Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-03 / 214. szám, csütörtök

Méltó válasz a béke zászlóvivőjének f így válaszolnak Hruscsov elvtársnak a Dimitrov Üzem dolgozói A HATÉKONYSAG NÖVELÉSÉNEK FORRÁSA * ACATOLÓ HELYETT VEGYSZERES GYOMIRTÁS • EBBEN AZ ÉVBEN HÁROMSZOROSÁRA EMELTÉK A SZUPERFOSZFÁT GYÁRTÁSÁT BRATISLAVÁBAN a Rózsa-völgyben lesz az építők háza 340 építőmunkás számára. Üj módszerrel készül, köztársaságunkban ez a második szerelt betonvázas építkezés. Augusztus elsejére befejezték a váz szerelését. Körös-körül még csupa bogáncs, dudva nő a gidres-gödrös vidéken, de Prievoz felé már elkészült a kettős műút, amelynek két oldalán épül majd Bratislava új városnegyede. (Szűcs Bélá felvétele) Hruscsov elvtárs- néhány héttel ezelőtt — Bécsbe, az USA—Szovjetunió kormányfőinek találkozójára utazva — érdeklődött a csehszlovák ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozóinak élete, munkája iránt. A béke legkitartóbb védelmezőjének címére tucatjával érkeztek a nagy munkateljesítményeket ígérő levelek. A trnavai Kovosmalt, a Hubicei Állami Gazdaság, a bratislavai Dimitrov Üzem és még sok más vállalat szép munkateljesítményekkel dicsekedett Hruscsov elvtársnak. A Dimitrov Üzem dolgozói főleg — ahogy a levélben írták — a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló gyártmányok készítésében tűntek ki. Hiszen a múlt parasztjai közül kevésnek adatott meg, hogy a korszerű agrotechnika minden vívmányát ki tudja használni. Műtrágyát nagyobb mértékben csak az ezerholdas nagybirtokosok tudtak vásárolni, nem is beszélve a vegyszeres gyomirtó anyagokról. Három-négy mázsával emelkedik a hektárhozam A Dimitrov Üzemben nemcsak ' gyártással, hanem kísérletezéssel is í foglalkoznak a szakemberek. Pontosan meghatározták, hogy egyes kultúrnövények ápolásához melyik vegyi készítmény a legmegfelelőbb. Amíg például a Dikotex jelzésű /vegyszeres gyomirtóanyag a gabonaneműek és a len gyomtól való kitisztítására alkalmas, más növények, mint például a kukorica számára ettől eltérő készítményt állítottak elő. — Valamikor a mi gyermekkorunkban — mondja Dobrovoda mérnök, a mezőgazdasági célokat szolgáló vegyianyagok gyártásának egyik vezetője — a gyomokat bizony csak acatolóval irtották. Nem is gondoltunk volna arra, hogy ez így is lehetséges. Az eddigi kísérletek eredménye szerint megállapítottuk, hogy a Dikotex használata átlagosan négy-öt mázsával emeli a hektárhozamot. Dobrovoda mérnök emlékezetében fellapozza a gyár történetét. Műtrágya helyett robbanóanyagot gyártottak A második világháborút megelőző konjunktúra éveiben a gyár tulaj! donosai célravezetőbbnek, számukra kifizetőbb üzletnek látták, *ha szuperfoszfát helyett robbanóanyagot gyártanak. Ily módon a harmincas évek végén már teljesen megszüntették a békés célokat ^zolgáló vegyianyagok gyártását. Ez így folytatódott egészen a második világháború végéig. A német háborús masinéria gyakran azzal a robbanóanyaggal irtotta hazánk fiait, melyet a bratislavai Dinamit-gyárban készítettek. A háború után teljesen megváltozott a gyár termelési programja. Ebben az üzemben készítik a Szlovákiában gyártott foszfortartalmú műtrágyák nagy részét. Ebben az évben például a tavalyihoz viszonyítva háromszorosára emelik a szuperfoszfát gyártását. A műtrágyagyártás azonban egy-két év múlva növekszik meg hatalmasan. Nem messze a bratislavai özemtől melléküzeme épül a gyárnak — a šaľai Duslo. Ez a vállalat majd lehetővé teszi a műtrágyagyártás néhányszorosára való emelését. Ez természetesen közvetlenül is kihat majd a mezőgazdasági