbban Gorkij fejezte ki: „Mindazt; ami jó bennem, a könyveknek köszönhetem". Az új, kommunista ember kialakí­tásában megnő a könyv, valamint a tudás és a szépség valamennyi többi forrásának a szerepe. Az iskolának az eddiginél sokkal jobban kellene ápolnia az ifjúságban a könyv iránti szeretetet, hogy az egész életén át megbízható kísérője és jóbarátja le­gyen. Azt akarjuk, hogy minden em­ber munkája mindig összefüggjön művelődésével, új ismeretek elsajátí­tásával, hogy az ember munkája al­kotőjellegü legyen. Nagy fontosságot tulajdonítunk a testnevelésnek ls, és itt még nagy fogyatékosságaink vannak. Az emel­kedő életszínvonal a fiataloknak le­hetővé teszi különféle kulturális és műszaki vívmányok széleskörű fel­használását. Ez természetesen oda vezet, hogy gyakran szabad idejük­ben is inkább olyan tevékenységet folytatnak, amely túlnyomó részt szellemi erőfeszítést követel és nagy igényeket támaszt idegrendszerükkel szemben. Ezt az érdeklődést termé­szetesen nem szabad elnyomni, de annál fontosabb, hogy a szellemi te­vékenységet tornával, sporttal és tu­risztikával ellensúlyozzuk. Ebből a szempontból a testnevelés jelentőségét nem lehet csupán az Is­kolai testnevelési órákkal elérni, ha­csak heti két órával kellene meg­elégedni. Ez egyáltalán nem volna elég, mert a fiatal szervezetnek szüksége van arra, hogy szellemi és testi erőit néhányórás mozgással na­ponta szüntelenül megújítsa. Az isko­la természetesen e célnak nem szen­telhet heti 2—3 óránál többet: fel­tétlenül szükséges ezért, hogy az ifjúság testneveléséről mindenek­előtt a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség gondoskodjék a testnevelési szer­vezettel és az Iskolával szoros együttműködésben és hogy a gyerme­kek, az ifjúság mindenütt maradék­talanul kihasználhassa a testnevelési és sportberendezéseket. Helyes lesz, ha teljesen új szem­pontból nézzük a testnevelés és a sport szerepét a társadalom Jövő fej­lődésével kapcsolatban, amelyben már fokozatosan megszűnik a nehéz testi munka. Ebben a társadalomban egyes hivatások tegyoldalúságát el­lensúlyozni kell és következeteseb­ben meg kell valósítani az egészség­ügyi megelőző intézkedéseket és az ember életkorának meghosszabbításá­ra kell törekedni. Most pedig, elvtársak, még néhány szót szeretnék mondani a tanítók hi­vatásáról. Ha elgondolkodunk felada­taink nagysága és jelentősége felett, bizonyára valamennyien egyetértenek abban, hogy a tanító szerepe és tár­sadalmi Jelentősége ma sokszorta nagyobb és igényesebb, mint azelőtt. A tanítóktól függ döntő mérték­ben, hogy az iskolák munkájában eszközölt változtatások hogyan nyil­vánulnak meg a gyermekek ismere­teinek gyarapodásában, ügyességük­ben, viselkedésükben és cselekedete­ikben. És ebben rejlik az önök mun­kájának nagy társadalmi Jelentősége, hogy befolyásolják az egész fiatal nemzedék politikai és erkölcsi arc­élét, szellemi és fizikai fejlődését. Az ifjúságot kommunista jövőnk szá­mára nevelik. Ez a tény az önök munkáját kifejezetten ideológiai jel­legűvé teszi. Ezért az önök tevékeny­sége és törekvéseik' eszmei lényé-; gükben logikusan egybekapcsolódnak' kommunista pártunk munkájával. Eb­ben az értelemben pártunk a tanlr tókat legelső segítőtársainak tekinti az új ember nevelésében. A Központi Bizottság köszönetét és elismerését fejezi kl minden ta­nítónak és nevelőnek, a pionírveze­tőknek, a termelési kiképzést folyta­tó mestereknek az áldozatkész is­kolaügyi és kultúrál is bizottságok ezreinek és nem utolsósorban a szü­lők és iskolabarátok egyesületei ve­zetőinek, az ipari üzemek dolgozói­nak és a szövetkezetek tagjainak azért a nagy munkájukért, amelyet az utóbbi időben iskolarendszerünk kiépítése és főként az élettel való egybekapcsolása területén végeztek. Az iskolarendszer átépítésének minden fontos kérdésében megoldá­suk