termelés növelésére, amely egyik legfontosabb pontja a harmadik ötéves tervnek. Nemcsak műtrágyával segítik a mezőgazdaságot Az említett vegyi-készítményeken kívül még néhány tucatnyi, eddig ismeretlen növényápolási szert kínál a gyár mezőgazdaságunk dolgozóinak. A szőlő egyik legveszedelmesebb betegsége, a filoxéra ellen például most találták fel a kén- és a faszén egy keverékét, amely az eddigi szereknél sokkal hatékonyabban irtja a veszedelmes kártevőt. A Herminái jelzésű csávázóanyagot is a közelmúltban sikerült elkészíteniük a gyár kutatóinak. Az új anyagnak egész sor, az eddig használt anyagokkal szembeni jó tulajdonsága van. Az ezzel megcsávázott vetőmag még kikelés után is néhány hétig ellenáll a kártevőknek. Tovább, szinte szünet nélkül sorolhatnánk tovább a Dimitrov Üzem jó munkájának eredményeit. De Hruscsov elvtárshoz, aki nemrégiben levelet intézett az üzem dolgozóihoz, így is eljut a jó hír: kiváló eredményeket érnek el az üzemben. (tm) A 146 objektumot •(ČTK) — A bratislavai Priemstav dolgozói a közelmúltban aktívákat tartottak munkahelyeiken/ amelyeken értékelték az építkezésekről szóló párt- és kormányhatározattal kapcsolatban folyó vitát. A Priemstav építőire a második félévben 70 százalékkal nagyobb feladatok várnak. Az aktívákon elhatározták, hogy az épülőfélben lévő 146 objektumot 90-re vonják össze, egyúttal intézkedéseket tesznek a központilag tervezett építkezések, pl. a štúrovói papírgyár, a levicei textilkombinát, a nitrai plasztikus anyagokat gyártó üzem stb. megkezdésére, amelyeken jövőre a munka 25 százalékát kell elvégezni. A vállalat dolgozói mind nagyobb mértékben kezdik alkalmazni a folyamatos építőmódszert és ott, ahol Leleményesek asokoiovi bányászok (ČTK) — Sok gondot okozott a sokolovi bányakörzet dolgozóinak az átázott talaj, mert az őszi és tavaszi esőzések idején a nehéz gépek alá drága fatalpakat kellett helyezni, hogy el ne süllyedjenek. A vállalat vezetősége tematikus pályázatot hirdetett, "amelyben egyúttal kérte a bányászokat, segítsék megoldani ezt a fogas problémát. A beadott javaslatok közül legjobbnak Vojta és Hybša elgondolása bizonyult, akik alátétként régi, kiselejteztt gumi szállítószalagot ajánlottak. Ezzel évente sok száz köbméter faanyag megtakarítását tették lehetővé. I 90-re vonják össze már 2 ezer köbméter betont kell felhasználni, bevezetik a központi betongyártókat. Már a harmadik negyedévben megkezdik a speciális, könnyű odalpaeelok gyártását az ipari építkezések számára és jövőre előfeszített betonból készített tetőpanelok tömeggyártását. 1963-ban az építőelemek 15 százalékát ez a jól bevált vasbeton .fogja képezni. Vítkovicén lerövidítik a javítási időt (ČTK) - Mint már jelentettük, a Vítkovicei Klement Gottwald Kohóműben nagyméretű rekonstrukciós munkálatokba kezdtek. Az ötödik nagyolvasztó szerelését néhány száz szerelő és más szakember a napokban kezdte meg. Mivel a szerelési munkálatokat két nappal határidő előtt végezték el, minden lehetőség megvan ahhoz, hogy a nagyolvasztó felújításán dolgozó szakmunkások teljesítsék adott szavukat: öt nappal lerövidítsék a javításra szánt időt. 2 milliárd 600 millió év Szovjet geológusok a kőzetek vizsgálatára úgynevezett argon-módszert' használnak, amellyel figyelemmel kísérik a nitrogén radioaktív széthullása alkalmával keletkező argon mennyiségét. Ez a módszer lehetővé tette nekik, hogy mégvizsgálják és tanulmányozzák a kőzetek abszolút korát. így például megállapították, hogy Ukrajnában a legrégibb kőzetek 2 milliárd 600 millió évesek. (Znanie-Sila) A Vítkovicei Klement Gottwald Vasgyár dolgozói az idén néhány hajótengelyt készítenek Lengyelországnak. Képünkön: Jaromír Turovský az egyik 47 tonnás tengely esztergályozását végzi. (V. Švorčík - ČTK - felvétele) KÉNYSZERVÁGÁS VANNAK AZ ÉLETBEN FURCSASÁGOK X/' EGYÜK csak például a következő ese* tet. Egy szép borjúnak, vagy még szebb üszőnek eltörik a lába. Mert hát úgy-e az ilyesmi előfordul. A pórul járt állatot levágják, s mivel kényszervágásról van szó, a húst jóval olcsóbb áron mérik ki. Amennyiben balesetek az állatok világában is gyakran előfordulnak, a kényszervágás kereskedelmünk hálózatában különintézménynek számít. Ha egyszer egy húsra ráfogják, hogy kényszervágás, lehet az szebb, jobb mint a nem kényszervágás, az erre kijelölt üzletben potom áron kapja meg a fogyasztó. A kis városkában elterjed a hír: kényszervágás. A háziasszony leoldja kötényét, jobb ruhát ölt magára és szatyorral a kezében rohan a hentesüzlet felé, ahol csak a kényszervágásból eredő húst árusítják. Ez így szép is, érdekes is. Ám mire a pultig jut, ott már csak csontok és mócsingok szerénykednek olyan vevőre várva, aki szerénységében a csonttal és mócsinggal is beéri. — Más nincs? — Nincs — hangzik a rideg, közömbös válasz. — De hisz csak most kezdték az árusítást... — Mit gondol, egy borjúból jól tarthatom az egész várost? — fortyan fel a fehérköpenyes. — Ilyen csodatevő nem vagyok. Azért a hentes is jól tartja azokat, akiket ő akar. De úgy ám! Mert mielőtt az üzletet kinyitná, egy-egy kilót félretesz a combjából és azzal az inast meneszti az ismerősökhöz. — Ez a csomag az NB elnökéé. Az ára rá van írva. Ezt pedig beadod a doktoréknak, ezt az üzletvezetőnek ... Úgyis útba esik. Protekció? Áh, dehogyis! Már hogy képzelhet valaki ilyet? Szó sincs róla! Dehát azok a szegény emberek mindig foglaltak és minden idejüket a város ügyeinek szentelik. Ők — éppen ők ne érdemelnék meg hébehóba azt a kiló húst? Oda is egy kilő, amoda is egy kiló. A pult alá is egy kiló, mert hát a hentes, meg az inas családja se éhezhet. Mire azután a redőnyt felhúzzák, marad is meg nem is. De hát egy borjúból tényleg nem láthatja el az egész várost... A hoppon maradt várakozók egyike azután panaszt emel az elnöknél. — Négyszer várakoztam, négyszer nem jutott a húsból. Csont, meg mócsing maradt csak ... Az elnök megveregeti a vállát. — Egy borjúból mindenkinek igazán nem juthat a combja ... Az asszony meg is nyugodna. Igaza van az elnöknek. Egy, csak egy gondolattal nem tud megbirkózni: ha mindenkinek nem is, de kinek? A

REDŐNYT újra lehúzzák, a csont is elfogyott, akinek már az se jutott, irigykedve gondol azokra, akiknek lábasában már talán fortyog is a borjúpaprikás. Képzeletben maga is hagymát vág a sercegő zsírra, majd a kissé megpirított hagymára piros paprikát szór... Itt azonban a képzelet is eloszlik, mert a kockára vágott borjúcombot már az sem képes a képzeletbeli lábasba szórni. Nem marad más hátra, mint várni a következő alkalomra, hátha! S mŕnden kezdődik élőiről. Száll a hír, növekszik a sor, az inas cipeli a szatyrot, az asszonyok pedig újra méltatlankodnak. A hentes újra és egyre hajtogatja: egy borjúból nem juthat mindenkinek. De azután mégis valami véletlen, valami szokatlan történik. Az egyik asszony nem pöröl, nem szitkozódik, jjanem mosolyogva a hentes elé áll. — Igazán nincs már más, csak ez a mócsing? — Ha nem vak, láthatja. — És ha megnézném a jégszekrényt? A hentes rámereszti tekintetét. Nem érti. Ilyen még nem volt! Egy vevő merje őt kérdőre vonni? Őt, akinek hivatalos személyekkel, se nemzeti bizottsággal, se titkárral, se elnökkel soha semmi baja nem volt? Hát mit képzel ez az asszony? — A jégszekrényt? Ahhoz nagyobb embereknek sincs joga, nem magának... — És ha mégis? A ropogós borjúsültnek sincs olyan piros színe, mint a hentesnek ebben a pillanatban. A vér elönti arcát, homlokán kidagadnak az erek, a szeme kidülled.