elótt kikértük a tanítók, a szü­lők és a dolgozók tanácsát. Ezen az úton fogunk továbbra is haladni. Kü­lönösen arról fogunk gondoskodni, hogy fejlődjék a tanítók kezdemé­nyezése és alkotó munkája saját pe­dagógiai gyakorlatukban, mert első­sorban tőlük függ, milyen eredmé­nyeket hoz az iskolarendszer egész átépítése. • * « Fiatal nemzedékünk előtt rendkívül örvendetes kilátások vannak. Olyan feltételek között fog élni és dolgoz­ni, amikor majd mindenki teljes mértékben érvényesítheti képességeit és alkotó erőit. Ilyen távlatokat nyit az emberiség előtt a szocializmus és a kommunizmus. E ragyogó távlatok sokszorozzák meg minden tanító erő­feszítéseit, hogy jó ifjúságot nevel­jenek az emberiség e ragyogó kor­szaka számára. Azt akarjuk, hogy a Jövő dicsérje iskoláinkat, mert jól nevelte az embereket a kommuniz­mus számárai Teljes mértékben támogatjuk az NDK kormányának intézkedéseit A Németországgal ^ kötendő béke­szerződés és a nyugat-berlini hely­zet kérdése hazánk dolgozói érdek­lődésének előterében áll. A Külügy­minisztériumba egymás után érkez­nek a levelek és határozatok, amelyek ben dolgozóink teljes támogatásukról biztosítják az NDK kormányát. A BRATISLAVAI KABLO dolgozói a berlini Kábelfabrik dolgozóinak küldött táviratukban közölték, hogy teljesen egyetértenek a Német De­mokratikus Köztársaság kormányának legutóbbi intézkedéseível, figyelem­mel kísérik a berlini eseményeket és helyeslik a német békeszerződés megkötésének, a nyugat-berlini hely­zet normalizálásának és a német kérdés megoldásának szükségességét. A TESLA MÜVEK prágai Július Fu­čík Üzeme 723 számú termelési rész­legének a szocialista munkabrigád cím elnyerésére törekvő kollektívá­ja a Berlin-köpenicki VEB Funkwerfc­üzemben működő „Kari Liebknecht" ifjúsági brigád címére küldött leve­lében közli, hogy egyetért az NDK kormányának s a szocialista orszá­goknak legutóbbi intézkedéseivel. A kollektíva tagjai egyetértésük je­léül számos kötelezettséget vállal­tak A NYUGAT-SZLOVÁKIAI ENERGE­TIKAI ÜZEMEK bratislavai vállalati igazgatóságának dolgozói szakszer­vezeti gyűlésükről augusztus 23-án levelet küldtek az erfurti villanytelep dolgozóinak, melyben többek között ezeket írják : „Teljes egészében egyet­értünk kormányuk intézkedéseivel és nagyra értékeljük az NDK dolgo­zóinak azon elhatározását, hogy meg­védik a békét Németországban és Közép-Európában 1" Hét hónap alatt 100,2 százalékra teljesítettük az ipari tervet Az Állami Ellenőrzési és Statisztikai Központi Hivatal közleménye szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ipa­ra Január 1-től július végéig 100,2 szá­zalékra teljesítette a termelést tervet. A teljes termelés a múlt év ugyanazon időszakához viszonyítva 9,4 százalékkal növekedett. Szlovákiában az ipari ter­melési tervet az említett időszakban 100,3 százalékra teljesítettük; a teljes termelés a múlt év első hét hónapjához viszonyítva 13,3 százalékkal emelkedett. ÜJ szó — KOLEKOVA lilllllllHllillllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllIiiilllllllillllHIIIIIMIIIIIIIIIIMIIIIIIIHIII Új orsrágos bányászrekord (CTK) — Az ostravai Petr Cingr Bányában Jan Drozd kollektívájá­nak augusztus 23-án elért nagy siker koronázta azt az erőfeszí­tést, hogy új országos rekordot állítson fel a bányafolyosó nyi­tásában. 31 munkanap alatt 425 méter folyosót hajottak ki, s fgy az ostravai Eduard Urx Bánya dolgozóinak régi rekordját 94 méterrel szárnyalták túl. Pártunk megalapítása 40. évfordulója ünnepségeinek tiszteletére a CSISZ SZKB kiállítást rendezett a bratislavai Pionírok Házában. A „40 év a CSKP vezetése alatt' című kiállítás hő képet nyújt a párt vezette for­radalmi ifjúságnak a kapitalista kizsákmányolók elleni harcáról. (M. Slosiariková — CTK — felv.] ÜJ SZŐ 2 * 1961. augusztus 24.

Next

/
Thumbnails
Contents