^. — Ha valami panasza van, tessék a nemzeti bizottsághoz fordulni! — üvölti magából kikelve olyan haraggal és sértődöttséggel, amire csal: azok képesek, akiket joggal haragítanak meg és sértegetnek. — Nincs nekem panaszom, minek mennék a nemzeti bizottságra? A hentes kissé megnyugszik. De ha elmegy se baj. Milyen bölcsen rendezte el a dolgokat, amikor az elnökre is gondolt minden egyes kimérés alkalmával! Így nem vethetik szemére az ismerősöket, meg a rokonságot se. Mert az elnök úgy-e se nem rokon, se nem szomszéd, mégis adott neki... — Akkor pedig mit óhajt! — kérdezi higgadtabban. — A jégszekrénybe szeretnék bepillantani — kacsint az asszony, mintha csak leány incselkedne a legénnyel. — Mondtam, hogy ehhez nincs joga, Vannak törvények, amit nekem is be kell tartani. E

ZT ÜGY mondja, mintha az ő megbízása csak az lenne, hogy a jégszekrénybe soha senki be ne nézhessen. Az asszony arcáról egyszeribe eltűnik a mosoly. — Éppen azért, hogy ilyen törvények vannak! — Kérem, kérem ... Tessék elmenni rendőrért, vagy hivatalos személyért. Annak jelenlétében kinyitom a jégszekrényt. Addig is becsukom az üzletet... — Nem kell se rendőr, se az üzletet becsukni! Az asszony igazolványt húz elő és átnyújtja a hentesnek. Az nézi, nézi, és forogni kezd előtte a világ. Kereskedelmi ellenőrzés... a nemzeti bizottság szerve... — Kérem, tessék... De talán a vevők kimehetnének... becsukom az üzletet.., Természetesen négyszemközt mindig célszerűbb. — Nem szükséges, ők a tanúk. A vaskos jégszekrény ajtaja végre kitárul. Nem, nem voltak ott rejtett kincsek. Csupán néhány kiló borjúhús ... — Miért nem mérte ki? — A titkár... m-e-g az el... elnök elvtársaknak tettem félre-... Lám, nem hiába volt a kényszervágás mestere. E kényszerhelyzetből is kivágta magát. — ők kérték magát erre? — Nem, ááá dehogy. Csak úgy szívességből... — Tessék azonnal kimérni! A hentesnek életében először remegett a kés a kezében. Nem jó jel! S a következő héten más hentes mérte a húst. A hentes és a vevők nem tudhatták, mi játszódott le a nemzeti bizottság tanácsának legközelebbi ülésén. Mindenesetre a tanács tagjai viharos gyűlésként emlegetik. A beszámolót az a mosolygós, incselkedő asszony tartotta, aki a jégszekrényt is kinyittatta. — Nem szégyelled magad? Apró szívességgel hagynád magad lekenyerezni? Mit gondolsz, szeretetből vagy megbecsülésből küldte neked azt a húst? Az elnök zavarban volt. — Nem ajándékba küldte ... — Tudom, de kivételezett, hogy ezzel fedje csalásait! A szavak élesen, könyörtelenül hasítottak valahol mélyen belül, amit lelkiismeretnek hívnak. — A feleségem beteges... — hebegte az elnök. — Nem mentség. A feleségednek meg tudod magyarázni. De te is a kényelmesebb utat kerested. Pedig a tisztség arra is kötelez, hogy a kényelemről le tudj mondani. I E IS TUDOTT. Az élet pedig folyt tovább a maga medrében. S úgy hírlik, ha azóta a városkában elterjed a kényszervágás híre, az elnök felesége is beáll a sorba. Már nem beteg. A kiszolgálásra várakozó társaságot tarkítja az orvos, az üzletvezető és a hentes szomszédainak feleségei is. A hentes pedig, amikor kifogy a hús, minden kérés nélkül is kinyitja és megmutatja az üres jégszekrényt. ZSILKA LÁSZLÖ ÜJ SZÖ 220 * 1961. augusztus 1.